udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2003. augusztus 21.

A több mint kilencven százalékban magyarok lakta Óteleket, ahol a két Temes megyei önálló magyar tanintézetek egyike működik - a másik a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum - is utolérte a szórványbeli magyar oktatás problémája: az általános iskolai tagozata diákhiánnyal fog küszködni, az ötödik osztályt például négy tanuló kezdi - mondta Talpai Adél igazgató. Szerinte az segítene, ha a községközpontból, Újvárról sikerülne átcsábítani legalább nyolc általános iskolást. Újváron fakultatív magyar oktatás folyik, és a szülőknek az megfelel, nem tartják fontosnak, hogy magyar iskolában taníttassák a gyerekeket. Az iskolabusz az Újvár községhez tartozó falvakból (Ótelek, Jánosfölde, Magyarszentmárton, Aurélháza, Öregfalu), közel kilencven elemi és általános iskolást szállít a "központba". /Pataky Lehel Zsolt: Óteleket is elérte a szórványoktatás legfőbb gondja. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./

2005. március 3.

A 2003-as sikertelen kísérlet után Ótelek ismét megpróbálja visszaszerezni közigazgatási rangját. Temes megye legmagyarabb településének mondható, a Bega-csatorna mentén, a szerb határ közelében fekvő Ótelek a mára teljesen elrománosodott Jánosföldével alkotna önálló községet; a jelenlegi központhoz, Újvárhoz Öregfalu, Aurélháza és Magyarszentmárton tartozna. Marossy Zoltán Temes megyei alprefektus bátorítja az önállósulási törekvést, a szavazás április 3-án lesz. /P. L. Zs.: Ótelek önállósulása. = Nyugati Jelen (Arad), márc.3./

2005. április 5.

Április 3-án második alkalommal tartottak népszavazást a Temes megyei Újvár nagyközség hat településén az önálló Ótelek község létrehozásáért. A referendum sikert hozott: Újvár község 3522 szavazati joggal rendelkező lakosából 2089-en (59,3%) vettek részt a népszavazáson és 2016 személy (96,5%) igent mondott Ótelek község önállósodására. Ezentúl két, illetve négy faluból álló község lesz: Újvár, Magyarszentmárton, Aurélhéza és Öregfalu az egyik és a kivált Ótelek és Jánosfölde falvakból álló új község. A parlamenti elfogadás után október-november folyamán kiírhatják a helyhatósági választásokat. Az ily módon létrejövő, közel 50%-ban magyarlakta Ótelek község önkormányzata 7-9 tanácsosból állhat. /(Pataki Zoltán): IGEN az önálló Ótelek községre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

2005. április 25.

Temes megyében súlyosbodott az árvízhelyzet, főleg a megye déli, a Vajdasággal határos vidékein újabb településeket öntött el a Temes. Fény és Torontálkeresztes még mindig víz alatt áll, Keresztesen háromméteres a vízszint, április 21-e óta, segélyszállítmányokat is nehéz eljuttatni. Közel ötszáz személyt kellett kilakoltatni. A töltés átszakadt, a Temes szétterült a román és a szerb Bánságon, tönkretéve a házakat, gazdaságokat. A víztömeg elérte az Újvár községhez tartozó Jánosföldét és Óteleket is. Ótelek nyolcvan százaléka víz alatt állt, ki kellett üríteni a települést. A megközelíthetetlenné vált Jánosföldéről helikopterrel vitték el a még ottmaradt hatvan embert. Az összedőlt vályogházakért semmiféle kártérítést nem kaphatnak a károsultak, a kormány csak a téglaházak újjáépítését szubvencionálja. A megyei RMDSZ és az egyházak gyűjtést kezdtek, hogy segítséget nyújtsanak. /Pataky Lehel Zsolt: Az előrejelzések szerint újabb árhullámok következnek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

2005. április 26.

Egymás után kell kitelepíteni az árvíz sújtotta falvak lakóit Temes megyében. Temes megye legmagyarabb településén, a hétszáz lakosú Óteleken csónakokkal hozták ki az utolsó lakosokat a víz alá került faluból. A legtöbben második napja a szabad ég alatt őrzik jószágaikat a szemerkélő esőben. A Temes folytatta a pusztítást, átszakítva a gátakat, olyan településeket döntött romba, melyek a folyó medrétől 15–20 kilométerre fekszenek. Jánosföldén csak a temető emelkedik ki a vízből, az emberek idemenekültek, őket csak helikopterrel lehet kimenekíteni. Jánosföldén a 230 ház több mint 40 százaléka összedőlt. Az emberek úgy látják, a hatóságok nem segítenek, nem nyilvánították katasztrófa sújtott övezetnek a térséget. Magyarszentmártonból is menekülnek az emberek. /Medrétől húsz kilométerre pusztít a Temes. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

2005. április 27.

A Bánság három jelentősebb folyója – a Temes, a Berzava és a Béga –, valamint a kisebb hegyvidéki patakok és folyók kiléptek medrükből. Az árhullám megrongálta a Karánsebes–Orsova közötti vasútvonalat és a térségbeli műutakat. A Berzaván és a Temesen az elmúlt napokban három gátszakadás súlyosbította a helyzetet, emiatt gyakorlatilag víz alá került a két nagy bánsági megye, Krassó-Szörény és Temes jó része. Víz alá került Jánosfölde, Denta, Gyülvész, Újvár, Ótelek, Torontálkeresztes, Józsefszállás, Magyarszentmárton és több más település. Négy-ötezer lakost ki kellett telepíteni. A kormány 5,5 milliárd lej értékű gyorssegélyt utalt ki az árvíz sújtotta két megye lakosságának. Országszerte segélyezési akciók indultak. Eddig a legjelentősebb segélyszállítmány a Székelyföldről indult. Az előzetes mérleg szerint a terménykár 90 ezer hektáron mintegy 7,5 millió dollár. /Hét és fél millió dollárnyi a kár. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

2005. április 29.

A Bánságban több száz ház teljesen összeomlott, több ezer megrongálódott, és továbbra is fennáll a veszély. Temeskeresztes, Ótelek, Fény, Jánosfölde, Magyarszentmárton, Gátalja, Szigetfalu, Torontáldinnyés, Gyülvész, Újvár víz alá került. A Kolozs megyei RMDSZ gyűjtést kezdett a árvízkárosultak megsegítésére, közölték a bankszámla számot, ahova be lehet fizetni a támogatást, ugyanúgy az RMDSZ székházában is fogadják a támogatást. Az RMDSZ miniszterei és államtitkárai, továbbá parlamenti frakciói is megkezdték a gyűjtést. /Segítsünk az árvíz sújtotta embertársainkon! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

2005. május 3.

A vízszint csupán néhány centiméterrel csökkent, Jánosfölde majdnem teljesen, Ótelek közel fele összedőlt már. Fényen több mint 130, Torontálkeresztesen közel száz lakóház romokban áll, a számuk pedig bizonyára tovább nő. A bánsági árvíz miatt eddig közel 4000 embert kellett kimenteni, több mint 500 lakóház összedőlt. A Bánság romániai részén két helyen szakadt át a Temes gátja, 200 millió köbméternyi víz több mint 32 ezer hektár termőföldet árasztott el a román–szerb határ mindkét oldalán. Mindkét országban magyarok, románok és szerbek segítenek egymáson. A Bánság szerbiai részén a szerbek ruhával és étellel kínálták a magyarokat, a színmagyar Magyarittebe lakosai pedig a párdányi szerbeknek nyújtottak menedéket. A magyar külügyminisztérium saját válságalapjából 3 millió forintot bocsátott az Ökumenikus Szeretetszolgálat rendelkezésére. Romániában az egész országból folyamatosan érkeznek az élelemből, ruhából, állatoknak szánt takarmányból álló segélyszállítmányok. Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter megerősítette, a kormány tartalékalapjaiból őszig két-, illetve háromszobás típusházak épülnek a romba dőltek helyébe. A magyar kormány megbízásából az ukrán, szlovák, magyar és román katonákból álló Tisza nemzetközi műszaki zászlóalj 250 magyar katonát és eszközöket ajánlott fel a romániai árvízi védekezéshez. /Benkő Levente: Százával pusztulnak a bánsági lakóházak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

2005. május 18.

Ha a magyar kormány felkérést kap a román féltől, támogatást nyújt az árvíz sújtotta bánsági területeken a romeltakarításban, a fertőtlenítésben is. Az eddigi akciók is azt mutatják, hogy Magyarország készen áll a segítségnyújtásra – jelentette ki Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter, aki május 17-én román kollégájával, Sulfina Barbuval együtt kereste fel a Temes és a Bega áradása által leginkább sújtott területeket. Sulfina Barbu nem győzte hangsúlyozni, mennyire hálásak a román hatóságok a gyors magyarországi közbeavatkozásért. A Csongrád megyei polgárvédelem elvállalta Ótelek és Jánosfölde fertőtlenítését, miután elvonult az ár. /Pataky Lehel Zsolt: Magyarország készen áll a további segítségnyújtásra. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 18./

2005. május 25.

Az árvíz által súlyosan érintett települések közül Fényre és Torontálkeresztesre már be lehet jutni, de Marossy Zoltán alprefektus arra kéri a károsultakat: még ne térjenek vissza. Megnőtt a járványveszély, és csak a helységek fertőtlenítése után lesz biztonságos a hazatérés. Erről viszont nehéz lesz meggyőzni az embereket, akik közül sokan több mint egy hónapja menhelyeken, átmeneti szállásokon ismerősöknél, húzzák meg magukat. Óteleken és Jánosföldén még mindig egy méternél magasabb a víz. Húsz vízszivattyú érkezett a temesvári repülőtérre, az Európai Unió segélyszállítmányának részeként a finn kormány küldte. /P. L. Zs.: Fogytán az árvízkárosultak türelme. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

2005. október 19.

Ótelek Temes megyei faluban az árvízkárosultak egy része, akiknek a tavaszi áradat elvitte a házát, még mindig ólakban és sátrakban kénytelen meghúzódni. Jánosföldén, Torontálkeresztesen és Fényen is hasonló a helyzet. Óteleken eddig 86 új lakóház készült el, a héten további 15-öt adnak át, Jánosföldén pedig a 25 készen álló otthon mellé további 15–18-at vehetnek át a tulajdonosok. /Benkő Levente: Ólakban és sátrakban fagyoskodik bánsági árvízkárosultak egy része. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./

2005. december 2.

Homlokegyenest mást tapasztalt Borbély László középítkezésekkel és területfejlesztéssel megbízott miniszter az árvíz sújtotta Temes megyei településeken folyó rekonstrukcióknál, mint amit egy héttel korábbi temesvári villámlátogatásakor jelentettek neki, és amit ő a sajtóval közölt. Akkor azt mondta: a 819 újjáépítésre jelölt házból 261 maradt még hátra, ebből 215-öt befejeznek a november 30-i határidőre, és csak 46 esetében szükséges újabb kéthetes haladékot adni az építkezést végző cégeknek. Valójában 182 lakóépületek nincs kész, és a jelek szerint lehetetlenség befejezni december 15-ig. Többek között Fényen 112, Óteleken 39, Jánosföldén négy házat kellene addig átadni. “December 15-ig minden házat be kell fejezni, kifogásokat nem fogadok el a késlekedésre” – sürgette a munkálatokat a miniszter, aki menesztette tisztségéből az építkezéseket vezető Országos Lakásügynökség (ANL) területi kirendeltségének igazgatóját, Ionel Laichici-ot. /P. L. Zs.: Döbbenet: 46 helyett 182 házat kell befejezni. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2005. december 17.

Bő két héttel ezelőtt még 182 ház várt teljes újjáépítésre vagy befejezésre az árvíz sújtotta Temes megyei településeken, december 16-ára viszont minden lakóépület készen fogadta Borbély László középítkezési minisztert, aki a legnagyobb kárt szenvedett három helységben, Óteleken, Jánosföldén és Fényen szemrevételezte az építkezéseket. Borbély közölte, a vályogból épített házak falai a kiszáradás után megrepedhetnek, életveszélyessé válhatnak. Ezért tavasszal újabb kárfelmérést rendelnek el, és ahol szükséges, segítenek az újjáépítésben. /Pataky Lehel Zsolt: További segítséget ígért Borbély László az árvízkárosultaknak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./

2007. június 30.

Ótelek önálló községgé alakulására kidolgozott törvénytervezet a végszavazáson nem kapta meg a minimálisan szükséges voksot a szenátustól, a parlamentnek az ügyben a döntő szót kimondó házától. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, a törvény egyik kidolgozója szerint nem rosszindulatból utasították el, inkább figyelmetlenségből nem kapta meg a javaslat a kellő számú szavazatot. A jelenleg hat településből álló Újvár község lakosai 2005 áprilisában népszavazáson döntöttek Ótelek és Jánosfölde leválásáról, az Ótelek (amelyet majdnem kilencven százalékban magyarok laknak) központú új közigazgatási egység létrehozásáról. A közben rájuk zúdult pusztító árvíz miatt és az újjáépítés közben az önállósulás háttérbe szorult, de azután Toróék kijárták a kormány jóváhagyását, elfogadtatták a képviselőházzal a tervezetet, most meg elbukott az indítvány. Toró jelezte, megkeresik a módját annak, hogy szeptembertől miként indíthatnák újra a folyamatot. /Pataky Lehel Zsolt: Három szavazat hiányzott Ótelek önállósulásához. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

2008. április 22.

Temes megyében az Újvár községhez tartozó Ótelek és Jánosfölde falvak leválására, az Ótelek központú új közigazgatási egység létrehozására benyújtott törvénytervezetet egyöntetűen szavazta meg a szenátus, ezzel elhárult az akadály az önállósulás elől. Harmadik nekifutásra kaphatja vissza a több mint negyven éve megvont közigazgatási rangját Ótelek. /Pataky Lehel Zsolt: Ótelek önállósulhat. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998