udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. március 5.

Márc. 5-én Nagyváradra érkezett a FIDESZ-Magyar Polgári Párt delegációja: Orbán Viktor, Németh Zsolt, Varga Mihály országgyűlési képviselők, Király András, a párt külügyi titkára, valamint Fazekas Sándor, Karcag polgármestere. A delegáció találkozott és megbeszélést folytatott Tempfli József római katolikus és Tőkés László református püspökkel, majd nagyváradi újságírók előtt tartott tájékoztatót a magyar-román kapcsolatok alakulásáról, magyarországi belpolitikai kérdésekről, különösképpen a legnagyobb ellenzéki párt, az MDF szakadása nyomán kialakult helyzetről. A delegáció erdélyi látogatásának további programjában szerepel részvétel a marosvásárhelyi Pro Europa Liga által szervezett román-magyar kerekasztal-megbeszélésen, majd Székelykeresztúron lakossági fórumon. /FIDESZ-delegáció Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

1996. szeptember 16.

Magyarországon több helyen volt tüntetés az alapszerződés aláírása ellen. A Temesváron aláírtnál igazságosabb, a valódi megbékélést szolgáló megegyezésért tüntettek Pécsett szept. 16-án a parlamenti ellenzéki pártok és a MIÉP, a tüntetés szónoka Andrásfalvy Bertalan, az Antall-kormány kultuszminisztere volt. Hangsúlyozta, hogy a résztvevőket nem a gyűlölet, hanem a szolidaritás hozta össze, amelyet nemcsak a romániai magyarok, hanem a románok iránt is éreznek. A tüntetés résztvevői között aláírásokat gyűjtöttek az alapszerződés ratifikálása ellen. A MIÉP reméli, hogy sikerül százezer aláírást összegyűjteni és ezzel népszavazást kezdeményezni az alapszerződés parlamenti jóváhagyását megakadályozni. Tiltakozó megmozdulás volt Karcagon, ugyancsak szept. 16-án és Miskolcon és is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18., Népszabadság, szept. 17./

1999. augusztus 6.

Székelykeresztúron is tartottak Petőfi-megemlékezést: nemzeti költőnk százötven esztendővel ezelőtt itt töltötte el utolsó estéjét. A bensőséges ünnepségen résztvettek Székelykeresztúr és a szomszédos Fiatfalva magyarországi testvértelepüléseinek (Ajka, Dunakeszi, Karcag, Dévaványa, Somogybabod) képviselői is. A résztvevők megkoszorúzták Petőfi Sándor főtéri szobrát. Székelykeresztúr jeles vendége, Kovács András Ferenc költő részletesen felelevenítette a 150 évvel ezelőtti eseményeket. Fellépett a Kovásznai Unitárius Férfi Dalárda, a somogybabodi dalcsoport. Székelykeresztúron végül a PEN-központok irodalmi estje következett, ahol a részvevők meggyőződhettek róla: Petőfi Sándor a világirodalom részévé vált, verseit számtalan nyelvre fordítják és sorai franciául sem hangzanak rosszul. A Keresztúron áthaladó, Martonyi János külügyminiszter vezette magyar kormányküldöttség júl. 31-én megkoszorúzta Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu szobrát. /Pataki Zoltán: Koszorúk a vén körtefa tövében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

2000. augusztus 13.

A székelykeresztúri ifjúsági ház nemzetközi ifjúsági zenei találkozónak adott helyet július 30-augusztus 6. között. Összesen 30 vendég érkezett az ország különböző tájairól, valamint többen külföldről. A karcagi (Magyarország) katolikus énekkar egyhetes erdélyi körútját augusztus 5-én kezdte. Főhadiszállásukat Székelykeresztúron rendezték be, onnan járták be a környék falvait. /Nemzetközi ifjúsági zenei találkozó. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 13./

2000. augusztus 14.

Aug. 7-én nemzetközi kórustalálkozót tartottak Gyergyóditrón, a Jézus szíve templomban. A Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség Millenniumi Kórusának vándorhangversenyén törökbálinti, soproni, karcagi, simontornyai, tengelici, marosvásárhelyi, nyárádszeredai és ditrói kórusok vettek részt. A budapesti székhelyű kórusszövetség szándéka létrehozni egy összmagyar térséget átfogó 1000 tagú millenniumi kórust, ezzel az elképzeléssel nyújtott be pályázatot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához, ám az árvízsújtotta ország kevesebb támogatást tudott nyújtani a szükségesnél. Ennek ellenére a Reformátusok Világtalálkozóján már 700 taggal lépett fel a kórus, és Nagy Ferenc, a kórusszövetség budapesti elnöke reméli, hogy augusztus 18-án Törökbálinton a millenniumi hangversenyen a Millenniumi Kórus már 1000 tagú lesz. A ditrói koncert alkalmából bemutatták Csiky Boldizsár - Batsányi Neved új díszére című, erre az alkalomra írt kórusművét. /Millenniumi kórushangverseny Ditróban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

2003. július 21.

Júl. 20-án befejeződött az Irodalmi Társaságok Szövetségének (ITÁSZ) aradi vándorgyűlése. A háromnapos, tudományos konferencia jellegű rendezvénysorozat legtöbb előadója aradi vagy erdélyi tematikájú kérdésekkel foglalkozott. Az előadások mellett képzőművészeti kiállítás, három könyvbemutató, városnéző séta, illetve környékbeli kirándulás, a városi étkezdében megtartott fogadás színesítette a műsort. A programban szerepelt egy színházi előadás is: az aradi Kölcsey Színpad diákszínháza Garcia Lorca A csodálatos Vargáné c. színművét játszotta. A vándorgyűlés az aradi vértanúk obeliszkjének megkoszorúzásával ért véget, a négy országból érkezett résztvevők tegnap utaztak el. Az irodalmi társaságok következő találkozóját jövőre a magyarországi Karcagon szervezik meg. Júl. 19-én Katona Tamás történész Az aradi vértanúk és a magyar irodalom című előadásával folytatódott a júl. 18-án elkezdődött vándorgyűlés. Murádin Jenő a Szabadság-szoborról szólva emlékeztetett: Zala György aradi alkotásában már jól kivehető a későbbi művek stílusa, látásmódja. Medvigy Endre irodalomtörténész, az ITÁSZ elnöke Kós Károly életpályájáról, transzszilvanista irodalom-szemléletéről beszélt. Piroska Katalin tanár, színházkutató az aradi magyar színház történetéről tartott előadást. Délután a résztvevők meglátogatták a bizerei apátság romjait, megtekintették a máriaradnai bazilikát, hogy aztán egy hangulatos borkóstolón is részt vegyenek Ópáloson, Balla Géza pincéjében. Júl. 20-án Bertha Zoltán Sorsbeszéd című tanulmánykötetének, valamint a Medvigy Endre által szerkesztett A magyarokhoz című antológia bemutatása után a Kölcsey Egyesület legújabb, Varga Domokos emlékének ajánlott antológiáját is megismerhették a jelenlevők. A vándorgyűlést Medvigy Endre, az ITÁSZ elnöke zárta le, megköszönve a házigazda Pávai Gyulának és az aradiaknak, hogy itt lehettek egy tartalmas vándorgyűlésen. /Karácsonyi Zsolt: Egymás munkájára figyeltek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./

2003. szeptember 6.

Szept. 5-én kezdődtek a Keresztúr Kistérségi Napok. Ünnepi önkormányzati ülésen adták át szept. 5-én Székelykeresztúron az Orbán Balázs Gimnázium néhai tanárai, Ütő László és Lukács András leszármazottainak a tisztelgő város Pro Urbe díjait. Benyovszki Lajos keresztúri polgármester harmadik mandátumát tölti a város élén, 1994-ben ő kezdeményezte a Pro Urbe- és Pro Cultura-díj alapítását a település megbecsülését kiérdemlő személyiségek tiszteletére. Székelykeresztúr egyik magyarországi testvértelepülése Karcag egy rakomány egészségügyi berendezést adományozott a nemrég egészségügyi központtá visszaminősített keresztúri kórház számára. Bemutatták Gálfalvi Gábor Székelykeresztúr és vidéke vadászatának múltja és jelene /Hubertus Vadász-Sporthorgász Egyesület, Székelykeresztúr/ című kötetet. /Zilahi Imre: Post mortem kitüntetés két tanárnak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

2002. március 16.

Csíkszeredában több ezer ember vett részt a márc. 15-i ünnepségen. Gál Sándor-szobornál kezdődött idén is a rendezvénysor, majd a Vártéren folytatódott. - A normalitás jele, hogy részt veszünk egymás ünnepein, tiszteletben tartjuk azokat - jelentette ki a román himnusz elhangzása után mondott beszédében Dusa Mircea prefektus. - A Székelyföld őrt áll a nemzet keleti határán – hangsúlyozta ünnepi beszédében Csedő Csaba. Ráduly Róbert parlamenti képviselő a történelmi események és a mai történések között vont párhuzamot beszédében, az RMDSZ városi szervezetének elnöke, Hajdú Áron pedig az ünnep szellemiségére hívta fel a figyelmet. Nyergestetőn az ünnep helyszíne a múltkori szélviharnak köszönhetően valóban a hajdani csatateret idézte, megváltozott az emlékmű körül a táj, de az ünneplők ugyanazok voltak. Az érkező vendégeket a szentegyházi fúvósok térzenéje köszöntötte, majd ünnepi beszédet mondott Ráduly Róbert parlamenti képviselő. Zsombori Vilmos megyei tanácselnök ünnepi beszéde után a Csíki Játékszín művésze, Kosztándi Zsolt szavalta el Petőfi Sándor Nemzeti dalát, majd kulturális műsor következett. Az ökumenikus istentisztelet után az RMDSZ-szervezetek, polgármesteri hivatalok, gazdasági egységek és intézmények stb. koszorúit helyezték el az emlékmű talapzatán. Székelyudvarhelyen a Márton Áron téren – több ezer ünneplő részvételével – a székely lovas huszárok felvonulásával kezdődött a megemlékezés. - 1848 kapcsán eszünkbe jut minden olyan szabadságharc, mely a nemzet felemelkedéséért robbant ki - mondta köszöntőbeszédében Szász Jenő polgármester. Lányi Zsolt magyar országgyűlési képviselő, Udvarhely szülötte a kedvezménytörvényről szólva kifejtette: ez a magyar nemzet egységét megteremtő törvény. - A közösségünkön belüli elvi vitákat nem egymás ellen, hanem egymásért, magunkért kell folytassuk – mondta Ladányi László városi RMDSZ-elnök. Nagy Pál, a MISZSZ elnöke a romániai magyarság közösségeiben dúló viszályokról szólt, majd felkérte Sarkadi Zoltán színművészt, hogy olvassa fel az ifjúsági szervezete által fogalmazott 12 pontot. Az egyházi áldás után a külföldi vendégek, szervezetek, intézmények koszorúikat a Vasszékely szobránál helyezték el. Gyergyószentmiklóson bemutatták be Kis Portik Irén: Kossuth Lajos a magyar nép tudatában című, hiánypótló művét. A magyar templomokból a Szabadság emlékmű elé vonuló tömeg dr. Garda Dezső és Rokaly József, valamint Dézsi Zoltán beszédét hallgathatta. A megemlékezés koszorúinak elhelyezése után – a Petőfi- és a Kossuth-szobornál – a köztemetőbe vonultak a résztvevők, ahol megkoszorúzták a Kiss Antal honvédezredesnek állított kopjafát, illetve a Magyar Hazáért Meghaltak síremlékét. Székelykeresztúron az ünnepi rendezvény koszorúzással kezdődött. A Himnusz elhangzása után Csáka József alpolgármester üdvözölte a résztvevőket, ünnepi beszédet főtisztelendő dr. Szabó Árpád unitárius püspök mondott, a testvérvárosok nevében Casalgrande polgármestere, Luciano Dranchetti beszélt. Az ünnepi műsorban felléptek a dunakeszi és a karcagi vendégegyüttesek, valamint az Orbán Balázs Gimnázium diákjai. Befejezésül a nagyszámú ünneplő közönség elénekelte a Szózatot és a székely himnuszt. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

2004. szeptember 17.

A Magyar Reformátusok Világszövetségének kezdeményezésére 2003-ban Karcagon megtartották az első Magyar Regionális Oktatási Konferenciát, amely felvetette a magyar irodalom Kárpát-medencére kiterjedő egységes tantervének a szükségességét. Most volt Szatmárnémetiben a második konferencia, melyen próbálták tető alá hozni az említett egységesített tantervet. A magyarországi iskolákban nem ismerték a régiók irodalmát, de a régiók sem mindig tanították egymás elismert értékeit. Az más kérdés, hogy ennek az irodalomnak a tanítását a mindenkori hatalom hogyan manipulálta. Romániában csak a romániai magyar irodalom tanítását akarták engedélyezni. A szatmári konferencián Kereskényi Sándor nehezményezte, hogy a magyarországi oktatási programból kimaradt Németh László és Szentkuthy Miklós. Az összmagyar irodalom értékeinek együttes bemutatása fontos. /Murvai László: Tanári szoba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2004. október 8.

Magyarországi születésű izraeli tudós, Avram Hershko a kémiai Nobel-díj három idei kitüntetettjének egyike. Hershko, továbbá izraeli honfitársa és kollégája Aaron Ciechanover, valamint az amerikai Irwin Rose a test fehérjéinek lebomlásával kapcsolatos kutatásokban elért kiemelkedő eredményeiért kapta a rangos kitüntetést. Avram Hershko Karcagon született 1937-ben, Herskó Ferenc néven. Herskó Ferenc nevében és nyelvében is őrzi magyarságát, lévén ő az immár 14. magyar Nobel-díjas. A Nobel-díjas tudós három fia közül az egyik Magyarországon tanul egyetemen. /Magyarországi születésű izraeli tudós a kémiai Nobel-díj három kitüntetettjének egyike. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

2004. november 5.

Október 27-én másodszor adták át a budapesti Hilton Szállóban a Szervátiusz Tibor és felesége, Klára asszony által 2003-ban, Szervátiusz Jenő születésének századik évfordulója alkalmából létesített Szervátiusz Jenő-díjat. A 2003-ban első alkalommal díjazott karcagi szobrászművész, Győrffy Sándort követően az idén Márton Árpádot illették ezzel a megbecsüléssel. Márton Árpád festőművész /sz. Gyergyóalfalu, 1940. okt. 6./ a hatvanas években lépett az erdélyi művészeti élet meghatározó személyiségei sorába. A hatvanas években, gyakorlatilag a magyarországi folyamattal egy időben Erdélyben is kezdetét veszi a művészet modernizációja. A megújulásnak természetesen Kolozsváron is vannak/voltak úttörői – például Szervátiusz Tibor, Tóth László festőművész vagy a Kolozsvári Grafikai Iskola olyan személyiségei, mint Feszt László, Cseh Gusztáv, Bardócz Lajos, Árkossy István és mások. A modernizáció első hullámában, a hatvanas években jött létre a marosvásárhelyi művésztelep, a második hullámban, a hetvenes évek első felében a Hargita Műhely, s az évtized végén a harmadik hullám avatta Sepsiszentgyörgyöt, Nagyváradot és Temesvárt az avantgárd mozgalmak kísérleti állomásaivá. A második hullámban érkezett Csíkszeredába Gaál András és Márton Árpád, s ezzel megindult a Hargita Műhely tevékenysége. /Banner Zoltán: Szervátiusz Jenő-díj Márton Árpádnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./

2005. július 1.

Márton Áron szobrát készíti Bocskay Vince szovátai szobrászművész: a bronzba öntött alkotást ősszel fogják felavatni Kolozsváron. Erdély egykori katolikus püspökének egész alakos szobrát Karcagon fogják bronzba önteni. A szobrot a kolozsvári Szent Mihály-plébánia pályázatára készíti. /Katona Zoltán: Szovátán készül Márton Áron szobra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./

2005. augusztus 13.

Budapest belvárosában van az Erdély Művészetéért Alapítvány – Vármegye Galéria. Jelenleg két Szervátiusz Jenő-díjas művész, Márton Árpád csíkszeredai festőművész és Györfi Sándor karcagi szobrász közös tárlata látható. Márton Árpád legfőbb ihletője Gyergyóalfalu világa. A Vármegye Galéria újabban együttműködik a csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadóval: Tőzsér József igazgató kezdeményezésére a Műterem-sorozatban megjelenő erdélyi képzőművészek rendre meghívást kapnak ide, hogy Budapest közönsége is megismerhesse őket. Márton Árpád után a kézdivásárhelyi Kosztándi-házaspárt látják vendégül. A Vármegye Galéria első kiállítását 2003-ban Szervátiusz Jenő életművéből szervezte. További jelentős eseménye volt a Határok nélkül tárlat erdélyi, vajdasági és kárpátaljai meghívottakkal. /Barabás István: Otthon, Pesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

2005. szeptember 30.

Szeptember 29-én sokan zarándokoltak Gyulafehérvárra, a hívők busszal, vonattal, gépkocsival érkeztek az ünnepre. Ezen a napon van Szent Mihály arkangyalnak, a római katolikus főegyházmegye védőszentjének ünnepe, továbbá Márton Áron püspök halálának 25. évfordulója, és a római katolikus teológiai szeminárium évnyitója. Az ünnepi szentmisét dr. Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, Magyarország prímása mutatta be, mellette helyet foglaltak a romániai katolikus püspöki kar tagjai, élükön dr. Jakubinyi György érsekkel, illetve a testvéregyházak képviselői. A hívők között volt Orbán Viktor FIDESZ-elnök, az RMDSZ vezetősége, élén Markó Béla szövetségi elnökkel és Takács Csaba ügyvezető elnökkel, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul is. A bíboros példaként állította a hívők elé Márton Áron püspököt, az egykori 6202. számú rabot. A főpap elmondta: keresztény hitünk, világnézetünk értékei ma is támogatásra szorulnak. Erdő Péter emlékezett: maga is találkozhatott Márton Áron püspökkel. Bátorítása, derűs személyiségének kisugárzó ereje felejthetetlen emlék, erőforrás maradt papi hivatása számára. A püspökök elé járult az egykori Csík vármegyei Közbirtokosságok Szövetségének küldöttsége, amely a gyulafehérvári székesegyház javítására 2006 és 2007 folyamán a szövetség által birtokolt erdők kitermelése után hektáronként évente 1 eurós támogatást ajánlott fel. A kolozsvári Szent Mihály-templomban tartott ünnepi szentmisén szintén Márton Áron püspökre emlékeztek. Oláh Dénes plébános a mesék hétfejű sárkányára utalt, jelezve: ez a szörnyeteg kilépett a meséskönyvek világából, és jelen van hétköznapjainkban. „…ennek a sárkánynak, ma nem hét, hanem legalább ezer feje van, és ott van mindenhol. Fölfalta a királykisasszonyokat, a keresztény értékrendet, a megtartó hagyományokat, a szolgálat és hűség értékét. Most pedig éhes dühében, bombákat, mérges gázt, gyárak szennyét, alkoholt, kábítószert, fajgyűlöletet, önzést, bizalmatlanságot, kétségbeesést, téves értékrendet, a fogyasztói társadalom én-vesztését okádja a világra” – fejtette ki. Márton Áron feladatvállalása példaértékű, emelte ki Oláh Dénes, aki szerint „…kiszolgáltatott és vélt legjobbjaitól magára hagyott népünk, még megmenthető, a mi önzetlen szeretetből fakadó, alázatos szolgálatunk által. Lehet, ha meg kell küzdeni, idegölő és embert próbáló csatát kell vívni minden barázdáért, minden munkahelyért, minden iskolapadért, katedráért, parlamenti helyért, kórházi ágyért, de ez a nép megérdemli.” Még az idén Kolozsváron felállítják Márton Áron három méteres egész alakos szobrát. Bocskay Vince szovátai szobrászművész elkészítette a szobrot, amelyet nemsokára a magyarországi Karcagra szállítanak, hogy bronzba öntsék. Előzőleg Vekov Károly volt önkormányzati képviselő javasolta a szobor felállítását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szent Mihály-napi ünnepségek Gyulafehérváron és Kolozsváron. Márton Áron püspökre, „Isten becsületes szolgájára” emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2005. december 3.

A Mátyás király-szoborcsoport mellékalakjaihoz hasonló méretű alkotással gazdagodhat Kolozsvár Főtere, Márton Áron szobrával. A műalkotás felállítását eredetileg idénre tervezték a Szent Mihály plébániatemplom bejáratához közel eső zöldövezetben. Bocskai Vince szobrászművész elmondta, hogy a háromméteres szobor bronzba öntése alapos munkát igényel. A munkát Karcagon végzik. A bukaresti művelődési minisztérium fennhatósága alatt működő bizottságnál az engedély kibocsátása elhúzódott, csak két héttel ezelőtt kapták meg, tájékoztatott Borbély László területrendezési és középítkezési megbízott miniszter. /-or-: Márton Áron-szobor csak tavasszal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2006. október 7.

A közeljövőben Kolozsvár városa új térplasztikával gyarapszik, Márton Áron püspök szobrával. A monumentális alkotást a Szent Mihály-templom főbejárata melletti templomkertben helyezik majd el. Márton Áron szobra Bocskay Vince szobrászművész alkotása. Elmondta, hogy a szobor elkészítésére a római katolikus plébánia 2001-ben írt ki pályázatot. A bemutatott makett után az első díjat neki ítélték. 2002-ben fogott a szoborhoz, dolgozott az agyagmintán. Nem sokkal befejezése előtt a szobor váza megroppant és eldőlt, újra kellett kezdenie az egészet. Kilenc hónapot dolgozott rajta, hogy újból elkészüljön. Karcagon öntette, mert jó minőségű a munkájuk. Eddig négy szobrát öntötték Karcagon: Mikó Imre szobrát, amelyet Sepsiszentgyörgyön állítottak fel, Apor Vilmos szobrát, amely Gyulán van, Patasics Ádám kalocsai érsek szobrát, amit Kalocsán helyeztek el, és most a Márton Áron szobrát. Csíkszeredában készítik a talapzatot Márton Áron szobrához, andezitből, amit tükörsimára csiszolnak. Bocskay Vince jelenleg egy 1956-os emlékművön dolgozik. A Kolozsvár Társaság elnökeként Kántor Lajos hirdette meg egy 1956-os emlékmű pályázatát, amit Kolozsváron, a sétatéren szeretnének felállítani. A zsűri három díjat ítélt meg, az első díjat Szakáts Béla szobrászművész, a második díjat ő kapta. Az első díjas szobrot helyezik el a kolozsvári Sétatéren, de a kerek évforduló tiszteletére úgy döntöttek, hogy a második és harmadik díjas szobrot felajánlják annak, aki még szeretne 1956-os emlékművet felállítani. Amikor ez kiderült, akkor az Erdélyi Református Püspökség részéről jelezték, hogy szeretnék ezt a szobrot felállítani a Protestáns Teológia belső udvarán. /Takács Gábor: Márton Áron – a Szent Mihály-templom fenyőfáinak árnyékában. Látogatás Bocskay Vince szobrászművész szovátai műtermében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

2008. február 25.

Készül dr. Molnár István mellszobra, közölte Fülöp Lajos, a székelykeresztúri Molnár István Múzeum igazgatója. Az intézmény már rég felvette alapítójának nevét, a szobra is elkészül, melyet a múzeum udvarán fognak felállítani. A kisváros múzeumában tárolt gazdag néprajzi és régészeti gyűjtemény elsősorban az intézmény alapítójának, dr. Molnár Istvánnak mint gyűjtőnek is köszönhető. A szobor elkészítésére Székelykeresztúr testvérvárosa, Karcag szobrásza, Györfi Sándor vállalkozott. A művész neve nem ismeretlen, Székelyudvarhelyen már áll egy szobra. /Kristó Tibor: Készül dr. Molnár István mellszobra. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./

2009. november 18.

A múlt héten a tordai Petőfi Társaság által szervezett Aranyosszéki Népfőiskola immár nyolcadjára nyitotta meg a kapuit. Az évadnyitó előadást a Tordáról elszármazott és a magyarországi Karcagon letelepedett Szabó István József kertészmérnök tartotta, aki bemutatta a nemrég kiadott, tubarózsákról írt könyvét. /Ladányi Emese: Megnyitotta kapuit az Aranyosszéki Népfőiskola. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998