udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. március 23.

Gyertyámoson helyreállították azt az emlékművet, amelyet a szabadságharc hőseinek emeltek. Márc. 15-én itt gyűltek össze az emlékezők. "Ismét felfedeztünk egy fehér foltot kollektív tudatunk belső térképén", mondta Toró T. Tibor, Temes megye országgyűlési képviselője az ünnepségen. Eggyel szaporodott tehát a számon tartott bánsági emlékhelyek száma. /Felújított honvéd-emlékművet koszorúztak Gyertyámoson. = Temesvári Új Szó (Temesvár), márc. 23./

2001. július 7.

Szilágyi Puskás Albert református tiszteletes Szigetfalun, a bánsági református szórványközpont lelkészi hivatalában elmondta, hogy a település Gátalja község részét képezi, s a református nyilvántartásban 96 hívő szerepel. A kevés, de lelkes hívő áldozatkészségét példázza a tatarozott lelkészi hivatal, valamint a jó állapotban lévő csonkatornyú templom. Szilágyi Puskás Albert szórványlelkész árvaházat tervez az egykori református iskola kisajátított épületébe, ha sikerül visszaszerezniük az ingatlant. Ebben az árvaházban szeretné a felnövő gyerekeket reformátusnak, magyarnak nevelni.- A szigetfalui szórványközponthoz tartozik Gátalja, Vermes, Füzes /ahol eltűntek a kelyhek, eltűnt a vagyonleltár, lebontották a református templomot, valamint a parókiát/, továbbá Karámfüzes, Detta, Sztamora, Gyér és Csávos. Az utóbbi helyen polgármesteri hivatalban tájékoztatták: nem hogy reformátusok, magyarok sincsenek. A lelkész ennek ellenére elment, s talált 8 reformátust, akik sírva fakadtak, mert 40 éve nem láttak református lelkészt. Kiderült, hogy Csávoson templom is volt, amelyet az egyik árvíz ürügyén eltűntettek a föld színéről, a parókiával együtt. - A kilencvenes évek elején alakult meg a dettai református egyházközség azáltal, hogy az elköltözött német evangélikusok templomát az egyházkerület megvásárolta, megjavíttatta Tőkés László püspök úrnak köszönhetően. - Gátalja községben több mint 1200 magyar él. Össze kellene fogni a helybeli katolikus és református egyházközségnek az anyanyelvű oktatás megszervezése érdekében. - Január elsejéig a szórványlelkészhez tartozott Gyertyámos is. Ezen a településen 20 hívet talált, csakhogy szórványgyülekezet lévén nem foglalkoztak velük, ezért áttértek mindenféle vallásra, legtöbben az ortodoxra. Nem azt mondják, áttérnek ortodoxnak, hanem egyszerűen azt: "Tiszteletes úr, átállok románnak! Ne kérje az egyházi hozzájárulást." - A lelkész úgy látja, ha szerezni tudna egy mikrobuszt, beindíthatnák a szórvány mozgókönyvtárt. Egyházközségük ugyanis figyelemre méltó könyvadományt kapott a Magyar Tudományos Akadémiától. /Balta János: Szórvány-szolgálat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./

2002. szeptember 9.

Szept. 7-én Gyertyámoson Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, megyei tanácsos átnyújtotta az első ötven kérelmező rég várt magyar igazolványát. A gyertyámosi maroknyi telepes magyarság az 1989. decemberi eseményeket követően is csak hosszú idő múltán talált magára. Gyertyámoson a legutóbbi népszámláláskor mindössze százötvenen vallották magukat magyarnak, és közülük hatvannégyen igényelték a magyar igazolványt. Az arány egyike a legjobbaknak a megyében. /Sipos János: A gyertyámosi közösség ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./

2002. november 4.

Gyertyámoson 1897-ben emlékművet emeltek az 1848. nov. 3-án lezajlott ütközet színhelyén, melyre felvésték a tizenkilenc hősi halott honvéd nevét. Idővel megrongálódott az emlékmű. Az RMDSZ helyi szervezete, Ordódi Árpád elnök kezdeményezte a helyreállítást Gyertyámos kis számú magyarsága - 150 lélek - felsorakozott a nemes cél mögé. Az évfordulóra elkészült az emlékmű, újraírták a neveket. Nov. 3-án az újjáépített emlékművet Nagy Károly zsombolyai plébános szentelte fel. - Gyertyámos magyar közössége példát mutat abból, hogyan kell egy kisebbségi közösségnek önazonosságát védenie, ápolnia, gazdagítania - kezdte beszédét Toró T. Tibor parlamenti képviselő. Ez az emléknap üzenete, amelyet a Bánság többi településéről jött vendég hazavihet és elmondhatja másoknak is, hogy mi, magyarok, itt a Bánságban hosszú távra tervezünk, tette hozzá. /Sipos János: Újra felavatták a gyertyámosi honvédemlékművet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./

2002. november 16.

Még száz lelket sem számlál a zsombolyai református gyülekezet, bár a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 188-an vallották magukat református magyarnak. Papp Csaba tiszteletes szerint a nyilvántartásában lévőknek is csak mintegy húsz százaléka látogatja rendszeresen az istentiszteleteket. Tavaly egyetlen keresztelő sem adódott, temetni viszont öt gyülekezeti tagot kellett. A legtöbben máshonnan költöztek ide. Papp Csaba a második állandó református lelkésze Zsombolyának. Hozzá tartozik még Nagyszentmiklós, Nagyősz, Klári, Gyertyámos, Valkány és Teremi. Ezeken a településeken alig akad néhány híve. Egyedüli hely, ahol lehet és kell építkezni, az Nagyszentmiklós. Ott mintegy nyolcvan református él, és ha sikerül egyezségre jutni a néhány fős evangélikus gyülekezettel, templomuk is lesz. /Sipos János: Reformátusság a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./

2003. március 6.

Nagyszabású találkozót tartottak márc. 2-án Óteleken a megyei gazdaköri tagok és a farmerképző tanfolyam hallgatói. Az összejövetelen megjelent Kiss Károly mérnök, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete temesvári szervezetének elnöke, Fazekas Pál egyetemi előadótanár, Szabó János mérnök is. A nagyszabású összejövetelen óteleki, keresztesi, újszentesi, gátaljai, zsombolyai, gyertyámosi, csenei, újvári, aurélházi, magyarszentmártoni gazdakörök tagjai vettek részt. /Talpai Gábor: Gazdakörök találkozója Óteleken. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

2003. március 20.

Kevesen remélték az elmúlt ötven esztendőben, hogy valaha még anyanyelvű oktatáson vehetnek részt a bánsági magyar gazdák. Ötvennégyen számot adhattak az eltelt hat hónap során szerzett ismeretekről. Ennyien vettek részt ugyanis az októberben Óteleken indított farmertanfolyamon. Kiss Károly mérnök, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Temes megyei elnöke kezdeményezte az anyanyelvű oktatást. Azért Óteleken folyt az oktatás, mert az ottani gazdakör a legerősebbek egyike a megyében. Az előadók a temesvári Agráregyetem legjobb tanárai, illetve a megye legjobb szakemberei /dr. Albert Ferenc, Fazekas Pál, Mojzi Álmos doktorandusz, dr. Szatmáry Dezső, dr. Appeltauer Vilmos, Szabó János, Molnár Annamária./ voltak. A Bihar megyei Székelyhídról, Temesvárról, Ótelekről, Végvárról, Csenéről, Újvárról, Gyertyámosról, Gyérről, Újmosnicáról, Újszentesről, Keresztesről iratkoztak föl a tanfolyamhallgatók. /Sipos János: Gazdaoktatás anyanyelven. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./

2003. augusztus 21.

A magyar nyelv fakultatív jellegű oktatásának van létjogosultsága Gyertyámoson, sőt előrelépés tapasztalható e téren - újságolta Ordódi Árpád. A községi tanácsos, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke szerint a 2003-2004-es tanévtől "intézményesített" formában folyik majd a tanítás. Az ideális a magyar tagozat visszaállítása lenne, de a jelen körülmények között ennek is örvendhetnek. Egyre több román szülő taníttatja a fakultatív magyar órákon gyerekét. /P. L. Zs.: A románok már "észbe kaptak" Haladás Gyertyámoson. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./

2003. október 4.

Egy éve került Papp Csaba református lelkipásztor Zsombolyára. A városban van imaház, és 122 a gyülekezeti tagok száma. Nagyszentmiklóson 86-an, Gyertyámoson 12-en, Klári-Szőlőkben 14-en, Valkányban 7-en, Nagyőszön 6-an, Pusztakeresztúron több mint 20-an vallják magukat reformátusnak. Nyolcvan százalékuk idős ember, a fiatalok közül pedig sokan vegyes házasságban élnek. A felsorolt falvakban családi házaknál, megüresedett vendéglátó helyiségekben tartják az istentiszteletet. Papp Csaba lelkész tanító híján, felvállalta a zsombolyai magyar tagozat I-IV. osztályosainak oktatását is. /Sipos Erzsébet: Az út elején. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./

2004. november 3.

A Temes megyei Gyertyámoson nov. 3-án is megemlékeznek az 1848-as magyar szabadságharc hőseiről. 1848 novemberében ugyanis egy tizenkilenc fős magyar honvédcsapat esett itt az ellenséges túlerő áldozatául. Emléküket őrzi a csata színhelyén a gyertyámosi magyar közösség önerejéből újraállított kereszt, sírhelyüket a gyertyámosi temetőben állított obeliszk jelöli. Október 30-án a helyi RMDSZ szervezésében mindkét emlékműnél megtartott koszorúzási ünnepségeken részt vett Toró T. Tibor képviselőjelölt és Ordódi Árpád helyi RMDSZ-elnök. /(Pataki Zoltán): 1848-as megemlékezés és kampánytalálkozó Gyertámoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2005. december 9.

Idén is folytatódott a temesvári egyházmegye római katolikus templomainak és egyházi épületeinek felújítása. 2002 óta évente átlagosan tíz-tizenkét templom és egyházi épület tatarozására kerül sor. Idén Temes megyében Perjámos, Buziásfürdő, Temesillésd, Detta, Gátalja, Gyertyámos, Gizellafalva, Alsósztamora és Ótelek egyházközségében folyt a munka, Arad megyében a cseraljai és a lippai templom, valamint a pankotai plébánia épülete szorult felújításra, kibővítésre, míg a hegyvidéki főesperességben a krassóvári, a mehádiai és a resicabányai Havas Boldogasszony templom tatarozását kezdték el. Temesváron az Auróra utcai Marienheim ifjúsági ház, a mehalai (ferencvárosi) plébániaépület és a piarista rendház javítását végzik, továbbá a székesegyház épületén és környékén akad még tennivaló. Böcskei László általános helynök elmondta, hogy a temesvári egyházmegye templomainak és egyházi épületeinek megőrzése a püspökség egyik célkitűzése, a felújításhoz szükséges pénz előteremtése viszont sokszor nehézségekbe ütközik. Az egyházmegyében 72 plébániai hivatal működik, a templommal, imaházzal vagy kápolnával rendelkező egyházközségek száma eléri a 350-et. Az anyagi forrás: a helyi alap, az egyházmegyei központi alap és az egyéb forrás. A helyi forrásokból befolyt pénzösszegre akkor számíthatnak, ha az illető egyházközség jelentős katolikus közösséggel rendelkezik. Ellenkező esetben a felújítást a központi alapból kell támogatni. Az egyéb forrást a hajdan erős német közösségek külföldre települt híveinek támogatása jelenti, továbbá egyes külföldi segélyszervezetek segítsége. Az anyaországi Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős államtitkársága részéről rendszeresen juttatott anyagi segítségnyújtással az elmúlt esztendőkben a tornyai, a temesfüvesi és az óteleki templomot javították, idén a pécskai templom tetőszerkezetét sikerül felújítani. A román állam részéről helyi szintű támogatás, amikor az illető település önkormányzata, polgármesteri hivatala utal ki bizonyos összeget. A Művelődési és Vallásügyi Minisztérium a különböző hosszú távú terveket támogatja. Azonban a kiutalt támogatás sohasem érkezik egy összegben. Alkalmanként két, három vagy öt százalékát folyósítják, tehát gyakorlatilag lehetetlen komolyabb munkálatba belefogni. Borossebes környékén a katolikusok legfőbb gondja a hívek számának rohamos csökkenése. A Temesvári Református Egyházmegyéből egyetlen templom sem szerepel az állami támogatásra jóváhagyottak listáján – közölte Fazakas Csaba lugosi esperes. A magyarországi közalapítványok csepegtetik a 100-200 ezer forintos támogatásokat. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület ennél szerencsésebb volt, mert komoly összeget kapott a közelmúltban az állami támogatásból. A támogatás négy aradi település református templomait érinti: Angyalkút 120, Lippa 40, Kispereg 200, Arad-Gáj pedig 150 millió régi lejt kap a legsürgősebb munkálatokra. Hunyad megyében Lozsád, Őraljaboldogfalva, Szászváros a református egyház sürgősségi sorrendje a felújításoknál, ismertette a helyzetet Gáll Sándor esperes. Lozsádon a körülbelül 100 fős helyi gyülekezet nem tudja állni a 800 millió lejre becsült összeget. Őraljaboldogfalván már csak 15 református él. A tizenharmadik századból származó őraljaboldogfalvi református templom Erdély egyik legjelentősebb történelmi műemléke, melynek felújításánál remélhetőleg a romániai, magyarországi és talán egyéb kulturális alapok támogatására is lehet majd számítani. Szászvároson inkább külső javításokat kellene végezni. Hasonló gondokkal szembesül a római katolikus egyház: a néhány fős szórvány településeken a templomok helyzete távolról sem fényes. Marosillyén, vagy a közelben lévő Dobrán alig élnek katolikus magyarok. Válságos állapotban van a nagyági templom. Az egykor 3000 lelket is meghaladó Nagyág, a többnemzetiségű bányászváros manapság falunak számít, s csupán 200 lakosa maradt, töredékrészben magyarok. A szomszédos Csertésen is Hondolon sem különb a helyzet. Kisbányán (Boicán) a katolikus templom felújítására eddig semmilyen támogatást sem kaptak, mondta András József brádi plébános. Szapáryfalván 232 lelkes a református gyülekezet, sürgősen a renoválni kellene a templomot. A legsürgősebben a tetőt és az esővízcsatornát kellene kicserélni, akkor kiszáradnának a falak, s csak azután kezdhetnének neki a tatarozásnak. Szapáry György, a 19. századi telepesfalu alapítójának dédunokája, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kétszázezer forintos magánadománnyal támogatja a templom felújítását. Templomépítés is folyik. Temesváron az Új Ezredév templom Makovecz Imre tervei alapján épül. Gazda István parókus lelkész szerint, ha elkészül, ez lesz Temesvár első református temploma, ugyanis a Belvárosi Református Egyházközségé tulajdonképpen nem templom, egy bérpalotában működik. A Temesvár-Újkissodai Egyházközség is építkezésbe fogott 2003 novemberében, a támogatás csurran-cseppen. Az aradi reformátusok október 29-én, Tőkés László püspök jelenlétében avathatták fel a gáji templomot, amelynek felépítése elképzelhetetlen lett volna a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a hívek, a külföldi támogatók áldozatos tevékenysége nélkül. A Temes megyei unitáriusoknak nem volt templomuk, lévén hogy ők a szórványok szórványát jelentik – ahogy Szász Enikő társgondnok fogalmazott. Az unitáriusokat az evangélikus-lutheránus egyház fogadta be, hosszú ideje ott tart istentiszteleteket Pap Gy. László nagyváradi lelkész. A Temes megyei ugyanis a váradi leányegyházközsége. /Chirmiciu András, Irházi János, Pataky Lehel Zsolt, Sipos Enikő: Épülő és omladozó templomok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

2005. december 12.

Dr. Indig Ottó, a Nagyváradi Ady Társaság elnöke, a jeles irodalom- és művelődéstörténész, kritikus, publicista és tanár 69 esztendős korában elhunyt /Gertyámos, 1936. okt. 18. – Nagyvárad, 2005. dec. 9./. Több évtizedes középiskolai és főiskolai pedagógusi munkája mellett a Kelet-Nyugat, a Bihari Napló, az Erdélyi Napló, majd a Várad folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedett. Irodalom-, sajtó- és színháztörténeti szerzőként tizenegy kötetet jelentetett meg, képzőművészeti kritikusként és műgyűjtőként is nagyra becsült tagja volt a város polgárságának. /A Nagyváradi Ady Társaság: Elhunyt dr. Indig Ottó. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./

2006. március 16.

Temes megyében Zsombolya, Gyertyámos, Csene és Nagykőcse magyarjai közösen emlékeztek meg a márciusi forradalomról és hőseiről. Délelőtt a gyertyámosi temetőben megkoszorúzták az 1848-as emlékművet, majd a zsombolyai Petőfi Sándor-szobornál folytatták az ünnepséget. Toró T. Tibor parlamenti képviselő vont párhuzamot a 158 évvel ezelőtti és a mai állapotok között: a szabadság, egyenlőség, testvériség “szentháromság” ma egyetlen szóval, az autonómiával fejezhető ki, ezért harcol az RMDSZ, a civil szféra, továbbá a nemzeti mozgalmak képviselő. Ezután a jelenlévők a temetőbe vonultak, ahol megkoszorúzták Maderspach Ferenc, 1848–1849-es honvédőrnagy sírját. /P. L. Zs.: Közös ünnepség Gyertyámoson és Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

2006. március 24.

Arad megyében az RMDSZ-nek nincs éves programja a fakultatív magyar oktatás további terjesztésére, Hunyad megyében pedig a kiküldött kérdőíveket az érdekeltek eldobálták. /Riport. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./ Arad megyében a lehetőségekhez és helyzethez képest kevés a mindössze négy településen működő fakultatív magyar oktatás. A román iskolába járó, de anyanyelvét megőrizni szándékozók segítésére létrehozott alternatív tanítási rendszerben közel száz gyermek vesz részt Fazekasvarsándon, Pankotán, Szapáryligeten és Vingán. Vingán és Pankotán jelenleg semmiféle magyar oktatás nincs az iskolában, ezeken a településeken az egyedüli kiút kizárólag a fakultatív oktatás. A fakultatív oktatás mellett létezik egy nem hivatalos is, az említett négy településen önkéntes alapon, több templomban is szerveznek magyar oktatást – vázolta a helyzetet Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. Simándon és Csermőn is szerveztek a templomban magyar oktatást. Borossebesen még próbálkozások sem voltak magyar fakultatív oktatásra, mert nincs rá igény. A szülők megtanítják gyermekeiket a magyar konyhanyelvre, akik aztán jobbára románul beszélnek, román iskolába járnak. Kettner József pórbál segíteni a fiataloknak. Egy fakultatív osztályra való tanuló összejött Lippán, oda Aradról szeretett volna kijárni egy nyugdíjas pedagógus heti két alkalommal, de Pellegrini szerint a heti négyszer egy óra az ideális. – A fakultatív oktatást választók száma nagyjából stagnál – közöte Nagy Gizella városi tanácsos, az RMDSZ Arad megyei szervezetének oktatási alelnöke. Temes megyében a fakultatív magyar oktatás az 1989 előtti időkre nyúlik vissza. 1990 után ismét rendszeres lett a fakultatív magyar oktatás, az Orbán-kormány idején bevezetett státustörvény, illetve az ezzel járó, a magyar nyelven valamilyen formában tanuló gyerekek szülei által igényelhető oktatási-nevelési támogatás megsokszorozta a létszámot. Kiss Ferenc tanfelügyelő is elismerte, hogy sok családot csak ez ösztönöz arra, hogy a gyereket magyar órákra járassa. Jelenleg Temes megyében 411-en vesznek részt a fakultatív magyar oktatásban, közülük 151-en elemista korúak, 243-an általános és 17-en középiskolások. A legtöbb diák Újváron van, a sorban Gyertyámos és Óbéb következik. Fakultatív magyar órákat tartanak még Magyarszentmártonban, Csenén, Óbesenyőn, Keglevichházán, Csanádon, Varjason, Gyéren, Fényen, Igazfalván, Temesrékáson, Buziásfürdőn, Gátalján és Facsádon. Az RMDSZ és a tanfelügyelőség azokon a településeken támogatja a fakultatív magyar oktatást, ahol semmilyen szinten nincs magyar tagozat. Pataky Lehel Zsolt: Fakultatív magyar oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./Hunyad megyében lenne igény a fakultatív magyar nyelvoktatásra, a konkrét forma még várat magára. – Tavaly novemberben felhívással fordultak a helyi RMDSZ-szervezetekhez, illetve a magyar egyházak lelkészeihez, hogy összesítsék az ilyen fajta igényeket, tájékoztatott Máté Márta megyei főtanfelügyelő-helyettes. Sajnos egyetlen visszajelzés sem érkezett a felkérésre, annak ellenére, hogy van mód a fizetett fakultatív magyar nyelvoktatásra. Ha településenként sikerül egy-egy minimum tízes létszámú csoportot összehozni, akkor oktató fizetést kap a munkájáért. Így azonban a következő tanévben már csak az önkéntes oktatásra nyílik lehetőség. – A kisebb településeken szolgáló fiatal lelkipásztorok vállalták fel eddig is a magyar nyelv oktatását. Az egyetlen szervezett formájú magyar nyelvtanfolyam három évvel ezelőtt alakult meg, egyházi támogatással. Vajdahunyadon a római katolikus egyházközségben helyi fiatal tanítónők vállalták fel ezt a munkát. Lassan abbamaradt az egész. A visszajelzések hiányában Hunyad megyében Sáfár Csaba kisebbségi tanfelügyelő fogja az iskolai nyilvántartásokból összeírni azokat a magyar gyermekeket, akiknek nincs lehetőségük a településükön anyanyelvükön tanulni. Ez a terv elsősorban Hátszeget és Brádot érintené, e két településen nincs semmiféle magyar nyelvű tanintézmény. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Elszalasztott lehetőség. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

2006. március 31.

Egyre több helyen öntenek ki a folyók országszerte. Az illetékesek nem mindenütt készültek fel a természeti csapásra. A Dunán is árhullám várható. Marosvásárhelyen a Maros vízhozama több mint hatszorosa volt a sokévi átlagnak. Nagyarányú olvadás kezdődött, Gödemesterházán, Galonyán és Marossárpatakon. A Maros Maroshévízen tizenkilenc háztáji gazdaságot és százkét hektár mezőgazdasági területet öntött el. Gyergyóremetén százötven hektár mezőgazdasági területet és a helyi óvoda udvarát árasztotta el a Maros és a Kőpatak. Székelyföldön a patakok is kiöntöttek. Megáradt a Fitód pataka, amely Csíkszereda zsögödi részén harminc udvart öntött el. Csíkszentimrén az Olt lépett ki medréből, elöntve gazdasági épületeket. Tusnádfaluban az Olton kívül a Mitács pataka is kiöntött, tizenhat háztáji gazdaságot árasztott el. Dánfalván, Csíkszentkirályon, Csíkszentsimonban, Madéfalván, Csicsóban, Csíkszentgyörgyön, Gyergyóhollón is komoly árvízkárok keletkeztek a patakok miatt. Bihar megyében a Fekete-Körös Belényesnél és Tenkénél tetőzött, míg a Sebes-Körös Rév, Élesd, Kopácsfalva, Fugyivásárhely és Váradszentmárton területén haladta meg a védelmi szintet. Arad megyében a Fehér-Körös árasztott el több száz hektár mezőgazdasági területet, és több községi utat. A Bánságban is, Zsombolya és Gyertyámos környékén több mint száz hektár került víz alá. /Olvadás duzzasztja a folyókat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

2007. március 16.

Dettától Gyertyámosig, Lugostól Zsombolyáig Temes megyében is megemlékeztek a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 159. évfordulójáról. Temesváron szokás szerint több helyszínen is koszorúztak. A Győrödi úti 1848-as obeliszknél a gyárvárosiak, a Magyar Nyugdíjasok Klubjának tagjai, az RMDSZ-esek és az 1-es számú általános iskola magyar tagozatos diákjai a tanáraikkal. Beszédet mondott Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök és Gazda István, az Új Ezredév Református Egyházközség lelkésze. Alacsony részvétel jellemezte Szabadfalun (Freidorf) a Petőfi-emlékműnél tartott ünnepséget, amely hagyományosan a Temes megyei RMDSZ március 15-i főrendezvénye. Eljött egy makói csoport, amelynek a tagjai a Nyugati Jelenben olvasták az esemény előzetesét. Halász Ferenc mondott beszédet. Fellépett a Bartók- és az Új Ezredév-énekkar, továbbá a Bokréta hagyományőrző csoport citerás együttese. /(pataky): Az eszmék nem vesztettek aktualitásukból. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

2008. március 17.

A március 15-i emlékrendezvények sora Gyertyámoson kezdődött, a temetőben álló honvédemlékmű megkoszorúzásával. A megviselt obeliszk helyén 2002-ben sikerült emlékművet állítaniuk. Innen Zsombolyára tartott a küldöttség, a Petőfi-szobornál emlékeztek. Temesváron a megemlékezések Eftimie Murgu szobrának megkoszorúzásával kezdődtek, majd a Klapka György-emléktáblánál folytatódtak. Itt megjelentek a Nemzeti Liberális Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselői is. Szabadfalun Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök a Szórvány Alapítványnak mondott köszönetet a Petőfi-emlékmű helyrehozásáért. A magyar történelmi egyházak képviselői után a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet nevében Ilonczai Zsolt elnök mondott beszédet. Újszentesen a református templomban ökumenikus istentisztelettel emlékeztek meg ’48-ról, utána megkoszorúzták a templomkertben álló Petőfi-emlékművet. Dettán az RMDSZ a városházára hívta a megemlékezőket, Lugoson a megemlékezés hagyományosan az esti fáklyás felvonulással zárult. /Pataky Lehel Zsolt: Kampányévben több a figyelmesség. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

2008. július 14.

Hunyad megyében szinte egy kézen megszámlálható a még létező történelmi emlékművek száma. Még másfél évtizede sincs annak, hogy máig ismeretlen tettesek összetörték és széthordták a zajkányi buzogányos emlékművet. A Hunyadi János törökök feletti győzelmére emlékeztető buzogányt 1896. szeptember 6-án állíttatta Hunyad megye közössége a vaskapui csata emlékére. Talapzatán a következő felirat állt: „Hunyadi János tizenötezer vitézével az 1442-iki szeptember 6-án e szorosban verte szét Sehabeddin beglerbégnek Erdélybe nyomuló nyolcvanezer főnyi hadseregét. A dicső fegyvertény örök emlékéül állíttatta ez oszlopot Hunyadvármegye közönsége a honfoglalás ezredik évében. ” Az 1992 júniusában széttört emlékmű rongálóit valószínűleg a felirat utóbbi mondata késztette a durva cselekedetre. Akkoriban a Vatra Romaneascát gyanúsította a közvélemény, hogy ők állnának a dolog mögött – emlékezik vissza Schreiber István, Hunyad megyei EMKE-elnök, aki kétségbeesetten követte nyomon az ügy minden mozzanatát. A tettes mai napig nem került elő. Azt sem sikerült kiderítenie a rendőrségnek, hogy az első rongálást követően a rendőrőrs udvarába szállított emlékmű-maradványokat ki lopta el. Ma már csupán a hajdani talapzathoz vezető kőlépcső emlékeztet Hunyadi buzogányára. Visszaállítását többen is ígérték – politikusok és civilek. Azonban semmi nem történt. Vaskapui társánál jóval korábban esett a román túlbuzgóság áldozatául a vulkáni hágó alatt, a város akkori főterén szintén 1896-ban felállított buzogány. Ezt már 1918-ban lerombolták, de a szájhagyomány szerint egy magyar grófnőnek és magának az angol királynőnek a közbenjárására 1937-ben újraállították, román nyelvű, módosított felirattal. Az emlékmű zavarónak tűnt a Ceausescu 1986-os Zsil-völgyi látogatását szervezőknek, akik egyszerűen szétverették az emlékművet. Hasonlóan elrománosodva, de legalább megmaradt a szintén törökveréshez kötődő kenyérmezei csata emléke. Igaz, az eredeti, még Báthory által építtetett kápolnát már a 18. században lerombolták, helyén azonban 1818-ban Nagy Sándor szászvárosi lelkész emelt három öl magas emlékoszlopot. Ez csupán az 1848-as forradalomig maradt talpon. Az 1479-es csatában elhunyt 30 ezer török és 8 ezer keresztény sírhantját azonban Bencenc község (ma Aurel Vlaicu) területén az 1900-as évek elején br. Orbán Antal bekerítette és újra kápolnaszerű épületet emelt rá Kinizsit és Báthory dicsőítő felirattal. Ezt Trianon után rombolták szét, majd az ötvenes években a szomszédos Alkenyéren (ma Sibot) újabb emléket emeltek, ezúttal a „román hős, Paul Chinezu emlékére”. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc szellemét őrző emlékművek közül a legszerencsésebb a dicsőséges piski csatára emlékeztető obeliszk, melynek eredetijét ugyan összetörték a birodalomváltás nyomán, ma azonban, ha nem is a hajdani helyén, de új oszlop áll helyette – mondta Schreiber István EMKE-elnök. Az 1995-ben a helybeli római katolikus egyházközség, az EMKE és az RMDSZ összefogásával újraállított obeliszk amúgy az egyetlen olyan Hunyad megyei emlékmű, amit 1989 után állítottak helyre. Talán ide sorolhatnánk még gróf Kun Kocsárd és Kuún Géza mellszobrait, melyek szintén eredeti helyüktől eltérően, de mégiscsak látható helyen állnak. Az obeliszket erős vasráccsal kerítették körül, de a rongálóknak szétverték azt. Megmaradt darabjait kiegészítve, 1995-ben állították fel újra a piski római katolikus templom kertjében, ahol azóta is fő helyszínt biztosít a március 15-i ünnepségeknek. Ugyanezen alkalmakkor koszorúzzák meg a Hunyad megyében eltemetett hajdani honvédtisztek sírját. Azaz közülük kettőt, melyek a dévai református és római katolikus temetőben vannak. A két marosillyei síron csupán halottak napján gyúl ki egy-egy gyertya. Az 1848–49-es szabadságharchoz kötődő tragikus Hunyad megyei eseményeket ma már egyetlen sírkereszt sem jelzi. Az Avram Iancu nevével fémjelzett mócvidéki lázadás során ugyanis a felbőszített román lakosság végigdúlta a Maros bal partját, felégetve a magyar nemesi birtokokat, sok száz ártatlan családot gyilkolva le. Míg a szomszédos Fehér megyében több helyütt is emléket állítottak e szomorú eseménynek, Hunyad megyében már csak szóbeszéd szintjén él ezek emlékezete. Kőrösbánya bejáratánál volt egy emlékmű, a Brádi család 19 tagjának legyilkolására emlékeztetve. Ma már nyomára sem bukkanhatunk – mondja Schreiber István. Éppen a Brádiak által nevelt Avram Iancu emberei gyilkolták le a családot. A Brádiak viszont már korábban, a Horea, Closca és Crisan-féle 1784-es parasztlázadást is megszenvedték, amikor a megvadult nép szintén gyilkolni kezdett, pusztítva a közeli Kristyor és Brád magyar nemességét, hírmondó is alig menekülhetett a pusztulásból. November hónap folyamán felperzselték a Josikák branicskai kastélyát, Guraszáda, Marosillye, Zám, Marossolymos, Berekszó, Haró, Kéménd, Bánpatak, Gyertyámos, Arany, Rápolt, Bábolna, Folt, Algyógy, Homoród, Bokajalfalu nemesi udvarait, legyilkolva még a csecsemőket is, 101 nemesi családot irtva ki. Mindennek azonban még az emlékét is eltüntették. Akárcsak a mócok pusztítását, amely szintén Kőrösbányától egészen Algyógyig terjedt a megyében. Ez utóbbi településen 1906-ban gr. Kun Kocsárd kastélyának kútja mellett emlékművet állítottak a kútba gyilkolt algyógyi magyarság, köztük a lelkész és családja emlékére. A hajdani EMKE és a Magyar Királyi Földművelési Minisztérium által emelt gránitobeliszket azonban Trianon után azonnal szétverték. Trianonnak köszönhetően Hunyad megyében összesen két felirat őrzi e vidék magyar világháborús hőseinek emlékét. Egyik a dévai református temetőben 1995-ben felállított emlékoszlop felirata: „Az 1848–1849-es szabadságharc, az I. és II. világháború hőseinek és áldozatainak emlékére állította a református egyház 1995. márciusában. Az igaznak emlékezete áldott. ” Déván ez az obeliszk szolgál az utóbbi években a márciusi megemlékezések helyszínéül is. A világháborúkban elesettek emléke azonban elenyészett. Az egyetlen kimondottan háborús síremlék a római katolikus temetőben van, ahol borostyánnal benőtt kereszt hirdeti három nyelven: románul, magyarul és németül, hogy itt nyugszanak a II. világháborúban elesettek. A szinte földbe süllyedt sírlapon pedig még kibetűzhetők a hősök nevei... A feliratozás újravésése, vagy a szétvert emlékművek visszaállítása azonban egyelőre fel sem vetődik. /Gáspár-Barra Réka: Magyar honvédsírok. Emléküket is irtják. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 14./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998