udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 44 találat lapozás: 1-30 | 31-44
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. augusztus 4.

Jászberényben aug. 3-4-én megrendezték a Csángó Fesztivált és konferenciát. A rendezvény fővédnökei: Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök, a védnökök között van Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter, dr. Atzél Endre, a Julianus Alapítvány elnöke, Benda Kálmán történész, Domokos Pál Péter néprajzkutató, Entz Géza államtitkár, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkárságának elnöke, Farkas János, a Csángó Szövetség alelnöke és Kallós Zoltán folklorista. Aug. 3-án felvonultak a hagyományőrző csoportok és műsort adtak, majd Antall József miniszterelnök megnyitotta a fesztivált és konferenciát. A konferencia előadói: Benda Kálmán, Bosnyák Sándor, Csoma Gergely, dr. Faragó József /Kolozsvár, egyetemi tanár/, Halász Péter, Kallós Zoltán, dr. Nagy Jenő /Kolozsvár/ és Péterbencze Anikó. Este az ünnepi műsor után táncház volt. Másnap következett a csángó csoportok műsora, majd Hodorog Luca emlékére hirdetett énekverseny döntője. Lőrincz Györgyné született Hodorog Luca a csángók talán legjelentősebb adatközlője volt, siratóasszony, táncos, énekes, mesélő és gyógyító, aki tudatosan vállalta magyarságát. Jászberényben lépett fel utoljára, hazamenni már nem tudott. 1990. szept. 24-én halt meg és kívánságára Jászberényben temették el. /Meghívó és tájékoztató alapján/

1992. május 3.

Ma már lexikonok sem tartják számon az 1861-ben megalakult Szent László Társaságot, amely a történelmi Magyarország határain kívül élő magyarok lelki gondozását vállalta magára. A társaság Bibliát, könyveket vitt a csángóknak, Moldovába. És 1990 szeptemberétől működik világi tevékenységét vállaló utóda, a Lakatos Demeter Egyesület. Alapító tagjai között volt Benda Kálmán, a csángókérdés tudós kutatója, Csoma Gergely fotóművész, a győri Jáki Teodóz páter, Kóka Rozália néprajzos, Atzél Endre, a csángó ügy józan megszállottja és Halász Péter, az anyaországi csángó mozgalom fáradhatatlan munkása. Az egyesület megvonta másfél éves tevékenységének mérlegét. A Magyar Néprajzi Társasággal közösen tanácskozást tartottak a moldvai magyarok történelméről, néprajzáról. Ezzel tisztelegtek Domokos Pál Péternek, a csángók apostolának 90. születésnapján. Az elhangzott előadásokat Domokos Pál Péter-emlékkönyvként tervezik megjelentetni. A csángó kultúrát hivatott ismertetni az anyaországgal a Csángó Fesztivál, ilyet tavaly rendeztek Jászberényben. A fesztiválon megjelent Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád köztársasági elnök is. A pápalátogatás idején Budapestre érkezett ezer moldvai csángómagyar. Nevükben adta át a pápának a közülük való, Székelyföldön szolgáló Horváth Antal esperes a csángók kérését az anyanyelvű misékért. A csángók utazásának ezernyi gondját az egyesület is vállalta, jelesen Atzél Endre és a Piarista Öregdiákok Szövetsége. A Lakatos Demeter Egyesület a pápalátogatásra érkező csángók kezébe egy könyvecskét adott, Barna Gábor néprajzkutató és Jáki Teodóz bencés tanár munkáját a magyar szentekről. /Beke György: A Szent László Társaság szellemében. = Új Ember, máj. 3./

1993. január 6.

A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság elnöke, Oláh Tibor számolt be az elmúlt évi tevékenységükről. Tonk Sándor alelnökkel és Fülöp Géza főtitkárral arra törekedtek, hogy minél változatosabbak legyenek az estek. Az elmúlt évben többek között Izsák József Kortársunk Illyés Gyula címmel emlékezett. 1991-ben Benda Kálmán történész /Budapest/ a csángók múltját idézte fel. Havonta rangos rendezvényekkel jelentkeztek, kiemelkedő volt az októberi Sütő András-est. A helyi színészek, muzsikusok is közreműködnek az előadásokon. /Jászberényi Emese: KZST a mérlegen. Beszélgetés Oláh Tiborral. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

1993. augusztus 8.

Jászberényben harmadik alkalommal szervezték meg a csángó fesztivált és konferenciát. A háromnapos /aug. 6-8./ rendezvény fővédnöke Antall József miniszterelnök, Habsburg Ottó, az Európa Parlament képviselője és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke volt. Az első napon énekversenyt rendeztek Hodorog Luca híres csángó énekes emlékére, majd megkoszorúzzák Jászberényben levő sírját. Másnap Hagyományőrzés és etnikai tudat címmel konferenciát rendeztek a népcsoport helyzetéről, Benda Kálmán történész, akadémikus elnökletével. Előadások hangzottak el Moldva etnikai, kulturális viszonyainak múltjáról, jelenéről, a csángók népszokásairól, mindennapjairól. Az ökumenikus istentiszteleten Seregély István egri érsek, a püspöki kar elnöke, Tőkés László püspök, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök és Szőke János, a Nyugaton élő magyarok püspöke vett részt. Szőke János beszédében öt kiemelkedő egyházi személyt mutatott be. Fölidézte Apor Vilmosnak, Győr hős püspökének hitvalló életét és vértanúságát, Mindszenty József bíboros magyarsághoz és egyházhoz való hűségét, a Szatmárnémetiben nyugvó, börtönben meghalt vértanú főpásztor, Scheffler János püspök szenvedését és hősiességét, a börtönben agyonvert nagyváradi Bogdánffy Szilárd nevét, akit titokban szenteltek püspökké, s arra akarták rávenni, hogy egy Rómának hátat fordító katolikus egyház feje legyen. Végül Erdély legendás főpapjáról, Márton Áron püspökről szólt. - A csángók sorsa kísérti a magyarságot - kezdte beszédét Tőkés László püspök. Sajnálattal állapította meg, hogy a csángók helyzete nem eléggé foglalkoztatja a nemzetet. Arra buzdított mindenkit, hogy emelje fel szavát a csángókért. A püspök szentírás részleteket idézve az új nemzedékre leselkedő veszélyekre hívta föl a figyelmet: mesterségesen szétszórják és megosztják az erdélyi magyarságot, a közösségből kiszakadva a fiatalok egy része már nem becsüli népi hagyományait. Tempfli József püspök elmondta: minden alkalmat megragad, hogy lépéseket tegyen a csángók érdekében. /Csángó fesztivál. = Vasárnapi Hírek (Budapest), aug. 8., Pénzes Zoltán: "Már-már a nemlét határán?" Csángó fesztivál és konferencia Jászberényben. = Új Ember (Budapest), aug. 22./

1993. december 15.

Évente tartanak csángó fesztivált Jászberényben. Papp Imre, a Jászsági Népi Együttes művészeti vezetője emlékezett a kezdetre. 1990 elején Kallós Zoltán kalauzolásával több moldvai csángó faluba eljutott, itt ismerhette meg a moldvai népi táncot és zenét. A Jászsági Népi Együttes nemzetközi táncház- és zenész táborba meghívták a moldvai csángókat is, főleg a klézseieket. Az első csángó fesztiválon, 1990-ben meghalt Hodorog Luca néni Lőrincz Györgné. Az volt az utolsó kívánsága, hogy Jászberényben temessék el. A következő évben, 1991-ben megrendezték az első Csángó Fesztivált majd konferenciát Jászberényben. A mostani harmadik fesztiválon erdélyiek, felvidékiek, kárpátaljaiak és vajdaságiak is szerepeltek. /B. Kovács András: Jászberényi csángó zarándoklat.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

1994. január 28.

A Jászberényi Tanítóképző Főiskola is bekapcsolódott a Gödöllői Agrártudományi Egyetem által Csíkszeredán elkezdett távoktatásba. A jászberényiek a tanárképzésben vesznek részt. A tanárok félévenként mennek Csíkszeredára, vizsgáztatni. /Heti Magyarország, jan. 28./

1994. február 26.

Csíkszeredán folyik a főiskolai távoktatás, jelenleg közel ötszáz hallgatóval, a tanárok hetente jönnek Gödöllő, Sopron, Eger és Jászberény főiskoláiról. Mezőgazdasági gépészeti, közgazdasági, erdőmérnöki és pedagógusképzés folyik. A tanárképzés szociopedagógiai, angol-földrajz, angol-biológia szakon folyik. Megoldásra vár az oklevelek elismertetése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

1994. augusztus 5.

Aug. 5-én kezdődött az Európai Régiók Kisebbségi Folklórfesztiválja Jászberényben. Az immár negyedszer összehívott találkozó célja a Kárpát-medencében élő kisebbségek kulturális hagyományainak, valamint a határon túli magyarság értékeinek bemutatása. A fővédnökök: Göncz Árpád köztársasági elnök és Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke. A program Hodorog Luca moldvai csángó énekes emlékére tartott szentmisével kezdődött. Kiállításokat tartottak és kerekasztal-beszélgetés folyt a Kárpát-medence magyar népművészetéről, ahol többek között Andrásfalvy Bertalan, Csoóri Sándor és Kallós Zoltán szólalt fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

1994. szeptember 22.

Jászberényi Emese marosvásárhelyi magyar rádiós vallott munkájáról, amelyhez hit kell. "Hinni népedben, nemzetedben, nyelvedben." Elmondta, hogy 1985 január 12-én Ceausescu egyik rendeletével megszüntette a körzeti rádiózást, így megszűnt a magyar adás. A magyar részleg teljes archívumát, negyven beszélt szalagot és negyvenezer zenei szalagot az egyik börtönbe, Jilavába kellett szállítani. Előtte Jászberényi Emese az aranyszalagtár mind az ezer hangszalagját éjjel-nappali gyors munkával lemásolta. Így mentődött meg Sütő András, Bartalis János, Móricz Zsigmond hangja. 1989 után visszakapta a marosvásárhelyi magyar stúdió a korábban elkobzott hanganyagtárát. /Magyar Nemzet, szept. 22./

1994. december 10.

Az 1991. okt. 24-én megalakult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ még 1991-ben megtartotta első kongresszusát, a másodikat 1993. dec. 11-ét, a harmadikat pedig most, dec. 10-11-én, Csíkszeredában, a Márton Áron Kollégiumban. Lászlófy Pál elnök számolt be az elmúlt év munkájáról. Az RMPSZ csíkszeredai székhelyén információs központot, országos adatbázist hozott létre, tagsága a magyar pedagógustársadalom több mint felét öleli fel, Kolozsváron, Csíkszerdában, Szovátán és Nagyváradon módszertani központokat létesítettek, ahol szakkönyvtár is van. Remélhetőleg javulni fog az RMPSZ viszonya az RMDSZ oktatási főosztályával. Segítséget jelent a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium anyagi és erkölcsi támogatása, továbbá a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a békéscsabai, egri és jászberényi tanítóképző főiskolák lehetővé tették a romániai magyar távoktatási hálózat kiépítését. Eredményes volt a Bolyai Nyári Akadémia is /846 résztvevő, 144 előadó/. /A Hét (Bukarest), dec. 23., Szilágyság (Zilah), dec. 23./

1996. április 28.

Ápr. 28-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ elnöki irodájában tanácskozott Markó Béla szövetségi elnök a romániai magyar sajtó képviselőivel. A találkozón az RMDSZ vezetőin kívül részt vettek: Szilveszter Mária és Soltz Anna /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Fazekas István felelős szerkesztő /Besztercei Híradó (Beszterce)/, Szűcs László főszerkesztő /Bihari Napló (Nagyvárad), Gellérd Lajos igazgató (Brassói Lapok (Brassó), Sorbán Attila főszerkesztő-helyettes /Erdélyi Napló (Nagyvárad)/, Borbély László /Hargita Népe (Csíkszereda), Benkő Levente /Háromszék (Sepsiszentgyörgy)/, Makkai János főszerkesztő /Népújság (Marosvásárhely), Gyarmath János főszerkesztő /Romániai Magyar Szó (Bukarest)/, Tibori Szabó Zoltán /Szabadság (Kolozsvár)/, Veres István főszerkesztő /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), Mandics György /Heti Új Szó (Temesvár), Stanik István és Bércesi Tünde /Scripta Kiadó/, Jászberényi Emese /Marosvásárhelyi Rádió), Gáspár Sándor /MÚRE/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./

1996. július 26.

Aug. 2-4-e között Jászberényben hatodik alkalommal rendezik meg a csángó fesztivált és a hozzátársított európai régiók kisebbségi fesztiválját. Eljönnek a fesztiválra a moldvai és a gyimesi csángók, illetve tánccsoportok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

1996. augusztus 24.

A moldvai magyarság kutatását foglalta össze Hatos Pál egyetemi hallgató. Az 1989-es események után hatalmas változások következtek be a moldvai csángó falvak életében is. Megszűnt a hermetikus elzártság, ugyanakkor megindult az archaikus kultúra felbomlása. A túlnépesedett falvakból, aki teheti Nyugat-Európába, vagy legalábbis Magyarországra megy munkát vállalni. Megindultak a kutatók, gyűjtők is Moldvába. Az 1991-es magyarországi pápalátogatásra áldozatos magyarországi szervezők segítségével sok csángó faluból érkeztek zarándokok, s ez az egész moldvai magyarság számára szakrális élménnyel egyenrangúnak tekinthető identitástényezőnek bizonyult. Az 1990 óta rendszeresen megtartott Jászberényi Csángó Fesztivál 1991-es rendezvényein Magyarország legfőbb közjogi méltóságai is megjelentek. A tisztán publicisztikai írások mellett tanulmánykötetek, tematikus folyóiratszámok foglalkoznak a moldvai csángókkal. Három csángókkal foglalkozó kötetet sorol fel az összefoglaló írója és ezeket recenzálja: a Domokos Pál Péter 90. születésnapján tartott tudományos ülés anyaga: "Megfog vala apóm szokcor kezemtül..." /szerk. Halász Péter, Budapest, 1993/, a II. Jászberényi Csángó Fesztivál alkalmából rendezett konferencia előadásai: "Moldovának szíp tájaind születtem..." /szerk. Péterbencze Anikó, Jászberény, 1993/, valamint a Néprajzi Látóhatár 1994/1-2. teljes egészében a moldvai magyarság kutatásának szentelt száma. /Protestáns Szemle (Budapest), 1995. 3. sz./

1996. augusztus 24.

A moldvai magyarság kutatását foglalta össze Hatos Pál egyetemi hallgató. Az 1989-es események után hatalmas változások következtek be a moldvai csángó falvak életében is. Megszűnt a hermetikus elzártság, ugyanakkor megindult az archaikus kultúra felbomlása. A túlnépesedett falvakból, aki teheti Nyugat-Európába, vagy legalábbis Magyarországra megy munkát vállalni. Megindultak a kutatók, gyűjtők is Moldvába. Az 1991-es magyarországi pápalátogatásra áldozatos magyarországi szervezők segítségével sok csángó faluból érkeztek zarándokok, s ez az egész moldvai magyarság számára szakrális élménnyel egyenrangúnak tekinthető identitástényezőnek bizonyult. Az 1990 óta rendszeresen megtartott Jászberényi Csángó Fesztivál 1991-es rendezvényein Magyarország legfőbb közjogi méltóságai is megjelentek. A tisztán publicisztikai írások mellett tanulmánykötetek, tematikus folyóiratszámok foglalkoznak a moldvai csángókkal. Három csángókkal foglalkozó kötetet sorol fel az összefoglaló írója és ezeket recenzálja: a Domokos Pál Péter 90. születésnapján tartott tudományos ülés anyaga: "Megfog vala apóm szokcor kezemtül..." /szerk. Halász Péter, Budapest, 1993/, a II. Jászberényi Csángó Fesztivál alkalmából rendezett konferencia előadásai: "Moldovának szíp tájaind születtem..." /szerk. Péterbencze Anikó, Jászberény, 1993/, valamint a Néprajzi Látóhatár 1994/1-2. teljes egészében a moldvai magyarság kutatásának szentelt száma. /Protestáns Szemle (Budapest), 1995. 3. sz./

1998. január 23.

1996-ban a Jászberényi Tanítóképző Főiskola csíkszerdai távoktatási tagozatán 49 Hargita megyei tanítónő nyert diplomát. Diplomahonosítási kérelmüket azonnal benyújtották a minisztériumnak, de 1997 decemberéig semmilyen értesítést nem kaptak. Végül december 25-én telefonon értesítette őket a Hargita megyei tanfelügyelőség, hogy tíz nap múlva, 1998. január 5-én különbözeti vizsgát kell tenniük Bukarestben. A tanítók nem kaptak könyvészeti útmutatót, a 13 könyvcímet csak a vizsgán látták. Itt tudták meg azt, hogy a Maros megyei kollégák már tavaly októberben megkapták a vizsgákra a könyvészeti anyagot. Nincs válasz arra, hogy miért nem kapták meg a Hargita megyeiek a felkészüléshez szükséges anyagot. A Hargita megyeiek a magyar iskolák módszertanát tanulták, de ezt nem fogadták el a vizsgáztatók. Ezért a 35 Hargita megyeinek újból kell vizsgáznia. A tanítók azt kérték a minisztériumtól, hogy Hargita megyében szervezzék meg a különbözeti vizsgát. /Gál Éva Emese: Mi lesz 35 tanítóval? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

1998. március 1.

Fennállásának 40. évfordulóját ünnepelte március elsején a marosvásárhelyi rádió magyar adása, amely annak idején az egy darabig fennállt Magyar Autonóm Tartomány központjából adott anyanyelvű műsort a térség magyarságának. Az ünnepségen a román rádió valamennyi területi stúdiója képviseltette magát, jelen volt továbbá az ungvári, a pozsonyi rádió küldöttsége, a magyarországi delegációt pedig Juhász Judit vezette. A jubileum alkalmával a marosvásárhelyi rádió magyar szerkesztősége emlékkönyvet jelentetett meg Szól a rádió címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./ A magyar adás létrejötte egybeesett a kisebbségeknek akkor nyújtott más - később az autonóm tartománnyal együtt, vagy azt követően megszüntetett felszámolt - kedvezményekkel, 1985-ben pedig Nicolae Ceausescu pártvezető utasítására országszerte az összes anyanyelvű és területi rádióadást megszüntették. Mint Jászberényi Emese, a marosvásárhelyi rádió magyar szerkesztőségének vezetője a márc. 2-i ünnepi műsorban felelevenítette, az intézkedés olyan hirtelen jött, telefonon, hogy még az éppen folyó műsor végét sem várhatták meg, azonnal be kellett szüntetni az adást: az emberek azt hitték, elromlott a rádiójuk, és szerelőhöz vitték a készülékeket. A marosvásárhelyi rádió magyar szerkesztősége, akárcsak a többi romániai magyar nyelvű rádió- és tévéműhely, az 1989 decemberi fordulat után kezdte meg újra munkáját és azóta is szolgálja azt a mintegy másfél millió embert, aki tudja venni a térségben ezt a naponta 5-7 órán át sugárzott változatos magyar nyelvű műsort. Az évforduló alkalmából már hetek óta több adásban, műsorban eleveníti fel az marosvásárhelyi rádió magyar szerkesztőgárdája az elmúlt négy évtized kiemelkedő adásait, műsorait, legérdekesebb rádiós és közéleti emlékeit. /MTI, márc. 2./

1999. március 20.

Márc. 20-án tartotta VII. küldöttközgyűlését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szovátán, a Teleki Oktatási Központban. Kinevezték az autóbalesetben elhunyt Bíró István, az RMPSZ főtitkára utódát, Burus Siklódi Botondot, a csíkszerdai Apáczai Csere János Pedagógus Ház igazgatója személyében. A közgyűlésen véglegesítették az 1999-es Bolyai Nyári Akadémia programját. A pedagógushiány részleges pótlásaként a szövetség támogatta az Esterházy Károly Tanárképző Főiskola /Eger/ keretében folyó angol, földrajz, biológia szakos távoktatásos tanárképzést. Idén 32 hallgató szerzett főiskolai diplomát. A Jászberényi Tanítóképző Főiskola és a Kőrösi Csoma Sándor Főiskola /Békéscsaba/ távoktatásos végzős évfolyama készül államvizsgára. - A tanárok várták a tanulók túlterheltségét megszüntető kerettantervet, ehelyett egy merev, a kisebbségek számára elfogadhatatlan kerettantervet. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke aggasztónak találta, hogy a szakmai szervezetek elkülönülnek az RMDSZ-en belül. Az intézményépítés megindult, alakul a kollégiumi rendszer Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson és Szatmárnémetiben, viszonylag elfogadható módon a főiskolai tanítóképző rendszer is. /Bögözi Attila: Az RMPSZ VII, küldöttközgyűléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

1999. augusztus 11.

Jászberényben megrendezték a IX. Csángó Fesztivált, idén kiszélesítve a kört, az európai kisebbségek folklórfesztiválja zajlott. Ezen a fesztiválon szervezték meg a csángó konferenciát, melyen kiemelt helyet kapott a kolozsvári Magyar Tanszék és a Kriza János Néprajzi Társaság által 1991-1998 között végzett kutatás ismertetése: Jelenkutatás a moldvai csángó falvakban. A Csángósors /Budapest/ a Magyarságkutatás Könyvtára sorozat XXIII. köteteként jelent meg, szerkesztette Pozsony Ferenc, a kolozsvári tanszék tanára. A könyvben publikáló, önmagukat "kolozsvári iskolaként" meghatározó fiatalok következtetései a liberális eszmerendszerbe ágyazottak. Az egyik tanulmány szerzője a csángókra vonatkozó népszámlálási adatokat reális tényként kezelte, holott az durva manipuláció eredménye. Előfordult, hogy többezres székelyes csángó településeken a népszámlálás szerint egyetlen magyar sem él. A kötet néhány írásának következtetése egybeesik a csángók létét tagadó Martinas könyvével. /Sylvester Lajos: Európai kisebbségek Jászberényben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./

1999. november 29.

Nov. 27-én Marosvásárhelyen rendezett tanácskozást a karnagyokkal a Seprődi János Kórusszövetség, a munkáját immár a teljes Kárpát-medence magyar kórusaira kiterjesztő, Csíkfalván székelő nemzetközi szakmai szervezet. A megjelenteket Nagy Ferenc karnagy-elnök köszöntötte. Beszámolt a szövetség 1999. november 12-i alakuló ülése nyomán megszületett magyarországi tagozatról, illetve arról, hogy legutóbb négy anyaországi - jászberényi, tangelici, tatai és mórahalmi - kórussal gyarapodott a Seprődi János Kórusszövetség. Csíky Csaba, a szövetség és egyben az erdélyi magyar karénekesek első magyar nyelvű zenei közlönye, az Erdélyi Kórus felelős szerkesztője is jelen volt. A tervek szerint 2000. augusztus 20-án Marosvásárhelyen 1000 tagú vegyes kar fogja megszólaltatni többek között a Szózatot, a Himnuszt és Kodály Zoltán Ének Szent István királyhoz c. nagyvegyeskari művét. A nyolc anyaországi, két szlovákiai, egy-egy kárpátaljai, délvidéki kórus mellett sikerült kijelölni azokat az erdélyi énekkarokat, amelyeknek tagságából is összeáll az 1000 tagú vegyes kar. Augusztus 4-én itthon, az ezt követő napokban pedig Erdély különböző nagyobb városában, az ünnepség során pedig Budapesten, majd Galántán lépnek fel. El kell készíteni a Kárpát-medence zenei rendezvényeinek és kórusainak naprakész térképét, javasolták a mostani tanácskozáson. /Járay Fekete Katalin: Egy szinttel fennebb kellene lépni. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

1995. január 9.

Harminchét székelyföldi pedagógusjelölt oktatása kezdődött meg a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán. Felkészítésük távoltatással történik. Négyéves tanulmányuk során félévenként egy hetet töltenek Jászberényben, intenzív tanulással. /Új Magyarország, jan. 9./

1995. június 13.

Hatodik alkalommal rendezték meg jún. 10-11-én Szatmárnémetiben a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt. A színvonalas vetélkedőn két csángó végzett az első helyen, az ónfalvi /Onesti/ Nyisztor Ilona és a gyimesfelsőloki Antal Tibor. A felvidéki Ipolyszakállosból jött Marsal Judit nyerte a második díjat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./ A pusztinai születésű Nyisztor Ilona mind több csángó népdalt és történetet tanult szüleitől, s lassan feltárult előtte a csángók küzdelmes múltja. "Miután megismertem, hogy ki vagyok és megértettem sorsomat, önszorgalommal megtanultam írni és olvasni magyarul." Pusztinán Nyisztor Ilona énekkart és tánccsoportot vezet. Énekesként első sikerét 1991-ben Jászberényben, egy ottani versenyen aratta. /Sike Lajos: Érdemes magyar csángónak lenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

1995. augusztus 26.

Jászberényben ismét megrendezték a csángó fesztivált. A hagyományőrzők versenyére csángó énekesek érkeztek Pusztináról és Klézséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./

1995. augusztus 26.

Jászberényben ismét megrendezték a csángó fesztivált. A hagyományőrzők versenyére csángó énekesek érkeztek Pusztináról és Klézséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./

1997. február 28.

Petrás Mária, az első csángó iparművész a Szeret melletti Diószénban született. Korán megmutatkozott rajztehetsége, szövő, hímző tudása, gyönyörű énekhangja, de ez otthon soha senkit nem indított arra, hogy foglalkozzon vele. A tízosztályos iskola után szőlőmunkás lett a faluban. 1975-ben Brassóban beiratkozott a grafikai népfőiskolára, közben férjhez ment egy román fiúhoz. Két gyermeke született, majd elvált férjétől. 1990-ben azután megismerkedett Kallós Zoltánnal, belépett a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségébe. Júliusban szóltak, hogy a szövetség tíz embert küld Magyarországra, Domokos Péter Pál születésnapjára. Petrás Mária elvitte rajzait. Csőke Antal megnézte ezeket a rajzokat és segített abban, hogy a bekerülhessen Budapesten a Nemzetközi Előkészítőbe, ugyanis Csoóri Sándor közbenjárására az előkészítőben tíz helyet szereztek a moldvai csángóknak. Petrás Mária megkezdte tanulmányait, nehezen ment a felzárkózás. Végül kiváló eredménnyel végezte el a főiskolát, majd kapott két évre ösztöndíjat a mesterképzőben. Érden és Jászberényben kiállította kerámiáit, festményeit. /Kóka Rozália: Panaszkodás Istennek. Petrás Mária, az első csángó magyar iparművész. /Moldvai Magyarság, febr./

2000. augusztus 7.

Aug. 4-én színpompás utcai felvonulással és több ezer néző előtt tartott nagysikerű gálaműsorral kezdődött Jászberényben a jubileumi, X. Csángó Fesztivál, az Európai Kisebbségek Folklór Fesztiválja. - A csángókkal szemben évszázados adósságunk van, amelyből szeptembertől valamennyit törleszthetünk, hiszen a csángóföld néhány iskolájában megkezdődik a magyar nyelvű tanítás - mondta Szabó Tibor Jászberényben, a fesztivál megnyitóján. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője azt is kijelentette, hogy Magyarország olyan Európa része kíván lenni, ahol a kisebbségek jogait tiszteletben tartják. /Csángóföldön szeptembertől magyarul is tanulhatnak a gyerekek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2001. január 30.

Erdélyi Matematikai Lapok című új kiadvány második száma jelent meg. Szerkesztői a brassói Áprily Lajos Középiskola tanulói. Osztályfőnöküknek, az ismert matematikatanár-költőnek, Bencze Mihálynak sikerült beoltania őket a matematika tudományának a szenvedélyével. Ma már a határon túl is olvassák, és vannak munkatársaik Szegedről, Jászberényből. Ennek a folyóiratnak elődje volt az ugyancsak Bencze Mihály alapította Gamma, később a Szimfónia. Az elsőt még jó húsz esztendővel ezelőtt az akkori diktatúra fojtotta meg, a második, a Szimfónia megszűnt szerkesztőinek távozásával. /Váradi Mária: Szerkesztő matematikusok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 30./

2001. május 4.

Dr. György Antal egyetemi docens, a Pro Hargitae Universitas Alapítvány elnöke bemutatta a Csíkszeredában folyó oktatást. A tíz tanterem egyike a számítógépes terem 20 géppel, képkivetítő berendezéssel. Csíkszeredában beül ebbe a terembe az egyetemista, és látja, hallgatja a Gödöllői Szent István Egyetem professzorának előadását. Két ilyen teremmel rendelkeznek. Háromszéki egyetemisták is járnak át, évfolyamonként öt-hat. Idén vadgazdamérnöki szakot indítanak a Soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem erdőmérnöki karával közösen, 40 hallgató felvételére lesz lehetőségük. Csíkszeredában a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatain jelenleg négy évfolyamon 73-an tanulnak, ezek közül 17-en tandíjfizetők, 19-en tanulmányi ösztöndíjasok, négyen részesülnek szociális segélyben. A Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatai körül sok volt a vita, az RMDSZ egyes képviselői úgy látták, hogy ez az önálló állami magyar egyetem megteremtését gyengíti. A feltételezett igény, a román szak indítása egybeesik azzal a törekvéssel, hogy a Hargita megyében több mint hétszáz szakképesítetlen és elsősorban a román nyelvet és irodalmat tanító pedagógus diplomát szerezhessen. A helyzet az ugyanis, hogy a román nyelv tanítása Székelyföldön valóban problematikus, éppen a szakemberek hiánya miatt. És hiába neveznek ki az itteni iskolákhoz moldvai, havaselvi román szakos tanárt, aki egy mukkot sem tud magyarul, nem érzékeli az itteni helyzet specifikus voltát. - Csíkszeredában alapképzésben részesült és oklevelet szerzett eddig: a mezőgazdasági gépészmérnökin, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tagozatán 30 fő (két évfolyam, 1991-97 között), mezőgazdasági üzemmérnökin 12 fő, agrár-közgazdaságin 92 fő (3 évfolyam, angol, földrajz, biológia), az Egri Tanítóképző Főiskolán 48, a Jászberényi Tanítóképző főiskolán 81, az egri szociálpedagógián 31, a Soproni Egyetem erdőmérnöki karán 13, angol-földrajz, biológián 54 fő. A folyamatban lévő képzésekben az agrárközgazdász szak öt évfolyamán 122-en tanulnak. A soproni környezetmérnöki két évfolyamán 37-en, ugyanennek az egyetemnek a vadgazdamérnöki szakán 73-an. A Csíkszeredai Oktatási Központ biztosít otthont a Babes-Bolyai Tudományegyetem Informatikai Főiskolájának, amelyen 73-an tanulnak (I-II. évfolyam). /Sylvester Lajos: Szellemi ködoszlatás Csíkban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

2001. augusztus 7.

A húsz éve működő nemzetközi táncház és zenésztábor résztvevőinek jubileumi koncertjével aug. 5-én véget ért a Csángó fesztivál háromnapos eseménysorozata Jászberényben. Az 1991 óta megrendezett szórakoztató látványosság célja ezúttal is az volt, hogy elsősorban a Kárpát-medencében élő kisebbségek, etnikai csoportok néphagyományait bemutassák, így híva fel a figyelmet ezek egyetemes kulturális értékeire. A fesztiválon részt vettek olyan távolabbi országok nemzetiségeit, népcsoportjait képviselő együttesek is, amelyek őrzik a hagyományos folklór sajátos jegyeit. Így a határon túli magyar kisebbségek együttesein kívül vendégül láttak Franciaországból, Görögországból, Oroszországból, Portugáliából érkező művészeti csoportokat. Legtöbben Erdélyből érkeztek; a gyimesi, moldvai csángók mellett csíkszentdomokosi, magyarszentbenedeki, mérai, mezőkölpényi, őrkői hagyományőrzők, valamint a szászcsávási cigány zenekar fellépése színesítette a programot. A hagyomány szerint ezúttal is megtartották a Hodorog Luca moldvai csángó énekes emlékét ápoló szentmisét. Az idős asszony egy korábbi Csángó fesztiválon Jászberényben hunyt el, és kérésére a városban helyezték örök nyugalomra. /Csángó fesztivál Jászberényben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

2001. augusztus 23.

Mezőpanit hagyományőrző néptáncegyüttese megszervezte a marosszéki néptánctalálkozót, részt vett az aug. 3-5. között tartott jászberényi XI. Csángófesztiválon, Szent István ünnepére pedig Budapestre utaztak. Itt a Hagyományok Háza, Kelemen László által szervezett Régiók lakodalmas szokása elnevezésű rendezvényen vettek részt. Mezőpanitból harminc, Nyárádselyéből tizenhat táncos, énekes, utazott a magyar fővárosba, ahová elkísérték őket a mezőkölpényi népzenészek is. A paniti hagyományőrzők aug. 30-án a Szolnoki Napokon is fellépnek. /(mezey) Paniti hagyományőrzők. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

2001. október 26.

A ma Svédországban élő és tevékenykedő Barozda együttes 1976 őszén Erdélyben, Csíkszeredában alakult meg. Bokor Imre (hegedű, ének), Györfi Erzsébet (ének), Pávai István (kontra, ének) és Simó József (bőgő, ének, pengetős és fúvós hangszerek) alapító tagok, az erdélyi táncházmuzsikálás úttörői, a székelyföldi táncházmozgalom kezdeményezői és vezetőegyéniségei voltak. A táncházakban való muzsikálás mellett változatos koncert-tevékenységük biztosít kiemelkedő helyet az erdélyi kultúréletben. A magyar nyelvű rádió és televízió gyakori vendégei, a Kaláka és Táncháztalálkozó népszerű műsorok állandó résztvevői. 1980-ban megjelent első hanglemezük, a Barozda, majd ezt egy néhány, más zenekarral közösen készített lemez követte. Közben gyűjtötték Erdély tájegységeinek zenéjét. Bejárták Erdély kisebb és nagyobb városait. Régizenével is foglalkoztak, a csíkszeredai, immár hagyományossá vált Régizene Fesztivál állandó és nagysikerű résztvevői voltak. Legtermékenyebb éveik: 1982-1986. Közben a Barozda túllépve a kisegyüttes kereteit, egyre inkább mozgalom, kulturális részvénytársaság jelleget öltött. Eljutottak Magyarországra is. A Securitate felfigyelt rájuk, 1985-86-ban sorozatos zaklatások követték egymást. Műsoraikat betiltották. Ezután Simó József, Bokor Imre és Toró Lajos egymás után távoztak az országból, hogy Svédországban találkozzanak újra. Néhány év alatt már ismertek lettek a svédországi szakmai körökben, műsoraikkal bejárták széltében-hosszában az országot, lemezen és iskolaturnékon népszerűsítették a magyar táncházmuzsikát. A jászberényi táncháztábor gyakori vendégei. 1997-ben a kolozsvári táncháztalálkozón gyűlt össze a csapat. A Barozda ma Svédország szakma és közönség által egyaránt nyilvántartott és kedvelt nemzetiségi népzeneegyüttese. /Simó József: Egy kis Barozda-történet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./


lapozás: 1-30 | 31-44




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998