udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1998. július 9.

A Fidesz és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) idén hatodik alkalommal rendezett nyári szabadegyetemet Kárpátalján a helyi magyarság problémáiról, a mostani helyszín Felsőszinevér volt. "Magyarország európai integrációs és regionális politikája hosszú távon nem mozoghat egymás ellenében - mondta a szabadegyetemen jelen levő Németh Zsolt, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke, aki az új kormány külügyi államtitkáraként a magyar-magyar kapcsolatokat fogja felügyelni. A fórum zárónapján Magyarország EU-csatlakozása és a határon kívüli magyarság viszonya volt a témája, melyen Németh Zsolt mellett részt vett Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és a vajdasági magyarokat képviselő Szecsei Mihály, a jugoszláv szövetségi parlament tagja. Németh Zsolt elmondta, hogy a Fidesz a kárpátaljaihoz hasonló nyári tábort idén kilencedik alkalommal szervez Erdélyben és a tervek szerint a másodikat rendezik meg a Felvidéken. A Fidesz-alelnök hangsúlyozta: az új kormány folytatni kívánja azt a magyar-magyar párbeszédet, amely 1996 júliusában kezdődött, de nem volt folytatása. Ez a mostani kárpátaljai találkozó a magyar-magyar párbeszéd miniváltozatának tekinthető. Németh Zsolt szerint az elkövetkező években a magyar külpolitika és nemzetpolitika legnagyobb kihívása az integrációs és a regionális szomszédsági politika közötti összhang megteremtése lesz. Előfordulhat, hogy egy áthidalhatatlanul mély szakadék fog tátongani Magyarország és a szomszédos országok, valamint Magyarország és a határon túli magyarok között, ha a kormány nem találja meg a megfelelő válaszokat. Ma mind az integrációs, mind a regionális politika spontán mechanizmusai sajnos a szakadék kivájása és elmélyítése felé hatnak - fűzte hozzá. Az olyan kijelentések, hogy a szomszédokkal rendeztük a viszonyt, bár a határon túli magyarság helyzetében komoly visszaesés következett be, számomra nem értelmezhetőek, ez a kettő nem fér össze - mondta Németh Zsolt. Majd hozzátette: az elmúlt évekhez képest természetszerűleg előtérbe fog kerülni a kisebbségek ügye, melyet korábban nem súlyának megfelelően kezeltek. Magyarország euroatlanti csatlakozásának komoly következményei lesznek a határon túli magyarságra, állapította meg Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, az egyetlen magyar parlamenti képviselő. Szerinte az lenne megoldás, ha születne egy törvény Magyarországon, amely külön státust biztosítana a határon túli magyaroknak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint az RMDSZ egyik fő kérése ezért az lesz az új magyar kormányhoz, hogy a magyar-román alapszerződésben rejlő kiaknázatlan lehetőségeket minél jobban használja ki. Markó Béla csatlakozott Kovács Miklóshoz: haladéktalanul el kell kezdeni az integrációs következményekről való gondolkodást, arról, hogy a kapcsolattartás, a határátlépés kérdései hogyan oldhatók majd meg. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke kiemelte: Magyarország európai integrálódása nem jelenti egyben a magyarság integrálódását. Ennek a kettősségnek az a veszélye, hogy a magyarországi és a környező államokban élő magyarság 1918 óta először valóban két különböző rendszerben fog élni. Ez az előbbi csoport számára előnyös, az utóbbi számára viszont hátrányos lesz. Ha ez a megosztottság huzamosabb ideig így marad, akkor elkerülhetetlenül kialakul egy lélektani válaszfal a két magyar nemzetrész között - mondta. Elsősorban annak a veszélyét kell csökkenteni, hogy ne váljunk szét két különböző kategóriájú magyarra, hangsúlyozta. Meg kell vizsgálni, hogy mit tehet Magyarország a saját törvényhozásával ennek megelőzésére. A Magyarországon kívüli magyarság pedig annyit tehet a megoldás érdekében, hogy megpróbálja alkalmassá vagy alkalmasabbá tenni az integrációra azon országokat, amelyekben élnek. A különböző országokban élő magyarság lehetőségei persze eltérőek: a 200 ezres kárpátaljai magyarság például nem lesz képes Ukrajnát alkalmassá tenni az EU-csatlakozásra vagy a NATO-integrációra, de a 2 milliós romániai magyarság sem tudja a 23 milliós Romániát átalakítani. /Új Szó (Pozsony), júl. 10./

2001. július 5.

A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány az idén is megszervezi a kárpátaljai, szlovákiai és erdélyi nyári szabadegyetemeket. Júl. 4-8. között rendezik, immár kilencedik alkalommal, a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemet Felsőszinevéren, július 22-től egy héten át Tusnádfürdő ad otthont a XII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és diáktábor résztvevőinek, augusztus 15-19. között pedig a szlovákiai Madarászon zajlik a IV. Szlovákiai Nyári Szabadegyetem. A tusnádfürdői rendezvényre meghívást kapott - többek között - Szájer József, Andrei Marga, Misovicz Tibor, Mikes Éva, Tirts Tamás, Tőkés László püspök, Németh Zsolt, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint több határon túli magyar politikai párt vezető politikusa. Az augusztus 15-19. között megtartandó szlovákiai madarászi szabadegyetem meghívottai között van Orbán Viktor magyar és Mikulas Dzurinda szlovák kormányfő. A tusnádfürdői rendezvényre is meghívták a magyar és a román miniszterelnököt. /A Pro Minoritate Alapítvány nyári rendezvényei. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2009. július 4.

Miként maradhat meg a kárpátaljai magyarság Ukrajnában? Ez a kiemelt témája a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemnek. A Kisebbségekért–Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség 17. alkalommal szervezte meg a rendezvénysorozatot Felsőszinevéren. A politikai és társadalmi válsággal küzdő Ukrajnában a kárpátaljai magyarok helyzete folyamatosan romlik, jogaik csorbulnak. A közösség viszont önerőből nem tud változtatni saját sorsán – mondták az előadók. Egy határozott, „koncepciózus magyarországi állampolitikai támogatás mellett el tudunk érni egy olyan politikai súlyt, aminek a birtokában mégiscsak legalább manőverezőképesek, legalább valamelyest szereplői és nem egyszerű elszenvedői lehetünk ezeknek a történéseknek” – vélekedett Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Az utóbbi hónapokban Ukrajnában számos kisebbségellenes törvény született. Ilyen volt például az anyanyelv használatának és a nemzetiségi oktatás korlátozásának törvénye.,,Jó lenne, ha Ukrajna felismerné, mielőbb véget kell vetnie a magyar oktatásügy kálváriájának Kárpátalján, ha azt akarja, hogy Magyarország továbbra is támogassa a demokratizálódási és integrációs törekvéseit” – hangoztatta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke. A fideszes politikus azt is mondta: ha a helyzet nem változik, az ukrán nemzetiségi politikát elítélő javaslatot terjeszt be a magyar parlamentben, és nemzetközi szervezeteknél is panaszt tesz. /Jobban védenék a kárpátaljai magyarságot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998