udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1998. április 16.

Sára Sándor egyik megdöbbentő dokumentumfilmje: Magyar nők a Gulagon. A Duna Televízió a kommunista diktatúráról több dokumentumfilmet sugárzott, ilyen volt Böszörményi Géza Recsk című munkája, a Gyulyás testvérek nyomasztó összeállítása a hortobágyi kényszermunkatáborokról, olvasható Bogdán László beszámolójában. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./

1998. július 1.

Jún. 29-én kezdődött meg Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán a határon túli magyar pedagógusok egyhetes nyári továbbképző tanfolyama. Az intézmény több mint 10 esztendeje szervez hasonló jellegű kurzusokat a határon túl élő és oktató magyar pedagógusoknak. Az idei továbbképzésen 30 Kárpátaljáról, Erdélyből és a Vajdaságból érkezett, tanítóképző intézetekben, illetve ezek gyakorló általános iskoláiban tanító pedagógus vesz részt. A tanfolyam keretében egyebek mellett előadásokat hallgatnak meg a magyar nyelv és irodalom tanítás módszereiről, valamint a szaktárgyak oktatásával kapcsolatos legújabb pedagógiai kutatások eredményeiről. A pedagógusok emellett megismerkednek a környék nevezetességeivel, többek között ellátogatnak a Hortobágyra, Sárospatakra és Tokajba is. /Kisebbségi magyar pedagógusok továbbképzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1999. július 3.

Július 1-11. között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet református és evangélikus hallgatói és a vallástanárképzős főiskolások szórványgondozó gyülekezeti misszióban vesznek részt Dél-Erdély helységeiben. A részletekről Orbán Lajos V. éves református teológiai hallgató, a munka ifjúsági vezetője beszélt. A két világháború között az Erdélyi Fiatalok által kezdeményezett falumozgalom egyházi szárnyaként indultak el a szórványmissziós teológuscsoportok. 1993-tól ismét rendszeressé vált a kolozsvári fiatalok: teológusok, főiskolások, gyülekezeti ifjak falumunkája, melynek jogi és anyagi kereteit az Erdélyi Református Egyházkerület Diaszpóra Alapítványa biztosítja. A misszió bibliai vezérigéje: "Menj mindazokhoz, akikhez küldelek téged, és beszéld mindazt, amit parancsolok néked". (Jer.1,7) A misszió másik jellegzetessége, hogy minden felekezetű szórványmagyarra egyforma szeretettel és féltéssel tekint. Idén a következő helységekbe indulnak: a Küküllő-mentére két csapat érkezik. Az egyik Balázstelkére, ahonnan kilátogatnak Báznára és Pócstelkére. A másik Küküllőalmás Somogyommal összekapcsolva. Ide tartozik még Erzsébetváros környékén Riomfalva és Ernye is. A Hortobágy mentének központja Szentágota, ahol nemrég szerveződött református anyaegyházközség, és ahol a központban sikerült emeletes épületet vásárolni. Szentágota 400 magyarján kívül innen kell felkeresni Bürköst, valamint Hégen, Pusztacelina és Nagysink kisszámú magyarságát is. Kiskapuson, Mikeszászán és Csicsóholdvilágon is várják őket. Románújfaluban már alig negyven magyar él, de Viktóriavárossal együtt ők is várják a látogatást. A nagymohai csoport átjár majd Dombosra és Kőhalomra is, a kóbori pedig Sárkányba és Fogarasra. A vízaknaiak bejárják a teljes Szeben környéki népes román falvakat is, ahol magyarok élnek. Nagyszeben az egyedüli helység, ahol nincs kimondottan gyülekezeti tevékenység, itt a lakónegyedek magyarságát mérik fel, és Oltszakadát támogatásával a szebeni magyar evangélikusok lelkigondozását is végzik. Nemcsak bibliai történetek megismertetésével foglalkoznak, hanem a helyes magyar beszéd és írás tanításával is. Emellett regionális gyülekezeti és ifjúsági találkozókat is szerveznek. - Erdély egyik legnagyobb szórványgondja a nagyvárosi magyarságé. Kolozsváron tavasszal a Monostor negyedben elindítottak egy egyházi felmérést, és igény van a többi lakónegyedben is hasonló munkára. /Varga Zoltán: Kolozsvári fiatalok szászföldi szórványmisszióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1999. augusztus 16.

A Határon Túli Magyarok Hivatala remélhetőleg hosszú időre befejezi eddigi vándoréletét és végleges otthonba költözik: a külügyminisztérium Budapest, I. kerületi, Bérc utca 13-15 sz. alatti épületébe, alig valamivel a Citadella alatt. A székház ünnepélyes átadását f. év augusztus 19-e, déli 10 órára tervezik az illetékesek, amikor is Orbán Viktor miniszterelnök Szt. István nap előestéjén felavatja a hivatal új otthonát. Az ünnepi eseményen jelen lesznek a határon túli magyarság vezetői, köztük Markó Bélával és az RMDSZ más tisztségviselőivel, továbbá egyházi vezetők és magyarországi politikusok. Az átadási ünnepség hangulatát emeli az a tárlatnyitás, amely a Bérc utcai székházban 33 határon túli képzőművész munkáit mutatja be a Hortobágyi Alkotótábor gyűjteményéből. A kiállítók a következők: Babinec József (Ungvár), Bartos József (Munkács), Bulecza Gábor (Ungvár), Földessy Péter (Munkács), Ilku Marion József (Lemberg), Jaskina Ludmilla (Ungvár), Micska Zoltán (Ungvár), Olesz Figol (Lemberg), Patyk Volodomir (Lemberg), Strauszt Katalin (Munkács), Ábrahám Jakab (Brassó), Balázs József (Gyergyóújfalu), Fazakas Tibor (Vajdahunyad), Gaál András (Csíkszereda), Kákonyi Csilla (Marosvásárhely), Márton Árpád (Csíkszereda), Mátyás József (Déva), Molnár Dénes (Marosvásárhely), Molnár Ilona (Marosvásárhely), Sütő Éva (Déva), Szabó Vilmos (Zilah), Székely Géza (Kolozsvár), Véső Ágoston (Nagybánya), Zsigmond Attila ? (Marosvásárhely), Gabrics Sinisa (Újvidék), Gyurkovics Hunor (Szabadka), Moják Aranka és Péter (Pétervárad), Salamon Árpád (Konjice-Szlovénia), Hedda-Vidmar Salamon (Konjice- Szlovénia), Duncsák Attila (Kassa), Balogh Zoltán (Ulm- Németország), Szotyori Z. Edit (Németország.) /Mi újság? Új otthonba költözik a Határon Túli Magyarok Hivatala. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

2001. november 21.

A Kárpát-medencében élő képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás Budapesten, a Vármegye Galériában. A Határok nélkül című tárlat negyven képzőművésznek a Hortobágyi Nemzetközi Művésztelepen készült munkáit mutatja be. Kolozsvárt Kopacz Mária és Székely Géza képviseli festményeivel, Marosvásárhelyről többek között Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Simon Endre, Csíkszeredából Márton Árpád, Nagybányáról Véső Ágoston, Dudás Gyula, Déváról Mátyás József, Sütő Éva, Zilahról Szabó Vilmos, Brassóból Ábrahám Jakab jelentkezett alkotásaival. /Határok nélkül a Vármegye Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

2002. december 7.

Saint- Michel kedvelt barokk szobrát /L Ange - Az Angyal/ ellopták, Miholcsa József szobrászművészt kérték fel, hogy készítse el a szobrot. Nov. 9-én felavatták a művész jelenlétében a szobrot. Miholcsa Józsefre a Hortobágyi Alkotótáborba ellátogató művészek felfigyeltek. A Sárpatakon élő marosvásárhelyi származású művész kezdeményezte annak idején az Incitato alkotótábort /Kézdivásárhely/, ez a tábor idén tizedszer nyitotta meg kapuit, Miholcsa József vezetésével. Miholcsa József Szent István- szobrát Sárpatakon kiállították. Azóta elkészült Árpád- szobra is. A 2,5 méteres műkő alkotást jövő tavasszal leplezik le Torján. Budapesten dec. 15-én a Bolyai János Szakközépiskolában, a Váci út 28. szám alatt avatják a névadó nagy matematikus portréját. A művész életműve koronájának nevezi a korondi iskola elé, a Firtos Művelődési Egyesület által rendelte emlékteret. Húsz méter sugarú az Erős várunk az anyanyelv című hatalmas térkompozíció. Úgy tervezi, hogy 2003-ban lesz az avatása. A hét méteres, a történelmet jelképező andezit "életfa" helyet ad a jelképeknek, a sámán kort szimbolizáló lélekmadárnak, a honfoglalásra utaló lófejnek, a későbbi korszakot idéző kettős keresztnek, a személyiség- és jelentéshordozó, félméteres átmérőjű bronzplakettnek és így tovább. Igazi kultikus helyévé válhat ez a magyarságnak. /Miholcsa József Angyala Franciaországban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./

2003. augusztus 25.

Szabályos vadászat folyt a Hortobágyi Nemzeti Park területén múlthét végén, melyen Medgyessy Péter miniszterelnök meghívására Adrian Nastase is részt vett - erről a park a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumon keresztül adott ki közleményt. "A vadászatra jogosult társaság az előírásoknak megfelelően jelentette be a Hortobágyi Nemzeti Park illetékeseinek a hétvégi vadászatot, amelyet Turi- Kovács Béla fideszes országgyűlési képviselő kifogásolt" - áll a közleményben. A nemzeti park tájékoztatása szerint a vadászoknak volt engedélyük, és kizárólag erre a célra tenyésztett tőkés récékre vadásztak. (Az MTI nyomán) /Kormányfői vadászat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

2003. augusztus 27.

December 1. után aug. 20. is megünneplésre került a közös nyelvet beszélő kormányfők részéről. Medgyessy Péter és Adrian Nastase együtt vadásztak a Hortobágyon. Romániában még működik olyan társaság, mely "A Dnyesztertől a Tiszáig" jelszó alapján, e récék tenyészterületét is ősi román földnek tartja. Romániában ma is megtalálható az a könyv, melyben arról tettek említést, hogy a magyarok Trianonban igen szerencsés feltételekkel köthettek békét, s azt is, hogy ezt bizonyos budapesti luxusprostituáltak párizsi állomásoztatásával támogatták meg. A bizantin módszerek közé tartozik az ellenfélnek saját bűnökkel való megtámadása. Erre utalnak a magyarok által elkövetett atrocitásokról kifüggesztett különféle táblák, mint pl. Kolozsváron a Biasini Szálló épületén levő hazugság. /Szász István Tas: Ünnep és récesors. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

2004. március 25.

A hetvenedik életévébe lépett Mitrica Mária naponta közel 120 kilométert ingázik Nagyszebenből Bürkösre, ahol hat gyerekkel folyik az anyanyelvű oktatás. A Szeben megyei Hortobágy menti vidéken közel négy évtizeddel ezelőtt számolták fel a magyar osztályokat. Szentágotán ma már csak 350 magyar él, többnyire idősek. „Az ágotai magyarság valamikor pezsgő életet élt. Kiváló tánc- és színjátszó csoportunk volt. Most is emlékszem, micsoda előadást produkáltunk 1948-ban Segesváron, a Petőfi-ünnepélyen” – emlékezik vissza a hetven év fölötti Ganea Júlia. Szepesi József azon kevés magyar közé tartozik, akik Ágotán születtek. A fiatalok elmentek vagy asszimilálódtak. – A magyar gyermekek többsége pedig még írni-olvasni sem tud anyanyelvén – mondta Kozma Endre református lelkész. Az RMDSZ segítségével sikerült beindítani egy összevont magyar osztályt négy gyerekkel a közeli Bürkösön. Jelenleg hatan vannak. Az oltszakadáti születésű Mitrica Mária immár 43 éve tanít. – Szívügyem a magyar iskola, vallja. /Szucher Ervin: Hat magyar diák szigete. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

2004. május 14.

Székelyhídi Ágoston író és művészettörténész, a magyarországi Hajdúsági Nemzetközi Alkotótábor és a Hortobágyi Művésztelep létrehozója az anyaországból utazott Székelyudvarhelyre, hogy a már évtizedes hagyománynak – tíz éve, hogy a Magyarországon rendezett Kusztura Sándor-tárlatokat ő nyitja – eleget téve köszöntőbeszédet mondjon Kusztura tárlatához. Hat éve, hogy a hajdúsági alkotótábor vendégül látja Kusztura Sándor /Székelyudvarhely/ festőművészt. /Barabás Blanka: Kusztura Sándor: a szellemi termék a fontos. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 14./

2004. június 16.

Szabó Csaba a Hortobágy-menti magyar települések nyomába szegődött. Nagyszeben után van a Hortobágy völgye. Szász falvak sora, ahonnan a szászok elköltöztek. A Hortobágy völgyének egyik „legmagyarabb" települése Bürkös, a hajdani Királyföldön. Mintegy 2500 lakosa van a falunak, ebből kb. 120-an vallják magukat magyarnak: ez valójában 50–60 családot jelent. A bürkösiek számára ünnep, hogy megjött a riportercsapat: magyarul lehet beszélni. Öt-hat elemista alkotja a nemrégiben újraindított magyar tagozatot. Nincs helyben lakó református lelkészük, mert Sebe tiszteletes megbetegedett. Régen önképzőkör is működött Bürkösön. Az öt éve újraindított magyar iskolába a nyugdíjas tanítónő –Nagyszebenből ingázik /naponta 50 kilométert tesz meg/. Ágotán háromszor annyi magyar él, mint Bürkösön. Ágotán van református és katolikus templom. /Szabó Csaba: Messze ide a szebeni Hortobágy. Bürkösi magyarok között. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2004. június 16.

Szabó Csaba a Hortobágy-menti magyar települések nyomába szegődött. Nagyszeben után van a Hortobágy völgye. Szász falvak sora, ahonnan a szászok elköltöztek. A Hortobágy völgyének egyik „legmagyarabb" települése Bürkös, a hajdani Királyföldön. Mintegy 2500 lakosa van a falunak, ebből kb. 120-an vallják magukat magyarnak: ez valójában 50–60 családot jelent. A bürkösiek számára ünnep, hogy megjött a riportercsapat: magyarul lehet beszélni. Öt-hat elemista alkotja a nemrégiben újraindított magyar tagozatot. Nincs helyben lakó református lelkészük, mert Sebe tiszteletes megbetegedett. Régen önképzőkör is működött Bürkösön. Az öt éve újraindított magyar iskolába a nyugdíjas tanítónő –Nagyszebenből ingázik /naponta 50 kilométert tesz meg/. Ágotán háromszor annyi magyar él, mint Bürkösön. Ágotán van református és katolikus templom. /Szabó Csaba: Messze ide a szebeni Hortobágy. Bürkösi magyarok között. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2006. szeptember 8.

Molnár Vilmos csíkszeredai író, irodalmilap-szerkesztő novellái, írásai kötetekben, a hazai és magyarországi rangos folyóiratokban látnak napvilágot. Néhányat közülük román, francia és svéd nyelvre is lefordítottak. A Tokaji Írótáborban újabb szakmai elismerésben részesült. Kifejtette, hogy csak egy egységes magyar irodalom létezik. Ahogy értelmetlen lenne dunántúli vagy felvidéki, esetleg hortobágyi irodalomról beszélni, éppúgy nonszensznek érzi külön székely irodalmat emlegetni. A székely nyelvjárás sajátos szavai, nyelvi fordulatai is bekerülhetnek egy itt élő vagy innen elszármazott író-költő munkáiba, de ettől az még nem lesz egy külön irodalom része. A magyar nyelv és a magyar irodalom van olyan gazdag, hogy egészen sajátos, egymástól mind szóhasználatban, mind stílusban eltérő variációkat magában tudjon foglalni. A Székelyföldön élő alkotók azonban helyzetüknél fogva érzékenyebbek a székelység, tágabban az egész magyarság sorsproblémáira. Többször kell szembesülniük olyan állapotokkal, viszonyokkal, amelyek az anyaországbeliek számára ismeretlenek. Molnár Vilmos pár évvel ezelőtt nekifogott megírni A. A. Milne világhírű Micimackójának a párját. Kihívásnak vette, meg tudja-e írni úgy, hogy ne epigon fércmű legyen. A Disney-cég megvásárolt a Milne-örökösöktől minden kiadási jogot, és mivel a Milne által megírt szereplők neveit használja, a Disney-képviselettől megtiltották, hogy más kiadónál jelenjen meg, mint ami az ő érdekeltségi körükbe tartozik. Írtak már Molnár Vilmos munkájáról tanulmányt a Korunkban, pedig a könyv pedig még sehol sincs. Molnár Vilmos a csíkszeredai Székelyföld című kulturális folyóirat szerkesztője. A folyóirat kilenc éve jött létre. Ez alatt a Kárpát-medencében megjelenő több tucat irodalmi, kulturális vagy művészeti folyóirat közül példányszámát tekintve a legelsők közé küzdötte fel magát. A szerkesztőkollégák ismert, neves költők, írók, képzőművészek. Ferenczes István költő, főszerkesztőnk nevét mindenki ismeri, de nem ismeretlen Fekete Vince, György Attila, Lövétei Lázár László költők, írók, műfordítók, a néprajzos Mirk Szidónia-Kata vagy a kritikus Zsigmond Andrea nevei sem. /Antal Ildikó: Az olvasó visszajelzése az igazi díj. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

2007. augusztus 28.

A korábbiaktól eltérően nem lesz utcai programja az augusztus 31. és szeptember 2. között Szatmárnémetiben megrendezendő, sorrendben VI. Partiumi Magyar Napoknak, a szatmári magyarság legnagyobb, több tízezres tömeget megmozgató rendezvényének. Varga Attila parlamenti képviselő, a főszervező Identitas Alapítvány elnöke elmondta: nem áll annyi pénz rendelkezésre, mint a múlt esztendőben, a megyei tanács csak fele annyi támogatást adott, mint tavaly, s idén a korábbi anyaországi támogatások is elmaradtak. A rendezvény súlypontja az árnyas fákkal teli Kossuth kert lesz. Itt lesz a könyvvásár, a kézművesek utcája, itt kap pódiumot számos gyermekműsor, többféle sport- és néptáncbemutató, itt lép fel több ismert hazai és magyarországi zenei együttes. Először lesz lovasbemutató – a hortobágyi csikósok főszereplésével –, operagála a debreceni Csokonai Színház művészeinek fellépésével, és először mutatkozik be egy ilyen szabadtéri rendezvény keretében a világhírű szatmári vívóiskola. /Sike Lajos: Utcára nem megy a Partium. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

2007. augusztus 31.

A Kossuth-kert lesz az idén hatodik alkalommal megrendezendő Partiumi Magyar Napok központi helyszíne Szatmárnémetiben. Igazi kuriózumnak ígérkezik a lovasíjász-bemutató a Pusztai Róka Hagyományőrző Egyesület szervezésében, valamint a hortobágyi csikósok bemutatója. Szeptember 1-je elsősorban a gyermekrendezvényeké, valamint a népzene- és néptáncelőadásoké lesz, másnap, vasárnap pedig könnyűzenei együttesek szórakoztatják majd a közönséget. A Kossuth-kertben könyvvásárt, kézműves-bemutatókat és gyermekfoglalkozásokat tartanak. A rendezvénysorozatot augusztus 31-én Varga Attila, az Identitas Alapítvány elnöke nyitja meg a Szatmárnémeti Északi Színházban. A köszöntőbeszéd után operett slágerek hangzanak el a Harag György Színtársulat előadásában, ezt követően Szabó D. Zoltán A Túrmente természeti értékei című filmjét tekinthetik meg az érdeklődők. Az időszakos kiállítások sorát Vígh István festőművész tárlata nyitja. A helytörténet iránt érdeklődők megnézhetik Reha József és Reha Márk szabadtéri fotókiállítását Szatmárnémeti régi épületeiről, valamint fotó- és plakátkiállítással mutatkozik be a Romániai Denevérvédelmi Egyesület. A szatmárnámeti Harag György Társulat és a meghívott Debreceni Csokonai Színház elsősorban szórakoztató előadásokkal, operagálával, valamint a Vidám percek című összeállítással készül a rendezvénysorozatra. A gyerekek a Matyi Műhely Bábszínház előadását, a Holle anyó meséjét tekinthetik meg. /Babos Krisztina: Áll a bál Szatmáron. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

2008. szeptember 30.

Közgyűlés előzte meg a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság első előadását. Fülöp Géza, a társaság titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Csíky Boldizsár elnökkel, illetve az ott lévő tagokkal egyetemben körvonalazták a KZST idei évadi rendezvénysorozatának tervezetét. Fülöp Géza titkár felvetette a társaság újkori fennállásának 20. évfordulójára egy ünnepi kiadvány ötletét, majd Csíky Boldizsár elnök javasolta egy újabb Lyukasóra, ezúttal képzőművészeti ki mit tud? megszervezését. Felmerült a Recski Szövetség elnökének meghívása, aki előadást tartana az egykori hortobágyi haláltáborokról – 78 volt belőlük. Ennek kapcsán került szóba a földvári koncentrációs tábor, amelyről Boross Ernő írt könyvet. A javaslatok között volt a rovásírásról szóló est, Ráduly János vagy Friedrich Klára előadásában. A régi, meg nem valósított tervekből is felolvastak a résztvevők: az erdélyi kastélyok, a Mezőség, a szórvány, a régi templomok. /n. b. : Évadkezdő ötletbörze a KZST-nél. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

2009. április 23.

Április 12–20. között tizedik fesztiválját rendezte a székelyudvarhelyi Kékiringó Néptánccsoport, amelyen 21 hazai és külföldi csoport – közel félszáz résztvevő – képviseltette magát és tájegységének kultúráját. „A részt vevő hagyományőrző csoportok szűkebb régióját tekintve jelen volt a Felvidék, a Hortobágy, a Székelyföld tárgyi és szellemi kultúrája, és meggyőződhettünk, hogy a dallamok a legkeletibb magyar szórványoktól a nyugati magyar nyelvterületekig majdnem ugyanúgy hangzanak” mondta a főszervező, Both Aranka, a vendéglátó Kékiringó vezetője. Minden este más-más ország mutatta be táncait, szokásait, viseleteit, énekeit, hagyományos gasztronómiáját. /A nemzetek Európája Székelyudvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998