udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. március 15.

A milleneumi emlékművek állítása sorában az elmúlt évben Háromszéken elsőként a katolikus Futásfalva tisztelgett Jézus Krisztus 2000., a magyar kereszténység és a Szent István államalapítás ezredik évfordulója előtt. Monumentális emlékművet állított az erdővidéki Barót és Nagybacon, Uzon lakossága, emléktáblával tisztelgett Ikafalva, Lécfalva és a Kovászna melletti Papolc. Vannak települések, ahol a millennium tiszteletére állítottak emléket a magyar szabadságharc és a két világháború hőseinek és áldozatainak (Feldobolyban, Málnáson, Nagyajtán), de emlékkopják hirdetik a millenneumot Vargyason, Kézdiszentléleken és Rétyen. Sepsiszentgyörgyön Jókai Mór, egykori országgyűlési képviselő bronzplakettel ellátott emléktáblája (a ház falán, ahol vendégeskedett) és a Szent Gellért-templom olajfreskói állítanak emléket a millenniumnak (Hervay Zoltán festőművész munkái). Március 15-én újabb emlékműveket emelnek majd Bölönben, Haralyban, Illyefalván, stb. Miklósvár a millennium évében fogja ünnepelni írásos említésének 790. évfordulóját, Maksán elkészítik a hajdani templom eredetijéhez hasonló "kazettás mennyezetet", melynek eredetije a Budapesti Iparművészeti Múzeumban van. /Kisgyörgy Réka: Sokasodnak a millennium maradandó emlékei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2003. március 3.

Kézdivásárhelyen a Romániai Magyar Nem Hivatásos Színjátszók Egyesülete, a Jádzó Társaság és a Vigadó Művelődési Ház közös szervezésben tartották meg a Vidéki Színjátszó Napokat, melyen a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság színjátszó csoportja, a feldobolyi Vadrózsa csoport, a nagyborosnyói, a dálnoki és az ikafalvi csoport lépett fel./(Iochom): Kézdivásárhely. Vidéki Színjátszó Napok - másodszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./

2004. szeptember 20.

Szept. 16-án tartották meg az MPSZ kézdiszéki kongresszusi küldöttjelölő gyűlését, Kézdivásárhelyen, a Magyar Polgári Szövetség főtéri székházában a széki szervezetek – Kézdivásárhely, Kézdiszentlélek, Ozsdola, Csernáton, Torja, Szentkatolna és Gelence – küldöttei jelenlétében. Az ülésen Sántha Imre ikafalvi református lelkész, a Székely Nemzeti Tanács kézdiszéki elnöke is jelen volt. Dr. Fekete Károly, az MPSZ területi szervezetének elnöke beszámolt a szövetség eddigi tevékenységéről. A küldöttek egyetértenek az MPSZ Országos Vezetőtanácsa közleményével, melynek értelmében az összmagyar előválasztásokat a két szervezetnek közösen kellene megszerveznie, oly módon, hogy ,,paritásos alapon létrehozzanak egy-egy központi, megyei, területi és helyi szervezőbizottságot, és azok feleljenek a választások tisztességes lebonyolításáért”, ami nem egyenlő az RMDSZ által ajánlottakkal, miszerint az előválasztásokon csak RMDSZ-tagok indulhatnak és szavazhatnak. /(Iochom): Küldöttgyűlés Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

2004. október 14.

A hagyományápolást célzó szakszerű folyamatos néptáncok­tatásra lenne szükség – véli Jánosi József sepsiszentgyörgyi táncmester, akinek Háromszéki táncok című könyvét okt. 13-án mutatta be Sepsiszentgyörgyön Szalay Zoltán népzenekutató. A tudományos értékű könyv hiánypótló, mert eddig többnyire csupán az erdélyi magyar néptáncok egy-egy koreográfiája jelent meg tanulmányban, illetve önálló kötetben. Jánosi József 1970-től gyűjt Ürmösön, Var­gyason, Felsőrákoson, Bölönben, Felső­cser­nátonban, Ikafalván és Szentléleken, könyvében e falvak táncanyagát írta le. A könyvbemutatót a Háromszék Táncegyüttes Tisza partján című elő­adása és táncház követte. /(fekete): Könyv a háromszéki táncokról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./

2004. október 30.

Dr. Rákossy Árpád /Felsőcsernáton, 1902 – Kecskemét, 1972/ kálváriáját a Budapesten élő, ikafalvi származású Fetés András történész levéltári kutatásiavl tárta fel. Dr. Rákossy Árpád családja Magyarországon telepedett le. Észak-Erdély visszatérése után, 1940-ben dr. Rákossy Árpádot Sepsiszentgyörgyre helyezték járásbírónak, ott dolgozott 1944 szeptemberéig. 1948-ig Sepsiszentgyörgyön élt, akkor a román hatóságok kitelepítették. Rákossy Kecskeméten telepedett le, bíró lett. Dr. Rákossy Árpád elnöklete alatt a kecskeméti bíróság felmentette id. Kovács Balázst, aki 1945-ben önvédelemből vasvillával agyonszúrt egy rátámadó részeg szovjet katonát. Az ítélethirdetés utáni napon az ÁVH letartóztatta és halálra ítéltette /más bíróságon/ id. Kovács Balázst. A felmentető ítélet megállítása miatt 1950. november 20-án az ÁVH letartóztatta dr. Rákossy Árpádot, majd súlyos kínzások után népellenes bűntett matt hat évi börtönre ítélte. Az ávósok Rákossy Árpád fogait kiverték, a hátába késsel keresztet metszettek, végük kínvallatással kikényszerített vallomást írattak alá vele. A börtönben ilyen felirat állt: Ne csak őrizd, hanem gyűlöld is! Rákossy 1956 februárjában szabadult, Kecskeméten élt. A forradalom alatt tagja lett a munkástanácsnak. Ezért vádat emeltek ellene, 1958-ban újra letartóztatták és négy évre ítélték. 1990-ben, halála után, rehabilitálták. /Sylvester Lajos: Egy koncepciós per stációi. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22., okt. 30./

2005. október 21.

A Budapesten élő háromszéki, ikafalvi származású Fetés András tényfeltáró munkájának és közbenjárásának köszönhetően a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és a Magyarok Székelyföldi Társaságának felterjesztésére a felső­cser­nátoni származású, 1951-ben és 1957-ben koncepciós perben elítélt kecskeméti jogászdoktort, néhai Rákossy Árpádot a Politikai Elítéltek Szövetsége a Szabad Magyarországért Érdemérem Nemzeti Színű Szalaggal tün­tette ki. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, a Magyarok Székelyföldi Társasága, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Háromszéki Szervezete és a cser­­ná­toni Bod Péter Közművelődési Egyesület az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára dr. Rákossy Árpád emléke előtti tisztelgésként portrészobor megalkotására és ennek ünnepélyes felavatására készül Cser­nátonban. /Sylvester Lajos: Rákossy Árpád jogászdoktor ­kitüntetése (1956 emlékezete). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./

2006. május 9.

A Rákosi-érában és az 1956-os forradalomban való részvétel miatt másodszor is börtönbüntetésre ítélt jogászdoktornak, a fel­sőcsernátoni dr. Rákossy Árpádnak szobrot állító igyekezet többször is elakadt, most újra van remény. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöke, dr. Bodóczky László, a sepsiszentgyörgyi származású Péter Zoltán kecskeméti vállalkozó közvetítésével lebonyolított megkeresés nyomán újabb adatokat közölt dr. Rákossy Árpád 1951. és 1958. évi elítélésével kapcsolatosan. Ugyanő közölte dr. Zinner Tibor Megfogyva és megtörve című, 2006-ban megjelent könyvének dr. Rákossy Árpádra vonatkozó oldalait. Kezdeményezés történt az ítélet semmissé nyilvánítása érdekében. Az eljárás a Legfelsőbb Bíróságon folyamatban van. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság emléktábla állítását tervezi dr. Rákossy Árpád és több bíró kollégája emlékére, akik részben társai voltak az első, 1951-es ügyben, valamint az 1956-os forradalomban vezető szerepet vállaló bírók emlékére. A Chicagóban élő, felsőcsernátoni származású Demeter (Dezső) Edit dollár adományt juttatott el a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület folyószámlájára a szoborállítás tervének kivitelezésére. Az összeg a chicagói Szabad Magyar Református Egyháztól származik. Dr. Rákossy Árpád életútját és bírói ténykedését, példaértékű emberségét szülőföldjén nem ismerik. Ez nem csoda, hisz az ifjú Rákossy Árpád 1919-ben menekült Debrecenbe, majd Budapestre, ahol a megszálló román csapatok ,,utolérték” és letartóztatták, szabadulása után Budapesten telepedett le. Nélkülözések között a szegedi egyetemen két jogi diplomát szerzett.   Dr. Rákossy Árpád 1940-ben, a második bécsi döntés után a sepsiszentgyörgyi megyei bíróságra kapott kinevezést. A román átállás után Kézdivá­sárhelyre költözött, itt a szovjet hadsereg parancsnokától főszolgabírói megbízatást kapott, ezt a tisztet három hónapig látta el, majd a lakosság újabb három hónapra megválasztotta.  1945 nyarán visszaköltözött Sepsiszentgyörgyre. 1948-ban a román hatóságok sok társával együtt kiutasították szülőföldjéről (illetve az országból) azzal az ürüggyel, hogy az 1940-es bécsi döntés után magyar ejtőernyős tisztségviselőként érkezett Háromszékre, holott ő a szülőföldjére tért vissza. Rövidesen a kecskeméti bíróság élére került, és itt 1951-ben először azért ítélték el, mert a bírói tanács elnökeként kezdeményezte egy tanyasi gazda és szomszédja felmentését a háborús bűn elkövetésének vádja alól, bizonyítottnak látván azt, hogy a Kovács Balázs nevű vádlott önvédelemből szúrta le a tanyáján őt bántalmazó és megalázó részeg orosz katonát, aki feleségére és lányára szemet vetve őt akarta kivégezni.  Dr. Rákossy Árpádot és több társát az ÁVO letartóztatta. Kovács Balázst kivégezték, társát, aki segített neki a tetemet eltüntetni, tizenöt évi börtönbüntetésre ítélték. Rákossy és társainak koncepciós elítélése egyben a magyar jogászok általános megfélemlítésének, az állásukból való eltávolításának a pere is volt. (Több mint ezer jogászt ítéltek el vagy kényszerítettek arra, hogy állását elhagyja.) Dr. Rákossy Árpád 1956 februárjában szabadult. 1956-os forradalomban való részvétele miatt újabb pert akasztottak a nyakába. Cser­nátonnak, ahová hamvait végakarata szerint hazahozták, emlékeznie kell, munkásságát és emberi tartását Sepsiszentgyörgynek és Kézdivásár­helynek, Székelyföld egészének méltányolnia kell, írta Sylvester Lajos. Az Ikafalváról Budapestre áttelepedett Fetés András sokat tett     Dr. Rákossy Árpád emlékének megőrzéséért.   /Sylvester Lajos: Rákossy Árpád jogászdoktor szobortalapzatára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

2006. július 3.

Július 1-jétől az ikafalvi iskola egykori kántortanítójának, Szabó Lajosnak a nevét viseli. Erre az első alkalommal megszervezett művelődési napok keretében került sor Ikafalván. Nagyoláh Ilona tanítónő a neves iskolamester életét és munkásságát, valamint a nagy múltú iskola történetét ismertette. Az iskolakeresztelőn Szabó Lajos (1863–1920) leszármazottjai is jelen voltak. Az összevont elemi iskola tanulói verssel és énekszóval köszöntötték a meghívottakat. Az iskola falán elhelyezett, Szabó Lajost ábrázoló domborművet – Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrász alkotását – Nagyoláh Ilona és dr. Krizbai Adorján, Szabó Lajos unokája leplezte le. Ezután a csernátoni Csiporkázó Játszóház Egyesület szervezésében játszóházat tartottak, megnyílt a Szász Barna testnevelő tanár művészfotóit bemutató kiállítás és a gyermekrajztárlat az iskolában, bemutatták Mátis Izabella hitoktató Ikafalva című falumonográfiáját, majd fellépett a csernátoni néptáncegyüttes és a csernátoni furulyás diákok csoportja, valamint az illyefalvi színjátszó csoport. Július 2-án falutalálkozót tartottak. Fellépett a kézdivásárhelyi református egyházközség dalárdája és az Üzenet együttes. Az istentiszteletet követően a temetőkertben megkoszorúzták Ikafalva hősi halottainak emlékművét. /Iochom István: Az öreg skóla keresztelője. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2006. október 31.

Alig háromszáz lelket számlál Ikafalva. A faluban öt éve lelkes és tevékeny fiatal református lelkész szolgálja egyházát és Ikafalva népét. Sánta Imre lelkészi és népnevelői teendői mellett a Kézdiszéki Székely Tanács elnöki tisztségét is ellátja. A teológia elvégzése után visszakerült szülővárosába, Sepsi­szent­györgyre, majd egy féléves kanadai missziós szolgálat következett. Lényegében Kana­dából érkezett e kis faluba. Meggyőződése, hitvallása, hogy a megtartó egyetlen lehetőség Székelyföld területi autonómiája. Azt is vallja, hogy az RMDSZ-en kívül is van élet. A falu lélekszáma folyamatosan csökken. A legnagyobb gond az út, néha feltöltik kaviccsal, más nem történik. A templom tatarozásra szorul, a legutóbbi földrengés nyomai még mindig láthatóak. Az idei szilvesztert, akárcsak az előző években, az ikfalvi ifjúsággal közösen fogják megszervezni a hollandok segítségével felújított és az egyház tulajdonába visszakerült művelődési otthonban. /Iochom István: Az RMDSZ-en kívül is van élet (Emberek a közjóért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./

2006. november 15.

Mátis Izabella hitoktató megírta szülőfaluja monográfiáját /Ikafalva – Ikadorf – Icafalau/, melynek első bemutatására a kis település falunapján, ez év nyarán volt. A hely- és családnevek számbavétele mellett a szerző szü­lőfaluja madár- és állatvilágát, a székely nemesi családokat, a romák világát, az iskola és a magyar történelmi egyházak történetét, Ikafalva kultúráját és népi hagyományait is felleltározta. Megszólaltatott négy volt hadifoglyot, illetve egy a földvári haláltáborba deportált ikafalvit is. /Iochom István: Megjelent Ikafalva monográfiája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./

2006. november 15.

Mátis Izabella hitoktató megírta szülőfaluja monográfiáját /Ikafalva – Ikadorf – Icafalau/, melynek első bemutatására a kis település falunapján, ez év nyarán volt. A hely- és családnevek számbavétele mellett a szerző szü­lőfaluja madár- és állatvilágát, a székely nemesi családokat, a romák világát, az iskola és a magyar történelmi egyházak történetét, Ikafalva kultúráját és népi hagyományait is felleltározta. Megszólaltatott négy volt hadifoglyot, illetve egy a földvári haláltáborba deportált ikafalvit is. /Iochom István: Megjelent Ikafalva monográfiája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./

2007. március 1.

Kézdiszéken a tervezettnél lassabb ütemben halad a székelyföldi autonómia ügyében kezdeményezett népszavazás. A legnagyobb gond az emberhiány, kevés a kérdezőbiztos, egyelőre főleg a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi tagsága állt az ügy mellé. Bakk Dávid László, a Kézdiszéki Székely Tanács alelnöke, a népszavazás főszervezője elmondta: az ifjúsági szervezet önkéntesei a múlt hét végén végigjárták Ikafalva és Futásfalva portáinak zömét. A hét végére jelentkeznek a népszavazás folytatására az Erdélyi Magyar Ifjak önkéntesei is. /Iochom István: Önkénteseket várnak (Népszavazás Kézdiszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

2007. augusztus 18.

A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alkalmából augusztus 17-én Felsőcsernátonban a Bod Péter Általános Iskola előtti téren ünnepélyes keretek között avatták fel a falu jeles szülötte, a magyarországi koncepciós perekben kétszer is börtönbüntetésre ítélt dr. Rákossy Árpád (1902–1972) jogászdoktor bronzba öntött portrészobrát, Vetró András alkotását. A szobrot talapzatát Rozin Sándor mikóújfalusi kőfaragó készítette. Az avatóünnepélyen megjelent dr. Lomnici Zoltán, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, Mádi Jenő, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnöke, Tárnok Gyöngyi konzul asszony, a csíkszeredai magyar főkonzulátus képviselője, Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, Rákossy Árpád gyermekei és még sokan mások. Bölöni Dávid, a község polgármestere dr. Rákossy Árpád példaértékű életét méltatva kiemelte, a szülőfalu lakói méltán lehetnek büszkék arra, hogy itt ringatták bölcsőjét. Fetés András ikafalvi születésű budapesti tanár, dr. Rákossy Árpád életét, munkásságát, kálváriáját ismertette, és érdemeit méltatta. Őt követően Sylvester Lajos, a Háromszék napilap főmunkatársa, a szoborállítás egyik fő kezdeményezője és Tamás Sándor parlamenti képviselő. Fetés András és Sylvester Lajos leplezte le a mellszobrot. Felolvasták dr. Sólyom László köztársasági elnök erre az alkalomra küldött üzenetét. A szoboravatást követően a jelenlevők a Bod Péter Általános Iskola egyik osztálytermében berendezett dr. Rákossy Árpád-emlékkiállítást tekintették meg. /Iochom István: Csernáton főhajtása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./

2007. október 23.

Hering József magyarországi szerző A sepsiszentgyörgyi Erőss János kálváriás élete című írása a budapesti Kapu 2007. szeptemberi számában jelent meg. Terjedelmi okokból ennek mintegy felét vette át a Háromszék. Erőss János Csíkcsatószegen, régi székely nemesi katonacsaládban született 1921-ben, s Észak-Erdély visszatérése után bevonult a magyar hadseregbe, megjárta a szovjet hadifogság poklát. A Magyar Őrszem második világháborús frontújság egyáltalán nem található a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményében, az Országos Széchényi Könyvtárban is mindössze egy példánya van az 1944. november 10-én útjára indult és a háború végéig hetente kétszer megjelent négyoldalas lapnak. Ebben jelenetek meg Erőss János haditudósításai. 1945. május 9-én esett hadifogságba. Embertelen gyötrelmeket élt meg, közben a fogságban egy görög katolikus paptól megtanulta az irodalmi orosz nyelvet. A szovjet hadifogságból 1950 decemberében szabadult, nem engedték azonnal haza. A Brassó melletti Tarusor karanténban további öt hónapot húzott le, hat esztendő és öt hónap után térhetett haza Csíkkozmásra. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákjainak egy csoportja az 1956-os anyaországi forradalom hírére megalakította a Székely Ifjak Társaságát (SZIT). A fiatalok először a forradalom napjaiban, majd 1957. március 15-én megkoszorúzták a Sepsiszentgyörgy központi parkjában álló 1848–49-es emlékművet, s egy esztendővel később meg akarták ismételni a koszorúzást, de a szeku ekkor csapdába ejtette őket. Erőss János akkoriban a Mikó-kollégium tanára volt. Az általa vezetett nyolcadik osztályból Bordás Attila, Jancsó Csaba, Jancsó Sándor, Gyertyánosi Gábor és Sándor Csaba esküdött föl a Székely Ifjak Társaságára, de a Mikóból ennél többen voltak, sőt, a textiliskolából még lányok is csatlakoztak hozzájuk. A Szekuritáté a letartóztatott fiatalokból nem tudta kicsikarni, hogy tanáruk is részt vett a SZIT megalakításában és annak tevékenységében. Később mégis perbe fogták, az ítélet indokolása szerint: ,,A vádlott hazánk népi demokratikus rendszere ellen ügyködő elem, meggyőződéses nacionalista, sovén, a sepsiszentgyörgyi 1. Számú Líceum tantestületének és diákjainak körében több ízben kifejezésre juttatta a Magyar Népköztársaságban kitört fasiszta lázadással való együttérzését, rokonszenvét (…), ellenséges rágalmakat terjesztett a Szovjetunióról, illetve a népi demokratikus rendszerű országokról. ” Erőss Jánost 1958. június 24-én éjszaka tartóztatta le Szabó Lajos szekuritátés őrnagy. Két kegyetlen kihallgatója volt Bartos és Bihari szekustiszt. Megpróbálták beszervezni besúgónak, de ennek ellenállt. Az elsőfokú ítéletet 1958. augusztus 5-én hozta meg a kolozsvári katonai törvényszék Marosvásárhelyen. A tárgyaláson a német nyelvet tanító Helmuth Lurtz azzal vonta vissza korábbi, a vádlottra tett terhelő tanúvallomását, hogy azt kényszerítő eszközökkel szedték ki belőle. Erre Macskássi vérbíró egyszerűen kikergette őt a tárgyalóteremből. Tanúvallomásának visszavonásáért a némettanárt azonnal kitették állásából. A másodfokú tárgyalás 1958. szeptember elején volt. A bíróság jóváhagyta Erőss ítéletét. Erőss János általános amnesztiával szabadult 1964. augusztus 5-én, miután megjárta a poklok poklaként emlegetett Duna-deltát, a szamosújvári és más hírhedt börtönöket. Később Erőss János a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban (akkoriban Megyei Múzeumnak nevezték) 1968-tól az 1982-ben történt nyugdíjazásáig restaurátorként, majd főrestaurátorként, régészként és szakíróként végzett értékes tevékenységet, s közben otthonában egymás után alkotta elsősorban a székely mondavilág alakjait megjelenítő csontfaragványait. Munkássága fontos eredményének tartják még a Dálnokról, Ikafalváról és környékéről származó régi székely kapuk és kopjafák restaurálását is. A Kovászna megyei Bálványos várának ő tárta föl a szerkezetét. Bélafalván és Székelypetőfalván honfoglalás kori magyar leleteket talált. Székelypetőfalván föltárt egy honfoglalás kori temetőt. Halála után egy esztendővel, 1998-ban, egykori munkahelye, a Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgyön rendezett kiállítást a műveiből, amit azután Kolozsvár, Székelykeresztúr, Kézdivásárhely és Csíkszereda közönsége is megcsodálhatott. Az erdélyi vándorkiállítás után az anyaország jött. Erős János özvegye az erdélyi érdektelenséget tapasztalva a gyűjteményt végleg a Szijártó István vezette Balaton Akadémiának ajándékozta. /(sylvester): „A szenvedést emelt fővel viseltem”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./

2008. március 4.

Március 1-jén Kézdivásárhelyen megtartotta tisztújító közgyűlését a Kézdiszéki Székely Tanács. Miután Sánta Imre református lelkész, széki elnök Ikafalváról Bikfalvára került, az elnöki teendőket megbízott elnökként Bakk Dávid László alelnök látta el. A jelen levők Bakk Dávid Lászlót választották meg elnöknek, Boldizsár Bélát és Péter Jánost alelnöknek. /Iochom István: Tisztújítás a Kézdiszéki Székely Tanácsnál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

2008. augusztus 1.

Évek óta nincs buszjárat kilenc Kovászna megyei faluban. A közlekedési cégek azokra a járatokra kiírt versenytárgyalásokon jelennek meg csupán, ahol sok az utas, jók az utak, vagyis gazdaságosan lehet működtetni a rendszeres járatot. Kilenc útvonalra azonban évek óta nincs jelentkező. Pedig valamennyire háromhavonta kiírnak versenytárgyalást. Zalán, Bácstelek, Dobolló, Szárazajta, Köpec, Futásfalva, Ikafalva, Felsőlemhény és Kommandó lakóinak nem áll rendelkezésére közszállítás. A megyei tanács nem támogathatja ezeket a járatokat, a helyi önkormányzatoknak pedig nincs pénzük. Demeter János, a tanács alelnöke szerint a mikrorégiós társulások oldhatnák meg a problémát. Az önkormányzatoknak kellene buszokat vásárolniuk, és működtetniük a járatot. /Bíró Blanka: Falvak buszjárat nélkül. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

2009. november 12.

Bölöni Dávid, Csernáton község polgármestere betartotta ígéretét: a nyáron Alsó- és Felsőcsernátonban felavatott két székely kapu után a közigazgatásilag Csernátonhoz tartozó Albis és Ikafalva bejáratához is székely kaput állítottak. Az albisi díszkapu Haszmann József szakavatott irányítása alatt a csernátoni múzeumkertben készült. Ezzel immár tizenháromra emelkedett a Felső-Háromszék településeinek bejáratánál állított díszkapuk száma. /Iochom István: Újabb két székely kaput állítottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./

2009. december 28.

A gazdaság válság ellenére a Kovászna megyei önkormányzatnak sikerült fejlesztési pénzeket előteremteni és Háromszék számára jelentős eredményeket felmutatni – jelentette ki Tamás Sándor megyei tanácselnök. Az elmúlt évben több mint 65 millió euró értékben nyújtottak be pályázatot, amelyből több mint 20 millió eurót megnyertek. Jövőre folytatni fogják az úthálózat javítását is. Több mint 830 kilométer útszakasz van a megyében, ebben az évben több mint 100 kilométernyi összefüggő aszfaltutat építettek. Ilyen ütemű útépítés 10–15 éve nem volt a megyében. Olyan helyekre került aszfaltszőnyeg, ahol soha nem volt eddig, például Ikafalván, Felsőlemhényben, Bitán vagy Szárazajtán. Tamás Sándor bízik abban, hogy lesz magyar prefektus, lesznek magyar intézményvezetők Kovászna megyében. /Gyergyai Csaba: Tamás Sándor: az otthonteremtés a feladat – interjú. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998