udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 356 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-356
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. március 25.

A pápa megoldotta a romániai katolikusok több évtizede vajúdó kormányzati válságát, 5 új latin szertartású és 6 görög szertartású katolikus püspököt nevezett ki az egyházmegyék élére. Az egészségi állapota miatt visszavonult dr. Jakab Antal gyulafehérvári megyéspüspök helyére Bálint Lajos eddigi segédpüspököt, nagyváradi püspöknek Tempfli Józsefet, szatmári püspöknek Reizer Pált, temesvári püspöknek Sebastian Kräutert, iasi püspöknek Petru Gergelt, bukaresti érseknek Ioan Robut nevezte ki. Üldözésük idején tanúsított állhatatos magatartásukért címzetes érseki címet kapott Boros Béla és Ioan Chertes görög katolikus püspök. A görög katolikus Fogaras-Gyulafehérvár egyházmegye élére Alexandru Todea mint érsek, a lugosi egyházmegye élére Ioan Ploscaru, a Kolozsvár-Szamosújvári egyházmegye élére Gheorghe Gutiu, a nagyváradi egyházmegye élére Vasile Hossu, a nagybányai egyházmegye élére Lucian Muresan került püspöki rangban. /Köszöntjük új püspökeinket. = Keresztény Szó (Kolozsvár), márc. 25. - 7. sz./

1990. október folyamán

A Iasi-ban tanulók is jelentkeztek egy kiadvánnyal: Vakpali (Magyar egyetemisták lapja, Iasi), okt.

1991. január 13.

A Szent István korában alapított erdélyi püspökséget 1932-ben, román nyomásra nevezték el gyulafehérvárinak, tisztázta az elnevezést Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök, a vele készült beszélgetésben. A gyulafehérvári egyházmegyének mintegy 250 plébániája, 350 papja van, közülük hetven nyugdíjas. A hívek száma 526 ezer, szinte kivétel nélkül magyarok. Gyulafehérvár 150-200 kilométerre fekszik Székelyföldtől. Gyulafehérvár elrománosodott város, azonban itt van 90 éves székesegyház, az 500 éves püspöki palota és a szeminárium. A moldvai csángók a román egyházmegye területén vannak, "mi oda nem mehetünk át". 1955-57 között Gyulafehérváron tanult Románia leendő római katolikus papsága, beleértve a csángó kispapokat is. Az addig nyelvújítás előtti magyar nyelvet beszélő csángó fiatalok a szemináriumban kezdtek ráébredni hovatartozásukra. Emiatt 1957-ben Iasiban a kormány engedélyezte a bezárt szeminárium megnyitását, hogy így - elválasztva magyar testvéreitől - román nyelven biztosítsák a moldvai csángó kispapok nevelését. Az elmúlt években, a diktatúrában egyre kevesebb kispap felvételét engedélyezték a szemináriumba, a felvehető huszonnégy fős keretet tizenháromra csökkentették, ugyanennyit engedélyeztek a mintegy 300 ezer hívővel rendelkező iasi egyházmegyének. Jakab Antal püspök azonban, dacolva a hatóságokkal, huszonnégy hallgatót vett fel. /e. l.: Szórvány és megmaradás. Beszélgetés az erdélyi segédpüspökkel. = Új Ember (Budapest), jan. 13./

1991. február 8.

Febr. 8-án sztrájkba lépett a iasi vasútigazgatóság. Ehhez a vasútigazgatósághoz hét megye tartozik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

1991. február 13.

Jan. 21-én a parlamentben megemlékeztek a vasgárdisták 1941-es bukaresti pogromjáról. Ezt megelőzően azonban 1990-ben feldúlták a marosvásárhelyi zsidó temetőt és az egyik műemlék jellegű nagyváradi zsidó templomot, írta Halász Anna, majd a parlamenti megemlékezés után az Expres Magazinban Simion Ghinea volt legionárius letagadta a vasgárdisták rémtetteit, akik 1941-ben a bukaresti vágóhíd húskampóira zsidókat akasztottak. Curzio Malaparte Kaput című regényét az egész világon olvashatták, egyedül Romániában nem adták ki, ebben a szerző szemtanúként írta le a iasi pogromot, amelyet nem a németek csináltak, hanem a románok. Dan Lazarescu történész a tévében a Vasgárdát a korrupcióval szembeni tisztulási folyamat szorgalmazójaként mutatta be, vezérüket, Codreanut "karizmatikus" figurának nevezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

1991. március 1.

Románia és a Szovjetunió megállapodott, hogy főkonzulátusokat nyitnak Iasiban és Kolozsváron. /MTI/

1991. március 9.

Bukarestben gyűlést tartott a Bukarest-Chisinau /Kisinyov/ Kulturális Szövetség, szolidaritást vállalva a Moszkva akaratával szembeszálló Moldovai Köztársasággal. Iasiban a Besszarábiáért és Bukovináért Társaság gyűlésezett. Felháborodottan tiltakoztak amiatt, hogy a Moldovai Köztársaság nem nyithat diplomáciai képviseletet Romániában, csak főkonzulátust. /MTI/

1991. április 9.

Nicolae Tau, Moldova Köztársaság külügyminisztere Bukarestbe látogatott ápr. 9-én, fogadta Iliescu elnök is. Románia és Moldova közvetlen kereskedelmi megállapodást kötött, a szerződést Petre Roman miniszterelnök és Nicolae Tiu moldovai külügyminiszter írta alá Bukaresten. Megállapodtak abban, hogy tíz napon belül megnyílik a iasi-i és a kisinyovi /Kisinau/ főkonzulátus, rövidesen négy újabb határátkelőhelyet adnak át. Szakértői vegyes bizottság alakul a kormányközi szerződés előkészítésének meggyorsítására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

1991. április 12.

Bukaresten, Temesváron, Nagyváradon és Iasiban kormányellenes tüntetés volt, a Polgári Szövetség szervezésében. /Távirati stílusban rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

1991. április 13.

A romániai püspökök ad limina látogatás alkalmából a Vatikáni Rádió magyar osztályának igazgatója, Szabó Ferenc interjút készített Bálint Lajos gyulafehérvári, Tempfli József nagyváradi és Reizer Pál szatmári megyéspüspökkel, amelyet márc. 25-én és 27-én közvetítettek. A gyulafehérvári egyházmegyének 547 ezer híve van, ebből 3000 német és 5000 román. A nagyváradi egyházmegyének 112 ezer híve van, túlnyomórészt magyarok, 15 ezren szlovákok, 57 plébániája, 117 filiája és 68 papja van, 24 teológus készül a papságra. A szatmári egyházmegyében 130 ezer hívő él, közülük néhányezer német. Reizer püspök kiemelte: "Külön-külön szóltunk közös problémáinkról, az erdélyi érsekrégről, a csángó-kérdésről, a magyar iskolaügyről, valamint a közös püspöki konferenciáról." Bálint Lajos püspök elmondta, hogy a pápa kívánságára közös püspökkari konferencia létesült, melynek tagjai az öt görög katolikus püspök, a bukaresti érsek és iasi püspök, valamint a temesvári, szatmári, nagyváradi és gyulafehérvári püspök. "Személy szerint más elképzelésünk volt, de engedelmességből elfogadtuk." A gyulafehérvári szemináriumnak 129 kispap-növendéke van, közülük 21-en külföldi egyetemeken tanulnak. Idén 69 elsőéves növendék van, emellett sokan lettek szerzetesnövendékek is. Megindult az iskolai hitoktatás, bárcsak kéthetente egy órában, újabban hetente, de oktatás csak a 8. osztályig van. A kórházi és a börtönpasztoráció szabaddá vált. /Magyar Kurír (Budapest), ápr. 13., 83. sz./

1991. április 18.

Ápr. 18-án kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett Francois Mitterrand elnök, kíséretében volt Roland Dumas külügyminiszter. Mitterrand találkozott Iliescu elnökkel, majd felszólalt a parlamentben, hangsúlyozta a kisebbségi jogok fontosságát, este pedig román értelmiségiekkel találkozott. Látogatása idején kormányellenes tüntetés is zajlott. Ápr. 19-én Mitterrand a francia nagykövetségen találkozott az ellenzék képviselőivel, majd Iasiba ment, ahol felavatta a Francia Kultúra Házát. Mitterrand kíséretében volt Dumas külügyminiszter, aki román kollégájával, Nastaséval tárgyalást kezdett a két ország közötti barátsági szerződés megkötésének tervéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./ Domokos Géza, az RMDSZ elnöke felvázolta, miről beszélt a francia elnökkel. Elmondta, hogy ma is él a kisebbségellenes nacionalista politika, még a kormány politikájában is. Elfogadhatatlan, hogy a többség döntsön olyan kérdésekben, amely a romániai magyarság jövőjét, jogkörét illeti. Hangsúlyozta, hogy egyenjogúan akarnak élni, az ezeréves hagyományokra építve, a román néppel és a többi kisebbséggel Erdélyben, Romániában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./ Mitterrand elnök ápr. 19-én Bukarestben sajtóértekezletet tartotta, ahol a Vatra Romaneasca szóvivőnője felszólította az elnököt, hogy tisztázza magát. Mitterrand ugyanis egy Magyarországgal kapcsolatos tavalyi kijelentését a román külügyminisztériumban félreértelmezték. A Vatra szóvivője kifejtette a francia elnöknek, hogy a román népnek az ország területén élő tizenegy kisebbség egyikével sincs problémája, csak a magyarokkal. A szóvivő még hozzátette: reméli, eljön az az idő, amikor minden román Nagy-Románia területén élhet. Miterrand válaszában leszögezte, ha egyetértene a kérdezővel Nagy-Románia vonatkozásában, akkor ezzel jóváhagyná az ország dél, keleti, sőt nyugati határrevízióját, s így még élesebb támadásoknak tenné ki magát, mint amilyenek budapesti nyilatkozata miatt érték. Miterrand hangsúlyozta: a legtöbb kelet-európai országban élnek kisebbségek, ezért jogaikat általánosan kell meghatározni és szabályozni. /Francois Mitterrand elnök a kisebbségekről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

1991. május 30.

George Stancov képviselő máj. 30-án a képviselőházban bejelentette: negyvenöt esztendővel ezelőtt végezték ki Antonescu marsallt, aki szerinte "a nemzet újraegyesítésének, a román nép méltóságának harcosa volt." Egy perces felállásra szólította fel képviselőtársait. A terem nagy része felállt, az RMDSZ-képviselők ülve maradtak. Később Kerekes Károly RMDSZ-képviselő kifejtette, hogy Antonescut háborús bűnösként ítélték halálra. Malaparte Kaput című könyvében leírta iasi-i pogromot, Antonescu ezenkívül Transznisztriába száműzte a cigányokat. Közben a parlament előtt ülnek az éhségsztrájkolók, a decemberi forradalom résztvevői, akik követelik, nekik is juttassanak segélyt. A szenátus már megszavazta a juttatásokat, a képviselőházon volt a sor. Több román képviselő felszólalt, hevesen ellenezve a segélyt. Petre Turle, Catalin Radulescu például, Constantin Ivanovici pedig megjegyezte: szerinte Tőkés László, Ana Bladiana és Doina Cornea nem voltak a forradalom résztvevői. Bárányi Ferenc képviselő vitába szállt képviselőtársával: "Ami pedig Tőkés Lászlót, Ana Bladianát és Doina Corneát illeti, bárhogy akarják egyesek, nélkülük nem lehet megírni a román forradalom történetét. Mert az az igazság, hogy december 16-án Tőkés László lobbantotta fel a forradalom szikráját." /Román Győző: Ülve és állva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1991. június 9.

Moses Rosen főrabbi a holokauszt áldozatainak szentelt jún. 9-i megemlékezésen, Kolozsváron, szólt a 130 ezer észak-erdélyi áldozat mellett a 370 ezer zsidóról is, akik a besszarábiai, transznisztriai, bukovinai, iasi és bukaresti pogromoknak estek áldozatul. Rámutatott arra, hogy két nemzedéket neveltek fel hazugságban, letagadták előttük a román zsidóüldözés tényét. Egy emberöltőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Bukarestben, a parlamentben végre megemlékezzenek erről. De akkor egy szenátor nem az öldöklés tényét idézte fel, hanem Antonescu mellett állt ki, emlékét felidézve. A Romania Mare és az Europa nyíltan propagálja a fajgyűlöletet. Moses Rosen elmondta, hogy Marosvásárhelyen zsidó temetőt, Nagyváradon zsinagógát gyaláztak meg. Méltatta, Márton Áron püspök a háború idején bátran kiállt a zsidóság mellett. /MTI, Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

1991. június 12.

Gyulafehérváron 1792 óta a mai helyén működik a szeminárium. 1940-től négy éves megszakítás volt. A hívek és a teológusok nagyobb része Észak-Erdélyből került ki, Kolozsvárra helyezték át a teológiát, 1945-től ismét Gyulafehérváron indult meg a katolikus papok képzése. A kommunista állam sorra megszüntette a temesvári, nagyváradi, szatmári teológiát, sőt még Iasi-ból is idehozatta a kispapokat. A moldvaiak azonban fokozatosan öntudatra ébredtek, ezért őket visszarendelték, a másik három egyházmegye kispapjai maradtak. Jelenleg 108 növendéke van a szemináriumnak, ebből 36-an Hargita megyéből érkeztek. /Takács Éva: Teológusok között. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11, 12./

1991. július 1.

Bukarestben júl. 1-jén a Coral zsinagógában az 1941. jún. 1-jei iasi-i pogrom áldozataira, s általában a romániai zsidó mártírokra emlékeztek. Dr. Moses Rosen főrabbi mondott beszédet, számos jeles külföldi vendég is megjelent. Iliescu elnök és Petre Roman miniszterelnök üzenetet intézett az emlékezőkhöz. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1991. augusztus 7.

A gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése alkalmából interjút készített Tibori Szabó Zoltán dr. Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspökkel. "A romániai római katolikus egyház jogi helyzetét utoljára 1930-ban a konkordátum rendezte. Ami azt jelenti, hogy hat latin rítusú római katolikus püspökség volt Romániába és azok egyetlen érseki tartományt képeztek. Bukarest volt az érsekség és ennek voltak alárendelve a iasi-i, gyulafehérvári, temesvári, szatmári és nagyváradi római katolikus püspökségek. Mivel egymillió magyar van a négy magyar nyelvű egyházmegyében", ezért a négy püspökség azt óhajtotta, hogy a Szentszék a magyar katolikusok részére külön érseki tartományt adjon. Ezt a pápa részben teljesítette, mert a másik három püspökség továbbra is Bukaresthez tartozik. A kinevezett magyar püspökök 1990 januárjában beadták a kérvényt a Vatikánba az önálló érseki tartományra, a kérést májusban megismételték, tájékoztatott Jakubinyi György. /Tibori Szabó Zoltán: Szatmár, Várad és Temesvár továbbra is a bukaresti érsekséghez tartozik. Érsekké nevezték ki Bálin Lajos gyulafehérvári katolikus püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

1991. augusztus 12.

Tempfli József nagyváradi és Reizer Pál szatmárnémeti püspök II. János Pál pápához írt, aug. 12-én kelt közös levelükben köszönetet mondtak Bálint Lajos érsekké történt kinevezéséhez, ugyanakkor örömüket beárnyékolja, hogy kérésük második része nem teljesült, hogy a két egyházmegye Gyulafehérvárhoz tartozzon. A két püspökséget 900 éves történelem és hagyomány köti Gyulafehérvárhoz, híveinek 85 %-a magyar és a nemzetiségek rászorulnak arra, hogy az egyház kiálljon mellettük jogaik védelmében. Bukarest mindezt nem tudja biztosítani. Ezt bizonyítja, hogy a bukaresti és iasi egyházmegyékben nem védik a magyar katolikus hívek jogait, hanem kitiltották anyanyelvüket a templomokból. /A levél szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

1991. szeptember 7.

Iliescu elnök interjút adott - izraeli tartózkodása alatt - a Jediót Ahronót és a Maariv izraeli napilapoknak. Ennek fordítását olvashatjuk a Romániai Magyar Szóban. Romániában a nemzeti kisebbségeknek parlamenti képviseletük van, ismertette a romániai állapotokat Iliescu. Lech Walesa lengyel elnök izraeli látogatása során bocsánatot kért a zsidó néptől, hasonló módon nyilatkozott Antall József miniszterelnök is, mondta a riporter, mit mond Iliescu. "Én úgy hiszem, a román népnek nincs oka bocsánatot kérni a zsidó néptől, hiszen maga is szenvedett az európai fasizmus időszakában." A "román népet nemcsak a toleranciával, hanem szolidaritással is jellemezhetjük..." "Észak-Erdélyben a fasiszta rendszer alatt a zsidókat tömegesen elhurcolták és koncentrációs táborokba küldték, Romániában viszont bizonyos oltalomnak örvendtek." Ugyanakkor elítélte a romániai fasiszta erők magatartását és szerepét a iasi-i vérengzésben. Megígérte Elie Wieselnek, hogy a román hatóságok reagálnak az antiszemita megnyilatkozásokra, emlékeztette a riporter, azóta viszont nem csendesett az antiszemitizmus. Elítélte az antiszemitizmust, válaszolt Iliescu, de szabad véleménynyilvánítás van az országban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8./

1991. november 10.

Friss élmény még, emlékeztetett Beke György, ezer moldvai csángómagyar zarándokjárása Budapesten, a pápalátogatás napjaiban. Megindító látvány volt, amint a Hősök terén elsőnek egy csángó pár lépett a pápa elé, szerény ajándékkal, egy fényképalbummal az életükről. A csángó zarándokok tudták, hogy harmadiknak II. János Pál elé járuló pap, Luizikalugor szülötte, Horváth Antal csíkszentdomokosi plébános a csángók szószólójaként a magyar misézés jogát kérte számukra. Egy idő múlva ismét megszólalt Ion Robu bukaresti érsek, hatalmi szóval bejelentette a román televízióban, hogy a csángók románok, nincs joguk magyar szentmiséhez, nem szabad megengedni a magyar egyházi szolgálatot, mert ez is "a magyarosítás egyik formája" lenne. Valójában Ion Robu mindenki másnál jobban ismeri az igazságot, hiszen ő is Csángóföld szülötte. Családja már csángó püspököt is adott, Mihai Robut, akit Szabófalván még úgy hívtak, hogy Rab Mihály. Domokos Pál Péter a rokonság fokát is kiderítette: átadott Beke Györgynek egy újságcikket, amely 1932-ben jelent meg az Erdélyi Lapok című nagyváradi katolikus újságban /I. évfolyam, 97. szám/. Jávor Béla író ugyanis 1932-ben felkereste Mihai Robu püspököt Iasi-ban, erről számolt be a lapban. A püspök pappászentelésének huszonötödik évfordulóját ünnepelte, az ünnepre eljött Szabófalváról egész atyafisága. Testvérei így mutatkoztak be: Rab András és Rab Mária. A püspök pedig így nyilatkozott: "Otthon, a szülői házban beszéltem magyarul. Ennyit ma is beszélek, de nem célom, hogy megállítsam a csángók elrománosítását. Ma általánosságban csak azoknál létezik nyelvprobléma, elvétve, akik erdélyi sovinisztákkal összeköttetésbe kerülnek. De a tömeg nem érzi a magyar iskola és a magyar pap szükségességét. Viszont, ha maga a nép kívánná ezt, akkor sem volna a mi feladatunk." /Beke György: Lelkek szabadságharca. = Új Ember, nov. 10./

1991. február 7.

Mircea Druc volt kormányfőt, a moldovai népfront parlamenti csoportjának vezetőjét választották meg Kisinyovban Moldova és Románia "Nemzeti Újraegyesítési Tanácsa" elnökének. Ennek a testületnek 28 moldovai és 33 román képviselő a tagja. A tanács legutóbbi, Iasiban tartott legutóbbi ülésén e mozgalomhoz csatlakozott a Moldávia szakszervezeti szövetség, a Besszarábiáért és Bukovináért Világszövetség, a Román Munkapárt és a Nemzeti Liberális Párt, valamint több más szervezet. Ugyanakkor e tanács létrehozását elítélte több moldáviai vezető, köztük Mircea Snegur államfő is. /MTI/

1991. február 28.

A romániai Husi /Husz/ városban Stolojan-Muravski találkozóra került sor. A román-moldovai kormányfői találkozón jelen voltak a külügyi, a védelmi, a kereskedelmi és turisztikai miniszterek, továbbá a Román Nemzeti Bank kormányzója, a kőolajipari csúcsszerv és a vámhatóság vezetői. A tárgyalásokon szó volt a kétoldalú keretszerződés kidolgozásának szükségességéről. A moldovai fél elsősorban vállalati szinten képzeli el az integrációt. - Moldovában úgy látják, hogy jelenleg nem időszerű az egyesülés. - A tárgyalásokkal egyidejűleg Iasiban ülésezett a Mircea Druc moldvai exkormányfő elnökletével működő közös, román-moldovai Egyesülési Nemzeti Tanács, melynek román parlamenti képviselők is tagjai. Ők a kormányfői találkozót Románia és Moldova egyesülését szolgáló lépésként ünnepelték. /Népszabadság, dec. 30., Magyar Nemzet. dec. 31./

1992. január 7.

Perka Margit /Perca G. Margareta/ szabófalvi lakos népszámlálási biztosként jan. 7-én írt nyílt levelében tiltakozott a manipulációk ellen: a iasi római katolikus püspökség és Szabófalva papja többször felhívta a lakosokat, hogy feltétlenül románnak és római katolikusnak mondják magukat. Érvelésük szerint a római katolikus fogalom a "román" szóból ered. Az ellenszegülőket a csángók 1940-ben felmerült kitelepítési fenyegetésére emlékeztették. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23., Csángó tiltakozás. = Népszabadság, jan. 23./

1992. január 11.

A népszámlálás vallást megválaszoló feleleteinek meghamisításai miatt Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek, valamint Petru Gherghel iasi püspök is tiltakozó nyilatkozatot tett közzé. Hasonló észrevételeket fogalmazott meg nyilatkozatában a Bihar megyei görög katolikus püspökség is. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 11./

1992. január 12.

Orban Daniela 25 éves, Iasi-ban él, ott végezte az egyetemen a francia-angol szakot. 1991. nov. 28-án rendőrök jelentek meg a lakásán azzal, hogy tanúkihallgatásra viszik. Valójában Sepsiszentgyörgyre vitték, ahol az Agache-ügyben hallgatták ki. Azzal vádolták, hogy belerúgott Agache-be, ezzel részt vett a meggyilkolásában. Harminc napig tartották bent, akkor kiengedték, ő pedig azonnal vonatra ült és Magyarországra távozott. Elmondta, hogy 1989. dec. 22-én otthon volt, Kézdivásárhelyen, apjával kimentek a térre. Látták a nagy tömeget, hallották mi történik, nem is mentek közel, hanem hazamentek. Ennyi történt. Valójában nincs köze a történtekhez./ Ártatlanul ült? Orban Daniela isai-i lakossal beszélget Győri Béla. = Ring. (Budapest), jan. 12./

1992. február 1.

Ősz Erőss Péter elmesélte életét, aki akár kiválasztottnak is nevezhető. Ő azon kevés moldvai csángók egyike, akinek sikerült magyar értelmiségivé válnia. Ősz Erőss Péter 1935-ben született Pusztina moldvai csángó faluban. Pusztina tiszta magyar falu volt. Nagy szegénységben éltek. Otthon magyar nyelvű Bibliájuk volt, apja abból tanította őt és testvéreit magyarul olvasni. Péter nagyon szeretett olvasni, a falu papja egyre mondta a családnak, hogy ezt a fiút taníttatni kell. A pap tanácsára a iasi-i szemináriumba ment Ősz Erőss Péter. Az udvaron egy másik csángó fiúval magyarul beszélgettek, erre az egyik tanítójuk lekent egy hatalmas pofont, mondván, az ördög nyelvén itt nem lehet beszélni. Ősz Erőss Péter egy évet végett a szemináriumba, akkor feloszlatták a szerzetesrendeket, bezárták a szemináriumot. Nagy változás történt, alig akarták elhinni: a csángó falvakban sorra megnyíltak a magyar iskolák. Ő is magyar iskolába járt. Az elemi iskola elvégzés után folytatta a tanulást, felvették Kézdivásárhelyen a pedagógiai középiskolába. A középiskolát befejezve jelentkezett Kolozsvárra, a Bolyai Egyetemre. Felvették, életének öt legszebb éve következett. Megismerkedett a csángókkal foglalkozó tanárokkal és Kallós Zoltánnal. Az egyetem után Kovásznára került tanárnak. A hatvanas évek végén a Fábián Ernő igazgató leváltása miatti áldatlan állapotok miatt Sepsiszentgyörgyre ment, a megyei könyvtárban helyezkedett el. Ősz Erőss Péter 1981-ben hozzászólt a Flacara lapban kibontakozó vitában egy Dumitru Martinas nevű botcsinálta történész fércművének értékeléséhez /Marinas könyvében azt bizonygatta, hogy a csángók románok/. Ő bátran kiállt az igazság mellett, ezt a vitát a szerkesztőség lezárta, nem adott e teret annak, hogy Ősz Erőss Péter kifejtse érveit. A hírhedt titkosrendőrség már előbb is figyelni kezdte őt, sokszor behívatták, kihallgatták, megfenyegették, értékes könyveit, néprajzi jegyzeteit az ismételt házkutatások alatt elkobozták. A folyamatos zaklatás következtében Ősz Erőss Péter idegei felmondták a szolgálatot, kórházba kellett vinni. Felépülése után sem hagyta abba a rendőrség a zaklatását, még 1989 novemberében is kapott idézést. ? Az 1989-es változás után megindulhatott a Csángó Újság, a szerkesztője Ősz Erőss Péter. /B. Kovács Árpád: A félelem és az összetartás leckéi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18.,folytatás: jan. 25., febr. 1-2./

1992. február 25.

Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök, a romániai katolikus püspökkari konferencia titkára szerint - írta a párizsi La Croix című katolikus napilap - helytelen, hogy az országban csak egy püspökkari konferencia létezik. A romániai püspökkari konferencia, - és mint Jakubinyi hangsúlyozta nem "román püspökkari konferencia" - 1991 márciusában alakult meg. Ennek munkájában jelenleg három egyház főpapjai vesznek részt: a római katolikus, a Rómával egyesült görög katolikus és az örmény katolikus egyház. Jakubinyi ezt a megoldást nem tartja jónak. Ehelyett két püspökkari konferenciát kellene létrehozni, egy román és egy magyar testületet. A görög és örmény egyházak pedig alakítsák meg a legújabb római előírásoknak megfelelő úgynevezett Szent Szinódust. Köztudomású, hogy az erdélyi négy római katolikus egyházmegye közel egymillió hívének túlnyomó többsége magyar. A kárpátokon túli két egyházmegye közül a bukaresti érsekségnek csak néhány tízezer híve van, a iasi-i püspökség területén pedig a katolikusok többsége csángó. - Vannak példák arra, hogy egy országban több püspökkari konferencia működik. Így például Csehszlovákiában cseh és szlovák püspökkari konferencia, Nagy-Britanniában Angliának és Walesnek közös konferenciája van, a skót püspökök azonban külön testületet alkotnak, az északír egyház pedig egyházjogilag az Ír Köztársasághoz tartozik. /Jakubinyi püspök reformterve. Mesterséges egyházi struktúra Romániában. = Új Magyarország, febr. 25./

1992. március 3.

Kallós Zoltán kolozsvári néprajzkutató hírt adott arról, hogy a januári népszámlálás előtt a iasi-i püspök utasítására valamennyi moldvai csángó-magyar faluban kihirdette a pap, hogy aki nem románnak vallja magát, bűnt követ el. Kallós felidézte Perka Margit /Perca Margarita/ szabófalvi számlálóbiztos tiltakozását. Perka Margit tiltakozott, mert a szabófalvi pap is ezt tette: felszólította a híveket, hogy románnak vallják magukat. Az ottani papok érvelése szerint a római katolikus a "román" szóból ered. Kallós Zoltán Domokos Pál Péterre, a csángókutatóra hivatkozott: a két világháború között a isai-i püspökség felszentelési esküjében szerepelt az a mondat is: "ha megtudnám, hogy magyar vér folyik az ereimben, akkor azt kivágnám." A Kallóssal készült beszélgetést közlő Kászoni Balázs elmondta, hogy 1973-ban őt így mutatták be az éppen ott gyűjtő Kallós Zoltánnak: A másik Magyarországról jött. Vagyis Erdélyt tekintették az egyiknek. Kászoni Balázs 1973-ban és 1974-ben nyelvjárásgyűjtő utat tett három moldvai csángó faluba, Szabófalvára, Lészpedre és Luizikalagorba. Szabófalván élt Lakatos Demeter, a mindmáig egyetlen csángó költő. Kallós Zoltán a moldvai csángó körében végzett gyűjtéséért, a Balladák könyve kiadásáért börtönbüntetést szenvedett. 1975 elején két és fél évre ítélték, azután a nemzetközi tiltakozás hatására kiszabadult. A gyűjtést csak titokban folytatta. Sokat reméltek 1989 után, de csalódniuk kellett, jegyezte meg Kallós Zoltán. Igaz, most szabadon lehet menni Moldvába, sokan dolgoznak alkalmai munkásként Magyarországon és mintegy hetven csángó fiatal folytat egyetemista-főiskolai, illetve előkészítő tanulmányokat Magyarországon. A népszámláláskor azonban ugyanaz történt, mint az ötvenes években, amikor Kallós Lészpeden tanított. A csángó falvakban nem Kallós Zoltán és Domokos Pál Péter könyveit árulják, hanem Martinas "munkáját", aki azt bizonygatta, hogy a csángók elmagyarosodott románok. A klézsei pap nemrégen a szószéken azt mondta, hogy bűnt követ el az, aki magyar ABC-s könyvet ad gyermekei kezébe. /Kászoni Balázs: Segélykiáltás a moldvai csángó-magyarokért. = Ring (Budapest), márc. 3./

1992. március 13.

Márc. 7-én ült össze Kolozsváron a Bolyai Társaság, az előző napon, 6-án ülésezett az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/, melyen az oktatási kérdésekkel foglalkoztak. Tudvalevő ugyanis, hogy a Bolyai Társaság választmányának 30 százalékát OMDSZ-tagok teszik ki. Az OMDSZ ülésén eldőlt, hogy a Bolyai Társaság új diák alelnöke a Bolyai Szabadegyetemet is létrehozó Kis Szétsi Sándor lett. A Bolyai Társaság az RMDSZ-szel közösen utoljára januárban állított össze kimerítő dokumentációt a kormány részére, a Bolyai Tudományegyetem újraindítása mellett érvelve. Választ azóta sem kaptak. A Bolyai Társaság a Magyarországon való tanulás kérdésében megerősítette azt az álláspontot, hogy az erdélyiek ottani teljes képzését a minimálisra csökkentik, csupán 20 helyet igényelnek és csak hiányszakmákból, inkább a részképzésre van szükség. Az OMDSZ ülésén megjelentek a tagszervezetek küldöttei, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a KMDSZ, a Temesvári Magyar Diákszervezet /mintegy 900 tag/, a Brassói Magyar Diákszövetség /közel 500 tag/, Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség /3-400 tag/, Nagyváradi Magyar Diákszövetség /2-300 tag/, Bukaresti Magyar Diákszövetség /több mint 150 tag/, Petrozsényi Magyar Diákszövetség /54 tag a város 250 diákjából/, nem jött el a Iasi-i Magyar Diákliga képviselője. A MAKOSZ /Magyar Középiskolások Országos Szövetsége/ képviselője, Hantz Péter azt kérte, hogy állítanak össze tájékoztató füzetet az egyetemi felvételiről. /Balló Áron: Két országos gyűjtés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

1992. április 11.

Ősz Erőss Péter a csángó gyermekek anyanyelvű oktatásáról tájékoztatott a gyergyószentmiklósi tanácskozáson, febr. 22-én. A román lapok azt állítják, hogy a moldvai csángókat el akarják magyarosítani. Magyar iskolák hiányában Erdélybe hoznak ki gyermekeket, hogy anyanyelven tanulhassanak. Pusztinán kérték, hogy idegen nyelvként oktathassák a magyart, de ezt sem sikerült elérni, a iasi püspök sem felelt a pusztinaiak magyar nyelvű szentmisét igénylő kérésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11-12./

1992. június 21.

Szőke János atya hazaérkezett Csíksomlyóról, beszámolt a pünkösdi búcsúról. Mintegy kétszázezren lehettek. Szőke János mondta a csíksomlyói búcsún, az ünnepi szentmisén a szentbeszédet. A mise végén a tömeg elénekelte a pápai, a magyar, végül a székely himnuszt. Azután kezdődött a hagyományos körmenet a hegyre, Bálint Lajos gyulafehérvári érsek vezetésével. Szőke páter elmondta, hogy Petru Ghergel iasi-i püspök meghívta őt az aug. 15-i búcsúra a csángók Mária-kegyhelyére, Észak-Moldvába. Itt 1922-ben hangzott el utoljára magyar szó nyilvános egyházi rendezvényen. Szőke János megjegyezte: reméli, hogy ez csak a kezdete annak, hogy a csángók rendszeresen hallgathassanak szentmisét magyarul is. /Magyar mise Csángóföldön. = Új Ember (Budapest), jún. 21./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-356




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998