udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. május 10.

Jedden az újjáépített kápolnát máj. 12-én szenteli fel dr. Jakubinyi György érsek, melyre mindenkit szeretettel várnak. /Meghívó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

1999. augusztus 14.

Aug. 14-én lóháton ülő székelyruhás legények fogadták Jedd központjában a templomszentelési ünnepségre érkező vendégeket, köztük dr. Csiha Kálmánt, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét. Az 1997-99 között teljesen felújított gyönyörű templomban a püspök hirdetett igét. A holland testvérgyülekezet a javításhoz az évek során 55.000 guldennel járult hozzá, a helybéliek a pénzadományok mellett közmunkával is segítettek. /Simon Virág: Felújított templomot szenteltek Jedden. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

2001. december 10.

Első ízben tartották meg a magyar népi gyermekjátékok Gyöngykoszorú találkozóját dec. 8-án, Marosvásárhelyen. A kezdeményező az EMKE volt. Szabó Éva tanárnő felhívására egyetlen megyeszékhelyi iskola jelentkezett. A Kultúrpalota színpadán a jeddi, beresztelki, marosvásárhelyi (1. számú Általános Iskola), mezőpaniti gyermekek "játszottak". /b.d. [Bölöni Domokos]: Csilicsalamádé, nyári karalábé, Sári hopp! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

2003. április 11.

Maros megyében számos település törekszik a községgé válásra önállóan, illetve szomszédos faluval társulva. Virág György Maros megyei önkormányzati elnök kifejtette, összesen tizenegy új község alakulhat meg. A törvény előírásai között szerepel a legkevesebb 1500-as lélekszám, az önkormányzati hivatalnak megfelelő épület, iskola és művelődési otthon megléte. A közeljövőben Maros megyében Fehéregyházától Nagybún válna le, Bátostól Dedrád, Mezőcsávástól Mezőszabad Galamboddal, Nagyernyétől Sáromberke, Görgényhodáktól Toka, Jeddtől Koronka és Székelybós, Mezőbándtól Mezőmadaras, Görgényszentimrétől Görgényüvegcsűr, Nyárádmagyaróstól Márkod, Szovátától Sóvárad. /Antal Erika: Új községek. Népszavazást írnak ki az önállósodásért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

2003. április 24.

Négy cég maradt versenyben az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi campusának felépítésére. Tonk Sándor rektor szerint a marosvásárhelyi zöldmezős beruházás a Sapientia Alapítvány által eszközölt eddigi legnagyobb befektetés lesz. Az építkezési munkát június 25-éig kellene megkezdeni. A marosvásárhelyi egyetemi campus Marosvásárhely koronkai kijáratánál, a Csereerdő alatti gyümölcsösben épül, Jedd község közigazgatási területén. Hollanda Dénes dékán közölte, a pályázatnyerő fővállalkozónak 2004. október elsejére át kell átadnia azt a háromszintes, 7600 négyzetméternyi hasznos felületű épületet, amely az egyetem oktatási és adminisztratív központjaként szolgál. Az elképzelések szerint a fejlesztésre szánt, 600 millió forintos magyar kormánytámogatásból az idén tető alá kerülne az ingatlan, a belső munkálatokat jövő évben, az előirányzott további 600 millióból fedeznék. Tonk Sándor, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora hangsúlyozta, a pályázatok Marosvásárhelyen történő értékelését követően a Sapientia Alapítvány kuratóriuma hozta a végleges döntést az előminősítések után megmaradt négy cégről. /Szucher Ervin, Salamon Márton László: Zöld utat kapott a Sapientia zöldmezős beruházása. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

2003. június 3.

Máj. 31-én Mezőpanitban zajlott a Hej tulipán, tulipán népdal- és néptánc-találkozó. Több mint háromszáz elemi iskolás - ákosfalviak, marosvécsiek, székelykövesdiek, radnótiak, koronkaiak, jeddiek, csittszentivániak, mezőbergenyeiek, segesváriak és marosvásárhelyiek - érkezett a faluba, és énekszó mellett vonultak fel az utcán, hogy a helybeli művelődési házban bemutassák táncaikat, gyermekjátékaikat. Mezőpanitot, a kétezerötszáz lelkes magyar lakosságú községközpont népi hagyományai nem merültek feledésbe. Barabás László néprajzkutató, az EMKE Maros megyei alelnöke kedvezőnek ítélte, hogy a tömbmagyar falvak mellett az immár szórványként emlegetett Segesvárról és Radnótról is érkeztek csoportok. Barabás László hangsúlyozta, hogy jó lenne, ha valamennyi általános iskolában választható tantárgyként iktatnák be a néptáncot. /Mezey Sarolta: Hej tulipán, tulipán találkozó Mezőpanitban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

2003. december 9.

A dec. 7-i, vasárnapi helyi népszavazás alapján Maros megyében Mezőmadaras, Koronka és Székelybere központtal három új magyar község létesül. Az urnák elé járulók arról is szavaztak, hogy Mezőbánd városi rangot nyerjen. A mezőcsávási referendum elbukott a gyenge részvétel miatt, itt főként a románság nem voksolt. Mezőbándon Mezőmadaras leválását is támogatták. Mezőmadaras mellett két másik színmagyar község jöhet létre. Sikerült kettéválasztani a tíz települést magába foglaló Nyárádmagyaróst. Egy új, berekeresztúri központtal létrehozandó község megalakítását is megszavazták. Koronka Székelybóssal együtt válik ki Jeddből. /Orbán Zsolt, Szucher Ervin: Három új magyar község létesül. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./A népszavazáson az erdőszentgyörgyiek 51,6 százaléka voksolt a várossá válás mellett. Ennek alapján a parlament törvénybe iktatta Erdőszentgyörgy városi rangra emelését. A döntést az okt. 22-én megjelent Hivatalos Közlöny tartalmazza. Ettől a naptól számít városnak Erdőszentgyörgy. Közigazgatási szempontból hozzá tartozik Bözöd, Bözödújfalu, valamint Borzond és Lóc tanyák. A 2002-es népszámlálás adatai szerint lakóinak száma 5484, nemzetiségi megoszlás szerint 4149 magyar, 1088 román, 244 roma, egy német és egy szász. Vallásilag: 3011 református, 1060 ortodox, 581 unitárius, 464 római katolikus, a többiek más vallásúak. Az iskolaközpontban 1283 diák tanul. Információs és dokumentációs központot is létrehoznak az iskolában. Az utcák nevét két nyelven tüntették föl. Második éve rendszeresen megjelenik az Erdőszentgyörgyi Figyelő, elődjét, az évente egyszer, a Szentgyörgy-napra szerkesztett kiadványt is az iskola diákjai és tanárai hozták össze. Celldömölk a testvérvárosuk. /Bölöni Domokos: Erdőszentgyörgy - Celldömölk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

2004. március 31.

Székelybő 10 km-re van Nyárádszeredától. Marosvásárhelyről Jedd-Agárd irányába, alig 15 km után lehet a faluba érni. Ez az út azonban csak nyáron járható. Székelybőn 90 ember él, két gyerek jár első osztályba, Mosonba. Naponta szekérrel viszik és hozzák őket. Van még gyerek a faluban, de azok nem járnak iskolába. Székelybőben mintha megállt volna az idő. Az utakat évek óta nem javították. A tejszállító szekeres hozza a 4-5 Népújságot is a faluba. /(kilyén): Székelybőben megállt az idő. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

2004. április 17.

Koronka Székelybós faluval önálló községgé válik. Koronkát 1968-ban a közigazgatási átszervezéskor olvasztották be Jedd községbe. Az új község lakossága 1850 lelket számlál, míg Jedd községé, amelyhez Agárd, Kebele és Kebeleszentivány tartozik, 1900-at. /Koronka különálló község. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./

2004. május 13.

Máj. 11-én egy magánszemély egy táblát szerelt fel a koronkai Tholdalagi Mihály Általános Iskola bejárata melletti falra. A fehér márványtáblán, egy kereszt alatt a következő szöveg olvasható: "Ezen román felekezeti iskola alapítóinak emlékére, amely iskolát 1919-ben Matei Partenie pap, Cristea Ioan tanító és dr. Dandea Emil építette". A szöveg felháborodást váltott ki Koronkán. A szóban forgó pap történelmi múltja, valamint az iskola építésének módja, amikor is csendőrök hajtották erőszakkal közmunkára a falu lakóit, nem indokolja a tábla ottlétét. Az emberek a közvélemény semmibevételének érzik azt, ami most a prefektúra és a Megyei Tanfelügyelőség aktív támogatásával megtörténhetett. A falu egyházi és művelődési életét mindvégig támogató erdélyi diplomatáról, Tholdalagi Mihályról nevezték el a tanintézetet. Kétéves huzavona után 2001. máj. 22-i a Megyei Tanfelügyelőség is jóváhagyta a Tholdalagi név felvételét, majd öt hónap múlva került sor az avatási ünnepségre. Ezután a marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilapban kezdődtek el a tiltakozások, majd a koronkai iskolában megjelent Matei Cornel, aki azt állította, hogy a nagyapja építette az egykori román iskolát, és emiatt Tholdalagi helyett a nagyapjáról kellene elnevezni az iskolát. Nagy Márton, Jedd pogármestere igazoló iratokat kért arra vonatkozóan, hogy az iskolát valóban Matei Cornel nagyapja építette, ezeket a dokumentumokat azonban sohasem tudta bemutatni. Ily módon, a polgármester szerint törvénytelen volt feltenni a táblát. Az utóbbi években az iskolában végzett ellenőrzések burkolt célja is a táblaügy volt, amelynek szorgalmazója, Iacob Letitia tanfelügyelő többször is megfordult Koronkán, és az iskolaigazgatót próbálták rávenni, hogy törvénytelen módon értsen egyet a tábla feltételével. Wellmann Richárd igazgatót a napokban a tanfelügyelőség vezetőtanácsa elé rendelték. Megfenyegették. Ezt követően Matei Cornel munkásai felszerelték a táblát. Az idősek emlékeznek az iskolaépítésre: a csendőrök megverték azt, aki nem volt hajlandó részt venni a közmunkában. A 84 éves Balázs Károly szemtanúja volt az eseményeknek. Az állami román iskolát a nép építette, éjjel-nappal verték-hajtották a csendőrök a falu lakóit. /Bodolai Gyöngyi: Önkényes névadó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./

2004. június 22.

Háromszéken kilenc településen került sor második fordulóra, ezek túlnyomó többségében a függetlenek diadalmaskodtak. Az RMDSZ jelöltje nemcsak Nagyváradon maradt alul, hanem több olyan bihari településen is, ahol a magyarság aránya meghaladja az ötven százalékot. Bihar megyében tíz településen volt érdekelt az RMDSZ a második választási fordulóban, és jelöltjei három újabb polgármesteri széket szereztek. Nagyváradon Biró Rozália alpolgármester megközelíteni sem tudta Petru Filip hivatalban levő polgármestert, aki a szavazatok 77,37 százalékát kapta. Érkörtvélyesen és Köröstárkányban annak ellenére sem sikerült győznie az RMDSZ jelöltjének, hogy többségben magyarok laknak a településen. Körtvélyesen függetlenként induló magyar ember győzött. Háromszéken Illyefalván az MPSZ által is támogatott Benedek Huszár János nyert. Bükszádon szintén a polgári szövetség független jelöltje, Bács Márton Csaba győzött az RMDSZ-es Pépel Józseffel szemben. Két városban, Kovásznán és Baróton függetlenként induló magyarok – Zsuffa Levente és Nagy István – győzték le az RMDSZ-eseket. Az RMDSZ jelöltjei alulmaradtak Nagyajtán és Kézdiszentléleken is, ahol szintén függetlenek győztek. Az RMDSZ jelöltjei elveszítették a polgármesteri széket Jedden, Küküllőszéplakon, Marosbogáton és Beresztelkén. /Háromszéken a független jelöltek taroltak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

2004. augusztus 14.

A 110 lelket számláló Székelybós lakói kérték, hogy a 13 óvodás- meg iskoláskorú gyermek iskolába szállítását oldják meg, mert a faluban már évek óta megszűnt az iskola és az óvoda. Koronka és Székelybósnak önálló lett, elváltak Jeddtől, az anyatelepüléstől. Vita robbant ki, melyik településé legyen az iskolabusz. Meg kell egyezni, hogy ősztől újból iskolába vigyék a gyerekeket. /Bögözi Attila: Ha én busz lehetnék… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

2005. december 13.

A település 500 éves fennállását ünneplik december 17-én Jedden, s ez alkalommal felavatják az újraállított világháborús emlékművet is. Az első és második világháborúban elesett katonák emlékére állított eredeti emlékművet 1989 előtt lerombolták, és a földbe tiporták. A földből kiásott, megsérült létesítményt már nem lehetett restaurálni, ezért kis módosítással elkészítették hasonmását. Az emlékműn turulmadár áll. /(simon): Kettős ünnepség Jedden. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

2006. február 22.

Asztalos Enikő tanárnőt 1993-ban kérték fel, hogy a Marosvásárhelyi Népi Egyetemen magyar néprajzi tanfolyamot szervezzen. Ez az egyetlen, azóta is folyamatosan működő, magyar nyelvű tanfolyam az intézményben, az egyetlen tanfolyam Romániában, amely hivatalos oklevelet is nyújt. A Magyar Néprajzi Múzeum pályázatain rendszeresen és sikerrel vettek részt a hallgatók 2005-ig. Népmonda-gyűjtésük megjelent az 1998-ban kiadott „Beszéli a világ, hogy mi magyarok…” Magyar történeti mondák című gyűjteményben. Idén a magyar néprajzi tanfolyam 1997-től végzett hallgatóinak gyűjtő csoportjával ismét küldtek pályamunkákat. Az egyik téma a népi vallásosság és a szakrális emlékek az ezredvégi Erdélyben. Olyan dolgozatok születtek, mint A marosvásárhelyi cseralji református egyházközség rövid története (szerzője Kolumbán Erika), Konfirmáció, a túlélő beavatási szertartás Erdélyben, a modern korban (Törzsök Gyopár), A marosvásárhelyi VII., Szabadság úti református egyházközség megalakulásának története és működése 2004-ig (Törzsök Gyopár), Az úrvacsora néprajza Magyarsároson az unitárius egyházközségben (Tóth Gyula), A templomi ülésrend a marossárpataki református templomban (Bakó Béla Pál). Másik témakör a településkép változásai a 19.-20. században, ide sorolható: Jedd község történeti változásai 2006-ig (Maki Böjte Éva) stb. A falusi és városi közösségek mindennapjai témához tartozik Soós Eszter dolgozata a cserkészéletről, Czirjék Lajos munkája a Maros megyei képzőművészek egyesületének történetéről. Székely Lajos a csittszentiváni faragókörről írt. Van más téma is, Maki Böjte Éva: Hadifogság, munkatábor, internálás Jedd községben az I. és a II. világháborúban és Tóth Katalin: A népi ruházat alakulása, változatai Magyarsároson. /Bölöni Domokos: Néprajzi rajzás Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./

2006. július 20.

A Maros Református Egyházmegyében az elmúlt hat év alatt a 63 gyülekezetből 31-ben volt lelkipásztor-választás, beiktatás, változás. Mindegyik lelkipásztori és segédlelkészi állás betöltött, így az egyházmegyében 66 lelkipásztor szolgál, 4 segédlelkész, egy kórházlelkész és egy kollégiumi segédlelkész, együtt 72-en. A statisztikák szerint egy lelkipásztorra átlagosan 833 református egyháztag jut. Van már 10 olyan egyházközség, ahol 200 alatt van a lélekszám, ezzel szemben Marosvásárhelyen 2-3000 lélek jut egy lelkészre. Két új templomot szenteltek fel 2005-ben: Ludastelepen és Szabédon, befejezés előtt áll az új maroskeresztúri templom, több helyen épül gyülekezeti terem (Jedd, Lőrincfalva, Marosvásárhely, Marosludas). 2005 őszén a Mezőséghez tartozó gyülekezetek hetilapot jelentettek meg, az Új Kévét. Botos Csaba, Somosd lelkipásztora megírta a falu monográfiáját, olvasható Ötvös József: esperesi jelentésében. /Új Kezdet (Marosvásárhely), június-július) /b. d.: Egy esperesi jelentésből. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./

2006. december 19.

December 17-én Marosvásárhelyen bemutatták Váry Florentina Idol című első verseskötetét. A 28 éves költő teatrológia szakot végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetemen, Jedden él. A kötet illusztrációit Vincze László készítette. /Antalfi Imola: Jedden is él költő. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

2008. június 2.

Erdély-szerte többtucat településen jeleztek választási rendellenességeket a szavazópolgárok vagy a politikai pártok képviselői. Marosszentkirályon a szavazókör elnöke, Horváth Anna, három szavazólapon is szavazott, ezért a megyei választási iroda felfüggesztette elnöki tisztségéből. Horváth Anna nyilatkozott: szülei nevében voksolt, akiknek személyi igazolványa nála volt. Marosvásárhelyen és környékén busszal vitték a város peremén lakó romákat szavazni, akiket a PD-L és Dorin Florea polgármester reklámtárgyaival ajándékoztak meg, Jedden viszont az RMDSZ kérte a romákat, hogy csakis az RMDSZ által támogatott román nemzetiségű független polgármesterjelöltre szavazzanak. Katyi Antal független televíziós operatőr azt az autót filmezte, amely – megsértve a kampánycsendet – Marosvásárhely utcáin Dorin Floreanak és a PD-L-nek kampányolt, erre egy Dorin Floreához közel álló vállalkozó, Sorin Terbea kikapta a kezéből a kamerát és magával vitte azt. A különböző bukaresti és budapesti televízióknak dolgozó tévés a rendőrséghez fordult. Marosvásárhelyen az RMDSZ és a magyarság ellen használták fel a cigányokat, akiket Remeteszegről és Beséből busszal hoztak be. Egyikük elmondta, közölték velük, ha nem Floreára szavaznak, akkor kirakják őket. A több száz fős közösségben akadt olyan is, akinél az agymosás nem csupán egy szavazatot hozott. A választási irodához beérkezett panaszok jelentős része a PD-L és megyei elnöke, Dorin Florea ellen irányult. Az egyik szavazókörben olyan polgármesteri szavazólapokat adtak a voksolni vágyók kezébe, amelyben Floreára már rá volt ütve a pecsét. A Magyar Polgári Párt választási jelét, a fenyőfát festették ismeretlenek hat sepsiszentgyörgyi választókörzet bejárata elé. Az RMDSZ a szabálytalanságról értesítette a választási bizottságot és a rendőrséget. Gazda Zoltán MPP-s politikus cáfolta, hogy az alakulatnak köze lenne a járdafestési akcióhoz, provokációként értékelte a történteket. /Rendellenességek a voksnapon. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998