udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. július 24.

A kolozsvári protestáns teológusok és egyetemi hallgatók, 1996 óta minden évben megszervezték a nyári magyarság-összeíró és közösségépítő missziót. Idén több mint negyven fiatal a hajdani Szászföldre, Szeben és Brassó megye húsznál több településére látogatott el. Sokan sírva mondták el, mennyire jólesett nekik, hogy felkereste őket valaki. Benépesülhettek az Olt-mentén az évtizedek óta üresen álló parókiák. Szentágotán, Mihályfalván, Balázstelkén, Somogyomban összegyűjtötték a környék magyarjait. Sok gonddal találkoztak a teológusok. Nagymohában a nyolc osztályos iskolában egyetlen szakképesített tanerő sincs, pedig volna gyermek. Lelkész már egyik faluban sincs. Kőhalom 1990-ben indult középiskolája ősztől majdnem a Segesvárral való egészségtelen versengés áldozata lett. Szentágotán több mint 400 magyar él és 20 iskolaköteles gyermek nem részesül magyar nyelvű oktatásban. Bürkösön, Mihályfalván, Bolyában a tanítók nyugdíjba vonulásával megszűnt a magyar I?IV osztály is. Erzsébetvároson most halódik a felsőtagozat ugyanezért, pedig volna gyermek helyben és a környéken is, de senki sincs, aki a helyi lelkészt és tanítónő feleségét támogassa. Nagyszeben Hipodrom lakónegyedében nagyfokú az ott élő magyarok anyanyelvi közömbössége és beolvadásának üteme. Románújfalu, Pócstelke fogy. - A missziós körút során három ifjúsági találkozót is szerveztek. Az első Vízaknán volt, eljöttek Nagyszeben, Mihályfalva, Hidegvíz és Nagyselyk magyar fiataljai. A másodikat a Kőhalom-Fogaras között fekvő Nagymohon szervezték, megjelentek a fogarasi, kóbori és brassói fiatalok is. A harmadik regionális ifjúsági találkozó színhelye a Medgyes melletti Somogyom volt. Ott voltak a medgyesi, erzsébetvárosi, balázstelki, pócstelki, báznai, küküllőalmási, gógáni és somogyomi fiatalok. Áldásos volt az őket elkísérő kolozsvári Szín-pódium bábjátéka: Fegyveresi István és Fegyveresi Anikó háromnapos turnén végigjárta Szeben és Brassó megye minden magyarok által kis számban lakott települését. /Közösségépítő munka a szászföldi szórványokban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./

2000. november 28.

Többet temetnek Bonyhán, Árva Bethlen Kata szülőfalujában, mint ahányat keresztelnek - mondta Dénes Előd fiatal lelkipásztor, aki immár két éve szolgál a Kis-Küküllő menti faluban. Jelenleg Bonyha községközpont, összesen hét település tartozik hozzá: Bernád, Gógán, Gógánváralja, Leppend, Dányán, Jövedics és Kund. Lakosságának negyven százaléka magyar nemzetiségű, harminc-harminc százaléka román és roma. A református egyházközség hatszáz lélekkel számol, és ahogy Dénes Előd lelkipásztor elmondja, templomba járó nép lakja Bonyhát. A munkanélküliség itt is gond. A faluból számosan ingáztak Dicsőszentmártonba, az ottani gyárakba, de az ipar hanyatlásával sokan Általában egy gyereket nevelnek családonként, ritkább esetben kettőt. Ez az arány az iskola magyar tannyelvű osztályainak a megmaradását is veszélyezteti. Az elemiben már csak összevont tanítás folyik, idén már nagy nehézségek árán indult az ötödik osztály, ugyanis hiányzott a tízes létszám, amely a magyar tannyelvű osztály létjogosultságát törvényileg biztosítja. Bethlen Kata születésének 300. évfordulóján Bonyhán ünnepi istentisztelettel, történelmi tárgyú előadásokkal, képzőművészeti kiállítással, kórushangversennyel tisztelegtek emléke előtt. Tonk Sándor történész a nagyasszony koráról, életéről és tevékenységéről tartott előadást, Buzogány Dezső teológiatanár a 18. század egyházi életéről, a reformációról beszélt. Kántor Zita bonyhai születésű, Marosvásárhelyen élő fiatal képzőművész az évfordulón a helybéli Bethlen-kastélyban állította ki alkotásait. Remélhetőleg már jövőre megvalósul a szórványkollégium, amelynek célja, hogy Bonyhán járhassanak iskolába a magyar gyermekek, és a református egyház és a faluközösség által épített vendégházban lakhassanak. /Antal Erika: Bethlen Kata falujában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 28./

2003. május 20.

Gógánváralján jól működő támogatási rendszer alakult ki, melynek egyik eredményére volt a gyülekezeti ház felavatása. A Bonyha községhez tartozó, közigazgatásilag egy településnek számító Gógán és Váralja falukban két református közösség működik és két lelkipásztort tartanak el. A 350 lelkes gógánváraljai közösség 1991-től testvérközösségi kapcsolatokat ápol egy holland egyházközséggel. A hollandok 12 éve rendszeresen ellátogatnak a településre. Először az iskolát renoválták, aztán a templomfal egy részét javították. A hollandok működtetik az ösztöndíjprogramot: minden gógánváraljai diák, aki tovább szeretne tanulni, támogatásban részesül. Idén 13 diák kapott ilyen jellegű segélyt. A holland támogatók rendszeresen ellenőrzik, hogy adományaikkal valóban az történik-e, amire szánták. /Korondi Kinga: Gyülekezeti házat avattak Gógánváralján. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

2005. december 12.

Közösségkovácsoló erővel bírt az a szavalóverseny, melynek a mikefalvi református templom adott otthont december 10-én és melynek központi témája az adventi ünnepkör. Harmincöt szavaló gyűlt össze a Dicsőszentmárton környéki Kis-Küküllő menti településekről a Takács lelkészházaspár meghívására. A szavalóversenyt évente meg szeretnék rendezni, úgy, hogy mindig egy-egy jeles naphoz kötődne. A versenyre benevezett általános iskolás diákoknak Reményik Sándor Kegyelem című verse mellett egy szabadon választott költeményt is magukkal kellett hozniuk. A küküllőszéplaki, gógáni, gógán-váraljai, bonyhai, mikefalvi, szászcsávási, désfalvi, haranglábi, szőkefalvi, dicsőszentmártoni, királyfalvi szavalók ünnepi hangulatot varázsoltak. /Mészely Réka: Karácsonyról, csillagokról…Adventi szavalóverseny Mikefalván. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

2007. július 19.

Léteznek Erdélyben olyan települések, ahol a helyiek harminc éve nem láttak színházi előadást. Erre gondolva született az ötlet, hogy vándorszínház révén kellene „házhoz vinni” a színdarabokat. A jövő héten az Erdélyi Vándorszínház nevet viselő társulat útnak indul, jelezte Csuja László, a társulat rendezője. Az előadások helyszínei is eltérnek a megszokottól, a szabadban: iskolaudvaron, vagy fogadó udvarán lépnek színre, és szekéren, traktoron jutnak el egyik településről a másikra. Július 23-án Dicsőszentmártonban lesz az első állomás, innen Szőkefalvára látogatnak. Két hét alatt 10-12 faluba szeretnének eljutni, többek között Magyarkirályfalvára, Magyarózdra, Küküllődombóra, Gógánba és Gógánváraljára. A tervek szerint minden településen egy napig időznének, az előadásokat díjmentesen tekinthetik meg a falubeliek, cserébe annyit kérnek a művészek, hogy ellátásukról gondoskodjanak ottlétük idején. A vállalkozó kedvű csapat nyolc tagot számlál, a színészek a marosvásárhelyi és a kolozsvári színművészeti egyetemek hallgatói. A társulat dramaturgja Gönczi Hunor. /Menyhárt Borbála: Vándorszínház a vidéki magyaroknak. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

2008. augusztus 11.

Hármas ünnepet tartottak augusztus 10-én, vasárnap egy kicsire apadt gyülekezetben, amely a Kis-Küküllő vidékének esperesi székhelye is volt hajdanán. Gógán református templomában hivatalosan beiktatták a falu tavaly novemberben megválasztott lelkész asszonyát, Orbán Juditot, emléktáblát lepleztek el a település életében kitörölhetetlen nyomot hagyott Csiha Kálmán és Csiha Emese lelkészházaspár emlékére, s megünnepelték a templom toronnyal való bővítésének százéves évfordulóját. A templom és a gyülekezet történetéről Ősz Előd egyházi levéltáros tartott előadást. Beszélt az egymással szinte összenőtt két kicsiny település, Gógánváralja és Gógán örök versengéséről, amelyből hol az egyik, hol a másik falu került ki győztesen, az anyaegyházi függetlenségre törekedve. Gógán a gyülekezet nagy áldozattal 1960-ban új parókát épített. 1964–71 között Csiha Emese hirdette az igét, s férje, Csiha Kálmán, Erdély későbbi püspöke mindennap átjárt Váraljára. Jelenleg 150 lélekre apadt a gyülekezet. A fiatalok megnyerése érdekében tartanak ifjúsági találkozókat, gyermekevangelizációt szerveztek. Remélhetőleg az ősztől a gyerekek a központi iskolában végre ötödik osztálytól is anyanyelven tanulhatnak. /Bodolai Gyöngyi: Gógáni remények. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998