udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1997. május 7.

Máj. 7-én tartották meg a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ-vezetés és a kormányzati tistségviselők szokásos heti tanácskozását. Markó Béla RMDSZ-elnök beszámolt az általa vezetett négytagú RMDSZ-küldöttség máj. 4-6-a között Szlovákiában tett látogatásáról, az ott szerzett tapasztalatokról. Rámutatott arra, hogy a szlovákiai magyarok, általában a kisebbségi sorban élő magyarok, ha más-más helyzetből is, de ugyanazokkal a köznapi gondokkal szembesülnek. A közép-európai országok előtt ? és ezt a szlovákiai látogatás során, a galántai lakossági fórumon is elmondotta a szövetségi elnök egyetlen járható út van: csatlakozni az euroatlanti szervezetekhez. Ehhez azonban tette hozzá fel kel számolni az etnikai feszültségforrásokat, azaz elfogadható módon meg kell oldani a kisebbségi kérdést. Ezzel kapcsolatban Duray Miklós, az Együttélés elnöke úgy fogalmazott, hogy Szlovákia a jelenlegi állapotában alkalmatlan a NATO- és az EU-csatlakozásra, de reményét fejezte ki, hogy Szlovákiában is olyan változásokra kerül sor, mint Romániában a tavalyi választások nyomán. "Kormányzati szerepvállalásunkkal kapcsolatban ott is elmondottam, majd az idő mutatja meg, hogy a kisebbség és a többség együttkormányzása valóban történelmi lépésként értékelhető-e, vagy csupán múló pillanat" ? fejezte be a szlovákiai látogatásról szóló beszámolóját Markó Béla. - A továbbiakban a kormányzati tisztségviselők beszámoltak tárcájuk aktuális feladatairól, az eltelt időszakban történt jelentősebb eseményekről. Szó esett a tanügyi törvény módosításának kérdéséről, az alternatív tankönyvek kilátásairól, ezek esetleges magyar fordításáról, megyei tanfelügyelők kinevezéséről; a nagyvállalatok struktúraváltásával, a gazdasági reformmal járó munkaügyi és szociális gondok orvoslásának módozatairól; az RMDSZ-t politikai pártként megillető költségvetési támogatás, illetve a Nemzeti Kisebbségi Tanácson keresztül a Szövetségnek járó támogatás véglegesen még mindig nem tisztázódott kérdéséről; a közhasznú munkálatokat felügyelő területrendezési tárca által aláírt, a határokon átnyúló gazdasági fejlesztésre és kooperációra vonatkozó egyezményről, amelynek értelmében EU-segédlettel korszerűsítik a petei határátkelőhelyet, továbbá a CREDO-program megkezdéséről a határ menti ukrán és román falvak útjainak kövezésére, víz- és villanyellátására; a kulturális folyóiratok költségvetési támogatásának csekély mértékéről; a keddi kormányülésen hozott különböző döntésekről, illetve döntéselőkészítésről, az útadóról, a sepsiszentgyörgyi csendőrlaktanya építkezésének leállításáról, a 69-es helyhatósági törvény készülő módosításáról és más időszerű tennivalókról a koalíciós kormány közös programjának megvalósítása érdekében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 8., 1022. sz./

2000. november 8.

Kétnapos tanácskozást tartott /nov. 3-4./ a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság és a Xantus Nemzetközi Koordinációs iroda Magyar Kisebbségek a Kárpát-medencében témakörben Kaposváron. Takács Gyula Kossuth díjas költő, a Társaság elnöke nyitotta meg a közel százötven résztvevős tanácskozást, majd Bárdi Nándor, a Teleki László Intézet munkatársa tartott részletes beszámolót a témakörben. Kifejtette: nincs tizenötmillió magyar, ahogy ezt a közhiedelem tartotta, már csak alig tizenhárom és fél millió mutatható ki hitelesen. Magyarországon tízmillióan élnek, Erdélyben 1 667 ezren. A magyarság lélekszáma az utódállamokban megoszlik. Romániában a legnépesebb a székelyföldi tömb /több mint 780 000 magyar/, a többi megoszlik a Mezőség és Partium között. A legszomorúbb a helyzet a Mezőségen, ahol az egykézés és az elvándorlás egyre erősebb jelei látszanak. Ezzel szemben növekedőben van a magyarság létszáma Kárpátalján, és bizonyos helyeken Szlovákiában, de rendkívül erősen fogy a Vajdaságban. A vegyes házasságok Erdélyben is terjedőben vannak. Tóth Károly, a galántai Fórum Intézet igazgatója számolt be a szlovákiai helyzetről, majd az ugyancsak szlovákiai Fuksz Sándor a vállalkozók és vállalkozások helyzetéről. Kárpátaljáról Dupka György író, költő, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke beszélt, kiemelve az egyházak szerepét a fennmaradásban. Nagy szerepe van a beregszászi magyar Tanárképző Főiskolának a tanár-utánpótlásban. Kolozsvárról dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke beszélt az önálló magyar egyetem létrehozását célzó törekvésekről. Vofkori László, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző tanára, a gazdaságföldrajz ismert szakembere a Székelyföld hiányos gazdasági fejlesztésének okait és következményeit taglalta. Mirnics Károly, a szabadkai Magyarságkutató Tudományos Társaság elnöke az asszimiláció előretöréséről számolt be, Muzsnay Árpád /Szatmárnémeti/ tartott helyzetjelentést a művelődési eredményekről. - Az idei Berzsenyi-díjat Pávai Gyula /Arad/ kapta. /Pávai Gyula: Már csak tizenhárom és fél millió. Magyar kisebbség a Kárpát-medencében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

2000. február 12.

A miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium 1999 őszén Millenniumi Komplex Tanulmányi Versenyt írt ki Az államalapítástól Szent István haláláig témával. A felhívásra 45 csapat jelentkezett. A résztvevők egy történelmi esszé megírásával, valamint egy feladatlap kitöltésével bizonyították képességeiket. Végül is 11 továbbjutó csapat találkozott február 5-én Miskolcon, a házigazda iskolában, köztük volt a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumot képviselő négy diák és a felvidéki galántai iskola csapata. A vetélkedőn a Márton Áron Gimnázium csapata lett az első, elnyerték a nagydíjat: egyhetes római kirándulást. /Beldeán Veronka felkészítő tanár: Rendkívüli jutalom csíkszeredai diákoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./

2000. május 4.

A Határtalan Tantárgyverseny 2000 idén már kilencedik alkalommal gyűjtötte össze a történelmi Magyarország területéről a gyermekeket. A magyar nyelv és irodalom, matematika, fizika verseny mellett a résztvevők megismerkednek a vendéglátó és rendező régió történelmi múltjával, nevezetességeivel, helytörténetével, néprajzával is. Évente más ország területén zajlik a verseny. Házigazda volt eddig Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Csíkszereda, Barót Erdélyből, Szekszárd az anyaországból, és Galánta másodszor a Mátyusföldről, Szlovákiából. Az elmúlt héten Erdély 16 megyéjéből több mint 200 tanuló indult el Szlovákiába, a Mátyusföldre, hogy április 25. és május 2. között összemérje tudását az anyaországon kívüli területeken élő hasonló korú V-VIII. osztályosokkal. Részt vettek a Vajdaságból Óbecse, Kárpátaljáról Bátyú, Magyarországról Szekszárd és természetesen a házigazda, Mátyusföld területéről a galántai és a vágsellyei járás magyar alapiskoláinak diákjai. A verseny után jutalomkiránduláson vett részt a közel félezer diák és pedagógus. /Király Zoltán: Határtalan, kilencedszer. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

2001. február 1.

A Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Kollégium és a Civil Kollégium szervezésében - Civil Akadémia II. néven jan. 18-19-én folytatódott a határon túli magyar civil szervezetek vezetői számára 1999-ben a Magyar Kollégium által Budapesten beindított szakmai képzés. A Civil Akadémia csak egy töredékét tudja ellátni a szomszédos országokban lévő magyar civil szervezetek által igényelt képzésnek. Távlatilag ennek intézményes keretet kellene kapnia. Az első Civil Akadémián résztvevők a közösségfejlesztéssel mint szakmával ismerkedtek elméleti síkon, a második, gyakorlati tudnivalók megszerzésére irányult. A képzésen olyan szakemberek vettek részt Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország és Szlovénia kulturális civil szervezeteinek küldötteiként, akik az elmúlt tíz évben jelentékeny eredményeket tudtak felmutatni ezen a téren. Erdélyből jelen volt a Domokos Pál Péter Alapítványtól András Mihály elnök Csíkszeredából (Hargita Állami Székely Népi Együttes igazgatója), az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítványtól Egri István ügyvezető igazgató Kolozsvárról, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesületétől Musát Gyula alelnök Sepsiszentgyörgyről (Kovászna Megyei Művelődési Intézet szakreferense), a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványtól Pillich László ügyvezető elnök Kolozsvárról és a szamosújvári Téka Művelődési Alapítványtól Póka Enikő gazdasági felelős. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetségtől (Csemadok) részt vett a Galántai Választmány vezetője, Mézes Rudolf és a Dunaszerdahelyi Választmány vezetője, Huszár László, aki a Csemadok erdélyi kapcsolatainak egyik alapembere, illetve Hogya György, a királyhelmeci Majláth Kör elnöke és az ugyancsak Királyhelmecen működő Mécs László Népfőiskolától Ivanega Iván elnök. Jelen volt a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség alelnöke, Hajnal Jenő (Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója Zentáról), a Vajdasági Magyar Folklórközponttól pedig Nagy István szakmai tanácsadó Szabadkáról. A szlovéniai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet küldötte Patyi Zoltán volt Lendváról. - Most mindegyik régió képviseltette magát. Jelenleg folyik a Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetekről adatbázist létrehozása, melyet internetre is felvisznek. /Guther M. Ibolya: Civil Akadémia II. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2001. május 4.

Ápr. 17-22. között rendezték meg Szekszárdon a "határtalannak" nevezett tanulmányi versenyt. A verseny résztvevői V-VIII. osztályos diákok a kárpátaljai Bátyúból, a Mátyusföldet képviselő galántai és vágsellyei járás összes magyar alapiskolájából és a romániai magyarság majdnem minden tájegységéről. A verseny ürügy, hogy az egymástól távol élő tanárok újra és újra találkozhassanak, segítsék egymást munkájukban. Megérkezéskor a fogadó családok vitték haza otthonukba a vendég gyermeket. Sok esetben új barátság kezdődött. A rendezvénysorozat utolsó napján bejárhatták Tolnát és Baranyát. /"Határtalan" - tizedik alkalommal. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 4./

2002. május 29.

Felvidéki vendégei voltak máj. 28-án annak a könyvbemutatónak, amelyet a Kriza János Néprajzi Társaság szervezett Kolozsváron, a Mikes/Croitorilor utcai székhelyén. A szlovákiai magyar társadalom átalakulásának utóbbi két évtizedéről volt szó a beszélgetésen, amelyet Bárdi Nándor vezetett, és amelynek főszereplője Tóth Károly, a Fórum Intézet (Galánta-Somorja) vezetője volt. Tóth Károly visszatekintett a kommunista rendszer elleni mozgalom egy-egy kiemelkedő részletére, az akkori fiatal értelmiségiek szellemi harcára, a Vörösmarty-klub megalakulásától, Duray Miklós és a Jogvédő Bizottság megjelenéséig, majd a Duray ellen folytatott perig, és a későbbi Független Magyar Kezdeményezésig. A szlovákiai magyarok néprajza címet viselő, az Osiris Kiadó és a Lilium Aurum Kiadó közös kötetének szerzője Liszka József, a szlovákiai magyar néprajzkutatás vezéralakja. Diavetítésen bemutatták a szlovákiai magyar szakrális kisemlékeket. Feltérképezik a szakrális kisemlékeket, vagyis a képes-fákat, útmenti kereszteket, képszekrényeket, mezei oltárokat, haranglábakat, kálváriákat, és útmenti haláljeleket. A felvidéki vendégek könyvajándékokat adtak át a Kriza János Néprajzi Társaság könyvtára számára. /Köllő Katalin: Szlovákiai magyarok a Krizánál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2005. december 25.

Nemeskürty István budapesti író-történész, Léstyán Ferenc gyulafehérvári vikárius, Makovecz Imre budapesti műépítész, Kasza József szabadkai politikus, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke, Mézes Rudolf galántai népművelő és Perka Mihály szabófalvi történész-néprajzkutató tanár a Julianus-díj idei kitüntetettjei. A magyarságtudat fejlesztéséért és ápolásáért kifejtett tevékenységükért jutalmazta őket a magyarok őshazáját elsőként felkutató barát nevét viselő csíkszeredai alapítvány. A magyarság érdekében hivatástudattal végzett munkásságukért 1993 óta összesen hetvennégyen érdemelték ki az elismerést. Az idei díjátadási ünnepségre december 10-én a csíksomlyói kegytemplomban került sor. Bevezetőként az Árvácska együttes karácsonyi előadását tekinthették meg a jelenlévők. Ezt követően Boros Károly főesperes, csíktaplocai plébános és Hegyi Sándor székelyudvarhelyi református lelkész mondta el ünnepi gondolatait. Beder Tibor tanár, a Julianus Alapítvány elnöke szólt azokról a személyiségekről, akik az anyanyelv őrzéséért és megmaradásunkért többletmunkát vállalnak itthon, a történelmi Magyarország területén, a Kárpát-medencében, vagy éppen a nagyvilág távoli pontjain. „Valóságos mozgalommá nőtte ki magát a másság védelme. Ebben az esetben a magyar nyelv és kultúra védelme nem ismer határokat. Egyformán fontos ez az erdélyi és a belgiumi, a felvidéki és a délvidéki, a magyarországi és az amerikai magyarnak. A magyar nyelv és kultúra nemcsak magyar, hanem európai érték is egyben, mint minden más nyelv és kultúra Európában. Ennélfogva nincs semmi különös abban, hogy ennek védelmét egy román, egy holland vagy éppen egy török ember is feladatának tekinti” – mondotta ünnepi beszédében az alapítvány elnöke, majd hozzátette: „Közismert tény, hogy mind Magyarországon, mind a határainkon túl is tragikusan fogy a magyar nemzet lélekszáma. Mindehhez hozzájárult a történelmi Magyarország területének trianoni szétdarabolása, majd a kommunizmus közel fél évszázada alatt a magyar határokon kívül rekedt nemzetrészek ügyének elhallgatása. Ma is napirenden van a Trianon idején még több mint négymillió, ma már alig több mint két és fél millió magyar ember sokszor megalázó, évtizedek óta tartó hátrányos megkülönböztetése, kisebbségi jogainak csorbítása. Nem egymást kell szidnunk mi, magyarok, határon innen és túl, és nem egymást kell kiközösítenünk, hanem az olyan politikusokat, akik tétlenül nézik beolvasztásunkat és a magyart a magyar ellen uszítják. Magyar nép csak egy van, és a székely népből sincs kétféle. Csak politikusokból van többféle. A szülőföld, amit mi magyar nyelvnek nevezünk, ma végső menedéke minden magyarnak. Mert más nemzetekkel ellentétben a magyarság azonos anyanyelvével!” – hangsúlyozta Beder Tibor. Végül a szentegyházi 150 tagú Gyermekfilharmónia karácsonyi előadása köszöntötte a kitüntetetteket. /Csúcs Mária: A nemzet szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 25./

2006. augusztus 30.

Megvertek egy fiatalt Szlovákiában, mert magyarul beszélt. Augusztus 26-án közölte a szlovák rendőrség, hogy a Galántához közeli Diószegen hat helyi fiatal megvert egy 19 éves, szintén diószegi fiatalembert. A kocsmai garázdálkodásként vizsgált esetről hétfőn este a TA3 szlovák hírtelevízió mutatott be képeket: a kórházban fekvő sértett azt állította, hogy azért verték meg, mert a támadók füle hallatára magyarul szólt a barátnőjéhez. A sértett fiatalember jelenleg mellkasi sérüléssel és feldagadt orral a galántai kórházban fekszik. Kezelőorvosa szerint három hétig marad kórházban. Mielőtt az egyik támadója megütötte volna, megkérdezte, vajon ismeri-e Ján Slotát (az új szlovák koalíciós kabinethez tartozó Szlovák Nemzeti Párt magyarellenes kirohanásairól ismert elnökét), és tudja-e, vajon hol lakik? ,,Ezután ütlegelni kezdtek” – mondta el a nehezen beszélő sértett. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) postázta a szlovák parlament pártjainak azt a szövegtervezetet, amelyben kezdeményezi, hogy a törvényhozás pártjai közös nyilatkozatban ítéljék el a szélsőséges és erőszakos megnyilvánulásokat, a Szlovákiában riasztóan felerősödött magyarellenes hangulatot, és állapodjanak meg arról, a parlament elé terjesztik-e, vagy közös felhívásként nyilvánosságra hozzák, mondta el Bugár Béla, a kezdeményező magyar párt elnöke. Szlovákia két katolikus egyházi főméltósága felemelte szavát a Szlovákiában felerősödő magyarellenes hangulat és erőszak ellen. A Nyitrán lakó Ján Chryzostom Korec bíboros és Frantisek Tondra, a Szlovák Püspöki Konferencia elnöke annak kapcsán szólalt meg, hogy a szélsőséges nacionalizmus eddigi legdurvább esete, a magyar diáklány megverése éppen Nyitrán történt meg. Frantisek Tondra, a püspöki kar elnöke hangsúlyozta: minden keresztény embernek mindenkori kötelessége, hogy elítélje a nacionalizmus minden megnyilvánulását. Közös nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését és aggodalmát a szlovákok és magyarok közötti szaporodó helyi konfliktusok miatt több mint száz magyar értelmiségi, egyúttal felhívták mindkét ország vezetőit: haladéktalanul tegyenek meg mindent, amivel oldhatják a feszültségeket. ,,Átérezve a közös történelem jelentőségét és problémáit, tudjuk, hogy a kialakult konfliktusokat csak közösen, erős akarattal, egyenlő elszántsággal lehet orvosolni, támaszkodva mindkét országban a békességet és megnyugvást kívánó nagy többségre” – írták a dokumentumban. Szlovákiában a napokban hasonló dokumentum látott napvilágot: közös nyilatkozatban ítélte el a magyar diáklány elleni múlt heti nyitrai támadást több helyi értelmiségi és közéleti személyiség. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke összehívja a testület rendkívüli ülését, hogy megvitassák a magyar-szlovák viszonyban bekövetkezett fejleményeket. /Újabb magyarverés Szlovákiában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

2006. november 4.

Az ’56-os megemlékezéssel évek óta szorosan összekapcsolódik a Rákóczi Szövetség által megszervezett Gloria victis (Dicsőség a legyőzötteknek) elnevezésű, október 21-23. között sorra került rendezvénysorozat. A határon túli, valamint az anyaországi fiatalok részvétele lehetőséget ad a kapcsolatteremtésre, a kulturális és/vagy történelmi ismeretek bővítésére. A középiskolások történelmi vetélkedője évről évre a magyar történelem valamely kiemelkedő korszakával foglalkozik. Idén „…Azok a sötét ’50-es évek… avagy a »csengőfrász« korszaka – Magyarország és magyarság a szovjet blokkban” címmel hirdettek pályázatot. Hatvanhat háromtagú csapat szerepelt a középdöntőben, amelyen Felvidéket tizenegy, Kárpátalját négy, Vajdaságot négy, Erdélyt öt, Magyarországot pedig negyvenkét csapat képviselte. Szintén kapcsolatépítés szándékával szervezték meg a főiskolás ifjúsági találkozót. Mind a középiskolásoknak, mind a főiskolásoknak a Rákóczi Szövetség ingyenes szállást, utazást és étkezést biztosított. Október 22-én a Műegyetem főépülete előtti téren megtartott, a Rákóczi Szövetség, a Műegyetem 1956 Alapítvány és a Magyar Mérnöki Kamara által közösen szervezett rendezvényen fejezték ki tiszteletüket a forradalmi eseményeket elindító egyetemi ifjúság előtt. Ezt követte a fáklyás felvonulás a Bem térre és útközben egyre többen csatlakoztak a menethez. 23-án délelőtt a főiskolások számára tartott előadást Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, aki Magyarország gazdasági helyzetét elemezve elmondta, hogy a jelenlegi állapotot lehetetlen a múlt ismerete nélkül elmagyarázni. Házigazdaként jelen volt Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke is, aki 1956-os személyes naplóját dedikálta a hallgatóságnak. Lezajlott a történelmi vetélkedő döntője, az első három helyezett a füleki Filakovo Gimnázium, a miskolci Avasi Gimnázium és a galántai Kodály Zoltán Magyar Tannyelvű Gimnázium lett. A rendezvénysorozat záróakkordjaként, az október 23-i műegyetemi emlékműavatást követően, a határon túli fiatalokkal megtelt autóbuszok délután indultak hazafelé. /Ferencz Melánia: Gloria victis. Amiről nem beszélnek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

2007. július 6.

Negyvenhárom háromszéki kezdett el dolgozni a napokban a felvidéki Galántán, és ma újabb jelentkezőket toboroznak Kézdivásárhelyen. Eközben egyszerűsödött a külföldi munkavállalás ügyintézése is, az érdeklődőknek már nem kell Bukarestbe utazniuk, hanem Sepsiszentgyörgyön rendezhetik irataikat. A Galántán lévő Samsung gyár havonta egy alkalommal autóbusszal hazahozza az ittenieket, és négy nap pihenés után visszaviszi őket. Ez része a bérnek, amely 350–400 euró készpénzt jelent, emellett a vállalat biztosítja a szállást és az étkezést. /Mózes László: Felvidék fogadja a háromszékieket (Munkaerőexport). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

2007. december 10.

A Kodály Kórusok IV. Nemzetközi Találkozója zárta a hét végén a Kodály-emlékévet a felvidéki Galántán, ahol a 125 éve született zeneszerző gyermekéveit töltötte. A kisváros nevét a Galántai táncok című művel világszerte ismertté tette. Galántán Kodálynak szobra van, és utca, valamint több helyi és környékbeli magyar kórus viseli a nevét. A találkozón magyarországi, felvidéki és olaszországi kórusok mutatkoztak be a környező magyar falvak közönségének. /Búcsú a Kodály-évtől. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./

2008. június 4.

„Megvan a csodatétel is ahhoz, hogy az ötven éve elhunyt galántai gróf Esterházy Jánost, a felvidéki magyarság mártír politikusát boldoggá avassa a katolikus egyház” – fogalmazott Molnár Imre történész, aki a bukaresti Petőfi Társaság székhelyén június 2-án bemutatta az Esterházy János szenvedéstörténetének dokumentumaiból összeállított Kegyelem életfogytig /Budapest, 2008 /című kötetét. Az 1949-ben Csehszlovákiában „fasiszta bűnökért” halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Esterházy János boldoggá avatásáért közbenjáró történész elmondta a csoda körülményeit. „Az olomouci érseknek a csodatétel kapcsán elmondtuk, a mirovi börtönben, ahol elhunyt Esterházy János, szolgál egy pap, aki ha nehéz börtönviselteknek kell Isten igéjét hirdetnie, mindig Jánoshoz fohászkodik, mert úgy érzi, ilyenkor nincs számára lehetetlen. Az érsek, meghallgatva bennünket, szomorúan legyintett: a pap súlyos rákbeteg, az orvosok lemondtak róla, ha csodát akarunk, imádkozzunk a gyógyulásáért. Másnap az olomouci katedrálisban felkérték a híveket, fohászkodjanak Esterházy Jánoshoz a pap gyógyulásáért. Egy hónap múlva a tiszteletes teljesen meggyógyult” – mesélte Molnár Imre. Molnár Imre történész elmondta, miután sikerült kideríteni ötven évvel halála után Eszterházy nyughelyét, a Budapesten működő Esterházy-emlékbizottság közbenjárásával megpróbálják feltárni a közös sírhelyet, és azonosítani az elhamvasztott mártír politikus urnáját. „A Szlovákiában még mindig háborús bűnösként nyilvántartott Esterházy János hamvait, pontos nyughelyét nagyon sokáig, a családtagok többszöri kérésére sem adták ki a csehszlovák hatóságok, mondván, János még holtában is tud ártani” – fogalmazott Molnár. A mirovi börtönben a hamvaknak nyomuk veszett, később kiderült, hogy a prágai Pankrac börtönben helyezték el az elítéltek hamvait tartalmazó urnákat. Valamikor a 70-es évek végén hajigálták be egy közeli temetőben, egy gödörbe. Az információkkal teletűzdelt kötet Esterházy húgának, Máriának a feljegyzései alapján készült, melyet a felvidéki politikus halálának ötvenedik évfordulóján bocsátottak a történész rendelkezésére a hozzátartozók. Ezt az évet az Esterházy-emlékbizottság emlékévnek nyilvánította, amely számos lehetőséget biztosít Esterházy János nevének és életművének bemutatására. Esterházy János Nyitraújlakon született 1901-ben, 1957-ben halt meg Csehszlovákiában. 1931-ben a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga vezetője lett, a csehszlovák parlamentben a magyar kisebbségek jogaiért harcolt, politikai célja a trianoni békeszerződés revíziója volt. 1938-ban megalapította a Szlovenszkói Magyar Pártot. Ő volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítéséről szóló törvény ellen szavazott. A szovjet hatóságok koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték, és Szibériába hurcolták. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte fasizmussal való együttműködés vádjával. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovák államnak. Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott – Szlovákia máig nem rehabilitálta. Földi maradványai egy prágai tömegsírban nyugszanak. /Oborocea Mónika: Kegyelem Esterházynak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2008. november 28.

Galántai Tibor nagyváradi származású, Szegeden élő író Megadatott a holnap (Küzdelem szülővárosomért) című könyvét mutatták be november 26-án Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. Lovassy Cseh Tamás, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezetének nemrég megválasztott elnöke köszöntője után átadta a szót Jósa Piroska nyugdíjas doktornőnek, aki ismertette a művet. Az emlékirat első részében, amely az Életem legszebb napja címet viseli, a tizenéves Galántai mindennapjairól és az 1940-es nagyváradi bevonulásról lehet olvasni. A második világháború történéseit, a Váradon élő magyarok életét és a szerző amerikai fogságát a Próbahelyzeteim című második rész foglalja magába. Könyvével emléket szeretne állítani az egykori nagyváradi magyar ifjúságnak, mely a háború időszakában becsülettel küzdött. /Ladányi Norbert: Egy váradi krónikás emlékirata. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 28./

2009. szeptember 25.

A Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok a magyar közművelődési élet egyik legjelentősebb seregszemléje. Idén szeptember 16–20-a között XIV. alkalommal került sor erre a rendezvényre a felvidéki Galántán, valamint a környékbeli, többségében magyarok lakta településeken. Azért is esett a választás a Felvidékre, mivel a CSEMADOK Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Az összejövetel társszervezői a Kárpát-medence különböző történelmi régióiban tevékenykedő közművelődési ernyőszervezetek voltak: az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Lendva (Muravidék), a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, az anyaország képviseletében pedig a Veszprém-megyei Művelődési Központ. A megnyitó ünnepség a galántai Szent István király római katolikus templomban volt. Megnyitó beszédet mondott Hrubik Béla, a CSEMADOK elnöke, valamint a határon túlról érkezett közművelődési ernyőszervezetek nevében Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke. A megnyitó ünnepi hangulatát emelte a galántai Kodály Zoltán Daloskör előadása. Az erdélyiek gazdag programmal érkeztek. Sikert aratott a Kovács Hajnal vezette marosfelfalusi Bíborka Táncegyüttes, valamint Vincze László kolozsvári bábművész. Bemutatták a Sapientia EMTE Fotó-, Film- és Média-szakos hallgatói által készült rövidfilmeket. A CSEMADOK megalapításának 60. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi ülést a peredi művelődési házban tartották, s ebből az alkalomból a résztvevő szervezetek és kulturális intézmények közös zárónyilatkozatot fogadtak el. /Dáné Tibor Kálmán: Művelődési seregszemle: idén Galántán ünnepeltek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998