udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. június 30.

Gazda László a Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy) hasábjain közreadott néhány történelmi megállapítást a csángók történetéről. A lap románul is összefoglalta írását. Ennek alapján megtámadta Gazda László írását a Cuvintul Nou Sepsiszentgyörgyi román lap, ahol egy nevét nem vállaló szerző azt állította, Gazda László megállapításait magyar forrásokra alapozta. Ez természetesen nem igaz. Gazda László most a Háromszékben közreadta cikkét. A román nép legnagyobb történetíróit idézte, Cantemirt és Iorgát. Dimitrie Cantemirt először 1769-ben Hamburgban megjelent Moldva leírása című könyvében írt a Moldvában élő magyarokról, megállapítva: "Mivel a magyarok megingathatatlanok voltak pápista törvényükben, megőrizték országuk nyelvét." A legnagyobb román történetíró, Nicolae Iorga Romania, cum era pina la 1918 című könyvében szintén elismerte, hogy a moldvai magyarok az 1200-as évek óta élnek falvaikban. A magyarok, írta "a XIII. század elején leereszkedtek a kunok katolikus püspökségének földjére, eljutva zen az úton a Szeret vizéig. Annyi század eltelte után megőrizték régi székely nyelvüket és törvényüket." /Gazda László: Kik is a moldvai csángók? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

1991. június 9.

A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem 13 professzora és tanára /közülük 11 magyar nemzetiségű/ megkapta a nyugdíjazását sürgető felmondólevelet. A 11 magyar közül hatan professzori, négyen előadótanári minősítéssel, László János pedig akadémiai tagsággal távozhat. A felmondólevelek magyar címzettjei: Bedő Károly professzor, a Közegészségtani és Táplálkozástani Tanszék vezetője, Cingudán Kornél traumatológiai professzor, Dienes Sándor professzor, a Munkaorvostani Tanszék vezetője, Fodor Ferenc professzor, a Szemészeti Klinika vezetője, Farkas Imre János előadótanár, a Szociálmedicínai Tanszék vezetője, Keresztessy Koszta Árpád előadótanár, sebész, László János akadémikus, mikrobiológus /volt rektor/, Lázár László előadótanár, az Anatómiai Tanszék vezetője, Mülfay László professzor, a Fül-Orr-Gégészeti Klinika vezetője, Rákosfalvy Zoltán előadótanár, Szabó István professzor, az Élettani Tanszék vezetője. - Ezzel lefejezték a magyar professzori kart. Dienes Sándor 1957 óta van a tanszéken, Berlinben is volt vendégprofesszor. Fodor Ferenc professzornak hét olyan szakkönyve jelent meg, ahol elsőként szerepelt, és négymás könyvben volt társszerző. Egyik munkája Magyarországon látott napvilágot. Bedő Károlynak több mint 250 szakdolgozata jelent meg, egy részük akkor, amikor a német akadémia különböző részlegeinél dolgozott, Giessenben, Hamburgban és Berlinben. Puskás György nyugalmazott professzor, az egyetem egykori rektora tájékoztatott az egyetem múltjáról. Az egyetem 1945-ben létesült, mint magyar orvostudományi egyetem, része a Bolyai Tudományegyetemnek. 1949-től, amikor a Bolyai Tudományegyetem különvált, Marosvásárhelyen Orvostudományi Intézetként működtek. Az ötvenes évek közepéig magyar nyelven folyt az oktatás majd kétnyelvű lett az egyetem. Az egyetem rektora 1978-ig mindig magyar volt. László János professzor volt az utolsó rektor, most őt is nyugdíjazták. 1985-ig a magyar és román diákok fele-fele arányban voltak az egyetemen, azóta a magyar hallgatók aránya csökkent. Jelenleg a hallgatók 75 százaléka román. /Csáky Zoltán: A magyar professzori kar lefejezése. = Ring (Budapest), jún. 9./

1996. február folyamán

A váratlanul meghalt Szabó T. Ádámra /Kolozsvár, 1946. márc. 12.-Budapest, 1995. dec. 7./ emlékezett K. Lengyel Zsolt, felvázolva az elhunyt gazdag életművét. Szabó T. Ádám nyelvészeti tanulmányait Kolozsváron kezdte meg, majd emigrálását követően Hamburgban és Helsinkiben folytatta, végül 1979-től 1981-ig Groningenben fejezte be. A holland egyetemen docensként működött. Második házassága révén letelepedett Budapesten, ahol 1981-től az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Magyar Nyelvtörténeti és Dialektológiai Tanszékén tudományos munkatársként dolgozott. Közben vendégelőadást vállalt finnországi konferenciákon. Legutóbb a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen nyelvtörténetet adott elő. Pályaválasztásában a döntő lökést édesapjától, Szabó T. Attilától /1906-1987/, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár megalkotójától kapta. Szabó T. Ádám Décsy Gyula hamburgi professzornál doktorált, disszertációjában feldolgozta az 1466-os Müncheni Kódex szókincsét /ezt 1977-ben kiadta a wiesbadeni Harrasowitz Kiadó/. Szinte hihetetlen, hogy a budapesti minősítő testület a Németországban elnyert tudományos fokozatát a rendszerváltozás előtt nem ismerte el. Doktori munkájának újabb változatát 1985-ben közzétette /Müncheni Kódex (1466). A négy evangélium szövege és szótára, Európa Kiadó, Budapest, 1985./. 1981-ben adta közre Kolozsvár környéke helyneveinek történeti-etimológiai vizsgálata I. A-E című, adattárral ellátott kis várostörténetét. Több könyve jelent meg, számtalan tanulmánya, közleménye, könyvismertetése. /Bécsi Napló (Bécs), január-február./

1995. december 20.

Dec. 9-én váratlanul meghalt 49 éves korában Szabó T. Ádám nyelvész /Szabó Törpényi Ádám/, a kiváló nyelvész, Szabó T. Attila fia. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végzett, majd házasság révén távozott Romániából. 1968-ban Hamburgba került, ahol egyetemi tanulmányait folytatta, majd Helsinkiben tanított, ezután három évig Hollandiában, a groningeni egyetem tanára volt. Szenvedélyesen érdekelte Erdély múltja, különösen a helynevek, erről tartott előadást az 1980-as turkui finnugor kongresszuson. Ezután újra megnősült és Budapesten letelepedett. A nyolcvanas évek elejétől az ELTE kutatójaként dolgozott, továbbra is az erdélyi ügyek foglalkoztatták. Folytatni akarta a Romániában megszüntetett Erdélyi Múzeum hagyományát, kiadva az Új Erdélyi Múzeum folyóiratot. Ennek egyetlen gazdag, kettős száma jelent meg 1990-ben, mert közbejött a temesvári tüntetés nyomán a változás Romániában, amely újra lehetővé tette az Erdélyi Múzeum kolozsvári megjelentetését. Szabó T. Ádám új folyóirattal próbálkozott /Magyar Múzeum/, első száma 1991-ben látott napvilágot, később a folyóirat elsorvadt. Sokoldalú munkásságát jelzi, hogy 1988-ban Bázelben kiadta Lakatos Demeter csángó költő verseit. Szabó T. Ádám nagyon fog hiányozni mindenkinek, aki a mindnyájunkat összekötő anyanyelvben és közös történelemben gondolkodik, és az egyetemes magyar kultúrát tartja szívügyének, írta Gömöri György "A közös történelemben gondolkodott. Emlékezés Szabó T. Ádámra" címmel. /Magyar Nemzet, dec. 20./ - Új Erdélyi Múzeum /Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara és a Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1990/ I. évf. 1-2. - felelős szerkesztője Szabó T. Ádám, akinek ebben a kettős számban olvashatjuk Kolozsvár népei és helynevei /1453-1988/ című tanulmányának első részét, ezzel a megjegyzéssel: Tőkés Lászlónak és családjának ajánlom. - Magyar Múzeum /Akadémiai Kiadó és a Közép-európai Múzeum Alapítvány, Budapest, 1991. 1-4. sz./ - az Új Erdélyi Múzeum folytatása - felelős szerkesztője Szabó T. Ádám, Kolozsvár népei és helynevei /1453-1988/ című munkájának második része található a folyóiratban. - Magyar Múzeum utolsó száma: III. évf. 1-4. sz. - Lakatos Demeter: Csángu strófák. Válogatott versek /Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bázel, 1988/ Válogatta, a bevezetőt írta: K. Lengyel Zsolt, Szabó T, Ádám, Szász Judit Anna.

1995. február 7.

A PER /Project on Ethnic Relations/ román-magyar párbeszédsorozatot szervez febr. 14-15-én az Egyesült Államokban, Atlantában, olyan politikusok és szakértők bevonásával, mint Jimmy Carter volt elnök és David Hamburg, a Carnegie Alapítvány elnöke. Meghívták az RMDSZ-t, tárgyalópartnere román részről az Elnöki Hivatal, a kormányzat és az ellenzék képviselői lesznek. Az RMDSZ-küldöttség tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Tokay György, Frunda György, dr.Csapó József és dr. Kelemen Árpád professzor. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 7., 466. sz./A PER eddig 1992 januárjában Bukarestben, 1992 júniusában Neptunfürdőn, 1993 februárjában Gerzenseeben, 1993 júliusában ismét Neptunfürdőn rendezett tanácskozást, anélkül, hogy említésre méltó eredményt ért volna el. Tőkés László püspök kifejtette, hogy a PER eddigi közvetítői tevékenysége "több csapdával, mint előnnyel járhat az RMDSZ" számára, mégis vállalni kell ezt a kockázatot. A megbeszélés sikerének feltételeként említette, hogy a hatalom szüntesse meg az RMDSZ elleni támadásokat. - Román részről eddig egy álláspont ismeretes: Funar pártelnök követelte Iliescu elnöktől, hogy akadályozza meg a tanácskozást. /Magyar Nemzet, febr. 8./

2000. május 4.

Öt másik díjazott mellett Kertész Imre és Milan Kundera íróknak ítélték oda idén a hamburgi Alfred Toepfer Alapítvány tekintélyes Herder-díját, amelyet a hagyományoknak megfelelően a bécsi egyetemen adtak át május 3-án. A Herder-díjjal évente hét neves kelet-közép-európai művészt és tudóst tüntetnek ki. A mindenkori kitüntettek kijelölhetnek egy-egy tehetséges fiatalt, aki ezáltal egy évre havi 14 ezer schillinges ösztöndíjat nyer el. Kertész Imre romániai magyar pályatársát, Orbán János Dénest nevesítette az ösztöndíjra. A 27 éves lírikus szintén jelen volt a bécsi díjátadáson. /Herder-díj Kertész Imrének. Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./ A Kertész Imre által jelölt a brassói Orbán János Dénes költő, aki összehasonlító irodalomtudományból doktorál. /Brassóit jelölt a Herder-díjas. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 5./

2000. augusztus 23.

Véget ért a Budapesten megrendezett magyar könyvtáros-tanácskozás, a Közös múlt - közös jövő cím köré szerveződött Külföldön élő magyar könyvtárosok V. szakmai találkozója, melyen a Hargita megyei könyvtárosokat a Csíkszeredában székelő Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, Kopacz Katalin képviselte. A konferenciát az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezte. Monok István, az OSZK főigazgatója köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Bitay Éva a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár helyismereti tevékenységéről számolt be. A külföldi hungarikagyűjtéssel és -feltárással foglalkozó szekcióülés elemezte a kanadai magyar irodalmat, felhívták a figyelmet a szerb Matica Könyvtár zeneműtárára, különös tekintettel a magyar zeneszerzők műveinek feldolgozására, bemutatták a Belgrádi Egyetem hungarológiai tanszékének olvasókörét, a hamburgi Hungarológiai Központ könyvtárát, valamint a fiumei Egyetemi Könyvtár hungarikáit. Erről a szekcióról sem hiányoztak az erdélyi magyar könyvtárosok: Fülöp Mária a marosvásárhelyi helyismereti feltárásról értekezett, Endrődi András pedig a nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár rehabilitációs kísérletéről tartott előadást. Egy harmadik szekció a kisebbségek könyvtári ellátásának, a kisebbségi könyvtárak anyaországi kapcsolatainak elemzését tűzte ki célul. Deé Nagy Anikó (Marosvásárhely) a Kárpát-medencei könyvörökségünket vette számba; Kiss Jenő (Sepsiszentgyörgy) a Magyarország határain túli könyvtárügyet vázolta; majd ismertették a délvidéki, vajdasági és őrségi könyvtárak anyaországi kapcsolatait. Fülöp Géza (Marosvásárhely) az olvasás jövőjéről tartott előadást, Poráczky Rozália pedig a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár elmúlt 10 esztendős periódusáról számolt be. /Közös múlt - közös jövő. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

2001. június 27.

Wass Albert a nyár folyamán hazatér Holtmarosra - mint mellszobor. A művet tisztelője és barátja, a Kolozsvárról elszármazott és Sydneyben élő dr. Kolozsy Sándor készítette. Az alkotás repülővel érkezik Hamburgba, ahonnan az író fia, Wass Endre autóval hozza Erdélybe. A szobrászművész két évvel ezelőtt megfogadta: szobrot készít Wass Albertről. Ennek egyik példányát a családnak, a másikat Holtmarosnak adományozza. "Azért küldöm a szobor egyik példányát ennek a kis falu népének, mert nagyon nagy szeretettel és tisztelettel adott ideiglenes menedéket Albert bátyám hamvainak. Most, miután a hamvai méltó helyre, a marosvécsi kastély kertjébe kerültek, nem akarom, hogy a holtmarosiak árváknak érezzék magukat" - fejtette ki a hatvanhárom éves szobrászművész. Az elmúlt két év során a román nyelvű megyei napilap főszerkesztője, Lazar Ladariu újságja hasábjain és a román parlamentben sorozatosan támadta Wass Albertet és mindazokat, akik Hargita megyében iskolát mertek elnevezni, vagy Bukarestben román nyelvre fordították egyik művét. Bartha József holtmarosi református lelkipásztor elmondta: már készül egy szobor Wass Albertről, melynek alkotója a szászrégeni Jorga Ferenc, a lelkész az ausztráliai magyar művész művét sem utasítja vissza. A szobor a Holtmaroson felépült gyermekotthon előcsarnokában áll majd. Így egy időben két Wass Albert-szobor avatására kerül sor a nyáron. Az egyiket, Jorga Ferenc alkotását, Szászrégenben, a katolikus plébánia kertjében, a másikat pedig Holtmaroson avatják fel. /Szucher Ervin: Az író még a nyáron hazaérkezik. Ausztráliai magyar művész készítette el Wass Albert szobrát. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

2001. augusztus 18.

Árvaházat épít, óvodát, iskolát létesít Erdélyben gróf Wass Endre. A tervek szerint októberben kezdik el működtetni a gróf Wass Endre, Wass Albert fia által építtetett holtmarosi árvaházat. Céljuk, hogy anyanyelvű nevelést biztosítsanak a gyerekeknek. Édesapja régeni szobrának felavatása és a holtmarosi hatodik Gyöngykoszorú Fesztivál alkalmából tartózkodott ismét Erdélyben a Hamburgban született, és ma is ott élő Wass Albert fia, gróf Wass Endre. Az árvaházzal az a célja Wass Endrének, hogy a gyermekeknek ne csak nagykorúságukig viseljék a gondját, hanem azon túl is, addig, amíg képessé válnak arra, hogy saját lábukon megálljanak. Szakmát szeretne adni az itt felnövő gyermekek kezébe. A Kolozs megyei Gyeke községben lévő Feketelakon már működtet az alapítvány egy magyar nyelvű óvodát, ahol jelenleg kilenc gyermek tanul. Az ősztől indulna egy magyar nyelvű iskola is négy gyerekkel. A jelenlegi tanügyi törvény szerint nem lehet ugyanis osztályt indítani a kisebbségek nyelvén, ha nincs meg a minimális gyermeklétszám. Ezért kell alapítványi hozzájárulásból indítani az iskolát. A hatalom helyi szervei nem nézik jó szemmel a magyar iskola alapítását. Az épületet állítólag egy családnak akarják kiutalni szükséglakás címén. /Bakó Zoltán: Nem nézik jó szemmel tevékenységét. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2001. október 2.

Sikeres volt az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) múlt hét végi árkosi szakmai tanácskozása. Öt egyetemi tanár, egy tudományos kutató és egy középiskolai tanár beszélt a Kárpát-medencei magyar nyelvművelés, tankönyvírás, iskolai oktatás égetően fontos kérdéseiről. Fazekas Tiborc Hamburgban tanító professzor leszögezte, a nyelvápolás állami feladat, az értelmiség feladata, és szükség van a modern nyelvújításra: száműzni kell az elburjánzott nyelvi durvaságot, magyarítani kell a szakmák, tudományok nyelvezetét. Murvai Olga, a bukaresti Hungarológiai Intézet professzora azt fejtegette, hogy Európa szellemének nem felel meg az egyetlen közös nyelv. Szabómihály Gizella tudományos kutató a felvidéki közigazgatási, illetve hivatalos nyelv állapotát vizsgálta. Ágoston Mihály újvidéki egyetemi tanár a magyar anyanyelvűek magyar nyelvhasználatáról beszélt, mely alkalommal az intézményes anyanyelvépítés fontosságát emelte ki. Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár, az AESZ elnöke a nyelvhasználati egység megteremtésének lehetőségeire tért ki. Előadásának lényege: Közelíteni kell az anyaország határain kívül eső régiók nyelvhasználatát az ideálisnak tartott szabvány-magyar fő változathoz. Székely Győző egyetemi tanár az Erdélyi Tankönyvtanács képviselőjeként a tankönyvek rossz nyelvezetéről beszélt. Balázs Géza budapesti nyelvészprofesszor választott témája: Milyen lesz a 21. század magyar nyelvi kultúrája? Szerinte olyan lesz, amilyenné tesszük. A tisztújító közgyűlésen a vezetőségben nem történt változás: Péntek János maradt az elnök, Török Katalin alelnök, Ördögh- Gyárfás Lajos ügyvezető elnök, Nagy Zsuzsanna titkár. A Nyelvőrzés-díjat Asztalos Lajos kolozsvári lapszerkesztő és műfordító kapta. /Komoróczy György: Anyanyelvi konferencia Árkoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

2003. június 4.

A Benedek Elek Tanítóképző /Székelyudvarhely/ Camerata leánykórusa norvégiai turnéról érkezett haza a múlt héten. Orosz Pál József karnagy, zenetanár elmondta, hogy a helyi ifjúsági énekkar és egy londoni egyetemi kamarakórus társaságában léptek fel. Négy nap utazás oda és vissza autóbusszal a bergeni Santa Suniva énekkar meghívására, mert egy Udvarhelyen végzett diák nem felejtette el az egykori tanítóképzőt és kijárta, hogy meghívják a székelyföldi lányokat. Norvégiában összesen öt hangversenyt adtak, egyet még Hamburgban, ahol Wass Albert író Endre fiának a vendégszeretetét élvezték. /(haáz): Erdélyi dallamok Norvégiában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./

2003. szeptember 23.

Temesváron hangversenyezett a harmincöt éves Csíky Boldizsár zongoraművész, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia tanára. A harmincöt éves zongorista tehetsége vitathatatlan, nemzetközi karrierje emelkedőben van. Csíky Boldizsár elmondta, hogy édesapja (Csíky Boldizsár) zeneszerző, otthon volt a hangszer, s hétéves korában, amikor látták hogy jó hallása van, leültették a zongorához. Marosvásárhelyi művészeti középiskola és a kolozsvári konzervatórium elvégzése után Budapesten a Liszt Ferenc Zeneakadémián Jandó Jenő tanítványa volt, majd franciaországi mesterkurzusok következtek. Most éppen Marosvásárhelyen tart nemzetközi kurzust. Októberben fellép Bécsben, Drezdában, Kielben, Hamburgban és Münchenben. Azután hazarepül, majd Olaszországba megy lemezfelvételre. Rengeteg munkája van, s közben vigyáznia kell arra is, hogy az órái is megtartsa. /Szekernyés Irén: Csiky Boldizsár Temesváron hangversenyezett. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2003. október 23.

A Csíkszeredában működő Julianus Alapítvány évente díjazza azokat a személyiségeket, akik kivételesen sokat tettek a szórványban élő magyarság sorsának jobbra fordulásáért. Az idén dec. 20-án sorra kerülő díjkiosztó ünnepségen a Háromszék munkatársa, Sylvester Lajos igen jeles személyiségek: András Mihály, a Hargita Székely Nemzeti Népi Együttes igazgatója, Csoóri Sándor író, költő, szociográfus, esszéista, Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága-Anyanyelvi Konferencia és az Illyés Közalapítvány elnöke, valamint Tempfli József nagyváradi megyés püspök, Wass Endre hamburgi közgazdász és dr. Gellérd Judit pszichiáter, unitárius lelkész társaságában részesül a megtisztelő elismerésben./(s.): Julianus-díj Sylvester Lajosnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./

2003. november 13.

Az idén dec. 20-án a csíkszeredai református templomban osztják ki a Julianus Alapítvány díjait, amelyeket a szórványban végzett munkájukért ebben az évben , a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, Sylvester Lajos, a Háromszék napilap főmunkatársa, Csoóri Sándor író, költő, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Tempfli József nagyváradi megyés püspök, Wass Endre hamburgi közgazdász és dr. Gellérd Judit pszichiáter, unitárius lelkész kapják. András Mihály meglepetésként érte a Julianus díj nekiítélése. - Soha nem gondoltam, hogy a szórványban végzett tevékenységemért kapok díjat - jelentette ki. András Mihály tizenegy éve tanít a válaszúti népzene, néptánc táborban. Évről évre megszervezik a Vicei találkozót, amit folklórgyűjtések előznek meg. Rengeteg turnét szerveznek a Mezőségre, aszórványvidékre, minden olyan kisfaluba, ahol kevés a magyar. /(Daczó Dénes): Az idén is kiosztják a Julianus díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2003. december 22.

Csíkszeredában dec. 20-án a Julianus Alapítvány kiosztotta ez évi díjait Az idén tizenegyedik alkalommal odaítélt Julianus-díjban részesült András Mihály (Csíkszereda), a Hargita Székely Nemzeti Népi Együttes igazgatója, Sylvester Lajos (Sepsiszentgyörgy), a Háromszék című napilap főmunkatársa, Csoóri Sándor (Budapest) író, költő, Pomogáts Béla (Budapest) író, irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Tempfli József (Nagyvárad) római katolikus megyéspüspök, Wass Endre (Hamburg) közgazdász és Gellérd Judith (Boston) orvos, unitárius lelkész. /Átadták az idei Julianus-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

1997. december 16.

Az Európai Unió és a NATO kapuja továbbra is nyitva áll Románia előtt - hangsúlyozták a német vezetők Bonnban, dec. 16-án, Emil Constantinescu román államfővel folytatott megbeszélésükön. Roman Herzog elnök és Helmut Kohl kancellár a politikai és gazdasági reformfolyamat továbbvitelére biztatta vendégét. - Az Európai Unió luxembourgi csúcsértekezletén hozott döntés értelmében Románia nem tartozik ugyan a csatlakozók első köréhez, de Németország továbbra is mindent megtesz azért, hogy a délkelet-európai ország mielőbb teljesítse a felvételi követelményeket - hangsúlyozta Kohl. Rámutatott, hogy az EU március végén a 11 társult állammal együttesen indítja el a bővítési folyamatot, s senki nem szenvedhet hátrányos megkülönböztetésben. Herzog arról biztosította Constantinescut, hogy Romániának biztos helye van az euroatlanti integrációs szervezetekben. "Az ön hazája Európához tartozik, s nélküle nem lehet stabil viszonyokat teremteni Délkelet-Európában" - szögezte le a német államfő. Ő is csakúgy, mint a kancellár nagyon elismerően szólt "a bátor és sikert ígérő reformfolyamatról", amelyet Románia Constantinescu irányításával elkezdett. Ez jó alapot teremt ahhoz, hogy Románia hamarosan megkezdhesse a felvételi tárgyalásokat az Európai Unióval - mondta Kohl. Constantinescu szorgalmazta, hogy a német gazdaság mutasson nagyobb érdeklődést hazája iránt. Közölte, hogy hazája szeretne minél több embert visszacsábítani azok közül a német nemzetiségűek közül, akik az elmúlt évtizedekben hagyták el Romániát. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./A román elnök dec. 17-én a bonni parlamenti pártok vezetőivel tárgyal, majd dec. 18-án Hamburgban és Münchenben több nagy cégnél tesz látogatást. /MTI/

1997. december 17.

Románia 2001-ig szeretne a NATO, 2005-ig pedig az Európai Unió tagjává válni. Ezt a nemzeti célt fogalmazta meg bonni tárgyalásait lezáró sajtóértekezletén dec. 17-én Emil Constantinescu, Románia elnöke. Hiba volt, hogy Romániát nem vonták be a NATO bővítésének első körébe - jelentette ki a román államfő egy nappal azután, hogy a brüsszeli NATO-központban Lengyelország, Csehország és Magyarország külügyminisztere aláírta az 1999-es csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet. Constantinescu abban bízik, hogy 1999-ben országával is megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat. Miután a 2000. évben az Egyesült Államokban választások lesznek, Románia várhatóan 2001-ben érheti el áhított célját, nyerhet bebocsátást a nyugati védelmi szövetségbe - fejtegette az elnök. Constantinescu jó esélyt ad Romániának ahhoz is, hogy a második körben csatlakozhassék az Európai Unióhoz. Véleménye szerint azok az országok, melyeket nem vontak be az első bővítési hullámba, leghamarabb 6-7 éven belül teljesíthetik az ehhez szükséges követelményeket. A 2005-ös év ezért ésszerű határidő az EU-csatlakozás szempontjából. Románia mindent meg fog tenni azért, hogy ebben a folyamatban a többieket túlszárnyalja, és a következő körben számításba jövő jelöltek között az első helyek egyikét foglalja el - mondta a román államfő. Constantinescu köszönetet mondott azért a támogatásért, melyet Roman Herzog elnök, Helmut Kohl kancellár, Rita Süssmuth parlamenti elnök asszony és az egyes frakciók vezetői a román reformfolyamat folytatásához ígértek. Constantinescu bonni tárgyalásait befejezve Hamburgba, majd onnan németországi körútja utolsó állomására, Münchenbe utazik tovább. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./ Az észak-atlanti szövetség egyes tagjai által pártolt román belépés elsősorban az Egyesült Államok ellenállásán hiúsult meg /MTI/

2004. március 16.

Julianus-díjat nyújtottak át a hét végén Csíksomlyón Wass Endre közgazdásznak az erdélyi szórványban élő magyarok érdekében végzett munkájáért. A németországi Hamburgban élő gazdasági szakember czegei gróf Wass Albert író legkisebb fia. Mivel a közgazdász nem vehetett részt a Julianus-díjak decemberi átadásán, most a csíksomlyói kegytemplomban lezajlott ünnepség keretében vette a kitüntetést. Wass Endre elmondta, hogy óvodát működtet a Wass-család ősi fészke, Vasasszentgotthárd melletti, magyarok által is lakott mezőségi Feketelakon, a marosvécsi vártól nem messze fekvő Holtmaroson árva gyermekeket neveltetnek családi jellegű otthonokban, Szászrégenben pedig kollégiumot tartanak fenn. /Julianus-díj Wass Endre hamburgi közgazdásznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

2006. március 2.

Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának elnöke bejelentette, hogy bepereli Kertész Imre Nobel-díjas írót a Frankfurter Allgemeinen Zeitung február 22-i számában közölt cikk /Ceausescus Lehranstalt – Imre Kertesz protestiertgegen die rumänische Staatsuniversität in Klausenburg/ miatt. Marga szerint Kertész nem ismeri a BBTE szerkezetét, hiszen az író – Marga szerint – úgy tudja, hogy a kolozsvári egyetemen nem létezik magyar nyelvű oktatás. Az akadémiai tanács elnöke szerint a cikkből kiderül, hogy Kertésznek „fogalma sincs „ az 1989 után a magyar nyelvű oktatás kapcsán folytatott vitákról. Marga szerint Kertész a cikkben összetéveszti a multikulturalizmust a nacionalizmussal. Margának meggyőződése, hogy a cikket nem Kertész írta, de mivel az írás az ő neve alatt jelent meg a német lapban, ezért kénytelen ehhez a jogi lépéséhez folyamodni. Emlékeztetett, hogy mindketten Herder-ösztöndíjasok, ezért ennek a díjnak az odaítélésével megbízott hamburgi Alfred Toepfer Alapítvány megkérte őket, hogy Hamburgban vagy Bécsben nyilvános vitában tisztázzák álláspontjukat a kérdésről. Marga közölte: hamburgi kollégái vizsgálják jelenleg, hogy Kertészt magyar vagy német bíróság elé hívja, hiszen az író magyar és német állampolgársággal egyaránt rendelkezik. Valóban nem Kertész írta a cikket – jelentette ki a Szabadságnak Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) egyik vezetője. Korábban a BKB egyik sajtótájékoztatóján be is mutatták a cikket, amelyből kiderül, hogy a cikk szerzője Reinhart Olt, aki a Bolyai Egyetem létrehozását szorgalmazó, 79 tudós által aláírt levél ismertetéséről szóló tudósításában kiemelte a címben Kertész nevét. Hantz szerint Kertésznek csak annyi köze van a cikkhez, mint a többi tudósnak. Marga nem kívánta kommentálni a Magyar Rektori Konferencia nyilatkozatát. A magyarországi testület közölte: személyes megkereséssel is kezdeményezni fogja, hogy az egyetem szenátusa újratárgyalja a magyar karok létrehozására vonatkozó kérést. A Szabadság azon kérdésére, hogy ha a magyar oktatók közgyűlése a részleges bojkott mellett dönt, akkor kezdeményezik-e az oktatók megbüntetését, Marga kifejtette: ezeket a személyeket kénytelenek lesznek helyettesíteni, hogy az egyetem tovább működhessen. Az MSZP, a magyar kormánypárt támogatja az önálló, államilag finanszírozott erdélyi magyar egyetem ügyét. Közleményük szerint a multikulturalizmus hosszú távú fenntartása az egész térség érdeke. Ezt gazdagíthatja az együttműködésre képes önálló egyetem. A megoldás kialakításában irányadónak tekintik az RMDSZ álláspontját. /Borbély Tamás: Andrei Marga bepereli Kertész Imrét. Félretájékoztatással vádolják a Nobel-díjas írót. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2007. május 3.

Vajdahunyadon tartották a Nyelvszigetek a szórványban konferenciát. Vetési László, a kolozsvári református püspökség szórványfelelőse ismertette Hunyad megye magyar történelmét. Hányszor temették már el a Hunyad megyei szórványmagyarságot! Például 1906-ban Szabó Dezső harói lelkipásztor a beolvadás aggasztó mértékéről írt. Manapság 97 magyar él Haróban – szinte ugyanannyi, mint száz éve –, s a templomban is magyarul zajlik az istentisztelet. A Vajdahunyad melletti Rákosd még érdekesebb példával szolgál. A tizenkilencedik század végén már románul beszélő református gyülekezetet egy ügyes pap vissza tudta téríteni az anyanyelv útjára. Manapság Rákosd az egyik legjelentősebb magyar falu Hunyad megyében. Számos elhagyatott magyar templom, iskola vagy történelmi műemlék létezik a megyében. Mindezek ellenére a Hunyad megyei szórványmagyarság átvészeli a sors viharait. Péntek János professzor a honfoglalási gyökerű Lozsádot említette: kb. két évszázada, amióta feljegyzik a népességi adatokat, az Isten háta mögöttinek tekinthető faluban mindig olyan 150 körül volt a magyarok száma: egy csepp a környező román tengerben. Ma is annyian vannak. A nyelvszigetek többfélék: Lozsád, Rákosd vagy Haró például a honfoglalás idejéből maradtak. Csernakeresztúr vagy a Brassó melletti Hétfalú jóval későbbi székely telepítések. Mégis szívósan őrzik a magyar nyelvet. Történelmi csapások, világuk összeomlása a bukovinai székelyek óriási alkalmazkodó képességéről tettek tanúbizonyságot, hangsúlyozta Fazakas Tibor, a hamburgi egyetem professzora. A legutóbbi szigetek – az iparosodás nyomán keletkezett városi magyar csoportok – azonban korántsem olyan szilárdak, mint a zárt falusi környezet. Vajdahunyad vagy a Zsil-völgyi bányavidék szinte a beolvadás példáiként említhetők. Az erdélyi magyarságnak a 1992-es és 2002-es népszámlálások közötti közel 200 000 fős vesztesége további 100 000-rel folytatódott az utóbbi 5 évben, ismertette a súlyos helyzetet Csép Sándor az Áldás, népesség mozgalom képviseletében. A statisztikailag kimutatott közel 200 000-es népességcsökkenés fele a negatív szaporulatra vezethető vissza. További 70-80 000-es a kivándorlás negatív mérlege, a beolvadás pedig olyan 10%-ot tesz ki. Az Áldás, népesség egyesület éppen a népesedési etika megváltoztatására hívja fel az erdélyi magyar társadalom figyelmét, az össztársadalmi összefogás szükségességét hirdeti. /Chirmiciu András: Magyar nyelvszigetek a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

2007. szeptember 13.

A titkosszolgálatok történetében talán először fordult elő, hogy egy volt hírszerzési vezető megerősítsen egy nem létező információt. Romániában történt, 2007. szeptember 11-én, a legvéresebb terrortámadás hatodik évfordulóján. Románia is felmerül a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadásokról készült egyik jelentésben. A Libération című lap az FBI-tól szerzett értesülésekre hivatkozva közölte, hogy egy romániai mobiltelefonszám is megjelent a támadások kitervelője, Mohamed Atta híváslistáján. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ cáfolta az értesülést, hasonlóképpen Ion Iliescu volt államelnök, illetve Adrian Nastase akkori kormányfő. Időközben Franciaországból megérkezett a cáfolat. A Libération újságírója összetévesztette Románia hívószámát (00 40) a németországi Hamburgéval (040). Ennek ellenére Ioan Talpes, az egykori államfő, Iliescu volt állambiztonsági tanácsadója kijelentette: emlékszik az „incidensre”. A Libération cikke kapcsán Ioan Talpes elmondta, hogy a World Trade Center elleni támadás kitervelőjének romániai kapcsolata szóba került a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén, sőt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vizsgálatot is folytatott az ügyben. A következtetéseket nem látta – „azt feltehetően egyenesen az amerikai hírszerzéssel közölték” –, csupán arra emlékszik, hogy „nem volt sokkoló”. Adrian Cioroianu külügyminiszter, aki vizsgálatot rendelt el, illetve a SRI szóvivője tagadta, hogy a kérdés a szolgálat szintjén valaha felmerült volna. Ioan Talpes, még mielőtt Ion Iliescu nemzetbiztonsági tanácsadója lett volna, a Külső Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetője volt. A Nastase-kormányzat idején nemzetbiztonsági tanácsadóként ő kezdeményezte a Hírszerzési Közösség létrehozását, amely az összes titkosszolgálattól befutó információkat kezelte volna. A terv csak később, Traian Basescu idején vált valóra, mert Adrian Nastase kormányfő átlátta: nem tudja megakadályozni, hogy a struktúra az államfő ellenőrzése alá kerüljön, ezért arra összpontosított – sikerrel –, hogy az ötlet meghiúsuljon. A Talpest körüllengő titokzatosságot fokozta, hogy a Nastase-kormányzat félidején otthagyta az elnöki palotát, hogy kormányfő-helyettesként „segítse” az Iliescuval egyre hűvösebb viszonyt ápoló miniszterelnök munkáját. A 2004-es választások után Talpes kilépett a PSD-ből, amelynek listáján szenátori mandátumot szerzett, és megalakította a Keresztény-szociális Népi Szövetséget (UPSC). Sajtóhírek szerint közvetlenül Traian Basescu megválasztása után elment a Cotroceni palotába és felajánlotta szolgálatait a frissen beiktatott államfőnek. Akkor Basescu nevében a demokraták cáfolták, hogy az államfőnek bármi köze lenne Iliescu egykori bizalmasához, Talpes azonban tett néhány szolgálatot az államfőnek. /Sz. L. : Rosszul emlékezett a volt SIE-főnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2008. március 28.

Bartha József holtmarosi református lelkész március 29-én forrást készül elnevezni Wass Albertről. Előzőleg segítőivel egy Szalárd-völgyi csorgóhoz gördítette azt a hatalmas szikladarabot, amelyre zöldgránit plakettet rögzítenek. Wass Albert-forrás – fogja hirdetni a kőbe vésett felirat azt a helyet, ahova az író számtalanszor elzarándokolt. Az ünnepségre a szervezők több száz környékbeli, marosvásárhelyi és anyaországi vendéget várnak, ott lesz az író legkisebb fia, a Hamburgban élő Wass Endre is. Arra is felkészültek, hogy esetleg széttörik a gránitlapot; ez esetben Wass Albert nevét a kőbe vésetik, közölte Bartha József. A holtmarosi lelkész ugyanakkor reméli, hogy – a Wass-per fejleményeitől függetlenül – hamarosan az író szobra is visszakerülhet a templom előtti talapzatra. Az Ausztráliában élő, kolozsvári származású dr. Kolozsy Sándor alkotását Vasile T. Suciu marosvásárhelyi tartalékos rendőrezredes, a magyarellenességéről elhíresült Hősök és Mártírok Kultusza Országos Egyesület elnökének kezdeményezésére öt évvel ezelőtt távolították el. Bár az amerikai migrációs hivatal és a háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó Wiesenthal Alapítvány nem tartja bűnösnek Wass Albertet, a román hatóságok még mindig a kolozsvári népbíróság 1946-ban kimondott döntése alapján ítélkeznek személyéről. /Szucher Ervin: Emlék Wass Albertnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998