udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. július 2.

Székelyudvarhelyen a helyi polgármesteri hivatal és a Művelődési Ház közösen szervezte a Szejke Fesztivált, amelyet idén háromnaposra terveztek. Az első napon népművészeti kiállítás színesítette a programot. A hagyományos felvonulás és szabadtéri műsor a város melletti Szejkefürdőn a zuhogó eső miatt elmaradt. A gálaműsor a helyi Művelődési Házban zajlott több mint hat órán keresztül. Ezt a megszokott nyolc-tízezres létszámú közönség helyett csak alig hatszázan nézhették végig. A tizenhét népi együttes műsorában jelen volt a magyar, román, német, orosz-lipován, roma és ukrán népzene, illetve néptánc, ráadásul határon túli magyar népi csoportok is emelték a színvonalat. Hargita megyét az udvarhelyi Kékiringó, a máréfalvi Forogvirág, az Udvarhelyi Néptáncműhely, a Csíkszeredai Hargita Állami Székely Népi Együttes, illetve a gyergyóvárhegyi és szenterzsébeti romák képviselték. A Szejke Fesztivál júl. 1-jei programja zavartalanul zajlott. A népi kultúra szerepe az új évezredben címmel tartottak szakmai megbeszélést. /Murányi Antal: Terembe szorultak. Szakadt az eső a Szejke Fesztiválon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

2004. június 25.

Jún. 24-én megkezdődtek a Hargitai Megyei Napok. Kiállítás-megnyitókra, koncertekre, ünnepi műsorokra került sor Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron, Borszéken, Gyergyóvárhegyen, Tölgyesen és Borszéken. Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban megnyílt a megyében élő közel 60 képzőművész közös tárlata. /Hargita Megyei Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

2005. március 21.

Nagy anyagi károkat okozott a hóolvadás: leginkább az Arad, Fehér, Kolozs, Brassó, Kovászna, Hargita, Hunyad, Maros, Szeben, Dolj, Gorj, Mehedinti, és Valcea megyei háztartásokat sújtotta. Kolozs megyében 2500 hektár földterületet öntött el az ár. Désen 140 háztartást öntött el a víz. Szamosújváron 1500 hektár szántóföldet árasztott el a víz, Kackó községben pedig 250 hektár földterületet lepett el a megduzzadt patak. A vízfolyások több Kolozs megyei utat elárasztottak: továbbra sem lehet közlekedni Dés környékén és Szúnyogszegen. /J. L., K. O.: Erdély-szerte nagy károkat okoz az árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Az utóbbi évtizedek legnagyobb áradásával küzdöttek a hét végén a Hargita megyei települések. Az Olt és a Maros megáradt, termőföldeket, házakat öntött el. A Maros Gyergyóújfaluban 30, Csomafalván 20 háztáji gazdaságot öntött el, Maroshévízen közel egy kilométeres jégtorlasz képződött a folyón. Gyergyószárhegyen 50 lakásba és közel 1000 pincébe hatolt be a víz, sok esetben talajvízszivárgás következtében. Várhegyen 11 lakásba hatolt be a víz. Galócás és Maroshévíz között a 12-es országúton földcsuszamlás nehezítette a közlekedést. Maroshévízen kiöntött a Maros, 80 hektár termőföldet árasztva el, a város több utcáján is nehezen lehetett közlekedni. Kelemenpatak városrészben 20, Lunkányban szintén 20 háztáji gazdaság szenvedett árvízkárokat. A bajba jutott emberek nem kaptak számottevő segítséget a nehéz pillanatokban. Gyergyremetén 70 ház udvara és kertje, 35 hektár mezőgazdasági terület került víz alá. Csíkszentdomokoson 20 háztáji gazdaság, 35 pince és 30 kút szenvedte meg az áradást. Csíkszentkirályon 8 háztáji gazdaság és 20 hektár legelő szenvedett árvízkárokat, Szentimrén 4 háztáji gazdaságot, 60 hektár legelőt árasztott el a víz. Újszékelynél a Nagyküküllő szintje emelkedett meg. /Kovács Attila: Medrükből kilépett folyók. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./ Hunyad megyében több mint 400 hektárnyi termőföldet és tizenkét falut öntött el a víz. Öt települést teljesen elzárt a külvilágtól és körülbelül 130 gazdaságot érintett az áradás. A legsúlyosabb gondokat Alvácán, Kőrösbányán, Blajeni, Toplica és Demszus településeken jelezték. /Tizenkét falut öntött el. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

2006. június 20.

A múlt hét végi heves felhőszakadások Hargita megye néhány települését is érintették. Kaszonaltízen, Tusnádfürdőn, Újtusnádon, Csíkkozmáson, Várhegyen és Salamáson okoztak kisebb-nagyobb károkat a felhőszakadások és a szélviharok. Újtusnádon a Mitács-pataka 20 udvaron sepert végig, pincéket öntött el. /Kristó Tibor: Özönvíz tombolt Hargita megyében is. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

2007. április 3.

Hargita megyében közel 1400 család lakásában nincs villanyáram. Ilyen tekintetben vezet az erdélyi megyék sorában. Az elkövetkező két évben változni fog a helyzet. Jelenleg a Parajdhoz tartozó Bucsin faluban, a Korond melletti Kalondán és Vadasmezőn még nincs villany, a közeljövőben az oroszhegyi Üknyéden, Sikaszóban, Farkaslaka újonnan épült lakónegyedeiben és a Gyergyóvárhegy vonzáskörzetébe tartozó Dudán, valamint Várhegyfülpén bevezetik a villanyáramot. /Kozán István: Villamosításra váró családok. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998