udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 264 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-264
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. október 18.

Für Lajos honvédelmi és Victor Stanculescu román nemzetvédelmi miniszter munkatalálkozót tartott Gyulán és Aradon. Aradon Für Lajos okt. 18-án megkoszorúzta az aradi vértanúk emlékhelyét. /MTI/

1990. november 17.

Szokai Imre külügyminisztériumi helyettes államtitkár nov. 15-e és 17-e között megbeszélést tartott Bukarestben Romulus Neaugu külügyi államtitkárral a két ország kapcsolatairól. Szokai Imrét fogadta Adrian Nastase külügyminiszter és Ion Iliescu elnök is. A Romániai Magyar Szó interjút készített Szokai Imrével. Az újságíró jelezte, hogy a Rompres közölte: a mostani tárgyalásokon a korábban előterjesztett román kezdeményezéseket vizsgálták meg. A román fél azt szeretné, ha a román javaslatokra vonatkozóan végleges megállapodás jöjjön létre. Szokai erre megjegyezte, a román hírügynökségnek nem ez az első híre, amely nem felel meg a valóságnak. Valójában azoknak, a kérdéseknek, melyeket most jegyzőkönyvbe rögzítettek, a 98 százalékát a magyar fél tette az asztalra, kezdve Horn Gyulával, aki elsőként látogatott tavaly a vérzivataros Bukarestbe. Horn Gyula látogatásakor a román fél kifejtette: elvileg egyetért a magyar javaslatokkal, részükről pedig javaslat nem hangzott el. Az akkor előterjesztett javaslatokat a magyar fél továbbfejlesztette. Ez év februárjában sor került egy külügyi szakértői konzultációra főosztályvezetői szinten, amelyen, a magyar fél a korábbi javaslatokat újabbakkal egészítette ki. A román főosztályvezetőnek nem volt felhatalmazása, hogy a felvetésekre reagáljon. A júliusi budapesti államtitkári találkozón a román fél valóban terjesztett elő javaslatokat, de ezekből csak három tekinthető román vonatkozású javaslatnak. Ezeket a javaslatokat Szokai már ismerte, mert ezeket Nicolae Ceusescu terjesztette elő Aradon Grósz Károlynak, a konstancai kikötő és a Duna-Fekete-tenger-csatorna hasznosításáról van bennük szó. Örvendetes, hogy az eredeti magyar javaslatok jelentős részét elfogadta, és most már sajátjának tekinti. Sajnálatos viszont, hogy a meghatározó jelentőségű javaslatokat nem akarja elfogadni. Szokai reménykedett benne, hogy a mostani tárgyaláson jegyzőkönyvben rögzítik, hogy mi a magyar és mi a román fél álláspontja. A dokumentum segítségével az utókor ellenőrizni tudja, ki mit mondott. Tavaly decemberben Horn Gyula fölvetette a kolozsvári magyar konzulátus újramegnyitását. Iliescu elnök akkor ezt válaszolta: "Mi sem természetesebb ennél, hiszen önöknek volt bátorságuk, hogy a mi mostani forradalmunkat támogassák!" A mostani tárgyaláson viszont a román fél időszerűtlennek tartja, hogy a magyar főkonzulátus folytassa munkáját. Szokai Nastase külügyminiszterrel is tárgyalt, aki leszögezte: nem tudják elfogadni, hogy a nemzeti kisebbségeknek kollektív jogai legyenek. Szokai Imre Iliescu elnöknek tolmácsolta Göncz Árpád köztársasági elnök üzenetét: javasolta, hogy december közepén kerüljön sor egy magyar román elnöki találkozóra. Iliescu a javaslatot nem tartotta elfogadhatónak, de nem zárta ki, hogy más alkalommal létrejöjjön a találkozó. /Székely László: Keressük a kulcsot. Exluzív interjú Szokai Imrével, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Az interjú a tárgyalás szünetében történt, olvasható a lapban az interjú után. A tárgyalás eredménytelenül zárult, jegyzőkönyvet nem írtak alá.

1991. május 3.

Gheorghe Stefan oktatási miniszter máj. 3-án magyarországi román szervezetek vezetőivel találkozott, majd Gyulán nemzetiségi iskolát látogatott meg. /MTI/

1992. január 8.

Új magyar könyvtár nyílt Aradon, az RMDSZ-székházban, az EMKE égisze alatt. A megnyitón jelen voltak a békéscsabai és gyulai könyvtárak képviselői, adományuk hozzájárult a 3000 kötetes könyvtár létrejöttéhez. Farkas János könyvtáros ismertette a lelkes csapat munkáját. A megnyitón Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke beszámolt az országszerte folyó hasonló kezdeményezésekről, jelen volt Cziszter Kálmán, az aradi RMDSZ elnöke és Matekovits Mária, az EMKE helyi szervezetének elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

1992. december 5.

Dec. 3-án betörtek Magyarcsanádon az ortodox templomba, feldöntötték a kegytárgyakat, előzőleg Gyulán tojással dobálták meg a román gimnáziumot. Antall József miniszterelnök megdöbbenéssel fogadta ezt a vandalizmust, ugyanúgy elítélte a történteket Göncz Árpád köztársasági elnök is. /Magyar Hírlap, dec. 5./ Tőkés László püspök "Magyarországi testvéreim!" címmel üzent, elítélve a templom meggyalázását. Azt a lehetőséget sem zárta ki, hogy provokáció történt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5-6./

1992. december 5.

Dec. 3-án betörtek Magyarcsanádon az ortodox templomba, feldöntötték a kegytárgyakat, előzőleg Gyulán tojással dobálták meg a román gimnáziumot. Antall József miniszterelnök megdöbbenéssel fogadta ezt a vandalizmust, ugyanúgy elítélte a történteket Göncz Árpád köztársasági elnök is. /Magyar Hírlap, dec. 5./ Tőkés László püspök "Magyarországi testvéreim!" címmel üzent, elítélve a templom meggyalázását. Azt a lehetőséget sem zárta ki, hogy provokáció történt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5-6./

1993. március 20.

Márc. 20-án Gyulán nem hivatalos találkozón tárgyalt Jeszenszky Géza külügyminiszter Teodor Melescanu román kollégájával, abból az alkalomból, hogy a Magyarországi Románok Szövetsége meghívásának eleget téve mindketten részt vettek Liviu Rebreanu román író, szobrának avatásán. Egyetértettek abban, hogy a kisebbségek képviselőit bevonják a tárgyalásokba, ennek megfelelően a magyarországi románok képviselője, Petrusán György részt is vett a találkozón, az RMDSZ képviselői viszont nem lehettek jelen, őket ebédre hívták meg. Megállapodtak abban, hogy a közeli hónapokban két új határátkelőt nyitnak meg Méhkeréknél és Battonyán, a magyar fél a főkonzulátusok újramegnyitását szorgalmazta, a román válasz: "a kérdéssel elvileg lehet foglalkozni". Melescanu hangsúlyozta, hogy a magyar-román alapszerződésben szerepelni kell annak, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései. /Nem volt áttörés a román-magyar külügyi találkozón. = Magyar Nemzet, márc. 22., Kőváry E. Péter: Magyar-román tárgyalások. = Népszabadság, márc. 22./

1993. március 20.

A román diplomácia erőfeszítéseket tesz az Európa Tanács teljes jogú tagságának megszerzéséért. Melscanu külügyminiszter az elmúlt napokban Bonnban és Londonban járt, márc. 20-án Gyulára megy, majd Rómába készül. Közben Romániában jártak az ET raportőrei, akiket a minden szinten biztosítottak arról, hogy Románia kész aláírni minden dokumentumot, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményét, csatlakozik a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához. Jó lenne, ha a cél az ET-tagság és a vele járó kötelezettségek betartása lenne. Ezzel szemben Iliescu a Romániai Magyar Szónak adott interjúban arról nyilatkozott, hogy az RMDSZ törekvései nem európaiak, szeparatisták, a bantusztanizálódást célozzák. Elég Iliescu figyelmébe ajánlani az ET Parlamenti Közgyűlése 1993. febr. 1-jei ülésén elfogadott 1201-es dokumentumára hivatkozni. Ebben szerepel többek között: tilos egy terület demográfiai összetételének szándékos módosítása, a kisebbségnek joga van szabadon használni anyanyelvét mind a magánéletben, mind nyilvánosan, mind szóban, mind írásban... Joguk van anyanyelvület használni a közigazgatásban, úgyszintén a bíróságok és az igazságügyi szervek előtt... joguk van helységneveiket, jelképeiket, felirataikat stb. anyanyelvükön megjelentetni... joga van anyanyelvét megtanulni és anyanyelvű oktatásban részesülni, megfelelő számban létesített iskolákban és nyilvános oktatási intézményekben.. joguk van létrehozni és igazgatni saját iskoláikat ... joguk van megfelelő helyi vagy autonóm, vagy különleges státussal rendelkező közigazgatáshoz. /Gyarmath János: Mi az európai? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

1993. március 23.

Fanyalgás és szkepticizmus jellemzi a román sajtóvisszhangot a magyar-román külügyminiszteri nem hivatalos találkozóról. /M. P., Bukarest: Gyulai találkozó. = Népszabadság, műrc. 23./

1993. július 3.

Sütő András nyilatkozott abból az alkalomból, hogy a Nemzeti Színház művészei júl. 8-án a Gyulai Várszínházban mutatják be Az ugató madár című drámáját. Nemrégiben orvtámadás érte egész családját, ismeretlen tettesek meg akarták mérgezni őket. Otthona tetejére pedig két mázsa követ zúdítottak, a kövek tönkretették a tetőzetet. A Magyar Írószövetség és a Magyar Művészeti Akadémia Sütő Andrást Nobel-díjra terjesztette fel. Erről a hírről Sütő András megjegyezte, nagyon sajnálja, hogy a magyar irodalomból Németh László és Illyés Gyula nem kapta meg a Nobel-díjat. /Lőcsei Gabriella: A kényszerűségnek kínja és gyakorisága. = Magyar Nemzet, júl. 3./

1993. július 12.

Sütő András Az ugató madár című drámájának ősbemutatója volt a hétvégén Gyulán, a Várszínházban. Sík Ferenc rendezésében. A darab a gyulai társulat és a budapesti Nemzeti Színház közös produkciója, a drámát ősszel Budapesten is bemutatják. /Fekete Péter: Az ugató madár Gyulán. = Pesti Hírlap, júl. 12./

1993. augusztus 7.

Wolfart János államtitkár, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke nyitotta meg aug. 6-án Gyulán az első nemzetközi román néptáncfesztivált. Gyulán bővítik az ország egyetlen román gimnáziumának kollégiumát. /H. A.: Romániával együttműködni is lehet. = Magyar Hírlap, aug. 7./

1993. december 9.

Ioan Donca budapesti román nagykövet Gyulára és Méhkerékre látogatott dec. 9-én. A magyarországi románok helyzete még mesze van attól, hogy jó legyen, mondta. /Ioan Donca Békés megyében. = Magyar Hírlap, dec. 10./ Báthory János, a magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyettese reagált erre: a helybeli románok és magyarok arra vártak választ, hogy miért nem készültek el a méhkeréki és battonyai határátkelők a román oldalon. Nem lehet összehasonítani a XVII-XVIII. században bevándorolt kis létszámú román népcsoportot az eredeti lakóhelyén maradt, modern azonosságtudattal rendelkező kétmilliós romániai magyar kisebbséggel, ahogy azt a nagykövet tette. A mintegy 25 ezres magyarországi románság lelki gondozását három romániai ortodox pap segíti, ezzel szemben a moldvai magyarok az utolsó kenetet sem vehetik fel magyarul. / Báthory János válasza Ioan Doncának. = Pesti Hírlap, dec. 16./

1994. február 25.

Wolfart János államtitkár, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalának elnöke befejezte négynapos romániai látogatását. Vendéglátójának, Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárnak előterjesztette javaslatát a két ország közötti kisebbségi vegyes bizottság felállítására, de a román fél azt nem fogadta el, helyette szemináriumok megrendezését ajánlotta. Melescanu külügyminiszter lemondta a találkozót, helyette Wolfart az egyik államtitkárral tárgyalt. /Magyar Nemzet, febr. 25./ Wolfart János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke romániai látogatása alkalmából adott interjújában elmondta, hogy Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár meghívására érkezett Bukarestbe. Hrebenciuc kifejtette, hogy a magyarországi kisebbségi törvényt figyelembe veszik a kisebbségi törvény előkészítésénél. Wolfart János elmondta, hogy Románia törődése a magyarországi románok iránt az igényekhez képest messze elmarad. Gyulán román ortodox kulturális centrumot hoznak létre, erre a magyar kormány idén tízmillió forintot biztosított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

1994. június 22.

Jún. 22-én Gyulán megnyitották a magyar-román baráti találkozót. Felszólalt Arad polgármestere, Adrian Dohotaru államtitkár, megjelent a két ország nagykövete is. /Népszabadság, jún. 23./

1994. július 10.

Júl. 10-én Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ SZKT. Markó Béla elnök helyzetértékelésében a politikai stratégiaváltás szükségességéről szólt, ugyanerről beszélt felszólalásában Tőkés László tiszteletbeli elnök is. Tanácskoztak a romániai magyarság közösségi kataszterének összeállításáról, a belső választások kérdéseiről és a tanügyi törvényről. Az SZKT határozatot fogadott el, hangsúlyozva az automómia igényét és a stratégiaváltás szükségességét, a polgári engedetlenség útjára lépést. A tanügyi törvénytervezet visszalépést jelent a Ceausescu-rendszerhez képest, a tervezetből világosan kiderül az asszimilációs szándék, hiszen megakadályozza az önálló anyanyelvi iskolahálózat létrehozását, gátolja a szakértelmiségi utánpótlást. A tervezet elleni tiltakozásul élni fognak a polgári engedetlenség különböző formáival, szeptemberre iskolabojkottot szerveznek. Az RMDSZ kidolgozza saját oktatási stratégiáját és külön törvényt terjeszt elő, a benyújtásához összegyűjti a 250 ezer aláírást, kezdeményezi a magyar nyelvű feliratok alkalmazását. A határozatban garanciát követelnek az alapszerződésben a kisebbségi autonómiát illetően. /RMDSZ Tájékoztató, 323. sz., júl. 11./ Tőkés László bírálta a Gyulán tartott Kézfogások rendezvényt, továbbá Hárs Gábornak, az MSZP nemzetközi titkársága vezetőjének Oliviu Germannal, a román kormánypárt elnökével lezajlott találkozója utáni bizakodó kijelentését. A jogunkat, létünket veszélyeztető romániai kurzus megszüntetése nélkül nem lehet szó alapszerződés megkötéséről, jelentette ki Tőkés László. Kántor Lajos lemondott SZKT-tagságáról tiltakozásul a "kézfogás-politika" megbélyegzés ellen. Tudatában van a manipuláció veszélyével, de ez nem vezethet az elszigetelődés politikájához. Verestóy Attila hasonlóképpen vélekedett, mondván, a párbeszédnek nincs alternatívája. A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: a szövetség dolgozik a román-magyar alapszerződésnek a kisebbségek jogait megfogalmazó szövegjavaslatán, erre mindkét oldalról kapott felkérést az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12., MTI/

1994. július 30.

Júl. 30-án Gyulán találkozott Gheorghe Tinca román védelmi miniszter Keleti György honvédelmi miniszterrel. A magyar fél kezdeményezésére létrejött találkozón a kétoldalú katonai kapcsolatokról, az együttműködés kiszélesítéséről tárgyaltak. Tinca tíz javaslattal érkezett, ezek között szerepeltek a közös hadgyakorlatok, katonatisztek cseretanulmányai a két ország katonai akadémiáin. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

1994. október 16.

Okt. 16-án háromnapos látogatásra Magyarországra érkezett Teoctist bukaresti pátriárka. Gyulára, Méhkerékre látogat, majd Budapesten Göncz Árpád köztársasági elnök fogadja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

1996. február 14.

Egész évre szóló munkatervet dolgozott ki az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének /AESZ/ január végi, Árkoson megtartott közgyűlése. A résztvevők gratulálhattak a szövetség társelnökének, dr. Péntek János professzornak frissen kapott Lőrincze-díjához. Graf Dezső vezetésével külön bizottság felel az anyaországi testvérszövetségekkel való kapcsolattartásért. A sajtóval való kapcsolatot erősítette a szovátai és tusnádi tanácskozás. Dicséretes a nagyváradi Bihari Napló és a csíkszeredai Hargita Népe szerkesztőségének kezdeményezése, hogy lapjaikat nyelvhelyesség szempontjából szakértőkkel elemeztették. Az AESZ továbbra is szívügyének tartja a szórványmagyarság nyelvi gondozását. A szervezet képviselői ott lesznek a márciusi szórványtanácskozáson. Az AESZ-nek ifjúsági tagozata is alakult, középiskolások kezdeményezésére. A szövetség által szervezett versenyek: Impom József helyesírási verseny /döntő Gyulán/, Szép magyar beszéd és Aranka György nyelvművelő versenyek, Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő /döntő: ápr. 12-én Csíkszeredában/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

1996. március 16.

A bukaresti Nemzetközi Jog és Nemzetközi Kapcsolatok Egyesületének /ADIRI/ szervezésében márc.15-16-a között "A francia-német megbékélés a Románia és Magyarország közötti történelmi megbékélés távlatában" címmel nemzetközi értekezletet tartottak. Iliescu elnök üzenetét Melescanu külügyminiszter olvasta fel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 740. sz./ Dr.Walther Althammer, a müncheni Dél-Kelet Európa Társaság elnöke hangsúlyozta, hogy a román-magyar megbékélés egyik fontos feltétele a kisebbségi törvény elfogadása. A megbékélést nem szolgálja az sem, hogy a román diplomácia Erdély történelméről egyoldalú, kétes hitelű füzetet terjeszt külföldön, ezt ő is kézhez kapta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 741. sz./ A tanácskozás résztvevői tiszteletére rendezett fogadáson /amelyre a magyarországi sajtó képviselői nem kaptak meghívást/ Iliescu elnök kifejtette, hogy a két ország közötti állandó párbeszédet tart szükségesnek, majd hozzátette, hogy a "nincs szorosan vett kisebbségi kérdés". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., Népszabadság, márc. 18./ Mircea Malita akadémikus ismertette a román-magyar megbékélésnek az általa készített megalapozását /munkája élvezi a román vezetés támogatását/. Malita elmélete szerint a kisebbség etnikai alapon szerveződő pártjai viszont zavaró tényezőt jelentenek, mert - szerinte - A szeparatista jelszavakkal, az abszurd kisebbségi szervezeti elemel szorgalmazásával" a román-magyar államközi akciót veszélyezteti. Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese Malitának válaszolva emlékeztetett arra, hogy a múlt századvég magyar államában is volt Román Nemzeti Párt, amely politikai tárgyalásokat folytathatott a magyar kormánnyal. Az RMDSZ létét sokszor a védekezési kényszer teszi szükségessé. Funar magyarellenes provokációi bizonyítják, hogy a kisebbség nem mondhat le etnikai alapon szervezett pártjáról, állapította meg Szász Zoltán. A bukaresti tanácskozást márc. 15-re időzítették, amikor a magyarok ünnepi megemlékezéseken vettek részt. Emiatt a tanácskozás megnyitóján a száz vendégből négy magyar volt jelen. Chatherine Durandin, a Franciaországban működő Keleti Nyelvek és Civilizációk Intézetének képviselője úgy vélekedett, hogy a romániai magyarság miatt háromoldalú egyezmény megkötése szükséges. A konferencia utáni fogadáson Iliescu elnök a német résztvevők előtt kifejtette: Erdélyben vannak és lesznek is magyar iskolák. Nem ez a helyzet Magyarországon, folytatta az államfő, ahol néhány évtizede még 250 ezer román élt, most alig vannak tízezren és egyetlen középiskolájukban, Gyulán a román idegen nyelvként tanulják, a többi tantárgyat magyarul kell elsajátítaniuk. /Neumann Ottó: Minta egy történelmi megbékéléshez. = Magyar Hírlap, márc. 22./

1996. március 29.

A Határon Túli Románok Tanácsának 35 000 dollár értékű ajándékát vehették át a napokban Gyulán a magyarországi románság képviselői. Közösségeik 3 ezer könyvhöz, kazettához és CD-lemezhez, valamint egyházi kegytárgyakhoz jutottak, a gyulai román Noi Lap- és Könyvkiadónak pedig öt tonna német gyártmányú nyomdapapírt és 150 kilogramm nyomdafestéket ajándékozott Románia. Az 1989-es fordulat óta ez a mostani a legjelentősebb romániai adomány a magyarországi román kisebbség számára. /A román kormány ajándéka. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

1996. március 29.

A Határon Túli Románok Tanácsának 35 000 dollár értékű ajándékát vehették át a napokban Gyulán a magyarországi románság képviselői. Közösségeik 3 ezer könyvhöz, kazettához és CD-lemezhez, valamint egyházi kegytárgyakhoz jutottak, a gyulai román Noi Lap- és Könyvkiadónak pedig öt tonna német gyártmányú nyomdapapírt és 150 kilogramm nyomdafestéket ajándékozott Románia. Az 1989-es fordulat óta ez a mostani a legjelentősebb romániai adomány a magyarországi román kisebbség számára. /A román kormány ajándéka. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

1996. május 10.

Kétnapos találkozó kezdődött máj. 9-én Aradon Ilie Fonta vallásügyi államtitkár és magyar partnere, Platty Iván, a Művelődési Minisztérium címzetes államtitkára között, a találkozó Gyulán folytatódott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11-12./

1996. május 11.

Máj. 9-én kétnapos találkozó kezdődött Ilie Fronta vallásügyi államtitkár és magyar partnere, Platthy Iván címzetes államtitkár között. A megbeszélések Aradon és Gyulán folytak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

1996. május 25.

Kolozsváron a Magyar Opera következő bemutatója Erkel Ferenc István király című operája. Simon István igazgató emlékeztetett, hogy 1990 óta a gyulai Várszínházzal együttműködésnek Erkel életművének teljes feltárásában. Ebben a folyamatban a mostani bemutató a negyedik nagy állomása. Idén mutatják be az István királyt, az 1100 éves honfoglalási évforduló jegyében. /Simon Gábor igazgató: Rajtunk a világ szeme. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

1996. szeptember 10.

Szeptember elején az esti tévé-híradó részleteket közölt abból a sajtótájékoztatóból, amelyet a pápalátogatás kapcsán tartottak a katolikus egyház képviselői. Gyulai Endre püspök újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a csángók azért nem hallgathatnak anyanyelvükön szentmisét, mert a liturgia szövege még nincs lefordítva csángó nyelvre. Mihelyt lefordítják, semmi akadálya nem lesz az anyanyelvű istentiszteleti gyakorlatnak. A rövid bejátszásból nem derült ki, hogy Gyulai püspök ezt a pápa vagy a saját nevében mondta. Csepregi Márta olvasói levelében megismétli a közismert tényt: a csángó ugyanolyan nyelvjárása a magyarnak, mint a palóc vagy a szegedi. Igaz, hogy a sok évszázados elszigeteltség miatt jobban különbözik a magyar köznyelvtől, mint a magyarországi nyelvjárások. Nincs szükség csángó nyelvű liturgiára. /Csepregi Márta: Milyen nyelven beszélnek a csángók? = Magyar Nemzet, szept. 10./

1996. szeptember 14.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke megjelent szept. 16-án Gyulán, a Kézfogások nevű, harmadik alkalommal szervezett magyar-román baráti találkozó lakossági fórumán. Nem a két nép, hanem a kétarcú, magyarellenes hatalom érdekeit szolgálja az alapszerződés, fejtette ki. Nem lehet barátkozni, miközben magyarjaink ellen fékeveszett propagandahadjárat folyik, s úgy tenni, mintha nem történne semmi. Budapesten 1990-ben jeles magyar-román értelmiségi találkozó zajlott, miközben kirobbantak a marosvásárhelyi események. A gyulai-aradi találkozó idején Mátyás király szobrát akarták eltávolítani Kolozsvár főteréről, ugyanabban az évben Debrecenben magyar-román értelmiségi találkozót szerveztek, miközben Bukarestben megszavazták a kisebbségeket sújtó tanügyi törvényt. Valóság ütközik rendre a hirdetett elvekkel. Sajnálatos, mondta, hogy a magyar kormány elfogadja Iliescu hiteltelen megbékéléséi programját. Azért sem örvendünk az alapszerződésnek, mert nincs bizalmunk abban a hatalomban, amely egyetlen ígéretét sem tartotta be. Az igazságosság és a békesség mentén valósulhat meg a magyar-román megbékélés, fejtette ki a püspök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

1996. szeptember 24.

Szept. 24-én az iskolamúzeum felavatásával folytatódtak a Márton Áron Napok Csíkszeredában, a Márton Áron Gimnáziumban. A Varga László aligazgató által megnyitott tárlat olyan tárgyi emlékeket mutat be, amelyeket a volt tanárok és tanítványok gyűjtöttek össze. Ezek között vannak régi tankönyvek, 1872-ig visszanyúló iskolai évkönyvek, Márton Áronhoz fűződő emlékek, továbbá az iskola jeles diákjainak munkái is láthatók az iskolamúzeumban. Az ünnepi hét kulturális napokkal folytatódik, vendégkórusok, diákszínjátszók lépnek fel Budapestről, Gyuláról, Kolozsvárról. Lesz tudományos nap is, végül szept. 29-én részt vesznek Gyulafehérváron a Márton Áron centenáriumi év záró szentmiséjén. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

1996. október 7.

Dehel Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Opera rendezője a gyulai Várszínház 33. évadában nyújtott kiemelkedő teljesítményéért nívódíjban részesült. /A Magyar Opera Erkel Ferenc István király című operáját mutatta be a Várszínházban./ A díjat okt. 7-én Budapesten adták át a művésznek, valamint a többi díjazottnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

1996. december 11.

Victor Ciorbea miniszterelnök dec. 11-i bemutatkozó beszédében egyetlen, de sokatmondó bekezdést szánt a nemzetiségi kérdésnek. Kormánya arra törekszik, hogy a kisebbségek élvezzék az esélyegyenlőséget mind a törvény előtt, mind a gazdasági, társadalmi stb. életben való érvényesülésben. Az uszító felszólalásokban nem volt hiány. Adrian Nastase megkérdezte: hogy mernek a kisebbségek elnökjelöltek, kormánytagok lenni Romániában? Minek kell nemzetiségi miniszter? Azért szükséges, válaszolta cikkében Zsehránszky István, mert "Önök uralkodásuk hét éve alatt elzárkóztak a nemzetiségeket érintő valamennyi lényeges kérdés megoldásától." Corneliu Vadim Tudor szenátor szerint Ciorbea legnagyobb hibája, hogy az RMDSZ-t bevette a kormányba. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt vezérszónoka azzal indokolta ellenszavazatát, hogy bekerültek a kormányba egy olyan nemzetiség tagjai, akiknek lojalitása kétséges. Markó Bélán, Vida Gyulán és a nem magyar kisebbségek parlamenti csoportjának vezetőjén, Varujan Pambaccianon kívül senki sem emelt szót a diszkriminatív, kisebbségellenes felszólalások ellen, még a többi vádat hevesen visszaverő Ciorbea sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-264




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998