udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2007. augusztus 20.

A régiók napján a sepsiszentgyörgyi rendezvények egyik fénypontjának ígérkezett a sepsiszéki falvak szekeres bevonulása a városba. Rendőri kísérettel csattogtak a patkók az aszfalton, a bodokiak vezették a sort felzászlózva, aztán a rétyiek népviseletbe bújt, szép lányokkal s nótaszóval, majd az uzoniak az asszonykórussal, s úgyszintén énekelve, a málnásiak hegedűvel kísérték őket, a gidófalviak még az uniós zászlót is magukkal hozták, a zoltániak és a kőröspatakiak bandériumot ültettek a szekérre, a sort záró árkosiak pedig zászlót lobogtattak. /Váry O. Péter: Sepsiszéki bevonulás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./

2007. december 12.

Lemondott polgármesteri tisztségéről Benedek Huszár János, Sepsiillyefalva elöljárója. A háromszéki község vezetője januártól egyéves futamidejű PHARE-projektet menedzsel, emiatt mondott le mandátumáról. Elmondta, arra vállalkozott, hogy a pályázat révén arculatot teremt a nyolc önkormányzatot magában foglaló Sepsi régiónak, és ez egész embert kíván. A székelyföldi autonómia megvalósításának egyik előfeltétele – a politikai akaraton túl –, hogy együttműködés jöjjön létre a régió közigazgatási egységei között. A Sepsiszentgyörgy, Árkos, Kőröspatak, Gidófalva, Réty, Uzon, Kökös és Illyefalva önkormányzataiból álló Sepsi régió az egyetlen Székelyföldön, amelynek projektjét elfogadta a belügyminisztérium a helyi közigazgatás modernizációjára kiírt pályázaton. Siker esetén ez egész Székelyföldre kiterjeszthető modellé válhat, vallja a volt polgármester. A projekt januárban kezdődik, ennek keretében elkészítik a régió fejlesztési stratégiáját, honlapját, filmjét, plakátokon, településtáblákon népszerűsítik, és megszervezik a kistérségi iroda működését is. /Kovács Zsolt: Lemondott az illyefalvi polgármester. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

2007. december 20.

Úgynevezett alvóvárossá, a mindössze 30 kilométerre fekvő Brassó külvárosává válhat a közeljövőben Sepsiszentgyörgy – vetette fel Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő Ügynökség igazgatója. Kelemen Tibor szerint kijelentését igazolni látszik a tapasztalat is, hiszen egyre több a Brassó megyei rendszámot viselő autó a parkolókban, félóránként pedig zsúfolva járnak a maxitaxik a két város között. Egyre több brassói vásárol vagy épít Sepsiszentgyörgyön és környékén ingatlant, vonzza őket, hogy alacsonyabbak az árak, kisvárosi a csend és a nyugalom, jó a közbiztonság. A brassóiak Sepsiszentgyörgyre költöznek, ahol a Cenk alatti városban eladott lakásuk értékének feléért vehetnek nagyobb, jobb állapotban levő ingatlant. Brassóból többnyire román lakosok költöznek át Sepsiszentgyörgyre, ez felboríthatja a régió etnikai összetételét. Ugyanakkor sok sepsiszentgyörgyi szakember Brassóban talált magának munkahelyet, növelve az ingázók táborát. Megbeszélést tartottak Sepsiszentgyörgyön minderről. Megállapították, Kovászna megyének az ipari fejlesztés helyett a környezetbarát ágazatokat kellene előnyben részesítenie. Informatikai, tanácsadói, tervezőcégeket kell a régióba telepíteni, fejleszteni a turizmust, kihasználni a természeti adottságokat és gyógyfürdőket kialakítani. Hasonló megoldási lehetőséget vázolt Demeter János a Kovászna Megyei Tanács elnöke, aki már évekkel ezelőtt figyelmeztetett erre. Demeter becslése szerint a sepsiszentgyörgyi ingatlanok mintegy 3 százalékát vásárolták fel a Brassó megyéből beköltözők. Az utóbbi években pozitív változások is történtek, idén több mint száz, külföldi tőkével működő céget jegyeztek be Sepsiszentgyörgyön. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke szerint ahhoz, hogy Sepsiszentgyörgy ne legyen Brassó külvárosa, olyan tervet kell kidolgozni, amely a várost és annak 12 kilométeres körzetét fejlesztené. A nagyszabású tervet német és osztrák tanácsadó cégek segítségével készítik el, a szükséges pénzt uniós forrásokból szerzik meg. A 80 ezer lakosú, 12 kilométeres körzet fejlesztése érdekében a Kovászna Megyei Tanács egy közhasznú társaságba tömörítené Sepsiszentgyörgyöt, Árkost, Kőröspatakot, Gidófalvát, Rétyet, Uzont, Kököst, Illyefalvát és Előpatakot. /Kovács Zsolt: Bekebelezhető kisvárosok? = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

2008. március 14.

A megyei tanács elnökének, alelnökeinek telefonszámlájáról, külföldi kiszállásaikról, a felvett napidíjakról, illetve a kőröspataki bányarehabilitációra folyósított költségvetési összegekről és a megye önrészéről kért részletes kimutatást az MPSZ sepsiszéki elnöke, Gazda Zoltán. Február 11-én iktatták kérését, és a jogszabály értelmében harminc napon belül kellett volna hivatalos választ kapnia.,,Válasz egyelőre nem érkezett, és a megyei önkormányzatnál dolgozók által kiszivárogtatott hírek szerint olyan riasztó értékek jöttek ki, hogy Demeter János tanácselnök zárolta az összeállított dokumentumokat, és megtiltotta azok kiadását” – mondta sajtótájékoztatóján Gazda. Kifejtette, ha nem kapják meg a kért információkat, élnek törvény adta jogukkal, és panaszt tesznek a prefektúrán. Az MPSZ az elmúlt négy esztendőre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát kérte. A múlt évről szóló, az intézmény honlapján is megtalálható jelentésből kiderül: a megyei tanács igen intenzív külföldi kapcsolatépítést folytatott. Az év 365 napjából 145-öt töltött határokon kívül egy kisebb vagy sokfős delegáció. Nagyon sok magyarországi út szerepel a beszámolóban, de több ízben jártak Brüsszelben, és a hivatalos küldöttségek Svédországtól Franciaországig, Olaszországtól Spanyolországig, illetve Svájcig számos európai államot beutaztak. /Farkas Réka: Elszámoltatják a megyei tanácsot (Nem érkezett válasz az MPSZ hivatalos kérésére). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

2008. március 18.

Nyilvános vitára hívta Demeter János Kovászna megyei tanácselnök Gazda Zoltánt, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének elnökét, miután Gazda számon kérte a külföldi kiszállások gyakoriságát, illetve ezek költségét. A Kovászna megyei tanácselnök szerint a vitán mindkét félnek a megyét érintő problémákról kellene kifejtenie véleményét. Az eseményt Demeter március 27-re tervezi. Gazda Zoltán a múlt héten kifejtette: panaszt emelnek a prefektúránál, mert nem érkezett válasz az MPSZ azon hivatalos kérésére, amelyben a tanács elnöke és alelnöke külföldi kiszállásainak költségéről, a telefonszámlákról, valamint a kőröspataki bányarehabilitációra folyósított összegekről érdeklődtek. Demeter elmondta: azért késett a válasz, mert a megyei tanács vezetői a magyarországi Mórahalomban tartózkodtak, ahol aláírták a szépmezői agráripari park létrehozásáról szóló megállapodást. A külföldi kiszállásokról, a telefonbeszélgetések költségeiről szóló minden információt közzétesznek a hivatal honlapján. A kőröspataki bányával kapcsolatban Demeter elmondta: az nem a megyei tanács hatáskörébe tartozik. /Farczádi Botond: Demeter vitára hívja Gazdát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

2008. október 28.

A kézdivásárhelyi tanács átküldte a prefektúrára az autonómia-népszavazásról szóló határozatot. György Ervin prefektus közölte, népszavazást joga van kezdeményezni minden helyi tanácsnak, de ha az közigazgatási határmódosításról szól, minden érintett településnek (a megyehatár másik oldalán is) véleményt kell nyilvánítania. György Ervin megismételte korábbi nyilatkozatát: ilyen népszavazás időpontját a kormánynak kell kiírnia, és egyszerre kell megtartani az összes érintett településen. A referendum után a parlamentnek is meg kell szavaznia a helyi döntést. A kőröspataki tanács is eldöntötte, hogy népszavazás kiírását kérik Kovászna és Hargita megye határainak módosításáról. /Farkas Réka: A prefektúrán a kezdeményezés (Autonómia-népszavazás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./

2008. október 31.

Sepsiszentgyörgyön nem tartanak autonómia-népszavazást, miután az önkormányzat október 30-i ülésén elutasította az erről szóló tervezetet. Antal Árpád polgármester elkötelezte magát Székelyföld autonómiája mellett, de a tervezet jogi hiányosságai miatt annak elhalasztását kérte. A prefektus felszólítására a háromszéki Kőröspatak önkormányzata visszavonta az autonómia-népszavazás megszervezéséről korábban elfogadott határozatát. Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere kijelentette: eleget tesznek a kormánybiztos felkérésének, visszavonják a határozatot, de ki fogják azt javítani, és újra előterjesztik. Csinta Samu, az MPP háromszéki ügyvezető elnöke nehezményezte, hogy a kézdivásárhelyi polgármester nem egyeztetett ebben a kérdésben, mielőtt a visszavonásról nyilatkozott volna. /Kovács Zsolt: Elutasított referendum. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./ Gazda Zoltán, a MPP Kovászna megyei alelnöke közölte, csak néhány háromszéki településen került napirendre az autonómia-referendum megszervezésére vonatkozó határozattervezet: Kézdivásárhelyen, Vargyason, Árkoson elfogadták, Dálnokon visszautasították, Nagyborosnyón elhalasztották, Baróton, Nagyajtán, Kommandón, Barátoson, Zabolán, Illyefalván ezután vitatják meg a javaslatot. A többi önkormányzat nem tűzte napirendre. /Bíró Blanka: Elutasított referendum. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

2008. november 11.

Március 15-re írja ki a népszavazást a székelyudvarhelyi önkormányzat, erről döntött a helyi tanács. A rendkívüli ülésen elsőként Izsák Balázs, a referendumot kezdeményező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke tartott beszédet. Elmondta, hogy tárgyaltak Markó Bélával és Szász Jenővel is autonómiaügyben. Ha valamennyi székelyföldi önkormányzat megszavazza a kezdeményezést, kiáll az autonómia ügye mellett, akkor az többé nem lehet pártpolitikai kérdés. György Ervin prefektus kifejtette, az elmúlt időszakban több háromszéki önkormányzat is döntött az SZNT által kezdeményezett referendum ügyében, de mindegyik hibás. Ugyanis minden önkormányzatnak joga van népszavazást kezdeményezni, de a jogszabály szerint a népszavazást a kérdésben érintett településeken egy időben kell megszervezni. Kovászna megyében eddig Kézdivásárhely, Kőröspatak, Barót, Árkos és Zabola döntött a referendum megszervezése mellett. /Bágyi Bencze Jakab, Kovács Zsolt: Referendum március 15-én. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

2008. november 14.

Csalódottan veszi tudomásul az MPP, hogy az autonómia és a népszavazás ügye Háromszéken a legkevésbé fontos a különböző tisztségben lévő vezetők számára – jelentette ki Csinta Samu, a párt megyei ügyvezető elnöke. Hargita megyében több RMDSZ-es többségű tanács elfogadta az autonómia-népszavazás kiírását, Háromszéken a néhány kezdeményezés is a prefektúra akadékoskodásába ütközött. Eredményes volt az RMDSZ két körlevele – a pénzosztásról tájékoztató Markó-levél és a másik, amelyben óvják és nem ajánlják az önkormányzatoknak a referendum kiírását – mondta Gazda Zoltán alelnök. Tájékoztatása szerint Háromszéken eddig hat önkormányzat – Kézdivásárhely, Kőröspatak, Barót, Árkos, Zabola és Nagyborosnyó – döntött a népszavazás megszervezéséről, még a kommandói, a kökösi és uzoni tanács napirendjén szerepel a kérdés. Csinta Samu bízik benne, eredményes volt a székelyföldi önkormányzati vezetők gyergyói tanácskozása Izsák Balázs SZNT-elnökkel, az ígéret szerint Csíkszeredában hamarosan napirendre kerül a népszavazás ügye. Elvárják az RMDSZ-től, ha jogi kifogásaikat megalapozottnak tartják, fogalmazzák meg konkrét javaslatukat, amellyel javítható a határozat. /Farkas Réka: Akadozó népszavazás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998