udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. augusztus 12.

Szeptember 12-én a Stockholmi Magyar Házban képzőművészeti kiállítást szervez az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm (EMKES) - tájékoztatott Tamás György, az egyesület elnöke. - A kiállításon munkácsi, nyíregyházi, debreceni, budapesti, szentendrei, iserlohni, stockholmi képzőművészek alkotásain kívül kolozsvári művészek, többek között Bene József, Imecs László, Miklóssy Gábor, Kovács Károly és Starmüller Géza munkái is megtekinthetők. A millenniumi ünnepségek keretében a Stockholmi Magyar Házban rendezik meg az eddigi legnagyobb kiállítást, amelyen körülbelül százötven magyar képzőművész munkáját mutatnák be. Aki részt kíván venni a kiállításon, Starmüller Gézánál jelentkezhet. A kiállításokat a stockholmi "Lencse Tibor Baráti Társaság" és az EMKES szervezi. /Kolozsvári képzőművészek a stockholmi kiállításokon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

2002. augusztus 31.

Budapesten, a Vármegye Galériában láthatók Paulovics László munkái Erdélyi íróportrék címmel. Paulovics László festő-grafikus Szatmárnémetiben élt, 1985-ben távozott Romániából. Németországba ment, Iserlohnban telepedett le, néhány év alatt ott is elismerést szerzett művészetének. Az utóbbi esztendőkben kétlakivá vált, ideje egy részét Szentendrén tölti. Erdély irodalmi életének vezéralakjai késztették portrézásra, régiek és maiak. A portrék közé derűs tájképeket iktatott a festő, az emeleti teremben Paulovics sokrétű művészetének egy másik vonulatából is ízelítőt nyújt: a D43 sorozattal a II. világháború, a Don-kanyar magyar áldozatainak állít felkavaró művészi emléket. /(nk): Erdélyi íróportrék. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

2003. június 14.

Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész alkotásai külföldön nagyobb figyelemnek örvendenek, mint szülőföldjén, annyira, hogy Iserlohnban, ahova nyaranta a művésztelepre évről évre visszavárják, több köztéri szobrával is büszkélkedhetnek, és másutt is van ilyen munkája Németországban. Most végre elkészíthette Bartók Béla mellszobrát, a mű már végleges helyén, a bukaresti Herastrau-parkban bronzba öntve emlékezteti az arra járókat a világhírű magyar zeneszerzőre. A marosvásárhelyi Kós Károly- és a nyárádgálfavi Szentiváni Mihály-portré után ez Gyarmathy harmadik ilyen hazai köztéri munkája. Az életmű - mintegy hatvan kisszobor, harminc dombormű, negyven plakett - nagyobbik hányada látható műtermében. /Humanizmus csak tiszta forrásból. Gyarmathy János szobrászművész műtermében. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

2004. január 28.

Huszonkét beszélgetés Erdélyből elszármazott művészekkel Nagy Miklós Kund Műterem /Impress Kiadó, Marosvásárhely, 2003/ című, a képzőművészekkel folytatott interjúsorozatának harmadik kötete. Az előszó címe: A kör bezárul. Tulajdonképpen a szerző három azonos című kötetére történik utalás, s ez a mostani azt a kört hivatott kiteljesíteni, amely marosvásárhelyi műterem-látogatással indul, majd az Erdély-szerte munkálkodó művészekkel készített interjúkkal folytatódik, s úgy tér vissza a forrásokhoz, hogy külföldre telepedett hazai képzőművészeket szólaltat meg. A kötetben megszólaltatottak kitelepedésük előtt is komoly művészi múlttal rendelkező, ismert és elismert alkotóknak számítottak. Nem egyértelműen sikertörténetek. Az alkalmazkodás, az érvényesülés, a küzdelem dokumentumai. "Ahogy lehunyom a szemem, Marosvásárhelyről álmodom" – vallja az egyik interjú-alany, "a mai napig az otthoni élményeimből táplálkozom" – nyilatkozza a másik. A névsor önmagáért beszél: Árkossy István festőművész (Budapest), Balázs Imre festőművész (Vác), Bardocz Barna ötvösművész (Győr), Benedek József szobrászművész (Budapest), Borgó György Csaba festőművész (Százhalombatta), Damó István grafikusművész (Kecskemét), Deák Ferenc grafikusművész (Szeged), Deák Beke Éva textilművész (Szeged), Diénes Attila szobrászművész (Magyarpolány), Elekes Károly grafikusművész (Budapest), Katona Szabó Erzsébet textilművész (Gödöllő), Kiss Miklós üvegművész (Ajka), Kopacz Mária festőművész (Szentendre), Krizbai Sándor festőművész (Szentendre), Márkos András festőművész (Loeneberg), Paulovics László festőművész (Iserlohn-Barendorf), Péterfy László szobrászművész (Budapest), Szervátiusz Tibor szobrászművész (Budapest), Székely János Jenő szobrászművész (Székesfehérvár), Szilágyi Varga Zoltán grafikusművész (Kecskemét), Tamás Anna textilművész (New York), Tóth László festőművész (München). /N. J.: Műteremről műteremre Nagy Miklós Kund kalauzolásával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2004. május 29.

Paulovics László 1985-ben települt át Szatmárnémetiből Németországba, Iserlohnba. Paulovics László megörökítette a kortárs magyar írók és az erdélyi szellemiség megalapozóinak arcvonásait. Ezek a munkái a budapesti Vármegye Galéria után most a Györkös Mányi Albert Emlékházban is láthatók. /Németh Júlia: Utak és állomások. Paulovics László kiállítása a Györkös Mányi Albert Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998