udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1997. május 12.

Az Adevarul máj. 12-i száma jelentős teret szentel az RMDSZ-t lejárató cikkeknek. Az RMDSZ-szel való együttműködés gyümölcsei; a kormány magyar egyetemmé alakítja egy árvaház épületét című cikke szerint Remus Opris, a kormány főtitkára a kabinet tagjainak tudta nélkül lopott be a múlt héten egy kormányrendeletet a reformra vonatkozó törvénycsomagba. A rendelet egy, még a Vacaroiu-kormány idején kiadott kormányrendeletet érvénytelenítené, mely a görög katolikus egyháznak utalt ki Székelyudvarhelyen telket árvaház építése céljából. A lap szerint Opris már márciusban "kevesebb mint egy héttel a marosvásárhelyi véres események évfordulója előtt" meg akarta ezt tenni. A lap azt állítja, hogy a székelyudvarhelyi városi tanács két éve küzd az árvák és az apácák ellen, hogy megszerezze az épületet, amely külföldi támogatással épült. "Szász János székely-udvarhelyi polgármester valóra válthatja választási kampányi ígéreteit, miszerint aulát csinál a kápolnából és tantermeket a gyerekek hálószobáiból" - írja az Adevarul, majd hozzáteszi, hogy a tanácsosok 100 fogyatékos inváziója ellen biztosítják be magukat, attól félve, hogy azok megbontanák az etnikai egyensúlyt. A lap úgy véli, hogy ez rontja Románia image-et, mivel a külföldiek nem tesznek különbséget a magyar tanácsosok és a hálátlan románok között, akik megakadályozzák egy árvaház működését. A lap szerint a kormány főtitkára még mindig nem indokolta meg tettét. Valeriu Stoica igazságügyminiszter állítólag kijelentette, hogy Vacaroiu rendelete betartja a törvényes kereteket. Az intézkedés ellentétes Constantinescu államfő azon kijelentésével is, melyben szorgalmazta az árvák védelmének fokozását - áll az Adevarulban, mely azt sejteti, hogy az intézkedés meghozatala az RMDSZ-nek tett olyan engedmény, mely a reformintézkedések elfogadásához nélkülözhetetlen parlamenti többség megszerzéséhez szükséges. A lap közöl egy olvasói levelet, melynek szerzője úgy véli, hogy az RMDSZ az oktatási törvény módosításával el akarja magyarosítani a román nyelvet, és Erdélyben etnikai alapú autonómiát akar megvalósítani. Az olvasó végül felteszi a kérdést, hogy a világon melyik országban fogalmaz meg egy együtt élő nemzetiség ennyi követelést, amit el is fogadnak. Egy másik cikkben, melynek címe Mindenáron kétnyelvű feliratokat ismerteti a Máramaros megyei Kővárremete község polgármesterének levelét, miszerint a községhez tartozó Kővárremete faluban az 1.150 lakosból csak 4 magyar nemzetiségű és nem 14,5%, mint ahogy azt az RMDSZ állította. A Cronica Romana ismerteti az RNEP elnökének, Valeriu Tabaranak Iasi-ban tett kijelentését, melyben az a kolozsvári polgármester múlt heti kijelentéséhez hasonlóan nyilatkozott. Valeriu Tabara elmondta, hogy Göncz Árpád részéről bocsánatkérést kéne igényelni, azért amit Erdély, múlt és jövő című könyvében írt. A lap megemlíti, hogy Gheorghe Funar rendkívüli ülésre hívta össze a Kolozs megyei tanácsot, melyen "a tanácsosok úgy döntöttek, hogy Göncz Árpád csak akkor léphet be Kolozsvárra, ha elismeri az 1918-as egyesülést, ha visszavonja említett könyvét, valamint bocsánatot kér a román néptől". A lap szerint a megyei tanács felhatalmazta Funart, hogy nyilvános gyűléseket és tiltakozó megmozdulásokat szervezzen azon szervezetekkel együtt, melyek védik a román nép érdekeit. Valeriu Tabara Iasi-ban kifejtette meggyőződését, hogy Románia nem csatlakozik az elsők között a NATO-hoz, valamint hogy második csatlakozási hullám nem fog létezni. "A NATO határának tőlünk nyugatra való megállapítása, Magyarország és Románia között, nagy gondokat fog okozni nekünk, legfőbbképpen Erdély miatt, köztudomású lévén, hogy Magyarország akárhányszor a háta mögött tudott egy nagyhatalmat rendkívül agresszív politikát folytatott" jelentette ki az RNEP elnöke. A Cronica Romana beszámolójából megtudjuk, hogy a Funar által összehívott tanácsülésre csak május 14-én kerül sor. A lap ismerteti a polgármester tervezetét, melyben feltételekhez köti a magyar államfő látogatását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 12., 86. sz./

2000. június 8.

A Nagybánya-központú Területi RMDSZ szervezet övezetében a választásokon a magyarság részvétele alacsony volt: 1996-hoz képest majdnem 3400-zal kevesebben éltek szavazati jogaikkal. Ennek ellenére jobbak az eredmények: 1996-ban 26 helyi RMDSZ-es önkormányzati képviselő jutott mandátumhoz, most 32-re nőtt e létszám. Nagybányán megmaradt az előző időszakban elért létszám, Szakállasfalván, Színérváralján, Sülelmeden úgyszintén. Felsőbányán a más pártok színeiben induló "magyar" ellenjelöltek miatt egy fővel csökkent a lakosság magyarságát megillető hely. Hasonló eset volt Kapnikbányán, Kővárremetén, Misztótfaluban. Máramarosszigeten az RMDSZ-nek öt magyar helyi tanácsosa van. A megyei tanácsba 4 RMDSZ-es tanácsos jutott be. /(Farkas E. Zoltán): Hattal többen lettünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ Nagykárolyban nagyon kevés szavazat hiányzott ahhoz, hogy az első fordulóban Bekő Tamást válasszák polgármesternek. A városban a választások eredményének a közzététele után az RMDSZ képviselői óvást nyújtottak be: Nagykároly lakosainak a száma 25 600, tehát nem lehet 23 563 a szavazásra jogosult személyek száma. Ez csak úgy lehetett, hogy egyes személyek neve mind az állandó, mind a kiegészítő listán helyet kapott. Utólag kiderítették, hogy valóban így történt: több száz nagykárolyi választópolgár neve szerepelt az állandó és a kiegészítő szavazólistán is! A választási eredmények Nagykárolyból: a 11 polgármester-jelöltre leadott szavazatokból a legtöbbet Bekő Tamás (RMDSZ) kapta: 5544, az utána következők közül jelentősebb szavazatot nyert Petcu Emil (Nemzeti Liberális Párt) 1137 és Oprea Dorel Petru (Szövetség Romániáért Párt) 914 szavazat. A városi tanácsosjelöltekre leadott szavazatokat tekintve az RMDSZ az első /5168 szavazat/, utána jön a Nemzeti Liberális Párt 1431 szavazattal. Haosnló a helyzet a megyei tanácsosjelölteket illetően: RMDSZ 5383, Nemzeti Liberális Párt 1145 voks. A valóságos pártként nem működő Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt 65 szavazatot nyert el. /Boros Ernő: Nagykároly. 28 szavazaton múlott... = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 8./

2004. szeptember 14.

Sárosmagyarberkesz fogyó magyarsága lassan kezd beolvadni a Kővárremete községközponthoz tartozás eredményeként. A faluban már csak az óvodások és az I–IV. osztályosok tanulhatnak anyanyelvükön, s azok létszáma is évről évre csökken. A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör néhány tagja, Kiss Kornél, dr. Pohl Antal és Farkas E. Zoltán rövid összeállítást mutatott be a templom és az iskola szerepe, a magyar irodalom nagy költőinek szemléletében témakörben. A rendezvényt folytatni fogják az övezet többi, magyarok által kisebb számban lakott településein is. /Farkas E. Zoltán: A sárosmagyarberkeszi magyar iskoláért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998