udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2007. április 11.

Sem az általános, sem a gimnáziumi tantervek nem foglalkoznak az ősi székely székek rendszerének kialakulásával, így a mai ifjúság igen keveset tud erről. A Nagyküküllő felső völgyében mintegy 130 falut számláló Udvarhelyszék a legfelsőbb, úgynevezett anyaszék szerepét töltötte be Itt székelt a székelyek ispánja, majd főkapitánya, főbírája, s a székely peres ügyek felső továbbviteli fóruma. A Maros és Nyárád mentén alakult ki Marosszék, a későbbi Marosvásárhely székkel. Háromszék, amint neve is jelzi, eredetileg három különálló székből állott. Ezek között Sepsiszék az Olt és Feketeügy közötti síkságra terjedt ki, a Kárpátok délkeleti láncának nyugati lejtői alatt. Orbaiszék a Feketeügy bal partján, míg Kézdiszék ettől keletre, a Feketeügy völgyének felső részén feküdt. Csíkszék az Olt és a Maros hegyek közé szorított völgykatlanban helyezkedik el. Eredetileg ez a hat szék tartozott az udvarhelyi ispán, majd főkapitány és főkirálybíró hatáskörébe. Ehhez az eredeti hat székhez sorolták hetedik székely székként Aranyosszéket. Később vált ki Csíkszékből Gyergyószék és Kászonszék. Sepsiszék mellett alakult ki már a XIV. század végén Mikóvárszék, s Udvarhelyszékből vált ki Székelykeresztúr székhellyel Keresztúrszék, délen, az úgynevezett Erdővidéken pedig Bardócszék. A XVI. század első felében említik először Marosszék fiúszékét, Szeredát, Nyárádszereda székhellyel. Mindezek tulajdonképpen az önkormányzatok első megalakulásai voltak, melyeknek legfőbb szerve a „nemzeti gyűlés” volt. A székely nemzeti gyűlések helye legtöbbször Székelyudvarhely volt, kétszer pedig a vele szomszédos Agyagfalva (1506, 1848). /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: A székely székek kialakulása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998