udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2002. december 7.

Dec. 8-án lesz Hegyközkovácsiban a református templom felszentelése, erre az alkalomra meghívták a temesvári Új Ezredév kórust. /Az Új Ezredév kórus szereplése. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./

2003. szeptember 16.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szept. 5. és 7. között Hegyközkovácsiban szervezte meg IX. Partiumi Honismereti Konferenciáját. Megünnepelték egyúttal a szervezet megalakulásának 10. évfordulóját. Köszöntéseket Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, Forró László lelkipásztor mint házigazda, Tőkés László püspök, Nagy Gizella, Bihar község polgármestere, Matekovits Mária, az EMKE alelnöke, Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, Diószegi László, a Teleki László Közalapítvány ügyvezetője, Soós Lőrinc, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese mondtak. Dukrét elnök beszámolójában röviden ismertette a tíz év eseményeit, eredményeit: kilenc konferencia, kilenc pályázati kiírás, 23 kötet a Partiumi Füzetek sorozatában, tizenegy honismereti tábor, tizenhárom emléktábla. Ezt részletesen bemutatja az erre az alkalomra megjelent évkönyv, amely az említett sorozat legfrissebb kiadványa. Ezt követte a Fényes Elek-díjak kiosztása: Lakóné Hegyi Éva (Zilah), Dukrét Géza és post mortem Benedek Zoltán (Nagykároly) az idei kitüntetettek. Tempfli József és Tőkés László püspökök támogatását a Fényes Elek-díj bronzplakettjeivel köszönte meg az egyesület. A tudományos ülésszak, a hagyománynak megfelelően, a környék megismertetésével kezdődött. Dukrét Géza a Hegyköz vidékét mutatta be, Forró László Hegyközkovácsi helytörténetéről és mai helyzetéről tartott előadást. A konferencia fő témája a Rákóczi-szabadságharc 300 éves évfordulója volt. A következő előadások hangzottak el: Hajdú Jenő: A nagyságos fejedelem szülőháza, dr. Szénássy Zoltán (Révkomárom): Kuruc világ Komárom megyében, Hitter Ferenc (Felsőbánya): Pintye havasi betyár vagy Rákóczi kuruca 1703 augusztusában, Fazekas Loránd (Szatmárnémeti): A majtényi fegyverletétel emlékoszlopa, Pálkovács István (Temesvár): II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak útja a Bánságban - 1906, Nagy Aranka (Nagyvárad): Mányoki Ádám - II. Rákóczi Ferenc arcképfestője. Az Érmellék borospincéit, borászati eszközeit bemutató kiállítás Sófalvi István fotóművész nevéhez fűződik. Szept. 6-án A20. század öröksége, emlékezete című témakör keretében zajlott, a következő előadásokkal: Halász Péter (Budapest): A második évezred öröksége - Gondolatok a hagyományról, Kupán Árpád (Nagyvárad): A nagyváradi szabadkőművesség szerepe Nagyvárad 20. század eleji felvirágoztatásában, Puskel Péter (Arad): Az aradi Szabadság-szobor feltámadása, Sándor István (Arad): Felállítás előtt az aradi Szabadság-szobor, Matekovits Mária, Matekovits Mihály (Arad): Fogalom - árnyékkal. Gondolatsor az aradi Szabadság-szobor esztétikájáról, Pávai Gyula (Arad): Fischer Aladár, az Aradi Katolikus Gimnázium igazgatója, Nánási Noémi (Érmihályfalva): Máté Imre - egy küzdelmes költői pálya, Csanádi János (Kisjenő): Nagyzerind szellemi nagykorúsodásának erőforrásai, Tácsi Erika (Temesvár): A temesvári Bartók Béla Líceum, a 20. század teremtménye, Krestyán Ilona (Temesvár): Az iparosképzés helyzete Temesváron a 20. század elején, Pásztai Ottó (Nagyvárad): A nagyváradi vegyipar története, Jancsó Árpád (Temesvár): A Béga hajózó csatorna csegéző műve, Bessenyei István (Segesvár): Az önpusztító fegyver. Az előadásokat közgyűlés követte. Szept. 7-én, vasárnap szakmai kiránduláson vettek részt a megjelentek, magyarországi Árpád-kori templomokat látogattak meg. A PBMEB idei évkönyve a Partiumi Füzetek sorozat 23. tagja, Dukrét Géza szerkesztésében. A több mint 400 oldal első fele a civil szervezet történetét, eseménykrónikáját, adatbázisát tartalmazza, a másik fele pedig 21 honismereti, helytörténeti tanulmányt a bizottság tagjainak tollából, igen változatos tematikával. A kiadvány a Bihar Megyei Tanács támogatásával jelent meg A műemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról címmel. /D. G.: Felmutatás, értékmentés, öntudatápolás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./

2003. szeptember 19.

Fényes Elek-díjjal tüntette ki post mortem, a tavaly elhunyt Benedek Zoltán nagykárolyi tanárt, tudománynépszerűsítő írót a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. A szóban forgó szervezet szept. 5. és 7. között Hegyközkovácsiban szervezte meg IX. Partiumi Honismereti Konferenciáját, amelyen egyúttal a szervezet megalakulásának 10. évfordulóját is megünnepelték. Ennek keretében került sor a Fényes Elek-díjak kiosztására. Az idei kitüntetettek: Lakóné Hegyi Éva (Zilah), Dukrét Géza (Nagyvárad) és Benedek Zoltán (Nagykároly). /(boros): Benedek Zoltán post mortem Fényes Elek-díjas. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 19./

2002. február 19.

Bihar megye hátrányos helyzetű vidéke Erdélynek, különösen Észak-Bihar, ahol tömbben, 85 százalékos arányban élnek magyarok. Nagyváradtól északra, a szatmári megyehatárig szinte nyomorognak a falvak, hiszen 1992 óta alig jutottak állami támogatáshoz. A kisfalvak életben maradási esélyeiről szervezett febr. 9-i egynapos konferencián résztvevők, a Nagyvárad vonzáskörzetében levő, s a Bihar községhez tartozó 600 lelkes Hegyközkovácsiban vészharangokat kongattak. Hegyközkovácsi faluban 600-an élnek, s ha számban nem is gyarapodnak, tavaly óta megszűnt a fogyatkozás. Hatodmagával, a községközpont Bihar faluval, Paptamásival, Kügyipusztával, Nyüveddel és Pelbárthidával alkotnak egy községet. A konferencián megjelent két Bihar megyei parlamenti képviselő, Szilágyi Zsolt és Kovács Zoltán is. Forró László református lelkipásztor nyitó-áhítatában a hit formálta egyetlen járható út közösségmegtartó voltáról beszélt. Az Albin Alapítvány két közösségfejlesztő munkatársa, Makai Dimény Judit és Gergely Annamária közösen irányították a fórumot. A 450 lelkes Pelbárthidán 30 százaléknyi a magyar lakosság aránya, románok és romák lakják még 30-40 százalékos megoszlásban, 65 év az átlagéletkor. A cigányság körében van jelentősebb népszaporulat, a 12 magyarul tanuló elemistából 8 roma gyerek. Nyüved 220 lakosú református település, ahol súlyos ivóvízgondokkal küzdenek. Mindkét falunak minőségi termőföldjei vannak, de mivel kisnyugdíjasokéi, megmunkálásuk alig hoz jövedelmet a tulajdonosoknak. Orvos hetente egyszer jár ki. A 230 lelkes Kügyipusztán pedig egyáltalán nincs orvos. Alig akad iskoláskorú, egy óvodai csoportra való gyerek hosszú idő óta csak most gyűlt össze. Paptamási főként reformátusok és baptisták lakta ezer lelkes település. Noha nitráttartalma miatt nincs iható víz a faluban, a tíz éve elkezdett ivóvízprogram és 4-5 éve húzódó gázprogram sem fejeződött be Paptamási termálvizes strandja és a falut híressé tevő fogathajtó verseny magánkézben van. Bihar 3900 lakosával a legnagyobb és valamelyest fejlődő település. Pezsgő kulturális élet folyik, némelyik rendezvény országos hírű. Kovács Zoltán képviselő szerint nem csak infrastruktúrát kellene teremteni, hanem saját értelmiséget kinevelni. /(Balla Tünde): Konferencia a kisfalvak lehetőségeiről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

2002. február 23.

A Bihar megyei Bihar község ivóvízproblémái nem új keletűek. Az ásott kutak vize ihatatlan, erősen nitrátos, Paptamásiban és Hegyközkovácsiban csecsemők is haltak meg emiatt. A paptamási iskola udvarán levő kútban többszörösét (118 mg/l) találták a megengedett 45 mg-nak. Egy másik vízmintában még ennél is többet, 162 mg-ot találtak egy liter vízben. A helyzet hasonló valamennyi településen. Egy tavaly újraszámított költségvetés szerint Paptamásiban 4,6 milliárd lej volna egy új hálózat. A kisebb falvakban ennél rosszabb a helyzet: még ásott kutak sincsenek, saját kerekes kútjaik vizét isszák az emberek. Bihar községben most attól tartanak, hogy a tavaly ígért beruházásokból sem lesz semmi. /A nitrátos víz miatt gyermekek haltak már meg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

2004. november 27.

Pozdorjává tört sírkövek fogadták nov. 26-án reggel a Nagyváradhoz közeli Hegyközkovácsi lakóit. A színmagyar református faluban meggyalázták a temetőt, 45 sírkövet törtek össze a temető hátsó, kevéssé szem előtt levő részén. A rendőrség nyomozást indított ismeretlen elkövetők ellen. /(Balla Tünde): 45 meggyalázott sír Biharban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

2004. december 6.

Megtalálták a hegyközkovácsi temető meggyalázóit egy 46 esztendős diószegi férfi és egy 18 éves hegyközkovácsi fiatalember személyében, akik részegen, virtusból 45 sírt törtek össze. A tettesek azt állítják, részegek voltak. /(Balla Tünde): Megkerültek a sírgyalázók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

2008. április 16.

Gazdag programmal, összesen 45 kulturális rendezvénnyel várja a nagyváradiakat az idei Festum Varadinum. Az egyhetes ünnepség április 20-án, vasárnap a nagyváradi bazilikában szentmisével kezdődik, majd a hagyományos körmenet következik. Az idei ünnepségsorozatot is a négy történelmi egyház és az RMDSZ szervezte. Azokat a jogokat és lehetőségeket mutatják meg a rendezvények, amelyek lehetővé teszik, hogy Nagyvárad és a Partium megőrizze a saját arcát az Unión belül – nyilatkozta Biró Rozália alpolgármester. A nyitónapon a Budapest Táncegyüttes Drakula című előadását mutatják be. A következő napok rendezvényei: hagyományőrző mesterek találkozója, a Szent László Római Katolikus Gimnázium iskolanapja, a civil társadalom napja, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium iskolanapja, a kultúrák közötti európai párbeszéd esztendejének rendeznek fórumot, valamint zsidó estet tartanak, két ünnepi hangverseny is lesz. A Festum Varadinum április 27-én a hagyományos díjkiosztóval és a Nagyvárad Táncegyüttes Marosmentiek című előadásával zárul. Nagyváradon a Festum Varadinum első napján, április 20-ám nyitják meg Antal Lajos tíznapos kiállítását. A Bihar megyei Hegyközkovácsiban élő asztalosmester Leonardo da Vinci reneszánsz polihisztor, művész és feltaláló elképzelte és megtervezte szerkezeteket elkészítette /kilométermérő taliga, sárkányrepülő, kerékpár, nyomdagép, különféle emelők stb. / A kiállítást a nagyváradi régi malomban, a Metrion Egyesület szervezi, jelezte Demeter Szilárd, az egyesület elnöke. Antal Lajos munkáit szűkebb pátriájában, Nagyváradon első alkalommal láthatja a közönség. Firenzében már három évvel ezelőtt, Rómában tavaly állították ki az asztalosmester aprólékos gonddal elkészített munkáit. Eleinte Lombardi professzor irányításával dolgozott, az időközben szerzett tapasztalatnak köszönhetően mára egyedül dolgozik a mester. /Fried Noémi Lujza: Fából faragott Da Vinci-birodalom. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

2009. december 29.

A válság mindenhol éreztette hatását, a pénzügyi gondok ellenére az erdélyi és partiumi települések önkormányzatai több jelentős, közhasznú munkálatot kiviteleztek Az elöljárók számos pályázat sikeres elbírálására, nagyobb arányú kormánytámogatásra várnak az új évben. „Hargita megyét hátrányosan érintette, hogy az elmúlt időszakban nem volt kormányon az RMDSZ, ezt igyekeztünk uniós pénzek vonzásával ellensúlyozni” – fejtette ki Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. Mint mondotta, az elmúlt évben hatvan uniós pályázatot nyújtottak be, melyek egyharmada kedvező elbírálásban részesült, és a továbbiak elbírálása folyamatban van. Többek közt európai uniós pénzekből sikerült több megyei utat felújítani, illetve a hegyimentő-szolgálatoknál jelentős fejlesztéseket eszközölni. „Elégedett vagyok az elmúlt év megvalósításaival, hiszen többek közt sikerült megoldani Gyergyószentmiklóson a több mint két évtizede húzódó fűtésproblémát” – magyarázta Mezei János polgármester, kifejtve, hogy noha a munkálatokat a következő évben még folytatniuk kell. A második 40 lakrészből álló szociális lakást építik a városban. Szabó Ödön Bihar megyei tanácsos a megvalósítások között említette a Hegyközkovácsit és Hegyközcsatárt összekötő út kiépítését, ez még nincs teljesen kész, de már használható állapotban van. Több városfejlesztési projekt is akadozik Nagyváradon, mivel az ígért támogatások nehezen, vagy egyáltalán nem érkeznek be a városkasszába. Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere elmondta: 2010-ben kiemelt helyen szerepel az utak, járdák rendbetétele, valamint újabb zöldövezetek, játszóterek kialakítása. Az idei évre tervezett munkálatokat nagyjából sikerült befejezni Sepsiszentgyörgyön – mondta el Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Több parkolót sikerült felújítani a városban, és újakat is építettek, utakat korszerűsítettek, csatornáztak a városban. Felújították a város központját, állami támogatásból lakások épültek. A városhoz tartozó Sugásfürdőn idén nagyszabású turisztikai beruházás kezdődött. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása Antal szerint felgyorsíthatja a sepsiszentgyörgyi projekteket, például a Székely Mikó Kollégium, valamint a Mihai Viteazul tér felújítását. Tavasszal átadnak száz ANL-s tömbházlakást, és újabb 125 építését kezdik el. Marosvásárhelyen az 1989-es fordulat után először kerül ismét előtérbe a lakásgazdálkodás. /Segítséget kérnek az erdélyi és a partiumi önkormányzatok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998