udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1997. február 21.

A kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Közművelődési Egyesület második alkalommal rendezte meg a testvérvárosok versmondó vetélkedőjének helyi döntőjét. Kézdivásárhely anyaországi testvérvárosaiban - Hatvanban, Gyöngyösön, Szentendrén és Mezőhegyesen - szintén e napokban tartották meg az elődöntőket. A döntő ápr. 1-6-a között lesz, Hatvanban. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

2000. október 10.

A hatvani Ratkó József és a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Közművelődési Egyesület kapcsolatai immár egy évtizedre nyúlnak vissza. A magyarországi testvérváros közművelődési egyesületének tagjai évente ellátogatnak Erdélybe. A hatvaniak ellátogattak Csernátonba is és írásban is megerősítették a kapcsolatot a hatvani Ratkó József Közművelődési Egyesület és a csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület között. Az október 23-i nemzeti ünnepre küldöttséget hívtak meg Hatvanba, ekkor avatják fel István Sándor kézdivásárhelyi fafaragó kilenc elemből álló kopjafacsoportját, amelyen Hatvan testvérvárosainak neve is szerepel. Kézdivásárhely, 23 000 lakos, 760 km - ez áll az egyik kopján. /(dévai): Csernátonban. Közművelődési egyesületek kézfogása. = Háromszék Sepsiszentgyörgy), okt. 10./

2000. február 24.

A romániai útjáról hazatért Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár febr. 22-én Hatvanban egy fórumon vett részt. Nemzetpolitikai kérdésekről szólva rámutatott: az elmúlt másfél év nagy eredménye, hogy sikerült emancipálni a határon túli magyarságot. - Ennek egyik legfőbb eszköze az Állandó Magyar Értekezlet, amelynek segítségével mozaik nemzetlétből együttműködő, szerződéses nemzetté válhatunk - mondta Németh Zsolt. /Németh Zsolt: Sikerült emancipálni a határon túli magyarságot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Németh Zsolt államtitkár febr. 22-én sajtótájékoztatót tartott Budapesten. Elmondta, hogy látogatása hármas célt szolgált: a magyar-román viszony javítását, Orbán Viktor miniszterelnök első - hivatalos - romániai látogatásának előkészítését, s az államtitkár azon személyes vállalásának teljesítését, hogy évenként fölkeresi a határon túli magyar közösségeket. Tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatok erősítéséről, amit mindkét fél szorgalmaz. A határátkelők kérdése mellett tárgyalt a román-magyar vasúti kapcsolatok korszerűsítéséről, a kulturális és gazdasági képviseletről, kirendeltségek létesítéséről, a stabilitási paktum keretében megvalósítható együttműködésekről, a magyar tőkeexport növeléséről, a romániai privatizációba való bekapcsolódásról, a román-magyar kormányközi vegyes bizottság munkájának dinamizálásáról. A tárgyalásokon hangsúlyosan szerepelt az egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának kérdése és a magyar nyelvű oktatás helyzete. Klézsei látogatásával kapcsolatban megjegyezte, hogy hivatalos magyar állami küldöttség 1227 óta - amikor Béla herceg ott járt - nem fordult meg a Csángóföldön. Az államtitkár kifejtette, hogy az alapítványi egyetem létesítésére vonatkozó eddigi stratégiai elképzelések megerősítést nyertek. "Az EU-s csatlakozással Magyarország nagyon veszélyes szívóhatást fog gyakorolni a romániai magyarságra. Nekünk pedig olyan politikát kell folytatnunk, velük összhangban, ami a szülőföldön maradást szolgálja. Ha ők másképp döntenek, akkor mi is készen állunk felülvizsgálni álláspontunkat" - jelentette ki. Alternatívaként említette, hogy lehet olyan stratégiai célt is kitűzni, mint Németország a második világháború után, a keleti tartományban élő németekkel kapcsolatban. De ilyen döntést nem hozhat egyoldalúan a magyar kormány, ez kizárólag a romániai magyarság döntése lehet - hangsúlyozta Németh Zsolt. Érintőlegesen megjegyezte, számára meglepetést jelentett, hogy magyarországi középiskolák székelyföldi diákok toborozásával próbálnak a magyarországi diákhiányon segíteni. Erre a csíkszeredai tanácskozáson figyelmeztették a jelenlévő polgármesterek. Véleménye szerint az ilyen és ehhez hasonló jelenségeket is meg kell vitatni a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban, ezt követően pedig esetenként választ kell rájuk adni a státusztörvény keretei között. /(Guther M. Ilona, Budapest): Németh Zsolt értékelte romániai útját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

2000. július 15.

Júl. 2-12. között a kézdivásárhelyi Vigadó művelődési ház, a Molnár Józsiás Közművelődési Egyesület és a hatvani Ratkó József Közművelődési Egyesület Bereckben szervezte meg az immár hagyományos Hatvan-Kézdivásárhely olvasótábort. 1991 óta a tábornak felváltva hol Hatvan, hol erdélyi testvérvárosa, Kézdivásárhely ad otthont. Az olvasótábor programja rendkívül gazdag és változatos volt. A táborzáráskor az olvasótábor emlékére kopjaszerű oszlopot állítottak fel, melyet István Sándor kézdivásárhelyi fafaragó készítette. /Olvasótábor Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./

2001. március 16.

Kézdivásárhelyen tartották az erdélyi magyarság központi ünnepségét, melyet Duna Televízió jóvoltából százezrek - milliók - láthattak. Az előző napokban megnyitották a Céhtörténeti Múzeum ünnepi tárlatát, a 48-49-es eseményeket felidéző diákvetélkedők zajlottak, megkoszorúzták Petőfi és Bem mellszobrát. A Gábor Áron nevét viselő patinás főtéren zajlott az ünnepség. A hagyományőrző díszruhás huszárokat, bandériumokat Bereck, Ozsdola, Sárfalva, Martonos, Nyujtód, Lemhény, Kézdialmás, Csomortan, Csernáton, Kővár, Szentkatolna, Torja, Bélafalva színpompás felvonulása követte. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. A világ magyarságának együvétartozását jelképezte a testvértelepülések - Mezőhegyes, Gyöngyös, Nagyatád, Hatvan, Szentendre, Nagykanizsa - küldöttségeinek kézdivásárhelyi jelenléte. Dr. Matolcsy György, a magyar kormány gazdasági minisztere beszélt és felolvasta Orbán Viktor kormányfőnek a kárpát-medencei magyarsághoz szóló üdvözletét. A román miniszterelnök, Adrian Nastase márc. 15-i üdvözletét Tamás Sándor parlamenti képviselő, a kézdivásárhelyi városi RMDSZ elnöke olvasta fel. Megáldotta a jelenlévőket. Bodó Imre római katolikus esperes, imát mondott Szentgyörgyi Zsombor református lelkipásztor. A székely és a magyar himnusz eléneklését követően megkoszorúzták Gábor Áron főtéri emlékművét. /Flóra Gábor: "Gábor Áron rézágyúja" Kézdivásárhely márciusi ifjúsága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

2002. április 15.

Négytagú hatvani küldöttség látogatott Kézdivásárhelyre. A testvérvárosi küldöttség tagjai a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban megbeszélték a kapcsolatok további bővítésének lehetőségeit. /(Iochom): Hatvaniak Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./

2004. november 6.

Okt. 26-án Budapesten, a Vármegye Galériában bensőséges emlékezés zajlott, megnyílt a tizenkét esztendeje elhunyt Szécsi András festőművész budapesti magángyűjteményekben található képeiből rendezett kamarakiállítás. A kezdeményező ezúttal is a galériavezető Kulcsár Edit volt, aki az Erdély Művészetéért Alapítvány nevében, támogatásával folyamatossá tette a tárlatokat, könyvbemutatókat, más hasonló eseményeket. Az alapítvány 1990 januárjában szervezte első nagy sikerű Szécsi-kiállítását az Országos Széchényi Könyvtárban, majd 1991-ben Hatvanban, Egerben nyitottak tárlatot a festő munkáiból. Utoljára 1992. decemberében mutattak be Szécsi-képeket. A mostani kiállításra a festőművész születésének 70. évfordulója adott alkalmat. /Hetven éve született Szécsi András festőművész. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

2004. november 20.

A határon túli magyarság ügyéről és az egészségügyről a parlamentben kellene vitát folytatni, nem népszavazáson dönteni, rosszul feltett kérdésekre adott válasszal – mondta hatvani sajtótájékoztatóján Oláh Lajos, az MSZP pártigazgatója, hozzátéve: nem szabadna „pártpolitikává silányítani" ezeket a kérdéseket. Az MSZP szerint kettős nemmel kell szavazni december ötödikén – fogalmazott. Sós Tamás, Heves megyei MSZP pártelnök, országgyűlési képviselő. /December 5-én Mikulás-estet ünnepelnek? Az MSZP kitart a kettős nem mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2006. március 16.

Az RMDSZ Kézdivásárhelyen tartotta központi március 15-i rendezvényét. A 21. században a magyarságnak vissza kell szereznie azokat a jogokat, melyektől a századok folyamán megfosztották, illetve meg kell őriznie az elődöktől ráhagyott örökséget – feladatot, harcot, elvégzendő munkát – emelte ki ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A hideg idő dacára több ezres tömeg gyűlt össze Kézdivásárhelyen. Érezhető volt a rendőrség és csendőrség jelenléte a főtéren. Az ünnepség a 15. Székely Határőr Gyalogezred hagyományőrző csoportjainak, majd a felsőháromszéki falvak felvonulásával kezdődött. Előbbiek díszes huszáregyenruhákban, lovon járták körbe a rendezvény helyszínét. A kézdivásárhelyi megemlékezésen Markó Béla mellett részt vett Cselényi László, a Duna Televízió elnöke és Terényi János bukaresti magyar nagykövet is. Ott voltak Gyöngyös, Hatvan, Kisvárda, Mezőhegyes, Mezőkövesd, Nagyatád, Paks és Szentendre testvérvárosok küldöttségei, valamint az RMDSZ-színekben megválasztott parlamenti képviselők és szenátorok. /Domokos Péter: Markó: régi jogokat kell visszavennünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ „A Kárpát-medencei magyarság képes megerősödni, a romániai magyar közösség csak összefogással érvényesítheti jogait, Románia európai csatlakozása pedig nagyot fog változtatni e közösség életén” – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Hitet tett az autonómia ügye mellett, külön hangsúlyozva a székelység autonómiáját is. „Nekünk megvan az erőnk, megvan a tudásunk, megvan a politikai eszközünk hozzá! Minket ma nem lehet megkerülni Romániában, nélkülünk nem lenne kormánytöbbség, nem lenne stabilitás” – szögezte le. /Markó a romániai magyarság egységéért szállt síkra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2006. július 6.

A 75 éves Balázs Imre festőművész jubileumi tárlata látható Marosvásárhelyen. Alkotói pályája Marosvásárhelyen kapta meg a kellő alapot. Elvégezte az egyetemet, 1956-ban g hét év börtönre ítélték, 1959-ben szabadult. A mostani kiállítás megnyitóján Vécsi Nagy Zoltán hatvani művészettörténész kiemelte: a börtönévek, a benti szűk terek és sötétség életre szóló tapasztalatai ihletői, belső alakítói voltak a sajátosan Balázs Imre-i festői világnak, a szűk terekbe komponált portréknak, csendéleteknek. Ötvenhat évesen, 1987-ben települt át Magyarországra és kezdett elölről mindent, megalapozta ott is szakmai hírnevét, megbecsülését. /Nagy Botond: Vásárhelyről – Vásárhelyre. Balázs Imre jubileumi tárlata. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

2006. július 8.

Kulturális központként tartható számon a Kolozsvár Társaság új székhelye, amely néhány hónapja a Főtér 22. szám alatt található, és ahol immár négy állandó kiállítás is látható. Az a cél, hogy a Kolozsvár Társaság fontos szerepet töltsön be az itt élő magyarság társadalmi és kulturális életében, mondta el Kántor Lajos. Jó úton halad a Sétatéren felállítandó 56-os emlékmű engedélyeztetése, esély van rá, hogy a városi tanács, illetve a polgármesteri hivatal illetékesei ne emeljenek kifogást az emlékmű felállítása ellen. Az állandó kiállítások: Cs. Szabó László és Kolozsvár; Erdélyi Magyar Írók (Paulovics László sorozatának bemutatása); Cseh Gusztáv grafikái (Hatvan főember, Jeles házak) és Kalotaszeg a festészetben címmel. Ökumenikus lelkésztalálkozóra is sor került, Vetési László szervezésében. /Köllő Katalin: Pillanatkép a Kolozsvár Társaságról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

2007. augusztus 23.

A nagyszebeni Ars Hungarica-hét a Hatvani Vegyeskórus hangversenyével folytatódott. Balogh Kálmán napjaink legismertebb cimbalmosa és zenekara is bemutatkozott a nagyszebenieknek. A kolozsvári Tarisznyás együttes előadásában a különböző régiók népzenéjét, népdalait hallgathatták meg az érdeklődők, őket a szlovákiai magyarok Ghymes együttese követte. Ütő Gusztáv színművész Performance című előadása után a temesvári Shake Kvartett négy fiatalja, a Csíky Gergely Állami Színház művészei adtak elő magyar és angol musicalrészleteket. Bemutatkozott a pozsonyi Ab-Art és a kolozsvári Polis Kiadó. Mihály Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti igazgatója elmondta: Verbunkos, a nemzeti tánc születése a címe műsorukban nemcsak néprajzi, hanem történelmi szempontból is bemutatják a táncok fejlődését. Orbán Péter belsőépítész a Szentháromság római-katolikus plébánián látogatható Szent Korona felnagyított képeiből álló kiállításra várja az érdeklődőket. /Dézsi Ildikó: Hangversenyek, népzene és musical Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

2008. április 7.

A kézdivásárhelyi Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ (GÁMOK) április 4-5-én hatodik alkalommal szervezte meg a Médiainfo felhasználói versenyt, melyen Hargita és Kovászna megyéből öt középiskola vett részt. Első alkalommal volt jelen Kézdivásárhely két magyarországi testvérvárosából is egy-egy csapat. Az idei téma az Elődeink mesélik... címet viselte, ezzel kapcsolatosan kellett elkészíteni egy honlapot, illetve egy bemutatót. Első helyen a hatvani Damjanich János Szakközépiskola, második helyen a GÁMOK román tagozatos csapata, a harmadik helyen pedig a Nagy Mózes Elméleti Líceum csapata végzett. /Iochom István: Médiainfo hatodszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

2009. február 28.

Tompa Z. Mihály, a Népújság Magyarországra áttelepült egykori munkatársa regénye díjnyertes lett. A Hatvanban élő, Lőrinciben művelődési intézményt vezető újságíró, a Heves Megyei Hírlap munkatársa a Barankovics István Alapítvány kortárs szépirodalmi művek megírását ösztönző pályázatára nevezett be regényével, és a beérkezett 120 alkotás közül az ő pályaműve nyerte el a II. díjat. A kiírás kezdeményezői azt várták, hogy a pályázók a rendszerváltozást közvetlenül megelőző és az azóta eltelt időszak történéseit dolgozzák fel. Tompa Z. Mihály hatvanéves, a diktatúra természetrajzát megismerhette Erdélyben. /N. M. K. : Az állomásfőnök megkísértése. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./

2009. október 17.

A modern magyar művészet 37 éve elhunyt stílus- és iskolateremtő mestere, a grafikában, festészetben egyaránt maradandót alkotott, költészetben, zenében is kitűnt művészegyéniség, Kondor Béla grafikai műveiből nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi művelődési házban. A hatvani Hatvany Lajos Múzeum és a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja (Sepsiszentgyörgy) közreműködésével létrejött tárlat november 15-ig tekinthető meg. /Kondor Béla grafikái Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998