udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. június 20.

Szabó Zsolt átveszi a Művelődés folyóirat szerkesztését, a szerkesztőség Bukarestből Kolozsvárra költözik. Szabó Zsolt a Kriterion néprajzi kiadványait gondozta évek óta. A Művelődési Minisztérium miniszterhelyettese, Horváth Andor nevezte ki Szabó Zsoltot főszerkesztőnek. 1989 után anyagi gondok miatt válságos helyzetbe került a Művelődés. A folyóirat elmaradt 1990/11-12-es és az idei számait pótlólagosan kiadják. Szabó Zsolt arról tájékoztatott, hogy folytatódik a Kriterion néprajzi sorozata. Kiadásra várnak a következő munkák: Nagy Olga szerkesztésében a Havadi falu társadalomnéprajzi monográfiája, a Torockói hímzőalbum, Palkó Attila-Zsigmond József Magyaró folklórkötete, Veresné Péter Ilona Mezőségi gyermekjátékok és Balázs Lajos Csíkszentdomokosi lakodalmas című kötete. /Fábián Imre: Jó napot, Művelődés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 20./

2000. május 26.

Nagy Olga szerkesztésében megjelent Változó népi kultúra. Társadalomnéprajzi vizsgálat Havadon /Kriterion/ című könyv, melyet Kolozsváron mutattak be. A mű több okból is néprajzi kuriózum. Ez az első olyan néprajzi kötet, amelynek kiadását a múlt rezsim megakadályozta. Az eredetileg jelenkutatásnak készült falumonográfia a húsz évvel ezelőtti Havad kultúrájával foglalkozik. Az új szemlélet a műben a kutatók munkájában érhető tetten. Bartos Miklós, Gegesi László János, dr. Zillmann Jenő és Nagy Ödön, ők az akkori Havad értelmiségei, akik Nagy Olgával együttműködve szakképzett kutatókká váltak. Havad példaértékű falu volt hagyománytisztelet, ésszerűség és józanság révén. /Schmidt Daniel: Változó népi kultúra. Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

2000. május 31.

Megjelent Havad község alapos gyűjtő- és rendszerező munkán alapuló társadalomnéprajzi monográfiája: Változó népi kultúra Társadalomnéprajzi vizsgálat Havadon. Szerk. Nagy Olga. /Kriterion, Bukarest-Kolozsvár, 2000/. Az öt szerző nem csupán bemutatja a falu népi kultúrájának elemeit, illetve különböző területeit (társadalmi, gazdasági, közigazgatási jellemzők, családi élet, nyelv, népi próza, hiedelemvilág, szokások, népi gyógyászat, népi joghagyomány, erkölcsi élet), hanem ezek változásaira is figyel. Bartos Miklós havadi történelemtanár foglalkozik a község múltjával, Gegesi László János /szintén havadi tanár/ a nyelvjárás és a szókészlet változásait mutatja be, dr. Zillmann Jenő orvos a népi gyógyászat területén vizsgálódik, Nagy Ödön ismerteti a havadi családi élet jellemzőit, Nagy Olga Havad teljes népi prózarepertoárjának gyűjtésére és elemzésére vállalkozott, és ő foglalkozik a falu hiedelemvilágával is. - A szerzők közel tíz évig dolgoztak a köteten, amely azonban az akkori körülmények között nem jelenhetett meg. /Szőcs Levente: Változó népi kultúra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

2000. június 28.

Megjelent a Változó népi kultúra Havadon /Kriterion/, amely hetvenes évek közepén indult társadalomnéprajzi vizsgálat eredeményét tartalmazza. A kötet szerkesztője Nagy Olga. A fotókat Marx József fotóművész, a rajzokat Molnár Dénes grafikus készítette. /Változó népi kultúra Havadon = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

2001. január 18.

Jan. 16-án Erdőszentgyörgyön találkoztak Szováta, Makfalva, Erdőszentgyörgy, Havad, Gyulakuta, Székelyvécke és Balavásár polgármesterei, helyi tanácsosai, hogy létrehozzák a Kis-Küküllő kisrégiós társulást. A megbeszélésen jelen volt Burkhardt Árpád alispán, Virág György, a megyei tanács elnöke is. A társaságokra, alapítványokra vonatkozó törvény alapján a résztvevők elfogadták az alapszabályzatot, döntöttek a vezetőtanács összetételéről és kijelölték a fontosabb teendőket. Az elnök Máté János balavásári, az alelnök Péter Ferenc szovátai polgármester lett, ügyvezető igazgató Borbély Emese mérnök Kibédről. A régiós társulás fontosabb tevékenységi területetei: a környezetvédelem, faluturizmus fellendítése és fiataloknak nevelő, oktató tanfolyamok indítása. /Vajda György: Kisrégiós társulás a Kis-Küküllő mentén. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

2001. február 23.

Megjelent a Változó népi kultúra. Társadalom- néprajzi vizsgálat Havadon. Szerkesztette Nagy Olga / Kriterion Könyvkiadó Bukarest-Kolozsvár/ című kötet. A falu történetét Bartos Miklós történelemtanár írta meg. Nagy Ödön (1914-1996) lelkész, Nagy Olga bátyja a szerzője A havadi család, Az élet fordulói, a Jeles napok és a Népi joghagyományok című fejezeteknek, a Havad erkölcsi élete című fejezetet pedig Nagy Olgával ketten jegyezték. - Nagy Ödön Tavaszi néphagyományaink (1938), Adatok téli néphagyományaink ismeretéhez (1939), Parasztságunk és népi műveltségünk (1944) című munkái mellett több dolgozata kéziratban van. - A falu orvosa volt 1983-ig dr. Zillmann Jenő. Kutatási területe az öngyilkosság falusi környezetben. 1975 és 1980 között négy dolgozatot készített, ezek kiadatlanok. A kötetben Zillmann Jenő vállalta a népi gyógyászat felgyűjtését és feldolgozását. A Nyelv és közösség című fejezet Gegesi László János tanár munkája. A népi próza állapota című fejezetben Nagy Olga az úgynevezett hagyományos, valamint a folklorisztika által be nem sorolt népi prózai termékeket vette számba. - Havad szerencsésnek mondhatja magát, hogy ilyen értelmiségijei voltak, vannak. Ezt a kötetet majd újabb követi. A kutatómunka kiterjedt a falu gazdasági életére is. /B.D.: Változó népi kultúra. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

2001. augusztus 7.

A központi 7-es számú vidékfejlesztési régió megyei tanácsainak elnökei aug. 1-jén Gyulafehérváron találkoztak, ahol számba vették a PHARE RO-0007.02-es jelzésű támogatási program keretében benyújtott projekteket. A program újonnan létrehozott mikro-, kis- és közepes vállalatok számára nyújt vissza nem térítendő támogatást. A hat megyéből összesen 288 igénylés érkezett be, Maros megye a maga 53 projektjével a 2. helyen áll. Virág György Maros megyei tanácselnök riasztó jelenségre hívta fel a figyelmet: Maros megye nyolc községében ugyanis a népesség fogyása 1966 óta elérte az 50-80%-ot (!), ezek Kozmatelke, Mezőrücs, Bala, Mezőbodon, Kisikland, Magyarbükkös, Csatófalva és Székelyvécke. További 16 településen a népességfogyás 30-50% közötti, köztük például Vajdaszentivány, Nyárádmagyarós, Havad, Gyulakuta és mások. /Bálint Zsombor: Elnéptelenedő községek a megyében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./

2002. december 4.

Gegesi László János, Nagy Ödön és Székely Ferenc neve alatt jelent meg a második könyv Havadról /Népi gazdálkodás Havadon, Kriterion/. Az elsőt Változó népi kultúra. Társadalomvizsgálat Havadon címmel adták ki 2000-ben, az a falu szellemi életével foglalkozott. A folytatás a falu gazdasági életének elemzését, illetve szintézisét kínálja. /b.d. [Bölöni Domokos]: Könyvbemutató Havadon. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

2002. április 10.

Magyar Kertész Társaság alakult, a nonprofit, apolitikus érdekvédelmi szervezetet a múlt hónapban jegyezték be. Az alapító tagok: Kiss Borbély László, (Havad község, Geges falu) Seprődi József, (Dicsőszentmárton), Kiss Ildikó (Marosvásárhely) és Dán Márton József (Marosvásárhely). Seprődi József, a társaság egyik alelnöke ismertette, hogy 14 pontban fogalmazták meg a társaság megalakításának céljait, köztük van a kertészeti kultúra terjesztése, a kertészeti oktatás támogatása, a magyar kertészeti szaknyelv megőrzése és fejlesztése, kertészeti ágazatok szövetségeinek létrehozása, országos kertészeti hálózat kialakítása stb. /(kilyén): Kertész társaság alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

2004. június 8.

Maros megyében 29 megválasztott polgármestere van az RMDSZ-nek az első forduló után, 17 jelöltje pedig a második fordulót várja. Ez növekvő tendenciát mutat 2000-hez képest, akkor 24 jelölt szerzett mandátumot az első fordulóban, öt pedig a másodikban. Sipos József Ádámoson, Osváth Csaba Ákosfalván, Balogh István Csíkfalván, Tar András Erdőszentgyörgyön, Veres Gergely Domokos Havadon, Simon István Kerelőszentpálon, Dósa Sándor Kibéden, Nagy Márton Koronkán, Ballai György Magyarbükkösön, Kocsis Albert Magyarón, Zsigmond Vencel Makfalván, Ercsei György Marossárpatakon, Vízi József Marosszentgyörgyön, Ördög Ferenc Marosvécsen, Varró Levente Mezőbodonban, Dávid Gyula Mezőmadarason, Bartha Mihály Mezőpaniton, Jánosi Ferenc Nagyernyén, Ferenczi György Nyárádkarácsonfalván, Kacsó Antal Nyárádmagyaróson, Gál Lajos Nyárádremetén, Dászkel László Nyárádszeredában, Madaras Árpád Sóváradon, Majlát Károly Székelyberén, Orbán Sándor Székelyhodoson, Szőcs Lajos Székelyvéckén, Péter Ferenc Szovátán, Vígh József Vámosgálfalván nyert az RMDSZ színeiben. /Még 17 RMDSZ-es polgármesterjelölt versenyben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

2004. július 9.

Kis Csaba református lelkész 1985 óta szolgál a havadi gyülekezetben. Leányegyház a nagyadorjáni, s hétvégeken Gegesben is szolgál. 1985-ben 400 lélek tartozott a havadi és 190 a nagyadorjáni református gyülekezethez. Ez az idénre 260-ra, illetve 60-ra apadt. A fogyatkozás tovább tart. A falvak lassan-lassan elöregednek, a fiatalok máshol keresnek megélhetést. Az üresen maradt házakba romák költöznek. A többi településsel ellentétben viszont itt a romáknak a társadalomba való beilleszkedése nem okoz gondot. Náluk sok gyermek van, így évtizedek múlva megváltozik a demográfiai egyensúly. Valamikor itt csak magyar szót lehetett hallani, most azonban egyre több a román. Geges elszegényedett gyülekezet, képtelen saját lelkészt tartani. A gyülekezet lélekszáma 270-re apadt. /Nagy Annamária: Apadó lélekszám. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

2005. július 26.

Immár többéves hagyománya van annak, hogy az Adorjáni nevet viselők leszármazottjai minden év augusztus első szombatján, idén 6-án Havadon találkoznak, ott, ahol az ősök éltek. Itt élt néhai Adorjáni Károly (1853-1919), aki Kisadorjánból vitt feleséget magának, Adorjáni Esztert. Házasságukból 24 gyerek született. Nem mind nőttek fel, de több mint tízen családot alapítottak. A leszármazottak (utódok) visszajárnak Havadra, emlékezni a szülőföldre és ismerkedni egymással, mert immár – Istennek hála – kétszáznál többen vannak. Idén megtekintik a névadó falvakat, a két Adorjánt. Nagyadorjánban megnézik a műemlék harangot, amelyet 1650-ben öntöttek. A havadi református templomban az igét Adorjáni Dezső Zoltán, evangélikus püspök vagy ifj. Balogh Károly fogja hirdetni. Mindketten a család leszármazottai. /Id. Balogh Károly nyugalmazott lelkész: Adorjániak találkozója Havadon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

2005. november 29.

A Vitéz lélek, az Ősvigasztalás és A csoda című előadások után a Tamási Áron Színház /Sepsiszentgyörgy/ Tamási-sorozatának negyedik darabja a Boldog nyárfalevél következik, bemutatója november 29-én lesz, Török Viola végzős rendezőszakos hallgató munkájaként. Ahogyan Tamási is hitt a világot egyensúlyban tartó szent erők ősi elrendeződésében, a havadi emberek életében is egyszerre van jelen a fékeveszettség, az őrület, a kegyelem és a szeretet. /Prezsmer Boglárka: Boldog nyárfalevél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./

2006. június 17.

Hármasával adja ki könyveit Ráduly János. 1958 óta gyűjti nagyjából ugyanannak a vidéknek, Kibédnek és a környező falvaknak a folklórját, azért ennél is több lehet a tarsolyában. Most olyan kiskötetekkel rukkolt elő, amelyek műfaji gazdagságuknál fogva igen érdekesek, szórakoztatóak: történeti és hiedelemmondákat, népi tréfákat, igaz történeteket, névmagyarázókat, anekdotákat, falucsúfolókat, néhány tündér- és novellamesét tartalmaznak. Hármasfalu, Nagykend, Bözödújfalu, Székelyvécke, Havad, Havadtő, Egrestő, Rava, Szováta a „források”, de az anyag zöme Kibédről származik. A három kötet: Hallod-e, te másvilág, adsz kenderért pálinkát? Székely népi tréfák, mondák, anekdoták, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2006; Hová, hová, Laji bátyám? Kis-Küküllő menti székely népmesék, mondák, tréfák kiejtés szerinti lejegyzésben. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2006; A fák királyválasztása. Népi tréfák, mondák, anekdoták. Hoppá! Könyvkiadó, Marosvásárhely, 2006. /B.D. Hármasával adja ki könyveit Ráduly János. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

2006. október 18.

A Havadhoz tartozó Nyárádszentsimonban tájházat avattak az elmúlt hét végén. Szentsimont a tatárpincékről ismerték eddig. A tájház épületét felújító marosvásárhelyi Milvus csoport szem előtt tartotta, hogy mindent az eredeti állapotba állítson vissza. /Bakó Zoltán, Lokodi Imre: Vendégváró Nyárádszentsimon. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

2006. október 24.

Havad községnek is van lapja, a Kolompszó. Az indítást a Milvus Csoport ajánlotta fel, legyen a lap a kisközség életének a tükre. Az első szám köszöntőjében az egyik szerkesztő, László János tanár, néprajzgyűjtő írt arról, hogy „öregedő falvak veszendőbe hanyatló értékeit szeretnők megtartani legalább az írott szó szintjén”. A háromhavonta megjelenő A4-es alakú, 12 oldalas lapot szerkeszti László János, Balogh Irma és Domokos Csaba. Az első két számban Adorjáni Judith bemutatta a község falvait (Geges, Rigmány, Nyárádszentsimon, Havad, Vadasd), melyekben 1545 személy él. Az első szám 2006 májusában látott napvilágot. /(bölöni): Kolompszó. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./

2008. augusztus 27.

Kortárstalálkozóra várják augusztus 31-én, vasárnap a Havadon született és távolba szakadtakat, a 65 – 66 éves kortársakat. Ekkor megvásárolható Havad monográfiájának mindkét kötete. Meghívták a falutörténet szerzői csoportjának néhány tagját is: Bartos Miklóst, Gegesi László Jánost és Székely Ferencet. Megemlékeznek azokról a munkatársakról, akik ma már nem lehetnek ott: néhai Nagy Ödön lelkészről, dr. Zielmann Jenő orvosról, Nagy Olga néprajzkutatóról, Molnár Dénes grafikusművészről és Marx József fotóművészről. /Kortárstalálkozó és monográfia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./

2008. szeptember 2.

Nagy Olga néprajztudós megállapította: Havad azt a falumodellt képviseli, amelyben a faluközösség nem zárkózik el a kultúrától, s mely már a harmincas években is tudományos gazdasági ismeretekre tett szert, ezeket munkájában értékesítette. Most tartották a falunapot és a kortárstalálkozót. Szeptembertől már az új pap, a fiatal Nagy Attila református tiszteletes dicséri az Urat Havadon. Megkoszorúzták a nemrég tragikus hirtelenséggel elhunyt Kiss Csaba lelkész márvány síremlékét a templomkertben. Veress Gergely Domokos újraválasztott polgármester értékelte az elmúlt négy esztendőt. Aszfaltozott út vezet immár Gegesbe, felújítva iskola, kultúrház, polgármesteri hivatal, új bútorzattal, konyhával, vízellátással, illemhelyekkel. Orvosi és fogászati rendelő, gyógyszertár működik a községközpontban, és a Borbély Emma mérnök asszony vezette Kistérségi Társulásnak köszönhetően nemsokára öregotthon létesülhet Gegesben. A beszámoló után az iskolások Őseink nyomában című hely- és honismereti vetélkedője következett, majd verses- zenés-táncos összeállítás. Veress Gergely polgármester javasolta Kossuth Lajos szobrának felállítását a falu közepére. /Bölöni Domokos: Kossuth-szobrot állítanának Havadon. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2008. szeptember 23.

A gegesi rigmusfaragó, Szabó András megérdemelné, hogy szövegeiből önálló műsort állítson össze valaki. Ritka manapság a népi rigmusoló, ez a gegesi pennás székely írásait sokszor hozza a községi lap, a Havadon háromhavonta megjelenő Kolompszó, amelynek felelős szerkesztője László János tanár. /B. D. : A gegesi pennás székely. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

2009. február 10.

A havadi Vadburusnyán Hagyományőrző Egylet február 14-én farsangi bált rendez, amelyen előadják Csokonai Vitéz Mihály Dorottya, avagy a dámák diadala a farsangon című vígeposzát. /Farsangi bálok. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998