udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. július 3.

Jún. 30-án Budapesten, Ferencváros stadionjában tartották a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója nyitónapját. Összesen negyven országból érkeztek résztvevők, sokan jöttek Erdélyből és a Partiumból is, mintegy 15 ezer ember gyűlt össze a lelátókon. Jelen volt a találkozó fővédnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány több tagja. Tőkés László, a Magyar Református Világszövetség elnöke köszöntött minden résztvevőt: "Az a megtiszteltetés hárul reám, hogy megnyissam a Világtalálkozót. Ezen a jubileumi esztendőn ránk köszöntött az Úr születésének 2000., valamint a magyar államiság 1000. esztendeje." A püspök reményét fejezte ki, hogy a világtalálkozó a társadalmi megbékélést, a belső megújulást és a lelki ébredést segíti. "Vállaljuk a szolgálatot annak érdekében, hogy a külső és belső rendszerváltás valójában lezáruljon, a szétszakított nemzet határmódosítás nélkül egyesüljön" - mondta. Házigazdaként Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke és Takaró Mihály főgondnok üdvözölte a vendégeket. Orbán Viktor üdvözlőbeszédében többek között ezeket mondta: "Egyházaink a jövőhöz tartoznak. Nem a múltat őrzik, hanem a jövőhöz szükséges lelki fegyvereket. Eljött az idő, amikor bízhatunk a közös és reményteli jövőben. Nem szabad megfeledkeznünk azon nemzetrészekről sem, amelyek mostoha helyzetbe keveredtek. Ha egy szabad ország nem tudja segíteni a sokakat, akik szegények, nem mentheti meg a keveseket, akik gazdagok." Az ünnepi istentiszteleten Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke mondott imát, igét hirdetett Hegedűs Lóránt püspök. Üdvözölte a világtalálkozót Csiha Kálmán erdélyi püspök is. Több ezer ember vett úrvacsorát, az ágenda zárórészét Erdélyi Géza felvidéki püspök mondta el. "Ez az asztali közösség nagy áldás számunkra. Szeretetben gondolkodjunk egymásról, ne uralkodjon el a bűn" - szólt többek között a püspök. A világtalálkozó nyitónapja a Szózattal ért véget. /Dérer Ferenc: Református világtalálkozó a fővárosban. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 3./

2001. március 8.

Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere a helyi közigazgatási törvényről nyilatkozott. A kétnyelvűség Sepsiszentgyörgyön nagyjából eddig is megvolt, kivéve a rendőrség és a hadsereg esetében, ahová mai napig sem tudták a kétnyelvű feliratokat elhelyezni. A polgármesteri hivatalban eddig is vállalták, hogy a kérvényeket elfogadták magyar nyelven, anélkül hogy román fordítást is csatoltak volna melléjük, és ugyanígy leveleztek is magyarul azokkal, akikkel magyarul kell levelezni. A nyomtatványok jó része azonban még csak egynyelvű. Albert Álmos fő feladata lesz, hogy a nyomtatványok ezentúl ezek két nyelven szülessenek meg. - A szinkrontolmács-berendezést hamarosan megkapják Budapestről, Ferencvárostól, azután már megvalósul a testületi üléseken a kétnyelvűség. Természetesen, ez pluszköltséget jelent, mivel egy vagy két személyt a fordítással kell majd foglalkoztatni. Természetesen akkor a tanácshatározatok román és magyar nyelven is elkészülnek. - Az elmúlt években két ízben is kiadták a Sepsiszentgyörgy című havi tájékoztató lapot, amelyben minden tanácshatározat megjelent mindkét nyelven. /Váry O. Péter: A teljes kétnyelvűségre kell törekedni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

2001. június 9.

A sepsiszentgyörgyi városi tanács jún. 8-án első ízben tartotta ülését magyar nyelven. A szentgyörgyi tanácsnak 23 tagja van, ezek közül mindössze hárman román nemzetiségűek. Törvény szerint a román tanácsosoknak fordítani kellett volna a magyarul elhangzott felszólalásokat, de a budapesti Ferencváros kerület polgármesteri hivatala által adományozott fordítóberendezés nem érkezett meg idejében. Ennek ellenére Kulcsár Tünde, a hivatal titkárnője, biztosította a fordítást. A magyar tanácsosok kijelentették: román kollégáik beszédeit nem szükséges fordítani, ugyanis mindannyian nagyon jól tudnak románul. /Tanácsülés magyarul - Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

2001. szeptember 1.

Sepsiszentgyörgyön, a helyi tanács ülésén aug. 31-én használták először a tolmácsgépet, melyet a Ferencváros adományozott Sepsiszentgyörgynek. Azonban a román tanácstagok tüntetőleg elutasították a használatát. A román anyanyelvű képviselők nem voltak hajlandóak feltenni a fülhallgatót. A soros ülésvezető, Pirvan Rodica képviselő hajthatatlannak bizonyult, amikor a magyar tanácstagok határozottan kérték, hogy anyanyelvükön mondhassák el álláspontjukat. Így hát egyfajta ,,süketek párbeszédje" alakult ki a tanácsban. A legnagyobb vitát a tanácsülésen az egyházak támogatása váltotta ki. Fűtéstámogatásra templomonként tízmillió lejt kérnek a katolikus, ortodox, evangélikus, unitárius és református lelkészek. Az ülésen kiderült, hogy nem minden ortodox templom lelkipásztora kért pénzt a tanácstól, s a ,,kimaradtak" testületileg is megjelentek az ülésen. A román ülésvezető nacionalista irányba akarta eltolni a vitát. Végül a tíz templom megkapta az egyenként tízmilliós fűtéstámogatást, s a csalódott ortodox pópák a képviselői testületet megátkozva távoztak. /Sepsiszentgyörgy. Technika és hitvita. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

2003. április 29.

Ápr. 27-én megkezdődtek Sepsiszentgyörgyön a XIV. Szent György Napok. Ez a városünnep, amely a polgármester szerint Erdély legnagyobb ilyen jellegű rendezvényévé nőtte ki magát, számos érdeklődőt vonzott. Ápr. 28-án a vakációzó gyerekek gyűltek össze a színház nagytermében. Délután megnyílt Papp Mihály Gondolatserkentő című kiállítása. A ferencvárosi Leövey Klára Gimnázium diákszínjátszói mutatták be Sütő András Kalandozások Ihajcsuhajdiában című mesejátékát. Este Sütő András Erdélyország, mit vétettem? című könyvét mutatta be a közönségnek. A városi művelődési házban a Gyárfás Jenő Amatőr Képzőművész Szövetség kiállítására kerül sor. /Farkas Réka: Egy hétig tart a városünnep. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

2003. július 25.

Augusztus végéig kell kifizetnie Albert Álmos polgármesternek a rá kiszabott 100 millió lejes büntetést zászlóügyben, máskülönben foglalnak. A polgármester heti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy sepsiszentgyörgyi cégek 30 milliónyit adakoztak a büntetésbe, míg Ferencváros és Nagykanizsa - két testvérváros - közösen szintén harmincmilliót küldtek. Albert Álmos a büntetés kifizetésének elhalasztását kérte a pénzügyi hivataltól, kérést juttatott el a Legfelsőbb Törvényszékre is és ügyét nemzetközi fórumhoz, Strasbourgba vitte. Ha azonban kérésére rövid időn belül nem érkezik válasz, ki kell fizetnie a büntetést. A polgármester elmondta, hogy sem a testvérvárosoktól, sem a cégektől nem kért támogatást, azok ügyét megismerve, önszántukból adakoztak, de a sajtó útján is szeretne köszönetet mondani mind a cégeknek, mind a két testvérvárosnak. Egy másik büntetés, ugyancsak zászlóügyben - mert december 1-jén a prefektúra szerint nem lobogott elég zászló a városban - 65 millió lejről szólt, amit a szebeni törvényszék az alapfokú tárgyaláson a napokban 40 millió lejre csökkentett. /(Éltes Enikő): Segítenek a polgármesternek, hogy büntetését kifizethesse. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

2003. augusztus 1.

Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere megtagadta egy 100 millió lejes bírság kifizetését, amelyet a Kovászna megyei prefektúra szabott ki. Albert Álmost 50 millió lejre büntette a Kovászna megyei prefektúra, mivel állításuk szerint eltávolította a román nemzeti lobogót a polgármesteri hivatal épületéről, további 50 millió lejes bírságot pedig azért szabott ki rá, mivel Albert kétnyelvű fejlécet használt a hivatalos dokumentumokon. Albert Álmos elmondta, a Bákó Megyei Törvényszék szerdán felszólította, hogy aug. 28-án jelenjen meg egy tárgyaláson, amely a 100 millió lejes bírságot kiszabó jegyzőkönyv semmissé nyilvánításáért indult. - Egyrészt a tárgyalásra hívnak, másrészt felszólítanak, hogy fizessem ki a bírságot - mondta Albert. Hozzáfűzte, nem fogja kifizetni az időközben összegyűlt pénzösszeget, mivel ezáltal elismerné vétkességét. Albert Álmos szerint 30 millió lejt a magyarországi Ferencváros és a vajdasági Nagykanizsa polgármesteri hivatala, további 30 milliót sepsiszentgyörgyi üzletemberek gyűjtöttek össze, a fennmaradó 40 milliót pedig az RMDSZ-tagság biztosította. Albert Álmos nem mondott le a probléma törvényes megoldásáról, ezért a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott kérvényben kéri a pénzbírság felfüggesztését. /Albert Álmos nem fizet. = Népújság (Marosvásárhely), 2003. aug. 1./

2003. augusztus 19.

A közigazgatási törvény immár két éve lehetővé tette a magyar nyelv használatát azokban az önkormányzati testületekben, amelyekben a tanácsosok több mint egyharmada magyar nemzetiségű, ennek ellenére ezzel a joggal csak a színmagyar települések tanácsosai élnek. A vegyes lakosságú települések magyar tanácsosainak többsége ódzkodik az anyanyelvhasználattól. Egyesek a tolmácsolás költségeire, mások az időveszteségre hivatkozva mondtak le a magyar megszólalásról. Markó Béla RMDSZ-elnök viszont úgy véli: élni kell a kiharcolt joggal.Szatmárnémeti "Szimbolikus esetekben tartjuk indokoltnak a magyar nyelv használatát a szatmárnémeti tanács ülésein. Erre már volt is példa, ünnepélyesebb alkalmakkor voltak felszólalások magyar nyelven is" - jelentette ki Ilyés Gyula, a város alpolgármestere. Ilyés nem tartja indokoltnak a magyar nyelv használatát a határozattervezetek megvitatásakor. "Engem személy szerint zavarna, ha arra kellene várnom, hogy valaki minden mondatomat lefordítsa. Ráadásul legfeljebb a Hivatalos Közlöny fordítói ismerik kellőképpen magyarul azt a jogi nyelvezetet, amelyen a határozattervezeteket meg kell szövegezni" - jelentette ki Ilyés. A 25 tagú testületben 11 tanácsos magyar. A Szatmár megyei tanácsban is hasonló a helyzet, bár a tanácsosok számaránya alapján használhatnák a magyar nyelvet, erre csak kivételes esetekben kerül sor.Ilyés, aki az RMDSZ megyei elnöki tisztségét is betölti, elmondta, a megyében nem készítettek statisztikát arról, hogy melyik településen használják a magyar nyelvet tanácsüléseken. "A csak magyarok által lakott településeken természetes a magyar nyelv használata, ez már korábban is gyakorlattá vált" - jelentette ki Ilyés. Nagyszalonta A hajdúváros önkormányzati képviselői közül elsőként Mikló Ferenc tiszteletes szólalt fel anyanyelvén, a testület egyik tavalyelőtti ülésén. Mikló Ferenc előbb magyarul, majd románul adta elő mondandóját, mire az egyik kormánypárti tanácsos megjegyezte, hogy a törvény fordított sorrendet ír elő. A szalontai tanácsüléseken annak ellenére sem lett bevett gyakorlat a magyar nyelvű megszólalás, hogy az önkormányzati képviselők kétharmada magyar, s egyikük-másikuk igencsak töri a román nyelvet. Tódor Albert polgármester néhányszor maga vállalta a tolmács szerepét, majd hozzáteszi: "Röhej az egész." Illyés Lajos, az RMDSZ-frakció szóvivője úgy látja, a polgármester és a polgármesteri hivatal hanyagsága miatt nem szólhatnak anyanyelvükön a tanácsüléseken a magyar önkormányzati képviselők.Sepsiszentgyörgy Háromszéken a többségi magyar lakosság arányának tükrében nem kellett volna gondot okoznia az anyanyelvhasználatnak a tanácsüléseken, ám az elmúlt két évben több vitát kavart a téma. A sepsiszentgyörgyi tanács például elindította a testvérváros Ferencvárostól ajándékba kapott tolmácsgépet, ám a három román önkormányzati képviselő visszautasította a fülhallgatók használatát. Nem voltak hajlandóak érdemben részt venni az üléseken, nem értették a magyarul elhangzó szövegeket, és minden esetben a határozatok ellen szavaztak. Végül majdnem két év elteltével született meg a kompromisszum, a három román tanácsosnak kis hangfalakon hangosítják ki a tolmács fordítását, ha pedig közülük kerül ki a gyűlésvezető, románul zajlik a soros ülés, ám a magyar tanácsosok magyarul mondják el felszólalásukat.A megyei tanácsban a törvény életbelépése óta kétnyelvűen zajlanak az ülések. A határozatokat románul és magyarul egyaránt felolvassák, és a magyar hozzászólók is elmondják mindkét nyelven mondanivalójukat. Gondot okoz a szövegek fordítása, sok esetben helytelenül, bikkfanyelven hangzanak a határozatok. Kovászna Kovászna város lakosságának 68 százaléka magyar, a tanácsülések a mai napig románul zajlanak. Hosszas viták és egyeztetések után tavaly tavasszal született egy határozat, amely szerint a magyar tanácsosok magyarul is felszólalhatnak, és tolmács fordítja románra hozzászólásukat. Öt tanácsülés után azonban visszatért a régi rend, így ma csak akkor hangzik el magyar szó a kovásznai tanácsban, ha egy-egy képviselőnek eszébe jut anyanyelvén hozzászólni, és ugyancsak ő fordítja románra mondanivalóját. A kovásznai városháza rugalmasan kezeli az értesítők kétnyelvűségét is. Alkalmanként kiadnak magyar értesítőt is a tanácsülés aktuális napirendi pontjaival, de van, amikor csak románul értesítik a képviselőket.Székelyudvarhelyen a helyi tanács minden tagja, a polgármester és a városházi alkalmazottak túlnyomó többsége magyar anyanyelvű, vagy folyékonyan beszél magyarul. Ennek köszönhetően már az önkormányzati törvény életbelépése előtt is magyarul folytak az ülések munkálatai, az itt hozott határozatokat pedig - akárcsak most - románul fogalmazták meg. Már első mandátuma idején Szász Jenő polgármester bevezette az elektronikus ülésvezető berendezés használatát, és azóta - a nagyobb hitelesség kedvéért - a jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül. A 95 százalékban magyarok lakta település önkormányzati testületének nincsen román anyanyelvű tagja, így szinkronfordításra nem mutatkozott igény. Előfordul, hogy a testület RMDSZ-es frakciója és a független polgármester között elmérgesedett politikai viták rábírják Mircea Dusát, a megye prefektusát az udvarhelyi tanács egyes ülésein való részvételre - ilyenkor mindenki megpróbál románul fogalmazni. Zavaró viszont, hogy a magyarul folytatott viták során a székely városatyák román közigazgatási kifejezéseket udvarhelyszéki tájszólással, különösebb magyarítás nélkül használnak. "A komiszió elolvasta az amplaszamentről szóló anekszát, és hozott egy decsíziót" - hangzott el.Szováta Maros megye városai közül a törvény mindössze Marosvásárhelyen és Szovátán teszi lehetővé az anyanyelv használatát. Míg az etnikai összetétel rendkívül egyszerűvé teszi a helyzetet a fürdővárosban, a megyeszékhelyi önkormányzatban többször is ajtócsapkodással végződő kirohanásokat váltott ki a törvény érvényesítése. Szovátán a 19 tanácsos mindegyike magyar nemzetiségű, az önkormányzati ülések magyar nyelven folynak. Hegyi Mihály szovátai alpolgármester elmondta, hogy a határozattervezeteket két nyelven ismertetik, a vita viszont magyarul folyik. "Abban az esetben, ha a teremben románok is tartózkodnak, lefordítjuk az elhangzottakat. Határozataink is mindkét nyelven napvilágot látnak a hivatal által kiadott Szovátai Hírmondó című, havonta megjelenő lapunkban" - nyilatkozta Hegyi.Marosvásárhely Vásárhelyen eddig jóformán csak Ráduly Levente élt az anyanyelv-használati joggal, ami kezdetben a kisebbségben lévő román tanácsosok egy részének felháborodását váltotta ki. Az egységpárti Mircea Stefanovici többször is kirohant a teremből, becsapva maga mögött az ajtót. Példáját időnként a PRM tagjai is követték. Szintén Ráduly az, aki több ízben is szorgalmazta a már szinte két éve megszavazott, de a mai napig is "várakozó listán" szereplő fordítógép beszerzését. Az RMDSZ frakcióvezető-helyettese, Kolozsváry Zoltán kijelentette, hogy ő soha nem fog magyarul beszélni a tanácsüléseken. Operativitás szempontjából Fodor Imre alpolgármester is indokolatlannak tartja az állandó kétnyelvűséget. "Vannak olyan dolgok, amit magyarul kell elmondani, de nem mindent. Az átlagos harminc napirendi pont nem is teszi lehetővé, hogy beférjünk az időbe" - állítja Fodor. A volt polgármester viszont azt sérelmezi, hogy utódja leszűkítette az anyanyelv-használatot a hivatalban. /Ódzkodnak az anyanyelvhasználattól. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./

2007. november 27.

Egymillió forinttal támogatja a felújítás alatt álló sepsiszentgyörgyi Lábasház majdani várostörténeti kiállítását a budapesti testvértelepülés, Ferencváros. /(demeter): Ferencvárosi támogatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

2009. április 20.

A sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely – a Plugor Sándor Művészeti Líceum, a Mikes Kelemen Főgimnázium Osonó Diákszínházának és a Művészeti Népiskola színészosztályainak diákjai – a vakációban versenyen kívül mutatta be a Részletek a bolyongás meséiből előadását a Székelyudvarhelyen megrendezett ODIF – Országos Diákszínjátszó Fesztiválon, háromszor lépett színpadra a Csíksomlyón tartott Háló – Katolikus Közösségek Hálózat keretében szervezett ifjúsági találkozón. Az önkormányzat felkérésére április 22-től az Osonó Budapesten, a Ferencvárosi Színjátszó Fesztiválon képviseli Sepsiszentgyörgyöt mint testvérvárost. /(fekete): Ferencvárosban az Osonó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

2009. április 29.

A sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely Részletek a bolyongás meséiből című produkcióját versenyen kívül értékelte (és adott különdíjat) a zsűri Budapesten, a ferencvárosi Színjáték-forgó fesztiválon azzal az indokkal, hogy az előadás túllépi az amatőr színjátszás színvonalát. A nyolc magyarországi diákszínház mellett fellépő társulatot Budapesten alternatív színházként határozták meg, és meghívták egy májusi alternatív színházi fesztiválra. /Elismerés az Osonónak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998