udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. április 27.

Gyergyótölgyesen a millenniumi rendezvények sorozata március 15. megünneplésével kezdődött. Áprilisban Beder Tibor főtanfelügyelő Gyalogosan Törökországban című könyvét mutatta be. Szent György napján cserkészavatás volt a szépvízi iskolában. Májusban Honunk a hazában - A magyar állam és egyház megalapítása címmel történelmi vetélkedőt rendeznek, júniusban A kultúrák határmezsgyéjén - Hagyomány és önmegtartás a Kisbeszterce völgyében (Borszék, Holló, Tölgyes) tematikájú találkozóval zárul a rendezvénysorozat. Az év folyamán az 1848-as szabadságharcban részt vett tölgyesiek emlékére emléktábla avatására kerül sor. /Dimény Csaba: Magyar millenniumi rendezvények Tölgyesen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./

2001. március 13.

Márc. 8-án Hargita megyei tanácsosok és pénzügyi szakemberek, élükön Zsombori Vilmos megyei tanácselnökkel, költségvetési kérdésekről tanácskoztak a Gyergyói-medence polgármestereivel Gyergyószentmiklóson. Zsombor ismertette a megbeszélés lényegét. Normatív rendszer alapján kidolgoztak egy koncepciót, amelyet most egyeztettek a helyi önkormányzatokkal. Fontos, hogy a Gyergyói-medence szintjén megfogalmazzák a koncepciót. Elmondta, hogy márc. 6-án az alcsíki polgármesterekkel találkoztak, délután a felcsíki polgármesterekkel. Másnap a sóvidéki, majd a keresztúri zónában, Bögöz és környéke önkormányzataival találkozott. Márc. 12-én a gyergyóiakkal, délután a Borszék-Holló környéki polgármesterekkel találkoztak. Összegyűjtik az önkormányzatok problémáit és javaslatait, s ezek alapján kialakítják a koncepciót. /Gál Éva Emese: "Begyűjtjük az önkormányzatok problémáit" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2003. július 19.

Júl. 20-án nyílik meg Gyergyóholló kultúrotthonában tíz fotóművész által Borszéken és környékén készített képekből válogatott kiállítás. A fotókiállítás a májusban szervezett második fotótábor anyagának bemutatása. /Fotókiállítás Gyergyóhollón. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

2002. február 13.

Dr. Garda Dezső képviselő febr. 12-i politikai nyilatkozatában párhuzamot vont a beszterce-naszódi határőr-katonai birtokok és a Csíki Magánjavak története között. A képviselő emlékeztetett, hogy bár 1998 elején benyújtották a székely vagyon részeit alkotó erdőkre és legelőkre a visszaigénylési kéréseket, ezeket a bélbori, hollói, tölgyesi és a békási helyi bizottságok rosszindulattal kezelték. A képviselő hangsúlyozta: alkotmányellenesnek tartja azt a tényt, miszerint a Beszterce-Naszód és a Krassó-Szörény megyei román határőrkatonák utódai visszakaphatják erdeiket, a székely vagyonközösség tagjait, a Csíki Magánjavak jogutódait viszont megfosztják ezen jogaiktól. /Garda Dezső politikai nyilatkozata. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 13./

2005. július 11.

Július 9-én a nagy esőzések nyomán Nagyenyeden a tűzoltóknak negyven személyt kellett kimenteniük házaikból. Az ugyancsak Fehér megyei Hubicaurikány községben 4 házba hatolt be a víz. Az esőzések Balánbányán, Gyergyótölgyesen, Gergyóhollón, Csíkszentmihályon, Gyergyóremetén, Csíkszentdomokoson és Gyimesközéplokon okoztak árvizet. /Ítéletidő Erdélyben. Házakat öntött el az ár. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

2005. július 15.

Július 14-én Újtusnádon okozott károkat az árvíz. A többi árvíz sújtotta településen, Gyergyóhollótól Gyimesközéplokig emberek százai dolgoznak az elárasztott portákon, igyekeznek a hordalékot kitakarítani a házakból, az udvarokból. Helyenként továbbra is gondot okoz az ivóvíz hiánya. Zsögödön a Kisvár alatt az Olt szélessége meghaladta a száz métert. Hargita megyében 30 helységet érintett az árvíz. Elöntött 51 házat, amiből hét tönkrement. Öt helységet elvágott a külvilágtól. Összesen 1312 gazdaságot, 5627 hektár termőföldet, 984 kutat lepett el a víz. A vonatok továbbra sem közlekednek Az árvíz 44 pallót és három hidat teljes egészében lerombolt. /Szüszer-Nagy Róbert: Vonul az ár lefele a folyókon. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./

2006. március 31.

Egyre több helyen öntenek ki a folyók országszerte. Az illetékesek nem mindenütt készültek fel a természeti csapásra. A Dunán is árhullám várható. Marosvásárhelyen a Maros vízhozama több mint hatszorosa volt a sokévi átlagnak. Nagyarányú olvadás kezdődött, Gödemesterházán, Galonyán és Marossárpatakon. A Maros Maroshévízen tizenkilenc háztáji gazdaságot és százkét hektár mezőgazdasági területet öntött el. Gyergyóremetén százötven hektár mezőgazdasági területet és a helyi óvoda udvarát árasztotta el a Maros és a Kőpatak. Székelyföldön a patakok is kiöntöttek. Megáradt a Fitód pataka, amely Csíkszereda zsögödi részén harminc udvart öntött el. Csíkszentimrén az Olt lépett ki medréből, elöntve gazdasági épületeket. Tusnádfaluban az Olton kívül a Mitács pataka is kiöntött, tizenhat háztáji gazdaságot árasztott el. Dánfalván, Csíkszentkirályon, Csíkszentsimonban, Madéfalván, Csicsóban, Csíkszentgyörgyön, Gyergyóhollón is komoly árvízkárok keletkeztek a patakok miatt. Bihar megyében a Fekete-Körös Belényesnél és Tenkénél tetőzött, míg a Sebes-Körös Rév, Élesd, Kopácsfalva, Fugyivásárhely és Váradszentmárton területén haladta meg a védelmi szintet. Arad megyében a Fehér-Körös árasztott el több száz hektár mezőgazdasági területet, és több községi utat. A Bánságban is, Zsombolya és Gyertyámos környékén több mint száz hektár került víz alá. /Olvadás duzzasztja a folyókat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

2007. május 31.

Gyergyóholló 1600 lelkes település. Valamikor jelentős magyar közösségét szétszórták a történelem viharai. Mára mintegy 80-an maradtak, valamennyi római katolikus. – Csak az utóbbi nyolc évben közel felére csökkent a magyar ajkúak száma – jegyezte meg a kéthetente itt is miséző gyergyótölgyesi plébános, Major Sándor. A települést 1770 óta tartják nyilván. Jól felszerelt iskoláiban nem folyik magyar nyelvű oktatás, pedig akadályba nem ütközne a magyarórák tartása, azonban nincs magyar tanár, tanító. Középiskolába három magyar jár, egyikük, Kristály Adrián, figyelemre méltó eredményekkel. A borszéki Caritas családszolgálatától havonta kilátogathatnak Gyergyóhollóba is a magukra maradt öregekhez. A gyergyóhollói magyarokból mára a temetőben és idegenben több van, mint a községben. A sírkert szép székely kapuja néhai Péter Ferenc, a kovács ajándéka. /Bajna György: Szórványsors a Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

2008. augusztus 11.

Immár négy éve szervezik meg minden augusztus elején az elszármazott gyergyótölgyesiek találkozóját, ahol a fiatalabb nemzedék szavalóversenyen mérheti össze tudását. Gyergyótölgyes Gyergyószentmiklóstól mintegy 30 kilométerre van. Gyergyótölgyes kialakulása a 18. századra tehető, amikor a gyergyói fát és a borszéki borvizet tutajokkal kezdték szállítani Moldva felé a Kis-Besztercén. A községközponthoz három falucska tartozik, a többségben magyar lakosságú Hágótő, illetve a teljesen román Péntekpataka és a mindössze négy magyar portát számláló Recefalva. Gyergyótölgyesnek 1910-ben, a hozzátartozó falvakkal együtt 2572 magyar és 1032 román lakosa volt. Mostanra ez az arány megfordult, ma már a község lakosságának mindössze 31 százaléka magyar, a többség román. Az itt élő magyar lakosságot az elöregedés, az elvándorlás, illetve a vegyes házasságokba való beolvadás veszélyezteti. Emiatt van különös jelentősége az évente egy alkalommal megszervezett, Gyergyótölgyesről elszármazottak találkozójának. Nemrég árvíz pusztított Gyergyótölgyeen, az udvarokról még mindig takarítják az emberek az iszapot, hordalékot. A Sötét-Putna-patak öntött ki nem is olyan régen. Román iskola van, a magyarok száma apad, ráadásul a magyarság körében elterjedt az alkoholizmus. Több mint száz fűrésztelep működik a településen, a község lakossága a fakitermelésből él. Jelentős gondot okoz a törvénytelen fakitermelés, a rendőrség szemet huny a fatolvajlás fölött. A település határát jelző táblán a Gyergyótölgyes magyar feliratot lefestették. A második világháború után, amikor újra Romániához került a település, kegyetlenül verték a magyarokat. A rossz közlekedési lehetőség és az anyagiak hiánya miatt a középiskolás korúak tekintélyes hányada a szomszéd faluban, Gyergyóhollóban folytatja középiskolai tanulmányait, román tannyelvű gimnáziumban. /Jánossy Alíz: Szórványsors a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

2009. november 25.

Diadalt kiáltott az RMDSZ országos vezetősége, de ők is tudják: csúfosan leszerepelt az államelnök-választásokon Kelemen Hunor, a szövetség jelöltje. Hargita megye független polgármesterei hivatkoztak egy október 21-én kiadott kormányhatározatra, mely országos szinten is port kavart, ugyanis a helyi önkormányzatok költségvetésének „kiegyensúlyozására” kiutalt pénzek mögött politikai számlafizetések, illetve választási munícióbiztosítás bújt meg. Az RMDSZ hangoztatta, hogy Kelemen Hunor nemcsak egy párt, hanem valamennyi erdélyi jelöltje, ezért azt lehetett gondolni, hogy nem tesznek különbséget magyar és magyar önkormányzat között. A Hargita megyei településeknek leosztott pénzt felsoroló lista azonban rácáfolt erre. Az nem meglepő, hogy a listán szereplő helységek közül Balánbánya kapta a legtöbbet (300 ezer lejt), hiszen a többségében románok lakta várost mindig is elkényeztették. Ezután a legnagyobb összegeket, egyenként 80 ezer lejt Gyergyóholló, Máréfalva és Varság kapta. Volt egy állandó szám, a 15 ezer. Ezek az aprócska összegek érdekes módon a független magyar polgármesterek vezette településekre jutottak, köztük van a megye legnépesebb községe, Csíkszentdomokos. A Magyar Polgári Párt polgármesterei vezette helységek esete: ketten kaptak 15 ezer lejt, a többiek pedig (köztük két város: Gyergyószentmiklós és Tusnádfürdő) lemaradtak a listáról, semmit sem kaptak. Állítólag Verestóy Attila szenátor végezte a pénzosztást. Az a hatalmi kör, mely beszél a magyar összefogásról, magyar egységről, tetteivel diszkriminálja azon színmagyar településeket, melyek lakói nem RMDSZ-es jelöltre szavaztak. /Szondy Zoltán: Egy kudarc magyarázata. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 25./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998