udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. október 19.

Csíkszeredán két fiatalt, Bodor István Attila 19 éves hidegségi és Gergely Béla 16 éves gyimasfelsőloki fiút bevitték a rendőrök és gumibottal összeverték őket. A két fiatal rakodás közben talált egy régi Ceuasescu-feliratot és tréfából kimutatták azt az ablakon. Ez volt az oka annak, hogy elvitték a két fiút a rendőrök és a talpukat verték gumibottal. A helyi RMDSZ panaszt tett a rendőrségen. /Brassói M. Pál: Meddig szeghetik meg a törvényt a törvény őrei? = Valóság (Bukarest), okt. 19./

1996. szeptember 28.

Szept. 29-én országos csángótalálkozót rendeznek Gyimesközéplokon. Nagy Imre polgármester elmondta, hogy előzőleg tatarozták a községközponthoz tartozó hidegségi, borosi és bükkhavasi iskolákat. A csángótalálkozót 1969 óta minden évben megrendezik. Három műkedvelő csoportot várnak a moldvai csángó falvakból, a Brassó megyei tatrangiakat is meghívták. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

1999. július 5.

Csíksomlyón ismét megtartották az Ezer Székely Leány Napját, melyet először Domokos Pál Péter 1931-ben szervezett meg. A rendezvény felvonulással kezdődött. Lovasok és fúvószenekar vezette a népviseleti parádét a Szék útján a somlyói kegytemplomig. A kegyhelyen nagyon sokan vettek részt a segédpüspök által celebrált szentmisén, majd az Ezer Székely Leány Napja résztvevői kivonultak a két Somlyó hegye közti nyeregbe. A műsort a szentegyházasfalviak nyitották. A gyimesi hidegségi táncosok után Vitos Izabella oláhfalvi énekekkel szórakoztatta a közönséget. A sepsiszentgyörgyi Fenyőcske együttes után a csíksomlyói egyházközséghez tartozó falvakból verbuválódott fiatalok zenekara lépett színre, majd a sötétpatakiak és a csíkjenőfalviak mutatták be műsorukat. Felléptek még Vajdaszentivány, Mezőbánd, Csíkszentkirály, Csíkjenőfalva, Csíkszentimre, Kászonújfalu, Szováta, Gyergyószentmiklós, a gyimesi Sötétpatak, a moldvai Pusztina, Nádas, Külsőrekecsiny, Klézse és Forrófalva hagyományőrző együttesei, valamint a Hargita Székely Népi Együttes. /Ezer Székely Leány Napja Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

2000. szeptember 26.

Szept. 24-én Gyimesközéplokon tizenegyedik alkalommal rendezték meg a Tatros Forrásánál elnevezésű csángófesztivált. A Megyei Kulturális Központ és a gyimesközéploki kultúrotthon által szervezett találkozó valójában a két nappal korábban kezdődő Középloki Falunapok zárórendezvényeként került sorra. A fesztivál délelőtt szentmisével kezdődött, majd népviseleti parádéval folytatódott. Ezután a meghívott hagyományőrző csoportok előadása következett. Felléptek a moldvai Külsőrekecsin és Pusztina, a Gyimes-völgyi Gyimesfelsőlok, Hidegség, Sötétpatak, Gyimesbükk és a házigazda Gyimesközéplok adatközlő csoportjai. /Csángófesztivál Gyimesközéplokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./

2001. július 2.

Júl. 1-jén tartották az Ezer Székely Leány Napját. A rendezvényt még ünnepélyesebbé tette az alapító Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója. A tervek szerint a mintegy 700 meghívott táncos a csíksomlyói Hármashalom-oltár színpaddeszkáin kellett volna eljárja saját vidékének, régiójának jellemző táncait, a vasárnap reggeli esőzés azonban a táncvirtust a csíkszeredai Városi Művelődési Ház színpadára kényszerítette. A táncműsort a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes nyitotta meg, majd felléptek a csíksomlyói, hidegségi, a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola, a csíkmadarasi, dánfalvi, püspökladányi, balánbányai, csíkrákosi, kilyénfalvi, csíkborzsovai, vajdaszentiványi, szentkirályi, rekecsinyi, széki, pusztinai, kászonújfalvi, vicei, rédicsi (Magyarország) és birjáni (Magyarország) felnőtt, valamint gyermektáncosok. Délután Szőcs János csíkszeredai történész tartott előadást Domokos Pál Péter életéről és munkásságáról, majd újabb néptánc- és népdalelőadás-sorozat következett. - Az Ezer Székely Leány Napja megrendezésére egy, a rendezvény nevét viselő alapítványt hoztak létre, amely minden évben összegyűjti a szükséges támogatásokat, és lebonyolítja a népi hagyományőrzők eme seregszemléjét. /Évről évre több résztvevő. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

2001. augusztus 10.

Aug. 5-én ért véget az immár 11. alkalommal megszervezett Nemzetközi Tánctábor Gyimesközéplokon. 250 fizetővendég volt jelen: 80% Magyarországról, 15% Erdély különböző városaiból, de jöttek érdeklődők Ausztráliából, Japánból, Francia- és Németországból. A gálaműsorban fellépett a pusztinai hagyományőrző tánccsoport - bizony hatvan fele járnak a hagyományőrzők -, továbbá a rekecsini gyermekek, nem magyar tanító által betanított csángómagyar énekekkel. Bemutatták többek közöttt furulya-, hegedű- és tánctudásukat a hidegségi, középloki gyerekek, a felsőloki hagyományőrzők. Főszponzorok: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram Népművészeti Kollégiuma, Illyés Alapítvány kolozsvári igazgatósága, gyulafehérvári Caritas csíksomlyói kirendeltsége, no meg tehetségéhez mérten a polgármesteri hivatal. Sára Ferenc élettársával, Varga Zsuzsával Magyarországról települtek Gyimesközéplokra már néhány éve azért, hogy e táj népművészeti örökségének istápolói legyenek. No, meg azért vallja be Sára Ferenc, hogy a csángó lakosságtól életfilozófiát és élni tanuljon. - Meglátogatta a tábort dr. Cseh Áron kolozsvári magyar konzul és Veres László, az Illyés Alapítvány igazgatójának társaságában Németh Zsolt államtitkár, aki az egyházi és világi faluvezetéssel együtt elhelyezte a Nemzetközi Csángó Központ alapkövét. A Fidesz-kormány nagyon erős anyagi támogatást nyújt a csángó központ létrehozására; mondhatni, hogy állja költségeinek 99%-át. Így már jövő tavaszra elkészül egy kulturális és szabadidőközpont, amelyben működne egy népművészeti iskola, s amely állandó jelleggel helyet adhatna tanfolyamoknak, konferenciáknak, táboroknak. Egy olyan központja lesz ez a csángóságnak - ahogy Németh Zsolt is fogalmazott -, amelyen keresztül áramlik minden információ a csángóságról és az is, amely a világból őket érdekli. A 2002. évi tábort az államtitkár ebben az új központban nyitná meg. /Inczefi Tibor: Megőrizni a világ számára a Gyimesekben kialakult kultúrkincset. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

2001. október 1.

Kétnapos, jubileumi csángófesztivált tartottak a hét végén Gyimesfelsőlokon, a "Tatros forrásánál" címmel. A fesztivált első ízben a hatvanas években szervezték meg, de az akkori vezetés betiltotta. 1977-ben tudták újraindítani az elsősorban népi hagyományok ápolására és bemutatására szánt rendezvény. Kötelező módon román résztvevőket is meg kellett hívni, mivel a politikai hatalom hallani sem akart arról, hogy léteznek csángó magyarok. Az idén először a fesztivál két napos lett. Mintegy 250-300 résztvevő volt jelen Külsőrekecsinből, Pusztináról, Gyimesbükkről, Csernakeresztúrról, Tatrangról, Hidegségből, Sötétpatakról, Gyimesközéplokról, Gyimesfelsőlokról. A rendezvény meghívottja volt a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes is. (Daczó Dénes): Jubilemi, 25. Csángó Fesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2002. július 8.

Júl. 7-én tartották az Ezer Székely Leány Találkozót. A székely népviseletbe öltözött felvonulók Csíkszereda központjából indultak a csíksomlyói Nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz. A város utcáin felvonulókat fúvószenekar vezette, s lóháton vonuló székely legények követték őket. Dr. Csedő Csaba István polgármester beszédében emlékeztetett a népszámlás keserű adataira. A Hármashalom-oltárszínpadon késő délutánig folyt a népzene- és néptáncelőadás, egymást követték a színen a házigazda csíksomlyói, a kilyénfalvi, a balánbányai, a csíkszentdomokosi, a korondi, tordai, baróti, csíkszentkirályi, hidegségi, a magyarországi hajdúszoboszlói, csíkmadarasi, mezőbándi, kászoni, széki, székelykeresztúri, csíkrákosi és vicei műkedvelő előadók, illetve a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Szüszer-Nagy Róbert, Sarány István: Maratoni népzene- és néptáncelőadás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./

2002. szeptember 30.

Gyimesközéplokon a falunapok keretében meghirdetett, XXVI. csángófesztivál rendezvényeit megzavarta a hideg, esős időjárás. Ambrus Róbert, a középloki kultúrotthon igazgatója mindent elkövetett, hogy a szentmisét követően a résztvevők amolyan lovas, szekeres menettel érkezhessenek meg a rendezvény színhelyére, a kultúrotthon elé. A helybeli hagyományőrző csoportokon (hidegségi, középloki, felsőloki, sötétpataki, na meg a balánbányai Ördögborda) kívül a csernakeresztúri csángók, valamint a felsőlokiak magyarországi testvérközsége, Tiszakécske együttesei mutathattak ízelítőt sajátos népi kultúrájukból. /Kristó Tibor: XXVI. Csángófesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./

2002. december 21.

Ameddig nem volt templomuk, a gyimesiek a csíki plébániákon kereszteltek, a csíkszentmiklósi, csíkrákosi, a somlyói templomokba írták be a született gyermekeket. Ez is mutatja a csángóknak a székelységhez való kötődését. 1782-ben a somlyói Ferenc-rendi szerzetesek plébániát hoztak létre Gyimesbükkön, így jött létre a gyimesi egyházmegye 486 hívővel. 1786-tól a Kápolna-patak "szádában" létezett egy ideiglenes kápolna. Innen a patak elnevezése. 1851-ben Gyimesközéplok elvált Gyimesbükktől. 1853-ban fogtak hozzá egy nagyobb templom építéséhez, egy év alatt be is fejezték. Az 1900-as évek elejéig a felsőlokiak is idejártak templomba, míg 1911-ben felépítették saját templomukat. Gyimesbükkön 1974-ben, a legnehezebb időkben épült a római katolikus templom Dani Gergely plébános idején, 1976-ban felszentelték. A legújabb római katolikus templom Hidegségen épült a Bükkhavas- és a Barackos-patakok találkozásánál, Szilveszter Imre gyimesközéploki plébános szervezésével. A templom helyén egy 1925-ben épült kápolna állt, amelyet beépítettek az új templomba. 1999-ben fogtak hozzá az építéséhez, kalákában. 2001. augusztus 20-án szentelték, a védőszentje Szent István. A templom 300 ülőhelyes, de búcsúkor 1000 hívő is imádkozhat a templomban. /Pomjánek Béla: Gyimesközéplok nyírfája. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./

2002. február 16.

A Pro Minoritate Alapítvány Veszélyeztetett kisebbségek Európában címmel rendezett nemzetközi konferenciát Budapesten febr. 15-én, a Károlyi Palota Kulturális Központban. A konferencia fővédnöke Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára. Előadások hangzottak el az európai szervezetek szerepéről a nemzeti kisebbségek védelmében, esettanulmányok veszélyeztetett kisebbségi kultúrákról (kiemelten az ural- altáji, arománok), a rendezvény második része a csángókkal foglalkozott: kultúrájukról, nyelvükről, történetükről, érdekképviseletükről, jelenükről és jövőjükről. A konferencián Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke mondott záróbeszédet. A meghívott előadók között volt Tytti Isohookana-Asunmaa asszony, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének csángó raportőre, Petrusán György szegedi román tanszékvezető, Cselényi László televíziós filmrendező, a Minoritates Mundi szerkesztője, Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója, Szilágyi N. Sándor, a kolozsvári egyetem docense, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Bizottság társelnöke, Bartha András, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke. Némiképpen a konferenciához kapcsolódik a febr. 16-ra meghirdetett, hagyományos zenés-táncos összejövetel, melyet a Pro Minoritate Alapítvány szervez a moldvai és gyimesi csángó magyarok kultúrája, népszokásai, hagyományai megismertetése szándékával, s amelynek a budapesti Petőfi Csarnok nyújt otthont. A hatodik alkalommal meghirdetett fesztivál fővédnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A hatodik Csángó fesztiválon gyimesi és moldvai csángó magyar hagyományőrző együttesek lépnek fel Gyimesbükkről, Hidegségpatakáról, Klézséből, Magyarfaluból, Pusztinából, Külsőrekecsinből és Lészpedről. /(Guther M. Ilona): Veszélyeztetett kisebbségek Európában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

2008. március 27.

A gyimesi települések – köztük természetesen Gyimesközéplok – a Kárpát-medencei magyarság keleti kapujának bástyájává váltak. Az utóbbi években mintha új életerővel telne meg ez a vidék. A több mint 5300 lelket számláló Gyimesközéplok község irigylésre méltó demográfiai mutatókkal büszkélkedhet. 2007-ben megháromszorozódott a házasságkötések száma, és a születések száma is meghaladja az elhalálozásokét. Elvándorlás gyakorlatilag nincs, a fiatalok közül is sokan hazatértek a Tatros völgyébe. A minden esztendő július havának utolsó hetében megrendezett tánctábor a település egyik leghíresebb „márkája”. Ugyancsak népszerű a kétévente megrendezett, a Tatros forrásánál elnevezésű csángófesztivál is. A Hidegségben működő neves Csángó Panzió is bővül. Gyimesközéploknak is voltak peres ügyei a Neamt megyei településekkel, szerencsére azok Gyimesközéplok javára dőltek el. A középloki fiatalok pezsgő ifjúsági életet szerveznek, működik az Ordasok Hagyományőrző Néptáncegyüttes is. Nagy probléma viszont a szakemberhiány, kiváltképp az oktatásban. Gondot jelent a pedagógushiány abban a községben, amely 9 általános (I–IV. osztályos), három felső tagozatos (V–VIII. osztályos) iskolát tart fenn. /Orbán Ferenc: Gyimesközéplok – magyar életkedv keleten. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27./

2009. augusztus 20.

A tavalyinál 240-nel kevesebben fognak dolgozni az új tanévtől a megye elemi és középfokú oktatási intézményeiben, mondta el Ianosi Anda Elena, Hargita megye főtanfelügyelője. Ecaterina Andronescu tanügyminiszter arról értesítette a helyi vezetőséget, hogy az új tanévtől 6533 – tehát 240-nel kevesebb – állást fog finanszírozni a központi költségvetésből. A szaktárca vezetője azt is szorgalmazza, hogy az elemi iskolák osztályainak létszáma legalább 20 tagú, az általános osztályoké pedig 25 tagú legyen. „A csíkmindszenti iskolában az elmúlt tanévben csupán 12, a kobátfalviban 11, Hidegségen 13, Kányádon pedig 12 gyerek járt egy-egy osztályba” – példálózott Ianosi. Néhány rendellenességre is felfigyeltek az illetékesek. Kiderült például, hogy bizonyos iskolákban a kisegítő személyzet száma azonos, vagy meghaladja a szakképzett tanárok számát. A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban harminchét személy kisegítőként, harminchat pedig tanárként dolgozik. Ugyanez az eset áll fenn a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban is. Az utóbbi esetek azzal magyarázhatók, hogy ezekben az oktatási intézményekben bentlakás és konyha is működik. /Kozán István: Csökkentik a tanügyben dolgozók számát. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998