udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1995. április 1.

A Nagyszentmiklós környéki Keresztúr színmagyar falu, magyar tagozatának összevont I-IV. osztályába kilenc tanuló jár, a román osztály tizenkét tanulója közül csak egy román anyanyelvű. Szapáryfalván csak IV. osztályig van magyar tagozat, Kisszentpéteren megszűnt a magyar tagozat, Keresztesen heten járnak magyar osztályba, de nincs magyar tanítójuk. A Temesváron tartott Anyanyelvű oktatás a szórványban című vitafórumon Kiss Ferenc tanfelügyelő ismertette az adatokat: az 1990/91-es tanévhez képest Temes megyében 1993 tanulóról 1701-re csökkent a magyar nyelven tanulók száma. A Bánságban csak minden harmadik magyar gyermek jár anyanyelvű iskolába. Kevés a szakképzett pedagógus. Az egyetlen pozitívum, hogy a magyar óvodások száma 1989 után 600-ról 750-re nőtt. A megye egyetlen magyar nyelvű líceuma, a temesvári Bartók Béla Líceum évről évre alig tudja betölteni a három párhuzamos osztály helyeit, derült ki Halász Ferenc igazgató beszámolójából. A katolikus líceum magyar tagozatán kevés a jelentkező. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2./

2001. július 17.

Torontálkeresztes az impériumváltás előtt Torontál megyéhez tartozott, amelyiknek a székhelye Nagybecskerek volt. A trianoni döntés Keresztest elvágta a megyeszékhelytől, a település alapítására, az 1914 előtti időszakra vonatkozó dokumentumok is Szerbiában maradtak. Ekkor elkezdték a helybeli katolikus templom építését. 1948-ig színmagyar falu volt. Most a helybeli magyar óvodában elmúlt tanévben a 25 kisgyermek közül csupán 15 volt magyar vagy félig az. Az oktatás ezért mind magyarul, mind pedig románul zajlik. 1968-ban 32 gyermek járt az óvodába, mind magyarok voltak. Azóta sokan elvándoroltak, a helyükbe románok telepedtek, akiknek 3-4 gyermekük van. - A 250 magyar nyelvű kötetet tartalmazó könyvtár csendjét aligha háborgatta valaki az eltelt tanévben. Az óvoda épülete siralmas. Az óvoda termében a padlón lavór, vödör, feltörlőrongy, ha esik, akkor becsorog és fel kell törülni. - 1980 után meg akarták szüntetni a magyar elemit, de a falu vezetősége közbenjárt a fennmaradás érdekében. A településen 2000-ben megszűnt a magyar elemi. Azt mondják, gyerekhiány miatt, pedig ez nem igaz, volt 6 jelentkező a magyar elemibe. A megszűnt magyar nyelvű elemi újraindításhoz különleges jóváhagyás, beiskolázási terv szükséges. A magyar iskola még magyar tankönyveket sem kapott, amikor még működött. A Nyugati Jelen szerkesztősége a tanszerek bevásárlásához 100-100 ezer lejt ajánl fel minden helybeli magyar tannyelvű iskolás számára. Amennyiben szeptemberig valaki Kereszetesen össze tud gyűjteni 4 jelentkezőt a magyar elemibe és kérvényezi az oktatás beindítását, akkor megindulhat. Mindez egy magyar többségű faluban történt, ahol magyar a polgármester és az általános iskola igazgatója is magyar. /Balta János: Mindannyiunk felelőssége. Keresztesen újra kell indítani a magyar nyelvű elemit! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./

2003. március 20.

Kevesen remélték az elmúlt ötven esztendőben, hogy valaha még anyanyelvű oktatáson vehetnek részt a bánsági magyar gazdák. Ötvennégyen számot adhattak az eltelt hat hónap során szerzett ismeretekről. Ennyien vettek részt ugyanis az októberben Óteleken indított farmertanfolyamon. Kiss Károly mérnök, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Temes megyei elnöke kezdeményezte az anyanyelvű oktatást. Azért Óteleken folyt az oktatás, mert az ottani gazdakör a legerősebbek egyike a megyében. Az előadók a temesvári Agráregyetem legjobb tanárai, illetve a megye legjobb szakemberei /dr. Albert Ferenc, Fazekas Pál, Mojzi Álmos doktorandusz, dr. Szatmáry Dezső, dr. Appeltauer Vilmos, Szabó János, Molnár Annamária./ voltak. A Bihar megyei Székelyhídról, Temesvárról, Ótelekről, Végvárról, Csenéről, Újvárról, Gyertyámosról, Gyérről, Újmosnicáról, Újszentesről, Keresztesről iratkoztak föl a tanfolyamhallgatók. /Sipos János: Gazdaoktatás anyanyelven. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./

2005. június 1.

Toró T. Tibor, Temes megye képviselője a Temes megyei árvízkárosultak ügyében intézkedik. Több magyarok lakta települést is elöntött a víz. Egy olyan típusú szervezetnek, mint az RMDSZ, éppen ez adja a lényegét, hogy közbelépjen, főként akkor, ha a természeti csapás saját közösségét is súlyosan érinti. A legsúlyosabban érintett települések: Ótelek, Tolontán, Keresztes és Gátalja. Ótelek esetében a falu mintegy háromnegyede, Tolontán, Keresztes helységekben az épületek több mint fele semmisült meg. Gyakorlatilag ezeket a településeket újjá kell építeni. Gátaljának a Szigetfalu negyede szenvedte a legnagyobb károkat, ahol magyarok élnek. További öt település, ahol ilyen természetű károk nem estek, de a családok, az épületek és gazdaságok nagyon megszenvedték az árvízkatasztrófát: Magyarszentmárton, Nagyomor, Nagybodófalva, Begamonostor és Temesfalva. Egyesíteni kell az erőket. A képviselő most kapta meg a jóváhagyást az Igazságügyi Minisztériumtól, Rekonstrukció-2005 néven hoznak létre egyesületet a következő hetekben. A kezdeményező a megyei RMDSZ, azonnal melléjük álltak a történelmi egyházak, továbbá azok az önkormányzatok, ahol jelentős számban van az RMDSZ jelen. Civil szervezetek is csatlakoznak. Az árvízkárosultak megsegítésére erős szolidaritás alakult ki, ez tapasztalható Erdélyben, a magyarlakta vidékeken. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. Akik bajban ismerik meg az RMDSZ-t. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

2005. szeptember 2.

Egy hónappal a legutóbbi Temes megyei látogatása után tért vissza az árvíz sújtotta bánsági településekre Borbély László miniszter. Egyes helyeken el sem takarították az áprilisban, májusban összedőlt házak romjait, így el sem kezdődhetett az újjáépítés. Július végén Borbély azt nyilatkozta, hogy szeptember elejére 130 új lakóépületet adnak át a károsultaknak, ehhez képest alig 50 van kulcsrakészen. “Az összesítés szerint a Bánságban 780 házat kell újjáépíteni, ebből eddig 49-et adtak át. Szeptember végéig további százat kell átadnunk” – jelentette ki. Marossy Zoltán Temes megyei alprefektus jelezte, hogy 26 családnál nem történt meg a kárfelmérés, így nem kerültek be az állami lakásépítési programba. “Három keresztesi, 10 szigetfalui és 13 óteleki családról van szó. Egész egyszerűen kimaradtak, vagy kifelejtették őket. A házaik látszólag nem szenvedtek nagy kárt az árvízben, de utólag kezdtek düledezni a falak. Azon vagyunk, hogy ezeknél a családoknál is felmérjék a kárt, és javítsák meg, vagy ha kell, építsék újjá a házaikat” – nyilatkozta Marossy. /P. L. Zs.: Újabb miniszteri látogatás az árvíz sújtotta településeken. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

2008. március 14.

A trianoni határok mesterségesen elválasztották egymástól a történelmi Bánság három országba szakadt területeit. A kommunista korszakban szinte teljesen átjárhatatlanná váltak az országhatárok. A vasúti- és közúti összeköttetéseket a határ közelében elvágták, szomszédos falvak kerültek egymástól több órányi járásra. Románia EU-csatlakozása óta román-magyar viszonylatban beindult a határsáv közútjainak. Márciusban elkezdik a Fényről a Keresztesi román-szerb határátkelőhöz vezető, út 4,4 km hosszú szakaszának teljes felújítását. A megyei útnak Óbéb községtől a magyar államhatárig vezető szakaszának aszfaltozását a Románia – Magyarország Phare CBC program keretében elnyert pályázati pénzből valósítják meg. A tükörprojektből magyar oldalon is megépül az aszfaltos út a szomszédos Kübekházáig (Csongrád megye). /Pataki Zoltán: Helyreállított utak a határsávban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998