udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1993. október 8.

Okt. 8-án Herkulesfürdőn tartották meg a "román szellemiség első kongresszusát", amelyen a Romániával szomszédos országokban élő románok képviselői vettek részt "a Dnyesertől az Adriáig, Máramarostól Albániáig". A résztvevők elhatározták, hogy herkulesfürdői székhellyel létrehozzák a Román Közösségek Társaságát, megválasztották az 1994 tavaszára tervezett következő találkozó szervezőbizottságát, melynek elnöke Adrian Nastase, a képviselőház elnöke, ügyvezető elnökei pedig Adrian Paunescu, a Szocialista Munkapárt szélsőséges nacionalizmusáról híres szenátora, Victor Craciun, a találkozót megszervező Kulturális Liga az Összes Románok Egységéért elnöke és Traian Zamfir, Krassó-Szörény megye prefektusa. A kongresszuson Nastase kijelentette: egy nép vagyunk a Dnyeszter és az Adria között, a Duna két partján, a Máramarostól Albániáig, körülvéve szlávokkal, magyarokkal, görögökkel és törökökkel. Nastase hozzátette: Romániában senki sem fogja azt mondani, hogy 30 millió román miniszterelnöke vagyok. /A román szellemiség kongresszusa Herkulesfürdőn. = Magyar Hírlap, okt. 11./ A kongresszuson az egyik "szakértő" kijelentette: "12 millió román él kisebbségi sorsban". A kongresszus zárónyilatkozata szerint "7 millió román él a határokon kívül. Ma már az anyaországra vetik tekintetüket." /Kisebbségi románok. Zsonglőrködés a számokkal. = Pesti Hírlap, okt. 11./ A kongresszus védnökei: Iliescu elnök, Teoctist ortodox pátriárka, Vacaroiu miniszterelnök és Mihai Draganescu, a Román Tudományos Akadémia elnöke. /Dimineata (Bukarest), okt. 9-10./

1994. január 21.

Herkulesfürdőn állt egy fekete márványlap, amely megörökítette, hogy három uralkodó: Ferenc József, I. Sándor szerb és I. Károly román király itt találkozott és együtt ünnepelték meg a magyar állam ezeréves fennállását. A márványlap 1993-ban eltűnt. Hasonlóan eltűnt Herkulesfürdő házairól több mint húsz márványlap, amelyekre a házak magyar építőinek a nevét vésték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

1994. október 14.

A román állam nagyobb figyelmet szentel a határon túli románok kérdésének. 1993. jan. 1-jétől a Külügyminisztérium keretében kialakították a határon túli románokkal való kapcsolatok ápolásának igazgatóságát. 1993. januárjában az Oktatásügyi Minisztériumban is külön osztály létesült a határon túli románok számára. Már előzőleg a kormány az 1992/93-as tanévre a következő létszámot állapította meg külországi diákok romániai iskoláztatására: Bulgária 70, Jugoszlávia 210, Magyarország 125, Albánia 70, Görögország 35 hely. 1993 februárjában megalakult a Bulgáriai Vlachok Egyesülete. 1993. okt. 8-án a rádióban Sandu Criestea-Timoc író és történész, a bulgáriai és jugoszláviai vlachok vezéregyénisége kijelentette: "Csak azok a népek maradtak fenn, amelyeknek volt anyaországuk, és az támogatta is őket." - 1993. szept. 29. - okt. 3-a között zajlott le Mamaia fürdőhelyen a keleti románság első konzultatív összejövetele a Román Kulturális Alapítvány szervezésében, ahol tizenegy országból érkezett negyven küldött. Megállapították, hogy a környező államok hibájából az ott élő románokat a teljes asszimiláció fenyegeti. 1993. okt. 9-én pedig Herkulesfürdőn nyílt meg a Román Szellemiség I. kongresszusa, tizenhat ország ötszáz küldöttjével. A díszelnökségben ült - többek között - Adrian Nastase, Gheorghe Funar, Adrian Paunescu, Gheorghe Dumitrascu, Vasile Vacaru és Doru Ioan Taracila /jelenleg belügyminiszter/. A Cuvantul vezércikke /1993/43./ szerint azért volt szükség erre a másodikra Herkulesfürdőn, hogy szaboltálja az elsőt, a hivatalos kirakatpolitikát megtestesítő rendezvényt. Herkulesfürdőn az elnökségben az agresszív nacionalisták jelen voltak. /A Hét (Bukarest), okt. 14./

1994. október 16.

Okt. 15-16-án rendezték meg a Román Szellemiség II. Kongresszusát Herkulesfürdőn, az elnöki hivatal és a kormány támogatásával. Öt munkacsoport volt: kulturális, gazdasági, nemzetnevelési, nyelvi, néprajzi. /Dimineata, okt. 14./ Iliescu elnök megjelent és beszédet mondott, teljes a jogegyenlőség, hallhatták tőle a megjelentek. Az elnök nemzeti összefogásra buzdított. Megválasztották a vezetőséget, Iliescu a tiszteletbeli elnök, mellette Nastasét és Paunescut szavazták a vezetésbe. Kritizálták a "moldáv nyelv" kifejezést. Felolvasták a vasgárdista-fasiszta Iosif Constantin Dragan üzenetét: ne hívják a cigányokat romáknak, mert sokan összetévesztik őket a románokkal. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 26./ A kongresszusra 26 országból gyűltek össze a román diaszpóra képviselői. Iliescu beszédében megkülönböztette a kisebbségben élő románokat, illetve a románságot /Moldova, Bukovina/, amely éppúgy házigazdája a találkozónak, mint a Romániában élők. Történelmi küldetésüket is megfogalmazta: összetartás, a román ügy szolgálata, hídszerep. Több mint száz előadás hangzott el, kiadványok jelentek meg, azzal az igénnyel, hogy megrajzolják a határokon túli románság etnikai térképét. Ennek értelmében Románián kívül mintegy 10-12 millió román él, közülük 3,4 millió Moldáviában, Dél-Besszarábiában és Bukovinában, 300 ezer Ukrajnában, 500 ezer Oroszországban, 1,2 millió Bulgáriában, 1,2 millió Szerbiában, 300 ezer Macedóniában, illetve Albániában, 1,1 millió Amerikában, 18 ezer Ausztráliában. Elhatározták, hogy ezentúl évente Herkulesfürdőn tartják az összromán találkozót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./ A határokon túli románság mintegy 600 kulturális, társadalmi szervezettel bír, szinte ugyanannyi lappal és folyóirattal. /Magyar Nemzet, okt. 18./

1994. október 18.

A moldovai parlament kénytelen lesz felkérni az ENSZ-et, az Európa Tanácsot, hogy ítéljék el a román vezetőknek a határok megváltoztatására irányuló felhívásait, jelentette ki okt. 18-án Nicolae Andronic, a moldovai parlament alelnöke. Andronic Iliescu elnöknek Herkulesfürdőn, a külföldön élő románok kongresszusán elmondott beszédére reagált. Iliescu kijelentése, hogy Moldávia "mesterséges állam" és egyesülni fog Romániával, a hivatalos Bukarest rövidlátásáról tanúskodik, mondta Andronic. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

1996. július 18.

A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja júl. 17-én közzétett nyilatkozata hamis vádakkal illette az RMDSZ-t, továbbá beavatkozott a szervezet életébe, ezért az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatala jún. 18-án közleményt adott ki. Az RMDSZ céljait, beleértve az autonómia különböző formáit is, a romániai jogrend, az állam szuverenitásának tiszteletben tartásával kívánja megvalósítani. Az RMDSZ számtalanszor kinyilvánította, hogy kész a konstruktív párbeszédre a romániai felelős politikai erőkkel. A kormánypárt említett nyilatkozatában a "revizionizmus és szecesszionizmus" hamis vádjaira alapozott rágalmakra ragadtatta magát, és azt állította, hogy az RMDSZ választási kampányát Budapest pénzeli. A nyilatkozat készakarva figyelmen kívül hagyja, hogy a budapesti közös nyilatkozat nem az RMDSZ, hanem a Magyarország határain túl élő közösségek támogatásáról szól. A román állam is jelentősebb támogatásban részesíti a határon túl élő románságot /a költségvetésre vonatkozó 1996/29. számú törvény/ . A román alkotmány által is szavatolt jog /7. szakasz/ szellemében üzente Iliescu elnök a román szellemiség 1995. nov. 17-19-e között Herkulesfürdőn tartott III. Kongresszusának, hogy "ezeknek e kapcsolatoknak a szorosabbá fűzése nemzeti érdek" és hogy "kötelességünk támogatni őket e törekvésekért folytatott igazságos küzdelmükben". /Dimineata, 1995. nov. 21./ Az RMDSZ nem tűri, hogy más párt beavatkozzon politikájába, ugyanakkor kinyilvánítja szándékát a párbeszéd folytatására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19., 826. sz./

1995. november 16.

Nov. 17-én kezdődik Herkulesfürdőn a Román Szellemiség III. Kongresszusa Iliescu elnök és a parlament védnöksége alatt. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Erre a kongresszusra a határon túli románok hivatalosak.

1997. május 14.

Az erdélyi magyar műemlékek fogyatkoznak, nagy részük az 1989-es változás után tűnt el. Hunyad és Krassó-Szörény megyében a következő műemlékek eltűnéséről számolt be Fodor Endre Vulkánról: Hunyadi János emlék /szürke gránitkő alapon acélöntvény buzogány/, 1896-ban állították fel, 1994-ben eltüntették. Zajkányról: Hunyadi János emlék /szürke gránitkő alapon acélöntvény buzogány/, 1896-ban állították fel, 1995-ben ismeretlenek eltüntették. Piskiről: Bem emlékobeliszk, 1899-ben avatták fel, már nincs meg. A kenyérmezei emlékoszlop még áll, csak a magyar feliratot tüntették el. Herkulesfürdőn emléktábla örökítette meg I. Ferenc József, I. Károly román és I. Sándor szerb király 1896-os találkozását, a tábla 1993-ban eltűnt. Széchenyi emléktábla /1896/ ma már szintén nincs meg. Buziásfürdőn a Deák Ferenc pihenőpad /1896/ is eltűnt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2000. augusztus 11.

A Kárpát Koszorú Nemzetközi Turistaútvonal utolsó szakaszát adta át a romániai Herkulesfürdőn, aug. 10-én a magyar Ifjúsági és Sportminisztérium ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkára, Szabó László, leleplezve az első útjelző táblát. A Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyen átvezető mintegy 2000 kilométeres, turistajelzéssel ellátott út a szlovák, ukrán, román és magyar természetjáró egyesületek közös munkájával jött létre. A turistaút átadásával lehetőség nyílik arra, hogy a Kárpátok gerince mentén a természetjárók a három országon keresztül - a határátkeléseket leszámítva - erdei környezetben tegyék meg a több mint 2000 kilométeres távolságot. /Kárpátokon átvezető turistaút. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

2001. december 5.

A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) nov. 30. és dec. 2. között tartotta VIII. Kongresszusát Herkulesfürdőn. A MISZSZ három új szervezetet (Aranyos Vidéki Ifjúsági Társaság, Nagykárolyi MADISZ, Zetelaki Ifjúsági Fórum) fogadott soraiba, tizenhétre emelve teljes jogú tagszervezetei számát. A MISZSZ megválasztották az új elnökséget /elnök: Nagy Pál/, majd meghatározták a MISZSZ 2002-re tervezett programjait. A küldöttek megállapították, hogy az erdélyi magyar ifjúság független érdek- és közképviseletét felvállaló Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezeteinek (köztük a MISZSZ-nek) fejlődése, az önálló és független magyar ifjúsági szféra építkezése az RMDSZ-szel való viszony megszakítását követően még erőteljesebben folytatódik. A kongresszus megerősítette, hogy a MISZSZ nem vállalhat közösséget azzal az RMDSZ-szel, mely olyan utánpótlási elvárásokat támasztott irányunkba, amelyek a politikai hűségre alapoztak, a közösségszolgálat elsődlegességével szemben. A MISZSZ üdvözli a kedvezménytörvényt és támogatásáról biztosítja az anyaország kormányát a jogszabály gyakorlatba ültetése során. A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége elítélte a Románia nemzeti ünnepe alkalmából felerősített magyarellenes hangulatkeltést. /A MISZSZ VIII. Kongresszusának zárónyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

2001. december 27.

Nemrég Szovátára rendelte-invitálta az RMDSZ az erdélyi magyar ifjúsági szervezeteket, holmi stratégiai tanácskozás céljából. Az RMDSZ egyetlen akolba szeretné terelni, majd lehetőleg közvetlenül felügyelni az erdélyi magyar fiatalokat. Nagy Pál, a hónap elején Herkulesfürdőn kongresszust rendezett Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége elnöke leszögezte: a szovátai találkozócélja az volt, hogy egy olyan mondvacsinált országos ifjúsági szervezetet hozzon létre, mely kiszorítja az autonóm ifjúsági szervezeteinket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanácsot a közéleti-politikai porondról, valamint hogy ez az új szervezet utánpótlást biztosítson az RMDSZ-nek. Nagy Pál megjegyezte, hogy amikor az RMDSZ egységéről van szó, akkor az szent és sérthetetlen, de ugyanakkor az erdélyi magyar ifjúsági szférát szét lehet rombolni, magukat erkölcsileg lejáratott ifjúsági vezetőket fel lehet karolni. Nagy Pál hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács országos szinten megszakította a kapcsolatát az RMDSZ-szel, ez nem jelenti azt, hogy adott esetekben, mikor az erdélyi magyar közösség érdekei azt kívánják, nem dolgoznak együtt az RMDSZ-szel. /T. P.: Felsőkből lesznek az alsók. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./

2002. december 4.

Kurta Kázmér 1976 és 1989 között minden őszi szalonon jelen volt festményeivel. Huszonhét közös tárlaton vett részt szülővárosától, Déstől Resicabányán át Kolozsváron, Herkulesfürdőn, Debrecenben, Pancsován és egyebütt. Egyéni kiállításainak a száma csak Resicabányán közeledik a húsz felé, de ismerik alkotásait külföldön is. Kurta Kázmér rendkívül termékeny művész, aki tudatosan fejleszti magát. Resicabányán megnyílt tárlatának anyagában jelentősek a tájképei. /Makay Botond: Kurta Kázmér kiállítása a Kereskedelmi és Iparkamaránál. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

2003. december 19.

Tizennégy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy nyilvánosságra kerüljön és nyomtatásban is megjelenhessen a szekus tisztek korántsem teljes névsora. Az Academia Catavencu immár második hete közli azoknak a felsorolásával, akik szerepelnek a lakosság által áttanulmányozott szekus-dossziékban. 1989-ben tizenegyezer aktív szekus tiszt volt. Nyilvánosságra hozott dokumentumként viszont a lista - eddig A-tól F-ig jutottak közlésével, 171 valódi szekus nevét tartalmazza. Például Ion Bodunescu volt szekus ezredes pillanatnyilag a herkulesfürdői Dacia Egyetem Jogi Karának dékánja. Ennek az egyetemecskének még 2001-ben bevonták a működési engedélyét. Ennek ellenére folytatja tovább tevékenységét, ugyanis egy Ureche nevezetű még híresebb szekus támogatását élvezi, aki ez év nyaráig az Igazságügyi Minisztérium információs osztályát vezette. Ott újságírói közbenjárásra kegyvesztetté vált ugyan, herkulesfürdői részvényei birtokában azonban jól érzi magát. Mindez nem zavarja például a nagy-romániás vezér, Corneliu Vadim Tudort abban, hogy megpályázza az államelnöki széket. Sőt, attól sem riad vissza, hogy célja elérésére éppen azzal az izraeli céggel, nevezetesen az Arad Communication-nel kössön szerződést, amely 2001-ben magának az elnöknek, Ariel Sharonnak a kampányát irányította. A zsidóellenes kirohanásairól, hírhedt antiszemita megnyilvánulásairól ismert politikus a Ziua című fővárosi lap értesülései szerint előszerződés formájában megállapodást kötött az izraeli cég bukaresti képviselőjével, Nati Meir-rel, akit ki is nevezett pártja külpolitikai tanácsadójának. A folyamatban levő megállapodás zsidó körökben szerte a világon heves tiltakozást váltott ki. Nati Meir már imázsjavító munkába lendült, és a Ziua riportereit arról igyekezett meggyőzni, hogy Vadim Tudort igazságtalanul támadja a sajtó. Fennen bizonygatta: protezsáltja megváltozott, mindenkivel békében szeretne élni. /Németh Júlia: Szekus névsorolvasás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2004. április 23.

Ápr. 22-én zsúfolásig megtelt a Temesvári Műegyetem előadóterme, ahol felidézték a Bánság neves hídépítője, Maderspach Károly életét és munkásságát. A rendezvény társszervezője, a Temesvári Magyar Nőszövetség felkutatta és meghívta az emlékünnepségre a Maderspach család Magyarországon és Ausztriában élő leszármazottait. A Maderspach Károly által épített vashíd köti össze a Temes két partját Lugoson, de áll és használják a Karánsebesen, Herkulesfürdőn épített hídjait is. Maderspach volt az első Délkelet-Európában, aki öntöttvasból (az acélszerkezetet akkor még nem ismerték) hidat épített. Maderspach Károly életének kevésbé ismert epizódjait Szekernyés János helytörténész elevenítette fel. A rendezvény a Jancsó Árpád–Szekernyés János szerzőpáros kétnyelvű (magyar–román) Maderspach-kötetének bemutatásával ért véget. /(S.): IX. Bánsági Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./

2004. április 30.

Ápr. 30-án tartja alakuló ülését Temesváron a Szent Korona Szövetség temesvári tagozata. A szövetség célja a Szent Korona tiszteletének elmélyítése, a magyarságtudat erősítése, minden, a magyar hagyományok megőrzésére irányuló kezdeményezés támogatása, magyarságismereti táborok szervezése a határon túli fiatalok részére. A Szent Korona Szövetség budapesti küldöttsége Temesváron részt vesz a tagozat alakuló ülésén. Másnap, május 1-jén reggel tovább indulnak, és Lugos–Karánsebes–Herkulesfürdő–Mehádia érintésével Orsovára utaznak. A Duna-parti városban emléktábla avatására kerül sor a Szent Korona ottlétének emlékére, mivel az úgynevezett Koronakápolna – a hely, ahol a hazát elhagyó Kossuth Lajos és kísérői elásták az ország szimbólumát –, a vaskapui duzzasztás miatt az óvárossal együtt víz alá került. /A Szent Korona Szövetség programja. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./

2004. november 2.

Okt. 8–11. között Gyulafehérvár vendégül látta a Congresul spiritualitatii romane (A román szellemiség kongresszusa) elnevezésű kirakatrendezvényt, 1993 óta sorrendben a nyolcadikat. Huszonnégy ország román nemzeti kisebbségének, illetve diaszpórájának 300 képviselője egyhangú szavazattal nyilvánította ki egyetértését olyan javaslatokkal, mint a határok fölött átívelő érdekképviselet, a románok világszövetségének megalakítása, az anyanyelvű oktatás feltételeinek megteremtése, az autonómia, a nemzeti jelképek szabad használata. Mélységes elismeréssel és követendő példaként emlegették, hogy Besszarábiában, Szerbiában, Magyarországon élő testvérközösségek szobrokat, egyéb emlékműveket állítanak a román kultúra nagyjainak. A román média nem vett tudomást a gyulafehérvári eseményről, mert a kongresszust kisajátította a szélsőséges sovén-nacionalizmus. Már az 1993. évi első herkulesfürdői összejövetelén ott bábáskodott Adrian Paunescu szenátor, akkor még a Román Kommunista Párt hagyományait felvállaló Szocialista Munkáspárt 2. számú (Ilie Verdet után) élharcosa. Most, 11 év után, a VIII. kongresszuson az igazgatótanács elnökének visszaválasztott Adrian Paunescu mellett a vezetőségben helyet kapott a fia, Andrei Paunescu is. Jelen volt Raoul Sorban, a román sovinizmus veteránja, Mircea Chelaru, a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) elnöke, Carolina Ilica, a Vatra Romaneasca alapító tagja, valamint Viorel Roman, a Iosif Constantin Dragan ex-vasgárdista milánói román hazafi, Vatra-díszelnök Natiunea című extrémista hetilapjának németországi munkatársa. Az 1993. évi első kongresszus elnöki asztalánál ott volt Gheorghe Funar, akkor még PUNR-elnök, ma a Nagy-Románia Párt főtitkára. 1993-ban Augustin Buzura író vezette Román Kulturális Alapítvány szervezte meg Mamaián A keleti románság konzultatív összejövetele című fórumát, és azóta azt évente megtartják. Paunescunak tehát állandó versenytársa van. /Barabás István: Jó anya? Rossz anya? Határon túli nemzetrészek örök dilemmája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2006. február 4.

Júniusban fogják megünnepelni Resicabányán a helyi rádió működésének 10. évfordulóját. Az 1996-ban megindult heti egyszeri – akkor tizenöt perces – magyar adás mellé még hét nemzeti vagy etnikai kisebbség sorakozott föl, ma már heti húsz-húsz perces adásidővel. A munkatársi gárda az akkori néhány helyett ma tizennyolc alkalmazott és ugyanannyi külső munkatárs. A resicabányai stúdiót ma kiegészíti a herkulesfürdői, a teregovai stúdió és a temesvári ortodox érsekségen működő stúdió, illetve a boksánbányai, oravicabányai és karánsebesi fiókszerkesztőség. Makay Botond a magyar adás szerkesztője feleségével, Ilonával. /Szakmáry Károly: Idén tízéves a Rádió Resica. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

2007. március 26.

Gazdaságokat árasztott el, földcsuszamlásokat okozott, településeket hagyott ivóvíz nélkül és háztetőket tépett le, az ország tíz megyéjében okozott károkat a hétvégi vihar. Az árvíz 38 települést érintett, mintegy százötven ház és 800 hektár termőföld került víz alá; 28 személyt kilakoltattak. Gyergyószentmiklóson beljebb ültették az ablak melletti padsorból a gyermekeket, mert félő volt, hogy az épület előtti fenyők kitöri az ablaküveget, mondta el Lakatos Mihály, a Salamon Ernő Gimnázium igazgatója. Ilyen körülmények között nem lehetett folytatni a tanítást, az iskola biztonságosabb, hátsó kijáratán vezették ki a diákokat az utcára. A városban húsz fát döntött ki a szél, a Csíky-kertben 300 köbméternyi 80–90 éves fenyő dőlt ki, a temetőben többtucatnyi síremlék szenvedett kárt a rájuk dőlő fák miatt, villanyvezetékek szakadtak le. A háromszéki Bodza-vidéken és Márkosréten mintegy 150 háztartás került víz alá, három iskolában szüntették be a tanítást. A háztartások nagy része Szitabodzán került víz alá. A Krassó-Szörény megyei Herkulesfürdőn tizenöt gazdaság került víz alá, a Cserna völgyén további öt lakást rongált meg az ár. Máramaros megyében háztetőket tépett le, Beszterce-Naszód megyében több tízezer köbméter fát döntött ki a viharos szél. /Emberáldozatot követelt a tomboló vihar. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

2007. november 17.

Hunyad megye is részesévé válhat a napokban megtartott közös román–magyar kormányülés nyomán elfogadott fejlesztési projekteknek – nyilatkozta sajtóértekezletén Winkler Gyula távközlési miniszter. Véleménye szerint a Hunyad megyei hatóságoknak mindent el kellene követniük annak érdekében, hogy a 2015-ben megépítendő Budapest–Bukarest–Fekete-tenger gyorsvasút (TGV) áthaladjon a megyén. Úgyszintén lobbizni kellene annak érdekében, hogy a határ menti gyógyvizes üdülők leendő egyesületébe, melyben eddig Herkulesfürdő, Menyháza, Félix és Buziás szándékozik részt venni, bekerüljön a Hunyad megyei Algyógy is. A kormányülés kapcsán kitért a Téglás Gábor Iskolacsoport helyzetére, bejelentve, hogy a magyar kormány további támogatásáról biztosította az erdélyi szórvány tanintézményét az építkezés befejezését és a működtetését illetően. /Gáspár-Barra Réka: A keret megvan, lobbizni kell. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998