udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1998. augusztus 11.

A bukaresti rádió aug. 11-én jelentette, hogy az Agrostar szakszervezet egyelőre véget vetett az Arad megyei határátkelők blokádjának, miután a kormány képviselőjétől biztosítékot kapott, hogy szombattól alkalmazzák a magyar búzára és lisztre kivetett magasabb, 25 százalékos, illetve 45 százalékos vámot. Az Agrostar emberei hétfőn Nagylak, Gyulavarsánd és Kürtös térségében öt órán át mezőgazdasági gépekkel korlátozták a forgalmat, de a vámhatóságok munkáját nem akadályozták. Leállították a Magyarország felől érkező kamionokat és megtekintették okmányaikat. /MTI/

1995. március 7.

Márc. 7-én Budapesten folytatódott a román-magyar szakértői tárgyalás. Ezen a napon Somogyi Ferenc külügyi közigazgatási államtitkár Bukarestben aláírta a két ország kapcsolatainak tételes feldolgozását tartalmazó Emlékeztetőt. Somogyi Ferenc megbeszélést tartott Marcel Dinu külügyi államtitkárral, majd Melescanu külügyminiszterrel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8., Népszabadság, márc. 8./ Dinu államtitkár kiemelte, hogy a két fél hathavonta áttekinti az Emlékeztető megvalósulását. Somogyi Ferenc az MTI kérdésére kifejtette: az Emlékeztető nem tartalmaz határidőket. Az Emlékeztető négy fejezetre tagoltan 55 pontban sorolja fel a kétoldalú kapcsolatok politikai és jogi, gazdasági, illetve kulturális , oktatási és tudományos, valamint konzuli témáit, a megoldandó feladatokat. Az első, politikai és jogi kérdésekre vonatkozó fejezet szerint a két fél folytatja tárgyalásait a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogainak gyakorlását biztosító kétoldalú egyezmények kidolgozása érdekében, együttműködési jegyzőkönyvet írnak alá a két külügyminisztérium között, folytatják a párbeszédet a bizalomerősítő intézkedésekről, támogatják a helyi közigazgatási szervek közötti kapcsolatokat, megkönnyítik részvételüket a regionális és szubregionális együttműködési szervezetekben. Gazdasági téren a felek támogatják a magyar-román gazdasági bizottságra vonatkozó kezdeményezést, a szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló szakértői tárgyalásokat, vegyes vállalatok létesítését, a határ menti együttműködést, közös román-magyar adatbank felállításának lehetőségét, a telekommunikációs kooperációt, tárgyalást kezdeményeznek az állampolgárok vagyonjogi kérdéseiről. Kulturális, oktatási és tudományos téren 17 pont sorolja a tennivalókat, többek között sürgetik az oktatási bizonyítványok kölcsönös elismerését, ösztönzik a cserekapcsolatokat az akadémiák, egyetemek között, a múzeumok, színházak, könyvkiadók, könyvtárak közötti cseréket, a közös könyvkiadást, egymás nyelvének tanulmányozását, támogatják a kulturális és sajtótermékek forgalmát, segítik a levéltári és történelmi kutatómunkát egymás intézményeiben, támogatják kölcsönös megemlékezések megtartását egymás nemzeti ünnepeiről, évfordulóiról, történelmi és kulturális emlékhelyek listáját összeállítják, amelyeknél megegyezést tartanak, támogatják a műemlékvédelmi szervezetek együttműködését, folytatják a párbeszédet az aradi vértanúk emlékműve visszaállításáról. Konzuli téren a határátkelőhelyek bővítéséről tárgyalnak, a román fél Battonya-Turnu és Méhkerék-Nagyszalonta átkelőt fejleszti, a magyar fél pedig a Ártánd-Bors, Gyula-Varsánd átkelőket, megvizsgálják kilenc további határátkelő létesítését, ösztönzik a határ- és vámőrségek együttműködését, támogatják a konzuli képviseletek létesítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./ Az Emlékeztető szövege folytatásokban megjelent: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10, 11-12, 13, 14./

2000. november 10.

Az utóbbi napokban kiemelt helyen szerepel a magyar média híradásaiban a román határátkelőhelyeken a belépő gépjárművek térítés ellenében való fertőtlenítése. A magyar kormány felszólította Romániát a rendelet visszavonására, mondván: Magyarország területén nincs járvány. Marius Rotar, a borsi vámhivatal vezetője nyilatkozott a Bihari Naplónak. Elmondta, hogy a szóban forgó ügy törvényileg nem rájuk tartozik, viszont a vámnál egy bizonyos cég már elkezdte a fertőtlenítőberendezés építését. Szerinte a témában a Mezőgazdasági Minisztérium az illetékes. Pete István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára közölte: egy 1999 decemberében kibocsátott kormányrendelet alkalmazásáról van szó, amely kizárólag az áruforgalomra vonatkozik. Az érvényben lévő állat-egészségügyi törvénynek megfelelően az állatokat szállító járműveket eddig is fertőtlenítették, ez nem újdonság. A botrány akkor robbant ki, amikor a varsándi átkelőnél elkezdték válogatás nélkül a belépő járművek fertőtlenítését, beleértve a személygépkocsikat is. Az államtitkár szerint túlkapásról van szó, amely ellen az RMDSZ máris tiltakozott, ugyanis a személyszállító járművekre nem alkalmazható a kormányrendelet. /Nagy Tibor: Borsnál még nem fertőtlenítenek. Újabb túlkapás a határon. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 10./

2000. november 10.

Az utóbbi napokban kiemelt helyen szerepel a magyar média híradásaiban a román határátkelőhelyeken a belépő gépjárművek térítés ellenében való fertőtlenítése. A magyar kormány felszólította Romániát a rendelet visszavonására, mondván: Magyarország területén nincs járvány. Marius Rotar, a borsi vámhivatal vezetője nyilatkozott a Bihari Naplónak. Elmondta, hogy a szóban forgó ügy törvényileg nem rájuk tartozik, viszont a vámnál egy bizonyos cég már elkezdte a fertőtlenítőberendezés építését. Szerinte a témában a Mezőgazdasági Minisztérium az illetékes. Pete István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára közölte: egy 1999 decemberében kibocsátott kormányrendelet alkalmazásáról van szó, amely kizárólag az áruforgalomra vonatkozik. Az érvényben lévő állat-egészségügyi törvénynek megfelelően az állatokat szállító járműveket eddig is fertőtlenítették, ez nem újdonság. A botrány akkor robbant ki, amikor a varsándi átkelőnél elkezdték válogatás nélkül a belépő járművek fertőtlenítését, beleértve a személygépkocsikat is. Az államtitkár szerint túlkapásról van szó, amely ellen az RMDSZ máris tiltakozott, ugyanis a személyszállító járművekre nem alkalmazható a kormányrendelet. /Nagy Tibor: Borsnál még nem fertőtlenítenek. Újabb túlkapás a határon. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 10./

2000. december 19.

Csak részben igazak azok a hírek, amelyek szerint nem fertőtlenítik a magyar-román határt átlépő személygépkocsikat a határ román oldalán: csak azok ússzák meg az autómosást, akiknek van merszük szembeszállni a fertőtlenítést végző munkásokkal - közölte az aradi magyar napilap, a Nyugati Jelen. Román részről semmiféle hivatalos közbelépés nem történt, s továbbra is érvényben van az a tavaly elfogadott román kormányhatározat, amely egy 1974-ben hozott állategészségügyi törvény alapján elrendelte a határt átlépő gépjárművek fertőtlenítését. Magyar részről közölték, hogy néhány nappal ezelőtt, hogy a gyulavarsándi és a nagylaki román határátkelőknél felhagytak a személygépkocsik fertőtlenítésével. A kisbuszokra és a kamionokra továbbra is vegyszeres mosás vár. Viszont hamarosan Tornyán is kötelező fizetés várja az autósokat, mivel már készül a fertőtlenítéshez szükséges berendezés. - A román-magyar határszakaszon a román fél nov. 3-án kezdte meg minden előzetes értesítés nélkül a gépjárművek fertőtlenítését. A hivatalos román magyarázat az volt: azért kellett egy évvel korábban rendeletet hozni erről az intézkedésről, mert Ukrajnában, Bulgáriában, Törökországban és Görögországban járványok kezdődtek az állatállományban. /Tovább folyik a fertőtlenítés a román-magyar határon. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2000. június 17.

Gyulavarsándon él Hoboriciu Ferentz, Bákó megyéből ideköltözött csángó. Nyugdíjas, lelkes ember, büszke magyarságára. Öt gyermeket neveltek fel, valamennyien itt laknak a faluban. /Németh Beatrix: Csángók Gyulavarsándon. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 17./

2001. január 4.

A román-magyar határon bevezetett kötelező gépjármű-fertőtlenítést járványügyi okok nem igazolják, a magyar hatóságok tiltakozását kiváltó intézkedés mögött anyagi érdekek húzódnak meg - állapította meg az Adevarul. A román kormány 1998 végén hozott rendeletet arról, hogy a határokon belépő gépjárművek kötelező fertőtlenítésének elvégzését magáncégeknek adják koncesszióba. A rendelet sokáig észrevétlen maradt, a kérdések csak akkor - majd egy évvel később - vetődtek fel, amikor ismertté váltak a koncesszió nyertesei, akik igyekeztek a lehető leggyorsabban hozzákezdeni a rendkívül nagy nyereséget biztosító tevékenységhez. A szerződéseket a mezőgazdasági minisztérium részéről maga Ioan Avram Muresan volt miniszter írta alá, s a bevételek 35 százaléka a minisztériumot illette meg. A fertőtlenítők maguk állapítják meg a nem kért szolgáltatás díját, és a román törvényeket megsértve a román lej helyett előszeretettel külföldi devizában szedik be azt. A varsándi és a nagylaki átkelőnél felállított fertőtlenítő állomások tevékenységét az év végén a pénzügyőrség megvizsgálta, több szabálytalanságot állapítottak meg, mégsem történt semmi - írta az Adevarul. A havi gépkocsiforgalom alapján Varsándon 1,5 milliárd lej, Nagylaknál 250 ezer német márka bevétellel lehet számolni a kötelező fertőtlenítésből - összegezte az Adevarul. /Fertőtlenítés a román határon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2001. január 4.

A román-magyar határon bevezetett kötelező gépjármű-fertőtlenítést járványügyi okok nem igazolják, a magyar hatóságok tiltakozását kiváltó intézkedés mögött anyagi érdekek húzódnak meg - állapította meg az Adevarul. A román kormány 1998 végén hozott rendeletet arról, hogy a határokon belépő gépjárművek kötelező fertőtlenítésének elvégzését magáncégeknek adják koncesszióba. A rendelet sokáig észrevétlen maradt, a kérdések csak akkor - majd egy évvel később - vetődtek fel, amikor ismertté váltak a koncesszió nyertesei, akik igyekeztek a lehető leggyorsabban hozzákezdeni a rendkívül nagy nyereséget biztosító tevékenységhez. A szerződéseket a mezőgazdasági minisztérium részéről maga Ioan Avram Muresan volt miniszter írta alá, s a bevételek 35 százaléka a minisztériumot illette meg. A fertőtlenítők maguk állapítják meg a nem kért szolgáltatás díját, és a román törvényeket megsértve a román lej helyett előszeretettel külföldi devizában szedik be azt. A varsándi és a nagylaki átkelőnél felállított fertőtlenítő állomások tevékenységét az év végén a pénzügyőrség megvizsgálta, több szabálytalanságot állapítottak meg, mégsem történt semmi - írta az Adevarul. A havi gépkocsiforgalom alapján Varsándon 1,5 milliárd lej, Nagylaknál 250 ezer német márka bevétellel lehet számolni a kötelező fertőtlenítésből - összegezte az Adevarul. /Fertőtlenítés a román határon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2002. július 25.

Júl. 24-én átadták Gyulán a Vámhivatal személyforgalmi terminálját, ezzel befejeződött a közúti határátkelőhely fejlesztése. A teherforgalmi terminált 1997 októberében adták át, a személyforgalmi rész forgalomba helyezésével az átkelő mindenben megfelel az európai uniós normáknak. Az utóbbi fejlesztésére több mint 2 millió eurót fordítottak, csaknem fele PHARE-támogatásból valósult meg. A személyforgalmi terminál naponta 4-5 ezer személy és 2000 személygépjármű várakozás nélküli átléptetésére alkalmas. Magyarország az Európai Unió tagja lesz, egyes határai külső határokká válnak. A belépésig minden külső határellenőrzési pontnak meg kell felelnie az uniós követelményeknek. Ártándnál a nyár végén, az ősz elején lehet számítani hasonló rendszerű átadásra. Magyarországon több ponton megkezdődtek határátkelőhely-beruházások, fejlesztések. /Szőke Margit: Megindult a személyforgalom Gyulavarsánd-Gyulánál. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./

2003. március 8.

Pántya Elemér kisjenői római katolikus plébános a helybelieken kívül további tíz település - Gyulavarsánd, Pél, Ottlaka, Székudvar, Ágya, Nagyszintye, Nagyzerind, Feketegyarmat, Simánd és Nadab - katolikusainak lelki gondozását végzi. Nem csupán a lelki gondozást, hanem magyarságukban való megtartást is felvállalja. A felsorolt települések jó részét reformátusok vagy ortodoxok lakják. Ágyán él 60 katolikus, betelepült székelyek. Nagyszintyén három híve volt, közülük egyet eltemetett. Pélen 17 katolikusnak egy magánházban misézik. Rendszeres hitoktatást Simándon tart 19 gyermek számára, továbbá Székudvaron és természetesen Kisjenőn. Székudvaron két éve folyik magyar nyelvű fakultatív oktatás, az iskolában. A többi településen nincs katolikus gyermek. Kivételt képez Pél, ahol a 4 gyermeknek románul kell tartania a hittanórát, mert már nem tudnak magyarul. Az időseknek viszont magyarul misézik. /Emberkatedrálist kell építenünk! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

2003. április 25.

Ápr. 23-án Dorel Popa és Király András az RMDSZ-SZDP Arad megyei protokollumot. A megállapodás szerint szeptember 15-ig helyére kerül a Szabadság-szobor. A protokollumhoz hat, 2003-ban megvalósítandó konkrét célokat tartalmazó melléklet tartozik. Ezek kiterjednek a tanácsokban való együttműködésre, infrastruktúra-fejlesztésre a magyarok lakta helységekben, rögzítették a visszaszolgáltatásra váró Arad megyei egyházi épületek listáját. A 26 tétel között szerepel Aradon a Notre Dame Nővérek leánygimnázium, a római katolikus fiúgimnázium, a kisszentmiklósi iskola, a megyében a kisjenői, nagylaki, pankotai, radnai, borossebesi, dezsőházai, székudvari, seléndi, zimándújfalusi, gyulavarsándi, cseraljai (Alunis), komlósi, szemlaki, sági, simándi, vladimirescui, zádorlaki római katolikus (magyar vagy német) elemi iskolák épülete, a máriaradnai ferences kolostor, a gyoroki és borossebesi református elemi iskola épületeinek visszaszolgáltatása. Az egyik melléklet tartalmazza a magyar nemzetiségű személyek megtartását vagy előléptetését az állami intézményekben vezető (döntéshozatali) funkciókban./Mit tartalmaz az RMDSZ-SZDP protokollum? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

2003. május 5.

Huszonöt év alatt Arad megyében megszűnt tíznél több magyar tannyelvű kisiskola. Dezsőháza, Galsa, Németszentpéter, Radna, Szederhát, Nagyvarjas, Gyulavarsánd, Simánd, Csermő, Aradon Zsigmondháza, Rácfertály, Pernyáva maradt anyanyelvű iskola nélkül, hogy csak az eszébe jutó régi tanintézeteket említse, írta Ujj János. S időközben négyosztályos "kisiskolává" minősült vissza a gyoroki, fazekasvarsándi, pankotai, szentpáli, míg a valamikor erős bentlakással is rendelkező tornyai eltűnt az anyanyelvű oktatás térképéről. A hivatástudattal van baj. Valamikor kipellengéreztek egy falusi tanítónőt, mert végigjárta faluját, s meggyőzte a szülőket, hogy anyanyelvű iskolába írassák gyermekeiket. Tettéért a szekuritátén is faggatták. Vajon akad-e jelenleg pedagógus, aki hozzá hasonlóan végigjárná azt a falut? /Ujj János: Iskolák, tanítók. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./

2004. szeptember 11.

Lőrincz Lóránt két évig a Bihar megyei Tamáshidán szolgált, 159 lelket számláló gyülekezetben, a közelmúltban a 360 lelket számláló vadászi egyházközséghez került. Tamáshidán az év első felében négyszer temetett, egyszer keresztelt. Július elsején érkezett Vadászra, ahol azóta most fog negyedszer keresztelni és eddig csak egyszer temetett. Tamáshidával ellentétben – ahonnan a fiatalság Magyarországra vagy a környező városokba vándorol -, Vadászon a fiatalság egy része itthon marad. Vadászon szórványközpontot szeretnének létrehozni, ahova a helybeliek mellett a simonyifalvi, a tőzmiskei, a péli, a gyulavarsándi és a szapáryligeti református hívek is tartoznának. /Balta János: Sötétségből világosságba. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

2006. december 14.

A kormány határozata értelmében 2007. január 1-jétől bezárják a vámhivatalokat a román-magyar, illetve a román-bolgár határnál, az irodák felszerelését más vámhivatalokhoz szállítják. A nyugati határnál a következő vámhivatalokat zárják be: Pete, Nagyerdő, Nagykároly, Érmihályfalva, Székelyhíd, Biharpüspöki, Bors, Nagyszalonta – vasúti átkelő, Gyulavarsánd, Kürtös, Nagylak, Tornya és Nagycsanád. /Megszűnnek a vámhivatalok a magyar határon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998