udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1993. október 29.

A Duna TV Kapcsok című műsorában havonta bemutatnak egy-egy tájegységet. Jártak Erdővidéken /júniusban láthatták a nézők/, Ipolyságban, a Felső-Tisza-mentén, az Avas következett, a forgatócsoport járt Misztótfaluban, Szinérváralján, Kőszegremetén, Avasfelsőfaluban, Erdődön és Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Előtérben a szórványmagyarság értékei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

2000. június 30.

Sípok és furulyák címmel magyar fiatalok számára rendezett olvasótábort Torockón, a Brassais Véndiák Alapítvány Tóbiás-Házában a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár. A könyvtár hat éve rendezi meg nyaranta a határon innen és túl élő középiskolás fiatalok kéthetes olvasótáborát. A mostani rendezvényen Nógrád megyéből, a szlovákiai rimaszombati, losonci és ipolysági járásból, valamint Kárpátaljáról és Erdélyből harminc ifjú könyvbúvár vesz részt. A fiatalok megismerkedhetnek a környék irodalmi emlékhelyeivel, s találkozhatnak az erdélyi irodalmi, kulturális élet neves személyiségeivel is. /Sípok és furulyák Torockón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

2005. augusztus 23.

A SME című szlovák liberális lap azért bírálja Bugár Bélát, mert a szlovák kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökeként a múlt hét végén Ipolyságon jelen volt azon a Szent István-napi ünnepségen, amelynek szervezésében a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szélsőséges magyarországi szervezet is részt vett. A lap felidézte, hogy egy szélsőséges szlovák mozgalom korábbi rendezvényén megjelent szlovák politikusok részvételét szlovák részről azóta sem merte bírálni senki. /Szlovák lap bírálja Bugár Bélát. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23

2007. április 23.

Április 20-án a magyar származású, argentin, de Kanadában élő Pablo Urbányi volt a vendége Nagyváradon a Várad folyóiratnak. Urbányi legújabb magyarul megjelent könyvét, az Isten állatkertjét /Noran, Budapest/ mutatta be a szerző és a kiadó vezetője, Kőrössi P. József. Urbányinak eddig két regénye – a Silver és a Naplemente szimptóma – jelent meg magyarul. Pablo Urbányi 1939-ben született a felvidéki Ipolyságon, és a háború után szüleivel kivándorolt Argentínába. Ott nőtt fel, alapított családot, majd 1977-ben életét mentve el kellett hagynia Buenos Airest, és Kanadába emigrált. /Both Abigél: Prérikről jött író Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2007. május 5.

Az Eduard Benes államfő vezette Csehszlovákia meg akarván szabadulni német és magyar kisebbségeitől, ezeket a közösségeket a kollektíven háborús bűnösnek minősítette, s 1947 májusában elkezdték erőszakos kitelepítésüket, elűzetésüket szülőföldjükről. A németek több mint hárommillióan voltak, a magyarok egymilliónál kevesebben, Szlovákia déli határsávjában, olyan színmagyar entitásokat alkotva, mint a Csallóköz, Mátyusföld, Gombaszög, Dél-Göröm, az Ipoly völgye, Délkelet-Szlovákia... A németeket bevagonírozták, s embertelen körülmények között, mindenüktől megfosztva elindították őket a legyőzött, nyomorgó, koldusszegény Németország felé. A magyarok elűzését ,,lakosságcserének” álcázták, s valóban a maradék Magyarországon élő szlovákokat igyekezett Csehszlovákiába csábítani, a magyaroktól ,,megtisztított” területekre, településekre. Beleültetvén őket a hátrahagyott vagyonokba, sok-sok nemzedék munkájának eredményébe. Azonban a paritás leghalványabb jegyeit sem lehet kimutatni, a magyarok elűzetése durva és kíméletlen volt, a Dunán kergették át őket, marhavagonokban vitték át a határon a magyar családokat. Akik maradhattak, azokra még keservesebb sors várt, egy részüket a Szudéta-vidékre deportálták, az elűzött németek helyére, lágerekbe zárva, majd kényszerlakhelyekre erőltetve őket. A Szlovákia területén megmaradtak állampolgárságát megvonták arra kényszerítettek egész közösségeket, hogy ,,reszlovakizáljanak”, azaz tagadják meg magyarságukat. Eduard Benes Sztálin szlávbarát bólintása mellett kiadta hírhedett dekrétumait, melyek milliók sorsát pecsételték meg. Azóta hatvan év telt el, enyhült a légkör, a felvidéki magyarok visszakapták állampolgárságukat, iskoláik vannak, pártjuk és egyesületeik, de a sebek máig sem forrtak be, mert sem Csehország, sem az időközben függetlenedett Szlovákia nem hajlandó hatályon kívül helyezni a hírhedett benesi dekrétumokat. /Magyari Lajos: Hatvan év gyalázat. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998