udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1992. április 1.

Márc. 24-én Gyergyóvasláb község Heveder településén a rendőrök házkutatást tartottak Virág József, Fülöp Márton, Dénes József, Bérnád Antal és Tinca Aurel lakásán. A felsoroltaktól a rendőrök a házkutatásba való írásos beleegyezést csikartak ki. A rendőrség ezzel az akcióval megszegte az alkotmány előírását: "a házkutatásokat kizárólag a magisztrátus rendelheti el, és azokat csak a törvény által előírt formában lehet elvégezni." Az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének elnöksége tiltakozik az alkotmány megsértése, valamint az alapvető emberi jogok lábbal tiprása ellen. A tiltakozást Nagy István elnök írta alá. /Törvénytelen házkutatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

1992. április 9.

Heveder színmagyar kicsi település, a román lakosságú Vasláb községhez tartozik. Márc. 24-én több hevederi családnál törvénytelenül, minden papír nélkül házkutatást tartottak. Az újságíró végigjárta az érintett családokat. Az egyik családnál ellopott mezőgazdasági tárgyakat, a másiknál lőszert, a harmadiknál vaddisznóbőrt kerestek a rendőrök. Sehol sem találtak semmit. A házkutatások törvénytelenek voltak, állapította meg Hajdú Gábor szenátor. /Komán János: Hevederi házkutatások Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

2002. július 3.

A csíkmadarasi fúvóstalálkozón hat fúvószenekar vett részt. Tekerőpatak, Gyergyóújfalu, Vasláb, Szentkirály, Madéfalva és Csíkmadaras fúvósai szórakoztatták a község zenekedvelő lakóit. A rendezvényt a Csíkmadarasi Ifjúsági Fórum a polgármesteri hivatal koordinálásával, támogatásával szervezte. /Bíró László, Csíkszereda: Fúvószenekarok Csíkmadarason. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

2003. szeptember 12.

Alig néhány nappal a tanévkezdés előtt a Hargita megyei iskoláknak csupán egyharmada rendelkezik egészségügyi engedéllyel. A 612 oktatási intézmény közül 12 gimnázium, 220 általános iskola és 190 óvoda nem kapta meg eddig a jóváhagyást. Gyakori gond a csatornázás és a folyóvíz hiánya. Több intézmény oktatásra alkalmatlan épületben működik. A gyergyóvaslábi 1-es számú, a csíkszentgyörgyi és az újkászoni általános iskolákban, valamint a csíkszentdomokosi 5-ös Számú Óvodában egyelőre nincs folyóvíz. A jövő héten kezdődő ellenőrzés során a szakemberek akár a tanintézmény bezárását is elrendelhetik. /Balázs Ildikó: Tanévkezdés sűrűsödő gondokkal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

2002. június 4.

Gyergyószentmiklóson a Mark House Kiadó és nyomda reprint kiadásban tette az olvasó asztalára Kölönte Béla (1883-1934) főgimnáziumi történelemtanár eredetileg 1910-ben megjelent, Gyergyó története a kialakulástól a határőrség megszervezéséig (tekintettel a nemzetiségi kérdésre) c. könyvét. A szerző két jelentős történelmi munkája: Gyergyó története (1910) és Székely nagyjaink (1924). A Gyergyó története koronként tárgyalja a vidék történelmi szakaszait (vajdaság, fejedelemség kora), majd a románság betelepedését a vidékre - Vasláb kivételével, ahová román zselléreket a Lázár család valamivel korábban betelepített, a többi román település a XVII. század végén és a XVIII. sz. folyamán jött létre. Kölönte Gyergyót a székelység egyik keleti bástyájának tekintette, aggódott jövőjéért. Dezső László, a Mark House Kiadó /Gyergyószentmiklós/ igazgatója 100 példányt ingyen fölajánlott a Gyergyói medence könyvtárainak - beleértve az iskolai és egyházi tékákat is. /Gál Éva Emese: Közel száz éves könyv hasonmás kiadásban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2004. szeptember 21.

Szept. 18-án dr. Ébner Jenő nevét vette fel a marosfői 4-es számú Általános Iskola, bensőséges ünnepség keretében. Dr. Ébner Jenő lazarita szerzetes 1907. április 22-én született Budapesten. A lazarita rend romániai feloszlatása után, 1953-ban költözött Marosfőre, 1989. december 27-én gyilkolták meg marosfői otthonában. A névadó ünnepségen a hű barát, a szatmárnémeti Willand Ferenc emlékezett dr. Ébner Jenőre. Dézsi Zoltán alprefektus hangsúlyozta, jelentős előrelépésnek tartja, hogy Vasláb községben, melyhez Marosfő tartozik, sikerült magyar nevet adni egy tanintézménynek (igaz, az iskolatábla még csak egy nyelven, románul hirdeti ezt), és úgy látja, egyre erősödik a marosfői magyar közösség. /Iskolanévadás Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./ Kiegészítés: Ébner Jenőt a kommunista diktatúra idején bebörtönözték. A nyolcvanas évek végén többször betörtek hozzá. A betörőkben többször felismerte a Szekuritate embereit. A végezetes napon öten rontottak rá, kihurcolták a kápolnába, összekötözték a kezeit és agyonverték. /Hetényi Varga Károly: Szerzetesek a horogkereszt és a vöröscsillag árnyékában 2. kötet /Lámpás Kiadó, Abaliget, 2002/

2005. május 30.

Május 28-án felvonultak Csíkszentkirályon Újtusnád, Vasláb, a háromszéki Gidófalva, valamint Mikóújfalu fúvószenekarai. A csíkszentkirályi Tiva Egyesület közösen az önkormányzattal, immár harmadik alkalommal szervezte meg a fúvósok találkozóját az alcsíki nagyközségben. /Kristó Tibor: Fúvósok Bűvöletében. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./

2005. november 28.

November 26-án Csíkszeredában találkoztak a parajdi, korondi, borszéki, tekerőpataki, vaslábi és a gyergyóalfalvi fúvósegyüttesek. Még mielőtt a zenekarok a találkozó színhelyére – a Szabadság térre – vonultak volna, a város különböző részein ízelítőt adtak repertoárjaikból. Végül Urszuly Árpád karmester vezénylete alatt közösen fújták el a Hargita-indulót, ezután mindegyik együttes repertoárja kedvenc darabjait szólaltatta meg. /Kristó Tibor: Fúvósok találkozója Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./

2006. március 16.

Hargita megyében mindenütt emlékeztek a szabadságharcra. Székelykeresztúron a város főterén került sor az ünnepségre. Az Orbán Balázs Gimnázium, az Unitárius Teológiai Középiskola diákjai, valamint a Polgári Fúvószenekar és a fiatfalvi lovasbandérium felvonulásával kezdődött az emlékezés. Benyovszki Lajos polgármester üdvözölte a résztvevőket. A főszónok, Potyó Ferenc általános érseki helynök, a város egykori plébánosa az ünnep összetartó erejére hívta fel a figyelmet. A múzeumban Vármegyeházak a századfordulón címmel nyílt meg Hatvani Sándor fotókiállítása. Gyergyószentmiklóson az ünnepi szentmise után a tekerőpataki fúvósok muzsikájára vonultak az ünneplők a térre. Ünnepi beszéd helyett diákok szerepeltek, majd a Szabadság-emlékmű és a Kossuth-szobor megkoszorúzása után a mintegy félezer ember a temetőbe vonult Kiss Antal szabadságharcos honvédezredes kopjafájához koszorúzni. A Gyergyói-medencében egyébként Vasláb és Marosfő kivételével minden településen megünnepelték március 15-ét. Borszéken két helyszínen zajlottak az események: délben az iskolában és délután az Emlékparkban. Agyagfalván a kultúrotthonban Farkas Márton polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Antal István parlamenti képviselő, az Agyagfalva 1848 Alapítvány elnöke mondott ünnepi beszédet. /1848. március 15-re emlékeztek megyeszerte. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

2006. december 27.

1999 őszén Csiha Kálmán püspök a vaslábi önkormányzat által rendelkezésre bocsátott marosfői telken egy ifjúsági ház és kis templom alapkövét rakta le. A templomépítés fő szorgalmazója Dézsi Zoltán volt. Mára a kis templom felépült, az ifjúsági ház még nem készült el. Karácsony napján Bíró Sándor, Gyergyószentmiklós református szórványlelkésze úrvacsoraosztó istentiszteletét már Marosfőn, a takaros református istenházában tartotta, amelynek terveit Tövissi Zsolt készítette. A templom felekezetek feletti összefogásból született, az avató istentiszteleten is több felekezet híve vett részt. /Bajna György: Szívemet hozzád emelem. Református templom Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 27./

2007. március 21.

Annak ellenére, hogy az oktatási miniszter kimondta az összevont osztályok megszüntetését, Hargita megyében 15 iskolában a következő tanévben is fognak összevont osztályok működni. Azonban iskolák szűnnek meg, illetve vonják össze őket más iskolákkal az alacsony gyermeklétszám miatt. Hargita megyében a tanfelügyelőség munkatársai felmérték a valós helyzetet, Bondor István főtanfelügyelő konzultált a minisztériumban is, a tanfelügyelőség meghozta a döntést: a 2007–2008-as tanévben 15 iskolában fognak összevont V–VIII. osztályok működni: Orotva, Borzont, Kőrispatak, Salamás, Lóvész, Csinód, Fenyőkút, Gyimesfelsőlok (Domokos Pál Péter Általános Iskola román tagozata), Székelyandrásfalva, Kányád, Varság, Vasláb (magyar tagozat), Tölgyes (magyar tagozat), Borszék (Zimmethausen Általános Iskola – magyar tagozat), Fenyéd. Hat általános iskolában továbbra is működhetnek a külön osztályok annak ellenére, hogy egy osztályban nincs meg a működéshez szükséges tíz tanuló: Vájlapataka, Pálpataka, Csíkmindszent, Gyimesfelsőlok (Domokos Pál Péter Általános Iskola magyar tagozat), Kissolymos, Szentpál. Legkevesebb gyerekkel, öttel a szentpáli iskola hetedik osztálya fog működni. A tanfelügyelőség a következő tanévre iskolák összevonását is elhatározta: megszűnik a fiatfalvi Benedek Elek Általános Iskola, az ide tartozó 24 gyermek jövőben a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumba fog járni. Az ivói Székely János Általános Iskolát a zeteváraljai Jókai Mór Általános Iskolához csatolták. A farcádi 14 diák Felsőboldogfalvára fog járni, a hét galócási magyar gyermek pedig a szülők kérésére Salamáson fog tanulni. Ülkéről 23 általános iskolás Székelyszentkirály Szent István Általános Iskolájába fog járni, Székelypálfalváról pedig 17-en mennek a farkaslaki Tamási Áron Általános Iskolába. Végül az abásfalvi 26 általános iskolás a homoródszentmártoni Román Viktor Általános Iskola diákja lesz. Az idei iskolabusz-program keretében Hargita megye 18 járművet fog kapni, ezeket elsősorban az iskola-összevonás miatt ingázók rendelkezésére bocsátják. /Takács Éva: Iskolák szűnnek meg. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./

2007. május 21.

Harmadik alkalommal szervezték meg a Bárdos Lajos Éneklő Ifjúság fesztivált Gyergyóremetén. Több magyarországi kórus is fellépett, mellettük a csomafalvi Köllő Miklós Általános Iskola kórusa, a gyergyószentmiklósi Vaskertes Iskola énekkara, a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Líceum kórusa, továbbá az gyergyóalfalvi Helikon fúvószenekar, a gyergyócsomafalvi fúvószenekar, a ditrói, a csíkmadarasi fúvósok, a gyergyóújfalvi fúvósok és a vaslábiak is. /Bajna György: Gyergyóremete. III. Bárdos Lajos fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998