udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1998. január 20.

Az RMDSZ-ben sokan dolgoznak olyanok, akik nem tartoznak a szűkebben vett vezérkarhoz, emiatt azután kevesebb fény vetül rájuk. Ők leginkább helyi szinten aktívak, mondhatni ők alkotják az RMDSZ második vonalát. Varga Gábor például főállásban kutató vegyész, emellett íróember, a magyar közművelődés munkatársa, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egyik alapítója, 1991 óta a megyei szervezet elnöke azóta többször is újraválasztották, kezdettől tagja a Szövetségi Képviselők Tanácsának /SZKT/, 1996 óta pedig tagja a Bihar megyei önkormányzati testületnek is. Nem igaz, hogy megyénkben nincs tömbmagyarság, állapította meg Varga Gábor a vele készült interjúban: Nagyváradtól északra, a megye határáig, de egészen Halmiig 300-400 ezer magyar él, ha nem is rendelkezik olyan mítoszokkal, mint a Székelyföld. Itt mindenhol "magyar önkormányzatok", magyar polgármesterek, alpolgármesterek működnek. Dél-Biharban viszont szórványmagyarság él. Nagyváradon a magyarság "az 1992-es, általunk megkérdőjelezett népszámlálás szerint 34 százalékban van jelen, de az itt élő közel 80 ezer magyar kétszerese például Székelyudvarhely lakosságának, és egyáltalán nem érzi magát kisebbségben." - A választások után Bihar megyében sikerült kiverekedni azokat a pozíciókat, amelyek megilletik a magyarságot. Jobban állnak például Maros megyéhez képest. - Sikerült megszerezni Nagyvárad alpolgármesteri székét, viszont a megyében a Megyei Tanács ügyvezető testületében egyetlen magyar sincs. A volt kormánypárt rákapcsolt a helyhatósági választásokra és sikerült ide átmentenie hatalmát. Elgondolkodtató, hogy Bihar megye mintegy százezer magyar választópolgárából csak 62 ezren mentek el szavazni. - A református püspöki palotát még mindig nem sikerült visszaszerezni, annak ellenére, hogy a vallásügyi államtitkár is közbenjárt, kérve, hogy a Megyei Tanács ne adjon be újabb fellebbezést. Hiába volt minden, a magyarellenes sajtó működött, hazaárulónak nevezte Mihai Bar tanácselnököt. - Varga Gábor is arra szavazott 1996 novemberében, hogy az RMDSZ lépjen be a kormányba. Ez elmúlt időre visszatekintve viszont megállapíthatja: "messze nem értük el mindazt, amiről úgy gondoltuk, el fogjuk érni." Azonban számba kell venni, hogy életben van a két sürgősségi kormányrendelet, van tehát előrelépés. - Tőkés László püspök "a romániai magyarság egyik karizmatikus egyénisége", "nagy népszerűségnek örvend a romániai magyarság soraiban, pedig hát rendkívül rafinált és erőteljes propagandát fejtenek ki ellene a különböző "központok". Természetesen ő is ember, neki is vannak hibái, de sokat is dolgozik és sokrétűen." /Rostás Szabolcs: A jövő csak csendes optimizmussal építhető.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./

2000. december 6.

Bondici Nicolae batizi, Panea Alexandru halmi, Koczán Levente túrterebesi polgármesterek és Duma Ovidiu erdődi alpolgármester vett részt a napokban a Budapesten megrendezett Határ Menti Települések Konferenciáján, amelyen Magyarország és a vele szomszédos országok határ menti régióinak képviselői voltak jelen. A tanácskozást a Közösségszolgálat Alapítvány kezdeményezte, az Európai Unió megbízásából. A konferencia végén állásfoglalás és nyilatkozat került elfogadásra ″a határ menti kapcsolatok fejlesztését célzó együttműködés közös szándékáról és feladatairól″, illetve megalakult a Határ Menti Együttműködések és Fejlesztések Fóruma. Az új szerv munkacsoportjának feladatköre lesz a határ menti községek, települések közötti állandó kapcsolattartás, befektetőkkel való kapcsolatteremtés, illetve érdekképviselet az uniós szervek felé. /Határ menti települések fóruma alakult Budapesten. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./

2001. augusztus 22.

Az iskolaközpontosítási-program megvalósításán dolgozik a jelenlegi kormány. Ecaterina Andronescu miniszter asszony sajtónyilatkozatai szerint szeptember 15-éig az ország 13 megyéje kapja meg az összevonások következtében a diákok szállításához szükségessé váló buszokat. Az idei tanévben Szatmár megyékben négy iskolát (román tagozat) érint a központosítás. Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes közölte, hogy a központosítás a gyerekek érdekében történik, és csak akkor, amikor az iskolabuszok rendelkezésre állnak. A következő tanévben ez magyar tagozatot nem érint, de a 2002-2003-ra javasolt összevonások között szerepelnek magyar tagozatos iskolák is. Az előterjesztett javaslat szerint a tamásváraljai öt-nyolc osztályos diákokat Halmiba hoznák be. Továbbá a Nagykolcs községhez tartozó magyar diákokat (csak öt-nyolc osztályról van szó) Szamoskrassóra, a román anyanyelvűeket pedig Nagykolcsra vonnák össze. A gencsi gyermekeket a nagykárolyi 3-as számú iskolába csoportosítanák, Sárközre pedig az adorjániak mellett - akik amúgy is bejárnak, gyalog - iskolabusz szállítaná a józsefházi diákokat is. /(anikó): Erdei Líviusz: Iskolaösszevonás csak akkor lesz, ha rendelkezésre állnak az iskolabuszok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./

2002. október 7.

Okt. 6-án Halmiban ökumenikus istentisztelet után felavatták a második világháborúban elesettek tiszteletére emelt emlékművet, melyre huszonhárom helybeli és két, a faluban elhunyt magyar katona neve került fel. Kótai János háborús veterán, az emlékmű felállításának a kezdeményezője mondott beszédet. A résztvevők ezután a temetőben lévő kopjafához zarándokoltak, ahol az aradi vértanúk emléke előtt rótták le kegyeletüket. /Fodor István: Halmi. Emlékműavatás a második világháborúban elesettek tiszteletére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 7./

2002. április 6.

Tatár János az elmúlt év augusztusától lelkésze Bábony református gyülekezetének. Az I?IV. osztályosok a helyi iskolában tanulnak, az V?VIII. osztályosok Halmiba ingáznak. Az óvodában 27 gyermek van, közülük 17 magyar, a többi cigány. Bábonyban a gyülekezetnek 260 tagja van, nagyobb ünnepeken több mint a fele részt vesz az istentiszteleteken. A gyülekezet 30 százaléka fogyatékos személy. /Elek György: Bábony: Egy falu élete, ahogy a lelkész látja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 6./

2002. május 27.

Máj. 25-26-án rendezték meg a Halmi Napokat. Román és magyar népviseletbe öltözött fiatal lányok voltak jelen a megnyitón. Szabó Károly szenátora kiemelte, hogy a politika egyre kisebb szerephez jut a hasonló rendezvényeken, és így van ez rendjén. Szabó felhívta a figyelmet, hogy a község határában nincs kitéve a magyar nyelvű névtábla. Ökumenikus istentisztelet után a helyi óvoda és általános iskola gyermekei mutattak be néhány táncot. Volt táncverseny, szabadtéri diszkó, futballmérkőzés. /Másodszor rendezték meg Halmi Napjait. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 27./

2004. március 13.

Közismert, hogy a régi rendszerben a vegyes lakosságú területeken rendszerint a színtiszta magyar települések kárára hozták létre a közigazgatási egységeket, még akkor is, ha ezek nagyobbak voltak, mint a községközpontnak kijelölt román vagy vegyes lakosságú falvak. Így került Szatmár megyében Egri Batizhoz, Csomaköz Szaniszlóhoz, Kökényesd Halmihoz, Tamásváralja Batarcshoz, Józsefháza Aranyosmeggyeshez vagy Gencs Érkáváshoz. Megfogyatkozott lakosságuk miatt már nem mindegyik élhet a különválás lehetőségével, de néhánynak már sikerült elérni az önállósulást szentesítő sikeres népszavazást. Sőt Kálmánd már esztendeje elvált Kaplonytól, s a közelgő helyhatósági választás után, immár saját önkormányzattal és polgármesterrel jogilag is önálló lesz Egri, Kökényesd és Csomaköz. Rövidesen. négy új magyar község jelenik meg Szatmár megye térképén, olyan községek, amelyek tanácsülésein (érvényes román törvény szerint) magyarul beszélhetnek. Az ötödik Avasújváros lehet, de ott más a helyzete. Hozzá annak idején egy nagyobb lélekszámú román települést csatoltak, a ráksai polgármester nem segíti faluja önállósulását. Nemrég a megyei román lapban arról írt, hogy Avasújvárosban nagyszabású etnikai konfliktus van kibontakozóban, mert az újvárosi magyarok el akarnak válni a ráksai románoktól. Másnap Szabó István megyei elnök válaszolt a lapban, hogy nincs szó semmiféle etnikai ellentétről, erről maga is tudna, hisz ott lakik. Most azonban kiderült, hogy a ráksaiak is a váláshoz szükséges népszavazás mellett döntöttek. /(Sike Lajos): Négy új magyar község és az ötödik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2004. június 9.

A négy évvel ezelőttinél jobb eredményt ért el az RMDSZ Szatmár megyei szinten is, hiszen 13 személyt /Szabó István, Csehi Árpád, Kovács Máté, Kaiser Stefan, Draveczky Károly, Kramer Csilla, Visnyai Csaba, Günthner Tibor, Véron András, Tóga István, Marginean Horn Éva, Muzsnay Árpád, Gábor József/ delegálhat a 33 főből összetevődő Szatmár Megyei Tanácsba. Szabó István maradhat a Szatmár Megyei Tanács elnöke. Szatmár megyében a magyar falvakban is jól szerepeltek az RMDSZ–es jelöltek. Az első fordulóban dr. Incze Lajos (Halmi), Koczán Levente (Túrterebes), Szabó Elek (Egri), Dobos István (Mikola), Balogh Sándor (Kálmánd), Pap József (Szatmárhegy), Nagy József (Pálfalva), Svegler Albert (Csanálos), Balogh Ferenc (Hadad), Gaman Mihály (Pusztadaróc), Sárpataki János (Börvely), Domokos Sándor (Kolcs) nyert az RMDSZ jelöltjei közül, míg a Német Demokrata Fórum első körben befutó polgármesterjelöltjei Fezer Gábor (Mezőterem), Nagy Mária (Mezőpetri), Heinrich Mihály (Mezőfény) és Löchli Mihály (Csomaköz). /Simon Levente: Tizenhárom megyei tanácsosa lesz az RMDSZ–nek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 9./

2004. június 29.

A hét végén a kárpátaljai Mezőkaszonyon adták elő műsorukat a Szatmári Nemzetiségek Népi Együttese táncosai. A Fábián Elemér vezette csoport ezúttal a Bereghát Fejlesztési Társulat – amelynek alapító tagja a romániai Halmi község is –, által szervezett Nemzetközi Népdalkör Találkozón szerepelt nagy sikerrel. Rajtuk kívül még 50 asszonykórus lépett fel a két nap folyamán, Romániából, Magyarországról és Ukrajnából. A népi együttesen kívül Szatmár megyét még a bogdándi néptáncosok és a pusztadaróci citerazenekar képviselte. /(simon): Kárpátalján léptek fel a szatmári néptáncosok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 29./

2004. augusztus 16.

Aug. 15-én ünnepelték az újdonsült város, Erdőd napját. A halmi mazsorettek és az erdődi fúvószenekar végigvonulásával kezdődött az ünnepség. Jelen volt a magyarországi Szakoly polgármestere is, amely helységgel testvértelepülési kapcsolatot szeretnének kialakítani. Egymást váltották a modern és népi, magyar és román műsorszámok. /Fodor I.: Erdőd: Az első városnap. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./

2005. február 10.

A képviselőház jóváhagyta az egyes községek várossá, illetve egyes falvak községgé nyilvánításáról szóló törvény tervezetét. Szatmár megyében Sárközújlak és Szatmárudvari városi rangot kapott, Kökényesd pedig kivált Halmi községből. A jogszabály a szenátusi elfogadást követően lép törvényerőre. /Szatmár megye. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

2005. április 23.

A népszavazást szentesítő központi „rábólintás” után az eddig Halmihoz tartozó Kökényesd (lakossága csaknem teljesen görög katolikus vallású magyar) önálló község lett. A hozzá csatlakozó Csedreggel közel 3000 lakost számláló új közigazgatási egység vezetője Simon Levente, aki foglalkozását tekintve újságíró, ideiglenes kinevezést kapott, mert hat hónapon belül ki kell írni a választásokat. /Önállósult Kökényesd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2006. április 19.

Három évvel ezelőtt rendhagyó kezdeményezést valósított meg a történelmi Ugocsa vármegye területén található református egyházközség. Halmi, Túrterebes, Dabolc, Kisbábony, Tamásváralja, Nagytarna, Túrterebeshegy gyülekezetei létrehozták azt az egyesületet, amely az Ugocsai Hegyi Traktus nevet viseli, és amelynek célja a vidék lelkipásztorai, gyülekezeti, presbiterei közötti viszony elmélyítése. Az egyesület kezdeményezésére húsvét előtt jelent meg a Református Ugocsa című gyülekezetei lap második száma, amelyben a halmi református templom történetéről is szó esik. A lap a helytörténetre is nagy hangsúlyt kíván fektetni: az első számban például a túrterebesi református templom története volt olvasható. /fi): Református Ugocsa. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 19./

2006. április 19.

Három évvel ezelőtt rendhagyó kezdeményezést valósított meg a történelmi Ugocsa vármegye területén található református egyházközség. Halmi, Túrterebes, Dabolc, Kisbábony, Tamásváralja, Nagytarna, Túrterebeshegy gyülekezetei létrehozták azt az egyesületet, amely az Ugocsai Hegyi Traktus nevet viseli, és amelynek célja a vidék lelkipásztorai, gyülekezeti, presbiterei közötti viszony elmélyítése. Az egyesület kezdeményezésére húsvét előtt jelent meg a Református Ugocsa című gyülekezetei lap második száma, amelyben a halmi református templom történetéről is szó esik. A lap a helytörténetre is nagy hangsúlyt kíván fektetni: az első számban például a túrterebesi református templom története volt olvasható. /fi): Református Ugocsa. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 19./

2006. július 18.

Az utóbbi években négy nagyobb magyar település (Kálmánd, Csomaköz, Egri és Kökényesd) önállósult Szatmár megyében. Közülük a legifjabb közigazgatási egység, a kökényesdi alig egy éve jött létre. A helybeliek egy fiatal újságírót választottak polgármesternek. Simon Levente, a Szatmári Friss Újság munkatársa még a 25. évet sem töltötte be. A fiatal elöljáró Kökényesden született és nőtt fel. Elmondta, hogy Kökényesd gyakorlatilag egybeépült a térség központjával, Halmival, csupán a vasút választja el tőle. Az elválást gazdasági okok indokolták. A több településből mesterségesen összegyúrt községek székhelyei mindent maguknak hordanak össze, ott fejlesztenek. 1968 óta semmit nem építettek, a meglévő dolgokat is hagyták tönkremenni. Kökényesd és a hozzá tartozó Csedreg a sárban fuldokol. Kökényesdnek 1600, Csedregnek 1200 lakosa van, együtt közel 3000 ezer, ami nagy közösség ahhoz, hogy kezébe vegye sorsát. Él a néptánc és a népdal, sok a fiatal. Az első osztályt mind Kökényesden, mind pedig Csedregen 20-25 gyermek kezdi. Alig egy év alatt négy-ötmilliárd régi lejt költöttek fejlesztésre (ötször annyit, mint mások 40 év alatt!), minden utcát leköveztek. Tervezik Kökényesd és Csedreg között egy szép új iskola építését, a jelenlegi öt elavult iskolát pedig megszüntetnék. Jók az adottságaik itt, az ukrán-román-magyar határ közelében. Vám, nemzetközi vasúti átrakó, nemzetközi műút. Megkezdték a művelődési ház felújítását. Újra akarják alakítani a felnőttek régi kórusát és táncegyüttesét. Felavatják a kultúrház mellett létesülő tájházat, melynek sok száz kiállítási tárgyát a kiváló pedagógus, Fazekas Loránd gyűjtötte össze. /Sike Lajos: Interjú Simon Leventével, az ország legfiatalabb polgármesterével. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2006. augusztus 5.

Vígh István közel száz, kétméteres és ennél magasabb, többnyire vegyes technikájú alkotásából nyílt kiállítás Debrecenben. A munkák ,,származási helye” a négy kontinens, ahol a művész megfordult és alkotott: Európa, Ázsia, Észak-Amerika és Ausztrália. A kiállításon nagyszámú erdélyi, székelyföldi, illetve háromszéki ihletésű munka szerepel. A megnyitón a művész debreceni hívei mellett részt vett a Debrecenben 1927 óta működő nemzetközi Nyári Egyetem több mint harminc országból származó, háromszáz főnyi, magyar nyelvet tanuló hallgatója. Ez alkalomra jelent meg Vígh István 250 oldalas, Halmitól Debrecenig New Yorkon és Quean-beyan át című önéletrajzi albuma, amely a művész saját alkotásaival illusztrált önéletírását tartalmazza. A debreceni rendezvényt megelőzte a művész szülővárosában, a Szilágy megyei Halmiban, a településnek adományozott közel száz alkotás nemzetközi részvétellel szervezett megnyitója. Vígh István, az erdélyi alkotótáborok résztvevője és patrónusa, a sepsiszentgyörgyi színház egykori díszlet- és jelmeztervezője, a bibarcfalvi Szent László-falikép restaurálója, Sepsiszentgyörgy déli városkapujának tervezője és számos háromszéki tárgyú képzőművészeti alkotás szerzője augusztusban lesz 70 éves. /Sylvester Lajos: Vígh István debreceni kiállításai (Egy világvándor hazatér). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./

2006. augusztus 7.

Idén nem gyűlt össze elég gyerek ahhoz, hogy érdemes lenne fenntartani a Dabolci Általános Iskolát: a diákok Halmiba ingáznak majd. A kis falu óvodája viszont nem szünteti be tevékenységét. Riskó György 1968–tól 1997–ig tanított az ugocsai faluban, jelenleg is itt él. Riskó György a jelenleg Ukrajnához tartozó Feketeardón született, amely pár kilométerre van csupán Halmi községtől. Szatmárnémetibe járt iskolába, a Kölcseybe. Amikor bejöttek az oroszok, lezárták a határt. Karácsony előtt haza akart menni, de már akkor nem engedtek vissza: itt ragadt Romániában. Édesanyját többé soha nem látta, még a temetésére sem mehetett el. Sőt, több tíz év telt el addig, amíg megszerezte a román állampolgárságot. Évi 100 lej tartózkodási illetéket kellett fizetnie ebben az időszakban, és attól függően nyilvánították csehnek, orosznak, magyarnak, hogy éppen melyik nemzetiségbelinek kellett többet fizetnie azért, hogy itt élhessen. Utána pedig „hazátlannak” nyilvánították. A dabolci iskolába 1968–ban került, akkor valamivel több mint harminc gyerek járt ide. Riskó György fájó szívvel veszi tudomásul azt, hogy megszűnik a dabolci iskola. A szülők inkább a két kilométerre lévő Halmi községközpontba járatják gyermekeiket. /Fodor István: Dabolc: ősztől megszűnik az iskola. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 7./

2006. szeptember 7.

Szatmár megyében több református templomnak is volt kazettás mennyezete, mára azonban az egyetlen a Halmi községhez tartozó kis faluban, Kisbábonyban maradt meg. Felújítása meghaladja a maroknyi gyülekezet erejét, így várják az adományokat. Kisbábonyban jelentős az elöregedés és a lélekszámapadás, magyarázta Kovács József református lelkész. /Fodor István: Komoly erőfeszítés a templommennyezet felújítása. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 7./

2007. február 13.

Évekkel ezelőtt talán oda lehetett volna ítélni a „legrosszabb állapotban lévő megyebeli iskolaépület” címét Tamásváralja oktatási intézményének: ma már helyreállított iskola várja a tanulókat. Most viszont egyre kevesebb a tanuló, immár a halmi iskolába is biztosított az ingázási lehetőség. Egyedül a tetőzet rendbetétele van hátra. Berendi Irénke, megbízott igazgató beszámolt arról, hogy I–IV. osztályba 28, felső tagozatra pedig három osztályba (ötödikes egy sincs) 14 tanuló jár. A színmagyar településen ebben a tanévben román nyelvű óvoda indult, vannak szülők, akik ide íratták gyermekeiket. /(fodor): Felújítás alatt az iskola. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 13./

2008. június 4.

Szatmár megyében a választás végleges eredménye szerint az RMDSZ-es polgármesterjelöltekre 45 021 fő szavazott, ennek eredménye: 10 megválasztott polgármester /Érendréd, Kálmánd, Kolcs, Pusztadaróc, Halmi, Hadad, Mikola, Szatmárpálfalva, Kökényesd, Érszakácsi/. A második fordulóban az RMDSZ-nek 14 polgármesterjelöltje indul. Első lett az RMDSZ a helyi önkormányzatokban, 223 mandátummal. Az RMDSZ-es jelöltek listáira leadott érvényes szavazatok száma: 44 900. Szatmár megye tanácselnöke Csehi Árpád Szabolcs, az RMDSZ jelöltje, 60 038 érvényes szavazattal. Az RMDSZ-nek 13 megyei tanácsosa van a 32 megválasztott tanácsos között. Az RMDSZ listáira szavaztak a legtöbben: 51 782 érvényes szavazatot kaptak. /Fábián Ágnes: Végleges lista a helyhatósági választás első fordulójában elért eredményekről Szatmár megyében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 4./

2008. október 24.

Több éve hagyománynak számít az ugocsai presbitertalálkozó, amelyet ebben az évben Halmiban rendeznek meg. Október 26-án, vasárnap ismét találkozóra gyűlnek egybe a történelmi Ugocsa területén található református egyházközségek presbiterei. Balogh Béla nyugalmazott nagybányai levéltáros a hajdani Ugocsáról tart előadást, Fodor Lajos a halmi református templom tornyának 150 évvel ezelőtti építését eleveníti fel. A szomszédos kárpátaljai egyházközségek presbitereit is várják a találkozóra. /(fodor): Ugocsai Presbitertalálkozó. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 24./

2008. október 29.

A község szülöttéről, Vígh István képzőművészről neveznének el egy utcát Halmiban, tájékoztatott Incze Lajos polgármester. Ez lenne az egyetlen olyan utca a községben, amelyet egy helyi származású személyiségről neveznék el: a dolog külön érdekessége, hogy a művész még él. Vígh István világhírű képzőművész szülőfalujának, Halminak, ajándékozta helyi vonatkozású képeit, és jelenleg városkapu megalkotásán dolgozik. /(fodor): Vígh István utca Halmiban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 29./

2009. február 24.

Február 22-én felszentelték a belső felújításon átesett római katolikus temetői kápolnát Halmiban, az egyházközség szeretetvendégséggel köszönte meg az önkéntes munkát. /(f): Halmi: ökumenikus kápolnaszentelés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 24./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998