udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 47 találat lapozás: 1-30 | 31-47
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. június 22.

Az 1992-es népszámlálás Temes megyei adatainak tükrében látható, hogy a megye magyarság a beolvadás felé halad. A megye lakosságának 9 %-a /62 798 fő/ magyar, 1977-ben még tízezerrel többen voltak. A megye lakosságának több mint fele /31 733/ Temesváron él, Lugoson 49 742 főből 5431 magyar, Nagyszentmiklóson 13 083-ból 1388, Zsombolyán 11 830-ból 1961, Dettán 6489-ből 1404 magyar nemzetiségű. Ezer főt meghaladó magyar közösség van még Újszentesen /1285 fő/, Végváron /1213 fő/ és Gátalján /1042 fő/, Újszentesen és Végváron a magyarság többségben van. A megye 27 településén él egy-egy magyar, 65 helyen számuk nem haladja meg a tizet, 108 településen 10 és 100 között van a magyarok lélekszáma, 46 helységben pedig létszámuk száz és ezer között van. - A vallási megoszlást vizsgálva a magyarok többsége /42 677 fő/ katolikus. A beolvadást mutatja, hogy a megyében 14 436 román római katolikust írtak össze. Temes megye egyetlen magyar középiskolájában, a Bartók Béla Líceumban /Temesváron/ 79-en érettségiztek, az 1042 magyar lelket számláló Gátalján kudarcba fulladt a magyar elemi iskola szervezését célzó kísérlet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

1996. május 1.

Temes megyében a magyar gyermekeknek alig egyharmada tanul anyanyelvén. A vegyes családokban és a magyar családok egy részében otthon is a román nyelv használatos. Sokan azért sem szívesen beszélnek magyarul, mert szókincsük szegényes. A riporter /Gazda Árpád/ Gátaljára látogatott el, a Temesvártól 46 km-re levő, 4044 lelket számláló községbe. Az 1992-es népszámlálás szerint a lakosság negyede /1042 fő/ magyar. 1910-ben még magyar többségű volt /1883 magyar, 1219 román lakos/. Az utcákon alig hallható magyar szó, pedig 1992-ben közel hatszázan szavaztak az RMDSZ-re. A magyar iskola és óvoda a hetvenes években a szülők érdektelensége miatt szűnt meg. 1990-ben újraindult a magyar elemi hat gyermekkel, 1991-ben megszűnt, 1992-ben újraindult öt gyermekkel, 1993-ban megszűnt. 1994 óta újra működik, 4-5 tanulóval. Gyermek pedig volna. A román iskola első osztályába idén tizennyolc magyar vagy félmagyar tanul. Ebenspanger Ferenc plébános 52 elemistának és középiskolásnak tart magyarul hittanórát. Amint kimennek a hittanóráról, románra fordítják a szót, mondja a plébános. Nagyon sok a vegyes házasság Gátalján. Apró Julianna tanítónő nagy lelkesedéssel fogott munkába, bekopogott a magyar családokhoz, de a legtöbb helyen hallani sem akarnak a magyar iskoláról. A magyar óvodában sem jobb a helyzet. - Temesváron, ahol a megye magyarságának a fele /33 733 személy/ él, szintén nem rózsás a helyzet. A bánsági egyházmegye csak 1989 után, a németek tömeges elvándorlása után vált magyar nyelvűvé. Sebastian Kräuter temesvári püspök irodájának ajtajára csak románul írták ki a fogadóórák rendjét. A vidéken a papok többsége német anyanyelvű. - Szinte nincs olyan település Temes megyében, ahol ne élne magyar, de lélekszámuk általában alacsonyabb annál, hogy magyar iskolát lehessen indítani, ismertette a helyzetet Kiss Ferenc, a megye magyar oktatásért felelős tanfelügyelője. Szakképzett tanárokban is hiány van. /Gazda Árpád: Amikor kicsi voltam, magyar voltam. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./

1999. június 1.

A Nemzeti Kisebbségi Tanács sajtótámogatásának elosztása céljából jún. 1-jén az RMDSZ bukaresti székházában ülésezett az RMDSZ és az EMKE által létrehozott sajtókuratórium. A sajtókuratórium döntése értelmében a következő lapok, folyóiratok és kiadványok részesülnek támogatásban: Székely Hírmondó, Magyar Kisebbség, Hírharang (Szilágysomlyói 1-es sz. Általános Iskola), Szilágyság, Csinguru (MAKOSZ), Tentamen (Bolyai Farkas Elméleti Líceum), Csíky Csuky (Csíky Gergely Líceum diáklapja), Juventus (Bartók Béla Líceum diáklapja), Hírhordó és AESZ-füzetek (Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége), Cimbora, Partium (a Partiumi és a Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság honismereti lapja), Arménia (Pro Armenia Alapítvány), Hóstáti Híradó (Hóstáti Gazdák Egyesülete - a kolozsvári Szabadságban megjelenő havi melléklet), EMT - Műszaki Szemle, EMT - Firka, Perspektíva (KMDSZ), Erdélyi Gazda, Világnézet (Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákújsága), Korunk, Magropress (Korunk Baráti Társasága), Diákabrak, Géniusz, Kalotaszeg, Székelyföld, Könyvesház (a Művelődés melléklete), Napsugár, Szivárvány, Művelődés, Erdélyi Híradó (havi RMDSZ-melléklet a Szabadságban), Besztercei Híradó, Helyzetkép (a Gátaljai RMDSZ lapja), Bányavidéki Új Szó, Jelen, Bakancs (a Mikes Kelemen Líceum diáklapja), Kellék (Pro Philosophia Alapítvány), Erdélyi Kórus, Erdélyi Gyopár, Parallaxis (Collegium Transsylvanicum Alapítvány), Máramarosi Hírnök (Hollósi Simon Művelődési Egyesület), Keresztmetszet (Temes megyei RMDSZ melléklete a Heti Új Szóban), Látó, Helikon, Duma, Mi - magunkról (a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége), Matematikai Lapok, Nagykároly és Vidéke, Szászrégen és Vidéke, Kisküküllő, Krasznai Újság, Szigeti Turmix, Pulzus (MMDSZ lapja), TDK-füzet (TMD), Hírmondó (Maros megyei RMDSZ melléklete a Népújságban), Moldvai Magyarság, A Hét, RMSZ Törvénytár. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 2. - 1486. sz./

1999. december 5.

A 6000 lakosú Gátalján a plébánia adatai alapján 664 katolikus él, túlnyomó részük magyar (570 magyar, 50 szlovák, 25 német, 11 román, 6 cseh, 2 horvát). Miklós Csaba plébános úgy szervezte meg a Szent Erzsébet búcsút november 19-én, hogy meghívott horvát, román és német anyanyelvű papot, továbbá református lelkészeket is. Az evangéliumot 5 nyelven (magyar, német, román, szlovák és cseh) olvasták fel, a szentbeszédet a pécskai esperes, Heinrich József magyar és román nyelven tartotta. /Többnyelvű búcsú Gátalján. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 5./

2001. július 7.

Szilágyi Puskás Albert református tiszteletes Szigetfalun, a bánsági református szórványközpont lelkészi hivatalában elmondta, hogy a település Gátalja község részét képezi, s a református nyilvántartásban 96 hívő szerepel. A kevés, de lelkes hívő áldozatkészségét példázza a tatarozott lelkészi hivatal, valamint a jó állapotban lévő csonkatornyú templom. Szilágyi Puskás Albert szórványlelkész árvaházat tervez az egykori református iskola kisajátított épületébe, ha sikerül visszaszerezniük az ingatlant. Ebben az árvaházban szeretné a felnövő gyerekeket reformátusnak, magyarnak nevelni.- A szigetfalui szórványközponthoz tartozik Gátalja, Vermes, Füzes /ahol eltűntek a kelyhek, eltűnt a vagyonleltár, lebontották a református templomot, valamint a parókiát/, továbbá Karámfüzes, Detta, Sztamora, Gyér és Csávos. Az utóbbi helyen polgármesteri hivatalban tájékoztatták: nem hogy reformátusok, magyarok sincsenek. A lelkész ennek ellenére elment, s talált 8 reformátust, akik sírva fakadtak, mert 40 éve nem láttak református lelkészt. Kiderült, hogy Csávoson templom is volt, amelyet az egyik árvíz ürügyén eltűntettek a föld színéről, a parókiával együtt. - A kilencvenes évek elején alakult meg a dettai református egyházközség azáltal, hogy az elköltözött német evangélikusok templomát az egyházkerület megvásárolta, megjavíttatta Tőkés László püspök úrnak köszönhetően. - Gátalja községben több mint 1200 magyar él. Össze kellene fogni a helybeli katolikus és református egyházközségnek az anyanyelvű oktatás megszervezése érdekében. - Január elsejéig a szórványlelkészhez tartozott Gyertyámos is. Ezen a településen 20 hívet talált, csakhogy szórványgyülekezet lévén nem foglalkoztak velük, ezért áttértek mindenféle vallásra, legtöbben az ortodoxra. Nem azt mondják, áttérnek ortodoxnak, hanem egyszerűen azt: "Tiszteletes úr, átállok románnak! Ne kérje az egyházi hozzájárulást." - A lelkész úgy látja, ha szerezni tudna egy mikrobuszt, beindíthatnák a szórvány mozgókönyvtárt. Egyházközségük ugyanis figyelemre méltó könyvadományt kapott a Magyar Tudományos Akadémiától. /Balta János: Szórvány-szolgálat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./

2001. július 17.

Az 1989-es forradalom egyetlen gátaljai származású hősének, a december 17-én elhunyt Csizmárik László karmesternek állított emlékművet a helybeliek kegyelete Gátalján. /Magyar hős emlékműve Gátalján. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./

2001. július 20.

Temes megyében a szórványban élő magyar kisközösségek nyelvének, kultúrájának, hagyományainak megmentésére az RMDSZ kezdeményezésére tíz bánsági településen kísérleti jelleggel civil egyesületeket szerveznek, melyek - az elképzelés szerint - felvállalják a közösség művelődési, oktatási, szociális gondjainak orvoslását. Péter Enikő tanárnő, az RMDSZ Temes megyei szervezetének alelnöke kifejtette, hogy az RMDSZ lehetőségei korlátozottak. Nem tudja anyagiakkal támogatni a kulturális-oktatási kezdeményezéseket, művelődési rendezvényeket. A civil egyesületek alapítása, működése az egyedüli lehetőség, hogy ezek az elesett közösségek külső támogatáshoz jussanak, mert bejegyzett civil szervezetek pályázhatnak. A legfontosabb követelmény, hogy a kijelölt település magyar lakossága összefogjon és kezdeményezze a civil egyesület létrehozását. Mindennemű civil szervezet bejegyzése jelenleg öt és fél millió lejbe kerül, ezt az RMDSZ magára vállalta. - A mozgalom úttörőjének Végvár tekinthető. Az itteni egyesület /Végvárért Alapítvány/ kifejezi a célt: a közösség minden gondján-baján segíteni. Dettán a Reviczky Gyula Alapítvány szintén sikeresen tevékenykedik. A legújabbak közül a csanádi Cenadinum tűnik ígéretesnek. További tíz település felzárkózására számítanak. Ezek: Ótelek, Gátalja, Bodófalva, Szapáryfalva, Igazfalva, Torontálkeresztes, Pusztakeresztúr, Gyér, Varjas és Csene. /Sipos János: Művelődési, oktatási és szociális gondok felvállalása szórványban. Egyesületek a közösségért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

2001. augusztus 17.

Pár évvel ezelőtt néhány lelkes szakember kezdeményezésére Arad és Temes megyében létrehozták a térség első gazdaköreit, s miután ezek bebizonyították életképességüket, Hunyad és Krassó-Szörény megyében is megkísérelték a felzárkózást - egyelőre kevés sikerrel. Az elmúlt évek gyakorlata szerint még a legjobban működő körök sem elég életerősek ahhoz, hogy megoldják az önálló gazdálkodás kibontakozását gátló súlyos, nyomasztó kérdéseket. Ezért elhatározták, hogy megalakítják a Bánsági Magyar Gazdák Egyesületét, aug. 15-én, Újszentesen volt az alakuló ülés, melyen jelen volt dr. Albert Ferenc egyetemi tanár, az új szervezet értelmi szerzője, Kocsik József, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (a továbbiakban RMGE) Arad megyei fiókszervezetének elnöke, az országos gazdaegyesület ügyvezető elnöke, Kiss Károly, az RMGE Temes megyei fiókjának elnöke, továbbá aradi, pécskai, galsai, dévai, karánsebesi, boksai, lugosi, zsombolyai, végvári, újvári, gátaljai, keresztesi, igazfalvi gazda-küldöttek, jogászok, polgármesterek, RMDSZ politikusok, egyes mezőgazdasághoz kötődő cégek vezetői stb. Akik nagy anyagi erőfeszítések árán mégis dolgoznak a földjükön, értékesítéskor keservesen tapasztalják: a kisgazda módszerrel folytatott szántás-vetés kész ráfizetés. Bánság-szerte fogy a kisgazdakézen lévő föld, egyre kevesebb a magyar birtokos. Már csak kisebb-nagyobb szigetekben vannak jelen. Ezeket a megmaradt szigeteket kell megmenteni. A négy megye gazdálkodóit és kisvállalkozóit összefogó új egyesület élére 11 tagú vezetőséget választottak: négy-négy küldöttet Arad és Temes, kettőt Hunyad és egyet Krassó-Szörény megyéből. Az egyesület tiszteletbeli elnöke dr. Albert Ferenc egyetemi tanár, az elnöki tisztet egyéves időtartammal felváltva tölti be Kocsik József, az aradi, illetve Kiss Károly, a temesi szervezet elnöke. /Sipos János: Bánsági Magyar Gazdák Egyesülete. Alulról építkező régiós érdekszövetség alakult. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

2002. október 11.

Tiba Katalin resicabányai óvónő közbenjárására a Szentháromság Plébánia egy doboz játékot juttatott el a Krassó-Szörény megyei RMDSZ-szervezet közvetítésével a gátaljai óvodának. Megtudták ugyanis, hogy a Temes megyéhez tartozó Gátalja magyar óvodájának felszerelése rendkívül hiányos. /Makay Botond: Játékokkal támogatták a gátaljai magyar óvodát. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

2002. november 7.

Gátalja község mindkét bejáratához kétnyelvű tábla került: mintegy félmillió lejbe került darabja. Hét nap múlva bemázolta valaki a magyar feliratot. /Laslavic Tímea: Hét napig "éltek" a kétnyelvű táblák. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./

2002. november 21.

Gátalján az óvodában találkoznak a fakultatív magyar órákra beiratkozott gyerekek, mert csak itt van hely. A beiratkozottak közül huszonöten rendszeresen eljönnek. A román iskolából - a jobbára tiszta magyar családok gyermekei - jönnek magyarórára. Eltelt a szeptember, el az október, és az órákért járó fizetést a tanárnő még nem kapta meg, holott Végvárról jár Gátaljára. /Sipos Erzsébet: Iskola hetente egyszer. Jöttek a gyerekek a román iskolából - magyarórára. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

2003. január 13.

Gátalján hivatalosan is megalakult a Gorove László Társaskör. Az új egylet a Temes megyei nagyközség magyar kisnyugdíjasainak segítését, Gátalja és Szigetfalu szociálisan hátrányos helyzetű magyarjainak felkarolását tűzte célul, de emellett a kulturális élet ápolását is felvállalja. A kör elnöke Grexa József községi RMDSZ-es tanácsos, a támogatásokat pályázat útján igyekszik elnyerni a társaság. Az alapító tagok január 13-án megbeszélést tartanak a gátaljai magyar óvodában, ahol a társaskör évi programját vitatják meg. Gorove László (1780-1839) örmény származású író volt, aki tevékenyen részt vett a reformkori közéletben. Egykori birtokán található a ma már többségében románok lakta nagyközség. Fia, Gorove István (1818-1881) fényesebb politikai karriert futott be, a társaskör mégis az író nevét vette fel, talán ezzel is jelezve, hogy az egylet tevékenysége apolitikus. István Szolnokon és Gyöngyösön járt középiskolába, majd Pesten jogot és filozófiát tanult. Gorove Istvánt 1843-ban az MTA levelező tagjai közé választották. Amikor Kossuth 1846-ban vidékre költözött és lemondott a Védegylet igazgatói állásáról, Gorove lett az utódja. Együtt fogalmazta meg a Függetlenségi Nyilatkozatot Kossuthtal és Szacsvayval. A szabadságharc bukását követően Törökországba, majd Párizsba ment. 1857-ben amnesztiával visszakapta a birtokait, és hazatért. A kiegyezés után Andrássy Gyula kormányában miniszteri tárcát kapott: 1867. február 20-tól 1870. május 24-ig földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, 1870. április 21. és 1871. június 21. között közmunka- és közlekedésügyi miniszter volt. Az 1874-ben létrejött Szabadelvű Párt első elnökének választották. /P. L. Zs.: Megalakult a Gorove László Társaskör. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./

2003. március 6.

Nagyszabású találkozót tartottak márc. 2-án Óteleken a megyei gazdaköri tagok és a farmerképző tanfolyam hallgatói. Az összejövetelen megjelent Kiss Károly mérnök, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete temesvári szervezetének elnöke, Fazekas Pál egyetemi előadótanár, Szabó János mérnök is. A nagyszabású összejövetelen óteleki, keresztesi, újszentesi, gátaljai, zsombolyai, gyertyámosi, csenei, újvári, aurélházi, magyarszentmártoni gazdakörök tagjai vettek részt. /Talpai Gábor: Gazdakörök találkozója Óteleken. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

2003. április 14.

A Communitas Alapítvány Sajtó Szaktestülete elbírálta a beérkezett 182 pályázatot, ebből az alábbi 118 sajtóterméknek ítélték meg pozitívan a kérelmét: A HÉT, A Romániai Magyar Sajtó Értesítője, Ady Endre Sajtókollégium, Arany Koszorú, Armenia - magyarörmény szemle, Az Út, BeMonDó, Besztercei Híradó, Bioterra, Brassói Lapok, Bukaresti Magyar Közlöny, Cimbora, Cipó Diáklap, Cserevirág, Csernátoni füzetek, Csigalépcső, Csíkvidéki Ifjúsági Tudósító, Csillagszem , Dalbimbó, Diákabrak, Ébresztő, Egyházi Tudósító, Eklézsia, Erdélyi Féniks, Erdélyi Gazda, Erdélyi Gyopár, Erdélyi Híradó, Erdélyi Kórus, Erdélyi Múzeum, Erdélyi Riport, Erdélyi Társadalom, Erdővidék - Regionális hetilap, Erdővidéki Lapok, Érted Szól , Felsőbányai Hírlap, Filmtett, FIRKA - Fizika, Informatika, Kémia Alapok, Frissen Festve, Gátaljai Helyzetkép, Géniusz, Güzü, Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola, Háromszék Roma Szombat c. melléklete, Helikon, Hepehupa - Szilágysági művelődési folyóirat, Hétfalu, Hifa-Ro Info, Hírhordó, Hírlap - A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség információs lapja, Hunyad Megyei Hírmondó , Ifirka, Irodalmi Jelen, Iskolaudvar , Kalotaszeg - kulturális közéleti napilap, KEDD - ifjúsági lap, Kellék - filozófiai folyóirat, Keresztény Szó, Keresztmetszet, Kis Küküllő, Korunk, Közbirtokossági Hírvivő, Közgazdász Fórum, Közmag (Közgazdasági Diáklap), Kraszna melléklet 2003, Kraszna Újság, Kulturális Figyelő L.K.K.T., Látó, Levél, Lugosi Hírmondó, Magropress, Magyar Kisebbség, Matlap, MI, Moldvai Magyarság, Mondd, Miért, Múzeumi Füzetek, Múzsa, Műszaki Szemle, Művelődés, Nagykároly és Vidéke, Nagyszeben és Vidéke, Napsugár - gyermekirodalmi lap, Nyelvvédő, Orvostudományi Értesítő, Osteo Info, Perspektíva, PONT.lap - pályázatfigyelő, Pulzus, Református Család, Református Szemle, Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny, Romániai Magyar Szó, Rügyek - Muguri (Kraszna), Studia Universitatis Babes-Bolyai, Symbolon, Szabadság, Szászrégen Vidéke, Szebeni Újság, Széhelyhídi Figyelő, Székely Hírmondó, Székelyföld, Szempont, Szevasz Szavisz, Szigeti Turmix, Szilágyság, Szivárvány, Szövétnek - Aradi kulturális szemle, Tábortűz, Tálentum, Tasnádi Tükör, Transindex - a napos oldal, Új Kelet, Unitárius Közlöny, Üzenet, Várad - Irodalom, művészet, társadalom, WEB - Szociológiai folyóirat, Zarnádi Zarándok. /Ülésezett a Communitas Alapítvány Sajtó Szaktestülete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

2003. május 12.

Háromnapos rendezvénysorozatot tartottak Végváron az Iskolanapok égisze alatt, amely alkalmat nyújtott a helyi tanulóknak újabb baráti kapcsolatok teremtésére hazai és külföldi iskolásokkal. Az idei meghívottak között felléptek a röszkei (Magyarország), buziásfürdői, gátaljai, ötvösdi, kádári, sipeti általános iskolák tanulói is. Este néptáncbemutatóra került sor, fellépett a helybeli Muskátli és Csűrdöngölő néptáncegyüttes, és bemutatkozott a röszkei iskola műkedvelő csoportja. /(Sipos): Végvári Iskolanapok 2003. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

2003. május 20.

A Nyugati Jelen szerkesztőségének néhány tagja máj. 18-án a Gátalján élő olvasókkal találkozott. A megjelentek elmondták: gyakran s érzik úgy, hogy a szórványban élő magyarságot elfelejtik. Szükségük lenne egy magyar közösségi házra, amelyet a magukénak mondhatnak. Van ugyan a római katolikus egyháznak egy szép terme, amelyet "RMDSZ-székházként" használtak párszor, de a pap nem szívesen látja őket. A pap négy nyelven tartja a prédikációit a magyar gyülekezetnek. Hiába keresték fel ez ügyben a temesvári megyés püspököt, Roos Mártont, azóta sem történt változás. Gátalján a magyarok létszáma egyre csökken, a magyar óvodába tizenöt gyermek jár, de közülük csak három magyar. A fakultatív magyar oktatásra viszont több mint harmincan iratkoztak be. /(nagyálmos): A szórványban élő magyarságot gyakran elfelejtik. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

2003. november 20.

Hónapokkal ezelőtt bemázolták a magyar feliratot Gátalja község helységnévtábláján. Gátalján most a falu mindkét bejáratánál kicserélték a táblákat, de az újakon már csak románul olvasható a helység neve. A gátaljai RMDSZ most próbálja elérni, hogy legalább a vasútállomáson írják ki magyarul is a helység nevét. /Már csak románul. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./

2002. február 6.

A Gátaljához tartozó falu, Szigetfalu református iskoláját nem akarják visszaadni. Mészáros Albert református lelkész beszámolt arról, hogy árvaházat létesítenék az épületben kallódó gyermekeknek. A római katolikus és ortodox pap is csatlakozna a kezdeményezéshez. /Sipos János: Szigetfalu református iskoláját perelni kell? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

2002. június 25.

Az RMDSZ Temes megyei szervezetének legutóbbi sajtókonferenciáján Bodó Barna megyei tanácsos, a Diaszpóra Alapítvány elnöke a bánsági magyarok számarányának csökkenéséről számolt be, a népszámlálás nemhivatalos adatai egy részének ismeretében. A fogyást részben az asszimiláció, nagyobb részben az anyaország felé történő elvándorlás számlájára írják. A helyi RMDSZ hozzálátott az oktatási stratégia módosításához. Ennek egyik lényeges eleme az megyei szinten igen fejlett iskolabusz-hálózat további bővítése, annak érdekében, hogy a magyar iskolával nem rendelkező településeken élő gyerekek nagyobb számban eljuthassanak a legközelebbi magyar (tagozatos) iskolába. Nemcsak iskolabusszal, de útépítéssel is javítani lehetne a helyzeten: Gátalján mintegy ezer fős magyar közösség él, de nem működik magyar iskola. A tőle 10 km-re fekvő Végváron erős, nyolcosztályos magyar iskola működik, de a két települést összekötő útszakasz gyakorlatilag használhatatlan. Az út kijavításával jónéhány gyermek magyar iskolába szállítását meg lehetne oldani. /(Pataki Zoltán): Fogy a bánsági magyar (is). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2004. július 24.

Nagy a bizonytalanság a gátaljai magyar óvoda ügyében. Az előző tanács az óvoda épületét visszaadta egykori tulajdonosának. Salgán József, Gátalja város jelenlegi polgármestere arról tájékoztatott, hogy az ügy a bíróságon van. Az illetékes hatóságok ugyanis szabálytalanságot fedeztek fel a tanügy használatában lévő épületek visszaadása körül, és hivatalos vizsgálatot kezdeményeztek. Eddig a három épületből kettőt már peres úton visszaszereztek, a polgármester reméli, hogy a magyar óvoda épülete is hasonló sorsra jut. A gátaljai közösségnek is szüksége van egy zsombolyaihoz hasonló Magyar Házra, ahol ápolhatja hagyományait, szervezheti közösségi életét. Az épület végleges megszerzésével megteremtődne az anyanyelvi közösségi élet Gátalján. /Sipos János: Nem kétséges a gátaljai magyar óvoda léte. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

2004. december 18.

Csizmarik László a Temes megyei Gátalján született 1939. március 12-én. 1973 és 1989 között karvezetője volt a Bartók Béla kórusnak, melynek repertoárját – a politikai cenzúrát kikerülve – úgy alakította, hogy megszólalhattak Bartók Béla, Kodály Zoltán, Bárdos Lajos művei is. 1989. december 17-én a temesvári Opera téren ott volt a tüntetők között, egy ismeretlen agyonlőtte. Egyike volt a temesvári forradalom első áldozatainak, akinek még a végtisztesség sem adatott meg. Bukarestben hamvasztották el, hamvait egy szennyvízcsatornába öntötték. 15 évvel a halála után egykori kollégái, ismerősei és a hajdan általa vezetett Bartók Béla kórus emlékezett meg róla dec. 17-én. A Temesvári Kulturális Központ falán helyeztek el koszorút, majd Gátaljára utaztak, ahol megkoszorúzták a mellszobrot. /László Árpád: Csizmarik Lászlóra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./

2005. április 21.

Elöntötte a Berzava a Temesvártól mintegy negyven kilométerre lévő Gátalja várost és a hozzá tartozó Szigetfalut. Több mint ezer házba ömlött be a víz, 800 személyt kilakoltattak. A Gátalját és Szigetfalut elválasztó gát több méteren tönkrement, mindkét irányba rázúdult a víz a házakra és kétezer hektár földre. Ez volt az eddigi legnagyobb áradás Temes megyében. Szigetfalu most szinte teljesen lakatlan, az ittenieket a gátaljai kultúrotthonban, a polgármesteri hivatalban és a helybéli líceumban szállásolták el. Igazfalván és Rekettyőn az elmúlt napokban pusztított a víz. Igazfalván csak az utcákat és a kerteket öntötte el a Bega patak, Rekettyőn azonban a 402 házból 122-ben tett kárt. A tanítás mindkét helységben normálisan zajlik, csak hétfőn mentek haza korábban a tanulók. Bodófalván a helyzet sokat javult. /Laslavic Tímea: A helyzet javult, a kár maradt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

2005. április 22.

Gyakorlatilag az egész megye víz alatt van” – hangzott el április 21-én Temes megyében, a prefektúrán. Temes megyében 30 000 hektár mezőgazdasági terület állt víz alatt, több településen dőltek össze házak, az utak egy része járhatatlan, több helység elszigetelt. A megyében tizenhat városban és községben keserítette az emberek életét az árvíz. A legrosszabb a helyzet Gátalján: 1040 (!) házba folyt be a víz, Szigetfaluban a református parókia annyira megrongálódott, hogy bármikor összedőlhet, nagy kárt tett a víz a református templomban is. Víz alatt állnak, megrongálódtak házak Temesváron, Temesrékáson /25 ház/, Dentán /400 ház/, Fodorházon /108 ház/, Törökszákoson /260 ház/, Magyarapácán 23 személyt kellett kilakoltatni. /Laslavic Tímea: 30 000 hektár, több tucat település víz alatt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./

2005. április 22.

A temesvári egyházmegye Caritas szervezete elsőnek sietett a megye legnagyobb árvízkárt szenvedett települése, Gátalja lakosságának megsegítésére. A Caritas ugyanakkor a Máltai Segélyszolgálat rendelkezésére bocsátotta szállító eszközeit, hogy ők is eljuttathassák segélyeiket az árvíztől szenvedő embereknek. /(Sz. I.): Segítség Gátaljának. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./

2005. április 29.

A Bánságban több száz ház teljesen összeomlott, több ezer megrongálódott, és továbbra is fennáll a veszély. Temeskeresztes, Ótelek, Fény, Jánosfölde, Magyarszentmárton, Gátalja, Szigetfalu, Torontáldinnyés, Gyülvész, Újvár víz alá került. A Kolozs megyei RMDSZ gyűjtést kezdett a árvízkárosultak megsegítésére, közölték a bankszámla számot, ahova be lehet fizetni a támogatást, ugyanúgy az RMDSZ székházában is fogadják a támogatást. Az RMDSZ miniszterei és államtitkárai, továbbá parlamenti frakciói is megkezdték a gyűjtést. /Segítsünk az árvíz sújtotta embertársainkon! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

2005. május 17.

Temes megyében, Végváron tartalmas iskolanapokat szerveztek. Peres Ibolya, az iskola igazgatója elmondta, számára az iskola, a hivatás jelenti a legtöbbet az életben. A környékről Kádár, Buziás, Sipet, Ötvösd, Gátalja, a határon túlról Röszke iskolai küldöttsége érkezett meg. Idén Csákról, a Caritas árvaház gyermekei is megtapasztalhatták Végvár nagyközösség vendégszeretetét. Kézművesség, logikai játékok, újságszerkesztés, helytörténeti vetélkedő, sport, kirándulás – változatos volt a program. Az Ismerjük meg szülőfalunkat verseny megmozgatta a falut. /Sipos Erzsébet: Visszhangos iskolanapok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

2005. június 1.

Toró T. Tibor, Temes megye képviselője a Temes megyei árvízkárosultak ügyében intézkedik. Több magyarok lakta települést is elöntött a víz. Egy olyan típusú szervezetnek, mint az RMDSZ, éppen ez adja a lényegét, hogy közbelépjen, főként akkor, ha a természeti csapás saját közösségét is súlyosan érinti. A legsúlyosabban érintett települések: Ótelek, Tolontán, Keresztes és Gátalja. Ótelek esetében a falu mintegy háromnegyede, Tolontán, Keresztes helységekben az épületek több mint fele semmisült meg. Gyakorlatilag ezeket a településeket újjá kell építeni. Gátaljának a Szigetfalu negyede szenvedte a legnagyobb károkat, ahol magyarok élnek. További öt település, ahol ilyen természetű károk nem estek, de a családok, az épületek és gazdaságok nagyon megszenvedték az árvízkatasztrófát: Magyarszentmárton, Nagyomor, Nagybodófalva, Begamonostor és Temesfalva. Egyesíteni kell az erőket. A képviselő most kapta meg a jóváhagyást az Igazságügyi Minisztériumtól, Rekonstrukció-2005 néven hoznak létre egyesületet a következő hetekben. A kezdeményező a megyei RMDSZ, azonnal melléjük álltak a történelmi egyházak, továbbá azok az önkormányzatok, ahol jelentős számban van az RMDSZ jelen. Civil szervezetek is csatlakoznak. Az árvízkárosultak megsegítésére erős szolidaritás alakult ki, ez tapasztalható Erdélyben, a magyarlakta vidékeken. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. Akik bajban ismerik meg az RMDSZ-t. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

2005. június 7.

Az ígéret ellenére mégsem kezdődtek meg június 6-án a Gátaljához tartozó Szigetfalun az árvíz sújtotta első házak újjáépítési munkálatai. Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács elnöke közölte: azért nem foghatnak neki az újjáépítésnek, mert még mindig nem érkeztek meg a szakminisztérium által kiválasztott projektek, amelyek alapján felhúzzák a házakat. Ezeket a terveket május 30-áig meg kellett volna kapnia a megyei tanácsnak. A kárt szenvedett házak szakértői véleményezésével sem végeztek a megszabott határidőig a megyei hatóságok. /P. L. Zs.: Késik a házak újjáépítése. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

2005. június 21.

Öt cég kezdi el az árvízkárosult Temes megyei településeken 130 lakóház felépítését. Június 21-én kezdik el az építkezést Gátalján, Szigetfalun, Birdán, Dentán, Nagykövéresen és Rudnán, majd a vizek visszahúzódása után Fényen és Ótelken. /Elkezdődik a Temes megyei lakóházak újjáépítése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

2005. július 22.

Az árvizek halálos áldozatainak száma 24-re emelkedett. A kormány külön határozatban hagyta jóvá az árvíz sújtotta vidékek iskoláinak újjáépítésére, illetve javítására szükséges összegek folyósítását. A kormányhatározatban szerepelnek a kisebbségek által lakott vidékek árvíz sújtotta tanintézeteinek helyrehozatalára szükséges pénzalapok is. Így a Temes megyei Újvár, Ótelek, Gátalja óvodái és iskolái, a Kovászna megyei Zabrató, Bodzaszita, Nagyborosnyó tanintézetei részesültek segélyben. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./


lapozás: 1-30 | 31-47




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998