udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 58 találat lapozás: 1-30 | 31-58
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. június 15.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Csutak István /sz. Petrozsény, 1956. febr. 28./ képviselő számítástechnikus. A kisebbségi jogok területén Helsinki, Bécs, Koppenhága szellemében kell eljárni. Stabil demokráciában képzelhető el a kisebbségi sérelmek orvoslása. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

1990. június 21.

Petre Roman miniszterelnök kolozsvári látogatásakor kijelentette: nincs tudomása arról, hogy Európában a kisebbségeknek van-e egyeteme. A válasz messziről jött, írta Balázs Sándor. Egy Helsinkiben megjelenő svéd újság, a Hufvudstabsbaldet idei ápr. 28-i számában Egyetemet a kisebbségnek címen jelent meg egy írás, alcíme: Nyílt levél Románia finnországi nagykövetének. Petre Roman miniszterelnök interjút adott svájci és nyugat-német újságíróknak. Ebben szó esett a magyar kisebbség saját egyetemhez való jogáról. A romániai magyar kisebbségnek volt egyeteme Kolozsváron 1959-ig, amikor megszüntették azt. Petre Roman kijelentette, nem szándékoznak újraindítani a magyar egyetemet, Európában sincs ehhez hasonló megoldás. A svájci újságírók hivatkoztak saját hazájukra, de a román kormányfő azzal utasította vissza ezt az érvelést, hogy Svájc szövetségi állam. Nos, a nyílt levél írója Finnország példáját hozta fel. Finnország lakóinak 6 százaléka svéd és ennek a svéd kisebbségnek svéd nyelvű egyeteme van. A 297 ezer fős finnországi svéd kisebbség ráadásul nem él zárt tömbben /csak egy kis részük/, hanem szétszóródva az országban. /Balázs Sándor: Egy érv a Bolyai mellett. = A Hét (Bukarest), jún. 21./

1992. március 23.

Helsinkiben találkozott Tiu moldovai külügyminiszter a román és az orosz külügyminiszterrel, valamint az ukrán külügyminiszter-helyettessel és közös nyilatkozatot dolgoztak ki. A kiadott nyilatkozat /márc. 24./ szerint aggodalmukat fejezték ki az erőszakos cselekmények folytatódása miatt. Emlékeztettek a román külügyminisztérium szóvivőjének márc. 8-i nyilatkozatára, hogy román állampolgárok nem vettek részt a fegyveres harcokban. A nyilatkozó felek politikáját Moldova állammal kapcsolatban a területi integritás és a köztársaság függetlenségének tiszteletben tartása hatja át. Az összes illegális formáció mihamarabbi lefegyverzése mellett foglaltak állást. Hangsúlyozták az emberi jogok, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását. /Román rádió, márc. 23, 24./

1992. március 25.

Adrian Nastase külügyminiszter felszólalt Helsinkiben, az EBEÉ miniszteri értekezletén. Ellenezte az a javaslatot, hogy a kisebbségi problémák kezelésénél javítani kell az EBEÉ mechanizmusát. Kétségbe vonta azt, hogy a kisebbségi kérdés megoldása az európai biztonság része. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Nastase a Rompresnek nyilatkozott: a kisebbségi kérdést belügynek kell tekinteni, ezenkívül - ebben a kérdésben - viselkedési kódex bevezetését javasolta. /Romániai Magyar Szó (Budapest), márc. 28-29./

1992. június 15.

Helsinkiben az Eureka program miniszteri értekezletén Ionel V. Sandulescu külügyi államtitkár megbeszélést folytatott Catherine Lalumiére asszonnyal, az Európa Tanács főtitkárával és azt állította, hogy Romániában tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait. /Helsinkiben rólunk is szó esett. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

1992. július 10.

Júl. 10-én véget ért Helsinkiben az Európai Biztonsági És Együttműködési Értekezet /EBEÉ/ kétnapos csúcstalálkozója. Iliescu elnök a csúcstalálkozó alkalmával Helsinkiben találkozott George Bush amerikai, Borisz Jelcin orosz elnökkel és más államfőkkel. /Helsinki csúcs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

1992. július 12.

Ion Iliescu elnök a helsinki csúcstalálkozóról Észtországba, majd Belarussziába utazott. Tallinban aláírta a két ország barátsági és együttműködési szerződését, útjának következő állomása Minszk volt, ahol júl. 12-én aláírta a hasonló barátsági és együttműködési szerződést Sztanyiszlav Suskevics belarusz elnökkel együtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

1992. július 17.

Talán éppen Románia biztosítja a legmesszebbmenő jogokat a nemzetiségek számára, jelentette ki sajtóértekezletén Iliescu elnök. A romániai magyarok helyzete kielégítő, minderről pontos tájékoztatást nyújt a bukaresti Fehér Könyv, amelyet a helsinki konferencián is köröztek, hogy ellensúlyozzák a romániai helyzetről szóló félretájékoztatást. /MTI/

1992. augusztus 20.

Antall József miniszterelnök aug. 20-án megemlékezett Szent István királyról az államalapító király budavári szobránál /a Mátyás templom mellett/. Beszédében kitért a magyarság történelmi folytonosságára. "A mi történelmünk, a mi Szent Koronánk, az uralkodó jelvények nemcsak szimbólumok, ezek egy nemzet megtartó erejének fontos dokumentumai, az államalapító Szent István király intelmei." Igenis, "ahogyan a világtalálkozón kimondtam, Trianon minden magyar embernek tragédia, nemzeti és családi tragédia, amelyik fájdalmat okoz." Ugyanakkor a magyarság "szigorúan megtartja a helsinki és a párizsi megállapodást, amikor lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról, de azzal, hogy minden kisebbségnek, a magyar kisebbség minden tagjának is meg kell kapnia az emberi, a kisebbségi jogokat, és ebben nem ismerünk sem megbocsátást, sem engedményeket nem tehetünk." /Antall József Szent István napi megemlékezése a budai Várban. = Új Magyarország, aug. 22./

1993. június 29.

Katona Tamás magyar államtitkár nyilatkozata optimista volt, kifejtette, hogy a magyar-román viszonyt átmenetinek tekinti, mert c nem engedheti meg magának az elszigeteltséget és a jó magyar-román együttműködésnek van gyakorlati lehetősége. A határkérdésben megismételte a magyar álláspontot: a Helsinkiben elfogadott egyezményben mindkét ország lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról. /Sík János: Beszélgetés Katona Tamás magyar miniszterelnöki államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

1993. július 6.

Az RMDSZ kisebbségügyi charta kidolgozását fogja sürgetni Helsinkiben a jún. 6-án kezdődő EBEÉ-összejövetelen, nyilatkozta elutazása előtt Tokay György képviselő, a román EBEÉ-küldöttség tagja. /Az RMDSZ kisebbségügyi chartát fog sürgetni. = Magyar Hírlap, júl. 6./

1993. július 10.

Helsinkiben az EBEÉ-parlament tanácskozásán a Moldovai Köztársaság - Románia támogatásával - felvetette a Dnyeszteren túli terület konfliktushelyzetét, a 14. orosz hadsereg visszavonását és a határozati javaslathoz csatolt dokumentum kérte, hogy a Tiraszpolban bebörtönzött hat román ügyét utalják át a Moldovai Köztársaság hatóságaihoz. /Moldávia az EBEÉ előtt. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 10-11./

1993. július 14.

Az RMDSZ vezetői júl. 14-én Bukarestben sajtóértekezletet tartottak. Markó Béla elnök értékelte a Demokratikus Konvenció /DK/ programnyilatkozatát, amelynek kidolgozásában az RMDSZ is részt vett. Az országban mélyül a válság és a kormánynak nincs reális programja, ezért volt szükség a DK programjára. Tokay György az EBEÉ helsinki parlamenti üléséről számolt be: az elfogadott határozat a nemzeti kisebbség kérdését az európai biztonság sarkalatos kérdésének nyilvánította. /RMDSZ-sajtóértekezlet. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16./

1993. szeptember 30.

A LADO /Liga Apararil Drepturilor Omului - Emberi Jogvédő Liga/ bemutatta két kiadványát: Az emberi jogok - a demokrácia alapja, valamint a Kisebbségi jogok című szemelvénygyűjteményeket. Nicolae Stefanescu-Draganesti, a LADO elnöke elmondta: valamennyi jelentős nemzetközi találkozóm /Helsinki, Bécs, Párizs/ határozat született arról, hogy a kormányok kötelesek közzétenni az ott elfogadott dokumentumokat. A román kormány azonban szándékosan semmibe vette ezeket a határozatokat és nem jelentette meg a nemzetközi okmányokat. Ezért vállalta a LADO ezt a feladatot. Románia aláírta ezeket a dokumentumokat, akkor tiszteletben is kell tartani a kisebbségekre vonatkozó előírásokat, szögezte le Stefanescu-Draganesti. Svédország nyugati részén például 300 ezer finn él, ahol a katonáskodó finnekkel finnül beszélő tisztek foglalkoznak. Európában vannak országok, melyeknek lakossága nem éri el a kétmilliót, a romániai magyarok pedig kétmillióan vannak. A LADO elnöke kemény szavakkal illette a romániai kisebbségekkel szemben alkalmazott hatalmi szemléletet, a kétnyelvű feliratok elleni kirohanásokat. Elítélte a Mátyás-szobor megbecstelenítését, az provokáció volt. "A németek négy évig voltak Párizsban, de egyetlen emlékművet sem csúfoltak meg. A kolozsvári barbár tett volt!" /Ferencz L. Imre: A kormány nem, a LADO igen. Két könyv: az emberi és kisebbségi jogokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

1996. február folyamán

A váratlanul meghalt Szabó T. Ádámra /Kolozsvár, 1946. márc. 12.-Budapest, 1995. dec. 7./ emlékezett K. Lengyel Zsolt, felvázolva az elhunyt gazdag életművét. Szabó T. Ádám nyelvészeti tanulmányait Kolozsváron kezdte meg, majd emigrálását követően Hamburgban és Helsinkiben folytatta, végül 1979-től 1981-ig Groningenben fejezte be. A holland egyetemen docensként működött. Második házassága révén letelepedett Budapesten, ahol 1981-től az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Magyar Nyelvtörténeti és Dialektológiai Tanszékén tudományos munkatársként dolgozott. Közben vendégelőadást vállalt finnországi konferenciákon. Legutóbb a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen nyelvtörténetet adott elő. Pályaválasztásában a döntő lökést édesapjától, Szabó T. Attilától /1906-1987/, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár megalkotójától kapta. Szabó T. Ádám Décsy Gyula hamburgi professzornál doktorált, disszertációjában feldolgozta az 1466-os Müncheni Kódex szókincsét /ezt 1977-ben kiadta a wiesbadeni Harrasowitz Kiadó/. Szinte hihetetlen, hogy a budapesti minősítő testület a Németországban elnyert tudományos fokozatát a rendszerváltozás előtt nem ismerte el. Doktori munkájának újabb változatát 1985-ben közzétette /Müncheni Kódex (1466). A négy evangélium szövege és szótára, Európa Kiadó, Budapest, 1985./. 1981-ben adta közre Kolozsvár környéke helyneveinek történeti-etimológiai vizsgálata I. A-E című, adattárral ellátott kis várostörténetét. Több könyve jelent meg, számtalan tanulmánya, közleménye, könyvismertetése. /Bécsi Napló (Bécs), január-február./

1998. január 27.

A kisebbségi kérdés finnországi modelljének és sajátos megoldási módozatainak tanulmányozása céljából, a finn külügyminisztérium meghívására Nagy Anna kormánytanácsos, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal munkatársa január 18-22. között négynapos látogatást tett Finnországban. A Helsinkiben és Rovaniemiben tett látogatás során a vendéglátók bemutatták a finnországi svéd, lapp és roma kisebbségek jogainak gyakorlását biztosító intézmények működését. A négynapos tanulmányút során, a programnak megfelelően Nagy Anna találkozókon vett részt a finn igazságügy-, illetve külügyminisztérium munkatársaival, a kétnyelvű Helsinki Akadémia Jogi karának vezetőjével és a Rovaniemiben működő Északi Kisebbségvédő Intézet képviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 27. - 1196. sz./

1999. szeptember 17.

Szept. 17-én tartották az RMDSZ társult szervezeteinek képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács ülését. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: megítélése szerint a nemzetközi közösség még nem fogalmazta meg kellő élességgel a koszovói válság konklúzióit. A belpolitikára vonatkoztatva Markó emlékeztetett a decemberben Helsinkiben sorra kerülő EU-csúcsra, amelytől a csatlakozni vágyó országok, köztük Románia, konkrét válaszokat várnak a bővítésre vonatkozóan. Az ellenzék népszerűségi mutatóinak a növekedése olyan döntések meghozatalára kell hogy ösztönözze a kormánykoalíciót, amely meggátolja a politikai visszarendeződést. Az RMDSZ-re pedig nagy felelősség hárul ebben - mondotta Markó Béla. A szövetségi elnök szólt a tulajdonviszony rendezését hivatott jogszabályok jelentőségéről. Sem a földtörvény, sem az ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező jogszabály, sem pedig a volt állami gazdaságok privatizációját szabályozó törvénytervezet nem elégíti ki teljes mértékben az RMDSZ igényeit, ennek ellenére, sajnos, örülni kell annak a törékeny konszenzusnak, ami ezekkel a törvénytervezetekkel kapcsolatban a koalícióban végre kialakult. Markó Béla emlékeztetett: többen is kifogásolták, hogy az RMDSZ a végső formát öltött tanügyi törvényt afféle "sikertörténetnek" tüntette fel. A szövetségi elnök biztosította a jelenlevőket: saját maga sem elégedett a törvénnyel. A feladat most a lehető legjobban kiaknázni a törvény adta kereteket - véli Markó, veszélyesnek nevezve az elért, bár valóban nem kielégítő eredmények állandó pocskondiázását, a "nemzethalál" rémének sulykolását. Markó hangsúlyozta, hogy a tervezett erdélyi magyar nyelvű magánegyetem nem alternatívája az RMDSZ programjában szereplő állami támogatású egyetemnek. /Székely Kriszta: Ülésezett a SZET. A magánegyetem nem alternatívája az állami egyetemnek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

1999. december 10.

Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői Helsinkiben dec. 10-én úgy döntöttek, hogy jövőre megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Máltával, Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Romániával és Szlovákiával, és megerősítették Törökország tagjelöltségét - közölték finn források. Az EU helsinki csúcsértekezletének dec. 11-i ülésén Emil Constantinescu államfő is részt vesz. /Döntött az Európai Unió Romániával is megkezdik a tárgyalásokat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

1999. december 13.

Dec. 11-én Constantinescu államfő Helsinkiből való hazatérése után nyilatkozatban üdvözölte az EU-csúcsnak azt a döntését, hogy Romániát is meghívták a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Történelmi pillanat Románia számára - így foglalható össze az Európai Unió helsinki csúcsértekezletén a közösség bővítéséről született határozat romániai visszhangja. Ez azt jelenti, hogy Románia tényleges tagjelölt - vélte az államfő. Constantinescu köszönetet mondott a román népnek az EU-csatlakozáshoz nyújtott támogatásért. Constantinescu elnök azt nyilatkozta, három jó hírrel érkezett. Az egyik a 2000 márciusára tervezett csatlakozási tárgyalások megkezdési időpontjának egy hónappal történő előrehozása, valamint a Törökország jelölése. A második jó hírt az előfeltételek nélküli jelölés, a harmadik a vízumrendszer megváltoztatása. - Radu Vasile miniszterelnök közleményben méltatta a helsinki döntést. - A helsinki döntést értékelő külügyminisztériumi állásfoglalás is kiemelte a reform meggyorsításával és a csatlakozás előkészítésével összefüggő feladatok teljesítésének fontosságát. /"Szép nap Románia és Európa számára" = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

1999. december 16.

A mai román sajtó nem igazán foglalkozik Tőkés László tíz évvel ezelőtti szerepével, a román sajtó jelentős része számára ma ő az egyike azoknak, akik leginkább veszélyeztetik a román nemzetállamot. - Temesváron az évforduló kapcsán nyilatkozott Tőkés László püspök. Nem érte el célját a tíz évvel ezelőtti népfelkelés, állapította meg. Vita folyik arról, hogy Románia nem forradalom színtere volt, hanem a hatalomátvételé, más szóval puccs történt. "Az, hogy félreállították Mircea Dinescut, Doina Corneát, akárcsak jómagamat, mutatta, hogy mi vár azokra, akik igazi, gyökeres rendszerváltást akartak" - hangsúlyozta Tőkés László. A demokratikus erők gyengeségét bizonyítja, hogy az 1996-ban hatalomra került kormánykoalíció is eddig minden döntő kérdésben meghátrált, mindenütt megalkudott. Az elfecsérelt idő megbosszulta magát. A posztkommunista, nacionalista ellenzék a koalíciós pártok gyengeségét kihasználva ijesztően előretört. - jelentette ki Tőkés László. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek is az igazságtétel radikalizmusának vonalát kell követnie, ne mérsékelje azt semmilyen tetszetős módon megalkuvássá - fogalmazott a püspök. "Félek, mert azt tapasztalom, hogy nincs elég erő a romániai demokratákban, már a romániai magyar demokratákban sem, hogy ilyen következetesen kiálljanak az igazság mellett..." - A mostani helsinki csúcs is úgy hozta Románia jelöltségére és a tárgyalások megkezdésére vonatkozó határozatát, mintha mentőövet dobott volna a visszarendeződés közvetlen közelébe került Romániának. "Arra gondolni sem merek, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az ellenzékkel szövetkezzen, vagy a jelenlegin kívül más szövetségi rendszerbe lépjen. Az már a kormányon való részvétel öncélúságával volna egyenértékű" - szögezte le a püspök. /Gózon István: Temesvári beszélgetés Tőkés Lászlóval. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./

1999. december 29.

Orbán Viktor miniszterelnök az új román kormányfőhöz írt levele szerint Magyarország és Románia integrációs törekvései újabb lehetőségeket nyithatnak meg a két ország együttműködésének fejlesztésében. "Magyarország és Románia mind eredményesebbé váló együttműködése, a stratégiai partnerségi viszony megvalósulása elsősorban a kormányaink között kialakult aktív kapcsolattartás révén vált lehetővé. Ezt a gyakorlatot - amennyiben ezzel Ön is egyetért - a magam részéről tovább kívánom folytatni. Megítélésem szerint európai integrációs törekvéseink - különösen most, miután a helsinki EU- csúcsértekezlet döntése értelmében Románia is megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat - újabb lehetőségeket nyithatnak meg országaink együttműködésének fejlesztésében. Reményemet fejezem ki, hogy Románia kormánya az Ön vezetésével tovább viszi azokat a pozitív folyamatokat, amelyek nemcsak a magyar-román kapcsolatokban nyithattak új fejezetet, de méltán javították Románia nemzetközi megítélését is" - áll Orbán Viktornak Mugur Isarescuhoz intézett levelében. /Fejleszteni a román-magyar együttműködést Orbán Viktor levele a román kormányfőnek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

1995. december 20.

Dec. 9-én váratlanul meghalt 49 éves korában Szabó T. Ádám nyelvész /Szabó Törpényi Ádám/, a kiváló nyelvész, Szabó T. Attila fia. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végzett, majd házasság révén távozott Romániából. 1968-ban Hamburgba került, ahol egyetemi tanulmányait folytatta, majd Helsinkiben tanított, ezután három évig Hollandiában, a groningeni egyetem tanára volt. Szenvedélyesen érdekelte Erdély múltja, különösen a helynevek, erről tartott előadást az 1980-as turkui finnugor kongresszuson. Ezután újra megnősült és Budapesten letelepedett. A nyolcvanas évek elejétől az ELTE kutatójaként dolgozott, továbbra is az erdélyi ügyek foglalkoztatták. Folytatni akarta a Romániában megszüntetett Erdélyi Múzeum hagyományát, kiadva az Új Erdélyi Múzeum folyóiratot. Ennek egyetlen gazdag, kettős száma jelent meg 1990-ben, mert közbejött a temesvári tüntetés nyomán a változás Romániában, amely újra lehetővé tette az Erdélyi Múzeum kolozsvári megjelentetését. Szabó T. Ádám új folyóirattal próbálkozott /Magyar Múzeum/, első száma 1991-ben látott napvilágot, később a folyóirat elsorvadt. Sokoldalú munkásságát jelzi, hogy 1988-ban Bázelben kiadta Lakatos Demeter csángó költő verseit. Szabó T. Ádám nagyon fog hiányozni mindenkinek, aki a mindnyájunkat összekötő anyanyelvben és közös történelemben gondolkodik, és az egyetemes magyar kultúrát tartja szívügyének, írta Gömöri György "A közös történelemben gondolkodott. Emlékezés Szabó T. Ádámra" címmel. /Magyar Nemzet, dec. 20./ - Új Erdélyi Múzeum /Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara és a Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1990/ I. évf. 1-2. - felelős szerkesztője Szabó T. Ádám, akinek ebben a kettős számban olvashatjuk Kolozsvár népei és helynevei /1453-1988/ című tanulmányának első részét, ezzel a megjegyzéssel: Tőkés Lászlónak és családjának ajánlom. - Magyar Múzeum /Akadémiai Kiadó és a Közép-európai Múzeum Alapítvány, Budapest, 1991. 1-4. sz./ - az Új Erdélyi Múzeum folytatása - felelős szerkesztője Szabó T. Ádám, Kolozsvár népei és helynevei /1453-1988/ című munkájának második része található a folyóiratban. - Magyar Múzeum utolsó száma: III. évf. 1-4. sz. - Lakatos Demeter: Csángu strófák. Válogatott versek /Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bázel, 1988/ Válogatta, a bevezetőt írta: K. Lengyel Zsolt, Szabó T, Ádám, Szász Judit Anna.

1997. január 29.

Antal István Hargita megyei képviselő a Finnországi Magyarok Szövetségének és a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének meghívására január 15-28-a között látogatást tett a két skandináviai országban. Az RMDSZ-képviselő Stockholmban a Magyar Házban és más városokban, így Helsinkiben találkozott az ottani magyar szervezetek és közösségek tagjaival, és tájékoztatást adott a választások után kialakult romániai politikai helyzetről, az RMDSZ kormányzati szerepéről. Antal István látogatása során magánbeszélgetésen találkozott Gunnar Janssonnal, a finn parlament svéd képviselőjével, az ET romániai jelentéstevőjével, és ellátogatott a stockholmi és helsinki román nagykövetségekre is. Baráti megbeszélést folytatott többek között Bihari Szabolccsal, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének elnökével is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 31., 957. sz./

1997. március 22.

Antal István RMDSZ-képviselő Finnországban járt, előadást tartott Finnországi Magyarok Szövetségének felkérésére a Helsinkiben levő Magyar Intézetben. A két évtizedben élő Bendekné Szőke Amália megajándékozta huszonkét évi kutatómunkája eredményét tartalmazó könyvével, melynek címe: Erdély és Fennoskandia 1576-1945. Diplomáciai, katonai és művelődési kapcsolatok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

2000. november 17.

A közelmúltban 70. életévét betöltő Mátyás József festő, grafikus életművének jellemző szeletét mutatta be a Kriterion Galéria. A Csíkszeredában kiállított anyag valójában a szülőfalunak felajánlott gyűjtemény. Mátyás József állandó kiállítása 1996-ban jött létre Csíkszentmártonban, s a gyűjteményt kezelő Szent Márton Alapítvány ezt vándorkiállítással kívánja bemutatni a székelyföldi városokban. /Szatmári László: Mátyás József csíkszeredai kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./ Mátyás József 1930. június 27-én született Csíkszentmártonban, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végzett 1956-ban. Petrozsényben telepedett le, 1971-ben Dévára költözott. Kiállított már Moszkvában, Genfben, Bécsben, Helsinkiben, Athénban, Budapesten, Torinóban, Milánóban, Buenos Airesben, Pekingben is.

2000. április 4.

Márc. 27-30. között Pécsi Ferenc, az Interparlamentáris Unió (IPU) román parlamenti delegációjának tagja részt vett a finnugor IPU-csoportok képviselőinek budapesti egyeztető megbeszélésén. A megbeszéléseken Magyarország, Oroszország, Finnország, Észtország, Szlovákia és Románia küldöttei vettek részt. Romániát Pécsi Ferenc képviselte a találkozón. A küldöttségek beszámoltak országaik belpolitikai és gazdasági helyzetéről, véleménycserét folytattak az EU-csatlakozási tárgyalások eddigi eredményeiről és tapasztalatairól, megvitatták a 2000. december 11-13-án Helsinkiben megtartandó és mintegy 600 részvevőre számító Finnugor Világkongresszus előkészítésének kérdéseit, véleményt cseréltek a Parlamenti Elnökök Világkonferenciáján elfogadásra kerülő, a "Nemzetközi együttműködés parlamentáris víziója a harmadik évezred küszöbén" című nyilatkozat-tervezetről, amit az ENSZ székhelyén 2000. augusztus 30.-szeptember 1. között megtartandó Nemzeti Parlamentek Elnöki Konferenciáján kellene elfogadni. Ez a dokumentum voltaképpen a globalizáció kérdéseire vonatkozó állásfoglalás lenne. Megegyezés született arról, hogy a Finnugor Világkongresszuson a magyar delegációban helyet kapnak majd a határon túli magyarok képviselői is. /RMDSZ Tájékoztató, ápr. 4. -1694. sz./

2001. január 4.

Ausztria jan. 1-jén átadta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökségét Romániának. Az EBESZ-t, amelynek 55 európai, észak-amerikai, valamint közép-ázsiai tagországa van, a konfliktusok megelőzésére, a válságok megoldására és az emberi jogok tiszteletben tartása feletti őrködés céljára hozták létre. Az EBESZ elődje az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ), 1975. aug. 1-jén született, amikor Helsinkiben 35 résztvevő ország (33 európai állam, továbbá az Egyesült Államok és Kanada) állam- és kormányfői aláírták a Helsinki Záróokmányt. - Az EBESZ értekezleten az elnök már Mircea Geoana új román külügyminiszter lesz, aki alig három nappal azután, hogy átvette a román diplomácia vezetését, megkapta az EBESZ elnöki tisztségét is. Az EBESZ parlamenti küldöttségének az élén egy másik román politikus, Adrian Severin áll. /Ausztria átadta az EBESZ-elnökséget Romániának. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2001. június 19.

Aug. 6-10. között a finnországi Jyväskylä ad otthont az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusnak. A magyarságtudományok legnagyobb nemzetközi seregszemléjét ötévente rendezik meg, váltakozva magyarországi és külföldi helyszíneken. A kongresszusok fő témái (Hungarológiai oktatás régen és ma, A magyar vers - Budapest, 1981; A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében - Bécs, 1986; Régi és új peregrináció - Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon - Szeged, 1991; A magyar művelődés és a kereszténység - Róma, 1996) általában a kapcsolattörténeti megközelítéseket és az interdiszciplináris kutatásokat helyezik el térbe, a finnországi rendezvény központi témája a Hatalom és a kultúra. A szervezők mintegy 400 tudóst várnak a rendezvényre. A legtöbben természetszerűleg Magyarországról és a Kárpát-medence magyarlakta területeiről érkeznek, de jelen lesznek a nyugat- és észak-európai egyetemek hungarológusai, illetve az Egyesült Államok és Japán jeles kutatói mellett koreai, vietnami és izraeli vendégek is. A kongresszus internetes honlapja a www.jyu.fi/hungkong címen érhető el. /Hungarológiai kongresszus augusztusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Finnországban több évtizede kiemelt szerepe van a magyarságtudományok kutatásának. Három egyetemen (Helsinki, Turku és Jyväskylä) lehet magyar szakos képzésben részt venni. Jyväskyläben 1989 óta működik hungarológiai intézet. /Augusztusban Jyväskyläben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 26./

2001. június 20.

Elhunyt 66. életévében Torró Vilmos /Kovászna/ az erdélyi kisgrafika, az ex libris mestere. Néhány nap múlva a városka díszpolgárrá akarta tenni. Még falfreskókat is festett, kisebb-nagyobb méretű metszeteket készített, ha kellett, kisszobrokat is faragott, plaketteket tervezett és készített, Magyari Lajos szerint az ex libris (könyvjelző kisgrafika) legnagyobb erdélyi magyar mestere volt. Ex libriseiben a magyar kultúra valóságos panteonját alkotta meg. Ezek a munkák pedig bejárták szinte az egész világot, hiszen alig volt olyan nemzetközi kiállítás, ahol Torró Vilmos munkái ne szerepeltek volna. Tokiótól New Yorkig, Helsinkitől Athénig. S díjak sorát hódították el ezek a munkák. /Magyari Lajos: Egy művész halálára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

2001. június 26.

Aug. 6-10. között a finnországi Jyväskylä ad otthont az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusnak. A magyarságtudományok legnagyobb nemzetközi seregszemléjét ötévente rendezik meg, váltakozva magyarországi és külföldi helyszíneken. A kongresszusok fő témái (Hungarológiai oktatás régen és ma, A magyar vers - Budapest, 1981; A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében - Bécs, 1986; Régi és új peregrináció - Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon - Szeged, 1991; A magyar művelődés és a kereszténység - Róma, 1996) általában a kapcsolattörténeti megközelítéseket és az interdiszciplináris kutatásokat helyezik el térbe, a finnországi rendezvény központi témája a Hatalom és a kultúra. A szervezők mintegy 400 tudóst várnak a rendezvényre. A legtöbben természetszerűleg Magyarországról és a Kárpát-medence magyarlakta területeiről érkeznek, de jelen lesznek a nyugat- és észak-európai egyetemek hungarológusai, illetve az Egyesült Államok és Japán jeles kutatói mellett koreai, vietnami és izraeli vendégek is. A kongresszus internetes honlapja a www.jyu.fi/hungkong címen érhető el. /Hungarológiai kongresszus augusztusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Finnországban több évtizede kiemelt szerepe van a magyarságtudományok kutatásának. Három egyetemen (Helsinki, Turku és Jyväskylä) lehet magyar szakos képzésben részt venni. Jyväskyläben 1989 óta működik hungarológiai intézet. /Augusztusban Jyväskyläben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 26./


lapozás: 1-30 | 31-58




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998