udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2006. szeptember 11.

A burgenlandi kisvárosban, Felsőpulyán rendezték meg a múlt héten az első nagyszabású, az 1956-os forradalommal kapcsolatos megemlékezést, amelyen nem csak a nyugati magyarság, hanem az anyaország, valamint a Kárpát-medence más országaiban elő nemzetrészek is képviseltették magukat, így 1956 romániai vonzatairól Dávid Gyula, az EME elnöke tartott előadást. Több mint háromszázan vettek részt az idén az immár kilencedik alkalommal az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége által megrendezett Kufstein-konferenciasorozaton, melynek Felsőpulya városa hatodik alkalommal adott otthont. Ausztria 1956 októberének végétől mintegy 180 ezer magyar menekültnek biztosított menedéket. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke is megjegyezte, hogy a rendszerváltás utáni magyar kormányok – politikai színezettől függetlenül – nem fordították a nemzet javára azt a szellemi hozadékot, amelyet a nyugati emigrációs magyarság önkéntesen felajánlott. „Az idő azokat igazolta, akik következetesen kitartottak 1956 eszméi mellett. A nyugat-európai magyar közösségek ébren tartották 1956 emlékét, hűséggel megőrizték nemzeti örökségünket, magyarságunkat, kiépítve azok szervezeti hálózatát és szellemi műhelyeit” – fogalmaz a felsőpulyai rendezvény társszervezését ellátó Nyugat-Európai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének (NYEOMSZSZ) zárónyilatkozata. A NYEOMSZSZ kifogásolta, hogy máig sem sikerült rendezni a nyugat-európai magyarság számára a magyar állampolgárság felvételének lehetőségét alanyi jogon, illetve a szervezet még ma sem teljes jogú tagja a Magyar Állandó Értekezletnek. Szabó Vilmos, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke jelezte, jelenleg folyik az egyeztetés a nemzetpolitika átalakításáról, s ebben a folyamatban a nyugat-európai magyar szervezetek álláspontját is figyelembe veszik. /Králik Lóránd: Nyugati-magyar konferencia Ausztriában. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2008. szeptember 11.

További fogyásuk mérséklése céljából elengedhetetlen a Kárpát-medencei és a nyugati magyar szórványok szükségleteinek feltérképezése – áll abban a zárónyilatkozatban, amelyet a szórványmagyarság képviselői fogalmaztak meg a burgenlandi Felsőpulyán megrendezett tanácskozáson szeptember 7-én. Mintegy háromszázan (25 országból) érkeztek az újabb szórványkonferenciára, amelyen a diaszpórában élő magyarság fennmaradási esélyeit latolgatták, és az asszimiláció veszélyére figyelmeztettek. Duray Miklósnak, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja alelnökének kezdeményezésére rövidesen megalakulhat a szórványtanács, amelynek célja, hogy programokat indítson a külföldön élő magyar közösségek számára. A tervet gátolhatja Gyurcsány Ferenc kormányfő bejelentése, miszerint kormányzati szinten is szórványtanácsot hoznak létre. Hornyik Miklós író, irodalomkritikus a szórványosodást nevezte a délvidéki magyarság legnagyobb gondjának. /Pataky István: Veszélyben a szórványban élő kisebbségek. = Magyar Nemzet (Budapest), szept. 11./

2008. október 22.

Nemrég alakult meg Budapesten a Szórvány Tanács, és máris támadások kereszttüzébe került. Gémesi Ferenc, a Magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára szeptemberben jelentette be Kolozsváron, hogy a magyar kormány szórványévnek nyilvánította a 2009-es esztendőt, és szakmai testületet hoz létre a kérdésben. Vetési László lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórvány-ügyi előadója elmondta, hogy májusban a felvidéki Alsóbodokon volt egy tanácskozás, amit Duray Miklós és a Magyar Koalíció Pártja szervezett. Ott elhangzott, hogy valamit tenni kell a Kárpát-medencei szórványkérdés ügyében. A tanácskozás zárónyilatkozatában, amit a résztvevők elküldtek a Miniszterelnöki Hivatalhoz, benne volt ez a kérés, hogy szórvány tanácsra, szakértői munkacsoportra lenne szükség. Ezután szeptemberben volt még egy tanácskozás Ausztriában, Felsőpulyán, ahol ismét felvetődött ennek szükségessége. Vetési emlékeztetett: 1998-ig működött az úgynevezett Romániai Magyar Szórványtanács, amely nem szűnt meg, csak elerőtlenedett. Az erdélyi szórványtanács alulról felfelé szerveződött: erdélyi magyar országos intézmények a testületbe szakembereket jelöltek. Így alakult ki egy húsz személyből álló kis csapat, amely folyamatosan megbeszélte a szórvánnyal kapcsolatos erdélyi szakkérdéseket, tennivalókat. Mindez a Miniszterelnöki Hivatalnál most másképpen zajlott. Ők teljesen felülről szervezték meg Szórvány Tanácsot, nem voltak megfelelő előzetes egyeztetések, és nem kérdeztek meg legitim szervezeteket az illető ország területéről. Ez sok nézeteltérést és elégedetlenséget váltott ki a különböző régiókban. Vita volt például arról, hogy miért maradtak ki az ausztriai, őrvidéki őshonos, tehát nem emigrációs magyarok. A húsztagú Szórvány Tanácsban az erdélyi lobbi a legnagyobb, öten vesznek részt benne: Lakatos András, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Pásztor Gabriella oktatási államtitkár, Hegyeli Attila csángó oktatási programfelelős, Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke és Vetési László. Alakuló ülés volt, bővebb beszélgetésre nem volt alkalom. A tanács vezetőjének megválasztásánál Vetési előzetes felkérésre javasolta, hogy az elnök a legnehezebb helyzetben lévő európai őshonos szórványból, a szlovéniaiból legyen. Megállapodtak abban, hogy évente egyszer-kétszer fognak találkozni, és elektronikusan tartanak kapcsolatot. Vetési elmondta, hogy ő csak politikamentesen tud részt venni ebben a munkában. Össze kell gyűjteni megbeszélésre a Kárpát-medencei szórványkollégiumok vezetőit, létre kell hozni egy nagy Kárpát-medencei magyar adatbázist, folytatva, bővítve a regions. hu információit. A Kárpát-medencei magyar szórványok támogatási háttere messze elmarad az elvárásoktól. Vetési hangsúlyozta, ha csak azoknál a pénzösszegeknél maradnak, amelyeket a magyar kormány a Szülőföld Alapon keresztül a határon túlra a szórványnak juttat, akkor nem lesznek eredményesek. Vetési magával vitt egy hatalmas – 350 képből álló – bemutató anyagot, amely a romániai magyar szórványoktatás intézményeinek, szórványkollégiumainak bemutatását tartalmazta. Ilyen képanyag mostanáig nem volt. A kormány tervez egy nagy magyar szórványkonferenciát, amit Vetési nem támogat. Szerinte kis feladatterületekre kell összpontosítani. Erdélyben a legfőbb gond az alapintézmények fenntartására juttatott normatív támogatás biztosítása. A legégetőbb feladat a romániai magyar szórványoktatás finanszírozása. Folytatni kell az önálló iskolateremtést belső Erdélyben is. Meg kell oldani például a szamosújvári önálló magyar oktatás kérdését. El kell dőlnie továbbá, hogy a Beszterce–Dés–Szamosújvár–Kolozsvár tengelyben melyik iskola marad meg. Szilágyságon Diósad nyolc osztályos iskoláját az idéntől már nem tudta fenntartani. El kell dőlnie, hogy Felvinc, Marosújvár és Székelykocsárd közül melyik lehet oktatási központ. /Papp Annamária: ”Csak világos tervek mellett látszik a cselekvés útja” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998