udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2003. március 18.

Márc. 15-én Székelyhídon immár harmadik alkalommal került megrendezésre a Szabadságharc zászlaja alatt elnevezésű történelmi verseny. A vetélkedő a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum, annak szülőbizottsága és a Székelyhídi Ifjúsági Szövetség szervezésében zajlott. A versenyen Értarcsa, Érmihályfalva, Hegyközszentmiklós, Székelyhíd, Margitta és Monospetri háromfős csapatai mérték össze tudásukat a magyarság történelméből. /Cservid Levente: Történelmi vetélkedő. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 18./

2003. április 5.

Hegyközszentmiklóson a magyar költészet napján, minden évben szavalóversenyt rendeznek több település diákjainak a részvételével. Idén a hegyközszentmiklósi Toldy Általános Iskolában ápr. 11-én rendezik meg az ez évi szavalóversenyt. A résztvevőknek kötelezően el kell szavalniuk egy verset valamelyik alábbi magyar költőtől: József Attila, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Juhász Gyula, Babits Mihály, Weöres Sándor. /A költészet napja. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./

2003. szeptember 4.

A Kalotaszentkirályi Hagyományőrző Néptánccsoport az évek folyamán fél Európát bejárta. Péntek Ferenc oktató-koreográfus elmesélte, hogy az első csoport 1993-ban állt össze, és azóta folyamatosan működik, újabb és újabb tagokkal. A fiatalok heti 2 órás komoly oktatás folyamán csiszolhatják tudásukat. A helybeli iskolában az I-IV. osztályos tanulók a tanórák keretén belül is tanulhatnak kalotaszegi táncokat. Idén augusztusban megszervezték első edzőtáborukat Hegyközszentmiklóson. /Kismihály Hajnalka: Életkép a Felszeg világából. Tízéves a szentkirályi hagyományőrző tánccsoport. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2002. április 5.

Kilenc érmelléki RMDSZ-szervezet elnöke írta alá azt a szándéknyilatkozatot, amelyben a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elé terjesztették, hogy megalakítanák az Érmelléki Területi RMDSZ Szervezetet. Az önállósulni kívánók ápr. 4-én Margittán ismertették elképzeléseiket. Úgy vélik, a Bihar megyei RMDSZ szervezet nem foglalkozott kellőképpen az Érmellék gondjaival, noha itt él tömbben a bihari magyarság. Kovács Zoltán és a megjelent kezdeményezők hangsúlyozták, az új szervezet nem valami ellen irányul, hanem a térség tömbmagyarságának érdekvédelmét kívánja szolgálni. A szándéknyilatkozatot elfogadta a székelyhídi, az érolaszi, a hegyközszentmiklósi, a csokalyi, a kágyai, az érmihályfalvi, az értarcsai, a margittai és széplaki helyi RMDSZ választmánya. Az új szervezet nem az RMDSZ ellen alakul, az országos szövetség keretében kíván működni, egyenrangú félként tárgyalni a megyével. /Simon Judit: Az SZKT térfelén a labda. Bejelentették elszakadási szándékukat az érmellékiek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

2006. január 17.

Gellért Gyula református lelkész, az érmelléki egyházmegye esperese nem volt otthon Diószegen, éppen Székelyhídon tartott vizitációt. Tudatosítani kellene a hívekben, hogy az egyház felvirágoztatása önmagunk létezésének a feltétele is egyben, hangsúlyozta. Nagyon fontos a diakóniai munka, az öregek, nagycsaládosok segítése. Az elmúlt évben éppen a diószegi gyülekezet volt a legaktívabb. A templomsisakot átfestették, befejezték a diakóniai otthon felújítását. A temetőt kitisztították, ebben Gellért Gyula is részt vett. Kágyán megmagasították a református templom falait, új tetőszerkezetet raktak, az év folyamán várható a munkálatok befejezése. Albison le kellett verni a vakolatot, hogy a további nedvesedést megakadályozzák. Asszonyvásárán ravatalozó építésébe fogtak, csakúgy mint Hegyközszentmiklóson és Mihályfalván. Csokalyon felépítették a missziós központot, ugyanakkor a templombelső is megújult. Érábrányon zsidelytető került a templomra, Érkeserűn felújították a gyülekezeti házat, Jankafalván paplakot építettek. Újsemlyénben eddig nem volt templom, a hívek most építik, falai már állnak. Nagy esemény volt tavaly a Bocskai-szobor állítása Szentjobbon. Minden évben megrendezik az ifjúsági és a felnőtt kórusok találkozóját, de nem marad el a vers- és prózamondó verseny sem. /D. Mészáros Elek: Sikeres évet zárt az érmelléki egyházmegye. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 17./

2006. október 31.

Mostoha körülmények között tanulnak a Bihar megyei Érköbölkút kisdiákjai. A helyi iskola szeptember közepétől nem Székelyhídhoz, hanem a közelebb fekvő Hegyközszentmiklóshoz tartozik. Jelenleg már épül az új tanintézmény a faluban. Köbölkút autóval nehezen megközelíthető, mert az út nagyon rossz. Az átszervezés következtében Köbölkúton megszűnt az igazgatói állás, most már csak úgynevezett megbízott igazgató van. Jövőre elkészül a világbanki támogatásból épülő új, hat tantermes iskola, akkor oda átköltözhetnek. /Both Abigél: Új iskolát kapnak az érköbölkúti magyar kisdiákok. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

2009. szeptember 12.

Közel másfél ezren – diákok, pedagógusok, szülők, civil szervezetek reprezentánsai, helyi és megyei önkormányzati tisztségviselők, RMDSZ-aktivisták – gyűltek össze szeptember 11-én a Bihar Megyei Tanfelügyelőség nagyváradi székháza előtt, hogy tiltakozzanak több Bihar megyei magyar iskolaigazgató és aligazgató leváltása miatt. A rendezvényre felügyelő csendőrség 11-kor lezárta az utcát, mert a demonstrálók a járdák után az úttestet is megtöltötték. A csendőrök egyike filmezte a résztvevőket. Kiss Sándor megyei elnök az újságnak elmondta: eddig nem volt szükség ilyen demonstrációra, mert tárgyalással is eredményre jutottak. Pető Csilla parlamenti képviselő, a szövetség megyei szervezetének oktatásért felelős ügyvezető alelnöke magyarul és románul is szólt az egybegyűltekhez. Kijelentette: a tüntetés tiltakozás a tanügy átpolitizálása ellen. Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke kijelentette: „köztünk is vannak janicsárok, akik elárulták nemzetüket” román pártoktól kapott „tál lencséért”. Szabó néven is nevezte Rákóczi Lajos tanárt, az RMDSZ volt parlamenti képviselőjét, aki most a hegyközszentmiklósi igazgatói poszt várományosa. Felszólalt még – magyar egyetemi szakokat, önálló magyar állami egyetemeket, a magánegyetemeknek állami finanszírozást követelve – a Nagyváradi Magyar Diákszövetség oktatásügyi alelnöke, Nagy Anita, is. Végül felolvasták annak a petíciónak a szövegét, amelyet a szervezők átadtak a főtanfelügyelőnek. /RMDSZ-tüntetés a tanügyi átszervezések ellen – Megálljt mondanak a visszalépésre. A karhatalom minden résztvevőt lefilmezett. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 12./ A tanügyi alkalmazottak kiszolgáltatottságát leginkább az egyik érmelléki kistelepülés iskolájában folyó huzavona jellemzi. Ott az RMDSZ-es polgármester kijelentette: aki nem megy tüntetni a megyei tanfelügyelőség elé szeptember 11-én, a közeledő leépítések idején az lesz az első, aki repül az állásából. A magyar igazgatói állásra pályázó román tanerő sejtetni engedte: aki elmer menni, annak vele gyűlik meg a baja, ha kinevezik. Most aztán válasszon a szegény tanító. A tanító azon rágódik, lesz-e még tanévnyitó jövőre is abban az iskolában, ahol eddig tanított. /Sütő Éva: Mindenkori diktatúráink. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 12./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998