udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 174 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-174
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1993. február 7.

Hivatalosan is sikerült bejegyeztetni Gyergyóremetén a Szent László Népfőiskolát. Több mint egy hónapja működik a német nyelvtanfolyamuk. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 7./

1993. május 28.

Idén Gyergyóremete látta vendégül a tavaly Gyergyószentmiklóson újjáélesztett Domokos Pál Péter kórustalálkozót. Páll Ibolya gyergyószentmiklósi zenetanárnő szerint az idei színvonalasabb volt. Több mint 400 dalos gyűlt össze. /Bajna György: Vándorkórus-találkozó Remetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./

1993. május 28.

Idén Gyergyóremete látta vendégül a tavaly Gyergyószentmiklóson újjáélesztett Domokos Pál Péter kórustalálkozót. Páll Ibolya gyergyószentmiklósi zenetanárnő szerint az idei színvonalasabb volt. Több mint 400 dalos gyűlt össze. /Bajna György: Vándorkórus-találkozó Remetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./

1993. május 28.

Idén Gyergyóremete látta vendégül a tavaly Gyergyószentmiklóson újjáélesztett Domokos Pál Péter kórustalálkozót. Páll Ibolya gyergyószentmiklósi zenetanárnő szerint az idei színvonalasabb volt. Több mint 400 dalos gyűlt össze. /Bajna György: Vándorkórus-találkozó Remetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./

1993. június 17.

A kilencvenedik évében levő Ambrus József főesperes Brassóban él, az idős papok otthonában. Az újságíró kérésére visszaemlékezett szenvedéseire /két részletben összesen tíz évet töltött börtönben/. Ambrus József Gyergyószárhegyen hittanórát tartott, amikor 1949. jún. 11-én a plébánia előtt megállt egy fekete autó. A gyerekeket hazaküldte és ott, helyben azonnal vallatni kezdték: kitől kapott utasítást, hogy ne vegye át az államsegélyt. Kifejtette, hogy saját elhatározása volt, mondván: minden papnak adjanak vagy egyiknek sem. A faluban az emberek összegyűltek, kitört a pánik, hogy elviszik a papjukat. Ambrus József hiába nyugtatta az embereket, nem csitultak le a kedélyek. A kihallgatók a fekete autóvak eltűntek. Közben félreverték a harangokat, a környékről, Gyergyóremetéről, Gyergyóditróból is jöttek emberel, hogy megvédjék papjukat. Ambrus József lecsendesítette és hazaküldte őket. Este azután a rendőrök megszállták a községet. Több mint ezer embert fogdostak össze és vittek Gyergyószentmiklósra. Az első napokban egymást támogatva álltak a zsúfolt cellákban. Azután megkezdődtek a kihallgatások. Szörnyű kínzásokat éltek át, korbáccsal, villanyozó géppel, fonott vashuzalokkal verték őket. A papot addig verték, amíg megfeketedett a teste, a talpa csupa seb volt a gumibotozástól. Naponta ismételték a verést. Elmondhatatlan kínokat éltek át. Sokan beleőrültek, belehaltak a kínzásokba, vagy örökre nyomorékká váltak. Gurzó Katalinnak, Bartos Ilonának a haját tépték ki. Hat hét múlva Ambrus Józsefet és 28 szárhegyit Kolozsvárra, majd Brassóba, az ottani börtönbe vitték, ott is folytatták a kínzásokat. Ott találkozott Pál Elek gyergyóremetei plébánossal és 14 remetei hívével. Mindenáron bele akarták keverni a perbe Márton Áron püspököt, azzal, hogy ő lázította őket. Ez azonban nem sikerült, erre kínzással sem tudták rávenni őket. Végül nyolc évre ítélték Ambrus Józsefet. A felsőbányai ólombányába vitték, embertelen feltételek között dolgozott. Hét év után amnesztiában részesült. A borszéki plébániára került, de ott is folyamatosan zaklatták, agyonlövéssel is fenyegették. 1960-ban újra letartóztatták. A vád az volt, hogy erőszakkal kényszeríti a gyerekeket hittanra. Itt nem annyira veréssel, mint lelkileg akarták megtörni. Négy esztendőre ítélték. Hármat leült, 1963-ban szabadult. Maradt az állandó ellenőrzés, az éjjel-nappali váratlan látogatás. Így élt több mint két évtizedig. /Váradi Mária: A kommunizmus pere. Gúzsba kötött ige. Gyergyószárhegy, 1949. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 17./

1996. április 1.

Ápr. 1-jén Cseres Tiborra emlékeznek szülőfalujába, Gyergyóremetén, a tavaly felállított emlékmű megkoszorúzásával. Ebben a hónapban fogják megrendezni a Cseres Tibor Napokat szavalóversennyel és tudományos értekezlettel. A szervező a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

1996. augusztus 19.

Aug. 19-én emléktábla-avatás volt Gyergyóremetén: dr. Balás Gábor jogtörténész, székelységkutató, író /1909-1995/ tiszteletére a Budapesti Székely Kör, és a helyi Cseres Tibor Közművelődési Egyesület ünnepélyes keretek között emléktáblát helyezett el a művelődési ház falára. Dr. Balás Gábor, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem gyémántdiplomás tanára, a Budapesti Székely Kör megalapítója, több jogtörténeti munka szerzője, jelentős könyvek szerzője és szerkesztője /A székelyek nyomában, A székely művelődés évszázadai, Utazások Erdélyben/. Bővül a helyi könyvtár állománya is, dr. Balás Gábor könyvtára egy részét Gyergyóremetének adományozta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Balás Gábor jogtörténeti munkája: Erdély jókora jogtörténete.

1996. augusztus 19.

Aug. 19-én emléktábla-avatás volt Gyergyóremetén: dr. Balás Gábor jogtörténész, székelységkutató, író /1909-1995/ tiszteletére a Budapesti Székely Kör, és a helyi Cseres Tibor Közművelődési Egyesület ünnepélyes keretek között emléktáblát helyezett el a művelődési ház falára. Dr. Balás Gábor, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem gyémántdiplomás tanára, a Budapesti Székely Kör megalapítója, több jogtörténeti munka szerzője, jelentős könyvek szerzője és szerkesztője /A székelyek nyomában, A székely művelődés évszázadai, Utazások Erdélyben/. Bővül a helyi könyvtár állománya is, dr. Balás Gábor könyvtára egy részét Gyergyóremetének adományozta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Balás Gábor jogtörténeti munkája: Erdély jókora jogtörténete.

1996. október 17.

Az elmúlt napokban Fodor Sándor kolozsvári író a Cseres Tibor Művelődési Társaság meghívására Gyergyóremetére látogatott, író-olvasó találkozóra. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

1996. december 14.

Gyergyóremetén dec. 14-én a Fráter György Általános Iskolában a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége az ezeréves magyar oktatás tiszteletére kitüntetett három gyergyóremetei pedagógust. A kitüntetések átnyújtása után a jelelevők megtekinthették A gyergyói iskolák a milleneum évében című kiállítást, Laczkó Szentmiklósi Endre kutatómunkájának eredményét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

1999. február 24.

A Gyergyóremetén működő Cseres Tibor Közművelődési Egyesület áprilisra, a hagyományosan megrendezendő Cseres Tibor Napokra tervezi megjelentetni második évkönyvét. /Elhatározták ugyanis, hogy kétévente évkönyvet adnak ki./ Rendbeteszik az 1995-ben felállított Cseres Tibor emlékművet is. /Közművelődési hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

1999. március 30.

Gyergyóremetén Czirják Edit /Gyergyószentmiklós/ bemutatta És akkor váratlanul megszólalt az Isten című verseskötetét. /Hírek Remetéről. = Új Kelet (Gyergyószentmiklós, független információs hetilap), márc. 30. - 13. sz./

1999. május 4.

Idén április 30-án és május elsején rendezte meg Gyergyóremetén a hagyományos Cseres Tibor Napokat az íróról elnevezett közművelődési egyesület és a Fráter György Általános Iskola. A rendezvényen, az előző évekhez hasonlóan, községi szintű szavalóversennyel ünnepeltek a diákok. Megkoszorúzták a Cseres Tibor emlékművet, emlékezve a falu nagy szülöttére, majd Kozma Mária csíkszeredai írónővel találkoztak, aki a közelmúltban megjelent Asszonyfa című kötetét mutatta be az egybegyűlteknek. /Cseres Napok. = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), máj. 4. - II. évf. 18. sz./

1999. május 14.

Április 24-én Gyergyóditró adott otthont a XIV. Gyergyó-medencei Egyházi Kórustalálkozónak, melyen Gyergyóalfalu, Borszék, Gyergyócsomafalva, Ditró, Maroshévíz, Gyergyóremete, Gyergyószárhegy, Gyergyószentmiklós, Tekerőpatak, Gyergyótölgyes és Gyergyóújfalu énekkarai vettek részt. /Egyházi kórustalálkozó. = Gyergyócsomafalvi Délhegyalja, máj. - IV. évf. 5. sz./

1999. május 14.

Székelyudvarhelyen ötödik alkalommal rendezték meg az Éneklő ifjúság kórusfesztivált, számolt be Bodurján János, a székelyudvarhelyi művészeti szakközépiskola igazgatója az eseményről. Ezeken a rendezvényeken eddig több mint hatvanezer dalos énekelt "angol, belga, francia, luxemburgi, macedón, német, olasz, osztrák, spanyol, svájci, román kórusok. Erdélyiek, kárpátaljaiak is. Nagyon sok kórus jött el, a gyergyóremetei Fráter György, a székelykeresztúri Petőfi Sándor általánosok, a csíkszeredai Nagy István, a mienk, a Palló Imre, a marosvásárhelyi művészeti szakközépiskolák, az udvarhelyi Református Kollégium, a székelykeresztúri Orbán Balázs gimnázium, a gyulafehérvári katolikus szeminárium " énekkarai, a szentegyházi gyermekfilharmónia kórusa, a marosvásárhelyiek ifjúsági vegyes kórusa, a kolozsvári Kós Károly kamarakórus. /Oláh István: Éneklő ifjúság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

1999. november 8.

Nov. 6-án Gyergyóremetére zarándokoltak a gyergyói keresztalják, hogy együtt ünnepeljék a templom védőszentjét, Szent Lénárdot. Az ünnepi szentmisét P. Balázs Aba esztelneki ferences celebrálta, az oltárnál ott volt Bálint Lajos ny. érsek is. A búcsún megjelentek között ott volt dr. Garda Dezső és Nagy István parlamenti képviselő is. Nagy István a szociális kérdések terén tudott tájékoztatni, dr. Garda Dezső pedig az egyházi javak visszaszolgáltatásáról, az egyházi vagyon helyzetéről és az erdőkkel kapcsolatos kérdésekről. /Aranymisés áldás Gyergyóremetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

1999. november 19.

Nov. 11-én a képviselőházban kiosztották az erdőkitermelésben történő visszaéléseket kivizsgáló parlamenti bizottság 400 oldalas jelentését, tájékozatott dr. Garda Dezső parlamenti képviselő. Dr. Garda Dezső hozzászólásában kifejtette: a régi erdészeti igazgatóságok mindent elkövettek azért, hogy fedezzék a törvénytelenségeket, amelyek során az állami erdők nagy részét nagyon olcsó áron játszották át kétes vállalkozóknak. Hozzátette, hogy a magánerdőkben is nagyméretű pusztítás zajlik. Érintette a remetei és csomafalvi helyzetet, hangsúlyozva, hogy Csomafalván igazságtalanul bántak a lakossággal: Dejeu volt belügyminiszter szabad teret adott a Hargita megyei rendőrségnek a bosszúállásra. Felelősségre kell vonni a vétkeseket, és kártérítést kellene fizetni a gyergyószentmiklósiaknak, javasolta Garda. Elmondta azt is, egyes cégek radioaktív anyagot terítettek szét a Gyergyói- medence különböző útjaira, kitéve a lakosságot a radioaktív sugárzásnak. Jelezte, hogy az erdők visszaadása korlátozott mértékben történik. /Gál Éva Emese: "Felelősségre kellene vonni a vétkeseket" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

1999. november 19.

Nov. 11-én a képviselőházban kiosztották az erdőkitermelésben történő visszaéléseket kivizsgáló parlamenti bizottság 400 oldalas jelentését, tájékozatott dr. Garda Dezső parlamenti képviselő. Dr. Garda Dezső hozzászólásában kifejtette: a régi erdészeti igazgatóságok mindent elkövettek azért, hogy fedezzék a törvénytelenségeket, amelyek során az állami erdők nagy részét nagyon olcsó áron játszották át kétes vállalkozóknak. Hozzátette, hogy a magánerdőkben is nagyméretű pusztítás zajlik. Érintette a remetei és csomafalvi helyzetet, hangsúlyozva, hogy Csomafalván igazságtalanul bántak a lakossággal: Dejeu volt belügyminiszter szabad teret adott a Hargita megyei rendőrségnek a bosszúállásra. Felelősségre kell vonni a vétkeseket, és kártérítést kellene fizetni a gyergyószentmiklósiaknak, javasolta Garda. Elmondta azt is, egyes cégek radioaktív anyagot terítettek szét a Gyergyói- medence különböző útjaira, kitéve a lakosságot a radioaktív sugárzásnak. Jelezte, hogy az erdők visszaadása korlátozott mértékben történik. /Gál Éva Emese: "Felelősségre kellene vonni a vétkeseket" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

1995. március 29.

Ápr. 1-jén, 80. születésnapján emléket állít Cseres Tibor írónak szülőfaluja, Gyergyóremete. A központi parkban felavatják az író arcképének domborművét és emléktábláját. A rendezvényen részt vesz a Magyar Írószövetség részéről Tornai József és Jókai Anna, valamint számos erdélyi író, Lászlóffy Aladár, Fodor Sándor, Gálfalvi György, Ferenczes István és mások. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

1995. április 1.

Ápr. 1-jén, Cseres Tibor /1915-1993/ születésének 80. évfordulóján leplezték le szülőfalujában, Gyergyóremetén Burján Gáll Emil bronzba öntött plakettjét. Az emlékülésen és a koszorúzáson megjelent Alföldi László a követség részéről, Tornai József a Magyar Írószövetség elnöke, Kántor Lajos, a MÚRE elnöke, Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, Kötő József, az EMKE főtitkára és még sokan mások. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./ Ezután került sor a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület megalakítására, melynek tiszteletbeli elnökéül özv. Cseres Tibornét kérték fel, elnökéül pedig Papp Mihályt választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4., 506. sz./

1995. május 10.

Domokos Pál Péter 1935-ben a Gyergyói-medence gyermekkórusainak ösztönzésére kórusvetélkedőt szervezett, amelynek vándorzászlója mindig a legjobb kórusnál maradt. 1992-ben Gyergyószentmiklóson újraindították ezt a kezdeményezést, Domokos Pál Péter Kórustalálkozó néven, 1993-ban Gyergyóremetén, 1994-ben Ditróban, idén pedig Gyergyóalfaluban rendezték meg, ahol 13 kórus lépett fel. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

2000. október 27.

Okt. 29-én emlékszobát avatnak Gyergyóremetén Cseres Tibor írónak, a falu nagy szülöttjének. Az avatás a Cseres Tibor emlékműnél történő koszorúzás után lesz. /Emlékszoba Cseres Tibornak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

2000. október 31.

Gyergyóremete példásan őrzi Cseres Tibor emlékét. A szülőfalu közművelődési egyesülete az ő nevét viseli. Néhány éve emlékművet állítottak az író tiszteletére, okt. 29-én pedig emlékszobát is nyitottak, ahol bemutatják az összes Cseres-művet és -kiadást, személyes tárgyak, a József Attila-díjak és a Kossuth-díj mellett az író kiadatlan életrajzának "házi példánya" is helyet kapott az író lányának jóvoltából. Este a helyi vezetékes televízió műsorán a Cseres Tibor forgatókönyve alapján készült Égi madár és A fekete rózsa című filmek szerepeltek. Bemutatták a Vízaknai csata című tévéfilmet is, az író magyarázatával. /Bajna György: Cseres Tiborra emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 31./

2000. november 14.

Nov. 13-án Kovásznán, Zabolán, Kézdivásárhelyen, Sepsibükszádon, Tusnádfürdőn és Csíkszeredában járt az RMDSZ kampánykaravánja. Az akció utolsó napja nov. 14-e, az útvonal pedig Gyimesfelsőlokon, Csíkcsicsón, Csíkszentdomokoson, Gyergyóújfalun, Gyergyóremetén és Gyergyószentmiklóson keresztül vezet. /Kampánykaraván Udvarhelytől Sepsiszentgyörgyig. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

2000. november 15.

A Gyimesekben, Felcsíkon és Gyergyóban járt tegnap az RMDSZ székelyföldi karavánja, élén Frunda György államelnökjelölttel. A vendégek mindenütt lelkes fogadtatásban részesültek. Nov. 14-én Gyimesfelsőlokon csángó népviseletbe öltözött muzsikusok fogadták Frunda György szenátort, az RMDSZ államelnökjelöltjét, Markó Béla szövetségi elnököt, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi minisztert, Zsombori Vilmos megyei tanácselnököt. Markó Béla példaértékűnek nevezte a gyimesiek helytállását, kitartását, Frunda György pedig támogatást ígért az itt élőknek, kijelentve: Ha Románia államelnöke leszek, létrehozom a Csángó Főosztályt. A Vadhajtás együtes fellépése zárta a műsort. A csíkcsicsói fogadtatást a madéfalvi fúvószenekar tette ünnepélyessé. A földtörvény alkalmazásának nehézségeit, a fa mértéktelen kitermelését többen szóvá tették, akárcsak az 1968 előtti közigazgatási egységek visszaállítását, a magyar anyanyelvű rendőrök szükségességét vagy a földgáz bevezetésének problémáit. A kormánykoalícióba lépés Markó Béla szerint csak nagyon kemény feltételekkel történhet meg. Csíkszentdomokos lakossága a község főterén várta a székelyföldi karavánt, a találkozót a helyi hagyományőrző együttes műsora fejezte be. Telt házas találkozókat tartottak Újfaluban, Remetén és Gyergyószentmiklóson is. Gyergyóremetén versekkel köszöntötték a vendégeket. Gyergyószentmiklóson dr. Garda Dezsővel egészült ki a székelyföldi karaván. /Kovács Attila, Bajna György: Sikeres volt az RMDSZ székelyföldi karavánja. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./

2000. november 16.

Cseres Tibor író tiszteletére okt. 29-én emlékszobát avattak Gyergyóremetén. A községben 1995 márciusában megalakult a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület. Először emlékművet emeltek Cseres Tibornak. Burján Gál Emil alkotását 1995. ápr. 1-jén avatták fel. Most pedig emlékszoba létesült a remetei Művelődési Otthon egyik helyiségében. Azért itt, mert az író szülőházát, sajnos, már rég lebontották. A Papp Mihály által irányított Közművelődési Egyesület elnyerte az Illyés Közalapítvány pályázatát, amely nagyrészt megoldotta az emlékszoba berendezésének anyagi gondjait. Az Egyesület II. füzetének megjelenése Barabás Imre és Román Sándor nevéhez fűződik. /Gergely Géza, Ditró: Emlékszoba Cseres Tibor szülőfalujában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2000. november 16.

Cseres Tibor író tiszteletére okt. 29-én emlékszobát avattak Gyergyóremetén. A községben 1995 márciusában megalakult a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület. Először emlékművet emeltek Cseres Tibornak. Burján Gál Emil alkotását 1995. ápr. 1-jén avatták fel. Most pedig emlékszoba létesült a remetei Művelődési Otthon egyik helyiségében. Azért itt, mert az író szülőházát, sajnos, már rég lebontották. A Papp Mihály által irányított Közművelődési Egyesület elnyerte az Illyés Közalapítvány pályázatát, amely nagyrészt megoldotta az emlékszoba berendezésének anyagi gondjait. Az Egyesület II. füzetének megjelenése Barabás Imre és Román Sándor nevéhez fűződik. /Gergely Géza, Ditró: Emlékszoba Cseres Tibor szülőfalujában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2000. november 16.

Cseres Tibor író tiszteletére okt. 29-én emlékszobát avattak Gyergyóremetén. A községben 1995 márciusában megalakult a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület. Először emlékművet emeltek Cseres Tibornak. Burján Gál Emil alkotását 1995. ápr. 1-jén avatták fel. Most pedig emlékszoba létesült a remetei Művelődési Otthon egyik helyiségében. Azért itt, mert az író szülőházát, sajnos, már rég lebontották. A Papp Mihály által irányított Közművelődési Egyesület elnyerte az Illyés Közalapítvány pályázatát, amely nagyrészt megoldotta az emlékszoba berendezésének anyagi gondjait. Az Egyesület II. füzetének megjelenése Barabás Imre és Román Sándor nevéhez fűződik. /Gergely Géza, Ditró: Emlékszoba Cseres Tibor szülőfalujában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2000. december 11.

Fodor Sándor, aki december 7-én ünnepelte 73. születésnapját, Csutakfalván és Gyergyóremetén találkozott olvasóival. A házigazdák mind a két helyen verssel köszöntötték a szülőföldjére, Székelyföldre, hazalátogató közkedvelt írót. A találkozó idején villanyáram nélkül maradtak a medence észak-nyugati települései, az író ajánlásait gyertyafényben írhatta be az igénylők könyveibe. Mintha 1989 előtti találkozón lettek volna.. /Bajna György: Gyergyóremetére látogatott Fodor Sándor. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

2000. december 18.

Gyergyóremete önkormányzata megszavazta egy műemlékház megvételét, amelyik tájmúzeumként fog működni, helyet adva Cseres Tibor író hagyatékának és néprajzi gyűjteményeknek. A tájház megvásárlásának egy részét a község önkormányzata állja költségvetéséből, másik részét a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület nyerte az Illyés Közalapítványhoz benyújtott pályázatával. /Múzeum lesz Remetén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ A tájházban helye lesz Cseres Tibor, Balás Jenő, dr. Balás Gábor emlékének, és megtekinthető lesz Nagy Bulcsú tanár páratlan madárgyűjteménye, melyet a Szárhegyi Alkotóközpontban őriznek. /Bajna György: Falugazdagító döntések Remetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-174




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998