udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 30 találat lapozás: 1-30
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1992. november 6.

Erdélyben is megalakult a Pax Romana katolikus mozgalom, okt. 2-3-án megtartották első találkozójukat Kalotaszeg egyetlen színkatolikus falujában, Jegenyén. Előadást tartott Magyarországról Kamarás István, majd a kolozsvári Jakabffy Tamás beszélt. Tempfli József nagyváradi püspök tartotta a szentmisét, számolt be a találkozóról Kisgyörgy Réka. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

1998. május 4.

A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület és a jegenyei katolikus plébánia idén is megrendezte a hagyományos Ríszeg-tetői ünnepséget. A rossz időjárás miatt kénytelenek voltak Kőrösfő művelődési házában megtartani a rendezvényt. Jegenye a protestáns Kalotaszegen az egyetlen katolikus falu. A két vallás hívei között az összekötő kapocs Kájoni János, a 17. századi erdélyi művelődési élet kiemelkedő személyisége, ferences szerzetes, tudós, zeneszerző, író, aki által összegyűjtött zsoltárokat mind a katolikusok, mind a reformátusok éneklik. Dr. Czirják János érseki helynök Kájoni János életútját ismertette. A jegenyeiek saját szülöttüknek tekintik, de Domokos Pál Péter Kájoni-kutató szerint családja Kiskályánról került át Jegenyére. Harmadik alkalommal osztották ki a Pro Kalotaszeg-díjakat azoknak, akik hozzájárultak Kalotaszeg fejlesztéséhez. Az idei díjazottak között van Pécsi L. Dániel /Budapest/, aki elkészítette Jegenye címerét. Emlékplakettet kapott Okos Márton, a Budapesttől Párizsig Erdélyért című kötet szerzője. Május 2-án ünnepélyesen felavatták Jegenyén a Pálffy Árpád /Csíkszereda/ szobrászművész tervezte Kájoni János emléktáblát, Benedek Domokos, a ferences rend tartományfőnöke mondott beszédet. Este ünnepi hangversenyt tartott a Kecskés Együttes, Petrás Mária népdal-, Kuncz László operaénekes és Szabó András előadóművész. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

1998. május 12.

A kőrösfői találkozónak több évtizedes hagyománya van, mondta el Okos Márton, aki kalotaszentkirály-zentelki, 1988 óta él Magyarországon. Amint mondani szokta: Zágontól Miklósfalváig mindenütt otthon érzem magam. Elkezdődött a kalotaszegi falvak kulturális felemelkedése. Az első általuk szervezett rendezvény Kalotaszentkirály-Zentelkén volt 1994-ben, amikor Ady-emlékművet állítottak a faluban. 1995-ben Kőrösfőn Vasvári emlékmű következett. Idén Jegenyén tartották a Kájoni János-ünnepséget. Erre szerették volna meghívni Paskai László érseket is, aki azonban a meghívást finoman elutasította: más országról, más egyházmegyéről van szó, az illetékesekhez kell fordulni. Ezután Várszegi Asztrikot keresték meg, aki elvállalta a meghívást, ugyanúgy Jakubinyi György érsek is. Végül azonban hivatali teendői miatt nem tudtak eljönni. Pécsi Dániel heraldikus elkészítette több falu címerét. Idén még öt másik kalotaszegi falu címeravatását tervezik, májusban Bánffyhunyadon, júliusban Kőrösfőn és Magyarvalkón, augusztusban Kalotaszentkirály-Zentelkén, októberben pedig Zsobokon. /Beszélgetés Okos Mártonnal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Okos Márton Erdélyért Budapesttől Párizsig című könyvében emlékezik arra, amikor 1989-ben Juhos Gáborral Párizsig gyalogolt, tiltakozva a Ceausescu-rezsim faluromboló politikája ellen. Okos Márton a Mocsáry Alapítvány munkatársa. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 12./

1999. január 6.

Petrás Mária diószéni csángó család sarja, román emberhez ment feleségül. Brassóban a népi művészeti iskolában is tanult. 1989-re testvérei már Erdélybe költöztek, őt is hívták Sepsiszentgyörgyre, meg is érkezett, majd egy csángó csoporttal Budapestre ment Domokos Pál Péter köszöntésére. Felfigyeltek rajzaira és a Nemzetközi Előkészítőbe került, ahonnan felvételizett az Iparművészeti Főiskolára. 40 évesen kiváló eredménnyel nyerte el a diplomát, kitüntetéssel végezte az ezt követő egy éves mesterképzőt. Petrás Mária Budapesten letelepedett. Budán, a Szentháromság téren nemrég megnyílt tárlata a 25. Munkái templomokban is megtalálhatók: Bükkzsérc, Epöl, Csucsa, Magyarvalkó, Kőrösfő, Jegenye, Kémer és Déva. Szülőfaluja templomának is felajánlotta egyik munkáját, de az ottani papok nem tartottak rá igényt. /Sylvester Lajos: Csángó művész Budapesten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 6./

1999. május 5.

Május 2-án Jegenyén Kájoni Jánosra emlékeztek. Egy éve annak, hogy Jegenyén, Kalotaszeg egyetlen színtiszta katolikus falujában emlékművet állítottak a falu nagy szülöttjének, Kájoni Jánosnak. Müller Tamás főtanácsos a polihisztor, tudós, író és zeneszerző Ferenc-rendi barátra emlékezett. /Péntek László: Kájoni Jánosra emlékeztek Jegenyén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2000. május 9.

Két évvel ezelőtt, 1998-ban ünnepet teremtett Jegenye, a Kalotaszeg e római katolikus szigete. Nagy szülöttének, Kájoni János XVII. századi ferences szerzetesnek állított emléket. A templom bejárata mellett elhelyezett Kájoni-emlékműnél azóta minden évben leróják kegyeletüket a falu lakói, elszármazottai, a vendégek és meghívottak. Máj. 7-én dr. Czirják Árpád kanonok, érseki helynök által celebrált misére sokan érkeztek. Eljöttek a budapesti Szent István Egyetem tájépítész hallgatói is, akik a Szentimrei Alapítvány által a Sztána völgy tájvédelmi körzetté nyilvánításáért kezdeményezett többsíkú programban vesznek részt. Az 1999-ben indult kezdeményezés sikeréhez teológusok, magán tájépítészeti irodák, építészek magánszemélyként, a szegedi egyetem, a Babes-Bolyai Tudományegyetem, különféle szövetségek, a budapesti Kós Károly Egyesület járultak hozzá. A misét követően László Ferenc zenetudós méltatta Kájoni János orgonista, orgonakészítő, zeneszerző életét és munkásságát, leleplezték a Gonda György Károly tervei alapján Pécsi L. Dániel által készített millenniumi emléktáblát. - Jegenye kezd közösségként viselkedni, élni, s ez óhatatlanul kapcsolatban van Mátyás Károly új plébánosukkal is. /Kerekes Edit: Millenniumi emléktábla-avatás a Kájoni-emlékünnepségen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2000. július 4.

Jakubinyi György érsek idei bérmálási körútjának utolsó állomása Kajántó és Jegenye volt. Az eseményről Jakab Gábor plébános, a Keresztény Szó és a Vasárnap főszerkesztője elmondta, hogy az érsek elsősorban Kolozsváron és környékén bérmált. Régebben az volt a szokás, hogy csak a kolozsvári Szent Mihály-templomban gyűltek össze, és oda vezették a híveket. Már második alkalommal a püspök személyesen, mindenkit a saját háza táján látogatott meg. Akármilyen kicsi is legyen az a közösség, mint például a kajántói, ahol öt tucatnyi katolikus sincs és mindössze csak hárman bérmáltak. Sajnos a gyülekezetek egyre fogynak, különösen Kalotszegen. Székelyföldhöz viszonyítva Kolozsvár is már szórványnak tekinthető. /Véget ért a bérmálási körút. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2001. május 7.

Negyedik alkalommal ünnepelik Jegenyében a falu szülöttét, Kájoni János XVII. századi ferences szerzetest. A római katolikus templom bejáratánál emlékmű, a templomban Gonda György Károly tervei alapján Pécsi L. Dániel által készített, tavaly leleplezett emléktábla tiszteleg a neves orgonista, orgonakészítő, zeneszerző emlékének. A hagyományosan május elején megszervezett Kájoni János Emlékünnepség évről évre gazdagabb és érdekesebb. A népes ünneplő sereghez szólt a Kájoni-emléktábla készítője, Pécsi L. Dániel, a kőrösfői Rákóczi Szövetség tagja, Jegenye tiszteletbeli díszpolgára, továbbá Fekete P. P. János egeresi polgármester, Pillich László a Heltai Alapítvány elnöke és Szabó László a magyar Ifjúsági és Sport Minisztérium államtitkára. /Kájoni Jánosra emlékeztek Jegenyén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2001. augusztus 20.

A Szent István-napi néptánctalálkozón aug. 17-én Magyarfenesen volt a népviseleti felvonulás és az ünnepi nyitógála. Aug. 18-a a különböző településeken tett látogatássokkal telt, ahol már a csoportok szétváltak, és Mákófalván, Kisbácsban, Jegenyén, Kalotaszentkirályon, Várfalván, Szamosújváron és Széken élvezték az együttlét örömeit. Aug. 19-én a népviseleti felvonulás helyszíne már Kolozsvár belvárosának utcái voltak. A felvonulás után került sor az ökumenikus istentiszteletre, a Szent Mihály-templomban tartottak, ahol Szent István-napi megemlékezésen vettek részt az egybegyűltek. Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke, a néptánctalálkozó szervezője bemutatta a csoportokat, amelyek sorra elénekeltek egy-egy zsoltárt vagy saját népük himnuszát. A kitűnően megszervezett Szent István-napi néptánctalálkozó este a Diákművelődési Házban megtartott ünnepi zárógálával ért véget. /Köllő Katalin: Ünnepség az alázat és szeretet jegyében. Kolozs megyei Szent István-napok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

2002. szeptember 8.

Jegenyén a falu fiataljai Jesus Nazarenus rex Judaeorum címmel kalotaszegi passiót bemutatására készültek, jelezte Mátyás Károly jegenyei plébános. A zeneakadémista Kondrát Csaba elképzelése szerint, pantomim formájában a Szent István-napi rendezvények keretében, augusztus 25-én mutatták be a darabot. Kondrát Csaba a zenetanítást 2000 őszén kezdte Jegenye faluban, jelenleg már 33-an járnak az "iskolájukba". Elmondta, hogy a zenével gazdagodik a gyermekek lelkivilága. /Schuller Mária: Lenyűgöző előadás egy kis faluban. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 8./

2003. május 11.

Jegenyén a kisiskolások és óvodások a szüleik mellett a nőszövetséget is köszöntötték máj. 4-én este Móricz Zsigmond Február, hol a nyár? című egyfelvonásos színdarabjának valamint vallásos verseknek és énekeknek az előadásával. /Anyák napja Jegenyén. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 11./

2003. július 4.

Magyarfenesen júl. 3-án zárult a Schola Társaság által immár harmadik alkalommal megszervezett gregorián gyermektábor. A 2001-es harasztosi és a tavalyi jegenyei táborral ellentétben most Magyarfenesre nemcsak kolozsvári diákok, hanem a Szent Ferenc Alapítvány jóvoltából, Kolozsi István és Noémi kíséretében tízen érkeztek Déváról , valamint egy szebeni kislányt is vendégül láttak. Jakabffy Tamás, a közösség vezetője elmondta, hogy a táborban tanulnak, besegítenek a háztartásba is. /Berszán Blanka: Véget ért a III. Gregorián gyermektábor. Jövőre Tordatúrt célozzák meg. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

1997. október 18.

Okt. 15-én kezdődött el a Romániai Magyar Pax Romana keresztény értelmiségi mozgalom tanulmányi hétvégéje Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. A négynapos találkozó címe: A Biblia és mi. A mozgalom hatodik tanácskozását tartotta, és három Illyefalván, valamint Jegenyén tartott összejövetel után már a másodikat Csíksomlyón. Jakab Gábor, a mozgalom lelkésze a nyelvben meghonosodott kifejezések sorával bizonyította, hogy a biblikus hangvétel és szóhasználat az idők során a hétköznapi életbe és szóhasználatba illeszkedett. A meghívott előadók - köztük Jakubinyi György érsek, Benyik György egyetemi tanár és mások - szóltak a történeti Jézus-kutatásról és a különböző ószövetségi értelmezésekről. A csoportos megbeszéléseken a papok és világiak együttműködésének szorosabbra fűzéséről volt szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18-19./

1997. november 15.

A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület meghívására érkezett Budapestről Kőrösfőre Pécsi L. Dániel múzeumi szakértő, a Szent Koronáról tartott előadást. Előzőleg Bánffyhunyadon, Kalotaszentkirályon, Jegenyén és Zsobokon tartotta meg előadását. Az előadó elmondta, hogy eddig több mint kétszáz előadást tartott Felvidéken és az anyaországban. Erdélybe most hívták meg először, de jövő tavaszra meghívást kapott a Kolozs megyei RMDSZ-től és az EMKE vezetőségétől. Pécsi L. Dániel készítette el Bánffyhunyad, Kalotaszentkirály, Jegenye, Kőrösfő és Zsobok címerét és zászlóját, melyet jövőre avatnak fel. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

2002. március 10.

2002 nagyböjtjére jelent meg a Kitekintő, a jegenyei római katolikus plébánia közösségi lapjának első száma. Az egyelőre kétoldalas, de hamarosan négyoldalasra gyarapodó kiadvány a tervek szerint évente hatszor jelenik meg: advent, karácsony, nagyböjt, húsvét, pünkösd és Szent Mihály napja táján. /Kitekintő. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 10./

2002. május 19.

Együtt érkeznek a csíksomlyói búcsúra a sárisápiak a jegenyei keresztaljával. Visszafelé jövet pünkösdvasárnap este Jegenyén a fiatal házasok szervezete falubált rendez a magyarországi vendégek tiszteletére, akik hétfőn reggel indulnak haza a kalotaszegi faluból. /Hírek. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 19./

2002. május 19.

Máj. 4-én és 5-én Jegenye faluban a helyi színjátszó csoport nagy sikerrel adta elő Szigligeti Ede Lilomfi című vígjátékát. /Jegenyei Kitekintő (Jegenyei Róm. Kat. Plébánia közösségi lapja), máj. 19. – I. évf. 3. sz./

2004. július 6.

Tizedik alkalommal adóztak az 1848-as szabadságharcos hősnek, Vasvári Pálnak Kőrösfőn, Bánffyhunyadon és Magyarvalkón. A hagyományosan kétnapos /júl. 3-4./ rendezvényre az idén is több magyarországi településről érkeztek vendégek. Az első napon történelmi diákvetélkedőt tartottak, másnap a kopjafánál mondtak ünnepi köszöntőket, és átadták az idei Vasvári-díjakat. Bánffyhunyadon a Petőfi-kopjafánál Péntek László szólt Vasvári és Petőfi barátságáról. Az idén először kirándulás formájában megszervezett vetélkedő legjobb csapata a kőrösfői iskolásoké volt. A Rákóczi Kultúregylet hagyományőrző néptáncegyüttese meghívást kapott a szeptemberi szigetvári napokra. Immár negyedik alkalommal szervezik meg az ünnepség részeként a Vasvári Pál kerékpáros emlék- és teljesítménytúrát a Kolozsvár–Funtinel–Kőrösfő útvonalon. Magyarvalkón csodálatos kopjafagyűjteményt avattak. A Lukács Ferenc helybeli lelkész által az elmúlt 22 évben összegyűjtött kidőlt kopjafákat a sepsiszentgyörgyi Balázs Antal nyugalmazott tanító, faragómester tatarozta, felújította, zsindelyes befedéssel látta el, és elhelyezte a templomkertben a félszáz kopjafát. A Vasvári-kopjafa környezetében elhelyezett állandó kiállításnak címe is van: Vasvári katonái. Péntek László Kőrösfőn egy házat ajánlott fel egy Vasvári-emlékszoba kialakítására. Díszpolgárrá avatták Pécsi L. Dániel jelképtervezőt, aki ma már több erdélyi (pl. Magyarvalkó, Jegenye stb.) és Kárpát medencei település díszpolgára. Vasvári-díjat adományoztak Halzl Józsefnek, a budapesti Rákóczi Szövetség elnökének, aki támogatta egy Vasváriról szóló kötet megjelenését és a Vasvári-emlékoszlop létrehozását. Péntek Lászlónak az MVSZ A magyarság szolgálatáért nevű díját adományozta Vasvári-kutatómunkájáért, a Vasvári-napok szervezéséért, illetve azért, hogy az idén saját házát ajánlotta fel egy Vasvári-emlékszoba létrehozására. Szintén Vasvári-díjjal tüntették ki a kolozsvári Horváth Béla Stúdiószínpadot, amelynek immár több mint egy évtizedes "vándorszínészi" munkáját méltatták ezzel. /K. E.: Bánffyhunyad, Körösfő, Magyarvalkó. Vasvári Pál Emlékünnepség – a megbékélés jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

2004. július 18.

Harasztos, Jegenye, illetve Magyarfenes után idén – június 27-e és július 7-e között – a negyedik gregorián gyermektábort rendezte meg Tordatúron a kolozsvári Schola Társaság. A táborvezető Jakabffy Tamás szerint az idei volt a legnépesebb tábor. A kolozsmonostori plébánia jóvoltából felújított, átépített, tetőtérrel kibővített tordatúri plébániaépület és hatalmas kertje adott otthont az idei tábornak. /Schuller Mária: A gregorián ének varázsában. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 18./

2005. július 5.

Az erdélyi mozgóképes folyóirat, a Filmtett és a budapesti Duna Műhely negyedszer megszervezett, tíznapos táborának helyszíne idén a Kolozs megyei Jegenye. A filmkészítés minden oldalával megismerkedhetnek a rendezvény résztvevői. /F. N.: Filmtett-tábor zajlik Jegenyén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

2007. január 18.

Jegenyén, Kalotaszeg „szórványkatolikus” településén immár hét éve magán zeneiskola működik. A Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Tanárképző Karának hallgatója, Kondrát Csaba, a Kolozsvári Magyar Opera zenekarának tagja 2000 őszén három gyermekkel kezdte Jegenyén a zene- és hangszeroktatást, az érdeklődő fiatalok köre mára kibővült, az évek során már több tucatnyian fordultak meg ebben a „zenei műhelyben”. Az iskola fennmaradásáról és anyagi támogatásáról a németországi Michael Bauer gondoskodik. A hangszereket, a zeneszoba felszerelését a németországi zeneiskolától kapták. /Zeneoktatás vidéken. Jegenye. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

2007. június 29.

Kovács Sándor jelenlegi székelyudvarhelyi főesperes váltja Czirják Árpádot a Kolozs-Doboka főesperesi kerület élén augusztus elsejétől – tájékoztatott Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök. A kolozsvári főesperes további sorsáról egyelőre nem döntöttek. „Czirják Árpád választhat magának plébániát, vagy nyugdíjba is vonulhat” – magyarázta az érseki helynök. Czirják Árpád áthelyezésének terve a főpap híveinek ellenállásába ütközött, akik néhány hete több mint háromezer aláírást tartalmazó dokumentumot nyújtottak be az érsekséghez a főesperes tisztségben tartását kérve. A székelyudvarhelyi főesperesi tisztséget augusztustól Mátyás Károly szentszéki tanácsos veszi át, aki jelenleg a jegenyei plébániát vezeti. Csató Béla marosi és küküllői főesperes mandátumát csak augusztus elejéig hosszabbítják meg. Csató a csíkszentkirályi plébániára kerül, helyét pedig Csintalan László veszi át, ő jelenleg a sepsi-barcasági főesperesi kerületet vezeti. Csintalan helyébe az érsekség korábbi közleménye szerint Hajdu János szentszéki tanácsost nevezték ki. /Lázár Lehel: Hiába tiltakoztak a hívek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

2007. július 4.

Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek korábban kijelentette: egy közösségben húsz év alatt elég barátot és ellenséget is szerezhet egy plébános ahhoz, hogy indokolt legyen áthelyezni. Ugyanezzel indokolta az érsek szóban Gergely István csíksomlyói plébános elmozdítását is, hozzátéve: ha esetleg nem érezné jól magát Jegenyén, néhány év múlva új plébániára kerülhet. Áthelyezéséről még nem kapott hivatalos értesítést a csíksomlyói plébános. „Az érsek úr is megerősítette, folytatnom kell a munkát az alapítványokkal, bár ez 300 kilométer távolságból bajos lesz. A hírek szerint azonban Jegenyén hét közben nincs sok munka, tehát gyakran haza tudok majd járni” – bizakodik Gergely István. /Kovács Csaba, Lázár Lehel: Tiszti vállalja a sorsát. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

2007. július 9.

Nem sikerült meggyőzni Jakubinyi György gyulafehérvári érseket arról, hogy ne helyezze a Kolozs megyei Jegenyére Gergely István csíksomlyói plébánost. Az érsek július 6-án fogadta a kihallgatásra érkező hívek küldöttségét, akik azt szerették volna elérni, hogy Gergely István csíksomlyói plébános a helyén maradhasson. A kérést 9365 aláíró támogatta, azonban az érsek a magyarországi közéleti személyiségek – köztük Csoóri Sándor író és Makovecz Imre építész, illetve a csángó Duma András, a Szeret–Klézse Alapítvány elnöke által kezdeményezett levele ellenére sem változtatott döntésén. Az érsek a küldöttség tudomására hozta, nem a hívek, hanem az egyházmegye vezetőjének joga és felelőssége a döntés. Július 7-én, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Pro Urbe díjjal tüntette ki Gergely István csíksomlyói plébánost – aki a kilencvenes évek elején egyik kezdeményezője volt az ősi viselet ünnepeként is ismert találkozó újjáélesztésének –, valamint Boros Károly felcsíki főesperest, az Ezer Székely Leány Alapítvány elnökét. /Kovács Csaba: Az érsek hajthatatlan. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

2007. július 10.

Nem vállal semmilyen további lelkipásztori szolgálatot Czirják Árpád kolozsvári főesperes, miután augusztus 1-jén lejár a megbízatása Kolozsváron a Szent Mihály plébánián. A lelkipásztornak Jakubinyi György érsek felajánlotta, hogy más plébániát válasszon magának, de a főpap nem élt ezzel a lehetőséggel. „Czirják Árpád főesperes kérte a nyugdíjaztatását, amit az érsekség el is fogadott” – mondta el Potyó Ferenc érseki helynök. A visszavonuló Czirják a kolozsvári, Donát úti háza közelében lévő templomban fog nyugdíjas papként misézni. A visszavonuló Czirják Árpád helyére Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes kerül, az ő helyét pedig Mátyás Károly jegenyei plébános veszi át. Jegenyére helyezik át a Tisztiként ismert Gergely Istvánt, Csíksomlyón pedig Kovács Attila óradnai plébános tölt majd be szolgálatot. /Mihály László: Visszavonul Czirják Árpád. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

2007. július 31.

Puskaporossá vált a hangulat Gergely István római katolikus esperes Jegenyére történő áthelyezése körül. Legutóbb a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az RMDSZ egyik platformja hozott nyilvánosságra egy közleményt, amelyben azonkívül, hogy élesen bírálta Gergely Istvánt, súlyos vádakat is felhozva személye ellen. „Meddig engeded az egyházelleneseket undok támadásra, fogadatlan prókátorok százait trágár sárdobálásra?” – tette fel a kérdést a Kelemen Kálmán elnök és dr. Bárányi Ferenc alelnök által aláírt állásfoglalás. Az aláírók állítása szerint Tiszti lelkészi hivatása mellett „édesapa” is: „Az érsek a súlyos okot veled megbeszélte. Tapintatból azonban, az őt ért gyalázkodások ellenére is, becsületed védelmében nem tette publikussá azt... ” A szervezet vezetői felhívást is intéznek Tisztihez: „Gergely István tégy vallomást nyílt levélben a tényekről, határold el magad az egyházunkat támadóktól” – áll a közleményben. Gergely István elmondta: „Nem kommentálom a levélben leírtakat. Csodálkozom azonban, hogy a politika beleszól ebbe a dologba”. /Rédai Botond: Kereszténydemokrata támadás Tiszti ellen. = Csíki Hírlap (Csíkszereda), júl. 31./

2007. augusztus 2.

Nyílt levélben szólította fel Gergely István csíksomlyói plébánost az RMDSZ egyik platformja, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM): határolódjon el a maradása mellett érvelő hívektől, és foglalja el az érsek által számára kijelölt jegenyei plébániát. Gergely Istvánt húszéves csíksomlyói szolgálat után augusztus elsejével helyezték a Kolozs megyei Jegenyére. A Kelemen Kálmán elnök és Bárányi Ferenc alelnök által aláírt nyílt levélben az RMKDM azt állítja, az áthelyezésnek súlyos oka van, amelyet közölt is Gergely Istvánnal Jakubinyi György érsek, és csak a lelkész becsületének védelmében nem hozott nyilvánosságra. „Sem keresztényinek, sem demokratának nem nevezhető ez a hangvétel, elhatárolódunk tőle, még akkor is, ha úgy tűnik, minket véd” – jelentette ki a Potyó Ferenc pápai káplán, a gyulafehérvári Érseki Hivatal helynöke, aki sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az RMKDM levelében foglaltakat. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy Gergely István Csíksomlyón maradása mellett annak ellenére is aláírásgyűjtésbe kezdtek az egyházközség egyes tagjai, hogy az érsekkel történt négyszemközti megbeszélés után ő már elfogadta a Jegenyére való áthelyezését. „A kommunizmus alatt a katolikus egyház volt az egyetlen, amelyik súlyos áldozatok árán ugyan, de meg tudta őrizni függetlenségét, nem fogadta el az állam beavatkozását. Most hol egyik, hol másik politikai oldal szeretné kisajátítani az egyházat, és rendre hol itt, hol ott kiáltanak ki nemzetietlennek vagy árulónak, mert az egyház őrzi függetlenségét. Az egyház a hívekért van, nem a politikai érdekért” – jelentette ki Potyó Ferenc. /Kovács Csaba: Apasággal vádolják Tisztit. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

2007. augusztus 20.

Augusztus 19-én, vasárnap a kolozsvári Szent Mihály-templomban celebrált ünnepi szentmisén mutatkozott be Kovács Sándor kanonok, az új kolozs-dobokai főesperes. Kovács Sándort /sz. Székelykál, 1948. ápr. 25./ 1972-ben szentelték pappá. Kolozsvárra érkezése előtt több mint két évtizedig Székelyudvarhelyen szolgált. Ugyanez alkalommal mutatkozott be Ambrus István-Ábel újmisés pap, aki segédlelkészként fog szolgálni. A Szent Mihály-templom plébánosi tisztségét is betöltő papot többek között az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, László Attila köszöntötte. Kovács Sándor egyértelművé tette, hogy a nemzeti öntudat, a nép szeretete elevenen él benne. Székelyudvarhelyről, a székely anyavárosból jött, a Hargita aljából, „ahol a nagy romlás leselkedik a székelységre, ahol még mindig advent van és várja népünk a jobb jövőt” – idézte Sütő András szavait. Kovács Sándor arra kérte a híveket: imádkozzanak érte, hogy megtanulja egyre inkább szeretni Istent, híveit, Anyaszentegyházát. Jegenyén bemutatkozott az új jegenye-bánffyhunyadi plébános, a közösségi munkássága miatt elismert Gergely István, a „Tiszti”. /”A jó pásztor lelkületével jöttem”. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

2007. augusztus 25.

Két év kényszerpihenő után, idén augusztus 12–19-e között Kalotaszegen, Jegenyén rendezték meg a Millennium Alapítvány VIII. Sajtótáborát. Ha kellett, mesét írtak, vagy verseket, interjút és riportot készítettek. /Bendel Norbert: A Millennium Alapítvány augusztus 12–19. VIII. sajtótábora. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2008. február 29.

Egyhetes turnéról érkezett haza a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Góbé virtus című előadást Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Miskolcon, Budapesten és a Kolozs megyei Jegenyén mutatták be. Orza Calin és Gábos Endre farsangi koreográfiája mindenütt sikert aratott. A jegenyei előadáson az együttest a nyolcvanas éveket idéző hangulat fogadta, a rendőrök a falu szélén várták őket. A Jegenyén szolgáló, Tisztiként ismert Gergely István plébános hívta meg az együttest. A rendőrök arra hivatkoztak, hogy nem fizették ki a terembért. A falu magyarsága azonban nem tágított, és végül sikerült megtartani az előadást. /Székely Zita: Góbék a nagyvilágban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 29./


lapozás: 1-30




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998