udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. február 12.

Demeter Zsigmond István /sz. Székelykeresztúr, 1958. máj. 26./ nem végzett képzőművészeti főiskolát, szülővárosában él és faragással foglalkozik. Több sikeres kiállítása volt. Székelykeresztúron, az Orbán Balázs Gimnázium előtt áll az iskola névadójának bronzszobra /1991-ben állították föl/, Demeter egyik alkotása. Több iskolában áll egy-egy szobra, Gagy iskolájában Móra Ferenc, Szentábrahámban Benedek Elek szobra, mindkettőt fából faragta ki. Ugyancsak az említett gimnázium részére készült Berde Mózes bronzszobra, a gyermekotthonnak pedig a kőből faragott Zeyk Domokos-szobor. Rugonfalván állították föl milleneumi emlékművét. Belgiumba és Magyarországra is meghívták köztéri szobor elkészítésére. /Pál Júlia: Megszólal a székely világ. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), febr. 12.-18., II. évf. 6. sz. /

1997. június 6.

Jún. 6-án negyedszer találkoztak Gagyban az iskola névadójáról elnevezett Móra Ferenc vers- és prózamondó versenyen a környék tanulói. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún.12./

2002. október 28.

Gagyban tánctábor volt a nyáron. A Csekefalvi Ifjúsági Egyesület tavasz óta folytatja a Hagyományőrzés a Gagy mentén témájú programját. Ennek keretében okt. 9-én Gagyi-Biró Katalin tanítónő, a népi szőttesek mintáinak szakértője tartott bemutatóval egybekötött előadást. Fafaragó kör is indult. Az egyesület fő támogatója a Hargita Megyei Tanács, emellett vállalkozók is segítik őket. /P. B. Á.: Népi szőttesek és tánctábor. Csekefalvi hagyományőrzők. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./

1997. szeptember 5.

A Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletek első színjátszó találkozójukat szervezték meg Nagyajtán aug. 29-31-e között. Felléptek a vendéglátókon kívül Homoródalmás, Ürmös, Küküllődombó, Szentegyháza, Marosvásárhely, Dakt, Fiatfalva, Jobbágyfalva, Fogaras, Olthévíz, Gagy ifjú színjátszói. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./

2003. március 11.

Márc. 7-én, hat év kényszerszünet után újból megszervezték a tél végi színdarabos mulatságot Gagyban. 34 évvel ezelőtt a mostani fiatal házasok szüleinek nemzedékéből verbuválódott az a csapat, amely betanulta Heltai Jenő A néma levente című színművét. Az egykori színjátszók közül többen is jelen voltak az előadáson. Gagyban a szokásos óévbúcsúztatót és újévköszöntőt állították vissza hosszabb szünet után. A negyed évszázad alatt lélekszámának negyedével megfogyatkozott Gagyban szükség van mindezekre. /(pbá): Közösségi élet Gagyban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 11./

2002. június 5.

Jún. 1-jén Székelykeresztúron a Tanulók Klubja szervezésében tartották meg a diákoknak szervezett, nemzetközi rangra is emelkedett sóskúti fesztivált. E rendezvényt néhai Gálfalvi Sándor tanár javaslatára 1972 óta minden évben megtartják. A fesztivál célja lehetőséget biztosítani a városi és vidéki iskolák kis műkedvelőinek, hogy amit a helyi folklórból megmentettek, azt egy seregszemlén bemutathassák. Évek óta több magyarországi iskola műkedvelői is jelen vannak a fesztiválon. A székelykeresztúri fúvószenekar által játszott indulókra, kezükben a helységet megnevező táblákkal vonultak fel a csoportok résztvevői, majd a sóskúti szabadtéri színpadon adták elő műsorszámaikat. Színvonalas műsorral jelentkeztek a székelyudvarhelyi, csíkszeredai és balánbányai tanulók házainak csoportjai. Külön dicséretet érdemel az újszékelyi, gagyi, siménfalvi, kisgalambfalvi és kissolymosi iskolák tantestülete, amiért kis növendékeik megfelelően képviselték intézményüket. Színvonalas műsorral lépett színpadra a keresztúri Tanulók Klubjának zenekara, tánccsoportja és az ifjú Pipacsok táncegyüttes is. /László Miklós: 30. Nemzetközi Sóskút-fesztivál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./

2004. szeptember 22.

Az Udvarhelyszéki Kulturális Központ és a Csekefalvi Ifjúsági Egyesület vezetősége még februárban megtanácskozta, hogy az augusztusi fotótábor a Gagy pataka menti hagyományok fényképezését végezze el. A falu hagyományos és mai életét megörökítő fotós közösségnek a helyi ifjúsági egyesület a szállást és a kosztot biztosított. A 100-120 reprezentatív képet, amit kiválogatnak a képekből, október- novemberben állítják ki Csekefalván, de bemutatják a Gagy menti nagyobb falvakban is. /„Orbán Balázs szemével". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

2005. január 20.

Gagy faluban minden harmadik ház néptelen, magyarázta Pitó Zsolt fiatal református tiszteletes, aki négy éve a kiöregedő falucska maradék híveinek lelki gondozását vállalta. Négy év alatt szinte negyven hívét temette, s évente jó ha egy újszülöttet tarthat keresztvíz alá. Jelenleg 210-en laknak e valamikori virágzó településen, a múlt század ötvenes éveiben 700 lelket számlált az eklézsia. Török János 1848-as mártírhős falujában jelenleg mindössze 11 nebuló tanul egy tanerő keze alatt, az összevont I–IV. osztályban. Nem jár ide autóbusz, sem orvos, mindössze 5 telefonkészülék van a faluban. Bágy az 5 km-re található községközponthoz, Homoródszentmártonhoz tartozik. Hollandok érkeztek bágyi hittestvéreik megsegítésére. Támogatásukkal 28 fekete-tarka növendék marhát vásárolhattak, a jövőben az állatokat kiosztják a gazdáknak továbbnevelés céljából. /Kristó Tibor: „Erdély sok képlapja innen festődik le”. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 20./

2005. május 17.

Két anyanyelvi vetélkedőre kerül sor a Gagy mentén a napokban. A szentábrahámi Benedek Elek Alapítvány a Hargita Megyei Kulturális Központtal közösen szervezi meg az iskola névadójának tiszteletére kezdeményezett, most már hagyományosnak számító mesemondó versenyt, amelyen Keresztúr környéki iskolák képviselői mondanak mesét május 18-án. Május 20-án Gagyban, a felújított kultúrotthonban a környékbeli tanulók mérik össze képességeiket a 12. Móra Ferenc Vers- és Prózamondó Versenyen. /Anyanyelvápolás a Gagy mentén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2006. március 13.

Március 10-én Gagyban, a kultúrotthonban a helyi fiatal házasok bemutatták Méhes György Élet az uborkafán című háromfelvonásos vígjátékát. A műkedvelő csoportot idén is Buzogány Margit nyugalmazott tanítónő irányította. /Élet az uborkafán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 13./

2006. június 5.

Nyolc település több mint húsz iskolás előadója állt színpadra június 2-án Gagyban, a környékbeli iskolák részvételével szervezett anyanyelvi vetélkedőn, a sokadszorra szervezett Móra Ferenc vers- és prózamondó versenyen. A jutalomkönyvek vásárlásához, a szervezéshez Hargita megye tanácsa nyújtott anyagi támogatást, illetve helyi vállalkozók, magánszemélyek is szívesen beszállnak. Pálffy Domokos vállalkozó és családja felajánlotta: egynapos buszkirándulásra viszik annak az iskolának a diákjait, amelyik Gagyban a legtöbb díjat szerzi meg. /(pbá): Móra apró népe Gagyban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./

2007. május 31.

Múlt hét végén Gagyban vetélkedtek a környékbeli iskolák legjobb tanulói, a Móra Ferencről elnevezett vers- és prózamondó versenyen. Koncz Juliánna aligazgató az iskola névadóját megidézve üdvözölte a vendégeket, majd húsznál több gyerek adott elő Móra-verseket és prózarészleteket. Két korcsoportban számos szép könyv talált gazdára, az iskola, a Móra Ferenc Alapítvány és helyi vállalkozók, magánszemélyek mellett idén Hargita megye tanácsának és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontnak is köszönhetően. /(pbá): Gagyban vetélkedtek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 31./

2008. február 14.

Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeumban február 14-én nyílik Demeter István Márványálom című szobrászati kiállítását. Az alkotó a Haáz Rezső Múzeum restaurátora, de képzőművészeti munkákkal régóta bemutatkozott. Linómetszeteiből levelezőlap-sorozat készült, gyerekirodalmi kötetet illusztrált, a nyolcvanas években a gyergyószárhegyi alkotótábor rendszeres vendége volt. Legismertebbek köztéri szobrai, melyek közül kiemelkedőek a mellszobrok. Orbán Balázs, Berde Mózes, Zeyk Domokos székelykeresztúri, Kőrösi Csoma Sándor gyergyószárhegyi, Marosi Gergely siménfalvi szobrai mellett említhető Móra Ferencet (Gagy), Benedek Eleket (Szentábrahám), Kölcseyt (Dunakeszi, Mo.) ábrázoló munkáit. Az anyaországban (Püspökhatvan, Kozárd, Csurgó, Dunakeszi) és Belgiumban is több köztéri alkotása áll. /P. Buzogány Árpád: Márványálom a múzeumban. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

2008. augusztus 7.

Idén a moldvai csángók irányába kerekeznek a Pusztuló kövek nyomdokában elnevezésű biciklitúra résztvevői. A túrát Solymosi Zsolt, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium lelkésztanára és Szekernyés Réka, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum földrajz szakos tanára szervezi, idén ötödször. Az augusztus 26. –szeptember 6. között zajló túra során a harmincöt résztvevő diák és kísérő – közel 900 km-t biciklizik, miközben biológiai, földrajzi, történelmi, vallási ismereteket sajátít el. Útközben a túrázók megnézik a tordai vallásszabadság templomát, a gerendi kastélyt, a dombói, medgyesi és erzsébetvárosi templomokat, a Gagy menti falvakat, Firtosmartonost, az énlaki rovásírásos műemléktemplomot, a Tolvajos tetői kereszteket, az Úz völgyi világháborús temetőt és emlékművet, az ezer éves határt, a Rákóczi várat, a csángóvidéket és a gyimesfelsőloki csángó kollégiumot is. /D. I. : JZsUK bicatúra ötödször. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2008. december 11.

Vándormozi címmel tíznapos programot szervezett a székelyudvarhelyi Transikon Egyesület és a Hargita megyei Hagyományőrzési Forrásközpont: a Transikon alkotóinak filmjeit a város középiskoláiban vetítik, és az egyesület két vezetője, Bálint Arthur és Szabó Károly a filmkészítésről beszélget a diákokkal. „Hargita megyében egyetlen mozi sem működik, ezért próbálunk más lehetőséget keresni arra, hogy a filmjeinket eljuttassuk a nézőkhöz. Korábban jártunk falvakra is vetíteni – Gagyba, Etédre, Oroszhegyre – ezt folytatni akarjuk, de fontos, hogy a városban élő fiatalok közé is eljussanak az itt működő filmkészítőműhely alkotásai” – mondta Bálint Arthur rendező. A Vándormozi Bálint Ibolya új alkotását, az Apró örömöket is műsorra tűzte. A filmet Székelyudvarhelyen forgatták. Tíz élethelyzetet követtek. /Kovács Csaba: Életsorsok apróhirdetésben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

2009. április 24.

P. Buzogány Árpád művelődésszervező Székelyudvarhelyen él, a Hagyományőrzési Forrásközpontban dolgozik, de a személyi igazolványában állandó lakcímként Gagy van bejegyezve. Nem is titkolja, hogy szívügye a falu, s ezt az eddig megjelent 12 kötetéből, verseiből, meséiből és lapokban közölt írásaiból sem nehéz megfejteni. A Hargita Népe novellapályázatára jó pár rangos nemzetközi díjjal a tarsolyában írói kategóriában jelentkezett. A Hagyományőrzési Forrásközpontban köteteket szerkeszt, helytörténeti munkákat ír, rendezvényeket szervez. P. Buzogány Árpád Kolozsváron megszerezte a magyar irodalom tanári diplomát. Dolgozott a könyvtárban, a helyi napilapnál, aztán öt évig a Csíkszeredai Székely Kulturális Központban, onnan kanyarodott vissza Székelyudvarhelyre a Forrásközponthoz. Művelődésszervezésből Budapesten az ELTÉ-n diplomázott. /Lázár Emese: A Művelődésszervező. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./

2009. augusztus 7.

A székelykeresztúri Molnár István Múzeumban megnyitották a JubilArts elnevezésű képzőművészeti kiállítást, augusztus 5-én író-olvasó találkozót szerveztek, hétvégén pedig megnyitják az Évezredek a Nagy-Küküllő mentén című állandó régészeti és várostörténeti kiállítást. Olyan írókat, költőket hívtak meg, akik e kisvárosból, illetve a környékéről származnak: Szente B. Levente, P. Buzogány Árpád, Vass István, Kincsesné Bokor Anna, illetve Zagyi Ferenc köszöntötte az érdeklődőket. Fülöp Lajos muzeológus, néprajzkutató, egykori múzeumigazgató elmondta, habár Keresztúr soha nem volt kiemelkedő irodalmi központ, éltek, tanultak és tanítottak itt olyan írók, költők, tudósok – mint például Kriza János, Aranyosrákosi Székely Sándor, Tompa László, Szabó Gyula, Tiboldi István –, akik érdemben gazdagították az erdélyi irodalmat. Az est szervezője és házigazdája Szente B. Levente író, költő volt, aki jelenleg a székelykeresztúri Kisváros című önkormányzati lap főszerkesztője. P. Buzogány Árpád először a Romániai Magyar Szó 1993-ban meghirdette pályázatára küldte be írásait, amelyet megnyert. A gagyi származású 44 éves írónak, költőnek azóta számos hazai és külföldi lapban jelentek meg versei és meséi, és kötetei is népszerűek. Vass István nyugdíjas pedagógus – bár két önálló kötete is megjelent – nem tartja magát írónak. Műveiben főként szakmai kérdéseket boncolgat. „Írásaimat, tanulmányaimat elsősorban a pedagógusoknak szántam. Manapság az oktatáshoz is kezdünk úgy viszonyulni, mint a politikához és sporthoz: az emberek úgy gondolják, hogy ehhez mindenki ért” – fejtette ki Vass István. Az idő fogságában című első kötetéből, majd Nevelésszociológiai vizsgálatok egy székelyföldi kistérségben című könyvéből olvasott fel egy részletet. Kincsesné Bokor Anna a maga szórakoztatására kezdett el írni. A székelykeresztúri irodalomkedvelők elsősorban 2003-ban megjelent Mesélő Erdély című könyvsorozatának első kötetét, A bátorság próbáját ismerik. Ez a könyv folytatása az unitárius gimnáziumban 100 évvel ezelőtt elkezdett, a környék hagyományainak, kincseinek összegyűjtésére irányuló munkának. Zagyi Ferenc Székelykeresztúr kulturális krónikája c. könyve év elején jelent meg, amelyben a szerző széles áttekintést nyújt a környék másfél évtizedes művelődési múltjáról. Az egykötetes szerző 38 éven keresztül volt a város kulturális életének szervezője, így hiteles tudósítást tud adni erről az időszakról. Hat év kitartó kutatómunka során állította össze kötetét. – Ezen a héten zajlanak Székelykeresztúr fennállásának 550. évfordulója alkalmából megszervezett ünnepi rendezvények. /Lőrinci Réka: Író-olvasó találkozó az 550 éve alapított Székelykeresztúron. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998