udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 175 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-175
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. június 13.

Kisvárdán rendezték meg a kisebbségi magyar színházak fesztiválját. A résztvevők táviratot küldtek Sütő Andrásnak, gyógyulást kívánva és Tőkés László püspöknek, kérve, hogy a továbbiakban is vállalja el a kisvárdai kisebbségi színházak találkozójának védnökségét. Az aláírók: Schóber Ottó, a Beregszászi Népszínház igazgatója, Kötő József, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, Kerekes Mária, a sepsiszentgyörgyi Állami Színház Tamási Áron tagozata nevében, Korica Miklós, a Szabadkai Népszínház társulata nevében, Parászka Miklós, a szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatának igazgatója, Kolár Péter, a kassai Thália Színház igazgatója, Faragó Árpád, az Újvidéki Színház igazgatója és Kincses Elemér, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar társulatának igazgatója. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

1992. március folyamán

Zilahon az 1989-es események után hetilapot indítottak Szilágysági Szó, majd 1991-től Szilágyság címen. A Szilágyságban sorra alakultak a magyar műkedvelő csoportok, így például Szilágypanitban néptánc- és színjátszó csoport. 1990. márc. 15-én Zilahon a Kálvineumban /Művelődési Ház, melyet a zilahi református egyházközség épített 1943-ban/ ünnepelt a város magyarsága. Másnap ugyanitt alakult meg a Vatra Romaneasca helyi szervezete. A helyi vatrások tüntettek a megalakult két magyar nyelvű líceumi osztály ellen. 1990. márc. 25-én Kraszna 50 tagú művészegyüttese lépett föl. 1990 áprilisában - 1945 óta először - Silvania néven magyar irodalmi és művészeti folyóirat indult. Ez a kiadvány azután megszűnt. Krasznahorváton Kacsó Erzsébet óvónő vezetésével megalakult a falu tánc- és színjátszó csoportja. Előadásukat néhány román fiatal megzavarta. 1990 júliusában Szilágysomlyón rendbehoztak egy épületet, ez lett az RMDSZ helyi székháza. Ugyanebben a hónapban Zilahon, a református templomban egyházzenei hangversenyt rendeztek. Szilágybagoson, Nagyfaluban és Zilahon lépett fel a Birtalan József vezette marosvásárhelyi Vártemplom leánykórusa. - Az 1991 október végi II. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál nemzetközivé nőtte ki magát, Debrecenből jött egy énekkar, Kassáról pedig a Homolya Éva vezette Csengettyű leánykar lépett föl. - 1991 áprilisában Csíkszeredában rendezték meg a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalmi versenyt, melyen a szilágysági versenyzők dicséretben részesültek. - Zilahon a diákok diáklapot szerkesztettek Guguc címen. /Filep Béla: Művelődési élet a Szilágyságban. = Művelődés (Kolozsvár), márc./

1992. április 9.

Sepsiszentgyörgyön ápr. 9-16-a között megrendezik a III. Nemzetiségi Színházi Kollokviumot. Többek között az újvidéki, kassai és komáromi magyar színházi együttesek is fellépnek. /Csinta Samu: Nemzetiségi Színházi Kollokvium Sepsiszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./

1992. június 11.

Dr. Kazár Lajos Canberrában, Ausztrália fővárosában él, az ottani National University kutatója. Kazár Lajos 1924-ben született Bolozsameggyesen. 1943-ben beiratkozott a kassai Kereskedelmi Főiskolára, de a háború Németországba sodorta. Ott folytatta egyetemi tanulmányait, majd 1949-ben kivándorolt Ausztráliába. Később az Australian National University hallgatója lett, tárgya az ázsiai civilizáció, valamint a kínai és a japán nyelv. Amerikában az ural-altáji nyelveket tanulmányozta Bloomingtonban, az Indiana University hallgatójaként megszerezte a mester-fokozatot /M. A./, végül az uráli-magyar összehasonlító nyelvészetben végzett tudományos munkásságával megkapta a Ph. D.t, a filozófia doktora címet. Dr. Kazár Lajos 16 kérdést intézett a románokhoz és a dáko-román elmélet nyugati megtévesztettjeihez. A hetilap közölte kérdéseit. A kérdések között szerepelt többek között az, hogy hol vannak a régészeti bizonyítékok arra, hogy a dáko-románok a rómaiak 270 körüli kivonulása után Erdély földjén éltek, mivel magyarázható, hogy sem Rómában, sem Bizáncban nincsenek feljegyzések a dáko-román nép kereszténnyé válásáról, a vlachokat az ohridai érsekség egyházi uralma alá helyezték, Ohrida Albánia közelében van, miért tartoztak az Erdélyben élő románok 1715-ig az ohridai érsekséghez, amikor szláv rítusú ortodox püspökségk közelebb is voltak, miért volt szláv nyelvű a románok szertartásrendje a XIX. századig, miért használták a cirill írást a XIX. századig stb. /Fáy István: Várjuk a választ! Dr. Kazár Lajos kérdései a románokhoz és a dáko-román elmélet nyugati megtévesztettjeihez. = Magyar Élet (Az ausztráliai magyarság egyetlen hetilapja), jún. 11. XXXIV. Évf. 21. sz./

1992. november 5.

Csirák Csaba, a Szatmárnémetiben hagyományossá vált népdaléneklési és szavalóversenyek, valamint a Szent-Györgyi Albert Társaság lelkes szervezője elmondta, hogy egy éves előkészítő munka után okt. 2-án Kassán, a Csemadok székházában aláírták a Kapcsolatok Művelődési Alapítványt. A tizennégy alapító tagból tízen Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar és Heves megye önkormányzatának képviselői, ketten, Gál Sándor költő és dr. Máthé László felvidékiek, ő pedig erdélyi. Az alapítvány célja a történelmi régiók, ezen belül a magyar kulturális kapcsolatok bővítése, hogy a békediktátumok által leszorított érrendszerben újból meginduljon a vérkeringés. Cserelehetőségeket szeretnének biztosítani, szakmai továbbképzést szervezni és gondozni a történelmi emlékhelyeket. /Gál Éva Emese: "Kapcsolatok". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1993. december 4.

Negyedszerre rendezték meg Érmindszenten nov. 20-án az Ady-ünnepséget. A Szatmár megyei RMDSZ-szervezte megemlékezésen jelen volt Katona Tamás államtitkár és Czine Mihály irodalomtörténész Budapestről, a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium és a kassai középiskola diákjai. A közönség meghallgatta a debreceni Kollégiuma Cantusának előadását. /Ady Endrére emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1994. szeptember 7.

Tőkés László püspök Duray Miklós erdélyi látogatását viszonozva szept. 6-án szlovákiai körútra érkezett. Látogatását Komáromban kezdte, majd Pozsonyban a Csemadok székházában találkozott a pozsonyi magyarokkal. Útjának további állomásai: szept. 7-én Léva, Rimaszombat, szept. 8-án Királyhelmec, Kassa /találkozás Mikó Jenő szlovákiai református püspökkel/, szept. 9-én az Ung-vidék, majd búcsúebéd Királyhelmecen. Tőkés Lászlót körútján Duray Miklós elkíséri. /Szabad Újság (Pozsony), szept. 7./

1996. április 18.

Ápr. 18-án Kolozsváron megkezdődött a Báthory István Líceum háromnapos ünnepség-sorozata. Az immár hagyományos Báthory Napokra a külföldi testvériskolák is elküldték képviselőiket /ezek egyike a kassai Magyar Ipari Gimnázium/. Balázs IIdikó igazgatónő üdvözölte az egybegyűlteket. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

1996. augusztus 12.

A III. Magyar Református Világtalálkozó rendezvényeivel párhuzamosan az Erdélyi Református Egyházkerület szervezésében aug. 4-9-e között Homoródfürdőn tartották meg a Magyar Református Ifjúsági Világtalálkozót. Szervezője az erdélyi IKE /Ifjúsági Keresztyén Egyesület/ elnöke, dr. Buzogány Dezső teológiai tanár tanártársaival és teológus hallgatóival. Mintegy 500 fiatal gyűlt össze, sokan Magyarországról, de jöttek Kassáról is. Kirándulásokat szerveztek, előadások hangzottak el. Az előadók között volt Egyed Ákos professzor, továbbá Kristó Boróka csíkszeredai és Pozsony Ferenc kolozsvári tanár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

1996. augusztus 28.

A magyar irodalom nemzetmegtartó szerepéről beszélt Gál Sándor kassai író a Tokajban tartott Írótábor egyik vitaindító előadásában, amelynek különösen nagy szerepe van a Trianon után immár háromnegyed százada az elszakított magyarság életében. A másik kérdéskör, amire ráirányítja a figyelmet, hogy "a mai, magyarul írott irodalom némely vonulata mennyiben magyar még? Ugyanis az utóbbi két-három évtizedben valamiféle semlegesítődési folyamatot tapasztalok e tekintetben. Jelennek meg magyar nyelven írott alkotások, amelyeknek a nyelven kívül a magyarsághoz alig van közük." Ez az irodalom "betöltheti-e azt a szerepet a magyar nemzet holnapjában", amit az előző korok magyar irodalma betöltött? /Napló (Szabadka), aug. 28./

1996. augusztus 12.

A III. Magyar Református Világtalálkozó rendezvényeivel párhuzamosan az Erdélyi Református Egyházkerület szervezésében aug. 4-9-e között Homoródfürdőn tartották meg a Magyar Református Ifjúsági Világtalálkozót. Szervezője az erdélyi IKE /Ifjúsági Keresztyén Egyesület/ elnöke, dr. Buzogány Dezső teológiai tanár tanártársaival és teológus hallgatóival. Mintegy 500 fiatal gyűlt össze, sokan Magyarországról, de jöttek Kassáról is. Kirándulásokat szerveztek, előadások hangzottak el. Az előadók között volt Egyed Ákos professzor, továbbá Kristó Boróka csíkszeredai és Pozsony Ferenc kolozsvári tanár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

1996. augusztus 28.

A magyar irodalom nemzetmegtartó szerepéről beszélt Gál Sándor kassai író a Tokajban tartott Írótábor egyik vitaindító előadásában, amelynek különösen nagy szerepe van a Trianon után immár háromnegyed százada az elszakított magyarság életében. A másik kérdéskör, amire ráirányítja a figyelmet, hogy "a mai, magyarul írott irodalom némely vonulata mennyiben magyar még? Ugyanis az utóbbi két-három évtizedben valamiféle semlegesítődési folyamatot tapasztalok e tekintetben. Jelennek meg magyar nyelven írott alkotások, amelyeknek a nyelven kívül a magyarsághoz alig van közük." Ez az irodalom "betöltheti-e azt a szerepet a magyar nemzet holnapjában", amit az előző korok magyar irodalma betöltött? /Napló (Szabadka), aug. 28./

1996. október 20.

Kassán a XXVI. Fábry Zoltán Irodalmi Napok című rendezvényt okt. 18-20-a között tartották. Megemlékeztek II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvai hazahozatalának 90. évfordulójáról, Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke mondott ünnepi beszédet. A rendezvény keretében az Irodalom és önazonosság című szimpóziumon többek között Gál Sándor /Szlovákia/, Kötő József /Románia/ és Göncz László /Szlovénia/ tartott ismertetést a témáról. A közösség és jövőkép kerekasztal-beszélgetésen a felszólalók között volt Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke. A résztvevők Stószon megkoszorúzták Fábry Zoltán sírját és emléktábláját. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 22., 892. sz./

1996. december 18.

Emlékérmet, oklevelet és 200 ezer forint jutalmat kaptak a Kisebbségi Díj kitüntetettjei. A díjakat dec. 18-án Horn Gyula miniszterelnök adta át. A határon túli magyar kitüntetettek között volt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/, az újvidéki Forum Kiadó, a drávaszögi magyar közösség, kassai Thália Színház együttese, a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja /Csíkszereda/, Böjte Csaba ferences szerzetes /Déva/, a Szent Ferenc Alapítvány alapító elnöke és Rudolf Chmel irodalomtörténész, volt nagykövet. Kaptak mások is Kisebbségi Díjat, így az Erdélyből áttelepült Bodor Pál, a Népszabadság publicistája, Csepeli György szociológus, az ELTE Szociológiai Intézetének tanszékvezető tanára, Glatz Ferenc történész, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Heltai Péter televíziós szakember és Schöpflin György londoni politológus professzor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20., Új Magyarország, dec. 19./

1996. december 31.

Az idei Kisebbségekért-díj egyik nyertese, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága /régi nevén: Anyanyelvi Konferencia/ a kapott kétszázezer forintot az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és kassai Keleti Napló újraindítására fordítja. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 31./

1998. március 31.

Elkészült a Határon Túli Magyar Színházak X. Fesztiváljának programterve - tájékoztatta az MTI-t Nyakó Béla, a június 12-21. közötti rendezvény szervezője, a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza igazgatója. A seregszemlén ezúttal négy szomszédos ország, Kis-Jugoszlávia, Románia, Szlovákia és Ukrajna, valamint Kanada tizenhárom társulata, továbbá három színművészeti főiskolája vesz részt. A tizedik fesztiválon - rendhagyó módon - két magyarországi teátrum, a Győri és a Szegedi Nemzeti Színház művészei, illetve a budapesti Színművészeti Főiskola hallgatói is fellépnek. A tíznapos rendezvény június 12-én a szatmárnémeti Északi Színház előadásával kezdődik, az észak-erdélyi művészek Shakespeare: Lear király című darabját mutatják be. A temesvári Csiky Gergely Színház Alfred de Musset: Lorenzaccio, a kolozsvári Állami Magyar Színház Feydeau: Bolha a fülbe, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Moliére: A fösvény, a szabadkai Kosztolányi Dezső Magyar Színház Dukovic: A puskaporos hordó, a Torontói Magyar Színház Aldo Nicolai: Hárman a padon, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Moliére: Don Juan című művével szerepel a kisvárdai seregszemlén. Hat közös produkciót is láthat majd a zsűri, illetve a közönség. A temesvári Csiky Gergely Színház és a Szegedi Nemzeti Színház művészei Mándy: Régi idők focija, a Szabadkai Népszínház és az újvidéki Magyar Színház Csáth: Zách Klára, a Nagyváradi Állami Színház és a szatmárnémeti Északi Színház Szép: Vőlegény, a kassai Thália Színház és a beregszászi Magyar Színház Ford: Kár, hogy ká, a révkomáromi Jókai Mór Színház és a győri Nemzeti Színház tagjai pedig Goldini: Mirandolina című darabjában lépnek színpadra. A záróelőadás június 21-én szintén közös produkció, Schnitzler: Körmagyar című művét a marosvásárhelyi, a kolozsvári, az újvidéki és a budapesti színművészeti főiskolások játsszák. /Magyar Szó (Újvidék), márc. 31./

1998. július 15.

Júl. 19-26. között Tusnádfürdőn kerül sor a Bálványosi Nyári Egyetem IX. kiadására. Az idei rendezvény címe Közép- és Kelet-Európából Európába, szervezői a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a bukaresti Alapítvány a Pluralizmusért és a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal együttműködésével. A rendezvény támogatói között vannak a budapesti Fidelitas és Democracy After Communism alapítványok, a Friedrich Naumann Alapítvány, a Kassai Carpatiian Alapítvány, a New-York-i Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF), valamint a kolozsvári EASY és a csíkszeredai FIAD alapítványok. A rendezvény fő témája ezúttal is a román-magyar partneri kapcsolatok, a nemzeti kisebbségek és a többségi nemzet közötti együttélés kérdésköre, a román és magyar kultúra összefonódása, de szó lesz az ifjúság sajátos kérdéseiről, az anyanyelvű oktatás és a multikulturalitás összefüggéseiről, a privatizáció és reform romániai és magyarországi tapasztalatairól és alternatíváiról. A nyári egyetemre illusztris romániai, magyarországi, svájci és USA-beli személyiségeket, politikusokat, egyetemi tanárokat, politológusokat, írókat és történészeket hívtak meg a szervezők. Többek között előadást tart, vagy moderátorként vezeti a vitát Radu Vasile, Orbán Viktor, Zoe Petre, Németh Zsolt, Markó Béla, Tőkés László, Gabriel Liiceanu, Andreas Oplatka, John Fox, Renate Weber, Gabriel Andreescu, Andrei Marga, Szőcs Géza, Kelemen Hunor, Tokay György, Birtalan Ákos, Crin Antonescu, Adrian Severin, Horia Rusu, Smaranda Enache, Kötő József, Mona Musca, Kónya-Hamar Sándor, Toró T. Tibor, Mátis Jenő, Szász Zoltán, Pálinkás József, Egyed Ákos, Razvan Ungureanu, Pete István, Ioan Muresan és mások. A kulturális rendezvényekre meghívták többek között Mircea Tomát, Florin Calinescut, Kállay-Molnár Pétert, Sebő Ferencet és Selmeczy Györgyöt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1305. sz./

1998. augusztus 23.

Szatmár az a régi egyházmegye, amelyet leginkább sújtott a XX. század. Négy ország területére szaggatta szét az egyházközségeket Trianon és a második világháborút követő újabb osztozkodás. Ma Románia, Magyarország, Ukrajna és Szlovákia osztozik a hajdani szatmári plébániákon. A felvidéki részek a Kassai Főegyházmegyébe, a magyarországiak a debrecen-nyíregyháziba, Kárpátalja önálló egyházmegye felé tart, s Szatmárnémeti központtal ma is létezik a romániai területeken a Szatmári Egyházmegye. A szatmári közös történelemtudat, közös sors újraéledőben van. Ezt bizonyítják az évente megismétlődő Scheffler-megemlékezések, melyekre legutóbb 1997 decemberében Fehérgyarmaton került sor, Reizer Pál /Szatmárnémeti/ és Bosák Nándor /Debrecen/ püspökök részvételével, s a most nyáron megrendezett első "nemzetközi" szatmári kispaptalálkozó is. Scheffler János vértanú püspök volt az utolsó olyan szatmári püspök, aki a teljes egyházmegye lelkipásztorkodásáért felelt, nehéz időkben, a második világháború idején. A hős lelkű főpásztor román börtönben halt meg. A szatmárnémeti székesegyház kriptájában levő sírja, az egyházmegye másik nagy püspökéhez, Hám Jánoshoz hasonlóan határokat átívelő zarándokhellyé vált már sok esztendővel ezelőtt. - A magyarországi szatmári papok és kispapok rendszeresen meghívást kapnak szatmárnémeti papszentelésekre, és viszont. A kispapok idén júliusban a Tisza és a Túr találkozásánál verték fel sátraikat. Reizer Pál püspök vezetésével érkeztek a kispapok. Majnek Antal munkácsi püspök is jött volna néhány papjával, de az utolsó napon ellopták az autóját. Jövőre Erdélyben vernek sátrat a szatmári kispapok, de akkor már kárpátaljaiakkal és felvidékiekkel kiegészülve. /Szerdahelyi Csongor: Szatmár keresi egymást. = Új Ember (Budapest), aug. 23./ Scheffler János /Kálmánd, 1887. okt. 29. - Jilava, 1952. dec. 6./

1999. január 9.

A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház főrendezője, Vidnyánszky Attila társulata nevében decemberben vette át a Kisebbségért-díjat Orbán Viktortól, majd felkérték, hogy a határon túli magyar színházak képviseletében legyen tagja a magyar kulturális miniszter mellett működő színházművészeti tanácsnak. A Népszava interjút készített vele, azt firtatva, mi is e tanács feladata. Vidnyánszky kifejtette: "A felkérés tartalma és az államtitkár úrral folytatott beszélgetés alapján úgy tűnik, hogy a döntéshozatal előtti konzultáció, a színházakat érintő kérdésekkel - például a finanszírozási ügyekkel - kapcsolatos tanácsadás lesz a feladata. Nagyon megtisztelőnek tartom, hogy én képviselhetem benne a határon túli társulatokat... Eddig az igazgatók tanácsa - amelyben a határon túli együttesek vezetői, illetve képviselői vettek részt - döntötte el, hogy ki mire mennyit kapjon. Volt egy megkötés, miszerint a támogatás főként vendégjátékokra és még inkább magyarországi vendégművészek honorárium-kiegészítésére fordítható. De a mostani, célirányos finanszírozás bevezetése /mely elsősorban a határon túli és a magyarországi színházak együttműködését, közös produkciók létrehozását támogatja - a szerk./ is érthető, hiszen akkora a szakadék a határon túli és a magyarországi színjátszás feltételei között, hogy nagyon jó, ha kényszerítenek bennünket a kapcsolatok kiépítésére. Másrészt amennyiben szerves részei kívánunk lenni az egységes magyar színjátszásnak, akkor folyamatosan jelen kell lennünk az áramkörben." Ennek "a keretnek a terhére idáig csak magyarországi művészt lehetett fizetni, vagyis ebből a pénzből nem hívhattam meg például egy erdélyi rendezőt. Tavalyelőtt Kisvárdán született meg az ötlet a koprodukciókról, így hozhattuk létre például mi a kassai Tháliával közösen Ford Kár, hogy ká című darabjának előadását. De miután ez a pályázat csak egyszeri összeget jelentett, a produkció életben tartása érdekében újabb és újabb forrásokat kellett felkutatnunk, hiszen miattunk - utazás, szállítás, ott-tartózkodás - Kassán aránytalanul megnövekedtek a költségek. Most viszont van egy új eleme a finanszírozásnak, mégpedig egy 30 milliós keret, amelyet az érintett színházigazgatók szabadon, a saját belátásuk szerint használhatnak fel... Sarkalatos kérdés, hogy ami a rendszerben eddig jó volt, azt ne szüntessük meg! Csak akkor van értelme, hogy én részt vegyek a miniszteri testületben, ha ezt a többi igazgatóval szorosan együttműködve tehetem. Nem is vállalhatom magamra az egyszemélyes döntés ódiumát. A minisztériumnak a határon túli magyar színházak összességével kell együtt dolgoznia." (A Népszava jan. 8-i száma nyomán) /Ami a rendszerben jó volt, azt ne szüntessük meg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1999. január 9.

A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház főrendezője, Vidnyánszky Attila társulata nevében decemberben vette át a Kisebbségért-díjat Orbán Viktortól, majd felkérték, hogy a határon túli magyar színházak képviseletében legyen tagja a magyar kulturális miniszter mellett működő színházművészeti tanácsnak. A Népszava interjút készített vele, azt firtatva, mi is e tanács feladata. Vidnyánszky kifejtette: "A felkérés tartalma és az államtitkár úrral folytatott beszélgetés alapján úgy tűnik, hogy a döntéshozatal előtti konzultáció, a színházakat érintő kérdésekkel - például a finanszírozási ügyekkel - kapcsolatos tanácsadás lesz a feladata. Nagyon megtisztelőnek tartom, hogy én képviselhetem benne a határon túli társulatokat... Eddig az igazgatók tanácsa - amelyben a határon túli együttesek vezetői, illetve képviselői vettek részt - döntötte el, hogy ki mire mennyit kapjon. Volt egy megkötés, miszerint a támogatás főként vendégjátékokra és még inkább magyarországi vendégművészek honorárium-kiegészítésére fordítható. De a mostani, célirányos finanszírozás bevezetése /mely elsősorban a határon túli és a magyarországi színházak együttműködését, közös produkciók létrehozását támogatja - a szerk./ is érthető, hiszen akkora a szakadék a határon túli és a magyarországi színjátszás feltételei között, hogy nagyon jó, ha kényszerítenek bennünket a kapcsolatok kiépítésére. Másrészt amennyiben szerves részei kívánunk lenni az egységes magyar színjátszásnak, akkor folyamatosan jelen kell lennünk az áramkörben." Ennek "a keretnek a terhére idáig csak magyarországi művészt lehetett fizetni, vagyis ebből a pénzből nem hívhattam meg például egy erdélyi rendezőt. Tavalyelőtt Kisvárdán született meg az ötlet a koprodukciókról, így hozhattuk létre például mi a kassai Tháliával közösen Ford Kár, hogy ká című darabjának előadását. De miután ez a pályázat csak egyszeri összeget jelentett, a produkció életben tartása érdekében újabb és újabb forrásokat kellett felkutatnunk, hiszen miattunk - utazás, szállítás, ott-tartózkodás - Kassán aránytalanul megnövekedtek a költségek. Most viszont van egy új eleme a finanszírozásnak, mégpedig egy 30 milliós keret, amelyet az érintett színházigazgatók szabadon, a saját belátásuk szerint használhatnak fel... Sarkalatos kérdés, hogy ami a rendszerben eddig jó volt, azt ne szüntessük meg! Csak akkor van értelme, hogy én részt vegyek a miniszteri testületben, ha ezt a többi igazgatóval szorosan együttműködve tehetem. Nem is vállalhatom magamra az egyszemélyes döntés ódiumát. A minisztériumnak a határon túli magyar színházak összességével kell együtt dolgoznia." (A Népszava jan. 8-i száma nyomán) /Ami a rendszerben jó volt, azt ne szüntessük meg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1999. február 6.

Összhangot kell teremteni az euroatlanti integráció gazdasági hatásai, valamint az alapvető nemzetpolitikai célkitűzések között - jelentette ki sajtótájékoztatóján Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, aki az elmúlt hetekben öt szomszédos országban tett látogatást. Németh Zsolt Romániában, Ukrajnában, Jugoszláviában, Horvátországban és Szlovákiában folytatott megbeszéléseket a parlamenti képviselettel rendelkező magyar szervezetek vezetőivel, egyházi személyiségekkel, valamint a helyi közigazgatás képviselőivel. - További mérlegeléstől függ, melyik szervezet kap majd meghívót a magyar-magyar intézményes párbeszéd politikai fórumára, de a legitimitást, a parlamenti képviseletet figyelembe kell venni - közölte Németh Zsolt. Megbeszélései egyik tanulságaként említette Németh Zsolt, hogy Magyarországnak támogatást kell nyújtania a határon túli magyar közintézmények - templomok, iskolák, kultúrházak, árvaházak - felújításához. - Az Illyés Alapítvány költségvetési forrásainak jó részét ezeknek a meglehetősen rossz állapotban lévő épületeknek a rendbehozatalára fordítjuk - hangsúlyozta. A politikai államtitkár szerint magyar főkonzulátus nyílhat Kassán, a Székelyföld peremén, valamint Szabadkán. /Magyar főkonzulátus a Székelyföld peremén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

1999. június 14.

Jún. 12-én volt a díjkiosztó gála Kisvárdán, hat teátrumnak ítélte oda a zsűri a Határon Túli Magyar Színházak XI. Fesztiváljának négy nagydíját. A házigazda, Kisvárda város által felajánlott nagydíjat megosztva kapta a Kassai Thália Színház és az Újvidéki Magyar Színház. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat nagydíját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház kapta. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által felajánlott nagydíjat a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészei vehették át. Az Illyés Közalapítvány nagydíját szintén megosztva adták ki: a Beregszászi Illyés Gyula Színháznak és a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak. A közönségdíjat és a Magyarok Világszövetsége által felajánlott Páskándi-díjat a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszékének I.-III. éves hallgatói érdemelték ki. A színészek közül különdíjat kapott Bogdán Zsolt és Borbáth Júlia kolozsvári, Czintos József szatmárnémeti, Kovács Ágnes Anna és Szélyes Ferenc marosvásárhelyi, Szabó Tibor gyergyószentmiklósi, Szorcsik Kriszta szabadkai, Váta Lóránd és Sebestyén Rita sepsiszentgyörgyi művész. A legtehetségesebb színművészeti főiskolai hallgatónak felajánlott díjat Török Illyés Orsolya (Kolozsvár) kapta. /Határon túli színházak fesztiválja: díjkiosztó gála. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1999. augusztus 16.

A Határon Túli Magyarok Hivatala remélhetőleg hosszú időre befejezi eddigi vándoréletét és végleges otthonba költözik: a külügyminisztérium Budapest, I. kerületi, Bérc utca 13-15 sz. alatti épületébe, alig valamivel a Citadella alatt. A székház ünnepélyes átadását f. év augusztus 19-e, déli 10 órára tervezik az illetékesek, amikor is Orbán Viktor miniszterelnök Szt. István nap előestéjén felavatja a hivatal új otthonát. Az ünnepi eseményen jelen lesznek a határon túli magyarság vezetői, köztük Markó Bélával és az RMDSZ más tisztségviselőivel, továbbá egyházi vezetők és magyarországi politikusok. Az átadási ünnepség hangulatát emeli az a tárlatnyitás, amely a Bérc utcai székházban 33 határon túli képzőművész munkáit mutatja be a Hortobágyi Alkotótábor gyűjteményéből. A kiállítók a következők: Babinec József (Ungvár), Bartos József (Munkács), Bulecza Gábor (Ungvár), Földessy Péter (Munkács), Ilku Marion József (Lemberg), Jaskina Ludmilla (Ungvár), Micska Zoltán (Ungvár), Olesz Figol (Lemberg), Patyk Volodomir (Lemberg), Strauszt Katalin (Munkács), Ábrahám Jakab (Brassó), Balázs József (Gyergyóújfalu), Fazakas Tibor (Vajdahunyad), Gaál András (Csíkszereda), Kákonyi Csilla (Marosvásárhely), Márton Árpád (Csíkszereda), Mátyás József (Déva), Molnár Dénes (Marosvásárhely), Molnár Ilona (Marosvásárhely), Sütő Éva (Déva), Szabó Vilmos (Zilah), Székely Géza (Kolozsvár), Véső Ágoston (Nagybánya), Zsigmond Attila ? (Marosvásárhely), Gabrics Sinisa (Újvidék), Gyurkovics Hunor (Szabadka), Moják Aranka és Péter (Pétervárad), Salamon Árpád (Konjice-Szlovénia), Hedda-Vidmar Salamon (Konjice- Szlovénia), Duncsák Attila (Kassa), Balogh Zoltán (Ulm- Németország), Szotyori Z. Edit (Németország.) /Mi újság? Új otthonba költözik a Határon Túli Magyarok Hivatala. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

1999. október 20.

A Duna Televízió aradi tudósítóiból álló alkotó csoport (Puskel Tünde Emese, Puskel Péter, Huppert Mihaela, Huppert Sándor és Sándor István) Pro és contra című, a Szabadság-szobor körüli vitát feldolgozó videofilmje szép sikerrel szerepelt a hagyományos Kassai Filmfesztiválon, ahol évente Európa minden részéből a városi és a körzeti televíziók mutatják be a régió közérdekű problémáit feldolgozó legjobb filmjeiket. Az aradiak alkotása bekerült a döntőbe, ahol a zsűri angol elnöke külön gratulált a jelenlévő Sándor Istvánnak és Huppert Sándornak a csoport kiváló munkájáért. /Aradi tévések sikere a Kassai Filmfesztiválon. = Nyugati Jelen (Arad ? Temesvár), okt. 20./

1999. december 7.

A múlt hét végén tartották Kolozsváron a Gábor Dénes Főiskola második végzős nemzedékének diplomakiosztó ünnepségét. Ez főiskola a magyar nyelvű műszaki informatikus képzés romániai meghonosítója. Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központjának igazgatója, a Gábor Dénes Alapítvány elnöke a diploma honosításáról tájékoztatott: a végzettek további vizsga nélkül üzemmérnöki diplomát kapnak, és ezt a bukaresti automatizálási és számítástechnikai kar adja ki. Ebben az áll, hogy informatikus mérnök. A négyéves főiskolát almérnökként fogadják el. Nyolc különbözeti vizsgával okleveles mérnöki végzettségként ismerik el a Gábor Dénes Főiskola által kiadott diplomát. 1998-ban 27, idén 40 végzősük volt. - A Gábor Dénes Főiskola összesen, Kassától Újvidékig, húszezer hallgatóval rendelkezik. Erdélyben Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben és Csíkszeredában összesen 550 hallgatójuk van. - A tavaly végzettek 95%-a a szakmában helyezkedett el. Van olyan is, aki már különböző főiskolákon oktat. Jelenleg 95 végzős hallgatójuk van. A főiskolán idén a tananyagrendszer 30%-ban megújult, gyakorlatilag tehát három év alatt teljesen kicserélődik, ez az informatikában normális. /Ördög I. Béla: Magyar nyelvű informatikai távoktatás romániai elismerése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

1995. január 4.

Az Anyanyelvi Konferencia felháborodással értesült a méltatlan vádakról, amelyek Tőkés László püspök hitelét próbálják rontani. Tőkés László az erdélyi magyarság hivatott és választott vezetői közé tartozik, az ellene irányuló rágalmak semmiképpen sem csorbíthatják becsületét. Az anyanyelvi mozgalom testvéri együttérzését és szolidaritását fejezi ki Tőkés Lászlóval, áll az Anyanyelvi Konferencia - a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága állásfoglalásában, amelyet Pomogáts Béla elnök, a New York-i Nagy Károly és a kassai Gál Sándor társelnökök írtak alá. /Pest Megyei Hírlap, Népszabadság, jan. 4./

1995. október 30.

Nyílt kártyákkal címmel jelenik meg Király Károly emlékirata, ebből az alkalomból készített vele interjút Kovács Nándor. Király Károly szerint az RMDSZ sokszor felületesen cselekszik. Király Károly botránynak nevezte, hogy Borbély László, Frunda György és Tokay György 1993-ban külön tárgyalt a román kormánnyal. Annak idején, amikor Király Károly a szenátus alelnöke volt, nem állt ki mellette az RMDSZ. - A magyarellenes intézkedések esetében nem elszigetelt román, szlovák, szerb akciókról van szó, erről ő már 1990-ben nyilatkozott egy kassai lapnak. Iliescu és Meciar nem véletlenül találkoznak. ? Nincs értelme annak, hogy gyorsan alapszerződést kössenek, jelentette ki. Nem szabad lemondani semmiről, amíg a magyar nép nem kap cserébe megfelelő garanciarendszert, magyarul autonómiát, Bolyai Egyetemet. /Magyar Hírlap, okt. 30./

1995. december 27.

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel készített interjút Marián Antal. Az 1995. év tevékenységét címszavakban összefoglalta az érsek: papképzés, hittanárképzés, iskolai- és felnőtt hitoktatás, liturgiai tevékenység, szentség-kiszolgáltatás, templomfelszentelések, beteggondozás, börtönpasztoráció, caritas-tevékenység, stb. Évtizedek óta segítik papokkal a temesvári egyházmegyét. 1994 óta Kárpátalján is szolgál egy erdélyi pap. - A kassai szentté avatással Erdély megkapta első szentjét, az alvinci születésű Pongrácz Szent István jezsuita vértanú személyében. Egyben ő az első nem Árpád-házi magyar szent is. - A bukaresti Apostoli Nunciatúra a római pápát képviseli, védi a kisebbségek jogait is. - Az érsek természetesnek tartja, hogy az erdélyi egyházak együtt tárgyalják meg közös ügyeiket. -Az erdélyi római katolikus provincia felállítását 1990-ben kérte a négy erdélyi történelmi magyar egyházmegye főpásztora. A Szentatya a kérés első részét 1991-ben teljesítette, Gyulafehérvárt kivette Bukarest fennhatósága alól, a második lépés, hogy az erdélyi magyar püspökségek egy tartományt alkossanak, várat magára. - "Először katolikus hívő vagyok, másodszor a magyar nép fia, harmadszor román állampolgár. A hívők érdekeiért folytatott küzdelemben ez az értéksorrend vezet" - vallja Jakubinyi érsek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./

1995. június 3.

Máj. 26-án kezdődött meg Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak VII. Fesztiválja, négy ország 11 társulata részvételével. Az Egyesült Államokból először érkeztek, a Magyar Színház és Művészeti Egyesület /New York/ színészei. Erdélyből Marosvásárhelyről a Nemzeti Színház magyar tagozata, a Színművészeti Akadémia, Gyergyószentmiklósról a Figura Stúdió Színház, Nagyváradról az Állami Színház Szigligeti Társulata, Szatmárnémetiből az Északi Színház Harag György Társulata, Temesvárról a Csíki Gergely Színház érkezett, Felvidékről, Kassáról a Thália Színház, Révkomáromból a Jókai Mór Színház, Kárpátaljáról, Beregszászról az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei mutatkoznak be. A fesztivál ideje alatt, máj. 30-án és 31-én külön szakmai napot szerveznek a határon túli színiskolásoknak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

1995. szeptember 28.

Budapesten az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága szept. 28-án fogadta a határon túli magyar színházak igazgatóit. A találkozót a művelődési tárca kezdeményezte, hogy együttműködést kérjen a határon túli magyar nyelvű színjátszás gondjainak megoldására. Kolár Péter, a kassai Thália Színház igazgatója elmondta: a szlovák kormány intézkedései nyomán sejthető, hogy a színház bezárását tervezik. Kincses Elemér, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója úgy fogalmazott, hogy a kulturális intézmények a nem igazán kultúrbarát román kormány markában vannak. /Magyar Nemzet, szept. 29./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-175




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998