udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 27 találat lapozás: 1-27
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. március 30.

A Gyergyóújfalu községközponthoz tartozó Tekerőpatak lélekszáma csökken, jelenleg 1468-an vannak. A faluban 300 cigány lakos él és két betelepült román pásztorcsalád. A földek egy részét még mindig nem mérték ki. Az egyetlen bejegyzett magántársulás 35 család földjén gazdálkodik. A nyolcosztályos iskola 1991-ben felvette a Tarisznyás Márton nevet, mondta el Horváth Sándor igazgató. Két éven át egyetlen román gyermek miatt román tagozatot tartott fenn az állam, jelenleg három román tanulója van a román tagozatnak. Az iskola testvérkapcsolatot tart egy svájci iskolával, ahonnan rendszeres támogatást kapnak. 1993 óta a magyarországi Somosvárddal van testvérkapcsolata Tekerőpataknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

1996. május 18.

Tizedik alkalommal rendezték meg a Gyergyói-medence egyházi kórustalálkozóját máj. 18-án, Tekerőpatakon. A medence kórusain kívül fellépett a borszéki és maroshévízi kórus, valamint a magyarországi Biharnagybajom kórusa is. Mindegyik énekkar faluja népviseletében lépett fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

1998. július 29.

Hirtelen megnövekedtek a kis patakok is, Tekerőpatak templomába befolyt a víz. - Csomafalván másfél hét leforgása júl. 26-án alatt másodszor pusztított az árvíz. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 29. - aug. 4./

1999. május 14.

Április 24-én Gyergyóditró adott otthont a XIV. Gyergyó-medencei Egyházi Kórustalálkozónak, melyen Gyergyóalfalu, Borszék, Gyergyócsomafalva, Ditró, Maroshévíz, Gyergyóremete, Gyergyószárhegy, Gyergyószentmiklós, Tekerőpatak, Gyergyótölgyes és Gyergyóújfalu énekkarai vettek részt. /Egyházi kórustalálkozó. = Gyergyócsomafalvi Délhegyalja, máj. - IV. évf. 5. sz./

2000. október 9.

Okt. 7-én ünnepelte a gyergyószentmiklósi Domokos Pál Péter Női Kar 10. születésnapját. A helyi kórusok (Ipartestületi Férfi Dalárda, Örmény Vegyes Kórus és az ünnepelt női kar) mellett a gyergyószárhegyi Kájoni János Vegyes Kar, a gyergyóditrói Dalcsoport és Kolumbán István tekerőpataki fúvószenekara köszöntötte a Pál Ibolya tanárnő által alapított és vezetett kórust. Köllő Miklós műépítész az ezeréves évfordulónak tisztelgett rövid régizene-válogatással, majd Köllő Tündével népi hangszerek bemutatására és megszólaltatására is vállalkozott. Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke köszöntötte a női kart, majd díszoklevelet adott át a szövetség 250. tagjának, az ünneplő kórusnak. /Bajna György: Dalosok ünnepe Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./

2000. október 23.

Okt. 22-én Budapest V. kerületének küldöttsége átadta Gyergyószentmiklós magyarságának a millenniumi zászlót. Hajdó István főesperes emlékeztette a közösség vezetésére vállalkozókat az elődök példájára - kezdve Dózsa Györgytől az 1956-os forradalomig -, akiket nem kicsinyes érdekek vezettek, hanem azok felemelkedése, akikből vétettek. Jelen volt Kontesveller József prefektus és Dézsi Zoltán, a megyei tanács alelnöke is. A templomi ünnepség után mintegy 3500 ember indult a tekerőpataki fúvósok zenéjére a városi temetőbe, hogy a kommunizmus áldozatainak állított emlékműnél tisztelegjenek az 1956-os forradalom áldozatainak emléke előtt. /Bajna György: Millenniumi zászlóátvétel és 1956-os megemlékezés Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./ A templomból lovashuszáros, fúvószenekaros körmenetben indult a tömeg a temetőbe, ahol a diktatúra áldozatainak emlékműve előtt az 1956-os forradalomra emlékeztek. Az ünnepi beszédek közül kiemelendő Salamon László volt 56-os elítélt a forradalom jelentőségét számadatokkal és kihatásaiban is értékelő szónoklata és a zászlót hozó-átadó Erdős László honvédezredes beszéde, amelyben történelmi tragédiáink nagyhatalmi háttereit is ecsetelve szólított a megmaradásra. /Gál Éva Emese: Millennium és forradalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

2000. március 16.

A Gyergyói TKT március 10-i ülésének fő napirendi pontja a Hargita megyei magyar oktatás helyzete volt, különös tekintettel a szórványban levő iskolákra. Az ülésen részt vettek a térség magyar iskolaigazgatói, a megyei tanfelügyelőség képviselete, az RMDSZ területi küldöttei, valamint Dézsi Zoltán TESZ-elnök, dr. Garda Dezső és Nagy István parlamenti képviselők. A szórványmagyar iskolák sorvadnak, mind kevesebb a gyermek. Maroshévízen évek óta halogatja a magyar iskola építését a minisztérium, a gyermeklétszám csökken, mert egyre több szülő iratja gyermekét román tagozatra. Az asszimiláció erősödik, a román tagozattal közösen tartott képességvizsgákon és érettségin a magyar gyermekek hátrányos helyzetbe kerülnek. A magyar szórvány iskolák nem kapják meg a képviseleti iskola minősítést, ami szintén hátrányos helyzetet jelent. A marosfői I-VIII. osztályos magyar iskola egy régi villában működik, túl kicsi osztálytermekkel, melyek nem felelnek meg az oktatási céloknak. Itt 15 óvodás, 14 elemista és 16 V-VIII. osztályos gyermek van magyar tagozaton, a létszám stabilnak látszik. Hasonlóan van utánpótlás Gyergyótölgyesen is, ahol 1994-től működik magyar óvoda. Tekerőpatakon, ahol az 1500 fős lakosságból 256 roma nemzetiségű, 45 cigány gyermek beiskolázatlan. Az ülésen többen élesen bírálták a Hargita megyei tanfelügyelőséget, amiért nem támogatja kellőképpen a szórványmagyar iskolákat. Az is megengedhetetlen - fogalmazta meg Dézsi Zoltán TESZ-elnök -, hogy Hargita megyében a magyar iskolák román nyelven kapják a tanfelügyelőségtől az értesítéseket. Megfogalmazódott az is, hogy a képességvizsgát és érettségit nem szabad együtt szervezni a román tagozattal, a mároshévíziek inkább jöjjenek át Gyergyóditróba vagy Gyergyószentmiklósra. A tavalyi képességvizsgán a vizsgáztató bizottság élére magyar tagozaton román elnököt neveztek ki Gyergyószentmiklóson. Dr. Garda Dezső megfogalmazta, hogy Gyergyó és Maroshévíz iskolái kiszorulnak minden támogatásból, mostohagyermekek Székelyudvarhely és Csíkszereda iskoláihoz képest. /Szórványmagyar oktatás és TKT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

2000. szeptember 2.

Háromnapos budapesti vendégszereplésen vesz részt szeptember 3-5-én a gyergyótekerőpataki fúvószenekar, eleget téve a Trianon Társaság meghívásának. /Turnén a fúvószenekar. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

2001. május 28.

1987. július 12-én Ditróban rendezték meg első alkalommal Ditró, Lövéte és Gyergyóújfalu egyházi kórusainak részvételével a mára 13. évfordulóját ünneplő s a tavalyi - szárhegyi - találkozó óta Kájoni János neve alatt szervezett seregszemlét. Május 26-án 11 egyházi kórus mutatkozott be. Szárhegy, Tekerőpatak, Csomafalva, Ditró, Újfalu, Maroshévíz, Borszék, Remete, Gyergyószentmiklós, Alfalu énekkarai. /Egyházi kórustalálkozó Alfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./

2001. szeptember 17.

Gyergyókilyénfalva azon 14 romániai település közé tartozik, amely bekapcsolódott az Operation Village Roumain faluturizmus-hálózatba. A faluturizmus Kilyénfalván 4-5 esztendeje alakult ki a falu belga testvértelepülése sugallatára. A községben még nincs ivóvízhálózat és kanalizálás. A nyáron svájci szakértők látogattak Kilyénfalvára, akik újra felleltározták a fogadóhelyeket, videofelvételeket készítettek. A sváciak megígérték, hogy weboldalt is fognak szerkeszteni Kilyénfalváról, amely a fogadóláncban állandó jelleggel leolvasható lesz az interneten. - Gyergyóújfaluban új hattantermes iskola építésébe kezdtek, az Európai Bank támogatásával. A tekerőpataki régi iskolaépület felújítását elvégezték. - A közbirtokossági legelőket, beerdősödött legelőket hiánytalanul visszakapták a közbirtokosságok a múlt év folyamán, és már gazdálkodtak is. /Gál Éva Emese: Weboldal is lesz Kilyénfalváról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2002. július 3.

A csíkmadarasi fúvóstalálkozón hat fúvószenekar vett részt. Tekerőpatak, Gyergyóújfalu, Vasláb, Szentkirály, Madéfalva és Csíkmadaras fúvósai szórakoztatták a község zenekedvelő lakóit. A rendezvényt a Csíkmadarasi Ifjúsági Fórum a polgármesteri hivatal koordinálásával, támogatásával szervezte. /Bíró László, Csíkszereda: Fúvószenekarok Csíkmadarason. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

2002. szeptember 25.

Szeptember 22-én tartották a Kossuth emlékév záróünnepségét Csomafalván. A Kossuth és a székelyek c. ülésszak helyt adott Kiss Portik Irén Kossuth Lajos a magyar nép tudatában című könyve bemutatójának. Csomafalván összegyűltek azon települések lovas-küldöttségei, amelyek igényelték a Magyarok Világszövetségétől a Kossuth emlékzászlót. A "...hiszek a nemzetben..." feliratú Kossuth emlékzászlót, amelynek első példányát Monokra, a Kossuth szülőfalujában vitték, a másodikat pedig a washingtoni Capitoliumba, továbbra is igényelheti minden magyar közösség. A zászlót átvette Gyergyóalfalva, Gyergyóremete, Gyergyóújfalu, Tekerőpatak, Szárhegy, Gyergyóditró, Gyergyószentmiklós, Borszék, Marosfő, Maroshévíz, és Szentegyháza küldöttsége, valamint a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány. Az ünnepségen Sógor Csaba szenátor is beszédet tartott. /Gál Éva Emese: A Kossuth emlékév záróünnepsége Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

1998. december 9.

Dec. 4-5-6. évek óta Gyergyószentmiklós ünnepe. Dec. 4-én hősei előtt rótta le kegyeletét a város, a Kossuth- és Petőfi-szobornál, valamint Kiss Antal kopjafájánál. Dr. Garda Dezső mondott beszédet. A Figura Stúdió színházi napokat szervezett. Tanácskozást tartottak a vidék fejlesztéséről. Bogos Zsolt és Várdai György előadásaiból kiderült, hogy a Gyergyó vidék gazdaságát a Hargita megyei átlagnál is jobban sújtották a változások, nagy a munkanélküliség. Fellépett a Szent Miklós Kamarakórus. A főtéren hagyományosan felvonultak a huszárok, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség daliás képviselői, a tekerőpataki fúvósok és több néptáncegyüttes, a sort a cserkészek zárták. Dec. 6-án ünnepi szentmisén Benedek Domokos, az Erdélyi Ferences Rendtartomány vezetője mondott beszédet, majd a hagyományos búcsús körmenet következett a keresztaljákkal. A múzeumban bemutatták dr. Garda Dezső A falutörvénytől a közbirtokosságig című tanulmánykötetét, majd megnyílt a képzőművészeti kiállítás, fellépett a Domokos Pál Péter Női Kórus és a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör tagjai verseiket olvasták fel. /Gál Éva Emese: Ünnepnapok Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9., Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), dec. 9-15. - 48. sz./

2003. április 30.

Tekerőpatakon Horváth Sándor iskolaigazgató kifejtette, hogy a felső iskolaépület javítási munkálatait, amelyhez két éve kezdtek hozzá, 60%-ban sikerült felújítaniuk. Az épületnek 1996-ban beomlott a mennyezete. Időközben szerepelt világbanki támogatási listán is, de a Gyergyóújfaluban felépült 8 tantermes iskola elvitte ezt a lehetőséget. Folyamatban van egy szülői alapítvány létrehozása, hogy pályázhassanak pénzért az iskolának. Februárban szavalóversenyt szervezek, szeretnének hagyományt teremteni, s minden évben meghívni a gyergyói költőket. Tekerőpatakon szervezték meg az országos sífutóbajnokságot, s megrendezték a György Vilmos Sífutó Emlékversenyt is. Folyik az ivóvíz bevezetése. /Gál Éva Emese: Tekerőpataki beszélgetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

2003. május 13.

Máj. 11-én, a papi hivatás világnapján tartották meg Gyergyóújfaluban a hagyományos találkozót a Gyergyói Római Katolikus Főesperesség egyházi kórusai számára. Fellépett Tekerőpatak, Gyergyószentmiklós, Gyergyószárhegy, Maroshévíz, Gyergyóújfalu, Gyergyóditró, Gyergyóremete, Gyergyóalfalu és Borszéki templomi kórusa. Az első gyergyói kórustalálkozó 1987-ben volt Gyergyóditróban. /Bajna György: Szépet adni Istennek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./

2003. december 17.

A gyergyószentmiklósi Gépgyártóipari Iskolaközpont két XII. osztályos diákja, Gál Csongor és Gyulai Arthúr I. díjat nyertek Tekerőpatak monográfiája című, közösen írt dolgozatukkal Nagyenyeden, a nov. 21-23-a között rendezett II. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián. Eredményüknek köszönhetően 2004 március végén, április elején a diákok Szegeden, egy Kárpát-medence szintű tudományos diákköri versenyen fogják képviselni iskolájukat. A két diák tagja az Unicornis Diákkörnek, amelyet az idén januárban alakítottak meg András Szabolcs tanár vezetésével. A kör tagjai havonta jönnek össze. Jelenlegi témájuk Gyergyó története a második világháború idején, különös tekintettel arra az időszakra, amikor Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz, és magyar volt az adminisztráció. /Gál Éva Emese: Díjazott gyergyói diákok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

2004. március 16.

Gyergyószentmiklóson a Szabadság-emlékmű és a Kossuth Lajos-szobor talapzatára a város jelentősebb politikai és polgári szerveződései, valamint a testvérvárosok küldöttségei helyezték el a kegyelet virágait. A tekerőpataki fúvósok és a helyi Földváry Károly Hagyományőrző Lovas Bandérium tagjai immár elmaradhatatlan színfoltjai a hasonló rendezvényeknek. A bárminemű politikai felhangot nélkülöző beszédében Farkas Zoltán, a városi RMDSZ elnöke annak a hitével szólott, aki arra vágyik, hogy a jelen és múlt egymásra találásából érdemesebb jövő szülessen. /Bajna György: Méltó megemlékezés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

2004. július 26.

Gyergyóremetén az V. falunapok alkalmával júl. 24-én megnyílt Dezső László fotókiállítása, de volt Beatrice és Nagy Feró koncert is. A dísztanácsülésen Kántor István ny. tanárt díszpolgári címmel, Lázár Lajos plébánost Pro Remete-díjjal tüntették ki. A budapesti Székely Kör hét sokgyermekes anyának adott át pénzjutalmat. A 70 esztendeje alakult fúvószenekar ünneplésére a ditrói, a gyergyóújfalvi és a tekerőpataki fúvósok is a nagyközségbe látogattak. Az ünneplések sorából kiemelkedett a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes műsora, majd tánctanítása. /Bajna György: V. Remetei Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./

2005. június 29.

Kolumbán István, a tekerőpataki fúvószenekar karmestere ládányi dokumentumot (alapító levél, jegyzőkönyvek a hangszervásárlásokról, elismerő oklevelek, fényképek) őriz az 1937-ben alakult rezesbanda történetéről. Jelenleg 24 tagú a Harsona néven újra bejegyzett zenekar. /Kristó Tibor: Fúvósébresztő. A tekerőpataki harsonások. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./

2005. augusztus 15.

Falunapokat tartottak Gyergyószárhegyen a Cika Kulturális Alapítvány, a Bástya SE és a Polgármesteri Hivatal (fő)támogatásával. Lovas felvonulás, a tekerőpataki fúvósok, Tücsök Peti és Hangya Levi zenés műsora és a Kővirág együttes gyermekkoncertje szórakoztatta a kikapcsolódni vágyókat. A Lázár-kastélyban Horváth Levente és Czimbalmos Márta festményeiből nyitottak kiállítást. Kicsinek bizonyult a táncház alkalmával a Cika-terem. Nem maradtak idén sem el a sportvetélkedők és a főzőverseny. Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén, a templom búcsújára sok keresztalja érkezik a nagyközségbe, ahol világi rendezvényeket is szerveznek. /Bajna György: Falunapok Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./

2005. augusztus 22.

Első alkalommal szerveztek Tekerőpatakon fúvóstalálkozót. A zenekarok a falu négy pontjáról indulva muzsikával is toborozták a hallgatóságot. Kolumbán Imre, Újfalu polgármestere nem feledkezhetett meg Kolumbán István érdemeiről, aki 55 esztendeje tagja a kitűnő fúvószenekarnak, s csaknem fél évszázada vezetője is. Több zenekar is fellépett: a 30 tagú parajdi – egykori Bányász – fúvószenekar, Gyergyóditró fúvószenekara, a Remetei Zenei Egyesület, a gyergyóalfalvi, a csíkmadarasi és a helyi fúvószenekar. /Bajna György: Fúvóstalálkozó Tekerőpatakon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 22./

2005. november 28.

November 26-án Csíkszeredában találkoztak a parajdi, korondi, borszéki, tekerőpataki, vaslábi és a gyergyóalfalvi fúvósegyüttesek. Még mielőtt a zenekarok a találkozó színhelyére – a Szabadság térre – vonultak volna, a város különböző részein ízelítőt adtak repertoárjaikból. Végül Urszuly Árpád karmester vezénylete alatt közösen fújták el a Hargita-indulót, ezután mindegyik együttes repertoárja kedvenc darabjait szólaltatta meg. /Kristó Tibor: Fúvósok találkozója Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./

2006. március 16.

Hargita megyében mindenütt emlékeztek a szabadságharcra. Székelykeresztúron a város főterén került sor az ünnepségre. Az Orbán Balázs Gimnázium, az Unitárius Teológiai Középiskola diákjai, valamint a Polgári Fúvószenekar és a fiatfalvi lovasbandérium felvonulásával kezdődött az emlékezés. Benyovszki Lajos polgármester üdvözölte a résztvevőket. A főszónok, Potyó Ferenc általános érseki helynök, a város egykori plébánosa az ünnep összetartó erejére hívta fel a figyelmet. A múzeumban Vármegyeházak a századfordulón címmel nyílt meg Hatvani Sándor fotókiállítása. Gyergyószentmiklóson az ünnepi szentmise után a tekerőpataki fúvósok muzsikájára vonultak az ünneplők a térre. Ünnepi beszéd helyett diákok szerepeltek, majd a Szabadság-emlékmű és a Kossuth-szobor megkoszorúzása után a mintegy félezer ember a temetőbe vonult Kiss Antal szabadságharcos honvédezredes kopjafájához koszorúzni. A Gyergyói-medencében egyébként Vasláb és Marosfő kivételével minden településen megünnepelték március 15-ét. Borszéken két helyszínen zajlottak az események: délben az iskolában és délután az Emlékparkban. Agyagfalván a kultúrotthonban Farkas Márton polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Antal István parlamenti képviselő, az Agyagfalva 1848 Alapítvány elnöke mondott ünnepi beszédet. /1848. március 15-re emlékeztek megyeszerte. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

2006. augusztus 13.

Dani Gergely katolikus pap a legnehezebb időben is kiállt csángómagyarok érdekeiért. Dani Gergely esperes-plébános /Lemhény, 1919. jún. 19. – Gyimesbükk, 1983. jan. 5./ a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium elvégzése után Brassóban érettségizett, teológiai tanulmányokat Gyulafehérváron folytatott. Kovásznán, Csernátonban, Gyergyószentmiklóson, Tekerőpatakon tevékenykedett. Gyimesbükkbe 1972-ben nevezték ki. Acélkemény magatartása töretlen hittel, erős akarattal párosult. A Gyimesben eltöltött tizenegy esztendejében talán egy nap sem volt, hogy ne kellett volna aggódnia a hívekért, a gyermekekért, akiket magyarul tanított írni-olvasni a hittanórákon; tervei megvalósításáért (a nagy templom felépítéséért, a kápolnák bővítéséért stb.). Első gondja az volt, hogy a kontomáci templomot (amely még Mária-Terézia idejében 1772–1782 között épült az ezeréves határnál a vámtisztek, ácsmesterek, hajdúk részére) felújítsa. A hívek faanyaggal és munkával járultak hozzá az új templom és a kápolnák felépítéséhez. Pénzük nem volt. Dani Gergely szinte egész Európát és Amerikát mozgósította. Lett pénz, lett harang, orgona és toronyóra is. A bukaresti engedély megszerzése ment a legnehezebben. Templomépítés közben nagyon sokszor voltak keserű napjai. A szekuritátén vallatták, megverték. A gyimesbükki nagy templomot Dani Gergely esperes-plébános a nehézségekkel dacolva, nagy áldozatok árán, 1974 és 1976 között sikerrel felépítette. 1976. október 15-én Jakab Antal püspök végezte a szentelési szertartást. Zúgtak a harangok, mintegy nyolcvan pap és többezer világi hívő volt jelen. Egy vasárnapi szentbeszédében azt mondta az esperes úr, ha ez a templom minden vasárnap megtelik imádkozó hívekkel, akkor nem kell félteni sem az egyház, sem a nemzet sorsát. A templom minden vasárnap megtelik. Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én, a gyimesi nagy templom felszentelésének harmincadik évfordulója kapcsán megemlékeznek Dani Gergely esperesről. Szeptember 24-én lesz az iskola névadó ünnepsége. Az egyetlen magyar nyelvű iskola Bákó megyében Dani Gergely nevét fogja viselni. /Antal Erzsébet: Emlékezünk Nagyboldogasszony napján. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 13./

2006. október 25.

1956 után átfogó megtorlási hullám kezdődött Romániában, koncepciós politikai pereket rendeztek. A Magyar Autonóm Tartományban 1956. október 28-a és 1965. december 31-e között a katonai ügyészségi adatok szerint mintegy 1100 személy ellen indítottak bűnvádi vizsgálatot. Ezek közül 826-at állítottak bíróság elé és ítéltek sokévi kényszermunkára. A megtorlás 1958-59-ben tombolt a legvadabbul. Az esetek 46%-ánál a vádiratokban tételesen is szerepel az 1956-os magyar forradalom és szabadságharccal kapcsolatos „ellenforradalmi” megnyilvánulás. Ezek közül egypáran (Szathmári Zoltán marosvásárhelyi, Salamon László gyergyószentmiklósi, Nagy Lakatos János gyimesbükki és Kertész Béla székelyudvarhelyi lakos) részt is vettek a magyarországi eseményekben, mások szervezetten, csoportosan vagy egyénileg „társadalmi rend elleni cselekedetet” követtek el. A bíróság elé állítottak legtöbben marosvásárhelyiek. A más tartománybeliek közül legtöbben – 30-an – brassóiak voltak és a 77 tagú EMISZ-ügyhöz kapcsolódtak. Meglepően sok a politikai megtorlás áldozata 24 faluban: Szárhegyből 15-en, Tekerőpatakról 14-en, Gyergyóújfaluból 12-en, Kozmásról és Galócásról 11-11-en, Csíkcsicsóból, Dedrádból, Erdőfüléből, Kézdiszentlélekről és Köpecről 10-10-en stb. A bíróság elé állított személyek etnikai megoszlása nagyjából megfelel a Magyar Autonóm Tartomány lakossága nemzetiségi összetételének. Nagyon magas a kollektivizálás ellen szavukat emelt meghurcolt személyek száma. A terror első áldozatai lettek előbb az osztályellenségnek tekintett (volt) kulákok, majd más gazdálkodók is. /Dr. Pál-Antal Sándor: ’56 – romániai megtorlások. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

2007. augusztus 6.

Gyergyótekerőpatakon a nagymise után a templomban ismertette augusztus 5-én Horváth Sándor iskolaigazgató az Ez történt, így történt című könyvet, amely az 1959-ben, 22 évesen letartóztatott, bebörtönzött, megalázott és kettétört életű Horváth Matilda (nevét így használja Matild néni) szenvedéseit tárja elénk. Matild néni beszélt a könyv születéséről, jelezve, most dolgozik élete regényén, mert a fiataloknak tudniuk kell a történelmet, amelynek része volt a kommunizmus ellen harcolók küzdelme is. A templomból az 1890-ben épült iskolához vonultak a résztvevők, melynek falán Csedő István plébános a kommunizmus hét gyergyótekerőpataki meghurcoltja – Bencze Ágoston, Bíró Vencel, Fórika István, Horváth Julianna, Horváth Matilda, Murcsek András és Tatár Anna – tiszteletére készült emléktáblát áldotta meg. /Bajna György: Emléktábla az áldozatoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./; Horváth Matilda: Ez történt, így történt… /Marosvásárhely, Lyra Kiadó, 2007/

2007. szeptember 21.

Gyergyószéki felekezetek kapják idén Hargita megyében a megyei tanács által kiutalt egyházi támogatást. 135 ezer lej áll a különféle felekezetekhez tartozó magyar és román gyülekezetek rendelkezésére annak a korábbi megállapodásnak az értelmében, miszerint a megyében évente más-más régió kap jelentősebb összeget. Idén a legnagyobb összeget a gyergyószentmiklósi római katolikus plébánia kapta, a pénzt a Bucsin negyedbeli Szent István-templom építésére fordítják. A gyergyóalfalvi Szentháromság-templom javítási munkálataira is adtak támogatást, továbbá a gyergyóditrói nagytemplom tatarozására, továbbá a tekerőpataki és salamási katolikus templomok tatarozására. A román egyházközösségek kevesebb összeghez jutottak, mert a Hargita megyében lévő ortodox és görög katolikus plébániákat tekintélyes összegekkel támogatja a kormány. /Jánossy Alíz: Idén Gyergyót támogatják. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./


lapozás: 1-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998