udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 51 találat lapozás: 1-30 | 31-51
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. május 19.

A csíkszeredai Pallas-Akadémia kiadó az erdélyi hegységeknek szentelt turisztikai könyvsorozatát (Erdély Hegyei) a most megjelent nyolcadik kötettel folytatta: Xántus János-Xántus Juliánna: Hagymás-hegység és a Gyilkos-tó környéke c. munkájával, amelynek hátlapján a továbbiakban a következő kalauzokat ígéri: Csíki-havasok, Torockói-hegység, Királykő-hegység, Nemere-hegység, Baróti-hegység, Bodoki-havasok. Az említett kiadó egy másik, Barangolás a székelyföldön c. sorozatának (amelyből eddig Hargita megye kalauza látott napvilágot) ezúttal a Maros megye c. kötete is piacra került Balás Árpád szerkesztésében. A Pallas-Akadémia a továbbiakban Kovászna megye monográfiáját ígéri. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

1999. szeptember 9.

A Gyilkos-tónál idén a legnagyobb számú - főleg átutazó - vendég fordult meg. Páratlanul nagy volt az itt hagyott szemét mennyisége is. Sok a gond, bővítésre vár a víz- és szennyvízrendszer, megoldásra vár a szemétszállítás. Fogy a tó, nő a láp, látható az algásodás. A Gyilkos-tónál sürgős munkálatokhoz kellene pénzt keríteni. /Veszélyben a Gyilkos-tó. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./

1999. szeptember 29.

A Gyilkos-tónál, a Napsugár szálló mellett fekvő domboldalon római katolikus kápolna alapkő-letétele történt meg, Tamás József csíkszeredai püspök jelenlétében. A kápolna, amelyet még Kós Károly álmodott meg, végülis Anthony Gall, Elekes Károly és Stefanovics Péter magyarországi építészek tervei szerint készül el. /Emlékezet a jövőnek - alapkőletétellel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

1997. március 8.

Azonos tartalommal külön magyar és külön román nyelven új lap jelent meg, a gyergyószentmiklósi Naturland Alapítvány és a bukaresti Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány támogatásával Környezetünk, Mediul Nostru címmel. A negyedéveként napvilágot látó kiadvány első száma tudósít a Bóbita-programról, melynek keretében gyergyószentmiklósi középiskolások óvodásokat vezetnek rá a természet, az élőlények szeretetére. Csíky Károly cikke a Gyilkostó és környéke természeti értékeit leltározza föl, a Csíky kertről pedig Leopold Anna írt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

2000. november 3.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) tízéves fennállását ünnepelte szeptemberben, a gyilkostói vándorgyűlésen. A 13 helyi szervezetnek ma mintegy 500 magyar közgazdász tagja van. Az aktív tagság egyre nagyobb része a fiatalok köréből kerül ki. Az új elnök, Somai József, a társaság alapító tagja és 1995 óta ügyvezető alelnöke. Somai kifejtette: a társaság már az első időszakban felvállalta a felnőttképzést. Komoly támogatást kaptak a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemtől. Később az ifjúság képzése lett központi kérdésükké. A Bölöni Farkas Sándor Alapítvány (az RMKT hozta létre) keretében sikerült először egy két és fél éves képzést megvalósítani Magyarországon, 24 fiatal számára, majd más 36 fiatal számára héthetes szakmai képzést biztosítottak, a Budapesti Közgazdasági Tudományegyetemmel együttműködve. Tervezik, hogy a képzést kihelyezik a helyi szervezetekhez, mert ott van a tagság, a közgazdászok. Az ifjúság az utóbbi években nagyobb létszámban vesz részt az RMKT programjain. Az ifjúsági frakció (RIF) mostanra igen aktívan működő szervezet lett. Ma már saját vándorgyűléseiket tartják. Most végre beindult a magyar nyelvű közgazdasági oktatás Kolozsváron (Nagyvárad és Sepsiszentgyörgy után), és nemsokára beindul Csíkszeredában és Udvarhelyen is. A fiókszervezetek részére is szakkönyvtárat akarnak létrehozni. Az RMKT szeretne kutatással is foglalkozni, érdekében létrehoztak hány szakmai szekciót. Ki kellene dolgozni az erdélyi régió gazdaságfejlesztési tervét. Az RMKT tartja a kapcsolatot a 17 létező vállalkozásfejlesztő központtal. Új színt jelentett a társaság életében a már közel három éve megjelenő KÖZGAZDÁSZ FÓRUM. /Rácz Éva: Hogyan tovább, közgazdászok? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2000. augusztus 24.

Kevesen vannak Gyergyószentmiklóson, akik ne hallottak volna Mandák Attila egri önkormányzati képviselőről, oly sokat segített a városnak. Szívügyének tekinti a Gyilkos-tónál épülő római katolikus kápolna sorsát is. Fölvállalta a gyűjtést, a téglajegyek árusítását Magyarországon, plébániákon keresztül, a napokban pedig ötödmagával egy kicsit meg is szégyenítette a gyergyóiakat: eljött négy egri fiatalemberrel önkéntes munkában dolgozni a kápolnaépítésnél. Magyarországon eddig 1,8 millió forintot gyűjtöttek össze. /Gál Éva Emese: Egri önkéntesek a kápolnánál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

2000. szeptember 14.

Monostory László, Marcali város főtanácsosának vezetésével magyarországi küldöttség látogatott Maroshévízre. Nyolc marcali térségi polgármester is helyett kapott a küldöttségben - ők testvértelepülési kapcsolatok kiépítése céljából érkeztek Erdélybe. Marcaliból második világháborús frontharcosok is érkeztek Maroshévízre, akik találkoztak maroshévízi világháborús veteránokkal. A vendégek találkoztak Maroshévíz polgármesterével, helyi RMDSZ-vezetőkkel, majd ellátogattak Borszékre, Ditróba, Szárhegyre, Remetére, a Gyilkos-tóhoz és Parajdra. /(Czirják Károly): Testvértelepüléseket kerestek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

2000. szeptember 18.

Szept. 15-16-án került sor Gyilkostón a IX. Közgazdász Vándorgyűlésre és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság 10 éves fennállásának jubileumi ünnepségére. A tisztújító közgyűlésen vita volt a vezetőség struktúrájára vonatkozóan. Végül azonban úgy döntöttek, hogy marad a régi felállítás, azaz egy elnök és négy alelnök. Az elnöki tisztségre egyetlen személy pályázott, Somai József, akit meg is választottak. Alelnökök lettek: Lázár Anna (Csíkszereda), Kolcea Tibor (Kolozsvár), Szécsi Kálmán (Székelyudvarhely) és Szőke Erzsébet (Kolozsvár). A vándorgyűlésen, amelyen több mint 200 közgazdász vett részt, az adórendszerekkel, az adóreformmal kapcsolatosan tartottak színvonalas értekezéseket Mihai Hura pénzügyminisztériumi aligazgató; dr. Kékési László, a magyarországi pénzügyminisztérium helyettes államtitkára; Polgár Péter, a magyarországi APEH Pest Megyei Igazgatóságának aligazgatója és Bocskor Jenő, a Hargita Megyei Adó- és Illetékügyi Igazgatóság igazgatója. A jubileumi ünnepség keretében a résztvevők dr. Kerekes Jenő egyetemi tanárt a társaság tiszteletbeli elnökévé választották. /Tisztújítás a közgazdásztársaságnál. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

2001. augusztus 2.

Régi álom valósult meg július 28-án, a Szent Kristóf-kápolna felszentelésével a Gyilkos-tónál. Hajdó István főesperes a kápolnát "lelki Dévavár"-nak nevezte, amelybe szívek és lelkek épültek. A Gyilkos-tónál 1916-ban leégett kápolna helyére Kós Károly 1933-ban másikat tervezett, amiről csak egy képeslap maradt fenn a szerencsi Zemplén Múzeumban. A Kós Károly-i hagyományokat is követő tervet Anthony Gall magyar származású ausztráliai építész készítette, együttműködve a belső terveket, körfreskót készítő Stefanovits Péter és Elekes Károly képzőművészekkel. Az építkezés fő támogatói az Illyés Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Alapprogram és több magánszemély. A kápolna római katolikus, de nyitott lesz más felekezetek előtt is. Hajdók István távlati tervei között egy keresztény ház kialakítása is szerepel. A kápolnaszentelés napján körmenet indult a kápolnához, Sebestyén Márta magyarországi énekesnő egyházi énekeket adott elő. A kápolnát Tamás József csíkszeredai segédpüspök szentelte fel. A kápolna alapköve az egri székesegyházból származik, amelyet Szent István király építtetett. /Gál Éva Emese: "Lelki Dévavár" Kápolnaszentelés a Gyilkos-tónál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

2001. december 7.

A Gyergyószentmiklósról Gyilkostó felé vezető útról jól látható a Danczurási Emlékmű, mellette régi katonatemető terül el, melynek sírjaiban egykori monarchiabeli hősi halottak, ismeretlen orosz és zsidó katonák, és a Békás szorosban fölszámolt temető halottai nyugszanak, közöttük mindössze egyetlen ismeretlen román katona van, a 80-as években mégis román katonatemetővé nyilvánították a rendszer kommunista elöljárói, s a gyergyószentmikósi rendőralakulat a román hősi halottakra emlékezve azóta is évente hűségesen koszorúz az emlékműnél, minden román nemzeti ünnepen. Bajna György újságíró a Hargita Népe december 3-i számában fölhívta a figyelmet a valóságra. /(gál): Danczurási hősök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2002. szeptember 28.

A 35 éves Anthony Gall az ausztráliai Mackay kisvárosban született, most Gyergyószentmiklóson a Bucsin negyed római katolikus templomát tervezi. Előzőleg ő tervezte Gyerőmonostoron, Kalotaszegen a református parókiát, majd a gyilkostói Szent Kristóf-kápolnát, és részt vállal Gyergyószentmiklós főterének új rendezési tervében is. Anthony Gall építészi diplomát szerzett, majd magyarországi ösztöndíjasként művészettörténetet tanult Budapesten, és végül itt telepedett meg, családot alapított. Anthony Gall tíz évi kutatómunkája eredményeként megjelent Budapesten Kós Károly műhelye - The workshop of Károly Kós című magyar-angol nyelvű, 528 oldalas impozáns kötete. A szerző saját költségén juttat könyvéből Erdélyben iskoláknak és dokumentációs könyvtáraknak. /Barabás István: Fogadott magyar. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./

2002. október 31.

Garda Dezső parlamenti képviselő Verestóy Attila szenátorral közösen újból felvetette a Hargita-Neamt megyehatár kérdését a Közigazgatási Minisztériumban. A meghallgatás eredményeként Octav Cozmanca tárcavezető elfogadta a képviselő szeptemberi beadványaiban szereplő javaslatot, miszerint a megyésítési törvény térképmelléklete hiányában az 1972-es katonai térkép számítson meghatározónak a határvonal megállapítására - nyilatkozta a Krónikának Garda Dezső. Az említett térkép alapján Gyergyószentmiklós visszakapná a Gyilkos-tó üdülőtelep és a Békás-szoros közötti területet, melyet Neamt megyéhez csatoltak. Az egyeztetések újrafelvételére és a katonai térkép alapdokumentumként történő használatára a miniszternek kell utasítania a megyehatár megállapítására kinevezett bizottságokat. /Gergely Edit: A határvita vége? = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

2002. november 28.

Ma már háromszáznál is többen jártak Gyergyószentmiklósra, a Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz szakának kihelyezett tagozatára. Sokáig nem volt szervezője a diákéletnek, azután idén ősszel az egyik színházi előadás közönségének kétharmadát főiskolások tették ki, és tárlatmegnyitón, könyvbemutatón is egyre több nem gyergyószentmiklósi fiatal arcot látni. Az Észak- Kelet Hargita Kistérségi Társulás településeit bemutató kiadvány térképét a főiskolán készítették. A főiskolás fiatalok munkája a gyilkostói idegenforgalmat elemző tanulmány, december folyamán jelenik meg a turisztikai minisztérium támogatásával. Csíki Attila és László Gellért a Csíky-kert alapos felmérését készítette el. Erőss Éva Noémi a Gyergyószentmiklósról készült térképekről írt dolgozatot. /Bajna György: Érződik a főiskola jelenléte Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./

2002. december 11.

Gyergyószentmiklóson a Tarisznyás Márton Múzeum, bár gazdag gyűjteménnyel rendelkezik, mégsem örvend akkora látogatottságnak, mint a csíki, székelyudvarhelyi vagy a székelykeresztúri múzeumok. Lukács Mária, a múzeum igazgatója leszögezte: az idelátogatókat jobban érdekli a Gyilkos tó környéke. Értékes anyaguk van: a gyergyói viseletet, Gyergyó erdő- és néprajza, a különböző mesterségeket bemutató tárlatok, a Karácsony János képtár, továbbá az Elekes Vencel-gyűjtemény. Szabadtéri részlegük az utóbbi években néhány értékes népi építészeti emlékkel bővült, így a Madaras-féle házzal, a Tászok-tetői kőtömbökkel, melyeken rovásírás-emlékek láthatók. /Kristó Tibor: Kisvárosi múzeumsors. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

2002. december 21.

Két nap alatt megoldható lenne a Hargita és Neamt megye közötti, a Gyilkos-tónál húzódó határszakasz tisztázása. Garda Dezső képviselő a határkiigazítást követően ragaszkodni fog a hibás határkijelölésért felelős személyek megtalálásához. Neamt megye túl nagy területet követel magának a Hargita megyei Gyergyószentmiklós közigazgatási területéből (azaz a Gyilkos-tó belterületéből). Jan. 7-éig nem várható előrelépés az ügyben. /Gergely Edit: Radocea: kétnapos munka. Január hetedike előtt nem rendeződik a Hargita-Neamt határvita. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

1997. július 17.

A Firtos Művelődési Egyesület rendezésében Korondon megkezdődött a VI. Hazanéző Nemzetközi Magyar Irodalmi Tábor. A rendezvényen az anyaországiak és a szórványok képviselőin kívül részt vesznek a Mikes Kelemen tantárgyverseny országos szakaszán jó eredményt elért tanulók. A nyitónapon megtekintették a Domokos Pál Péter felvételeiből összeállított fotókiállítást. A következő napokon Parajdra, Székelykeresztúrra, Fehéregyházára, majd Gyergyószárhegyre, a Gyilkos tóhoz, Csíkszererdába és Székelyudvarhelyre látogatnak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 17./

2003. január 29.

A Polgári Csoport két évvel ezelőtt alakult Gyergyószentmiklóson a csíkszeredai Polgár Társ Alapítvány gyergyószentmiklósi Párbeszéd-programja részeként, a városért tenni akaró önkéntesekből. A csoport tavaly májusban a Pro Cive Egyesület néven bejegyezett önálló jogi személyé vált. Hideg Csaba tanár, az egyesület vezetője adott tájékoztatást: 25 tagjuk van, kéthetente találkoznak. Fórumot szerveztek Járdánk, útjaink télen címmel, részt vettek a Gyilkos-tó megmentéséért összehívott nagy találkozón. Az Amőba Öko Központtal közösen beadványt nyújtottak be arról, hogy hogyan lehetne javítani a vizek helyzetét. /Gál Éva Emese: A Pro Cive Egyesület. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2003. február 6.

Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás.Fehér megye: a protokollumba idén is szeretnék belefoglalni a gyulafehérvári Batthyaneumnak a római katolikus egyháznak történő visszaszolgáltatását. A nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium étterme korszerűsítési munkálatainak állami költségvetésből való támogatását szeretnék elérni.Szilágy megye: a gáz Kraszna menti településekre való bevezetésének állami finanszírozását és magyar tannyelvű középiskolát hozzanak létre Szilágysomlyón. Hunyad megye: ne vonják össze gazdasági okokból az iskolai tagozatokat, jelentette ki Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. A dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium fenntartásához szükséges a közoktatási intézmények akkreditációjáról szóló normáknak az elfogadása.Csíkszék: az országos protokollumban szerepeljen a Csíki Magánjavak ügyének megoldása, fogalmazott az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke, Ráduly Róbert. Felső-Háromszék: anyagi támogatást kérnek Kézdivásárhely új kórháza és a több éve épülő, 24 tantermes iskola építésének folytatásához, könnyítsék meg a magánerdészetek létesítését.Alsó-háromszék: Albert Álmos, az alsó-háromszéki szervezet elnöke elmondta, hat pontban összesítették a legfontosabb kérdéseket: vagyon-visszaszolgáltatás felgyorsítása, a decentralizált intézmények felének RMDSZ-es vezetője legyen, a nagyon elszaporodott pénzügyi ellenőrzések leállítása, a privatizált vállalatok helyzetének elemzése, végül egy kérést nem hoztak nyilvánosságra.Gyergyószék: a 2002-es egyezmény gyergyói ajánlásaiból semmi nem valósult meg, ezeket a követeléseket belefoglalják idén is az országos egyezménybe. Ilyenek a kommunizmus előtti megyehatár helyreállítása a Gyilkos-tónál levő határszakaszon; a békásiak által elfoglalt legelők ügyében történő perújrafelvétel és az ügy Strassbourgig vitele; a megyei utak rendbetétele; a téli fűtés helyzetének megnyugtató megoldása, a gyergyószentmiklósi nagykórház megépítésének, valamint 500 férőhelyes sportcsarnok felépítésének támogatása, az iskolahálózat átszervezése, valamint külön művészeti iskola beindítása Gyergyószentmiklóson is. Máramaros megye: Ludescher István, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke leszögezte, a magyar lakosság számával arányos mértékben képviseltesse magát az RMDSZ a megyei döntéshozó struktúrákban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem most alakuló, nagybányai környezetvédelmi kollégiumán magyar tagozatot is létesítsenek. Arad megye: az elmúlt évhez hasonlóan idén is kérik a Szabadság-szobor helyzetének rendezését.Temes megye: a Magyar Ház ügyét szeretnék az országos protokollumban látni. A Magyar Ház ügyében a Temes megyei RMDSZ a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult jogorvoslatért.Beszterce-Naszód: a javaslatokról a febr. 15-i elnökségi ülésen döntenek, tájékoztatott Szilágyi János megyei RMDSZ-elnök.Bihar megye: Nem tartja egészségesnek Lakatos Péter, Bihar megyei területi RMDSZ-elnök, hogy megjelenjenek a sajtóban a 2003-as protokollum egyes kitételei, mielőtt azokat megtárgyalták volna a kormánypárt képviselőivel. Maros megye: még nem állították össze idei "igénylistát". A legtöbb bosszúságot a kétnyelvű feliratok hiánya okozza. A legtöbb vegyes lakosságú településen ezek késéssel jelentek meg, de a megyében még ma is létezik olyan falu, ahol a törvény előírásai ellenére sem tették ki a helységnévtáblát. A Bolyai Farkas Gimnáziumban a román tanárok nem törődtek bele az ősszel megkezdett fokozatos visszamagyarosítási folyamatba, és az elmúlt hetekben kérvényezték a IX. osztályok újraindítását a román tagozaton. Fontos a katolikus osztályok beindítása a felekezet államosított iskolájában, a mai Unirea Főgimnáziumban. Brassó megye: Magyar tagozat indítását kérik az erdészeti egyetemen. Kolozs megye: egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, magyar tannyelvű állami egyetem létrehozása.Szatmár megye: A Csanálos-Vállaj határátkelőhely megnyitása, a Hám János Katolikus Gimnáziumnak a püspöki palotába való költöztetése, /Tavaly teljesítetlen igények az idei egyezményben. Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

2003. március 29.

Gyergyószentmiklóson 16 064 ember vallotta magát római katolikusnak a legutóbbi népszámláláskor. A városon belül kisebb közösségeket alakítanak ki, ahol a személyes kapcsolat jobban tartható a lelkipásztor és hívei között. Hajdó István főesperes plébános elmondta, 1991-ben elhatározták, hogy egy új templomot építenek az alszegi hívek számára. 1993-ra elkészültek a tervek, beszerezték a szükséges engedélyeket, a tégla, a vas, a mész és a fa legnagyobb részét. Közben a faanyagot ellopták, a tégla is fogyni kezdett. Anthony Gall, a gyilkostói kápolna tervezője most elhozta egy kisebb templom makettjét. Fallal kerített udvarán egyházi és világi rendezvényeknek szánt helyet a tervező. Az udvarban lelkészi lak, ifjúsági terem lesz. /Bajna György: Római katolikus templom épül Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 29./

2003. április 23.

Új templom építését tervezi a római katolikus egyház Gyergyószentmiklóson, az új templom terveit Anthony Gal műépítész készítette, aki a Gyilkos-tónál épített Szent Kristóf kápolna tervezője is. Hajdó István főesperes arról tájékoztatott, hogy már 1991-ben terveztettek egy nagyon szép templomot, de azt az infláció miatt nem tudták volna kivitelezni. /Gál Éva Emese: Új templom épül Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2003. június 23.

Jún. 20-21-én első ízben választották a Gyilkostót népművészeti sokadalom színhelyéül. Az ötletet a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ, a Viridis Kft. és az Általános Műveltség Alapítvány vitelezte ki - a Művelődési és Egyházügyi Minisztérium és sok helyi támogató segítségével. Két napon át ismét Gyergyószentmiklós részévé vált az üdülő. A vidék ismert néptáncegyüttesei: a gyergyószentmiklósi Romatűz és a Hóvirág együttesek és muzsikusaik mellett, a sepsiszentgyörgyi Fabatka népi zenekar is mindent megtett annak érdekében, hogy jól érezhesse magát a Gyilkostóra látogató. Gyimesi, moldvai, kalotaszegi táncokat tanulhattak, bemutatkozott a Szatmárnémetiben élő dobos, Cserey Csaba és kis csapata is. A kézműves kirakodóvásár igazi ráadásnak bizonyult. /Bajna György: Népművészeti sokadalom Gyilkostón. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

2003. július 11.

A Gyergyószentmiklósi Egyetemi Jogú Főiskola a 2003-2004-es tanévben is indít évfolyamot mind idegenforgalmi, mind a térképészeti szakon - jelezte dr. Dombay István egyetemi adjunktus, a főiskola aligazgatója. Felvételi vizsga nincs, a felvétel egyetlen kritériuma az érettségin elért átlag. Az idegenforgalom magyar tagozatán 22 állami és 20 tandíjas hely van, míg a földmérés magyar tagozatán 20 állami és 10 tandíjas hely. A tandíj a tanévre 300 euró, amit négy részletben lehet befizetni. Az idén a magyar és román szakon összesen 84-en végeztek, az államvizsga a diákok felének sikerült. Az idegenforgalom-szakon végezettek iránt érdeklődtek cégek, turisztikai irodák. Sok fiatal tanársegéd van Gyergyószentmiklóson, mindegyik doktorandus. Dombay vezetésével, a minisztériummal közösen a kidolgozták a Gyilkos-tó turisztikai település rövid- és középfokú fejlesztési stratégiáját. Az idei végzősök közül két hallgató a földmérő szakról elkészítette a Csíky-kert nagyon részletes térképét. /Gál Éva Emese: Helyek a gyergyói főiskolán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2002. május 7.

A jászberényi Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola és a marosvásárhelyi 20-as iskola kapcsolata 1995 óta tart. Voltak közös fellépéseik Nagyváradon (a Szent László-bazilikában), Budapesten (a Szent István-bazilikában), a Feszty-körképnél Ópusztaszeren és másutt. A vásárhelyi gyermekek az anyaországgal ismerkednek, a jászságiak Erdéllyel, Szovátával, a Békás-szorossal, a Gyilkos-tóval, a közös történelem megannyi helyszínével és emlékével. Most jászberényiek jártak itt. /Bölöni Domokos: Marosvásárhely - a mi "székely kapunk". = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./

2002. június 10.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Építéstudományi Szakosztálya immár másodszor szervezte meg jún. 7-8-án a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban rangos szakmai konferenciáját, amelyen több mint 150 magyarországi és hazai szakember vett részt. Az első napon a konferencia résztvevői a Csíkszereda–Gyergyószentmiklós–Gyergyószárhegy–Gyergyóditró–Békási-szoros, Gyilkostó–csíkszeredai útvonalon tettek élménygazdag tanulmányi kirándulást, másnap a konferencia keretében több mint 30 tudományos előadást hallgathattak meg, valamint cégbemutatókkal ismerkedhettek. A konferencia tematikája igen gazdag és változatos volt: acélszerkezetekkel, építőanyagokkal, környezetvédelemmel, rehabilitációval stb. kapcsolatosan hangzottak el értekezések. /Hecser Zoltán: Építéstudományi konferencia. Népes részvétel, színvonalas értekezések. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

2004. február 4.

Kolozsváron a természetjárást kedvelők 1891. jan. 11-én megalapították az Erdélyi Kárpát Egyesületet. Trianonig nagyon jól működött, azután egyre több akadályt gördített az akkori hatalom az egyesület útjába, majd 1945-ben a kommunisták betiltották. 1990-ben újra elkezdődött a szervezkedés, 1991-ben pedig, a százéves évforduló tiszteletére, újraalakult az Erdélyi Kárpát Egyesület, amelynek fő célkitűzése a szervezett turizmus, honismeret és környezetvédelem fejlesztése Erdély területén. Az újraalakult EKÉ-nek a legnépesebb osztálya a kolozsvári. 2003-ban a kolozsváriak kétszáznál több kirándulást szerveztek, köztük honismereti túrákat. Kirándulásaikon több mint 3000 személy vett részt. A legnépszerűbb a nyaranta megszervezett Országos Vándortábor, amely tavaly a Maros-völgyében, Ratosnyán volt, ezernél több hazai és külföldi turista részvételével. Idei, XIII. vándortáborukat a gyergyói osztály szervezi a Gyilkos-tó közelében. Megszervezték a diákok számára a Kalotaszegi vetélkedőt, megemlékeztek dr. Xántus János munkásságáról. Újrafestettek megkopott turistajelzéseket, pihenőhelyeket alakítottak ki, a forrásokat és környéküket karbantartják. /Kovács Zsuzsa: A kolozsvári EKE tevékenysége 2003-ban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2004. május 31.

Május 30-án Gyergyószentmiklóson felavatták Bethlen Gábor, a nagy fejedelem mellszobrát, Oláh Szilveszter, Káván élő szobrász alkotását. A szobor támogatói között volt Budapest XVII. kerület önkormányzata és Eger önkormányzata is. A művészt a városért kiemelkedően sokat munkálkodóknak kiosztandó emlékérem, a gyilkostói kápolnában látható, Szent Kristófról készült kisplasztikai munka, a Szent Erzsébet Öregotthon Szent Erzsébet-szobra is dicséri Gyergyószentmiklóson. /Bajna György: Gyergyó újra visszakapta Bethlen Gábort. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

2004. július 26.

Júl. 24-én a gyilkostói búcsú alkalmával dr. Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségi Szövetség (KÉSZ) elnöke megszentelte a kápolna erre az alkalomra befejezett haranglábát. A búcsús szentmise alkalmával három, keresztény hitében erős értelmiségit tüntettek ki: dr. Dombay Istvánt, a Babes–Bolyai Tudományegyetem adjunktusát; dr. Marc Zsuzsanna családorvost és Kovács Éva jogászt, a Szent Miklós Szervezet elnökét. /(Bajna György): Haranglábszentelés és kitüntetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./

2005. május 13.

Közös rendelettel szorgalmazta Hargita és Neamt megye prefektusa, hogy vegyes bizottság vizsgálja ki a két közigazgatási terület határának ügyét. Pap József gyergyószentmiklósi polgármester kijelentette: felkészült annak bizonyítására, hogy a Gyilkostó üdülőtelep határa – egyben Gyergyószentmiklós közigazgatási és Hargita megye határa is – nem az utóbbi évek hivatalos térképein jelölt helyen, hanem másfél kilométernyi útszakasszal Neamt felé helyezkedik el. A Magyar Polgári Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete közleményben szólította fel Markó Béla miniszterelnök-helyettest, hogy „vesse latba a pozíciójából fakadó autoritását”, és intézkedjen a Gyergyószentmiklós város határát is jelentő Hargita–Neamt megyehatár tisztázásáról. A szervezet elvárja, a miniszterelnök-helyettes az ügyben intézkedjen, hogy a Békás-szoros visszakerüljön a város fennhatósága alá. /Gergely Edit: Újranyitják a Hargita–Neamt-vitát. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

2005. július 13.

Csíkrákos határában a falu lakossága próbált gátat emelni, azonban a megáradt Olt már a falu széli házakat is elérte. /(Daczó Dénes): Lassan a víz az úr. Tovább áradnak a folyók, patakok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Földcsuszamlás miatt teljesen beomlott a Sepsibükszádról a Szent Anna-tó felé vezető út, a forgalmat lezárták. Szakemberek szerint a gyakori földcsuszamlást a térségben zajló meggondolatlan erdőkitermelés okozza, a lecsupaszított hegyoldalakról lezúduló esővíz ugyanis kimossa az út alapját. A heves esőzések következtében a háromszéki folyóvizek is kiöntöttek. Nagyborosnyón 11 lakóházat öntött el a megáradt patak. Az Uzon községhez tartozó Lisznyópatakon 8 házat öntött el az ár, és egy híd megrongálódott. Lemhénynél a megáradt Feketeügy 10 hektár kaszálót öntött el, a folyó szintje továbbra is növekedik. Hídvégen 100 hektár föld, Dobollón 6 ház került víz alá. Hargita megye több településén rendkívüli készültséget rendeltek el a hatóságok. Súlyos a helyzet a Gyimesekben – Farkaspallón és Bükkhavaspatakán –, e két települést a külvilágtól való teljes elszigetelés fenyegeti, miután kiöntött a Hidegség-patak, és tönkre tette a hidakat. Gyimesközéplokon a vasútvonalat mosta alá a víz. Csíkmadarason több családot ki kellett lakoltatni. – Emberemlékezet óta nem volt ilyen magas vízállás a Gyilkos-tónál. /Árvíz és földcsuszamlás Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

2005. július 25.

Július 23-án felvonulással kezdődött a Sokadalom Gyilkostón. A gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület, illetve az alfalvi Helikon fúvószenekar tagjai tették meg a Napsugár villától az utat a tó partján felszerelt színpadig. Gazdag műsor várta az érdeklődőket. Fellépett a marosfői Forrás Népi Együttes, a gyergyószentmiklósi Hóvirág Együttes, a Romavirág tánccsoport és a kolozsvári Ördögtérgye Együttes is. A Portéka Egyesület asszonyai népi mesterségek fogásaiban igazították el a kíváncsiakat. /Bajna György: Népművészeti sokadalom Gyilkostón. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./


lapozás: 1-30 | 31-51




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998