udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 118 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-118
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. október 9.

Okt. 9-én a 91 éves Domokos Pál Péter házi ünnepség keretében átadja könyvtára moldvai csángó vonatkozású anyagait a Győrben alapítandó Arrabona Universitas Társadalomtudományi Karán működő Hungarológiai Tanszéknek, amely tanszék részeként a tervek szerint csángó központ is alakul. Az értékes könyvgyűjteményt még százezer forintos alapítvánnyal is megtoldotta Domokos Pál Péter. E pénz kamataiból olyan csángó fiatal képzését vállalja, aki diplomája megszerzése után visszatér szülőföldjére. /L. G.: Könyvek a csángó központnak. = Magyar Nemzet, okt. 9./

1991. október 24.

Domokos Pál Péter néprajztudós Domokos-alapítvány a csángó értelmiségért elnevezéssel nyitott alapítványt hozott létre, amelyhez a győri Domus Hungarica Egyesület is csatlakozott. Domokos Pál Péter csángó vonatozású könyveit felajánlotta a megalapítandó Csángó Kutatócentrumnak. Dr. Timaffy László, Domus Hungarica elnöke felhívást tett közzé: kérnek mindenkit, aki a csángó magyarsággal kapcsolatos könyvekkel, kiadványokkal, dokumentumokkal rendelkezik, bocsássa rendelkezésükre. /Felhívás. = Magyar Nemzet, okt. 24./

1992. május 3.

Ma már lexikonok sem tartják számon az 1861-ben megalakult Szent László Társaságot, amely a történelmi Magyarország határain kívül élő magyarok lelki gondozását vállalta magára. A társaság Bibliát, könyveket vitt a csángóknak, Moldovába. És 1990 szeptemberétől működik világi tevékenységét vállaló utóda, a Lakatos Demeter Egyesület. Alapító tagjai között volt Benda Kálmán, a csángókérdés tudós kutatója, Csoma Gergely fotóművész, a győri Jáki Teodóz páter, Kóka Rozália néprajzos, Atzél Endre, a csángó ügy józan megszállottja és Halász Péter, az anyaországi csángó mozgalom fáradhatatlan munkása. Az egyesület megvonta másfél éves tevékenységének mérlegét. A Magyar Néprajzi Társasággal közösen tanácskozást tartottak a moldvai magyarok történelméről, néprajzáról. Ezzel tisztelegtek Domokos Pál Péternek, a csángók apostolának 90. születésnapján. Az elhangzott előadásokat Domokos Pál Péter-emlékkönyvként tervezik megjelentetni. A csángó kultúrát hivatott ismertetni az anyaországgal a Csángó Fesztivál, ilyet tavaly rendeztek Jászberényben. A fesztiválon megjelent Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád köztársasági elnök is. A pápalátogatás idején Budapestre érkezett ezer moldvai csángómagyar. Nevükben adta át a pápának a közülük való, Székelyföldön szolgáló Horváth Antal esperes a csángók kérését az anyanyelvű misékért. A csángók utazásának ezernyi gondját az egyesület is vállalta, jelesen Atzél Endre és a Piarista Öregdiákok Szövetsége. A Lakatos Demeter Egyesület a pápalátogatásra érkező csángók kezébe egy könyvecskét adott, Barna Gábor néprajzkutató és Jáki Teodóz bencés tanár munkáját a magyar szentekről. /Beke György: A Szent László Társaság szellemében. = Új Ember, máj. 3./

1992. október 29.

Németh Gyula győri mérnök barátaival megalakította a Beszerce Csángó-Magyar Alapítványt Győrben. Már második éve csángó gyermekek győri nyaraltatását tették lehetővé. Idén 34 lészpedi és 8 szabófalvi gyermeket láttak vendégül. Lészpeden Fazakas József munkásember házában gyermekeket tanít magyarul írni, olvasni. Szabófalván Perka Mihály tanító csinálja ugyanezt. /Ferencz Csaba: Beszerce Csángó-Magyar Alapítvány. Határokon kívül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

1993. augusztus 8.

Jászberényben harmadik alkalommal szervezték meg a csángó fesztivált és konferenciát. A háromnapos /aug. 6-8./ rendezvény fővédnöke Antall József miniszterelnök, Habsburg Ottó, az Európa Parlament képviselője és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke volt. Az első napon énekversenyt rendeztek Hodorog Luca híres csángó énekes emlékére, majd megkoszorúzzák Jászberényben levő sírját. Másnap Hagyományőrzés és etnikai tudat címmel konferenciát rendeztek a népcsoport helyzetéről, Benda Kálmán történész, akadémikus elnökletével. Előadások hangzottak el Moldva etnikai, kulturális viszonyainak múltjáról, jelenéről, a csángók népszokásairól, mindennapjairól. Az ökumenikus istentiszteleten Seregély István egri érsek, a püspöki kar elnöke, Tőkés László püspök, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök és Szőke János, a Nyugaton élő magyarok püspöke vett részt. Szőke János beszédében öt kiemelkedő egyházi személyt mutatott be. Fölidézte Apor Vilmosnak, Győr hős püspökének hitvalló életét és vértanúságát, Mindszenty József bíboros magyarsághoz és egyházhoz való hűségét, a Szatmárnémetiben nyugvó, börtönben meghalt vértanú főpásztor, Scheffler János püspök szenvedését és hősiességét, a börtönben agyonvert nagyváradi Bogdánffy Szilárd nevét, akit titokban szenteltek püspökké, s arra akarták rávenni, hogy egy Rómának hátat fordító katolikus egyház feje legyen. Végül Erdély legendás főpapjáról, Márton Áron püspökről szólt. - A csángók sorsa kísérti a magyarságot - kezdte beszédét Tőkés László püspök. Sajnálattal állapította meg, hogy a csángók helyzete nem eléggé foglalkoztatja a nemzetet. Arra buzdított mindenkit, hogy emelje fel szavát a csángókért. A püspök szentírás részleteket idézve az új nemzedékre leselkedő veszélyekre hívta föl a figyelmet: mesterségesen szétszórják és megosztják az erdélyi magyarságot, a közösségből kiszakadva a fiatalok egy része már nem becsüli népi hagyományait. Tempfli József püspök elmondta: minden alkalmat megragad, hogy lépéseket tegyen a csángók érdekében. /Csángó fesztivál. = Vasárnapi Hírek (Budapest), aug. 8., Pénzes Zoltán: "Már-már a nemlét határán?" Csángó fesztivál és konferencia Jászberényben. = Új Ember (Budapest), aug. 22./

1993. szeptember 7.

Aug. 28-án Segesváron a plébánia kertjében felavatták báró Apor Vilmos /Segesvár, 1892. febr. 29.- Győr, 1945. ápr. 2./ mártírhalált halt püspök mellszobrát, Hunyadi László /Marosvásárhely/ szobrászművész alkotását. A püspök élete árán mentette meg az orosz katonáktól az odamenekült nőket. Az avatáson megjelent dr. Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök is. /Felavatták a mártír püspök szobrát. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./

1993. november folyamán

A moldvai csángómagyarok napjainkban is szenvedő alanyai a román nacionalisták támadásainak. A bákói Ziua újság munkatársa, Eugen Sendrea két írásában is kétségbe vonta a moldvai magyarság létét. Magyarosítással vádolta az erdélyi és magyarországi kutatókat, Domokos Pál Pétert, a közelmúltban elhunyt kiváló csángókutatót is kárhoztatta. Sok csángó jön dolgozni Magyarországra, és itt felfedezik magyar származásukat. Idén nyár elején a bákói római katolikus dékánnál összegyűlt több helyi pap, hogy tiltakozzanak a csángók "magyarosítása" ellen. Marian Fekete lészpedi pap elutasította Zöld Ferenc lészpedi csángó fiatalember kérését, hogy házasságkötése alkalmából engedélyezze a templomban a magyar nyelvű szentmisét. Zöld Ferenc Budapesten, a Tanárképző Főiskola hallgatója, aki egy északi csángó faluból választott társat. Csobán Teréz a legarchaikusabb moldvai magyar települések egyikéről, Kelgyesztről került Szegedre, főiskolába. Magyarországon ismerkedtek össze. A lészpedi pap elutasítása miatt a két fiatal nem Lészpeden tartotta az esküvőt. A násznép /Lészpedről és Kelgyesztről/ aug. 7-én Gyimesbükkre utazott, a Dani Gergely plébános idején felépült katolikus templomba. Itt adta össze őket Káki Teodóz győri pap, a csángók jó ismerője. Az esküvőre Lészpedre utazó magyarországi egyházaskozári csángó pávakör szép műsorral ajándékozta meg a fiatalokat és a falu lakóit. A Magyarországra, Egyházaskozárra és más baranyai falvakba letelepedett csángók kulturális kapcsolatokat létesítenének a lészpediekkel. Több hónapja várnak a lészpediek válaszára. /Csoma Gergely: Csángó esküvő, a szülőföldtől távol. = Magyarok Világlapja, nov./

1994. február 9.

A szászrégeni Kemény János Művelődési Egyesület munkájáról. terveiről vezetői, Böjthe Lídia tanárnő és Török Béla orvos számoltak be. Az elmúlt esztendőben januárban Szabolcska Mihályra emlékeztek, februárban Barabás László a farsangi szokásokról tartott előadást, márciusban zajlott a Petőfi Sándor szavalóverseny, áprilisban Albert Schweitzerről hallhattak az érdeklődők, júniusban a tantárgyversenyekben jól szerepelt diákokkal találkoztak, júliusban általános iskolások bemutatták a János vitézt, szeptemberben győri vendégek érkeztek Dsida-estjükkel, októberben Bíró Dónát tanár, kutató Adalékok Szászrégen monográfiájához című könyvét mutatták be, decemberben karácsonyi műsort tartottak. Idén januárban képviselőikkel találkoztak. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

1996. augusztus 15.

Aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján a moldvai csángók a Radóc közelében levő Cacica kegytemplomban magyar nyelvű szentmisét hallhattak. Ezt öt éve engedélyezte Ioan Gherghel iasi-i püspök. A győri Jáki Teodóz páter, a csángók nagy barátja vezette be énekelve az összegyűlt csángókat, akik énekelték? "Boldogasszony anyánk / Régi nagy pátrónánk/ Nagy ínségben lévén/ Így szólít meg hazánk/ Moldováról, édes hazánkról,/ Ne feledkezzél el/ szegény csángó-magyarokról". A Gyimesben szolgáló Berszán atya hirdette az igét. "Isten veletek lesz, a újratanuljátok énekeiteket és imádságaitokat." A templom zsúfolásig megtelt, Jászvásártól Bákóig, Románvásártól Aknavásárig, Szabófalvától Tázlóig ezrek jöttek. Még többen jöttek volna, ha papjaik nem tartják távol őket azzal, hogy tartsák távol magukat a magyar misétől. van olyan csángómagyar pap is, aki minden tiltás ellenére mer magyarul misézni, azaz a román után magyarul is elismétli az igét. Az egyik csángómagyar papot, aki magyarul prédikált, a püspök elhelyezte színromán településre. - Az elmúlt hónapokban ismét több helyről kérték a magyar misét és a magyar oktatást. Duma András, a Csángószövetség egyik klézsei vezetője elmondta: 31 aláírassal küldték el a magyar tanfelügyelőséghez azt a kérvényt, amelyben magyar nyelvű oktatást igényelnek. Ennél több aláírás sorakozik azon a kérvényen, amelyben magyar nyelvű szentmisét kérnek. Duma András magyar újságokat és könyveket kér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

1996. augusztus 15.

Aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján a moldvai csángók a Radóc közelében levő Cacica kegytemplomban magyar nyelvű szentmisét hallhattak. Ezt öt éve engedélyezte Ioan Gherghel iasi-i püspök. A győri Jáki Teodóz páter, a csángók nagy barátja vezette be énekelve az összegyűlt csángókat, akik énekelték? "Boldogasszony anyánk / Régi nagy pátrónánk/ Nagy ínségben lévén/ Így szólít meg hazánk/ Moldováról, édes hazánkról,/ Ne feledkezzél el/ szegény csángó-magyarokról". A Gyimesben szolgáló Berszán atya hirdette az igét. "Isten veletek lesz, a újratanuljátok énekeiteket és imádságaitokat." A templom zsúfolásig megtelt, Jászvásártól Bákóig, Románvásártól Aknavásárig, Szabófalvától Tázlóig ezrek jöttek. Még többen jöttek volna, ha papjaik nem tartják távol őket azzal, hogy tartsák távol magukat a magyar misétől. van olyan csángómagyar pap is, aki minden tiltás ellenére mer magyarul misézni, azaz a román után magyarul is elismétli az igét. Az egyik csángómagyar papot, aki magyarul prédikált, a püspök elhelyezte színromán településre. - Az elmúlt hónapokban ismét több helyről kérték a magyar misét és a magyar oktatást. Duma András, a Csángószövetség egyik klézsei vezetője elmondta: 31 aláírassal küldték el a magyar tanfelügyelőséghez azt a kérvényt, amelyben magyar nyelvű oktatást igényelnek. Ennél több aláírás sorakozik azon a kérvényen, amelyben magyar nyelvű szentmisét kérnek. Duma András magyar újságokat és könyveket kér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

1996. szeptember 7.

II. János Pál pápa szept. 6-án érkezett Magyarországra, a repülőtéren Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözölte a másodszor idelátogató pápát. A pápa Pannonhalmára ment, ahol Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát fogadta. Másnap, szept. 7-én a pápa Győrben, az ipari parkban mintegy százötven ezer ember előtt tartott szabadtéri szentmisét és mondott beszédet. "Az elmúlt negyven évben főként a vértanúk és a hitvallók tettek tanúságot Krisztus világosságáról". "Imádkozzunk valamennyien a fogyó magyar nemzetért." A pápa beszédének több részét magyarul mondta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./ A pápa beszédének szövegét /néhány kihagyással/ közölte a csíkszeredai napilap. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./

1996. november 5.

Nov. 5-én átadták a Bethlen Gábor Alapítvány kitüntetéseit a Magyarok Világszövetsége székházában. Bethlen Gábor-díjban részesült: Erdélyi Zsuzsanna folklorista, Markó Béla költő, az RMDSZ szövetségi elnöke, Szépfalusi István író és felesége Szépfalusiné Wanner Márta műfordító, a bécsi Bornemisza Péter Társaság munkatársai. A Tamási Áron-díj idei kitüntetettje Pálfy G. István újságíró. Márton Áron emlékéremmel ismerték el Bohumil Dolezal prágai történész, Jáki Sándor Teodóz győri bencés tanár, valamint Sárközy Péter Rómában élő egyetemi tanár munkásságát, továbbá a Sao Paoloban működő Könyves Kálmán Szabadegyetem eddigi tevékenységét. Posztumusz Márton Áron-díjat kapott Horváth Antal csíkszentdomokosi kanonok. /Népszabadság, nov. 6./

1996. november 23.

Megjelent az Acta 1995, a csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi múzeumok közös évkönyve. Ez folytatása lesz a két múzeum régen abbamaradt sorozatának /az előbbi, az Acta Hargitensiae 1982-ben jelent meg, az utóbbi, a sepsiszentgyörgyi Aluta utolsó, 19. száma pedig 1986-ban/. Az évkönyv költségeinek felét a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium vállalta. A kötet kétnyelvű, az 1995-ös harmadrészt, a már megszerkesztett 1996-os negyedrészt román nyelvű. Az Acta 1995 tartalmazza Székely Zoltán végre napvilágot látó összefoglalását Háromszék római és népvándorlás kori emlékeiről. - Nagyon sok szakember dolgozik Székelyföldnek ezen a vidékén, állapította meg Boér Hunor könyvtáros, de általában Győrben vagy Veszprémben közölnek. Az évkönyv a hiányzó diszciplináris tükör szerepét kívánja betölteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

1996. december 27.

Adrian Severin külügyminiszter dec. 27-én Budapestre látogatott. Tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, akivel kicserélték az alapszerződés ratifikációs okmányait, majd fogadta Horn Gyula miniszterelnök, Göncz Árpád köztársasági elnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. Severin megbeszélést folytatott a magyar ellenzéki pártok vezetőivel. Severin külön kiemelte, hogy első útja Budapestre vezetett. Kovács László a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy román kollégájával megállapodtak: újra megnyitják a kolozsvári és a debreceni főkonzulátust, emellett tiszteletbeli konzuli hivatalt létesítenek majd Győrben és Constancában: megállapodtak abban is, hogy a két külügyminiszter vezetésével kormányközi vegyes bizottságot hoznak létre az alapszerződésben foglaltak megvalósításának elősegítésére, januárban megszületnek az albizottságok, az egyik a kisebbségek ügyével foglalkozik. Kovács László szerint már a jövő év elején aláírható lehet a szabadkereskedelemről, a diplomák kölcsönös elismeréséről, a környezetvédelmi együttműködésről, a kombinált fuvarozásról és a szervezett bűnözés elleni közös fellépésről szóló megállapodás. A két külügyminisztérium szakmai együttműködését is írásos egyezmény fogja szabályozni. Szorgalmazzák, hogy rendszeressé váljanak a legmagasabb szintű találkozók. Megállapodtak új határátkelő helyek megnyitásáról és a jelenlegiek korszerűsítéséről. A tárgyaláson Kovács László felvette a kétnyelvű feliratok, az egyházak és kisebbségi közösségek kárpótlásának kérdését, illetve az oktatási törvény felülvizsgálatát. Horn Gyula a megbeszélés után kifejtette: egyetért azzal, hogy az együttműködésnek folyamatosan, lépésről lépésére kell megvalósulnia. Lezsák Sándor, az MDF elnöke a román külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után kijelentette: az új román vezetés immár gyakorlati lépésekkel bizonyította, hogy komolyan gondolta választási ígéreteit. Ettől új korszak kezdődhet a két ország kapcsolatában. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 28., Magyar Hírlap, dec. 28./ Az Adevarul szerint Severin külügyminiszternek nem volt hivatalos felhatalmazása a konzulátusok megnyitására vonatkozó "fedezet nélküli engedményeket" tenni a magyaroknak. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

1998. március 31.

Elkészült a Határon Túli Magyar Színházak X. Fesztiváljának programterve - tájékoztatta az MTI-t Nyakó Béla, a június 12-21. közötti rendezvény szervezője, a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza igazgatója. A seregszemlén ezúttal négy szomszédos ország, Kis-Jugoszlávia, Románia, Szlovákia és Ukrajna, valamint Kanada tizenhárom társulata, továbbá három színművészeti főiskolája vesz részt. A tizedik fesztiválon - rendhagyó módon - két magyarországi teátrum, a Győri és a Szegedi Nemzeti Színház művészei, illetve a budapesti Színművészeti Főiskola hallgatói is fellépnek. A tíznapos rendezvény június 12-én a szatmárnémeti Északi Színház előadásával kezdődik, az észak-erdélyi művészek Shakespeare: Lear király című darabját mutatják be. A temesvári Csiky Gergely Színház Alfred de Musset: Lorenzaccio, a kolozsvári Állami Magyar Színház Feydeau: Bolha a fülbe, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Moliére: A fösvény, a szabadkai Kosztolányi Dezső Magyar Színház Dukovic: A puskaporos hordó, a Torontói Magyar Színház Aldo Nicolai: Hárman a padon, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Moliére: Don Juan című művével szerepel a kisvárdai seregszemlén. Hat közös produkciót is láthat majd a zsűri, illetve a közönség. A temesvári Csiky Gergely Színház és a Szegedi Nemzeti Színház művészei Mándy: Régi idők focija, a Szabadkai Népszínház és az újvidéki Magyar Színház Csáth: Zách Klára, a Nagyváradi Állami Színház és a szatmárnémeti Északi Színház Szép: Vőlegény, a kassai Thália Színház és a beregszászi Magyar Színház Ford: Kár, hogy ká, a révkomáromi Jókai Mór Színház és a győri Nemzeti Színház tagjai pedig Goldini: Mirandolina című darabjában lépnek színpadra. A záróelőadás június 21-én szintén közös produkció, Schnitzler: Körmagyar című művét a marosvásárhelyi, a kolozsvári, az újvidéki és a budapesti színművészeti főiskolások játsszák. /Magyar Szó (Újvidék), márc. 31./

1998. július 5.

Júl. 5-én, vasárnap szentelte fel Nagyváradon Tempfli József római katolikus megyéspüspök Pitó Lajost, aki Győrben végezte a Hittudományi Főiskolát és most hazatért. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 7./

1999. március 23.

Csángóföldi barangolása során alig volt olyan helyen, ahol Gyergyina páter nevét ne emlegették volna, állapíthatta meg Sylvester Lajos. Szeretet és csodálat övezte. Magyarul mondta a misét. Gyergyina páter 1915-ben született, ferences szerzetes volt. Szabófalván, majd egy másik faluban volt káplán, onnan helyezték Lészpedre, plébánosnak, 1947-ben. Gyergyina pátert sokszor megfenyegették a kommunista hatóságok. Bebörtönözték őt is, mint annyi más papot is. Gyergyina pátert tizenhét évre ítélték, ebből nyolcat letöltött. A börtönben is gyóntatott, titokban misét is mondott. Gyergyina páter rendszeresen felkereste a csángó falvakat, magyarul beszélt az emberekkel, mindenki szerette őt. Gyergyina pátert élete utolsó éveiben is megfenyegették. Amikor például az elmúlt években meglátogatta őt Jáki Teodóz győri bencés szerzetes, akkor megfenyegették a pátert, hogy elveszik a nyugdíját. Gyergyina páter 1998 decemberében halt meg. Temetésére két püspök is eljött: Gergely Péter és Kósa Demeter, ahogy a páterre emlékező Zöld Lajos /Lészped/ mondta, hivatalos nevükön Petre Ghergheli és Cosa Dumitru kisinyovi püspök. /Sylvester Lajos: Gyergyina páter halála. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./ /Sylvester Lajos: Gyergyina páter halála. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

1999. április 14.

Ápr. 14-én tartotta a bukaresti magyar nagykövetség évi sajtótalálkozóját, amelyen megjelent Markó Béla RMDSZ-elnök is. Szőcs Ferenc nagykövet elmondta, hogy a vajdasági Duna-hidak lebombázása érzékenyen érintette a magyar dunai szállítást, miközben a magyar kormány nem észlel a vajdasági magyarságot érintő atrocitásokat, de érzékeli a megoldatlan kisebbségi helyzetből adódó gondokat. A 2002-ben teljes európai uniós tagságra számító Magyarország gazdasági mutatói biztatóak. A bruttó nemzeti össztermék 5,1%-kal nőtt, s az egy főre eső GDP 4542 dollárt tett ki 1998-ban. A magyar-román kapcsolatokat továbbra is kiegyensúlyozottaknak találta Szőcs Ferenc, noha 1998-ban kevesebb konkrét eredménnyel jártak, mint 1997-ben. Idén, talán a második félévben, sor kerül mind Göncz Árpád államfő, mind pedig Orbán Viktor kormányfő romániai látogatására. Ellátogat egymás országába idén Áder János, az ország gyűlés elnöke, illetve Ion Diaconescu képviselőházi elnök. A jövő hét végén várják Magyarországra Radu Berceanu iparügyi minisztert, a közeljövőben pedig Constantin Degeratu vezérkari főnököt és több parlamenti szakbizottságot. Radu Vasile februári budapesti megbeszéléseinek folyományaként szóba jöhet a Konstanca-Trieszt olajvezeték magyar területen át történő haladása, a kis- és középvállalatok együttműködésének elősegítése. Új határátkelőhelyeket nyitnak Érmihályfalván, Ágerdőmajornál, Csanádon és Csalánosnál. Magyarország konzulátust szeretne nyitni a Székelyföldön, és a nemrég megnyílt konstancai után további két-három tiszteletbeli konzulátust Erdélyben. Várható a győri román tiszteletbeli és a gyulai alkonzulátus megnyitása. A magyar-román gazdasági kapcsolatok keretében a magyar kivitel 564, a behozatal 150 millió dollárt jelentett 1998-ban, az egyenleg 378 millió dollárt mutat a magyar fél javára. Ezen a román miniszterelnök a román kivitel növelésével szeretne javítani. Noha 1997-hez képest 50%-os emelkedést jelent a 750 millió dolláros kétoldali kereskedelmi összforgalom, valós lehetőség van az 1 milliárd dollár elérésére is. Magyarország 2741 cége összesen 86 millió dollárt fektetett be eddig Romániában, és ezzel Magyarország a 11. helyen áll a külföldi befektetők sorában. Romániából eddig 1954 vállalat részéről 36 millió dollárt fektettek be Magyarországon. - A romániai magyar kisebbség minden követelését, az egyetemtől az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáig, a mindenkori magyar kormány támogatja, mint ahogy a magyar katolikus püspöki kar és Orbán Viktor egyaránt értésére adta a pápának, hogy romániai látogatása Erdély érintése nélkül nem a legszerencsésebb. E téren a magyar-magyar csúcstalálkozón intézményesített Magyar Állandó Értekezlet a nyilatkozatok szintjéről a gyakorlati megvalósításokra történő áttérést jelzi. Ez utóbbit sem a román, sem a nyugati média nem támadta annyira, mint az 1996-os magyar-magyar találkozót. Az új magyar kormány növelni fogja a határain túl élő magyarok támogatását az Illyés, Új Kézfogás és Apáczai alapítványok, illetve a millenniumi rendezvények révén. /Balló Áron: Sajtótalálkozó a magyar nagykövetségen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

1999. június 20.

Jún. 20-a, ez a vasárnap emlékezetes lesz Szászrégen magyarságának: a római katolikus templom kertjében szobrot állítottak Petőfi Sándornak. A mellszobor id. Jorga Ferenc alkotása. Ökumenikus istentisztelet tartottak. Kilyén Ilka színművésznő szavalt, majd Darvas Ignác elnök átadta a fiataloknak a Máncz János Alapítvány díjait. Előtte ismertette a névadó számtantanár küzdelmes munkásságát. - A templomkert idővel kis szászrégeni Pantheonná alakulhat, jelentette ki Pakó Benedek plébános. Hiszen id. Jorga Ferenc egy másik alkotása, Márton Áron püspököt formázó egészalakos szobra már áll, tőle balra pedig, Petőfi és két kopjafa szomszédságában, áll a másik talapzat: ez a mártír győri püspök, báró Apor Vilmos bronzalakjára vár. A Petőfi-szobrot Markó Béla leplezte le, majd beszédet mondott. Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke következett, akinek az édesapja a harmincas évek elején éppen e templomban és iskolájában volt kántortanító. - Erre az alkalomra emlékfüzet jelent meg Múltunkról címmel, az Illyés Közalapítvány támogatásával, melynek példányait az ünnepség végén a szó szoros értelmében szétkapkodták. /Bölöni Domokos: Magyarok ünnepe Szászrégenben. Védjegyünk, Petőfi. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

1999. november 3.

Brassóban okt. 29-31-e között rendezték meg a hatodik alkalommal megtartott Bartalis János Szavalóversenyt, melyet a brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezett. Az ország minden tájáról jöttek részvevők, sőt győri és budapesti vendégek is voltak. Banner Zoltán. a zsűri elnöke kiemelte a szervezőnek, "a lényegében egytagú Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület elnökének, Bódog Erzsébetnek" a munkáját. - Banner megdöbbenten hallotta, hogy Erdélyben a tankönyvkészítők kiveszik a tanagyagból Bartalis költészetét. /VI. Bartalis János Szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

1997. január 9.

Szentegyházán tizenöt éve alakult meg a Gyermekfilharmónia, amely a csökkenő gyermeklétszám ellenére még mindig 140 tagú. Ifj. Haáz Sándor karnagy elmondta, hogy nehéz összetartani a kórust. Évente külföldi turnéra indulnak. 1996 nyarán Győr volt a főhadiszállásuk, de más városban is felléptek, átmentek Szlovákiába és Nagymegyeren millecentenáriumi koncertet adtak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 9./

1997. június 14.

Reizer Pál szatmárnémeti püspök jún. 14-én Szatmárnémetiben, a székesegyházban pappá szentelte Fromhercz Attila Mihály nagybányai illetőségű, Győrben végzett teológust, és diakónussá Tzier Ernő mezőteremi születésű gyulafehérvári teológust. Reizer Pál püspöki működése alatt immár a 11. lelkészt fogadhatott be a papi rendbe. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 16./

2000. november 13.

A Harag Napok keretében nov. 10-én vetítéssel bemutatták Osztrovszkij Vihar című darabját, Harag György rendezésében. A művet a győri Kisfaludy Színház adta elő 1979-ben, és akkoriban hatalmas sikert aratott, a főszerepben Bács Ferenccel. Nov. 11-én, a rendezvény zárónapján, két változatban is látható volt Csehov Cseresznyéskertje. A vetítésen a marosvásárhelyi Nemzeti Színház 1985-ös előadása idézte fel Harag György hattyúdalát, majd este, stúdióelőadás keretében, a kolozsvári társulat mutatta be ugyanazt a színművet Vlad Mugur rendező elképzelésében. Bemutatták A buszmegállótól a játszma végéig című kritikai összeállítást, amelyet Kelemen Kinga szerkesztett. /Nánó Csaba: Véget ért a Harag György-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2000. március 10.

Márc. 11-én ötnapos ünnepi rendezvénysorozat kezdődik a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskolában. Az eseménysor fénypontja március 14-én a névadó költő mellszobrának leleplezése. Tantárgyversenyek, szavalóverseny, sportvetélkedők szerepelnek a gazdag programban. A rendezvényen képviseltetik magukat a magyarországi testvériskolák is Vácról, Jánoshalmáról, Tótvázsonyból és Győrből. A szobor leleplezési ünnepségén beszédet mond dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, Karsai Péter magyar országgyűlési képviselő, az egyik magyarországi testvériskola igazgatója. A szobrot (Nagy Ödön és Ercsei Ferenc alkotása) Koncsag László tisztelendő áldja meg, az ünnepi műsort pedig az iskola diákjai szolgáltatják. /Petőfi-napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

2000. április 18.

Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos hivatalának legnagyobb tervei között három szobor felállítását említette: a Gellérthegy oldalában Szent István-szobor készül, s Esztergomban is az államalapító alakját faragja márványba Melocco Miklós. A győri székesegyház elé egy Madonna-dombormű kerül, ez Szervátius Tibor alkotása. A kormánybiztosi hivatal által kiadott program szerint csak Szent Istvánról ötvenöt köztéri alkotás emlékezik majd, de készül szobor Szent Lászlóról, Géza fejedelemről, Szent Gellértről, Pázmány Péterről, Kálvinról, Mindszentyről, Szent Margitról, Kossuthról, Tinódi Lantos Sebestyénről, Vörösmartyról, IV. Lászlóról, Klebelsberg Kunóról és Antall Józsefről is. A kormány több, mint húszmilliárdot költ a millenniumi rendezvényeire. /Ötvenöt Szent István szobor és emlékmű épül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

2000. július 7.

Háromhetes táborozásra indul 54 erdélyi diák, akik a Rákóczi Alapítvány meghívására Kárpát-medencei tanulótársaikkal nyaralhatnak. A táborozás Győrben kezdődik, majd Kecskeméten, Pécsett folytatódik, és háromnapos budapesti ismerkedéssel ér véget. A táborozás keretében történelemórák megtartására is lehetőséget teremtenek. /Győrben kezdik a táborozást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2000. augusztus 3.

Idén júl. 29-e és aug. 5-e között ötödik alkalommal rendezi meg a Kászonokban a kolozsvári Minimum Party Társaság az összművészeti alkotótábort. Az előző években a jakabfalvi Salutaris-borvíz környéke adott otthont, jelenleg a Kászonfeltíztől 5 km-re eső Tiszásfőn táborozik a népes társaság: 120 egyetemista, köztük budapesti zenészek, győri filmesek, bukaresti fotóművészek, képzőművészek, építészek, színészek vesznek részt a műhelytevékenységekben, melyeket közismert művészek vezetnek - tájékoztatott a tábor főszervezője, Korodi Szabolcs. Gáspárik Attila színész és Szabó Attila rendező a színházi műhelyeket, Starmüller Géza, a képzőművészeket, Radu Igazság a fotósokat, Hartyándi Jenő a filmeseket irányítja- Tábori újság és rádió tudósítanak a nap eseményeiről. /Kristó Tibor: Minimum Party a Kászonokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./

2000. augusztus 25.

A Magyarországon érvényes munkavállalási engedéllyel dolgozó mintegy 20 000 külföldinek csaknem fele Romániából érkezett. Döntő többségük fizikai munkát végez, a fő munkaterületek: építőipar, feldolgozóipar, de sokan dolgoznak a kereskedelemben és a vendéglátóiparban is. Az engedély nélkül foglalkoztatottak között is sok a romániai, mellettük magas még az ukránok, albánok és afgánok aránya. A Győr környékén - legálisan - dolgozó csaknem 300 romániai munkavállaló többsége erdélyi magyar, akiket kis- és középvállalatok foglalkoztatnak. Ők többnyire asztalosok, építőipari munkások, de szép számmal akadnak piacozók is. Szeged környékén az első félévben 1300-an kaptak engedélyt, többségük Romániából érkezett. A Csongrád megyei Munkaügyi Felügyelőség adatai szerint az illegálisan foglalkoztatottak 95%-a is román állampolgár. Többségük nagyjából 200 forintos órabérért mezőgazdasági munkát végez. Embertelen körülmények, alacsony munkabér, kiszolgáltatottság jár vele, az esetek döntő többségében. A legális munkavállalás módja: az adott cégnek kell bejelentenie az adott munkakörre vonatkozó igényét a területileg illetékes munkaügyi központnak. A központ 30 napon belül elbírálja a munkaerő-igényt, s ha arra a helyre magyar munkavállaló nincs, a munkáltató már ki is töltheti a külföldi foglalkoztatására - a konkrét jelentkező nevére - vonatkozó kérvényt. Ehhez csatolni kell a munkavállaló szakképzettségét igazoló eredeti okirat másolatát, ennek hiteles magyar fordítását, és a foglalkoztató cég társasági szerződését. Hiteles magyar fordításnak csak a Magyarországon működő Országos Fordító és Fordításhitelesítő által hitelesített iratokat fogadják el. Ehhez nem kell Pestre utazni, minden nagyobb magyarországi városban van kirendeltségük. A beérkező kérvényeket a területileg illetékes munkaügyi központ vezetője bírálja el, a kiadott munkavállalási engedéllyel pedig a konzulátushoz kell fordulni, ahol 3 fénykép, érvényes útlevél és 55 dollár vagy 100 DM kell ahhoz, hogy az illető munkavállalói vízumot kapjon. Júliusi adatok szerint a hónap folyamán 27%-kal nőtt a magyarországi munkahelyek száma, ami több mint 97 ezer álláslehetőséget jelentett. Ebből 52 ezer a hónap végén is betöltetlen maradt, tehát nem akadt ezekre a helyekre magyar munkavállaló. - A szellemi foglalkozásúak közül mérnökök, szofterfejlesztők - általában a számítástechnikai szakemberek keresettek. /A Magyarországon érvényes munkavállalási engedéllyel dolgozó mintegy 20 000 külföldinek csaknem fele Romániából érkezik. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 25./

2000. szeptember 14.

Szept. 14-16. között az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, a magyarországi Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) - Conference Tours Kft. közös szervezésében barokk-konferenciát tartanak Kolozsváron. A régió barokk emlékeiről, hagyományairól lesz szó. A barokk-konferenciára része Az európai kulturális utak elnevezésű, az Európa Tanács meghirdette programnak, közölte Gaál Tünde programszervező. A program legfontosabb célja, hogy az egyes tematikus útvonalakat országhatárokon átnyúlóan, nemzetközi összefogásban feldolgozza, és ezáltal az európai kultúra egységét hangsúlyozza. Különféle kezdeményezések alapján máig 18 út valósult meg. A barokk az ezeréves magyar állam történetében címmel rendezvénysorozat indult, amely nyolc városban (Vácott, Székesfehérvárott, Kolozsvárott, Győrben, Kecskeméten, Keszthelyen, Egerben és Budapesten) február és 2001. augusztus között zajlik. Az események programja mindenhol hasonló szerkezetű, de természetesen az adott régió barokk emlékeit, hagyományait állítja előtérbe. Szept. 15-én, a konferencián beszédet mond Visy Zsolt helyettes államtitkár, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium részéről, Kelemen Hunor művelődési államtitkár, illetve Boros János alpolgármester. Pusztai László művészettörténész megnyitja a vándorkiállítást, amely az erdélyi és magyarországi városok barokk épületeit, írásos emlékeit ábrázolja. Többek között előadást tart Murádin Katalin építész, Csetri Elek történész, Tonk István nyomdaigazgató, Egyed Emese irodalomtörténész, Gerhard Sperl, a leobeni Akadémiai Intézet professzora, illetve László Ferenc zenetörténész. /Az EMT szervezésében. Barokk-konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2000. szeptember 26.

Virág László, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés alelnöke szept. 25-én nagyszabású környezetvédelmi pályázat ügyében járt Nagyváradon a Megyei Tanács vezetőinél, majd a polgármesternél. A két megye összehangolt környezet-menedzsmentjét szeretnék kialakítani, erre dolgoznának ki egy 2 millió eurós, azaz 650 millió forintos nagyprojektet. Magyar oldalon a környezetirányítási rendszer kiépítésén a hangsúly. Határon átnyúló közös nyilvántartási, adatszolgáltatási, mérési rendszert dolgoznának ki, román részen a hulladéktárolás, a füstszűrő berendezések felszerelése, a veszélyes hulladékok kezelése is fontos helyet kapott a tervezetben, az ideihez hasonló ökokatasztrófák kivédése érdekében. Virág László elmondta: október 2-3-án Győrben találkozik a magyar PHARE-képviselőkkel, hogy a lehetséges pénzlapokról tájékozódjék. /Balla Tünde: Ökoprogram Hajdú-Biharral. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 26./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-118




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998