udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 33 találat lapozás: 1-30 | 31-33
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2002. október 14.

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ szerte a magyarlakta területeken Kossuth ünnepségeket szervezett. Október 13-án a Kossuth Lajos-ünnepséget Magyarvalkón az MVSZ együtt szervezte meg a helyi református egyházközséggel. Jelen volt a magyar közélet számos személyisége, többek között Patrubány Miklós az MVSZ elnöke, Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Mátis Jenő, a Kolozs megyei képviselők tanácsának elnöke is. Leleplezték a Kossuth-emléktáblát, melyet Pécsi L. Dániel /Budapest/ heraldikus tervezett. Ünnepi beszédét mondott Kónya-Hamar Sándor és Patrubány Miklós. Patrubány Miklós és Okos Márton átadta a Kossuth emlékzászlókat, szám szerint tizenegyet. Bodonkút, Gyalu, Inaktelke, Kajántó, Kőrösfő, Kalotaszentkirály, Györgyfalva, Magyargyerőmonostor, Magyarléta, Magyarvalkó képviselői, illetve a kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társasága vehették át a lobogókat. /Valkai Krisztina: Kossuth-megemlékezés Magyarvalkón. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2002. november 28.

Gyalun 1826-ban új templom építésébe kezdett a református gyülekezet, s azt 49 év után sikerült befejezni. Ezt újította fel három évi munkával a mintegy 800 lelket számláló gyalui gyülekezet. Az ünnepi istentiszteleten Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Az a gyülekezet, amely templomot újít, arról tesz bizonyságot, hogy számára fontos az Istennel való kapcsolat - szögezte le Pap Géza püspök. /Somogyi Botond: Felújították a fél évszázadig épített református templomot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2002. december 11.

Tordaszentlászlón találkoztak dec. 10-én Kolozs megye egyik körzetéhez tartozó települések könyvtárosai, akiket az érdeklődőbb polgármesterek, alpolgármesterek is elkísértek az éves rendszerességgel sorra kerülő találkozóra. Kajántó, Gyalu, Kisbács és Reketó önkormányzati elöljárói is jelen voltak a Tordaszentlászlói Községi Könyvtár könyvtárosa, Tamás Gebe Melinda által szervezett találkozón. /K. E.: Könyvtárosok éves találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

1997. szeptember 17.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMKE Brassóban született újjá, majd megalakultak a megyei szervezetei is. Kolozs megyében öt éve, 1992. szept. 17-én hívták életre az EMKÉ-t, emlékezet vissza az újraindulásra Minier Csaba, a Kolozs megyei EMKE elnöke. Az öt évi munkájukat csak körvonalazni lehet. Egyedül Kolozsváron két műkedvelő színjátszó csoportot hoztak létre: a Horváth Béla Stúdió Színpadot és a Nosztalgia Színpadot. Öt éve működik Minier Csaba vezetésével a magyar nyelvű idegenvezetői tanfolyam. Minier Csaba Kiss Margit alelnökkel megalakította a Tulogdi János Honismereti Kört, melynek keretben több mint 200 fiatal sajátította el Erdély történelmét, földrajzát. Öt éve a Pro Juventute Egyesülettel közösen szervezik a márc. 15-i és okt. 6-i emlékműsorokat. Jelenleg 29 EMKE-csoport működik a megyében, ezek között van a tordaszentlászlói EMKE, a gyalui Kalotaszegi Üzenet, a Bárdos Miklós Művelődési Kör, a dési EMKE, a tordai Jósika Miklós Kör, a magyarpalatkai Réthei Pr. Marian Hagyományőrző Csoport, Mészkőn a Balázs Ferenc Közművelődési Kör. 1996-ban az EMKÉ-hez csatlakozott a Vakvarjúcska bábcsoport. Az EMKE foglalkozik a külföldi kapcsolatokkal is. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

2002. május 13.

Máj. 11-én Bánffyhunyadon a Transilvania Ökoklub, a Kalotaszegi Kistérségfejlesztési Egyesület és a Vermonti Fenntartható Fejlesztési Intézet szervezésében nagyszabású térségfejlesztő fórumra került sor. A munkaértekezlet egyik tétje az USAID által területfejlesztési célra felajánlott 5000 dollár további sorsának eldöntése volt. Az értekezleten a 12 község és egy kisváros (Bánffyhunyad) küldöttei munkacsoportokat hoztak létre. Bánffyhunyad két kategóriában is elnyerte az egyenként ezer dolláros pálmát: 1. turisztikai és törvényismereti dokumentációs központ épül, és 1000 dollárt kapott a város arra, hogy a szemétgödör létrehozásának megvalósíthatósági tervét kidolgoztathassák. A megmaradt, támogatást Jósikafalva, Reketó és Csucsa (Gyalu) kapta. Jósikafalván a sípálya korszerűsítésére, Reketón két turisztikai létesítmény (menedékház) felújítására, Csucsán (és Gyaluban) turisztikai ismertető táblák elkészítésére fogják fordítani a támogatásokat. /Szabó Csaba: Sikeres kalotaszegi területfejlesztési fórum. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2004. június 8.

Választási csalásról beszélnek Désen, ahol a szavazatok újraszámlálását kérték. Bánffyhunyadon a magyarságnak sikerült egységesnek maradnia, a négy magyar független tanácsosjelölt csupán 140 szavazatot vitt el. Az RMDSZ megőrizte tanácsosainak számát, ami tulajdonképpen előrelépést jelent, hiszen míg eddig 17 tagú volt, ezután csupán 15 tagú lesz a városi tanács, s a magyarságot továbbra is 5 tanácsos képviseli a testületben. Szamosújváron az RMDSZ tartja arányát a helyi tanácsban, a csökkent létszámú testületben 4 képviselővel lesz jelen a következő négy évben. Aranyosgyéres nagyon gyengén szerepelt a választásokon, a magyaroknak még az eddigi két tanácsost sem sikerült bejuttatni a tanácsba, ahol a következő négy évben egyetlen képviselőjük lesz. Tordán az eddig 23 tagú tanácsban a magyarságnak 3 képviselője volt, a 21 tagú tanácsban már csak két képviselője marad. Szászfenesen 15 tagú tanácsban az RMDSZ-nek öt képviselője lesz. Gyalu egy magyar tanácsost veszített, a 15 tagú tanácsba nem sikerült bejuttatni a harmadik RMDSZ-es képviselőt. Mocson a 13 tagú tanácsban 3 RMDSZ-tanácsos lesz. Tordaszentmihály öt magyar tanácsost juttatott a 15 tagú testületbe. Kalotaszentkirályon elsöprő győzelmet aratott Póka András György eddigi polgármester, a 11 tagú helyi tanácsban 9-en képviselik az RMDSZ-t. Körösfőn Antal János jelenlegi polgármester fölényesen nyerte a választásokat. A 11 tagú helyi tanácsban 9 RMDSZ-es képviselő. Várfalván első fordulóban győzött Kanyaró Pál eddigi polgármester, a 13 tagú tanácsban nyolc tanácsosa van az RMDSZ-nek. /K. E.: Öröm és bánat Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

2004. június 19.

Erdélybe látogatott diákjaival a Kanadában élő, a torontói Ryerson Egyetemen oktató Barcsay Tamás, a gyalui várkastély jogos tulajdonosa. Az elkobzott ingatlant az egykori tulajdonosok leszármazottja visszaigényli. A per még nem zárult le, ennek ellenére Barcsay Tamásnak komoly tervei vannak a kastély jövőjét illetően. A Kolozs megyei tanács vezetői által ismertetett tervet, miszerint a kastélyba költöztetnék az Expo Transilvania kereskedelmi központot, borzasztónak tartja. Barcsay Tamás elképzelése szerint a műemlék értékű épület egyik szárnyában színvonalas panziót lehetne létrehozni. Példaként a székelyföldi Miklósváron Kálnoky Tibor által működtetett hasonló panziót említette. Barcsay Tamás tervei szerint a mintegy 60 szobás épület többi részét közcélú intézmények (egyetem, iskola) alapítványok használhatnák. A kertben szabadtéri előadásokat lehetne szervezni. Legmegfelelőbb lenne, ha létrehoznák a Barcsay Alapítványt, amely a kastély működtetésével foglalkozna – mondta. A lepusztult állapotban lévő kastély felújításában ismerősei és rokonai is segítenének. /Borbély Tamás: Hazalátogatott a gyalui kastély örököse. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2005. május 21.

Gyalun a katolikus közösség lélekszáma az utóbbi évszázadban jelentősen csökkent, a templomot a helyi állami szervek támogatásával felújították. /Lajosi István: Gyalu. Felújították a katolikus templomot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2005. szeptember 26.

Az árvízkárok értékének mindössze kilenc százalékát kapta meg kártérítésként Kolozs megye a kormánytól. Kolozs megye összesen 27 milliárd régi lejt kapott, amiből az ár által tönkretett infrastruktúrát kell elsősorban helyreállítani. Az árvízkár összértéke eléri a 300 milliárd régi lejt. Árvízveszélyes övezetben épített házakat találtak szépszámmal a hatóságok: csak Gyaluban 160 ilyen házra bukkantak, Járabányán 71, Havasnagyfalun pedig 32 ilyen épületet találtak. A legtöbb ingatlan magánterületen épült. Közülük sokan rendelkeztek érvényes építkezési engedéllyel. /B. T.: Árvízveszélyes helyeken építettek Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2005. szeptember 30.

Kolozs megye vidéki településeinek demográfiai helyzetéről tanulmány készült, az 1980–2003 közötti hivatalos statisztikai adatok felhasználásával. Ebből kitűnik, hogy a vidéki lakosság lélekszáma az összlakosságéval ellentétes módon alakult: 1990-ig folyamatosan csökkent, utána pedig a csökkenés lelassult, sőt kisebb növekedésbe ment át. 2002-ben a megye népességének 32,7%-a élt vidéken. A korfa az utóbbi évtizedben nagymértékben eltorzult: megnőtt az idősek száma, továbbra is alacsony a 35–49 évesek aránya, viszont megnőtt a 25–34 éveseké. Utóbbinak az a magyarázata, hogy a felnőtté váló fiatalok már nem költöznek el olyan hamar faluról. A hivatalos adatok szerint Kolozs megyének 2003. július elsején a 75 községben (azaz a 420 faluban) 230 631 vidéki lakosa volt. Nagy eltérések mutatkoztak a helyi aktív lakosság részaránya tekintetében. A két ellenpólus: Gyaluban 64,49%-ot, míg Szarvaskenden 40,46%-ot tett ki ez a fontos mutató. A kiskorúak és a 60 év felettiek aránya a 15–59 évesekéhez képest: a legkedvezőbb Gyaluban: 55%. Azonban 18 községben ez a mutató meghaladta a 100%-ot, ami azt jelenti, hogy minden munkaképes személynek, saját magán kívül, még legalább egy személyt kell a keresetéből eltartania. A legrosszabb helyzetet Csürülyén (146%) és Szarvaskenden (147%) mérték. Kolozs megye átlagos függőségi értéke 80%. Ami a magyar többségű községeket illeti, a függőségi mutató nagyjából megfelel a megyei átlagnak. Néhány példa: Körösfő 71%, Tordaszentlászló 78%, Bálványosváralja 79%, Szék 79%, Búza 84%, Kalotaszentkirály 93%, Magyarszovát 124% (!). Kolozs megye magyarlakta falvaiban a gyermeklétszám 1,5–4%-kal alacsonyabb, az idősek aránya pedig 1–15%-kal magasabb az átlagnál. A tanulmány azt a jelenleg felerősödő folyamatot sem mutathatta ki, hogy egyre több kolozsvári költözik ki a környező falvakba, és onnan ingázik megyeszékhelyi munkahelyére. A nagyvárosi lakásárak, lakásfenntartási költségek, általában a drága életvitelel és az urbanizációval járó más ártalmaktól (zsúfoltság, szennyezett környezet, ingatag közbiztonság stb.) való menekülés miatt. Magyar szempontból igazán kritikus helyzet a demográfia és a fenntartható gazdaság vonatkozásában csupán egyetlen községben, Magyarszováton létezik. Azonban az általánosan alacsony gyermeklétszám miatta Kolozs megyei magyarság nincs irigylésre méltó helyzetben. /Ördög I. Béla: Vidéki eltartottságunkról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2005. december 6.

A kormány és az amerikai érdekeltségű Bechtel sikeres tárgyalásait követően december közepétől Kolozs megye több településén folytatódnak a telek-kisajátítások. A kormány és a Bechtel közti megállapodás szerint az amerikai cég hozzájárult ahhoz, hogy a közlekedési tárca az évi munkálatok értékének 30 százalékát előlegként kifizesse. Kolozs megyében 3 bizottság tevékenykedik majd Tordaszentlászlón, Gyaluban és Magyarpeterden. Az első, sürgős iratcsomókat december 12–16. közötti időszakban vizsgálják meg. Tavasszal ismét elkezdődnek az autópálya építkezési munkálatai. /Kiss Olivér: Folytatódnak a kisajátítások a Bechtel-autópályán. Három bizottság működik Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

2006. március 11.

Éles bírálatot fogalmazott meg Borbély László területrendezésért és közmunkálatokért felelős megbízott miniszter a Kolozs Megyei Tanács két magyar alelnökével, Kerekes Sándorral és Pálfi Mózes Zoltánnal szemben. A miniszter elégedetlenségét az váltotta ki, hogy a Kolozs megyei vízhálózati fejlesztésből több, magyarok lakta település is lemaradt. Ezek közé tartozik Mezőkeszü, Vista és Magyarnádas. Márton Elek kisbácsi alpolgármester is azt kifogásolta, hogy a Gyalu–Zilah ivóvízhálózat eredetileg tervezett útvonalát módosították, így abból kimaradt a forrásvízből táplálkozó Méra és Szucság. A miniszter kifogásolta, hogy Kerekes Sándor és Pálfi Mózes Zoltán, noha erre lett volna lehetőségük, nem kértek több pénzt a megyének megszabott költségvetés kiegészítésére. A polgármesterek főleg az utak rossz állapotát kifogásolták. Búzában olyan rosszak az utak, hogy a környékbeli településekről a gyerekeket szüleik inkább közelebbi román tannyelvű iskolákba íratják. Mindez a búzai magyar iskola felszámolásához vezethet. /N.-H. D., B. T.: Fejmosást kaptak a Kolozs Megyei Tanács alelnökei. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

2006. március 14.

Már napokkal az 1848-as szabadságharc és forradalom évfordulója előtt elkezdődtek a megemlékező ünnepségek. Désen március 12-én, vasárnap a katolikus és református hívek közösen ünnepeltek a fél évezredes református templomban, majd március 15-én a Kakashegyen koszorúznak. Györgyfalván szavalóversenyt szerveztek a jeles évforduló tiszteletére, a kolozsvári földészek a kismezői temetőben áldoztak a hősök emlékének, Gyaluban vidámsággal emlékeztek szabadságharcos elődeinkre. Szamosújváron megkoszorúzták az örmény-katolikus temetőben nyugvó forradalmárok sírját. Tordán a magyarság az ótordai református templomban ünnepel, majd elhelyezi koszorúit a helyi Petőfi Háznál. /Március 15-ére emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2006. június 14.

Az amerikai Bechtel társaság képviselői szerint legkésőbb tíz napon belül újrakezdik az észak-erdélyi autópálya építését. Idén a II B útszakaszon folytatják a munkát Aranyosgyéres–Gyalu között. Mint ismeretes, az észak-erdélyi autópálya építési munkálatait tavaly nyáron állították le pénz hiányában, 2005 augusztusában több mint hatszáz alkalmazottat küldtek munkanélküli szabadságra, utólag pedig elbocsátották őket. /Közel ezer embert alkalmaz a Bechtel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2006. szeptember 16.

Jakó Zsigmond történész 90 éves /sz. Biharfélegyháza, 1916. szept. 2./. Középiskoláit a hajdúböszörményi Bocskai István Főgimnáziumban, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán végezte, ahol 1940-ben Magyarország történetéből valamint a történelem segédtudományaiból doktorátust szerzett. A Magyar Országos Levéltárban szerzett levéltárosi szakképesítést, 1941-ben Kolozsvárra került, az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárában dolgozott. Bekapcsolódott a kolozsvári egyetemen folyó magyar történészképzésbe is, 1941-től nyugalomba vonulásáig (1981) oktatta előbb a magyar történelmet, majd a középkori egyetemes történetet és a történelem segédtudományait. Az erdélyi történet középkori forrásainak feltárása, a segédtudományok valamint az intézmény-, társadalom- és művelődéstörténet területén folytatott kutatásainak eredményeit önálló kötetekben és tanulmányok hosszú sorában tette közzé. Negyven esztendős egyetemi pályafutása során történelemtanárok és kutatók nemzedékei kerültek ki a keze alól. Iskolateremtő professzorként válogatta ki azokat, akiket kutatásokra alkalmasaknak ítélt, pályájukat egyengette. Életének kilencedik évtizedében sikerült a mohácsi vész előtti okleveles források kutatására vállalkozó fiatal munkacsoportot kialakítania. A gyalui vártartomány urbáriumai c. vaskos kötete 1944-ben jelent meg, utána szintén koraújkori emlékiratok és levelek következtek (Misztótfalusi Kis Miklós, Rettegi György), de az enyedi Bethlen Kollégium diáknévsorát is ő betűzte ki. Folyamatosan dolgozott az erdélyi középkori okleveles anyaggal, A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei c., két vaskos kötetre terjedő, terjedelmes bevezető tanulmánnyal kísért forráskiadványa azonban csak 1990-ben jelenhetett meg. Erdélyi okmánytár címen foglalta kiadványba az Erdélyre vonatkozó oklevelek magyar nyelvű kivonatait, az eddig megjelent két kötet után most töretlen munkakedvvel a harmadikon dolgozik, fiatal tanítványai közreműködésével. Ugyancsak az ő felügyeletével látott nyomdafestéket nemrég az Erdélyi fejedelmek királyi könyvei c. kiadvány, nyomdában van a gyulafehérvári káptalan jegyzőkönyveit kivonatoló kötet, és Torda vármegye fejedelemségkori jegyzőkönyvei is nemsokára kiadásra kerülnek. /Sipos Gábor: A kilencven éves Jakó Zsigmond születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

2008. március 3.

„Amikor a MIÉRT (Magyar Ifjúsági Értekezlet) megalakult, nemcsak nyelvtanilag, hanem gyakorlatilag is felmerült a kérdés, amelyre mára megszületett a válasz: az ifjúsági szervezeteknek össze kell fogniuk és együtt képviselniük a közös politikai célokat” – mondta Markó Béla március 1-jén, a MIÉRT Gyaluban szervezett kétnapos küldöttgyűlésének megnyitóján. Történelmi hiba lenne azt hinni, hogy az igazi dilemma az, amelyet most egyesek úgy próbálnak fölmutatni, hogy RMDSZ vagy MPP. Ma nem az az igazi alternatíva, hogy „Markó Béla vagy Tőkés László”, az igazi alternatíva az, hogy Markó Béla vagy Kelemen Hunor, Borboly Csaba, Korodi Attila, Kovács Péter vagy Tánczos Barna. Ez az igazi alternatíva, ami nem a konfrontáció, hanem az együttműködés irányába mutat – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Markó Béla méltatta az RMDSZ és a MIÉRT közötti együttműködés fontosságát, utalva arra, hogy az ifjúsági szervezetből már három miniszter is kikerült, a jelenlegi két RMDSZ-es tárcavezető közül kettő MIÉRT-es, az államtitkárok és intézményvezetők számáról nem is beszélve. „Ezer fiatalt az önkormányzatokba!” – adta meg a jelszót Borboly Csaba, a MIÉRT elnöke. Az Országos Ifjúsági Hatóság nemrégiben kinevezett elnöke, a MIÉRT volt társelnöke, Kovács Péter úgy értékelte, a MIÉRT-ben is be kell következnie a fiatalításnak. Kovács az utánpótlást a Magyar Középiskolások Országos Szövetségében /MAKOSZ/ látja. Az országos MIÉRT küldöttgyűlés a megüresedett tisztségbe, Kovács Péter helyére Bodor Lászlót választotta társelnöknek. Az elnökségben is változások következtek be. Miután Gönczi Irénke, szórványért felelős alelnök lemondott, Deák Ferencet bízta meg a közgyűlés a tisztség betöltésére, míg Bodor László helyére Grüman Róbert Csongor került. /Tötszegi Orsolya: Ezer fiatalt az önkormányzatokba! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2008. március 26.

Borbély László fejlesztési miniszter kijelentette, bízik abban, hogy a Bechtelnek idén sikerül 45 kilométert átadnia az észak-erdélyi autópályából, tehát annyit, amennyire vállalkozott. Az Aranyosgyéres-Gyalu szakaszról van szó. /”Rekord” 45 km a Bechteltől. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

2008. május 23.

Robbanásszerűen fejlődik Kolozsvár, állapították meg a szakemberek és politikusok, akik május 22-én részt vettek a bukaresti Iptana Rt. által a Kolozsvárt és környékét érintő fejlesztési stratégiáról szóló előadáson. A szakemberek elképzeléseket és terveket mutattak be a Kolozsvárt és a vonzáskörzetéhez tartozó településeket (Apahida, Nemeszsuk, Kajántó, Szászfenes, Gyalu, Kisbács és Magyarszentpál) magába foglaló metropolisz-övezet létrehozásáról, az észak-erdélyi autópálya hatásairól és a terelő utakról. /Robbanásszerűen fejlődik Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

2008. november 8.

Az erdélyi magyar történetkutatás és történetírás kimagasló alakját kísérték utolsó útjára Kolozsváron a Házsongárdi temetőben október 31-én. Jakó Zsigmond (1916–2008) professzor Biharfélegyházán 1916-ban született. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem történeti–nyelvtudományi karán végzett, később Kolozsváron Kelemen Lajos történész-levéltárost mondhatta mesterének. 1942-től a kolozsvári, 1945-től a Bolyai, 1959-től 1981-ig a Babes–Bolyai Tudományegyetemen tanárként, professzorként tanított. Fő kutatási területe az erdélyi középkor és kora újkor története, különös tekintettel a művelődés, a gazdasági élet, a településtörténet és az adminisztráció múltjának a kutatására. Munkássága, figyelme kiterjedt a történettudomány segédtudomány-ágaira: a paleográfiára, a diplomatikára, valamint a pecséttanra. Az utóbbi évtizedekben foglalkoztatta az erdélyi könyv- és könyvtártörténet. Jakó Zsigmond fáradságot nem ismerve dolgozott a levéltári anyag biztonságba helyezésén, megmentésén. A középkor kutatásában nagy segítségére volt a középkori latin nyelv elmélyült ismerete. 1990-ben két kötetben rendezte sajtó alá, és adta ki a kolozsmostori konvent 1289–1556 közötti, fennmaradt jegyzőkönyveit. Az Erdélyi okmánytár első kötetében 1997-ben megjelentette az erdélyi vajdaság Árpád-kori (1028–1300) okleveleit. Ezzel az erdélyi Árpád-kori okleveles források kritikai számbavételét kezdte el, alapot biztosítva Erdély középkori történetének megismeréséhez. 2004-ben az Erdélyi okmánytár második kötete látott napvilágot, ebben Erdély történetének 1301–1339 közötti teljes forrásanyagát tette közzé. Az erdélyi okmánytár sorozatban 1997-ben megjelentette az erdélyi vajdaság Árpád-kori (1028–1300) okleveleit. 2004-ben az okmánytár második kötete látott napvilágot, amely a XIV. század elején kelt okiratokat öleli fel. A Házsongárdi temetőben elhangzott méltatások alig-alig tudták átfogni azt a szerteágazó tudományos munkásságot, amelyet hosszú élete folyamán Jakó professzor kifejtett. Jakó Zsigmond professzor 1988-tól a Magyar Tudományos Akadémia, 1996-tól a Román Akadémia tiszteletbeli tagja. 1990–1994 között az újjászülető Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöki tisztét töltötte be. Munkásságának egy-egy határkövét főbb művei jelzik: Bihar megye a török pusztítás előtt (1940); A gyalui vártartomány urbáriuma (1944); Adatok a torockói jobbágylázadások történetéhez (1637–1782, 1945); Adatok a dézsma fejedelemségkori adminisztrációjához (1946); Az erdélyi vajda kancelláriájának szervezete a XVI. század elején (1947); A magyarpataki és kalini hamuzsirhuta története (1956); A laikus írásbeliség kezdetei a középkori Erdélyben (1956); Scrierea latina in evul mediu (1971), ugyanez magyarul 1987-ben: A latin írás története (szerzőtárs Radu Manolescu); Írás, könyv, értelmiség (1976). /Szőcs János: Jakó Zsigmond professzor emlékére. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

2008. december 9.

December végéig jogilag is bejegyeztetik a Kolozsvár Metropolisövezet Fejlesztési Egyesületet. A tervezet már elfogadott tizennégy község elöljáróit meghívják arra a kolozsvári tanácskozásra, amelynek célja a további tennivalók egyeztetése. Kolozs megye fejlesztési terve szerint Kolozsvár metropolisövezetté, nagyvárosi zónává alakul át. Az eredeti elképzelés szerint a kincses város közvetlen szomszédságában levő községek csatlakoztak volna ehhez, de mivel a kör bővült, tizenkilenc helység alkotná a leendő metropolist. Kolozsvár mellett Apahida, Erdőfelek, Csürülye, Szászfenes, Gyalu, Kisbács, Kajántó, Egeres, Magyargorbó, Magyarszentpál, Kolozsborsa, Bonchida, Nemeszsuk, Kolozs, Ajtony, Magyarkályán, Tordatúr, Járabánya és Tordaszentlászló 3750 négyzetkilométeren elterjedő övezetet alkotna, amelynek lakossága 400 ezer fő lenne. Az övezet létrehozását az teszi indokolttá, hogy ilyen módon a metropolis könnyebben hozzájuthatna a 2007–2013-as időszak európai uniós költségvetésből lehívható fejlesztési forrásokhoz, ráadásul ez vonzaná a nagy beruházókat is. A metropolisövezet létrehozása nyomán a Kolozsvár körüli 30 kilométeres körzetben lehetne újabb földterületekkel számolni. /Benkő Levente: Mamutváros születik. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

2008. december 10.

Jelentős mértékben csökkenti tevékenységének ütemét az észak-erdélyi autópálya építője, mivel az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság (CNDANR) 27 millió euróval tartozik a Bechtelnek – jelentette be az autópálya-építési munkálatok projektigazgatója. Michael Mix, hozzátette, a döntés mintegy 2300 alkalmazottat érint. A Bechtel már a szakszervezeteket is értesítette az esetleges csoportos elbocsátások lehetőségéről. Mint ismeretes, a Brassó és Bors közötti autópálya építési munkálatai még 2004-ben kezdődtek, az akkori kormány 2,2 milliárd eurós szerződést írt alá az amerikai Bechtel építőcéggel. A munkálatok 2005 közepén leálltak, mivel az új kabinet felülvizsgálta az elődje által megkötött szerződést, így a leállás miatt az eredetileg 2012-re kitűzött átadási határidőt egy évvel meghosszabbították. Idén augusztusig a Bechtel öt kilométernyi sztrádát aszfaltozott le Kolozsvár közelében, a Gyalu és Aranyosgyéres közötti szakaszon. /Balogh Levente: Befagyasztják az autópályaépítést. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./

2009. január 7.

Minden bizonnyal pozitív döntést hoz jövő héten a Kolozs Megyei Tanács szakértői bizottsága a gyalui kastély visszaszolgáltatásáról, jelezte Fekete Emőke, a tanács alelnöke. A négy sarokbástyával ellátott, mintegy harminctermes épületet és a hozzá tartozó közel 15 hektáros kastélyparkot az utolsó tulajdonos oldalági leszármazottja, a Kanadában élő Barcsay Tamás egyetemi tanár igényelte vissza. Hét éve tologatják az aktákat. A baloldali kormányok idején leállt, a jobboldaliak idején általában felgyorsult a restitúció. A gyalui várkastély első írásos említése 1439-ből való. A Bánffy-család tulajdonába került épületen 1911-ben végeztek legutóbb jelentős átalakításokat. A kastélyt 1948-ban Barcsay (született Bánffy) Katinkától vette el az állam. /Gazda Árpád: Visszatérő történelem. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

2009. február 24.

Akár le is állíthatja az észak-erdélyi autópálya építésének munkálatait a kormány – jelentette ki Radu Berceanu közlekedési, leszögezve: a kormány számára nem jelent prioritást a sztrádaépítés. Az észak-erdélyi sztrádát építő amerikai Bechtellel folytatott tárgyalásokról elmondta: „Azt javasoltam, 2009 végéig készüljön el az Aranyosgyéres és Gyalu közötti 52 kilométeres szakaszból 42 kilométer, a fennmaradó tíz kilométeren ugyanis akadálymentesítési munkálatokat kell végezni. ” A Berettyószéplak melletti 18 kilométeres szakaszról is folytak tárgyalások, ahol a terepviszonyok miatt egy viaduktot is meg kell építeni. A miniszter közölte, idén csak a viadukt megépítését tudják finanszírozni. „2012-ig készüljön el az Aranyosgyérestől a határig tartó szakasz, az Aranyosgyéres–Brassó szakasz kapcsán pedig adjanak választ. Ennek a megépítésére ugyanis nincs pénzünk, ezért koncesszióba kívánjuk adni” – szögezte le a tárcavezető. „Télig le akarom állítani ezt a projektet. Ha addig nem jutunk megállapodásra, teljes egészében leállítom, mivel amúgy sincs pénzünk. Máshol építünk autópályákat” – hangoztatta Berceanu. Hozzátette: annak idején, 2003-2004-ben a NATO-csatlakozás érdekében volt szükség az amerikai társaság által megépítendő autópálya előnyben részesítésére, a délebbre húzódó négyes számú páneurópai folyosóval szemben. /Balogh Levente: Veszélyben az észak-erdélyi sztráda? = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./

2009. március 17.

Az amerikai Bechtel nem folytatja az észak-erdélyi autópálya építését, a vállalat vezetőségének közlése szerint mindaddig, amíg meg nem kapják az elvégzett munkálatokért leszámlázott 77 millió eurót. Jelenleg a Bechtel 1900 alkalmazottja kényszerszabadságát tölti, alig 200 munkás dolgozik. A cég képviselői szerint a parlament által jóváhagyott 327 millió euró alig lesz elég a Torda és Gyalu közötti szakaszra. /Leállt az autópálya-építés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./

2009. március 28.

Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes és Szabó Gábor tanfelügyelő bemutatta a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség magyar munkatársai által kidolgozott közoktatási stratégiát. Péter Tünde ismertette: a megyében összesen 99 047 tanuló van, a magyarul tanulók száma pedig meghaladja a 10 000-et. Azaz 2661 óvodás, 2588 elemi, 2483 V–VIII. osztályos, 2098 IX–XII. osztályos, illetve 293 szakiskolai tanuló jár magyar tannyelvű osztályba. Szórványvidéken eddig három iskolaközpontot sikerült kialakítani: Kalotaszentkirályon az Ady Endre Általános Iskola, Válaszúton a Kallós Zoltán Alapítvány, Szamosújváron pedig a Téka Alapítvány segíti elő hatszáz magyar gyerek anyanyelven való tanulását. Új oktatási központokat kellene ki alakítani, ezek helyszíne a Nádasmente, a Mezőség pereme és Aranyosszék egy-egy települése lehetne. Szabó Gábor tanfelügyelő községekre lebontva részletezte, hány óvodás, elemi tagozatos vagy V–VIII. osztályos diák tanul magyarul. Tizenegy településen már csak I–IV. osztály működik magyarul – ilyen helyzetben van többek között Kajántó, Aranyosgerend, Detrehemtelep, Harasztos, Tordatúr, Szépkenyerűszentmárton, Mezőkeszü, Gyalu, Magyarvalkó. Az itt lakó szülők vagy vállalják azt, hogy ingáztatják, illetve bentlakásba adják 11–15 éves gyerekeiket, vagy román tagozatra íratják őket. A megyében hozzávetőlegesen 100 elemista és 228 V–VIII osztályos kisdiák tanul román tagozaton függetlenül attól, hogy van vagy nincs lehetőség az anyanyelvű oktatásra. Tizenöt vidéki településen 32 elemista és 49 V–VIII. osztályos magyar gyerek jár román tagozatra, mert nincs biztosítva az anyanyelvi oktatás. Ugyanakkor Kolozsváron 29 elemista és 59 középiskolás szülei döntöttek úgy: jobb, ha gyerekük román tagozaton tanul. Kolozsváron stagnál az óvodások száma: 1165 óvodás van (43 csoport) – a legtöbbjük 3–4 év közötti, az elemisták száma 1078 (62 osztály). Az önkormányzatoknak van szerepe az anyanyelvű oktatást illetően. Balázs-Bécsi Attila, a Szamosújvári Téka Alapítvány vezetője elmondta: a Téka a lehető legszegényebb sorsú gyerekek anyanyelvű oktatását biztosítja. Felvetődött, hogy az egyik szórvány-iskolaközpont Mócson épülhetne fel, mivel oda nyolc település magyar gyerekei járhatnának. Ömböli Irma magyar szakos tanfelügyelő arra figyelmeztetett, hogy a román tagozatra járó magyar gyerekek heti két órás magyar nyelv- és történelem tanítása azzal járhat, hogy a szülő megelégszik ezzel a két órával, s nem tesz lépéseket azért, hogy településén újraindulhasson a magyar nyelvű oktatás. László Attila alpolgármester, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke kifejtette: mostanra egyharmadára csökkent a magyar gyerekek száma az 1989-es létszámhoz képest. A városon a gyereklétszám nő, de vidéken egyre kevesebb gyerek születik, s a falu lakossága lassan elöregedik. /Nagy-Hintós Diana: Megmaradásunkért kistérségbeli oktatási központokat kell kialakítani. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2009. május 13.

A gyalui várkastély és a hozzá tartozó kert visszaszolgáltatása a Barcsay családnak, évek óta nehézkesen zajló folyamat. Nemrég kedvező változás állt be: visszaadják a család örökösének, a Kanadában élő Barcsay Tamás professzornak a tulajdonjogot a kastély és a kastélykert fölött. Az elmúlt évtizedekben a gyalui várkastélyban fogyatékos és árva gyerekek intézete működött, 2002-ben az ingatlan a Kolozs Megyei Tanács felügyelete alá került. Művészettörténészek szerint az épületkomplexum helyreállítása összesen kb. 25 millió euróba kerülne, a kastélyparké pedig további 25 millió euróba. Maga a karbantartás is évente fél milliót emészt fel. Ennyi pénzzel nem biztos, hogy rendelkezik Barcsay Tamás. /Ördög I. Béla: Visszaszolgáltatják a gyalui várkastélyt és kertet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2009. július 1.

Már januárban ígérte a gyalui kastély visszaszolgáltatását a Kolozs Megyei Tanács, a restitúció tovább késik. Jelenleg amiatt, hogy a megyei tanács az államosítás után épített épületek értékének a kifizetését kéri az örököstől, és azt is kiderítette, hogy a kastély a román állam elidegeníthetetlen ingatlanainak a listáján szerepel, mondta el Barcsay Tamás, a kastély örököse. A Kanadában élő történészprofesszor a napokban Kolozsváron tájékozódott a visszaszolgáltatás késésének okairól. A kastély viszonylag jó állapotban maradt meg. 2002-ig a gyermekvédelmi hatóság használatában állt. /Gazda Árpád: Tovább késik a gyalui kastély visszaszolgáltatása. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

2009. július 13.

Az idén tavasszal létesült Pro Gyalu Egyesület hagyományőrzés céljából először szervezett ifjúsági néptánctalálkozót július 11-én. Az egyesület elnöke, Imre Lenke elmondta: ezentúl minden évben meg szeretnék rendezni az ifjúsági néptánctalálkozót. Ezúttal a tordaszentlászlói Hagyományőrzők, a bálványosváraljai Árvalányhaj, a kőrösfői néptánccsoport, a helybéli román néptánccsoport mondott igent a szervezők felkérésére. A házigazda a felnőtt táncosokat tömörítő gyalui Tulipántos néptánccsoport volt, fellépett a gyerektánccsoport, az Apró Tulipántos is. A Tulipántos-csoportokat Török-Csingó Adorján készítette fel, aki tavaly ősztől foglalkozik a táncosokkal. /N. -H. D. : Ifjúsági néptánctalálkozó Gyaluban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

2009. augusztus 5.

Elkészült az észak-erdélyi autópálya legnagyobb viaduktja Kolozs megyében, november 15-éig pedig várhatóan átadják a Torda és Gyalu közötti 42 kilométeres útszakaszt is. Már leaszfaltoztak egy 23 kilométeres sztrádaszakaszt, s a további 20 kilométer is készen áll arra, hogy a burkolatot rávigyék. A sztrádaszakaszt átadás után meg lehet nyitni a forgalom előtt. Idén folytatódhat az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei szakaszának az építése is, mert a kormány még ebben a hónapban újabb összeget – 80 millió eurót – folyósít a Bechtel cégnek. /Gyergyai Csaba: Elkészült az észak-erdélyi autópálya eddigi legnagyobb völgyhídja Kolozs megyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

2009. szeptember 29.

Az észak-erdélyi autópályát építő Bechtel vállalat 30 kilométert leaszfaltozott az Aranyosgyéres és Gyalu közötti 42 kilométerből, amelynek január elsejéig kell elkészülnie. Párhuzamosan a Berettyószéklak–Bors szakaszon a Bechtel 23 munkaponton dolgozik, köztük a berettyószéplaki völgyhídon. Ez lesz az autópálya legnagyobb viaduktja. /Öt év óriási megvalósítása. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./


lapozás: 1-30 | 31-33




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998