udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1005 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 991-1005
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. augusztus 3.

Székelyudvarhelyen júl. 31-én megkezdődött és aug. 6-ig tart a II. Erdélyi Diáktalálkozó. Idén Magyarországról, Kárpátaljáról, Felvidékről és a Vajdaságból is érkeztek vendégek. Szőcs Géza tartott előadást, a Fidesz küldöttei, Németh Zsolt és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke politikai tapasztalataikról számoltak be. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

1991. szeptember 29.

Ünnepélyesen beiktatták Bálint Lajost a gyulafehérvári érseki székbe. Több mint hatezer hívő jött el az ország minden részéből, megjelent Seregély István egri érsek, a magyar püspöki kar elnöke, az erdélyi egyházi hierarchia, élén a püspökökkel, John Bukowsky pápai nuncius, Todea Alexandru görög katolikus bíboros, Robu Ioan bukaresti érsek, érkeztek Kárpátaljáról, Felvidékről és Jugoszláviából is, ott volt Rudas Ernő nagykövet, Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, az RMDSZ parlamenti frakciója és Entz Géza államtitkár. Bálint Lajos, Erdély 76. püspöke Csíkdelnén született, 1929. júl. 26-án. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2., Valóság (Bukarest), okt. 4. (40. sz.)/

1992. augusztus 19.

Boros Zoltán, a tévé magyar adásának vezetője kifejtette, hogy szükség lenne a magyar nyelvű elektronikus média összefogására. A bukaresti televízió épületében 1990. jan. 8-án ismét sugározni kezdett a régi műsoridőben a magyar nyelvű adás. Több olyan városban is indult adás, ahol azelőtt nem is volt, így született meg a magyarul is sugárzó adás Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, Brassóban, Aradon, ezek helyi adások voltak, valamint Kolozsváron a területi tévéadás. A marosvásárhelyi műsort hamarosan leállították, de a többi megmaradt. Ezekhez később csatlakozott a Háromszéki Televízió Alapítvány /Sepsiszentgyörgy/, majd Székelyudvarhely, legutóbb Gyergyószentmiklós kábeltévés adása. Megszületett az audiovizuális törvény tartalmi megszorítások tömkelegével, amely a jelenlegi hatalmat konzerválni hivatott jellege mellett szabályozta a fekvenciaelosztást is. Boros Zoltán két éve munkálkodik a Magyar Televízió és a Román Televízió közötti együttműködésen. Már 1990 májusában javasolta Hankiss Elemérnek, az MTV elnökének, hogy az MTV és a környező országok magyar tévéadásainak alkotócsoportjai között jöjjön létre állandó kapcsolat. Boros a műsorcserét sürgette, továbbá azt, hogy legyen állandó műsoridő az MTV-ben a külföldi magyar tévéműsorok sugárzására. Ugyanezt a javaslatát megismételte egy év múlva, 1991-ben, majd 1992 júniusában. Attól fél, hogy hiába. - Egy összefüggő magyar nyelvű elektronikus médiahálózatnak nincs legyőzhetetlen akadálya. - Néhány nappal ezelőtt parajdi kezdeményezésre kerékpáros staféta indult Budapestre, hogy felhívja a III. Magyar Világkongresszusát arra: a romániai magyarok szeretnék látni a műholdas magyar adást. - A Média MRG Alapítvány céljai között egy országos nemzetiségi tévéstúdió létrehozása szerepel. Az Intermédia Kft. többek között kereskedelmi Urh rádióadók beindításán fáradozik. - A jövő magyar műholdas adása nem szorítkozhat csak Budapestről sugárzott műsorra. Az adásban jelen kell lennie a kárpátaljai, erdélyi, bánsági, bihari, szatmári, csángó, délvidéki, felvidéki, őrségi magyarságnak is. Kell lennie egy olyan közös gondolatnak az összmagyarság sorsa iránt, amely fölül áll minden pillanatnyi érdeken. /Boros Zoltán: Néhány gondolat egy összefüggő magyar nyelvű elektronikus médiáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

1992. november 5.

Csirák Csaba, a Szatmárnémetiben hagyományossá vált népdaléneklési és szavalóversenyek, valamint a Szent-Györgyi Albert Társaság lelkes szervezője elmondta, hogy egy éves előkészítő munka után okt. 2-án Kassán, a Csemadok székházában aláírták a Kapcsolatok Művelődési Alapítványt. A tizennégy alapító tagból tízen Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar és Heves megye önkormányzatának képviselői, ketten, Gál Sándor költő és dr. Máthé László felvidékiek, ő pedig erdélyi. Az alapítvány célja a történelmi régiók, ezen belül a magyar kulturális kapcsolatok bővítése, hogy a békediktátumok által leszorított érrendszerben újból meginduljon a vérkeringés. Cserelehetőségeket szeretnének biztosítani, szakmai továbbképzést szervezni és gondozni a történelmi emlékhelyeket. /Gál Éva Emese: "Kapcsolatok". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1993. május 7.

A Lakitelek Alapítvány pályázatot írt ki a huszadik század magyar történelmének valósághű feltárása, valamint a helytörténeti kutatás érdekében. A kiírásra 479 pályamű érkezett /köztük 34 Erdélyből. 18 Felvidékről, 4 Vajdaságból, kettő Kárpátaljáról/. Az első díjat Albert Dávid tanár nyert el A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium története című munkájáért. Munkáját háromezer példányban kiadták /Infopress, Székelyudvarhely/. Ennek bevételét Albert Dávid felajánlotta iskolájának Ugyanakkor az Erdélyi Múzeum-Egyesület díját szintén neki ítélték oda, Gyergyószék népoktatásának feldolgozásáért.. Elmondta, hogy 1956-ban került Székelyudvarhelyre, az egyetemről. Tanár volt a gimnáziumban, majd igazgató, később főtanfelügyelő. Leváltották, nagyjából minden magyar vezetőt leváltottak. A tanítás mellett a helytörténettel foglalkozott. Nekifogott az gimnázium történetének megírására. Hatással volt rá Jakó Zsigmond professzor: hagyjunk rendet magunk után. Albert Dávidot egész Udvarhelyszék népoktatása érdekelte. Bejárt minden plébániát, parókiát, bejutott a felekezetek központi levéltáraiba. Olvasta a historia domusoat és a vizitációs jegyzőkönyveket. Albert Dávidot összegezte: Jakó professzor és Juhász István megírta a nagyenyedi kollégium történetét, a marosvásárhelyi oktatásról idén jelenik meg Tonk Sándor könyve, folyik a szatmári iskolatörténeti kutatás is. /Oláh István: Hogy állunk a történelemmel avagy a szellem búvóhelyei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

1993. május 29.

A csíksomlyói búcsún mintegy háromszázezer ember vett részt. A szertartást a két hegyhát közti nyeregnek nevezett részen tartották. A hagyománynak megfelelően most is sokan gyalog érkeztek. Sok magyarországi, felvidéki volt jelen, a nyugati országokból is eljöttek. Jelentős újítás volt, hogy a szentmisét a szabadban, a csíksomlyói nyeregben tartották, így a hatalmas tömeg jelen lehetett. Kada Lajos érsek mondta a szentbeszédet. /Botos László: Pünkösdi búcsú Csíksomlyón. = Új Magyarország, jún. 1./ "Ragaszkodjatok őseitek földjéhez, ne hagyjátok el azt, és mindazt, amit jelent: otthont, hagyományt, nyelvet, kultúrát, vallást, erőt adó földet és hűséget. Ne menjetek el!" - mondta többek között Kada Lajos érsek szentbeszédében, majd idézett a bácskai és bánsági magyar püspökök Maradjunk, hogy megmaradjunk című megrázó pásztorleveléből: ha "elmenekülünk, akkor magunkra hagyjuk munkájukban az itthon maradókat, üres marad a családi ház, helyünk a templomban, üres marad a közélet..." /Új Ember (Budapest), jún. 20./ Maradjunk, hogy megmaradjunk című pásztorlevél: Magyar Szó (Újvidék), 1992. okt. 26./

1993. június 26.

A kisebbségtudomány, mint önálló tudományos diszciplína fogalmát még nem vezette be a nemzetközi tudományos élet. Maga a diszciplína mégis létezik, állapította meg Pomogáts Béla. Hogy van ilyen tudomány, arról győznek meg többek között Kemény G. Gábor könyvei és hatalmas iratgyűjteményei a nemzetiségi kérdésről, Erdélyben Balogh Edgár közíró, Imreh István történész, Benkő Samu művelődéstörténész, Gáll Ernő szociológus, Kántor Lajos irodalomtörténész, Felvidéken Popély Gyula történetíró, Gyönyör József nemzetiségszociológus, Turczel Lajos irodalomtörténész, Délvidéken Rehák László szociológus, Mirnics József történész, Bori Imre, Szeli István, Bosnyák István, Utasi Csaba irodalomtörténész, Gerold László színháztörténész. /Pomogáts Béla: Kisebbségtudomány. = Új Magyarország, jún. 26./

1993. július 18.

Júl. 18-án ünnepélyes keretek között Szentegyházán megnyílt a Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medenci magyar pedagógusok szakmai továbbképzője. Mintegy ezer erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági pedagógus fogja Erdély különböző városaiban gyarapítani szakmai ismereteit és erősíteni magyarságtudatát. Több magyarországi egyetemi, főiskolai tanár is tart előadásokat. A megnyitón beszédet mondott többek között Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok elnöke, Sántha Pál, Hargita megyei tanácselnök, Töttösy Istvánné dr., a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője, Murvai László, a román Tanügyminisztérium osztályvezetője, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke, Ivan Truter, a Romániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsának titkára és Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő. /Borbély László: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./

1993. július 27.

Az erdélyi magyar pedagógia történetében páratlan rendezvénysorozatot jelent a Bolyai Nyári Akadémia. Július végén Erdély számos városában /Csíkszereda, Gyergyószárhegy, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Brassó, Nagyvárad/ zajlott a magyar pedagógusok továbbképzése, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság szervezésében. Sepsiszentgyörgyön például a fizika, kémia és matematika tanárok /összesen 174-en/ gyűltek össze, köztük voltak felvidékiek és vajdaságiak is, egy hét alatt 78 főiskolai és egyetemi tanár előadását hallgathatták. Az erdélyieken kívül Budapestről, Nyíregyházáról, Sopronból, Miskolcról, Szegedről érkeztek előadók. Nemcsak tanárok érkeztek, eljött többek között Baranyi Károly miniszteri tanácsos, Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, az MTA alelnöke is. Az előadó tanárok önzetlen támogatását jelzi, hogy saját költségükön érkeztek, előadásukért semmit nem fogadtak el. Az előadásokat tájismeretei rendezvényekkel, kirándulásokkal egészítették ki. /Sylvester Lajos: Bolyai Nyári Akadémia. Hivatásébresztő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./

1993. augusztus 3.

Negyedik alkalommal rendezi meg augusztusban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem az Ady Endre Akadémiát. A kéthetes program célja a határon túli magyar értelmiségiek, elsősorban pedagógusok, szakmai továbbképzése. Idén újból bővült a kínálat, az eddigiek mellé /magyar nyelv és irodalom, történelem, néprajz, művelődéstörténet, számítástechnika/ beépült a pedagógia és a tanításmódszertan. Kétszázötven erdélyi, felvidéki, vajdasági pedagógus látogat el Debrecenbe. A rendezvényt a tervek szerint Szabad György, a parlament elnöke nyitja meg. /Széles Tamás: Ady Endre Akadémia Debrecenben. = Magyar Nemzet, aug. 3./

1993. szeptember 22.

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform szóvivőjeként elismeréssel szólt az RMDSZ memorandumáról, de kifogásolta, hogy nem a platformok képviselőiből álló kerekasztal közös munkája a memorandum, továbbá ebből kimaradtak dr. Csapó József szenátor által összeállított jogsérelmek. Szerinte kulcskérdések kimaradtak, az etnikai jellegű jogsérelmek minősítése fogyatékos, nem emelték ki az önrendelkezés követelését. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés felháborodva értesült arról, hogy Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke amellett, hogy nem támogatta a platform aláírásgyűjtő kezdeményezését az ártatlanul elítélt oroszhegyiek, zetelakiak és marosvásárhelyiek ügyében, nem átallotta a kezdeményezést - több társával együtt - a kezdeményezést a marosvásárhelyi rádióban elutasítani. Továbbá Borbély László, Frunda György, Tokay György és mások elérték, hogy Caspó József szenátor autonómia-tervezetét titkosították, miközben a délvidéki, felvidéki és kárpátaljai magyarság politikai érdekvédelmi szervezetei hasonló autonómia-memorandumaikat elfogadták és kormányuk elé tárták. Katona Ádám hangsúlyozta, hogy az ún. kabinetpolitikától, mint például Verestóy Attila szenátor Stoicával folytatott titkos tárgyalásaitól ugyanúgy nem várható eredmény, mint a botrányt kavart, Tokay György által vezetett bel- és külföldön folytatott tárgyalásaitól. /Katona Ádám: A memorandum jó, csak izé? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Ezzel Katona Ádám elítélte a Neptun-ügyben résztvevő RMDSZ-képviselők tárgyalásait.

1993. szeptember 22.

Sára Sándor, a Duna TV elnöke nyilatkozott a tervezett új műsorokról: gazdasági tájékoztató és vállalkozói műsorok szükségesek. A távoktatás is fontos, így például a magyar irodalom órarend szerinti oktatása. Lesz lapszemle is. Ki akarnak építeni a Duna TV-nek dolgozó erdélyi, felvidéki stb. tudósítói hálózatot. /B. Kovács István: Új hang és kép a Duna táji kórusban. Beszélgetés Sára Sándor filmrendezővel, a Duna TV elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

1993. október 14.

Dr. Újvári Ferenc kifejtette, hogy nem lehet nemzeti kisebbségnek nevezni a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki magyar nemzetrészeket, mert tíz évszázadon át alkotmányos jogrenddel kormányozták az említett térséget, magyar nemzetként voltak jelen. Szerinte az államukat elhagyó, más államba bevándorlók a nemzeti kisebbségek. A megbékélés gesztusa lesz, ha elismerik, hogy társnemzetként él együtt a magyarság. /Dr. Újvári Ferenc: Az Erdélyi Szövetség Heves megyei értekezlete elé /Eger, 1993. X. 16-17./ Még egyszer és utoljára jogi státusunkról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

1993. október 23.

Az 1956-os forradalom évfordulóján a Budapesti Műszaki Egyetem és a Rákóczi Szövetség ifjúsági emlékünnepséget szervezett. Az ünnepségen közel 1500 határokon túli magyar fiatal vett részt. Az erdélyi, vajdasági, horvátországi, szlovéniai, felvidéki, kárpátaljai vendégeket díjmentesen szállásolták el Budapesten. Ez az ifjúsági tömegmegmozdulás hagyománnyá kell váljon, jelentette ki dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke. /Kádár Melinda: 1956 szellemében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./

1993. november 1.

Borbély Imre RMDSZ-képviselő az önrendelkezési elvnek a Kárpát-medencében történt jelentkezését elemezte, visszatekintve a kezdetre. Elmondta, hogy az önrendelkezés gondolata már az RMDSZ megalakulásakor felvetődött. Az első kísérlet Katona Ádámnak és csoportjának a fellépése volt 1991-ben, az 1848.as agyagfalvi székely nemzetgyűlés évfordulója kapcsán. Voltak román autonomista törekvések is. Borbély Imre úgy látja, hogy az erdélyi magyarságnak programjába kell iktatni a területi autonómiát, hogy legyen tárgyalási alap. Megállapította, hogy Felvidéken és Délvidéken is léteznek kollaboráns irányzatok. A Felvidéken egy magát liberálisnak nevező polgári párt mintapéldánya a politikai asszimilációnak. Ez a párt szlovák politikát folytat magyarul. Délvidéken is vannak kollaboráns politikusok. Romániát illetően a Groza- féle politika azt az illúziót keltette, hogy a hatalom kiszolgálásával lehet segíteni. Ezt a magatartás nevezi Borbély Imre jó értelemben labanckodásnak. Sokan úgy tüntetik fel, mintha Erdélyben individualisták és kollektivisták állnak szemben egymással. Ez nem igaz. Az 1992 októberi Kolozsvári Nyilatkozat az önrendlekezésről megadta az irányt. /Beke György: Önrendelkezés a Kárpát-medencében. Beszélgetés Borbély Imre RMDSZ-képviselővel. = Orient Expressz (Bukarest), nov. 1-7./

1993. november 24.

Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában szokatlanul tapsoltak Paulus Alajos filmjének végén. Nem élt soha kisebbségben. "Mégis minden határainkon túl élő magyart rokonomnak tartok" - vallja a budapesti Paulus Alajos A Rendezni végre közös dolgainkat című filmben a szlovákiai magyarok, a Rendezni végre közös dolgainkat című filmben a szlovákiai, a trilógiában /Béke veled, Félrevert harangok, Visszatérés/ a romániai magyarok panaszait szólaltatta meg. A vajdasági magyarokról szól a Van egy álmom című alkotása. /Pósa Zoltán: Békés visszatérés. Székelyföld, Vajdaság, Felvidék panaszának krónikása. = Új Magyarország, nov. 24./

1993. december 15.

Évente tartanak csángó fesztivált Jászberényben. Papp Imre, a Jászsági Népi Együttes művészeti vezetője emlékezett a kezdetre. 1990 elején Kallós Zoltán kalauzolásával több moldvai csángó faluba eljutott, itt ismerhette meg a moldvai népi táncot és zenét. A Jászsági Népi Együttes nemzetközi táncház- és zenész táborba meghívták a moldvai csángókat is, főleg a klézseieket. Az első csángó fesztiválon, 1990-ben meghalt Hodorog Luca néni Lőrincz Györgné. Az volt az utolsó kívánsága, hogy Jászberényben temessék el. A következő évben, 1991-ben megrendezték az első Csángó Fesztivált majd konferenciát Jászberényben. A mostani harmadik fesztiválon erdélyiek, felvidékiek, kárpátaljaiak és vajdaságiak is szerepeltek. /B. Kovács András: Jászberényi csángó zarándoklat.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

1994. január 30.

Jan. 27-e és 30-a között Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke erdélyi körúton vett részt, Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli alelnöke társaságában, melynek állomásai: Nagyenyed, Nagyvárad, Nyárádszereda, Marosvásárhely és Barót, de a környező falvakba is ellátogattak. Duray az önkormányzati modellről beszélt. Nagy lelkesedéssel, szeretettel fogadták mindenütt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./ Nagyváradon politikai fórumot tartottak jan. 28-án, ahol Duray Miklós ismertette a jan. 8-i komáromi nagygyűlés jelentőségét. Több mint 3500 szlovákiai magyar önkormányzati képviselő gyűlt össze ezen a napon, hogy az önrendelkezés mellett voksoljanak. Célkitűzéseik között a területi önkormányzat is szerepel, mondta Duray Miklós. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 1., Romániai Magyar Szó (Budapest), febr. 8./ Duray Miklós jan. 29-én Marosvásárhelyen részt vett a fórumon Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével és Tőkés Lászlóval. Markó Béla mutatta be Duray Miklóst, aki azon kevesek közé tartozik, akik 1989 előtt is kimondták azt, amit a Kárpát-medencében élő magyar közösségek éreznek, s azt, hogy a magyarság sorsát meg kell változtatni. Kutyaszorítóban című könyvében a magyarság fájdalmáról szólt, ezért volt veszedelmes ez a könyv nemcsak Csehszlovákiában, de Romániában és másutt is. - A magyar közösségek olyan közös következtetésre jutottak, hogy csak az autonómia különböző formáival alapozhatják meg biztonságosan jövőjüket. Duray Miklós elmondta, hogy a felvidéki magyarság az utóbbi 75 évben ellenzéki volt. Számbelileg kisebbségben vannak, de ez nem szabad, hogy olyan helyzetet teremtsen, mely jogkorlátozást eredményez. Tőkés László a fogyatkozó lélekszámról beszél. Felvetődött az a kérdés, hogy miért határolta el magát az RMDSZ Katona Ádám autonómia-javaslatától. Markó Béla kijelentette: semmiféle elhatárolódás nem történt attól a gondolattól, hogy a romániai magyarság ki akarja alakítani az autonómiaformákat. Tőkés László úgy vélte, hogy csak a módszerektől volt elhatárolódás. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

1994. május 5.

Máj. 4-5-én tartották meg Nagyváradon a Királyhágómelléki Magyar Református Lelkészértekezlet Szövetsége által szervezett lelkészértekezletet, melyet első alkalommal a kiterjesztettek az egész Kárpátmedencére, az Erdélyi Református Egyházkerület képviselőin kívül vendégek érkeztek Magyarországról, Felvidékről, Kárpátaljáról és a Vajdaságból is. Előadást tartott dr. Kozma Zsolt professzor, Kató Béla illyefalvi tiszteletes, dr. Mester Zsolt, a Sulyok István Református Főiskola rektora, továbbá Tőkés László püspök Egyetemes Magyar Reformátusságunk címmel. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 5., 6./

1994. május 20.

Lakitelek és Tiszasas adott otthont a Tiszamenti Gyermekszínjátszók II. Találkozójának ápr. 29-máj. 1-je között. A magyarországi csoportokon kívül megjelentek a kis színjátszók Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és a Vajdaságból is. A találkozót a Lakitelek Alapítvány, Tiszasas önkormányzata és az Anyanyelvi Konferencia tette lehetővé. /Bányavidéki Fáklya (Nagybánya), máj. 20./

1994. július 16.

Csíkszeredában megnyitották a Romániai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett idei Bolyai Nyári Egyetemet. Jelen voltak az RMDSZ vezetői, a magyar és a román szakminisztériumok képviselői, a Bolyai Társaság vezetői. Nyolc napos a tanfolyam /júl. 16-24./, melyet ezerkétszáz pedagógus számára rendeznek /közülük 900-an Erdélyből, 300-an Kárpátaljáról, Felvidékről, Szlovéniából, Horvátországból és Jugoszláviából valók/. Az előadásokat Erdély különböző városaiban tartják. Az előadók között 120-an magyarországiak. A rendezvény támogatói között van a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Anyanyelvi Konferencia, az egyházak és a romániai Kisebbségi Tanács. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

1994. szeptember 26.

Nastase képviselőházi elnök felvetette, hogy Románia, Szlovákia és Jugoszlávia együttesen határozza meg külpolitikája irányvonalát. Az erdélyi, felvidéki és a vajdasági magyarok ugyanígy járhatnának el, írta Neumann Ottó, szervezetten léphetnének fel. /Magyar Hírlap, szept. 26./

1994. október 23.

Az 1956-os forradalomra emlékezve a Műegyetem 1956 Alapítvány és a Rákóczi Szövetség szervezésében a budapesti megemlékezésen közel 500 romániai diák vehetett részt. Több erdélyi városból jöttek a diákok /köztük 50 román nemzetiségű/, Budapesten csatlakoztak a Felvidékről, Kárpátaljáról érkező magyar diákokhoz. A fiatalok megismételték az 56-os menet útját. Szeretnék, ha ez a közös ünneplés hagyománnyá válna, mondták többen. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

1994. december 1.

A régit feledve új alapokra helyezzük kapcsolatainkat - mondta Nicolae Cajal professzor, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének közelmúltban megválasztott elnöke, amikor Nagyváradon találkozott a Debreceni Zsidó Hitközség vezetőivel, Weisz György elnökkel és Gervai Tamás alelnökkel. Gervai Tamás a magyar külügyminiszter megbízásából kapcsolatteremtő tevékenységet folytat Erdélyben, Felvidéken és Kárpátalján. E misszióra még Jeszenszky Géza külügyminiszter kérte fel és megbízatását megerősítette Kovács László jelenlegi külügyminiszter. Gervai tevékenységét korábban élesen bírálta Moses Rosen volt főrabbi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

1994. december 25.

A pozsonyi Új Szó munkatársa, Miklósi Péter készített interjút Tőkés László püspökkel. Az elmúlt öt évre visszatekintve a püspök megállapította: "Tudatosan nemzetiségi síkra terelt restaurációs politikáról van szó, amelyben a magyarság csupán bűnbak..." A vegyes lakosságú területeken az együttélés a hagyomány, jegyezte meg az Új Szó munkatársa. Tőkés László egyetértett vele: "Erdély nacionalista tehertételét is az időközben betelepített 2-3 millió jövevény jelenti, elsősorban ők nem értik az együttélés természetes szabályait." Hozzátette: "mind román, mind szlovák részről a gyalázkodó, magyarellenes propaganda ugyanarról a tőről fakad." "Véleményem szerint két, korábban ország nélküli nemzet jutott nemcsak nemzeti öntudathoz, hanem mindkettőt - önvédelmi reflexeik révén - ingatag létükből fakadó kisebbrendűségi érzés diktálta gyűlölködés és ellenségeskedés is jellemzi. " "...ez már a kisantant szellemisége." "Tulajdonképpen azon sem csodálkoznék, ha most már kiderülne, hogy egy-két év óta egyeztetett lépésekről van szó." A felvidéki magyarság jobb helyzetben van. "...nekünk -az 1784 óta többször megismétlődött román vérengzések szem előtt tartásával - eleve több a félnivalónk..." /Vasárnap (Pozsony), dec. 25. - az Új Szó vasárnapi száma/

1996. február 27.

Kisebbség a kisebbségben: szórványsors, írta Beke György. A Mezőségen, Fogaras, Nagyszeben, Déva, Gyulafehérvár környékén magyar csonkafalvak százai vannak. Az író példának a mezőségi Somkeréket hozta. Temploma műemlék. Első formájában 1227-1233 között épült. 1661-ben tiszta magyar település volt. Az 1721 után ismétlődő tatár betörések áldozatait az akkor már állandósult román betelepülések pótolták. Még igen sokáig a felerésznyi magyarság a somkeréki gazdasági és művelődési élet meghatározó tényezője. 1790-ben magyar iskola létesült. Trianon után a román főhatalom elkobozta a helyi iskolát. Somkerék magyarságának ekkor még mindig volt annyi ereje, hogy önálló református magyar iskolát emelt gyermekeinek. Somkerék lakossága az 1992-es népszámlálás szerint 1043 fő volt. Ebből 738 román, 264 magyar, 27 cigány, 12 ukrán, 1 szerb és 1 "más nemzetiségű". 1945 után évtizedekig fennállott a népiskola, kisebb magyar tagozattal. Aztán az is megszűnt. Ez az egész Mezőségre jellemző állapot. Somkeréken a helyi református lelkészt a felbőszített falusiak el akarták űzni, mert magyar óvodát merészelt létesíteni! "Trianon maga tűzte napirendre az anyaország felelősségét a magyar szórványokért. Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján, a Délvidéken, mindenütt a szórványok jellemzik a magyar kisebbséget." jegyezte meg Beke György. Az utóbbi esztendőkben az anyaország igyekszik támaszává lenni a kisebbségi magyarságnak, ezeken belül a szórványoknak. Az erdélyi szórványokkal való foglalkozást a Csíkszeredában alakult Julianus Alapítvány akarja felvállalni, élén Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelőjével. Beder gyalogszerrel jutott el az egyik nyári vakációján - Anatólia déli szegélyére, hogy ott egy négyszázötven esztendős "magyar falut", Madzsarköjbét meglátogassa. Az ott lakók nem tudnak már magyarul, de az egykor elhurcoltak leszármazottai őrzik magyar eredetük tudatát. Beder Tibort főtanfelügyelő visszaállította a magyar iskolákat - ami Marosvásárhelyen nem sikerült -, a minisztérium örökös rosszallása dacára, de eddig még leváltani nem sikerült. Jó küzdőtársa a Julianus Alapítvány vezetésében Gergely István csíksomlyói plébános. Melléjük sorakozott fel Hargita megye igen sok felelősséget érző értelmisége. A Julianus Alapítvány minden második esztendőben Csíkszeredában megrendezi a Lármafa-találkozókat. Szórványokból csapatostól jönnek "magányos magyarok", akiket székely családok látnak vendégül. Esztendőnként száz erdélyi magyar gyermeket "utaztatnak" Magyarországra. Gyermektalálkozókat rendeznek, ezeket Fodor Sándor kitűnő erdélyi író Csipike nevű mesehőséről nevezték el. - Majdnem minden tájnak van olyan magyar emléke, amely az öntudat forrása lehetne. Elsőnek egy Beszterce-Naszód megyei kicsi faluban, Vicén szobrot állítottak (Bodó Levente alkotását) II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek. A Julianus Alapítvány évente díjat oszt ki. 1995-ben két "iskolaalapító" is részesült a kitüntetésben. Sebestyén Ottó zernyesti katolikus plébános magyar iskolát állított fel újra a Brassó megyei kicsiny magyar szórványban. Deáky András az 1950-ben Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön három évtizede harcol a magyar iskoláért. Díjat kapott a mezőségi szórványok krónikása, Kövesdi Kis Ferenc nyugalmazott marosvásárhelyi tanár. /Beke György: Julianus a szórványokban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

1996. február 28.

Az 1995 őszén megalakult debreceni ifjúsági szervezet 1995. nov. 17-én Magyar Ifjúsági Világszövetség néven jegyeztette be magát. A múlt héten tartották első közgyűlésüket Debrecenben. Elfogadták a szervezet alapszabályát, melynek értelmében fő céljuk a határon túli magyar fiatalságnak az anyaországgal való kapcsolatainak elősegítése. A kilenctagú elnökség mindegyike debreceni, emiatt hangot adtak aggályaiknak a határon túliak, de azt a választ kapták, hogy érdemi munkát csak a szövetség székhelyén élők tudnak végezni. A Felvidékről és Erdélyből érkezett fiataloknak sikerült elérniük, hogy a megválasztott elnökség csak egy évre kapjon mandátumot azzal, hogy ezalatt megszervezik az anyaországi és határon túli tagszervezetek működését. A világszövetség elnöke, Ulics Tibor kijelentette, hogy nem kívánnak semmilyen politikai irányvonalat követni, a Magyarok Világszövetsége társszervezetének tekintik magukat. Vörös Angéla szóvivő elmondta, hogy mintegy 2500 tagjuk van, nagyobb hányaduk határon túli. A közgyűlés díszvendége Tempfli József nagyváradi megyéspüspök volt, aki hangsúlyozta: örül az ifjúság ébredésének, mert nem elég magyarnak vallani magunkat, tenni is kell magyarságunkért. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./ A szövetség elnöke a 21 éves Ulics Tibor autószerelő, aki a háta közepéig érő szőke hajával új színfoltja lesz a közéletnek. A szövetségbe való belépés díjtalan. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 2-3./

1996. március 8.

Három évvel ezelőtt Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár kezdeményezésére rendezték meg a régió első újság-írótalálkozóját. Mintegy százan összegyűltek Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és az anyaországból, hogy megbeszéljék a közös gondokat. A következő évi összejövetel elmaradt, anyagi okok miatt. 1995-ben Nyíregyházán a Primon Vállalkozásélénkítő Alapítvány segítségével létrejött a második találkozó. A megjelent előadók között volt Molnár Péter /SZDSZ/ és Bencsik Gábor, a Magyar Újságíró Szövetség főtitkára. Most február végén megtartották a harmadik találkozót, másodízben Nyíregyházán. Ennek meghívóját Lendvai István, a Fimex Fair BT. ügyvezető igazgatója, egyben a legnagyobb magyarországi vásár, a Kelet-Nyugat vásár igazgatója írta alá,a már jelzett Primon Alapítvány vezetőjével együtt. A mostani találkozó témája: Egy nap a médiáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

1996. március 23.

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ felhívással fordult az anyaországban és a nagyvilágban bárhol élő magyarokhoz: járuljanak hozzá az MVSZ könyvtári állományának gyarapításához. A felhívás mellé a szerkesztőség mellékelte a Magyarok Világszövetsége a nemzet szolgálatában című ismertetőjét. A füzet felvázolta az MVSZ történetét. 1929-ben rendezték meg az Magyarok I. Világkongresszusát, 1938-ban a II-at. A III-at 1992-ben. Az MVSZ kéthavonta adja ki Magyar Figyelő című tájékoztatóját, kéthetente pedig az MVSZ Aktuális információs anyagát. Fontos vállalkozása az MVSZ-nek az 1994-ben indított Magyarok Világkönyvtára sorozat, melynek keretében kárpátaljai, délvidéki, felvidéki és erdélyi magyar kulturális, oktatási, egyházi szervezetek, alapítványok cím- és névjegyzékét adták ki négy kötetben. 1995-ben indult, Pozsgay Imre vezetésével a Szent László Akadémia. A kiadvány tartalmazza a világ magyarságának legfrissebb adattárát. A 15 150 000 magyar megoszlása: Amerikában egymillió magyar él, Ázsiában 230 ezer /ebből Izraelben 200 ezer/, Ausztráliában 50 ezer, Nyugat-Európában 250 ezer, Romániában kétmillió, Szlovákiában 700 ezer, Jugoszláviában 400 ezer, Horvátországban 25 ezer, Szlovéniában 15 ezer Csehországban 20 ezer, Ukrajnában 200 ezer és Magyarországon 10,1 millió. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24./

1996. április 4.

Hány magyar állt fel csalódottan és elkeseredetten a világ nagy könyvtáraiban, Londonban, New Yorkban! Erdélyből kerestek volna hiteles dokumentumokat vitáikhoz, vagy éppen csak kíváncsiak voltak arra, hogy a nemzetközi tudományos közvélemény mennyire tájékozott az erdélyi magyarság, egyáltalán a magyar nemzet történelméről -írja Beke György, majd folytatja: a könyvtárakban rengeteg könyv van Erdélyről, de magyar szerzőt alig. Mindegyik ugyanazt ismétli: Erdély őslakói a románok, a magyarok ezer évig elnyomták a románokat, majd a románok legyőzték a magyar megszállókat és 1918-ban önerejükből saját hazájuk uraivá lettek...Most azonban megtört a csend, Budapesten létrehozták a Kisebbségvédelmi Egyesületet, ügyvezető elnöke Kovács Péter miskolci egyetemi tanár. Két kiadványukat bemutatták első sajtótájékoztatójukon. Az első a felvidéki magyarság nyelvi elnyomatását mutatja be: The Slovak State Language Law and the Minorities, vagyis: A szlovák államnyelvi törvény és a kisebbségek A kötet közli az 1995-ben megszavazott és 1997-ben életbe lépő nyelvtörvényt, a hivatalos indoklást és az 1995. novemberi parlamenti fölszólalásokat. Összehasonlítás következik: mit mond a nyelvtörvény, mi áll az alkotmányban, az elfogadott alapszerződésben, továbbá a kisebbségi keretegyezményben, az ET 1201-es ajánlásában. A második kiadvány a román oktatási törvényt mutatja be /The Romanian Law on Education/, alcíme: Kritikai megközelítés a kisebbségek szempontjából. Közli a törvény szövegét, majd ezt bemutatja az 1978-as, illetve az 1993-as tanügyi törvények tükrében. A kisebbségi jogok zsugorítása szembeszökő. Mindkét füzet mellékleteket is tartalmaz. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./ Előzmény: 587. sz. jegyzet


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 991-1005




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998