udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2005. április 26.

Temes megyében az elmúlt napokban az áradat 2100 házat rongált meg, 370-et pedig lerombolt. A mentők 2227 személyt menekítettek ki, 387-en pedig a víztől körülzárva várják a segítséget. Az elárasztott termőföld meghaladja a 21 ezer hektárt. A Temes medréből kilépve átlépett a román–szerb államhatáron. Szerbia-Montenegró hatóságai elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy nem kaptak idejében tájékoztatást a román hatóságoktól a kialakult árvízveszélyről. A határ túloldalán Módost sújtotta leginkább az áradat, ahol 2300 embert telepítettek ki. Rendkívül súlyos a helyzet a szintén a Temes mellett fekvő, színmagyar Káptalanfalván. A százfős településen csak két házat nem öntött el az ár. /Benkő Levente: Özönvíz az államhatáron át. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

2005. április 27.

Április 26-án a Luxemburgból hazatérő Traian Basescu repülőgépe Temesváron szállt le, az államfő személyesen akart tájékozódni a több mint egy hete tartó árvízről. Kifejtette, hogy Temes megye hatvanmillió eurós állami támogatást fog kapni, ennek egy részét az emberek kártalanítására kell fordítani, a többit az infrastruktúra – töltések, utak, vágányok – felújítására. Basescu nem kívánta kommentálni azokat a híreket, melyek szerint a hatóságokat felkészületlenül érte az áradás. Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármester szóvá tette: megengedhetetlen, hogy a polgári védelemnek és a vízügyi igazgatóságnak ne legyen megfelelő felszerelése, Temesvárról, Aradról, innen-onnan kérjenek csónakokat, ruhákat a mentéshez. Két falut elmosott Szerbiában a megáradt Temes. Módosnál kétszáz házat már elöntött, 2300 embert kitelepítettek, a magyarok lakta, százfős Káptalanfalvát két ház kivételével elöntötte az ár. /Pataky Lehel Zsolt: Államfői villámlátogatás az árvíz sújtotta vidéken. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./

2006. június 23.

Ötvenöt évvel ezelőtt indultak az első vonatok a bánsági deportáltakkal a rettegett hírű Baraganba. A hatalom urai azzal indokolták a kitelepítést, hogy az országot bármikor megtámadhatja Jugoszlávia. Elővigyázatossági okokból az “ütköző zónából” el kell távolítani a megbízhatatlan elemeket: az osztályellenséget, és azokat, akik egy lehetséges konfliktus esetén árulókká válhatnak. Ez utóbbiak közé azok tartoztak, akiknek volt rokonuk a határ túloldalán. Szalmatetős földbeásott kunyhó volt a kényszertelepesek első menedéke Vincze András, akit Torontálkeresztesről deportáltak, elmondta, annyi volt a bűnük, hogy a család egyik ága a határ túloldalán lévő Torontálszécsányon vagy Káptalanfalván élt. Miért kellett ezt felróni nekik, a második, harmadik nemzedéknek, akik már Romániában születtek? Hajnali háromkor ütöttek rajtuk, három órát engedélyeztek a készülődésre. Ez idő alatt kocsira kellett rakni az ingóságot, az aprójószágot és lábasállatot, amit magukkal vihettek, és fegyveres kísérettel elindították őket a tehervonathoz. Torontálkeresztes falunkból tizenhat családot deportáltak, másolat a szomszédos településekről vittek el. Hét napig tartott az út, és eközben az állatok majd szomjan vesztek, mert lakott helyektől távol vesztegeltek, ahol kút sem volt. A füves térség kellős közepén megállt a szerelvény, és két órát engedélyeztek a lepakolásra. Étlen-szomjan nekivágtak a mezőnek, hogy elfoglalják a számukra kijelölt lakhelyet. Földbevert számozott cölöpök határolták be a portákat, amit a kísérő hatóság osztott ki névsor szerint. A földön aludtak, épület nem volt. Először nekifogtak egy közkút ásásához, majd kunyhót ástak a földbe, föléje tetőt eszkábáltak szalmából. Az elmúlt hét végén emlékeztek az átélt megpróbáltatásokra, a szenvedésre a temesvári emlékműnél a baragáni deportáltak, akik szinte a világ minden tájáról eljöttek, hogy találkozhassanak sorstársaikkal. Az egybegyűlteket Fischer Ignác, az Oroszországba Deportáltak Egyesületének elnöke, Teofil Botlung, a Volt Politikai Üldözöttek Egyesületének elnöke és Karl Zinger, a Német Fórum elnöke köszöntötte. /Sipos János: Emlékezés a deportálás évfordulóján. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998