udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. június 8.

Jún. 7-én Homoródjánosfalván a hetvenes években elhunyt Kis Sándor unitárius lelkészre, a falu szülöttére emlékeztek kopjafaállítással. Az ünnepségen Harrington Szántó Anikó unitárius lelkész mondott beszédet. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 13./

1999. február 5.

Harrington Szánthó Anikó unitárius lelkész Amerikába házasság révén telepedett ki, majd visszatért amerikai férjével együtt. 1991-től hét évig lelkész volt Homoródjánosfalván. Lelkészi szolgálata alatt vette észre, hogy Erdélyben is súlyos társadalmi betegséggé vált az alkoholizmus. Ez közvetlen veszélyt jelent a társadalom számára, mert a legtöbb esetben egyedüli oka a családok felbomlásának. Oda kell figyelni a bajba jutott embertársainkra, figyelmeztetett Szánthó Anikó. Megalakította a Névtelen Alkoholisták /NA/ csoportját Sepsiszentgyörgyön. /Csere Mara: Beszélgetés Harrington Szánthó Anikóval, a sepsiszentgyörgyi Névtelen Alkoholisták /NA/ csoportjának alapítójával. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 5./

1999. június 1.

A Fekete-Körös-völgyi magyarság 1996-ban határozta el egy belényesi szórványközpont építését. Május 29-én ünnepélyes keretek között avatták fel Belényesen a Megmaradás Házát. Az ünnepségen részt vettek Kőröstárkány, Magyarremete, Belényesújlak, Tenke, Várasfenes, Belényessonkolyos, Diófás, Kisnyégerfalva, Jánosfalva, Magyarcséke képviselői is. A házépítő Zsisku János belényesi lelkész köszöntötte a vendégeket, és beszámolót tartott a szórványközpont építési költségeiről, megköszönve minden segítséget, amellyel hozzájárultak mind a református hívek, mind a holland testvérgyülekezet. Az ünnepségen Kun József helybéli születésű miskolci író, irodalomtanár bemutatta legújabb könyvét, A tárkányi sudártorony címűt, amely az ő gyűjtésében a Fekete-Körös-völgyi specifikus folklórból nyújt ízelítőt. A Belényes, te drága című könyvéért a ma már nagy többségben románok lakta városka díszpolgárává fogják avatni. Végül pedig szórványkonferenciát tartottak pedagógusok, értelmiségiek részvételével, ahol megbeszélték a régió magyarságának legfontosabb problémáit. /Szakács Árpád: A Megmaradás Háza. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./

2000. szeptember 5.

Belényesen tartották szept. 1-3-a között a VI. Partiumi Honismereti Konferenciát, melyet Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédelmi Bizottság elnöke nyitott meg. Szatmári Elemér Kőröstárkányról, Máthé László lelkész Várasfenesről, Szigeti József Magyarremetéről, Boros István pedig Belényesújlakról és környékéről beszélt. Földessy Mária Belényessonkolyost és Kőrösjánosfalvát mutatta be, Egyed Teréz a várasfenesi népszokásokat. Szatmári Ildikó, a Babes-Bolyai Egyetem utolsó éves magyar-néprajzszakos hallgatója faluja, Kőröstárkány és a belényesi medence demográfiai problémáit taglalta a kőröstárkányi református egyházközség anyakönyvei alapján. Dánielisz Endre a Fekete-Körös-völgyi magyarság néprajzának különböző aspektusairól értekezett. A jelenleg Miskolcon élő Kún József tanár beszélt Belényeshez való kötődéséről. Hosszú éveket töltött a szekuritáté börtöneiben. Gyakran jár haza, összegyűjtötte szülőföldje még megmaradt népművészeti, népzenei hagyományait, és egész életművével örök emléket állított szűkebb pátriája embereinek. Bemutatták Zsisku János Belényes monográfiája c. könyvét. Az Árpád-kori települések ismertetése jegyében a nagyváradi Kordics Imre Asszonyvásárt, Kiss Kálmán Túrterebes helyneveit, Tövissi József kolozsvári professzor Vargyas községet mutatta be. Kovács Rozália Érmihályfalva temetőjének csónak alakú fejfáiról beszélt. - Balogh Ferenc műépítész, a Kelemen Lajos Társaság elnöke arról tájékoztatott, hogyan készült az a CD, amely az erdélyi műemlékek térinformatikai rendszerezéséhez járult hozzá. Érdekes volt Major Miklósnak a szilágynagyfalui besenyő település feltárásáról szóló munkája, de Antal Béla Biharpüspökiről valló dolgozata is, nemkülönben Nagy Mária munkája az Őssi nevű településről. Karacs Zsigmond a Belényesi Főgimnázium 1896/97-es anyakönyvét mutatta be. Dukrét Géza Szentjobb nevének és eredetének történelmét, Bara Eszter Ákos, Görbe István pedig Dabolc történetét ismertette. György Irén szalacsi történelemtanárnő községének 1772-es urbáriumát elemezte. A konferencián bemutatták a Partiumi Füzetek 13., A szabadságharc zászlaja alatt című kötetét. /Pávai Gyula: VI. Partiumi Honismereti Konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

2000. szeptember 12.

A belényesi Habitat for Humanity újabb gyorsépítkezést szervezett szept. 9-15. között, "Építkezés a hitben - 2000" elnevezéssel. Belényesben 1997 óta húsz házat emeltek, Jánosfalván egy házat javítottak ki és adtak át egy roma családnak. A mostanival 25-re emelkedik azoknak a családoknak a száma, amelyek elmondhatják, hogy biztos fedél van a fejük felett. Ez csak egy állomása a Habitat International világszerte folyó munkájának. /Kovács S. Zoltán: Belényes. Építkezés a hitben - 2000. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 12./

2001. július 10.

Dr. Kardalus János Utcatér-díszítés a Homoródok mentén /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve az asztalosok, famegmunkálók kézikönyvévé válhat, hiszen bemutatja az összes olyan motívumokat, amelyek ismeretesek a Kis- és a Nagyhomoród mentén, de gyakorlatilag az egész Székelyföldön is. A Kis- és Nagyhomoród mentén lévő települések: Szentegyháza, Lövéte, Homoródalmás, Karácsonyfalva, Oklánd, Homoródújfalu, Székelyzsombor, Kápolnásfalu, Abásfalva, Homoródkeményfalva, Homoródszentmárton, Homoródszentpál, Recsenyéd, Városfalva, Lókod, Remete, Kénos, Bágy, Jánosfalva építészetének jellegzetes épületei a csonka nyeregtetővel épült házak, amelyeknek utcára néző oromfalain vakolatdíszek láthatók. "Akárcsak 1995-ben Budapesten megjelent kötetében, A székely festett bútorokban, a szerző nemcsak a kijelölt tájegység anyagának összegyűjtésére, hanem a kompozíciót alkotó elemek leírására, a tájegységben való megnevezésre és a díszítés alkotta kommunikációs rendszer magyarázására is vállalkozik" - írta a könyv előszavában Mihály Zita múzeológus-építész. /Fülöp D. Dénes: Homoródmenti formaleltár. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./

2003. április 22.

Nagypénteken, ápr. 18-án Kőröstárkány és a Fekete-Körös völgyi magyarság képviselői, lelkészei az 1919-es vérengzés áldozataira emlékeztek. Az Erdély megszállására induló román csapatok berkeiből származó félkatonai martalóccsapatok több mint száz ártatlan civilt mészároltak le Tárkányba és Nyégerfalvára betörve. A pusztán nemzetiségük miatt mártíromságot szenvedett helybéli magyarokra 1989 után is csak félve mertek s mernek ma is emlékezni az utódok, hiszen a román nacionalista ellenpropaganda mind a mai napig a történelemhamisításra esküszik. Nyolcvan évvel az 1919-es nagyszombati kőröstárkányi vérengzés után Gábor Ferenc akkori helyi RMDSZ-elnök és néhány társa kitartásának eredményeképpen, Csapó I. József szenátor és a Magyarok Világszövetsége támogatásával sikerült emlékművet állítani a falu központjában az áldozatoknak. A kőröstárkányi Pro Tharkan Egyesület (elnök Gábor Ferenc) szervezésében lezajlott méltóságteljes megemlékezés során a Fekete-Körös völgye 10 településének magyar közösségei átvették - képviselőik révén - a Magyarok Világszövetsége Kossuth-emlékzászlaját. A többnyire reformátusok lakta Kőröstárkány, Magyarremete, Kisnyégerfalva, Várasfenes, Belényes, Belényessonkolyos, Kőrösjánosfalva, Belényesújlak, Tenke és Gyanta lelkipásztorai, gondnokai, küldöttei köszönték meg Patrubány Miklós MVSZ-elnöknek az ajándékot. Az emlékműnél Patrubány Miklós és Csapó I. József mondott beszédet. /Kőröstárkányi emlékezés és találkozó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./

2003. augusztus 7.

A Litera Könyvkiadó történelmi, művelődéstörténeti, nyelvészeti, népismereti szempontból is jelentős munkát adott ki: Székelyhoni utazás a két Homoród mellett, szerzője: Jánosfalvi Sándor István unitárius pap. Ez a könyv az 1800-as évek első felének hangulatát idézi fel. Veres Péter muzeológus elmondta, hogy 1996-ban létesített egy családi vállalkozást, amelyben többféle munka zajlott: tervezés, rajzolás, könyvkiadás, névkártya- és reklámkészítés stb. Az ő egyszemélyes vállalkozása a Litera Könyvkiadó. Első terméke egy alkalmi verseket és énekeket tartalmazó füzet volt, olyan versek, amelyeket minden magyar embernek illik ismernie. A következő volt: Szent István király intelmei. Elindította a Pro memoria sorozatot. Ebben szerepelt Aponyi Albert trianoni beszédével együtt a státustörvény eredeti szövege. Hiánypótlónak számít Biró József Magyar művészet és erdélyi művészet című művének kiadása is, fontosnak tartotta a Wass Albert ártatlanságát bizonyító dokumentumok megjelentetését, valamint néhány jó mesét a gyermekek kezébe adni. A sorozatban eddig helyet kapott még Székelyudvarhely leírása (Szigethi Gyula Mihály) és a Székelyhoni utazás a két Homoród mellett. /Komoróczy György: Litera. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./

2003. augusztus 9.

Se szeri se száma manapság a helytörténeti munkáknak. Nem érdektelen az értékmentés eme válfajának múltjába is betekintenünk. Ezt szolgálja a Pro memoria sorozatban napvilágot látott Jánosfalvi Sándor István Székelyhoni utazás a két Homoród mellett /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2003/ című, 1838 és 1858 között írt tájmonográfiája. Jánosfalvi Sándor unitárius pap munkája kéziratban maradt 1942-ig, amikor dr. Jancsó Benedek szerkesztésében és Benczédi Pál gondozásában az Erdélyi Ritkaságok 7. és 8. köteteként jelent meg először nyomtatásban a kolozsvári Minervánál. A mostani kiadás szerkesztője, Veres Péter a kötethez írott előszóban nem csupán a monográfia keletkezésének körülményeit, de szerzőjét is bemutatta. Jánosfalvi Sándor István unitárius lelkipásztor, korának híres szónok-prédikátora és szenvedélyes könyvgyűjtő volt, de összeférhetetlen természetű. Viszontagságos élete dacára több munkája jelent meg nyomtatásban és jelentős a kéziratos hagyatéka. /Németh Júlia: Pro memoria. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

2002. január 16.

Tavaly ősszel a Bihar megyei RMDSZ kérésére részletes felmérés készült a Belényesi medence szórványmagyarjainak iskoláztatása helyzetéről. Erőteljes az asszimiláció a Belényesi medencében, a legtöbb településen csak óvodai és elemi szinten, azaz I-IV. osztályban lehet magyarul tanulni, a szülők egyre gyakrabban íratják román tagozatra a gyermekeiket. A nyolc településen, köztük a régió központjának számító Belényesben 216 magyarul tanuló, kis- és felső általánosba járó nagydiákot regisztráltak és közel 150 óvodást. Ám a tanulólétszám lényeges hányadát két erőteljesen magyar közösség, a kőröstárkányi és a várasfenesi adja, az előbbi 160 gyereket, az utóbbi 103-at számlál. E két településen nyolcadik végéig anyanyelvükön tanulhatnak a diákok, ám másutt nem. Belényesben 27-es létszámú magyar elemi működik és egy 15 fős óvodai csoport, tíz kisdiák már első osztálytól románul tanul. Belényesújlakon 14 elemistát és 20 óvodást, Magyarremetén 28 kisiskolást és 15 óvodást, Kőrösjánosfalván pedig mindössze 7 magyarul tanuló gyereket találtak. Belényessonkolyoson nincs anyanyelvi képzés, Kisnyégerfalván szintén 7 magyar tanulót írnak össze. A pedagógusok jobbára szakképzettek, de olyan extrém esetekre is bukkantak, hogy magyar nemzetiségű tanítók román tagozaton oktatnak. A továbbtanulási arány és a képességvizsgán elért eredmény is romlott. /(Balla Tünde): Oktatási helyzetkép a Belényesi medencéből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998