udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1993. március 23.

Két értékes könyv jelent meg a budapesti Európa és a bukaresti Kriterion gondozásában, Imreh István-Pataki József: Kászonszéki krónika /1650-1750/ és Antal Imre: Gyimesi krónika. Ahol a kászoni krónika végetér, valójában ott kezdődik a gyimesiek története /1764/. A kászoni öt település /Feltíz, Altíz, Impér, Jakabfalva, Újfalu/ katonáskodó székelysége igyekezett megtartani kialkult rendjét. Katonákból, bujdosókból, menekülőkből verbuválódott a Gyimes vidékének népe. Innen szóródtak tovább ki vissza Csíkba, vagy miként a hétfalusiak, Brassó mellé. Az erdélyi magyarság számára ma is ugyanaz a kihívás, mint sokszor a múltban. A kászoni székelyek önmegőrzése avagy a gyimesiek választotta vándorlás, csángó sors. /M. Á.: Maradó székelyek, elmenő csángók. Krónika Kászonból, Gyimesből. = Pesti Hírlap, márc. 23./

2000. október 27.

Romániában 1990 óta csökken a lakosság lélekszáma. 1990-ben és 1991-ben a születések száma még nagyobb volt, mint a halálozásoké, de a kitelepedési hullám következtében már ekkor csökkent a lakosságszám. 1992-től a halálozások száma is meghaladta a születések számát. A folyamatok eredményeképpen 2000. január elsején, becsült adatok szerint az országnak 22.445.500 lakosa volt, ez 345.500-al kevesebb, mint amit az 1992-es népszámlálás mutatott. Ez az ország lakosságának 1,6 %-os fogyását jelenti. A legnagyobb a román népesség csökkenése: 240.300 fő. A magyarok száma 97.300-zal, a németeké 34.500- zal csökkent; a romáké 25.100-zal nőtt (becsült adatok szerint). A teljes nemzetiségszámhoz viszonyítva, százalékban kifejezve, míg a románok esetében ez 1,2 %, a magyaroknál ez 6 %. Gagyi József a jelenlegi helyzetet a Kászoni-medence bemutatásával érzékeltette. Öt településről van szó /Kászonaltíz, Kászonfeltíz, Kászonimpér, Kászonjakabfalva, Kászonújfalu/. A huszadik század közepétől egyre csökkent a születések száma is. 1956-1966 között 11,92 %-kal, 1966-1977 között (19,10 %-kal, 1977-1992 között 16,20 %-kal, majd 1992-1998 között 0,96%-kal csökkent a község lakossága; 1996-ban 3120 lélek élt az öt településen. Sok fiatal is elment a Kászonokból a kilencvenes években: Magyarországra, de Svájcba, Franciaországba is. A község testvérkapcsolatai, más településekhez viszonyítva, jól működtek, és láthatóan hasznára vannak a közösségnek. Saját telefonközpontot vásárolt a község, svájci támogatással. Kászonaltízen a katolikus egyház működteti a kultúrházat. Szociális problémákat kezelő civil szervezet működik szintén Kászonaltízen. Az öt települést magába foglaló kisrégiót alakítottak, ennek már saját menedzsere, költségvetése, számítógépe és adatbázisa, távlati tervei vannak. A Kászonokban most már megállt a népesség- és a képességcsökkenés. Gagyi végkövetkeztetése: ahhoz, hogy ne csökkenjen a népesség, a képesség-fenntartást kell megcélozni. A vita itt kezdődhet: ki végezze ezt, milyen eszközökkel, és milyen módszertannal. /Gagyi József: Népességcsökkenés - képességcsökkenés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27., folytatás: okt. 28./

2002. november 7.

Orbán Menyhért plébános 19 éve szolgálja Kászonaltíz községet, jó szervezőkészségével, a falu javán munkálkodik. Beállt az Agrocaritas-mozgalomba. Megalakították a gépkört, fiatalokat küldött nyugati gyakorlatra. A gépkörön keresztül mezőgazdasági gépeket hoz be nyugatról. A medence lakossága az öt faluban /Kászonaltíz, Kászonfeltíz, Kászonimpér, Kászonjakabfalva és Kászonújfalu/ a kivándorlás miatt 3000 körül van. Hiányzik a középkorosztály. A születésnek csaknem kétszerese az elhalálozás. A nyolcosztályos általános iskolába 150 gyermek jár, a felső tagozaton ide járnak a jakabfalviak is. Hét éve működik a cigányiskola, ahol 60 gyermek van. A plébános a hívek segítségével korszerűsítette a kultúrotthont. /Gál Éva Emese: Hogy az egyház segítsen az embereken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2003. március 4.

Egyre több településen jönnek rá arra, hogy a népélet tárgyi hagyatékát meg kell menteni. A néhány lelkes pedagógus által valamikor összegyűjtött, múzeumokban kiállított értékes anyagot sok helyen nem kellőképpen gondozzák, ápolják (Rugonfalván, Kászonimpérben, Gyergyóalfaluban - a sort lehetne folytatni). Csíkdánfalván lebontották azt a faházat, mely a budapesti millenniumi kiállításon volt látható, és tavasszal a kultúrotthon mellett építik fel újra. Csíkszentdomokoson ugyancsak a kultúrotthon mellett látható egy nem olyan régen újjáépült boronaház, melyben korabeli néprajzi tárgyakat állítanak ki. Berecz István csíkcsicsói plébános, hívta fel a figyelmet arra a több mint 200 éves épületre, melyet a plébánia udvarára szándékoznak átköltöztetni. /Kristó Tibor: Falumúzeum-mozgalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./

2008. június 29.

Tizenöt éve rendezik meg a falunapokat a Kászoni-medencében, az öt faluból álló területen. Kászon község három faluja: Altíz, Feltíz és Impér egybeépültek, Újfalu és Jakabfalva kisebb távolságra (öt, illetve három kilométerre) fekszik a községközponttól. Június 21–22-én tartották meg a falunapokat, amelyek keretében az immár nyugalmazott plébános, Fábián Dénes könyveit bemutatták. Fábián Dénes irodalmi vénával megáldott, író pap: Öregekről öregeknek szóló sorozata közkedvelt, a Tusnádon szerkesztett és Csík környékén terjesztett lelkiségi lap, a Krisztus Világossága hasábjain adták közre. Kászon völgye keresztjei /Verbum Kiadó, Kolozsvár/ címen kiadott könyve a környék történetének e speciális szeletét dolgozta fel. /Gál György Attila: Ünnepség a Kászonokban. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 29./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998