udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. június 21.

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a hannoveri világkiállításra a magyar kormány meghívására képviseli az anyaország határain túl élő, erdélyi magyarságot. Az együttes tagjai elindultak, Magyarországon Bábolnán tartanak kétnapos megállót, ezután érkeznek Hannoverbe. A világkiállítás látogatói küküllőmenti táncokat láthatnak, dél-alföldi oláhost és csárdást, székelyderzsi táncokat, rábaközi, szatmári, sóvidéki, sárközi, kalotaszegi, kőrispataki, felcsíki táncokat és hajdútánc-emlékeket. /Hírünket viszik a hannoveri világkiállításra. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

2001. július 23.

Az Etéd községhez tartozó Kőrispatakon júl. 22-én került sor a Szalmakalap Múzeum ünnepélyes megnyitására, amelynek megálmodója Szőcs Lajos. A múzeumban az ország összes szalmakalaptípusa megtekinthető. A megnyitóünnepségre több százan jöttek el Csíkszeredától Marosvásárhelyig, de sokan érkeztek Magyarországról is. Verestóy Attila szenátor azoknak az értékeknek a megbecsülésére hívta fel a figyelmet, amelyekben a kéz és az ész találkozik. /Ferencz Imre: Múzeumavató Kőrispatakon. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./ A Kárpát-medencében egyedülálló szalmakalap múzeumot nyitottak meg a hét végén a Hargita megyei Kőrispatakon. A ritkaságszámba menő múzeumnak bevallottan turistacsalogató szerepet szántak. Az alig 700 lelket számláló Kőrispatakon közel 150 éves múltra tekint vissza a szalmakalap készítés. A múzeumban az áztatott, fonott, préselt szalma megmunkálási eljárásait és a kalapkészítésnél használatos kézi gépeket is megismerheti a látogató. /Szalmakalap múzeum. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

2001. november 28.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület dec. 1-jén tartja évi közgyűlését Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, ennek keretében a hagyományos EMKE díjkiosztásra kerül sor. Az idei díjazottak: Kacsó Sándor díj, Papp Sándor Zsigmond, kiváló publicisztikai tevékenységéért; Janovics Jenő díj, Jászberényi Emese, a marosvásárhelyi hivatásos rádiózás szolgálatában kifejtett kiváló munkájáért; Kacsó András díj, Füzesi Albert, az erdélyi magyar néptáncmozgalom szolgálatáért, gyerek-, ifjúsági-, valamint faluközösségek tánccsoportjaival elért kimagasló művészi teljesítményéért; Bányai János díj, Szőcs Lajos, a Kőrispatakon létrehozott Szalmakalap Múzeum megteremtéséért; Vámszer Géza díj, Kovács Piroska, a regionális kultúrák megőrzése, a máréfalvi székelykapuk megismertetése és védelme terén kifejtett kiváló munkájáért; Kun Kocsárd díj, Pillich László, a Heltai Alapítvány képviselte új erdélyi közművelődési modell kimunkálásában szerzett érdemeiért; Kun Kocsárd díj, Lukácsy Szilamér, az erdőcsinádi Ifjúsági Ház létrehozásáért, a közép-erdélyi magyar közművelődés szolgálatáért; Nagy István díj, Szép Gyula, az erdélyi magyar zenei élet intézményesülését szolgáló munkájáért; Bánffy Miklós díj, Hajdú Géza, a nagyváradi színjátszás szolgálatában eltöltött több mint három évtizedes kiemelkedő színészi- és intézményszervezői munkásságáért; Szolnay Sándor díj, Ütő Gusztáv, a korszerű művészeti mozgalmak intézményesített ösztönzéséért; Kovács György díj, Györffy András, az erdélyi magyar színjátszás hagyományainak képviseletéért, kiváló alakítások soráért; Poór Lili díj, Méhes Katalin, színház és közönség egymásratalálása érdekében kifejtett igényes színpadi munkájáért; Monoki István díj, Györffi József, székelyudvarhelyi igazgatóként, az erdélyi magyar könyvtárkultúra szolgálatában kifejtett minőségteremtő munkásságáért; Szentgyörgyi István díj, Kalmár Lili, a szórványmagyar öntevékeny színjátszás szolgálatában eltöltött több évtizedes munkásságáért; Emlékoklevelet kap Birck Edit, az erdélyi irodalmi emlékhelyek kialakításában nyújtott tevékenységéért. Balázs Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából az EMKE és a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság díjat alapított, melyet első alkalommal Péter Károly, az Aranyosgyéresi Népfőiskola megszervezésért, a népfőiskola mozgalom szolgálatában végzett munkájáért kap. /D. T. K.: EMKE közgyűlés és díjkiosztás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2002. július 17.

Egy éve nyitották meg a világ első és mindeddig egyetlen szalmakalap-múzeumát a Hargita megyei Kőrispatakon, azóta több tucat szervezett csoport vett részt itt táborozáson, gyerekek és meglett korúak is, hogy a szalmafonás mesterségével ismerkedjenek. Legutóbb júl. 8. és 14. között a csángóvidékről nyaralt itt negyvenegy gyermek. Pusztinai, klézsei, felsőrekecsényi és diószéni gyermekek tanulták a kalap- és szalmafonás csínját-bínját. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége négy faluból összegyűjtötte a gyermekeket, s Hegyeli Attila, a szövetség elnöke vezetésével eljöttek. Esténként magyar népdalokat énekeltek, tanították a székely nótákat, dalokat. /Bakó Zoltán: Egyéves a Szalmakalap Múzeum. Csángó gyerekek nyaraltak a Hargita megyei Kőrispatakon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./

2003. február 6.

Remélhetően idén elkészül Erdőszentgyörgyön a katolikus templom. Sebestyén Péter plébános jelezte, tennivaló van még bőven. Most végezte a házszentelést, 180 családot végigjárt. Ez az egyetlen lehetőség, hogy a közösséghez tartozó családokat meglátogassa. Az egykori bözödújfalusi templomért megítélt kártérítésből épül a templom. Erdőszentgyörgyhöz tartozik Hármasfalu, Makfalva, Bözöd, Rava és Kőrispatak. /(kk): Új templom Erdőszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./

2003. augusztus 12.

Csángóföldi körútra készül vendégeivel Szőcs Lajos, a kőrispataki szalmakalap-múzeum tulajdonosa. Nyáron nagyüzemként működik a kőrispataki szalmakalap-készítő tábor, több erdélyi, illetve magyarországi csoportot látott vendégül, és ismertette velük a fonás titkait. A vállalkozó jövőre csángóföldi körutat tervez a visszatérő vendégek számára.Tavaly nyáron csángó gyerekeket táboroztattak Kőrispatakon. Örültek, hogy itt lehettek, szalmafonással és anyanyelvükkel ismerkedhettek. dén ismét meg szerették volna szervezni a táborozásukat, de kérésükre az Illyés Közalapítványtól még csak választ sem kaptak. Ezért eldöntöttük, maguk fogunk a Csángóföldre menni, és magyarországi barátaikkal megsegítik őket.A világ első és egyetlen szalmakalap-múzeuma kétéves fennállása óta egyre ismertebbé válik. /Szucher Ervin: Ahol a szalmakalap, karácsonyfadísz terem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

2002. január 4.

Tavaly három Hargita megyei, a magyar népi kulturális örökség megmentése érdekében tevékenykedő személyiség vehette át a rangos EMKE-díjat. A máréfalvi nyugalmazott tanárnő Kovács Piroska, aki nemzeti értéket jelentő székely kapuk védelmében tevékenykedik, Györfi József, székelyudvarhelyi könyvtáros, aki létrehozta a Bibliofil Alapítványt, mely anyagi hátteret jelentett a pénzhiánnyal küszködő intézmény számára és a kőrispataki Szőcs Lajos, akinek nevéhez egy szalmakalap-múzeum fűződik. Kovács Piroska megalapította a Kőlik Hagyományőrző Egyesületet. Háborús Hőseink emléke címmel emlékfüzetet állított össze. Amikor 1996-ban a máréfalvi iskola Nyírő József nevét vette fel, Kovács Piroska megírta a Máréfalvi iskola 210 éve című könyvét. 2000-ben jelent meg a Székelykapuk Máréfalván című könyve. Jelenleg végzi valamennyi, még létező székely kapu építési módját, díszítő motívumkincsének számítógépes feldolgozását, amit majd CD-n népszerűsítenek. 2001-ben Fába rótt oklevelek című ismertető füzetét adta ki Kovács Piroska. - Györfi József /sz. Rava, 1943. szept. 19./ 1979-től könyvtáros Székelyudvarhelyen, a Városi Könyvtárnál, ahol 1990-től igazgató nyugdíjazásáig. Tavaly nyáron, július 21-én avatták fel Kőrispatakon a szalmakalap-múzeumot, amely Szőcs Lajos munkásságának eredménye. /Kristó Tibor: EMKE-díjasaink. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

2002. január 7.

Tavaly nyáron nyílt meg Kőrispatakon az országban az első és egyetlen Szalmakalap-múzeum, amely Szőcs Lajos és családja tulajdonát képezi. A Szőcs család idén nyáron egy csoport csángó gyereket fogad, akiket ingyen megtanít a szalmafonás fortélyaira. Kőrispatak több mint 700 lelket számlál, többségük református vallású, de vannak unitáriusok és katolikusok is. Szőcséknél három típusú székely kapu van kiállítva, a ház egyik helyiségében az ország összes népi viselete megtalálható, a másik szobában szalmából készült dísztárgyak vannak, a hátsó szobában a szalmakalap készítés folyamatát lehet nyomon követni. Ezenkívül megtekinthető az udvaron egy öt méter átmérőjű szalmakalap. A múzeum rendszeres programja a szalmafonó és szalmakalap-készítő tábor, ahol a vendégek elsajátíthatják a szalmakalap-készítés, szalmafonás titkát. /Nagyálmos Ildikó: Csángó gyerekeket tanítanának a szalmafonásra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./

2002. június 24.

Idén hatodszorra rendezték meg a Szejke Szépteremtő Kaláka népművészeti alkotótábort, amely a Szejke, illetve a II. Hargitai Megyenapok rendezvénysorozat része. A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség az idén majd egy héten keresztül 68 gyereket tanít varrásra, szövésre, fafaragásra, bútorfestésre, gyöngyfűzésre, viseletkészítésre, csomózásra, szalmafonásra és egyébre. Jún. 20-án nyitotta meg kapuit a népművészeti alkotótábor. A táborozók meglátogatták a szentléleki tájházat, láthatták a malomfalvi kapukat, Siménfalván a vesszőfonás fortélyait leshették el, aztán a keresztúri múzeumot és a kőrispataki szalmakalap-múzeumot is megtekinthették. /(nagyálmos): Népművészeti tábor a Szejkén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 24./

2004. október 5.

1989-ig Bözödújfalu volt az anyaegyház, aztán a falut vízzel elárasztották, lakói szétszóródtak, a római katolikus plébánia Erdőszentgyörgyre költözött. A kormány a vízzel elárasztott templom "kárpótlásaképpen" nyújtott segítséget új templom építéséhez, továbbá nagyon sok magánszemély adománya is hozzájárult az építéshez. Bözödújfalunak már irodalma van. A rombolás irodalma. Helyét most az építés krónikája veszi át. 1998-tól egyházjogilag is Erdőszentgyörgy nevét viseli a plébánia. Az anyaegyházközség lélekszáma 2003-ban 444 volt, fiókegyházai Hármasfalu, Makfalva, szórványa Kőrispatak és Bözöd. Erdőszentgyörgyön tavaly 313 római katolikus hívőt tartottak nyilván. Az új templom neogótikus-rusztikus stílusú. Tervezője a marosvásárhelyi Hadnagy Judit műépítész, a templom orgonáját a Zürichben élő Sebestyén Irén adományozta. A templom harangja az őrbottyáni Gombos Miklós harangöntő mester munkáját dicséri. Október 8-án lesz az új templom szentelése. A Napbaöltöztetett Asszony a bözödújfalusi templom szobra volt. Az ember nagyságú, hársfából faragott bözödújfalusi Madonna Erdély legfontosabb ilyen emlékei közé tartozik. A XVI. század első felében készült, a csíki-medencei Mária-szobrokkal rokonságot mutató alkotást a szovátai Mihály Ferenc restaurálta azzal a céllal, hogy az Erdőszentgyörgyön felépített új templom főoltárára kerüljön. /b. d.: A Napbaöltözött Asszony új temploma. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

2006. július 24.

Kőrispatak sikerét, az elsorvadástól való megmentését a szó szoros értelmében a szalmának köszönheti, a kalapkészítésnek, melyet a Szőcs család emelt népi iparművészetté. Az már a székely észt dicséri, hogy az „alapfoglalkozáshoz” hozzárakták a biogazdálkodást, a turistaellátást, a szalmajáték és -díszítő tanfolyamokat gyermekek és ifjak részére, egy újabb vállalkozó kedvű férfiú, Adorjáni Károly pedig lótenyésztést, lovastanfolyamok szervezését vállalja. Turistaszálló, százéves parasztházban berendezett szalmakalap-múzeum, udvarán a patak köveiből összeálló gyűjtemény, sajátos lapidárium, a világ minden tájáról idelátogató lakhelyét és a távolságot feltüntető, irányjelző (mintegy ötszáz) kis tábla várja a turnusokban érkezőket. Már ötödik éve van kalapmúzeum, egyedüli az országban, a fellelhető összes kalaptípussal. A testvértelepülések egyikének segítségével megnyílt az orvosi rendelő. Istentől megáldott hely ez, méltatta dr. Pozsony Ferenc, kolozsvári egyetemi professzor, néprajzkutató, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. A térségben egyedülálló kezdeményezést méltatta a mindvégig segítséget nyújtó megyei művelődési központ munkatársa, Ferencz Angéla. Zalaapáti testvértelepülés képviselői ajándékozták az orvosi rendelő berendezését. Hoztak volna más gépeket is, de azokat nem engedték át a határon. /Bölöni Domokos: Mind egy kalap alatt vagyunk. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./

2006. augusztus 30.

Etéd egy óriási vadaskert közepén fekszik, távol a világtól. Útjai segítik elszigeteltségét. A községben 2850 körüli a nyilvántartott lakos. Etéden kb. 1100-an, Kőrispatakon mintegy 700-an, Siklódon és Küsmödön 350-350-en, Énlakán 170-en élnek. Öregedő falvak valamennyien. Tiboldi Elek polgármester a fiatalokra akarta építeni Etéd jövőjét. A falunapokra megjelent Etéd Község Lapja 16. száma, melyet Gagyi Éva tanárnő szerkeszt. Kevés gyermek születik, lassan a cigányok fogják alkotni a többséget Etéden. A községben 13 szociális gondozót fizet az önkormányzat. A Jósika Miklós Általános Iskolában Nagy Zoltán iskolaigazgató fő gondja az apadó gyermeklétszám. Magyar iskolák szűnnek meg a kiöregedő falvakban, ha a megengedett alá csökken a létszám. A község kultúrotthonait rendbe tették az elmúlt évek alatt. Szeptemberben Énlakán adják újra át rendeltetésének a felújított épületet. Megteremtik a feltételeket a vezeték nélküli távbeszélő készülékek etédi és környékbeli működtetésére. /Bajna György: Romlás ellen munkával, áldozatvállalással. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 30./

2007. március 13.

Sólyom László köztársasági elnök március 12-én négynapos magánlátogatásra érkezett Erdélybe. Marosvásárhelyre érkezett repülőgéppel, majd gépkocsival továbbutazott az egykor elárasztott Bözödújfalu és Szováta felé. Március 13-án az államfő megkoszorúzza a Segesvár és Fehéregyháza között ispánkúti emlékművet, amelyre ismeretlenek trágár feliratot mázoltak, melyet a rendőrség eltávolított. Sólyom László megérkezett látogatása első helyszínére, Bözödújfalura. A küldöttség délután továbbutazott Szovátára, ahol Sólyom László megtekintette a Teleki Oktatási Központot, találkozott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) vezető tisztségviselőivel, este pedig a megyei és városi vezetőkkel, helyi elöljárókkal vacsorázott a szovátai Danubius szálloda éttermében. A magyar államfő látogatása kapcsán a román sajtó azt írta: Sólyom László köztársasági elnök Tőkés László református püspökkel ünnepli március 15-ét. A Gardianul című lap az elmúlt időszakban több magyarellenes írást is közölt. Sólyom László erdélyi látogatásával a március 12-i román lapok zöme nem foglalkozott. A Mediafax hírügynökség ismertette Nicolae Popa konzervatív párti képviselő nyilatkozatát, aki szerint miközben a román hatóságok „passzívan szemlélik Sólyom László magánlátogatását, a magyar elnök a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőivel készül találkozni, ami a román állam integritására és szuverenitására nézve rendkívüli módon veszélyes”. Markó Béla, az RMDSZ elnöke bízik abban, hogy az egység üzenetével érkezik a magyar államfő Erdélybe, s Sólyom László találkozója Tőkés László püspökkel nem tekinthető politikai állásfoglalásnak. Markó hangsúlyozta: ma sem tekint alternatívaként Tőkés Lászlóra, szerinte továbbra is az RMDSZ-en belül kell érvényesíteni az alternatívákat. Nem politikai okból, hanem erdélyi útja miatt nem lesz jelen az államfő a március 15-i Kossuth téri zászlófelvonáson. Az államfő a rendszerváltozás óta először nem tartózkodik Magyarországon egy nemzeti ünnep délelőttjén. /Erdélyi körúton Sólyom László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Marosvásárhelyen Sólyom László fogadásán jelen volt Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök és Csegzi Sándor, Marosvásárhely polgármester-helyettese. Bözödújfalu úttalan útjára hirtelen vadonatúj kövezés került. A néhány szavas településismertetőt Tar András Erdőszentgyörgy polgármestere mondta el Sólyom Lászlónak és feleségének, akik meghatottan hallgatták a vízbe fullasztott falu történetét. „Kimondhatatlan volt a fájdalom, torokszorító a kiszolgáltatottság érzése” – mesélte fájdalmas emlékeit a köztársasági elnöknek Szombatfalvi József székelykeresztúri unitárius esperes, aki gyerekként élte meg a szörnyű tragédiát. Elmondta: minden évben, augusztus első szombatján, akik még élnek, és akik megtehetik, eljönnek a gyűjtőtó közelében felállított „panaszfalhoz”, hogy emlékezzenek. A szomszédos Kőrispatakról érkezett Szűcs Lajos, a világhírű szalmakalap-múzeum alapítója, ajándékba adott egy szalmakalapot Sólyom Lászlónak. /Bögözi Attila: Erdélyben a „civil” Sólyom László. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2007. március 21.

Annak ellenére, hogy az oktatási miniszter kimondta az összevont osztályok megszüntetését, Hargita megyében 15 iskolában a következő tanévben is fognak összevont osztályok működni. Azonban iskolák szűnnek meg, illetve vonják össze őket más iskolákkal az alacsony gyermeklétszám miatt. Hargita megyében a tanfelügyelőség munkatársai felmérték a valós helyzetet, Bondor István főtanfelügyelő konzultált a minisztériumban is, a tanfelügyelőség meghozta a döntést: a 2007–2008-as tanévben 15 iskolában fognak összevont V–VIII. osztályok működni: Orotva, Borzont, Kőrispatak, Salamás, Lóvész, Csinód, Fenyőkút, Gyimesfelsőlok (Domokos Pál Péter Általános Iskola román tagozata), Székelyandrásfalva, Kányád, Varság, Vasláb (magyar tagozat), Tölgyes (magyar tagozat), Borszék (Zimmethausen Általános Iskola – magyar tagozat), Fenyéd. Hat általános iskolában továbbra is működhetnek a külön osztályok annak ellenére, hogy egy osztályban nincs meg a működéshez szükséges tíz tanuló: Vájlapataka, Pálpataka, Csíkmindszent, Gyimesfelsőlok (Domokos Pál Péter Általános Iskola magyar tagozat), Kissolymos, Szentpál. Legkevesebb gyerekkel, öttel a szentpáli iskola hetedik osztálya fog működni. A tanfelügyelőség a következő tanévre iskolák összevonását is elhatározta: megszűnik a fiatfalvi Benedek Elek Általános Iskola, az ide tartozó 24 gyermek jövőben a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumba fog járni. Az ivói Székely János Általános Iskolát a zeteváraljai Jókai Mór Általános Iskolához csatolták. A farcádi 14 diák Felsőboldogfalvára fog járni, a hét galócási magyar gyermek pedig a szülők kérésére Salamáson fog tanulni. Ülkéről 23 általános iskolás Székelyszentkirály Szent István Általános Iskolájába fog járni, Székelypálfalváról pedig 17-en mennek a farkaslaki Tamási Áron Általános Iskolába. Végül az abásfalvi 26 általános iskolás a homoródszentmártoni Román Viktor Általános Iskola diákja lesz. Az idei iskolabusz-program keretében Hargita megye 18 járművet fog kapni, ezeket elsősorban az iskola-összevonás miatt ingázók rendelkezésére bocsátják. /Takács Éva: Iskolák szűnnek meg. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./

2007. április 4.

Kőrispataki Hírfonó címmel jelent meg Kőrispataki Falufejlesztő Egyesület kiadványa, mely egyelőre negyedévente, majd havi rendszerességgel fog megjelenni. A Kőrispataki Falufejlesztő Egyesület el szeretne készíteni egy régi fényképekből álló gyűjteményt, melyhez a lakosság segítségét is kéri. A fényképeket szkennelés után eredeti formában visszajuttatják. Tavaly július 22-23-án tartották a Kőrispataki Falunapokat. A falu honlapja: www.korispatak. rohirfono /(d): Kőrispataki újság. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

2007. április 20.

A marosszéki származású, jelenleg Magyarországon élő református lelkész-költő György Horváth László egyik versének sorait festették a bözödújfalusi római katolikus templom tornyára. Szőcs Lajos, a kőrispataki Szalmakalap Múzeum csónakkal közelítette meg a vízből kimagasló tornyot, majd a következő szöveget festette a toronyra: „És láttunk élő vízben templomot mely halott, / Ott, ahol temetést és gyászt kongatnak a vízi harangok / Ott, ahol a csúcsánál, a víz alatt kezded meg lefele mászni a fát, / Ott mondhattunk egy vízbefullasztott faluért néma imát. (…) És ott lehettünk, hol magasba még a Firtos-tető, / És kőrispataki szalmakalap a fejen a fedő…”. Szőcs Lajos néhány héttel ezelőtt szintén György Horváth László soraival és a múzeum műhelyében készült szalmakalappal köszöntötte a Bözödújfalura látogató Sólyom László magyar köztársasági elnököt és feleségét, akik meghatottan hallgatták a versrészletet. /Szucher Ervin: Mementó vagy firka? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

2007. július 24.

Kőrispatak régi neve Diósfalva volt. Mai nevét a tatárjárás pusztítása után kapta, amikor ismét benépesült. 1880 körül mintegy ezerkétszáz lakosa lehetett, ma hatszázötvenen lakják. Református, unitárius temploma, adventista imaháza és sokféle vallású népe azonban megtartja a falunapot, ha mód van rá. A „fő foglalkozásnak” tekintett földművelés és állattenyésztés, vagy pláne a tűzifaszállítás ma már nem biztosít tisztes megélhetést, viszont az egyik kismesterség, a közel 150 éves múltra visszatekintő szalmakalap-készítés hozhat valamit a konyhára. A legnagyobb vonzerőt a szalmakalap-múzeum jelenti. A falunapokon a Csíki Játékszín műsort adott, fellépett Bartha Levente székelyudvarhelyi gyökerű versmondó is /Bölöni Domokos: Kőrispataki mulatságok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./

2008. június 11.

Mintegy húszezer látogatója van évente a kőrispataki Szalmakalap Múzeumnak. A falunak folyamatosan frissített honlapja és Hírfonó címmel megjelenő helyi újságja is van. Kőrispatakon szalmafonó- és szalmakalap-készítő táborokat szerveznek, több turnusban is. Harmadik éve megtartják a falu napjait. Idén július 19–20. között zajlik majd a háromnapos rendezvénysorozat. Megünneplik a Szőcs Lajos működtette Szalmakalap Múzeum születésnapját is. /b. d. : Fel a kalapokkal! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998