udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. július 20.

Az európai AIDS-es gyermekek fele Romániában él. A múlt év végén újabb 236 beteget jegyeztek be. Jelenleg tehát 100 000 lakosból 245 AIDS-es, és 90%-uk gyermek. A legtöbb HIV-fertőzött Konstanca, Giurgiu, Galac, Vrancea, Dolj, Maros, Ialomita és Bacau megyében él. /Nőtt a fertőzöttek száma. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 20./

2001. január 18.

1990-hez képest 1998-ban 705 ezerrel kevesebb Románia lakossága. A nagy zuhanás 1991 és 1992 között következett be: 396 ezerrel csökkent a lakosságszám. Az előző évtizedek biztatóak voltak. 1965-ben lépte át Románia 19 milliós, 1969-ben a 20, 1974-ben a 21, 1979-ben a 22 milliós határt. Kilenc évnek kellett eltelnie, amíg - ekkor már drasztikus, a Szekuritáté által ellenőrzött formákban - sikerült elérni a 23 milliót. Akkoriban ezt is megünnepelték. Pedig ekkor már volt egy olyan megyéje Romániának - Arad -, ahol 1980 óta folyamatosan negatív volt a természetes szaporulat, és volt egy olyan másik megyéje, Teleorman, ahol 1985-ben -0,1 volt ugyanez a mutató. A folyamatos csökkenés azonban nyilvánvaló. 1992-ben már 19 megyében és Bukarestben is negatívvá vált a természetes szaporulat mutatója. Gagyi József írásában részletezte az ország népességi adatait. Azok a megyék, melyek esetében 1999-ig többen születtek, mint ahányan meghalt: Bákó, Beszterce-Naszód, Galac, Iasi, Máramaros, Neamt, Szucsáva, Vaslui és Erdély északkeleti része. Azok a megyék, melyek a kilencvenes években ingadoznak, hol negatív, hol pozitív a mutatójuk: Botosani, Konstanca, Gorj, Ialomita, Szeben, Vrancea. A harmadik csoport, amelynek a kilencvenes években stabilan csökkent a lakosságszáma, de a mutatójuk csak 1992-ben vagy közvetlenül azután lett negatív: Fehér, Arges, Brassó, Kovászna, Dimbovita, Hargita, Hunyad, Maros, Szatmár, Szilágy, Tulcea, Vilcea. A negyedik csoport: amelynek már 1990 és 1991-ben negatívba fordult a mutatója: Bihar, Braila, Buzau, Calarasi, Kolozsvár, Dolj, Mehedinti, Olt , Prahova, Temes megyék, Bukarest. Az ötödik csoport: a negatív listavezetők, amelyek 1990 óta, vagy még azelőtt elfoglalták ezt a helyet: Arad, Krassó-Szörény, Giurgiu, Teleorman. - A fentiek alapján megrajzolt ez a térkép nem a történelmi régiók határvonalait mutatja. Igaz, hogy Moldvában még mindig a legpozitívabb a mérleg. A megyék zöme, a harmadik-negyedik csoport, az ország közepe és nyugati része. Az ötödik csoport pedig a déli megyék. - Ebből a szempontból az ország más megosztást mutat, mint amilyent a politikai opciót kirajzoló választási térképekről leolvasható. Nagy meglepetés, hogy nem az erdélyi, hanem, igen egyértelműen, a déli és regáti megyék a listavezetők. Románia lakossága az országnak ezen a részén fogy a legnagyobb ütemben. /Gagyi József: Deficit- térkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

2004. augusztus 28.

Aug. 27-én megbeszélést tartott az RMDSZ Szórvány és Szociális Kérdésekért Felelős Főosztálya. Számba vették a Kárpátokon kívül élő közösségeket, szervezeteket. Jelen volt Hapenciuc Adriana Klára, Suceava megyei RMDSZ-elnök, Stanescu Szabó Anna, a Ramnicu-Valcea-i, Pálosi Ferenc, a Konstanca megyei, Benke Pável, a Bákó megyei RMDSZ elnöke, továbbá Garnai Ferenc, a Galac megyei RMDSZ alelnöke. A Communitas Alapítvány Magyar Ház programja keretében az említett területi szervezetek számára minimum 50 négyzetméteres Magyar Ház-központot biztosítanak, fejtette ki Takács Csaba. A négy regáti megyében mintegy 6 ezer magyar él, ehhez képest viszont a júniusi helyhatósági választásokon a szervezetek közel 17 500 szavazatot tudhattak magukénak. /Köllő Katalin: Regáti RMDSZ-szervezetek tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2004. december 3.

Öt képviselői és két szenátori mandátummal kevesebb jutott az idén az RMDSZ-nek. A jövőben az RMDSZ-t 22 képviselő és 10 szenátor képviseli. A töredékszavazatok elosztása után a szövetségnek lesz egy Galac megyei képviselője is a következő parlamenti ciklusban. Bihar megyében a harmadik, Hargita megyében az ötödik, Maros megyében a negyedik, Szatmár megyében a harmadik képviselői helytől esett el az RMDSZ, és elvesztette egyetlen Hunyad megyei és bukaresti képviselőjét is. Került azonban egy Galac megyei képviselői mandátum, ezt Székely Levente Csaba, a helyi RMDSZ-szervezet vezetője tölti be. A vesztesek a Bihar megyei Székely Ervin, a Hunyad megyei Winkler Gyula. A Maros megyei RMDSZ-lista negyedik helyezettje, Benedek István, a Szatmár megyei harmadik, Visnyai Csaba, illetve a bukaresti Ciho Miron új jelöltként pályázott parlamenti mandátumra. Ami a szenátorokat illeti, két mandátumot vesztett az RMDSZ: a második Szatmár megyei szenátort (Kereskényi Sándor), illetve a négy évvel ezelőtti visszaosztáskor elnyert Calarasi szenátori helyet (Vajda Borbála). /Elosztották a mandátumokat. RMDSZ: 22 képviselő, 10 szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2004. december 4.

A választás eredményeként az RMDSZ szenátorai: Pete István közgazdász (Bihar megye), Verestóy Attila vegyészmérnök és Sógor Csaba református lelkipásztor (Hargita), Eckstein-Kovács Péter jogász (Kolozs), Puskás Bálint Zoltán jogász és Németh Csaba tanár (Kovászna), Markó Béla tanár és Frunda György jogász (Maros), Szabó Károly mérnök (Szatmár) és Fekete Szabó András Levente mérnök (Szilágy). Az RMDSZ képviselői: Király András György tanár (Arad megye), Lakatos Péter közgazdász és Sóki Béla tanár (Bihar), Kovács Attila tanársegéd (Brassó), Székely Levente Csaba állatorvos (Galac), Kelemen Hunor állatorvos, filozófiatanár, Antal István mérnök, Becsek-Garda Dezső Kálmán tanár és Asztalos Ferenc tanár (Hargita), Kónya-Hamar Sándor filozófiatanár és Máté András Levente jogász (Kolozs), Antal Árpád András szociológus, Tamás Sándor jogász és Márton Árpád Francisc színész, jogász (Kovászna), Bónis István fogorvos (Máramaros), Kerekes Károly jogász, Borbély László közgazdász és Kelemen Attila állatorvos (Maros), Varga Attila jogász és Erdei-Doloczki István mérnök (Szatmár), Seres Dénes jogász (Szilágy) és Tóró Tibor fizikus (Temes). /(demeter): A tulipános testület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./

2004. december 4.

A töredékszavazatokkal Galac megye RMDSZ-szervezetének vezetője, dr. Székely Levente képviselői mandátumot kapott. Székely Levente állatorvost is meglepetésként érte a hír. Székely Levente 1990-től aktívan részt vesz a helyi RMDSZ munkájában. A legutóbbi népszámláláson 275-en vallották magukat magyarnak Galac városában, ennek ellenére, az RMDSZ képviselői listája 413, a szenátusi listája 495, Markó Béla elnökjelölt pedig 395 szavazatot kapott a városban. A helyhatósági választásokon az RMDSZ tanácsosi listájára 1380-an voksoltak. A "plusz" voksok természetesen a román választóktól származnak. /Sz. K.: Kárpátokon túli magyar képviselő a bukaresti parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2005. február 11.

Február 10-én ünnepélyes keretek között írta alá Kolozsváron a 2004–2005-ös tanévre vonatkozó oktatási-nevelési támogatások folyósítását előirányzó szerződést Bálint–Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke és Kelemen Hunor, a romániai diákoknak és egyetemi hallgatóknak szánt támogatás folyósításával foglalkozó Iskola Alapítvány elnöke. A HTMH elnöke kifejtette: üzenetértékű, hogy a szerződést Kolozsváron írták alá, emlékeztetett, hogy tavaly még Budapesten kerültek rá a dokumentumra a kézjegyek. A politikus elmondta, a 2003–2004-es tanévben a Kárpát-medencében 213 976 jogosult általános és középiskolás számára biztosíthatta a módosított kedvezménytörvény az évi 20 ezer forintnak megfelelő oktatási-nevelési támogatást. Emellett 6579 főiskolás és egyetemi hallgató is részesült a 2800 forintnak megfelelő pénzösszegben. Erre a célra összesen 5,2 milliárd forintot biztosított a magyar költségvetés. A kedvezménytörvény módosítása Bálint–Pataki szerint nagyon fontos volt, ezt tükrözi, hogy az előző évben csak 1 milliárd 547 milliót költöttek erre. A legtöbb jogosult Romániában akadt, 116 975 általános és középiskolást érintett. Ehhez hozzáadódott még 5475 egyetemista. A romániai támogatás összértéke elérte a 2,6 milliárd forintot. Kelemen Hunor kifejtette: az idei tanévben az előző évekhez képest nem csökkent a magyarul tanuló gyerekek száma, ami egyrészt a magyar nyelvű osztályok szaporodásának, másrészt az oktatási nevelési támogatásnak tulajdonítható. Romániában a legtöbb igénylés Hargita megyéből, a legkevesebb pedig Krassó-Szörény, valamint Neamt és Galac megyéből érkezett. Az elfogadott pályázatok igénylőinek a 27 százaléka Hargita megyei lakhellyel rendelkezik, 17 százaléka Maros, 15 pedig Kovászna megyéből származik. Kilenc százalékot tesz ki a Bihar megyei igénylők száma, míg a Kolozs megyeieké csak hat százalékot ér el. A tavalyihoz képest több mint duplájára nőtt az igénylők száma. /(borbély): Ismét lehet pályázni az oktatási-nevelési támogatásra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2005. július 23.

Románia harmincegy megyéjében 603 település szenvedett árvízkárokat, a legsúlyosabb veszteségeket és a legtöbb emberáldozatot négy moldvai megyében, Vranceaban, Galacban, Bákóban és Brailában jegyezték fel. Az árvizek elöntöttek csaknem 15 ezer lakóházat, illetve lakást, amelyek közül 2583 romba dőlt, csaknem ötezer pedig megrongálódott. Az árvíz elől kimenekített, kitelepített lakosok száma meghaladta a hatezret. /Csaknem végleges katasztrófa-mérleg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

2006. április 20.

Válságos helyzet alakult ki a dunai árvíz miatt Dolj megyében, ahol eddig már több mint hatezer embert kellett kitelepíteni, s félő, hogy a víz hatalmas területeket áraszthat el. Konstanca, Braila, Galac és Tulcea megyékben egész város- és falurészeket öntött el a gátakon átszivárgó víz. Erdélyben elsősorban Beszterce-Naszód megyét érintették a nagy esőzések. A jelenlegi árvízi helyzetről és áradásokkal szembeni közös fellépésről tárgyalt április 19-én Újvidéken a magyar, román és szerbia-montenegrói külügyminiszter. Somogyi Ferenc, Mihai-Razvan Ungureanu és Vuk Draskovics megállapodott arról, hogy a három ország az eddigieknél is szervezettebben és hatékonyabban fog együttműködni a természeti katasztrófák kezelésében. /Vészhelyzet Dolj megyében és a Duna alsó folyásánál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

2007. november 29.

A Tőkés Lászlóra leadott 175 769 szavazatból több mint 12 300 a Kárpátokon kívüli megyékből származik. A független jelölt tehát számos román szavazatot kapott. Iasi megyében, ahol a 2002-es népszámlálási adatok szerint összesen 310 magyar él, Tőkés püspök 1475 szavazatot kapott, az RMDSZ pedig 334-et. Ugyanez a helyzet Neamt megyében is: bár itt is csak 307 magát magyarnak valló személyt tartanak nyilván, a püspökre leadott szavazatok száma 1048, az RMDSZ lista viszont csak 195-öt kapott. Ezer szavazat fölött tarolt Tőkés László Bákó megyében is, itt azonban a helyzet más: ebben a megyében ugyanis a magyarok száma 4317, ebből 1430-an a püspökre, 968-an pedig az RMDSZ-re szavaztak. Ezerhez közeli, pontosan 969 szavazatot kapott a független jelölt Suceava megyében, ahol szintén alacsony a magyarok aránya, alig 368 fő. Galati megyében, ahol az RMDSZ-nek szintén van szervezete, mi több Székely Csaba Levente személyében képviselője is, Tőkés 655 szavazatot, az RMDSZ pedig 524-et kapott, a magyarok száma 259./Románok is szavaztak Tőkésre. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2008. március 14.

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint az RMDSZ mocskos kampányt folytat az MPP ellen, az RMDSZ megbízottjai több személyt felkerestek a Kárpátokon túli megyékben, akiket anyagi juttatás fejében megpróbáltak meggyőzni, hogy tegyenek bűnvádi feljelentést az ügyészségen, amelyben azt nyilatkozzák: az alakulat beleegyezésük nélkül használta fel személyi adataikat. A politikus úgy tudja, a rivális politikai szervezet előre megszerkesztett formanyomtatványokat bocsátott az MPP Neamt és Galac megyei, valamint bukaresti támogatóinak rendelkezésére, az akciót pedig Fekete Emőke, az RMDSZ államtanácsosi rangú jogásza irányítja. „Hangfelvétel megvásárlására kaptam ajánlatot, amely bizonyítja, hogy Fekete Emőke utasításokat adott az aláírások hitelességének ellenőrzésére. Erkölcsi okokból visszautasítottam a vásárt, mert nem kívánok leereszkedni az RMDSZ mocskos módszereinek színvonalára” – nyilatkozta Szász. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke visszautasította az MPP-elnök vádjait. Fekete Emőke államtanácsos azt nyilatkozta, értetlenül szemléli Szász állítását. „Mi kizárólag korrekt eszközökkel ütköztetjük elképzelésünket az MPP-ével” – mondotta az RMDSZ-tisztviselő. Fekete Emőke a bukaresti törvényszékhez fordult az MPP bejegyzési dossziéjának tanulmányozása végett. Elismerte: a dosszié áttanulmányozásakor betekintést nyert az MPP-támogatók aláírását tartalmazó ívekbe is. /R. Sz. : Manipulált aláírók? = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./ Az RMDSZ-t vádolja Szász Jenő MPP-elnök amiatt, hogy az MPP bejegyzése húzódik. Szerinte az RMDSZ nyomást gyakorol MPP-listákat aláíró személyekre: ne ismerjék el aláírásuk hitelességét. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke elutasította Szász vádjait, mondván: „az MPP bejegyzése nem az RMDSZ dolga”. „Szász alighanem valami disznóságot művelt, és most az RMDSZ-re keni” – tette hozzá. /Az RMDSZ-t támadja Szász. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

2008. június 9.

A helyhatósági választások eredménye, az RMDSZ-re és az MPP-re leadott szavazatok megyénként. Helyhatósági választások – 2008. június 1. TÁBLÁZAT. Az RMDSZ-nek és az MPP-nek is a megyei listák hozták a legtöbb szavazatot. Ezek a legkevésbé jelöltfüggők, ezek vannak a legtávolabb a szavazóktól, ezek a tulajdonképpeni pártszavazatok. Az országosan elért szavazatszámot látva elmondható, hogy az RMDSZ és az MPP által a helyi és megyei képviselőlisták által, valamint a megyei tanácselnök-jelöltek által elért eredmény nem tér el lényegesen egymástól. A romániai magyarság 2008-ban ugyanannyi szavazatot adott helyi politikai érdekképviseletére, mint 2004-ben, bár a lakosságfogyás ennek ellenkezőjét okozhatta volna. Az RMDSZ majd minden megyében, ahol 2004-ben is indult most szavazatvesztéssel zárt. /Nagy István, az MPP pécskai szervezetének elnöke: A helyhatósági választások romániai magyar számai. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./

2008. október 16.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szórványrégióinak képviselői a november 30-i parlamenti választások közeledtével az alábbi kérdésben foglalnak állást: Az új, egyéni választókerületes szavazási rendszer alapján történő voksolásra való tekintettel az a tény, hogy számos erdélyi – székelyföldi településen független jelöltek indulnak képviselői és szenátori mandátumok megszerzéséért az RMDSZ jelöltjeivel szemben, minden korábbinál nagyobb veszélybe sodorja az általános magyar érdekképviseletet. Mint a szórványmagyarság felelős képviselői, kötelességünknek érezzük felhívni a magyar választópolgárok figyelmét arra, hogy a függetlenekre leadott szavazatok amellett, hogy a román pártok jelöltjeinek kedveznek, képviselet nélkül hagyhatják azokat a szórványmegyéket, amelyek eddig parlamenti képviselettel rendelkeztek. A függetlenek által elvitt szavazatok a szórványrégiók magyarságát fosztják meg attól a parlamenti képviselettől, amely sajátos helyzetük vonatkozásában, megmaradásuk zálogát jelentheti. Bónis István, Máramaros megyei képviselő, Király András, Arad megyei képviselő, Máté András, Kolozs megyei képviselő, Székely Levente, Galac megyei képviselő. /RMDSZ állásfoglalás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

2009. január 7.

Január 6-án az orosz–ukrán gázárvita miatt Romániában részlegesen, Magyarországon és a Balkánon teljesen leállt az Ukrajnán át érkező gáz, elzárták a gázcsapot. Az Európába, így Romániába is irányuló orosz földgázszállítások további korlátozására számítani lehet. Emil Boc kormányfő és Adriean Videanu gazdasági miniszter sajtóértekezleten igyekezett megnyugtatni a lakosságot afelől, hogy az orosz export leállását senki nem fogja megérezni, a kormány ellenőrzése alatt tartja a helyzetet. Videanu leszögezte: az ország stratégiai földgázkészletei fél évre elegendőek, a nyomáscsökkenés pedig legfeljebb csak Galac megyét érinti. Ott több településen dideregnek a tömházlakók. – Csíkszeredában és más Hargita megyei településen nem volt gáznyomás-csökkenés. /Ráfázunk a földgázvitára. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998