udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. február 16.

Az Aacheni Magyar Szent László Egyházközség plébánosa, Szigeti István kutatása szerint a Szent Korona több mint 200 évig Aachenben volt. Nagy Károly 800-ban Rómába ment, ahol III. Leó pápa megkoronázta. A koronát Nagy Károly császár maga hozta Rómába erre a célra. Károly 814-ben halt meg és a koronával együtt eltemették. III. Ottó 1000-ben Aachenbe látogatott, ahol feltárta Nagy Károly sírját, magához vette a koronát és azt még ebben az évben Rómába vitte. II. Szilveszter pápa ezt a koronát adta Asztrik kalocsai érseknek és ezzel koronázták meg Szent Istvánt. /Brassói Lapok (Brassó), febr. 16-22./

2001. június 4.

Jún. 2-án Csíksomlyón több százezer zarándok gyűlt össze a hagyományos pünkösdszombati búcsún. Az érkező zarándokokat a kegyhely őrzői, a helyi ferences szerzetesek üdvözölték. "Jogunk van ahhoz, hogy keresztény hitünket nemzeti színekben, anyanyelvünkön ünnepeljük meg" - hangsúlyozta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a hagyományos csíksomlyói búcsúra érkezett több százezernyi zarándokot köszöntő beszédében. A Szent István által alapított erdélyi főegyházmegye érseke Krisztus példájára hivatkozott, aki anyanyelvén, nem a liturgia nyelvén imádkozta a zsoltárt. Mint mondta, ha valaki vállalja a kereszténységet, akkor a kereszténység beletestesül abba a népbe, nemzetbe és kultúrába, amelybe Isten teremtette. - Ezért mi büszkén valljuk magunkat egyszerre kereszténynek és magyarnak, s anyanyelven dicsőítjük Istent, adunk hálát a boldogságos Szűzanyának. Mindezt megtehetjük, mert ez keresztény szent hitünknek is a tanítása - mondta az érsek. - A kegytemplomhoz hajnaltól érkeztek a zarándokcsoportok, a "keresztaljak", majd az ünnepi szentmise helyszínére a két Somlyó hegye közötti Nyeregbe mentek. Az egyházi személyiségeket a körmenetben a szerzetesrendek, lovagrendek képviselői követték, majd a világi méltóságok. A körmenetet a gyergyóalfalui keresztalja vezette, annak emlékére, hogy 1567-ben a Csíkszereda melletti nagyerdei ütközetben a gyergyóalfalui katolikusok vonultak először harcba a térítő szándékkal érkező protestáns fejedelem csapatai ellen. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Bíró László kalocsai segédpüspök, a központi szeminárium rektora volt. Prédikációjában kiemelte: az igaz értékek iránti szüntelen vágy hozta a csíksomlyói kegyhelyre, a nyugati kereszténység legkeletibb búcsújáró helyére a zarándokokat. - Keressük a gyökereket, félünk, hogy asszimilálódik nyelvünk, felszívódik kultúránk, és kihűl a hitünk - mondta. Illyés Gyulát idézve hangsúlyozta: a szél kihívására a fa gyökereivel válaszol, a kegyhely pedig e gyökerekhez visz vissza. A jégeső, majd a hullámokban ismétlődő zivatar dacára a több százezernyi zarándok áhítattal követte végig az ünnepi szentmisét. A zarándokok között volt Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, az MDF elnöke, Semlyén Zsolt vallásügyi államtitkár, Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete, Habsburg Ottó családja kíséretében, valamint az erdélyi magyar közélet számos szereplője. Zarándokcsoportok érkeztek a Székelyföld minden részéről, de sokan voltak Erdély más vidékeiről, Magyarországról, az utódállamokból, Nyugat-Európából és a tengeren túlról. Délután a csángók számára csángómisét tartottak a somlyói plébániatemplomban, este pedig passiójátékot mutatott be a Csíksomlyói Passiójátékok Testülete. /Több százezer zarándok Csíksomlyón. Jégesőben is keresztények és magyarok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ "Öröm látni azt, hogy e széttöredezett világban ennyien vállalkoztak arra, hogy a zarándokok fárasztó útján eljöjjenek a csíksomlyói segítő Szűz Máriához" - kezdte prédikációját Bíró László kalocsai-kecskeméti segédpüspök. "Mi vonzott minket ide? Keressük a forrást, keressük a gyökereket, keressük az igaz értékeket" - folytatta. A másság ténye önmagában még nem pozitívum: "Az anyagyilkos, a nemzetpusztító másságát is tisztelnem kell, csak azért mert más? - kérdezte. - "Érdemes elgondolkodnunk a kortárs elmélkedő szavain, aki azt mondja: a XVI. század hitt az Istenben, a XVII., XVIII. század hitt az Istenben és az emberben, a XIX. század hitt az emberben. A XX. század nem hitt sem Istenben, sem emberben. A XXI. század vagy nem hisz és elpusztul, vagy újra hisz Istenben, és akkor remélhet jövőt" - szólt a prédikáció legemlékezetesebb gondolata. /Rédai Attila: "...A fák gyökerükkel válaszolnak" = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

2001. augusztus 15.

Kalocsa és Székelykeresztúr város önkormányzata a múlt évben írta alá a testvérvárosi szerződést, azóta főleg a sportegyesületek szerveztek kölcsönös találkozókat. Nemrégiben a kalocsai kisiskolások jöttek székelyföldi turnéra: három csoportban összesen 215 gyermek ismerkedhetett meg Székelykeresztúr városával, Székelyföld és Fogaras természeti szépségeivel. /Fülöp Lajos: Kalocsai kisiskolások a Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./

2001. október 1.

Szamosújváron szept. 27-30-a között rendezték meg III. Nemzetközi Gyermeknéptánc Fesztivált, melyen négy magyarországi és nyolc hazai együttes vett /több mint 250 gyermek/ vett részt. A házigazda Téka Alapítvány vendégei nyíregyházi, makói, maroslelei, balánbányai, kolozsvári és bánffyhunyadi csoportok voltak. A közönség gyermekjátékokat, magyarlapádi, ringóci, széki, moldvai, felcsíki, dunántúli, szatmári, kalocsai, felvidéki, délalföldi, rábaközi, kalotaszegi és mezőségi táncokat látott. /T. Bense Erika: Óvodástól iskolásig. Gyereknéptánc-fesztivál Szamosújváron. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2002. október 15.

Bocskay Vince Kolozsváron, Képzőművészeti Főiskolán a szobrász-szakon végzett. 1974-ben haza, Szovátára kérte a rajztanári kinevezést. 1977-ben nyílt meg az első kiállítása Székelyudvarhelyen, majd egy évvel később Marosvásárhelyen. 1990-ben elkészítette első köztéri szobrát, amelyet anyagi okokból csak 1996-ban avattak fel a zágoni Mikes-kúria udvarán. 1992-ben Petőfi-mellszobrot készített. Marosvásárhelyen felavatták Bernády György szobrát. Ez volt Bocskay Vince első egész alakos köztéri szobra. 1996-ban Szovátán a világháborúk áldozatainak, Székelyudvarhelyen pedig a volt politikai foglyoknak állított emlékmű is az ő munkája. 1998-ban két egész alakos bronzszobrot készített: Gyulára báró altorjai Apor Vilmos vértanú püspöknek, valamint Sepsiszentgyörgyre gróf Mikó Imrének. 1999-ben megmintázta Patachich Ádám kalocsai érsek egész alakos szobrát, amelyet 2000 augusztusában avattak fel másik hat kalocsai érsek szobrának társaságában. 2000 őszén Gergely Istvánnal és Dóczi Andrással hármasban Nagyváradon az olaszi református templom kertjében millenniumi oszlopot állítottak, Tőkés László püspök felkérésére. 2001 augusztusában Felsőcsernátonban Bod Péter mellszobrát helyezte el a templomkertben, decemberben pedig Székelykeresztúron avatták az államalapítási emlékművet. Jelenleg Kézdivásárhelyre készít egy hősi emlékművet. A legújabb, hogy megnyerte a Márton Áron püspököt ábrázoló szoborpályázatot. Az egész alakos szobrot a kolozsvári Szent Mihály-templom északnyugati oldalán fogják elhelyezni. Az 52 éves Bocskay Vince eddigi pályáját töretlennek látja. /Lakatos István: A kisplasztikáktól a köztéri szobrokig. Beszélgetés Bocskay Vince szobrászművésszel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./

2003. május 21.

A Marosvásárhelyen élő Hunyadi László nemcsak a legismertebb, de a 89-es rendszerváltás óta legfoglalkoztatottabb erdélyi szobrászok egyike. A hetvenedik életévében járó művész elmesélte, hogy 1989 előtt tíz esztendőben egyetlen szobrot sem készített, ezért örült a megnyíló lehetőségnek. Így született a segesvári Apor Vilmos-, a székelyudvarhelyi Márton Áron- és Orbán Balázs-, valamint a vásárhelyi Petőfi-szobor. De elkészült a keszthelyi háborús emlékművel, a kalocsai sétálóutcát díszítő, Asztrik bíborost ábrázoló, valamint a hajdúhadházi köztéri szobraival is. Hunyadi László a hetvenes évek végén közel két esztendőt az agyagfalvi 48-as emlékművön dolgozott. Kulcsár Béla korai halála után a munkát Kiss Leventével közösen fejezték be.. Mire elkészültek, a művészeti líceumot beolvasztották a pedagógiai szaklíceumba, ő pedig úgy döntött, oda már nem követi kollégáit. Ezért a nyolcvanas éveket szabadúszóként élte át. Ekkor fordult az iparművészet és az ötvösség felé. Hunyadi László már szülőfalujában, Dombón kezdte formálni az agyagot. Hunyadi hangsúlyozta, hogy a fiatal szobrászok alig szerzik meg a mindennapi betevőre valót. Félő, hogy felszámolják az utánpótlást. Ezen sürgősen változtatni kellene. /Sz. L.: A boldog kivétel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./

2003. augusztus 19.

Hangulatos volt aug. 15-én a táborzárás Nagyzerinden. Az egyhetes festőtábor sikeres volt. A helybeli lányok és asszonyok hagyományőrző tánccsoportjának, az Ibolyának két számát, a sárközi Karikázót és a Kalocsa vidéki Szakácsasszonyok táncát vastaps köszöntötte. A nagyzerindi képtár hagyományait elevenítették fel, megemlítve, hogy a mostani tábor alkotói Alaszu Pál szellemi örökösei. Siska-Szabó Hajnalka, a falu szülötte, a tábor lelke nem véletlenül hangsúlyozta a helybeli önzetlen közreműködők nagy számát. /Kiss Károly: Alaszu Pál szellemi örökösei. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./

2005. augusztus 31.

Kevesen gyűltek össze augusztus 30-án azon a jótékonysági koncerten, amelyet a székelyudvarhelyi árvízkárosultak megsegítésére szerveztek Aradon, a Jelen Házban. A házigazda, Borbély Zsolt Attila meghívására megérkezett a kalocsai Vesztergán Miklós, aki az ősi népi hangszeren, a tárogatón játszott. /(nagyálmos): Újra szólt a tárogató. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

2005. szeptember 26.

Szeptember 24-én Gellért püspök, a csanádi egyházmegye első püspöke ünnepén az időközben szétdarabolódott csanádi egyházmegye területéről hívek sokasága érkezett Temesvárra, valamint az ősi püspöki székhelyre, Csanádra, hogy az alapítás 975. évfordulóján együtt s tisztelegjen Szent Gellért emléke előtt. Roos Márton temesvári megyés püspök meghívására jelen volt a dr. Jean-Claude Périsset érsek, pápai nuncius, dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, dr. Nicolae Corneanu, Bánság ortodox érseke, dr. Gyulay Endre szeged-csanádi, Petru Gherghel iasi-i és Schönberger Jenő szatmárnémeti megyés püspök is. A jubileumi rendezvénysorozat szeptember 23-án a temesvári Gerhardinum Katolikus Líceumban Szent Gellért-emlékműsorral kezdődött, a délután folyamán a Székesegyházban ünnepélyes vesperással folytatódott, ezt követően Händel: Tűzijátékzene című művének temesvári szabadtéri bemutatóját tartották a Dóm téren. Az emlékezést szeptember 24-én főpásztori szentmise zárta a nagycsanádi templomban. Dr. Jean-Claude Périsset pápai nuncius német és román nyelven elhangzott szentbeszédében megemlékezett Pacha Ágoston püspökről és dr. Boros Béla címzetes érsekről, akik vállalták a megpróbáltatásokat, a meghurcoltatást hitükért. /Sipos Enikő: 975 esztendő Szent Gellért püspök örökében. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./

2005. december 6.

Mádl Ferenc volt magyar államfő és felesége, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és a nagyobbik ellenzéki párt parlamenti képviselője részt vett az egy évvel ezelőtti népszavazás évfordulója alkalmából a keresztény nemzeti felelősségért tartott könyörgésen Budapesten, a Németajkú Református Egyházközösség belvárosi templomában december 5-én. Bölcskei Gusztáv református püspök beszédében arról elmélkedett, hogy egy évvel ezelőtt talán azért történt mindez így, hogy ,,gyakoroljuk sok-sok keresztény embertársunkkal a folytonosság művészetét, hogy meghirdessük, hogy a mi számunkra nem egyszerűen egyszeri fellángolás volt”. Hangsúlyozta, hogy azóta is feladat a segítségnyújtás és felelősségvállalás gyakorlatát folytatni, legyen szó az árvízről a Temesközben, a Székelyföldön, vagy arról, hogy erdélyi diákok tanulmányait kell támogatni. Bábel Balázs kalocsai katolikus érsek azt hangsúlyozta, hogy ez a nap nemcsak a bűnbánat napja, hanem a vigasztalódásé és a könyörgésé is. Az istentiszteleten Szovátáról érkezett gyerekek kórusa énekelt. /A keresztény nemzeti felelősségért könyörögtek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

2006. október 7.

A közeljövőben Kolozsvár városa új térplasztikával gyarapszik, Márton Áron püspök szobrával. A monumentális alkotást a Szent Mihály-templom főbejárata melletti templomkertben helyezik majd el. Márton Áron szobra Bocskay Vince szobrászművész alkotása. Elmondta, hogy a szobor elkészítésére a római katolikus plébánia 2001-ben írt ki pályázatot. A bemutatott makett után az első díjat neki ítélték. 2002-ben fogott a szoborhoz, dolgozott az agyagmintán. Nem sokkal befejezése előtt a szobor váza megroppant és eldőlt, újra kellett kezdenie az egészet. Kilenc hónapot dolgozott rajta, hogy újból elkészüljön. Karcagon öntette, mert jó minőségű a munkájuk. Eddig négy szobrát öntötték Karcagon: Mikó Imre szobrát, amelyet Sepsiszentgyörgyön állítottak fel, Apor Vilmos szobrát, amely Gyulán van, Patasics Ádám kalocsai érsek szobrát, amit Kalocsán helyeztek el, és most a Márton Áron szobrát. Csíkszeredában készítik a talapzatot Márton Áron szobrához, andezitből, amit tükörsimára csiszolnak. Bocskay Vince jelenleg egy 1956-os emlékművön dolgozik. A Kolozsvár Társaság elnökeként Kántor Lajos hirdette meg egy 1956-os emlékmű pályázatát, amit Kolozsváron, a sétatéren szeretnének felállítani. A zsűri három díjat ítélt meg, az első díjat Szakáts Béla szobrászművész, a második díjat ő kapta. Az első díjas szobrot helyezik el a kolozsvári Sétatéren, de a kerek évforduló tiszteletére úgy döntöttek, hogy a második és harmadik díjas szobrot felajánlják annak, aki még szeretne 1956-os emlékművet felállítani. Amikor ez kiderült, akkor az Erdélyi Református Püspökség részéről jelezték, hogy szeretnék ezt a szobrot felállítani a Protestáns Teológia belső udvarán. /Takács Gábor: Márton Áron – a Szent Mihály-templom fenyőfáinak árnyékában. Látogatás Bocskay Vince szobrászművész szovátai műtermében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

2007. január 20.

Kiss Pál /Marosvásárhely, 1911. júl. 27. – Budapest, 2001/ egyetemi tanulmányait Kolozsváron a történelem- és földrajztanári szakon 1932-ben summa cum laude eredménnyel végezte. Tanári működését a marosvásárhelyi kollégiumban kezdte el. Minden órán a tananyaghoz kapcsolódó képzőművészeti ismeretekkel bővítette magyarázatait. 1943-ban jelent meg a Marosvásárhely és a Közművelődési ház képtárának magyar értékei című két kisméretű kötete, ugyanebben az évben Marosvásárhely története című könyve. Az 1944. évi államváltozáskor köteteit elkobozták s tanári működését Budapesten folytathatta. Budapesten a Lónyai utcai gimnáziumban, majd 1951–1976 között a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban a történelmet és a művészetek történelmét oktatta. 1946-ban summa cum laude eredménnyel szerezte meg a művészettörténész doktori címet. 1946-tól kezdve művészettörténeti írásait M (Marosvásárhely) előnévvel jegyezte. Művészettörténeti előadásokat tartott a József Attila Szabadegyetemen Budapesten és vidéken (Szeged, Sopron, Győr, Kalocsa, Baja, Miskolc stb.). A Magyar Rádió Szabadegyeteme műsora keretében éveken át előadásokat tartott az erdélyi székely művészekről. Ismeretterjesztő előadásainak és nyomtatásban megjelent írásainak anyagát nagyrészt – az erdélyi képzőművészek életéről, alkotásairól – könyvtárak, múzeumok és magángyűjtemények felkutatása révén gyűjtötte össze. Számos ismertető cikket tett közzé Marosvásárhely műemlékeiről, valamint az erdélyi magyar festőkről és kiállításaikról. (Dósa Géza, Boér Márton, Szabó János, Vida Árpád, Bikfalvi Koréh Zsigmond, Nagy István, Nagy Imre, Gy. Szabó Béla, Berde Amál, Gámentzi Zoltán, Karácsony János, Ferencz Júlia). A Művészettörténeti Értesítőben jelentek meg ismertető írásai. Az 1990-ben megjelent, az Erdélyi magyar művészek a XVIII–XX. században című nagy kötetében foglalta össze az alig ismert, vagy méltatlanul elfelejtett magyar festők és szobrászok életrajzi adatait és művészeti alkotásait. Társszerzőként írt a Művészeti Lexikon I–IV. köteteiben is. M. Kiss Pál 2001-ben Budapesten halt meg, a marosvásárhelyi református temetőben alussza örök álmát. /Keresztes Gyula: Dr. M. Kiss Pál tanár, művészettörténész. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

2007. március 1.

Sepsiszentgyörgy vendége volt Tőkés László püspök, aki független jelöltként indul a májusi európai parlamenti választásokon. Az elmúlt tizenhét év történetében először fordul elő, hogy egy voksoláson nem az RMDSZ a magyarság egyedüli képviselője. Amióta a püspök bejelentette, hogy függetlenként indul az európai parlamenti választásokon, igen éles támadásba lendültek az RMDSZ vezetői, rengeteg vádat megfogalmaztak, s köztük az egyik legsúlyosabb az egységbontás. Tőkés László ajánlotta, hogy kompromisszumra nyújtana lehetőséget, ha Sógor Csaba szenátor felkerülne e lista második, bejutó helyére, de erre sem jött válasz. Megszólalt Sólyom László köztársasági elnök, aki közvetve ugyanezt javasolta, megszólalt az Erdélyi Református Egyházkerület, nyílt levelet intézett az SZKT-hoz Csoóri Sándor aláírótársaival, Mádl Ferenccel, Vizi E. Szilveszterrel, Bábel Balázs kalocsai érsekkel, és alulról is az az elvárás érkezett. Ezt a történelmi pillanatot szalasztotta el az RMDSZ. Elhangzott a javaslat Szilágyi Zsolt és Toró Tibor részéről, hogy Markó Béla és Tőkés László legyenek listavezetők. Tőkés László nem lát garanciát arra, hogy az RMDSZ jelöltjei megfelelő módon képviselik majd az autonómiát, ráadásul Székelyföld nincs igazán bejutó helyeken reprezentálva. A másik sokszor hangoztatott vád, hogy Tőkés László a múltat jelenti. Ez sértő állítás, másfelől az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering is kiállt a püspök mellett, akkor őt is ki lehet rostálni az EP-ből. /Farkas Réka: Létfontosságú az autonómia. Interjú Tőkés Lászlóval. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

2007. június 23.

Prohászka Ottokár édesapja, Prohászka Domokos Morvaországból származott; édesanyja, Filberger Anna Mária nyitrai születésű. Prohászka Ottokár Nyitrán született, a nyitrai piarista, majd a kalocsai jezsuita gimnáziumban tanult, 1873 őszén felvették az esztergomi kisszemináriumba; teológiai tanulmányait Rómában végezte. Hazatérte után számos papi tisztséget töltött be, teológiai tanár, 1905-től haláláig, 1927-ig székesfehérvári püspök. A Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja, 1926-ban a Kisfaludy Társaság tagjai közé lépett. A Katolikus Néppárt egyik alapítója, a magyar keresztény-szocialista mozgalom vezéregyénisége, a Magyar Sion társszerkesztője, az Esztergom politikai lap munkatársa, 1920–1922 között parlamenti képviselő. Prohászka Ottokár pálya- és harcostársa Giesswein Sándor (1856–1923) prelátus. Majláth Gusztáv és Prohászka Ottokár püspökök Kanter Károly hitoktatóval 1908-ban létrehozták a Regnum Marianum Egyesületet. A regnumos atyák a szegényekkel, a fiatalokkal, a pasztoráció által el nem ért rétegekkel foglalkoztak, de vezettek cserkészcsapatokat és Mária-kongregációkat is. XIII. Leó 1891. május 15-én bocsátotta ki a “Rerum novarum…” kezdetű enciklikáját. Ennek szellemiségét a távolabb látó Prohászka Ottokár és Giesswein Sándor karolta fel leghamarabb. Így lett Prohászka Ottokár a XX. század magyar katolicizmusának egyik legnagyobb alakja. Sok vitát kiváltó munkájával szintézist alkotott a tradicionális kereszténység és kora kultúrája között. Központi szerepe volt a hazai katolicizmus megújhodásában, a keresztény-szocializmus, a patronázsmunka elindításában, a politikai katolicizmus szervezésében. Az első világháború legkorábbi és legkitartóbb ellenzői közé tartozott. Prohászka Ottokár életművét, utóéletét értékelő szakírók úgy tekintik őt, mint aki Pázmány Péter után a legnagyobb hatást gyakorolta a magyar lelkiségre. Sírfelirata: Magyarország apostola és tanítómestere. /Réhon József: Halálának 80. évfordulójára emlékezünk. Magyarország apostola és tanítómestere. Prohászka Ottokár (1858–1927). = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./

2008. október 4.

Bocskay Vince szobrászművészről írta pályatársa, Márton Árpád: „Évtizedeken át szellemi nagyjainkat egy rendszer megtagadta, tiltotta, elhallgatta. Most az idő, a korigény újra kiszólította a feledésből, és Bocskay Vince által kiléptek a terekre méltóságukban és a forma hiteles tisztaságában. ” Alkotóművészetét mérlegelve felezővonalat húzható a pálya közepén. Művészi ténykedése első felét a kisplasztikák uralják, a másodikat az emlékszobrászat, a térszobrok dominálják – írta az 1949. december 16-án Szovátán született, jelenleg is ott élő művészről monográfusa, Nagy Miklós Kund. /Nagy Miklós Kund: Bocskay Vince. Műterem sorozat. Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2008/ Bocskay Vince Kolozsváron az akadémián szerzett oklevelet 1974-ben, majd hazatért szülővárosába. Rajztanárkodott, pedagógiai tevékenysége hasznosan egészíti ki szobrászatát. Szülővárosában ma már művésztelep működik; Kusztos Endre, Bocskay Vince, Kuti Dénes, Sánta Csaba, Siklódi Zsolt, Kuti Botond és t más alkotó együttműködése révén példásan valósult meg a különböző nemzedékek kézfogása. 1990 után közel húsz monumentális munkát fejezett be, volt év, amikor kettőt is avattak. Szovátán Nicolae Balcescu (1991) és Petőfi Sándor (1992) mellszobrát és a két világháború hősei emlékművét készítette el, a Petőfi-mellszobor párját a testvérvárosban, Százhalombattán is felállították. Első egész alakos munkája dr. Bernády György bronzszobra Marosvásárhelyen (1994). További köztéri alkotásai (2006-ig): a háborús hősök emlékműve Szovátán (1996), a politikai foglyok emlékműve Székelyudvarhelyen (1996), Mikes Kelemen mellszobra Zágonban (1997), Apor Vilmos püspök egész alakos szobra Gyulán (1998), gróf Mikó Imre egész alakos szobra Sepsiszentgyörgyön (1998), millenniumi emlékoszlop Nagyváradon (2000, közösen Gergely Istvánnal és Dóczy Andrással), Patachich Ádám érsek egész alakos szobra Kalocsán (2000), Bod Péter mellszobra Felsőcsernátonban (2001), az 1848-as forradalom és szabadságharc és a két világháború hőseinek emlékműve Kézdivásárhelyen (2002), a Don-kanyarban elpusztult hősök emlékműve Marosvásárhelyen (2005), Márton Áron püspök egész alakos szobra (Budapesten várja, hogy elhozzák és felavatása után a kolozsvári Szent Mihály-templom főbejáratánál fogadja a betérőket), az 1956-os elítéltek emlékműve a kolozsvári Református Teológián (2006). /B. D. : Bocskay Vince emberarcú szobrászata. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./

2008. november 15.

A csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó Műterem kismonográfia-sorozatának újabb köteteinek szerzői Márton Árpád illetve Nagy Miklós Kund, akik Major Gizella valamint Bocskay Vince eddigi pályáját mutatták be. A marosvásárhelyi Bernády Házban a két kiadványt ismertették, egyúttal a két művész közös kiállítása is megnyílt. A festőnő mintegy negyedszáz pasztellképe és linómetszete, Bocskay Vince szobrásznak pedig néhány terrakotta kisplasztikája és monumentális köztéri szobrairól készült fotói nyújtottak bepillantást a két művész világába. Bocskay Vince alkotása, Márton Áron püspök hatalmas bronzszobra évek óta elkészült, de a hatósági packázások miatt még mindig nem avathatták fel Kolozsváron a Szent Mihály-templom elé szánt helyén. Az 1989-es fordulat után a szobrászokra újabb feladatok vártak, pótolni kellett a magyar emlékszobrászat komoly hiányait, következtek tehát a megrendelések, a pályázatok, és a Szovátán élő művész, Bocskay Vince válaszolt a kihívásokra. Petőfi, Balcescu, Márton Áron szobormása, Bernády György Marosvásárhelyen, Mikes Kelemen Zágonban, Mikó Imre Sepsiszentgyörgyön, Bod Péter Felsőcsernátonban, Patachich Ádám Kalocsán, Apor Vilmos Gyulán, 1848 és a két világháború emlékműve Kézdivásárhelyen, a Millenniumi oszlop Székelykeresztúron, a Don-kanyar hőseinek emlékműve Marosvásárhelyen és más kiváló monumentális alkotások bizonyítják tehetségét. Legújabb művét, Szent László bronzszobrát Csíkszépvízen avathatják, remélhetőleg a nem távoli jövőben. /(nk): Műteremtől Műteremig. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

2008. december 12.

Az 1980 óta működő Bethlen Gábor Alapítvány célja, hogy anyagi, szellemi támogatásával, díjaival úttörő szerepet vállaljon a nemzeti összetartozás szolgálatában, a közép- európai szellemi együttműködésben és a határon túl élő magyarság magyarországi megismertetésében. A szervezet alapítója Illyés Gyula, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és Csoóri Sándor. A Bethlen Gábor Alapítvány szeretné elérni, hogy az EU keretében a magyarság ne csak a bajban, a vészben, hanem az értékőrző küzdelemben, a nemzet jó ügyeinek szolgálatában is legyen szolidáris nemzettársaival. A kuratórium idei ünnepségén tizenegy díjazott kapott Bethlen Gábor- és Tamási Áron-díjat, valamint Márton Áron- és Teleki Pál-emlékérmet. A díjátadó ünnepséget a 2004. december 5-i, a kettős állampolgárságról szóló – eredménytelen – népszavazás évfordulóján tartották meg. Bethlen Gábor-díjban részesült Erdélyi Géza szlovákiai református püspök és Rózsás János író. Erdélyi Géza egyházi munkásságát és helytállását Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke méltatta. A második világháború után a kilencéves szovjet hadifogságot túlélő, az idén elhunyt Alekszandr Szolzsenyicin orosz író rabtársa, Rózsás János életútját Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke ismertette. A Márton Áron-emlékérem (Szervátiusz Tibor alkotása) kitüntetettjei dr. Bábel Balázs kalocsai érsek, laudációját Lezsák Sándor országgyűlési képviselő tartotta; Kiss József, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum ny. természetrajztanára, munkásságát az alapítvány kurátora, dr. Németh Ágnes vegyész, Németh László író leánya méltatta, és Szente Imre Svédországban élő költő, műfordító, laudálta Gyurácz Ferenc, a Magyar Nyugat Könyvkiadó vezetője. Tamási Áron-díjat kapott dr. Sipos Lajos irodalomtörténész, laudációját dr. Márkus Béla irodalomtörténész, egyetemi tanár mondta el. Teleki Pál-érdemérem kitüntetést kaptak: Makovecz Imre építész, dr. Papp Lajos szívgyó-gyász, Illyés Mária művészettörténész, alapító-kurátor és dr. Vekerdi László tudománytörténész, alapító-kurátor. Az ünnepségen közreműködött Écsi Gyöngyi felvidéki ref. lelkész, népdalénekes Hetényből. A díjazottak között Kiss József tanár az egyetlen erdélyi. Pedagógusi munkásságának koronája ez a díj, melyet személyesen vehetett át Budapesten. Kiss József tanár életfilozófiájában azt vallja, amit Márton Áron 1946. október 27-én, Kolozsvárott elhangzott prédikációjában tisztán és világosan megfogalmazott: „Csakis az erkölcsileg érett, lelkiismeretes és a felelősségük tudatában levő emberek tudják a köz javát őszintén és önzetlenül szolgálni, és csak az ilyen emberekből álló társadalom tudja az ember méltóságát és elidegeníthetetlen jogait tiszteletben tartani. A közösség ügye tehát a demokráciában a társadalom minden tagjának személyes ügye…” /Bölöni Domokos: Márton Áron-emlékérmes Kiss József ny. tanár. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

2009. február 12.

Erdélyiek és magyarországiak nyílt levelet intéztek az erdélyi magyar politikusokhoz. Napjainkban Erdélyben a magyarság újabb térvesztése zajlik, olvasható a levélben. „A demokratikus erdélyi magyar nemzeti összefogás viszont erőt és hitet adhat az erdélyi magyarságnak, növelheti szavazóerejét”, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) választási szövetségének az európai parlamenti választásokon semminemű jogi vagy politikai akadálya nincs. Az aláírók kérik az RMDSZ-t és az MPP-t, lépjenek koalícióra, hozzák létre választási szövetséget, és ezáltal teremtsék meg a romániai magyarság részéről megnyilvánuló legszélesebb politikai támogatás jogi keretét. Kezdeményező aláírók: Böjte Csaba atya, Dr. Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti érsek, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Gergely István, nyugalmazott csíksomlyói plébános, Boros Károly, felcsíki főesperes, Hegy Sándor, református lelkipásztor, Csoóri Sándor, író, Szűrös Mátyás, volt köztársasági elnök, Vízi E. Szilveszter, akadémikus, Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke, Haáz Sándor, zenetanár, Komoróczy György, nyelvművelő, közíró, Vetró András, szobrászművész, Erős Zsolt, Magyarország vezető expedíciós hegymászója. /Nyílt levél az erdélyi magyar politikusoknak – közölte: Szabadság (Kolozsvár), febr. 12., Népújság (Marosvásárhely), febr. 12., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12., részletesen ismertette, idézett belőle: Krónika (Kolozsvár), febr. 12., egy mondatban említette a lista létezését: Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

2009. március 9.

Böcskei László temesvári vikáriust, pápai prelátust a nagyváradi bazilikában március 7-én szentelték a nagyváradi egyházmegye eddigi legfiatalabb püspökévé. Böcskei Lászlót XVI. Benedek pápa 2008. december 23-án nevezte ki Tempfli József utódjának az egyházmegye élére. A püspökszentelést Roos Márton temesvári megyéspüspök, az új püspök eddigi főpásztora, valamint két társszentelő, Ioan Robu bukaresti érsek és Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek végezték. Tempfli József búcsúbeszédében megköszönte „a sok sok jóságot és szeretetet”, mellyel 19 éves püspöki szolgálata során találkozott. Határokon innen és túlról érkeztek hívek a szentelésre. Köszöntő beszédet mondott Ioan Robu érsek, a Román Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Sofronie Drincec nagyváradi ortodox püspök, az Erdélyi Magyar Püspöki Konferencia nevében pedig Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. A szentelési ceremónia négy nyelven zajlott: magyarul, románul, németül és latinul. /Totka László: Történelmi fiatalítás történelmi egyházaknál. Böcskei átvette a pásztorbotot. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

2009. június 1.

Több százezer ember gyűlt össze a Csíkszereda melletti két Somlyó-hegy oldalán és a köztük lévő „nyeregben”, hogy részt vegyen a hagyományos pünkösdszombati csíksomlyói zarándoklaton. A magyarság képviselői a tengerentúlról, a Kárpát-medencéből, magyarországi városokból, Erdély településeiről, Európa más részeiből jöttek el Csíksomlyóra. A moldvai csángók is nagy számban voltak jelen, tiszteletükre az idén is rendeztek külön csángó misét. Mint minden esztendőben, ezúttal is mindenki zarándokként volt jelen, a politikusok is ebben a minőségükben, nem pedig pártjuk, szervezetük képviseletében érkeztek. A mostani búcsú egybeesik a gyulafehérvári püspökség alapításának ezredik, illetve a ferences rend fennállásának 800. évfordulójával. Az összegyűlteket a ferences rendtartomány főnök-helyettese köszöntötte, majd Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szólt a tömeghez. A csíksomlyói rendezvény meghívottja, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek volt az ünnepi szentmise szónoka. Beszédében azt hangoztatta, hogy a világ és benne a magyarság válságban van, a magyarországi élet bajai kivetülnek a világ összes magyarjára, akik azonban minden megosztó szándék ellenére egyetlen nemzetet alkotnak. Úgy fogalmazott, hogy most sokan csak a gazdasági válságot érzik, akik viszont mélyebbre tekintenek, azok az erkölcsi válságot is látják. Felhívta a figyelmet az értékválságra is, a szerinte mindent meghatározó pénzimádatra. Ennek az értékválságnak az eredményeként az érsek szerint az emberiség „őssejtjét”, a családot is rombolják. Szót emelt a kisemmizettekért, az „adósság jármát” viselő tömegekért, milliókat érintő növekvő munkanélküliséget, kilátástalanságot, depressziós lelkületet említve. A szociálisan rászorulókról gondoskodni kell – hangsúlyozta az érsek, s úgy fogalmazott, hogy az irgalmasság cselekedete tette kereszténnyé Európát. Ha erre törekszünk, a nemzet megmarad, újjászülethet – mondta Bábel Balázs. A szertartás ideje alatt folyamatosan szemerkélt az eső, amely később záporrá erősödött, de ez nem zavarta meg az eseményt. Közleményben tiltakozott az Erdélyi Unitárius Egyház a csíksomlyói búcsú történetéről megjelenő valótlanságok ellen. „Széles körben terjesztik napjainkban is azt a tévhitet, miszerint a csíksomlyói búcsú a János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakos hittérítésével szembeni ellenállásra emlékeztet” – áll a közleményben. Mindez lehetetlen, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg. Az akkori erdélyi fejedelem, János Zsigmond engedélyezte a hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadtatásával a korabeli Európában példátlan módon hozzájárult a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez. A magyar zarándokok nosztalgiavonattal utaztak a gyimesbükki szentmisére: egy év után most újból, immár másodszor tette meg a Budapest–Gyimesbükk útvonalat a magyar címeres mozdony által vontatott Székely gyors. E nosztalgiavonat több mint nyolcszáz utasa – akik az előző napon részt vettek a csíksomlyói zarándoklaton – másnap jelen volt a felújított Kontumáci-kápolnánál tartott ünnepi szentmisén. A történelmi Erdély legkeletibb településén, Gyimesbükkön lévő vasútállomáson a falu lakossága és elöljárói fogadták a zarándokokat. Tavaly már volt itt hasonló találkozó. /Több százezer ember a csíksomlyói búcsún. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./ A hideg, esős idő ellenére, talán minden eddiginél több zarándok gyűlt össze Csíksomlyón. A pünkösdi búcsú szónoka, dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, az ezeréves erdélyi egyházmegye történetét elevenítette fel, amely majd ezer évig a kalocsai érsekség része volt, s azt mondta, úgy jött Csíksomlyóra, „mint a Szent Koronát hozó Asztrik érsek 90. utóda”. Felelevenítette a ferences rend 800 éves történetét, és azokat a jubileumi ünnepeket, amelyek „összekötnek minket múltunkkal, jelenünkkel, és remélhetőleg ezer évnél is tovább tartó jövőnkkel azokkal, akik a közös hitben, a közös nemzeti tudattal magyarnak, székelynek, csángónak vallják magukat”. Hazajöttünk édesanyánkhoz! – köszöntötte a megjelenteket dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Csíksomlyó templomában a kegyszobor a világ legnagyobb ismert kegyszobra. Már a XV. században virágzott a Boldogságos Szűz Mária tisztelete a székely nép körében. /Mózes Edith: Köszöntünk, Somlyó szép csillaga… = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

2009. június 1.

Több százezer ember gyűlt össze a Csíkszereda melletti két Somlyó-hegy oldalán és a köztük lévő „nyeregben”, hogy részt vegyen a hagyományos pünkösdszombati csíksomlyói zarándoklaton. A magyarság képviselői a tengerentúlról, a Kárpát-medencéből, magyarországi városokból, Erdély településeiről, Európa más részeiből jöttek el Csíksomlyóra. A moldvai csángók is nagy számban voltak jelen, tiszteletükre az idén is rendeztek külön csángó misét. Mint minden esztendőben, ezúttal is mindenki zarándokként volt jelen, a politikusok is ebben a minőségükben, nem pedig pártjuk, szervezetük képviseletében érkeztek. A mostani búcsú egybeesik a gyulafehérvári püspökség alapításának ezredik, illetve a ferences rend fennállásának 800. évfordulójával. Az összegyűlteket a ferences rendtartomány főnök-helyettese köszöntötte, majd Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szólt a tömeghez. A csíksomlyói rendezvény meghívottja, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek volt az ünnepi szentmise szónoka. Beszédében azt hangoztatta, hogy a világ és benne a magyarság válságban van, a magyarországi élet bajai kivetülnek a világ összes magyarjára, akik azonban minden megosztó szándék ellenére egyetlen nemzetet alkotnak. Úgy fogalmazott, hogy most sokan csak a gazdasági válságot érzik, akik viszont mélyebbre tekintenek, azok az erkölcsi válságot is látják. Felhívta a figyelmet az értékválságra is, a szerinte mindent meghatározó pénzimádatra. Ennek az értékválságnak az eredményeként az érsek szerint az emberiség „őssejtjét”, a családot is rombolják. Szót emelt a kisemmizettekért, az „adósság jármát” viselő tömegekért, milliókat érintő növekvő munkanélküliséget, kilátástalanságot, depressziós lelkületet említve. A szociálisan rászorulókról gondoskodni kell – hangsúlyozta az érsek, s úgy fogalmazott, hogy az irgalmasság cselekedete tette kereszténnyé Európát. Ha erre törekszünk, a nemzet megmarad, újjászülethet – mondta Bábel Balázs. A szertartás ideje alatt folyamatosan szemerkélt az eső, amely később záporrá erősödött, de ez nem zavarta meg az eseményt. Közleményben tiltakozott az Erdélyi Unitárius Egyház a csíksomlyói búcsú történetéről megjelenő valótlanságok ellen. „Széles körben terjesztik napjainkban is azt a tévhitet, miszerint a csíksomlyói búcsú a János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakos hittérítésével szembeni ellenállásra emlékeztet” – áll a közleményben. Mindez lehetetlen, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg. Az akkori erdélyi fejedelem, János Zsigmond engedélyezte a hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadtatásával a korabeli Európában példátlan módon hozzájárult a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez. A magyar zarándokok nosztalgiavonattal utaztak a gyimesbükki szentmisére: egy év után most újból, immár másodszor tette meg a Budapest–Gyimesbükk útvonalat a magyar címeres mozdony által vontatott Székely gyors. E nosztalgiavonat több mint nyolcszáz utasa – akik az előző napon részt vettek a csíksomlyói zarándoklaton – másnap jelen volt a felújított Kontumáci-kápolnánál tartott ünnepi szentmisén. A történelmi Erdély legkeletibb településén, Gyimesbükkön lévő vasútállomáson a falu lakossága és elöljárói fogadták a zarándokokat. Tavaly már volt itt hasonló találkozó. /Több százezer ember a csíksomlyói búcsún. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./ A hideg, esős idő ellenére, talán minden eddiginél több zarándok gyűlt össze Csíksomlyón. A pünkösdi búcsú szónoka, dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, az ezeréves erdélyi egyházmegye történetét elevenítette fel, amely majd ezer évig a kalocsai érsekség része volt, s azt mondta, úgy jött Csíksomlyóra, „mint a Szent Koronát hozó Asztrik érsek 90. utóda”. Felelevenítette a ferences rend 800 éves történetét, és azokat a jubileumi ünnepeket, amelyek „összekötnek minket múltunkkal, jelenünkkel, és remélhetőleg ezer évnél is tovább tartó jövőnkkel azokkal, akik a közös hitben, a közös nemzeti tudattal magyarnak, székelynek, csángónak vallják magukat”. Hazajöttünk édesanyánkhoz! – köszöntötte a megjelenteket dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Csíksomlyó templomában a kegyszobor a világ legnagyobb ismert kegyszobra. Már a XV. században virágzott a Boldogságos Szűz Mária tisztelete a székely nép körében. /Mózes Edith: Köszöntünk, Somlyó szép csillaga… = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

2009. június 7.

A borús-esős időjárás ellenére ismét hatalmas tömeg gyűlt össze az idei pünkösdi csíksomlyói búcsún. Összmagyar találkozó, de a kegyhely őrei, a ferences szerzetesek mindig azon őrködtek, hogy a vallásos jelleget megőrizzék. Mára elindult és körvonalazódik a Mariazelltől Csíksomlyóig tartó, a magyar Mária-kegyhelyeket összekötő gyalogos zarándokútvonal. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek elmondta, a kommunista időszakban könyveket hozott barátaival Erdélybe. Az erdélyi egyházmegye egészen az 1923-as román konkordátumig a kalocsai érseki egyháztartomány része volt. Ez a kapcsolat, ezeresztendős múltra tekint vissza. 2004. december 5-e nagy sebet ejtett a határokon kívül rekedt magyarok lelkében. Azonban a nemzet testén esett sebeket is be lehet gyógyítani. Bábel Balázs érsek kimondta: „Bocsánatot kérünk!”. Bábel Balázs elmondta, 2004-ben ő is amellett kardoskodott, hogy minél többen az igent mondják ki a népszavazáson. Megtámadták emiatt. Azt mondták, Jézus olyat, mint ő, nem tett volna. Nos, Bábel érsek azt mondta: Jézus szerette nemzetét annyira, hogy jövendő szomorú sorsára gondolva – megsiratta. Az érsek nem először van Csíksomlyón, óriási élményt jelent itt lenni. Egyházmegyéje és nemzete számára kegyelmet, égi támogatást kér. Bábel Balázs a Regnum Marianum társaság tagja, nem utolsósorban az ifjúság nevelésével is foglalkoztak. A Magyarországi Ökumenikus Bizottság elnökeként vallja, a közös imádság, egymás őszinte megbecsülése, az értékek kölcsönös elfogadása és legfőképpen valamiféle közös, hiteles tanúságtétel a világ előtt szükséges. /Jakab Gábor: A nemzet testén esett sebeket is lehet gyógyítani. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 7./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998