udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1998. január 28.

Vastagh Pál igazságügy-miniszter meghívására jan. 28-án - háromtagú delegáció élén - Budapestre érkezett Valeriu Stoica román igazságügy-miniszter. A háromnapos hivatalos látogatás keretében a miniszterek jan. 28-án az Igazságügyi Minisztériumban tárgyaltak országaik igazságügyi kapcsolatairól, a magyar jogharmonizációs program tapasztalatairól is. Tárgyaltak az ugyancsak Budapesten, áprilisban tartandó Közép-Kelet-Európai Jogi Fórumról is. Jan. 30-án a két miniszter előadást tart a Békéscsabán rendezendő magyar-román gazdasági jogi konferencián a jogalkotás és a joggyakorlat fejlesztésének magyarországi, illetve romániai tapasztalatairól, majd Kétegyházára látogatnak, ahol találkoznak a magyarországi románok helyi képviselőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

2003. szeptember 18.

Gazdasági, kulturális és oktatási gondjaik megoldására kértek támogatást Ion Iliescutól a Magyarországon élő románok. Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke a román kisebbség helyzetének javítását célzó dokumentumot nyújtott át Gyulán a román államelnöknek. Tájékoztatása szerint Iliescu támogatásáról biztosította a magyarországi románságot, ugyanakkor arra kérte a közösség vezetőit: fejtsenek ki hatékonyabb lobbit Budapesten. "Az államfő közbenjárását kértük, hogy a magyar hatóságok év végéig módosítsák a kisebbségi és választójogi törvényt a kisebbségek parlamenti képviseletének rendezése érdekében. Emellett szorgalmaztuk, hogy Bukarest a magyar-román kormányközi kisebbségi vegyes bizottságnál vesse fel, miszerint a magyarországi románság anyanyelvű oktatásának támogatása nem fedezi a költségeket" - nyilatkozta a Krónikának Kreszta Traján. Magyarországon, ahol az állam a tanulók száma alapján támogatja az iskolákat, 13 településen folyik román nyelvű oktatás, ám csak két iskola - a méhkeréki és a gyulai - rendelkezik száz fölötti gyereklétszámmal. A magyarországi románság szerint a kisebbségi tanintézetek nem részesülnek megfelelő finanszírozásban, emiatt azt szeretnék, ha ezeket az intézményeket 100 százalékban finanszírozná a magyar kormány. Az Iliescuval folytatott megbeszélésen a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata felvetette, hogy a két állam kölcsönösen ismerje el az egyetemi diplomákat, ugyanakkor felmerült, hogy a kisebbségi önkormányzat és az aradi Aurel Vlaicu Egyetem megállapodása alapján megvalósulhasson a magyarországi román pedagógusok és óvodapedagógusok továbbképzése. Román Információs és Dokumentációs Központot is létesítene (bejegyzése folyamatban van) a magyarországi románság, amelynek hatáskörébe etnográfiai múzeum, könyvtár is tartozna; első lépésként román tájházat rendeznének be Kétegyházán.. Ion Iliescu egyébként gyulai és kétegyházi látogatása során felkérte a magyarországi románokat, bátran vállalják nemzetiségüket, és tegyenek meg mindent identitásuk és nyelvük megőrzése érdekében. /Rostás Szabolcs: Keveslik a segélyt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

2005. május 13.

Kisjenő magyarországi testvértelepülése, Kétegyháza vezetői érkeztek meg és tárgyaltak a két helység közötti további együttműködésről. A testvértelepülési kapcsolat 1992 óta tart. /(Sólya): Most a magyar fél jött Aradra. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

2005. szeptember 21.

Októberben kerül az érdeklődők kezébe az a kétnyelvű, Határ mentén – De-a lungul frontierei című kötet, amely az Arad és Békés megye határ menti települései közti együttműködés elmúlt tíz évének kíván emléket állítani. A kötetet 16 Arad megyei település – Arad, Kisiratos, Kürtös, Mácsa, Nagyiratos, Nagylak, Nagypereg, Ottlaka, Pankota, Pécska, Pél, Sajtény, Sofronya, Szemlak, Nagyzerind, Zimandújfalu – és Arad megye, valamint 13 Békés megyei település – Battonya, Dombegyház, Elek, Füzesgyarmat, Gyula, Kétegyháza, Kevermes, Kunágota, Lőkösháza, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes – és Békés megye bemutatását tartalmazza. /(Kiss): Tízéves román–magyar határ menti együttműködés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./

2006. január 10.

Kocsik József, az AMMGE elnöke értékelte az elmúlt esztendőt a gazdatömörülés szempontjából. Félsikerek és félkudarcok jellemezték a 2005. évet, szögezte le. A gazdaszövetség szervezésében Arad megye több mint 200 gazdálkodója szerzett mezőgazdász, illetve állattenyésztő oklevelet. Pályázatok finanszírozása révén szinte minden igénylő részesült az EU-csatlakozásra történő felkészítésben, ahol magyarországi szakemberek tartottak előadást számukra. A Gödöllőn, illetve Szegeden megtartott továbbképzőkön 38 személy szerzett farmer oklevelet; 50 személy vett részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron; a Hódmezővásárhelyen megszervezett mezőgazdasági kiállításra Arad megyéből 2 autóbusz szállította a gazdálkodókat; a Kétegyházán megtartott gazdasszony-képzőn 10-en vettek részt; vetőmag kukoricát termesztettek Kisiratoson és Pécskán. Idén pályázaton nyert pénzből kezdik el 25 gazdálkodónak a biotermesztésben történő kiképzését. Nagy üzletnek tűnik a magyar szabadalom, az energia-fű termesztése, ebben is részt akarnak venni. A félkudarcok: Arad megyében 31 gazdakör szerepel a nyilvántartásban, jó néhány azonban vegetál. Ezeknek a valós beindítása még komoly munkát igényel. /Balta János: Félsikerek és félkudarcok éve. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./

2007. február 12.

Sólyom László köztársasági elnök február 11-én hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. A magyar államfő – Terényi János magyar nagykövet bukaresti rezidenciáján – romániai ‘56-osokkal találkozott, és magyar állami kitüntetéseket adott át. A magyar delegáció tagja Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter is, ami azt jelzi, hogy a megbeszéléseken kiemelt helyet kapnak a környezetvédelmi kérdések, köztük a vitatott verespataki aranybánya-beruházás is. Hivatalosan legutóbb 2002 októberében utazott magyar államelnök Romániába. Akkor Mádl Ferenc Ion Iliescu meghívására látogatott Bukarestbe, Suceavába, Marosvásárhelyre, Szatmárnémetibe és Nagyváradra. Ion Iliescu egy évvel később, 2003 szeptemberében viszonozta a látogatást. A volt román elnök akkor Budapesten, Gyulán és Kétegyházán járt. Azóta a magyar és a román államelnök mindössze kétszer találkozott. 2004 májusában Ion Iliescu volt a vendéglátója Mamaiában a 16 közép-európai ország államfője csúcstalálkozójának. /Sólyom László magyar államfő. Romániába érkezett. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2008. december 16.

Zombainé Szarka Mária román nemzetiségű nyugalmazott tanár a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus (MMIKL) elismerésében részesült a december 14-én, vasárnap Budapesten megrendezett Nemzetiségi Gálán. Bogyay Katalin, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára hangsúlyozta: a kultúra nem az országhatároktól függ, s ha tudjuk, érezzük a gyökereinket, akkor nem félünk kinézni, kitekinteni más kultúrákra sem. Bogyay Katalin köszönetet mondott a megjelent nemzeti és etnikai kisebbségeknek, hogy saját kultúrájuk ápolásával, hagyományaik átörökítésével segítik a nemzetek közötti párbeszéd alakulását. Idén, a román kultúra ápolásának érdekében folytatott tevékenységért, Pro Cultura Minoritatum Hungariae díszoklevelet és emlékplakettet vehetett át Zombainé Szarka Mária a Békés megyei Kétegyháza román általános iskolájának nyugalmazott pedagógusa, akinek munkája révén generációk egész sora ismerkedhetett meg a magyarországi román közösség kulturális értékeivel, és akinek további feladatai között a kétegyházai román közösség elmúlt száz évének történetét feldolgozó fotódokumentum-tár elkészítése is szerepel. Az MMIKL hagyományteremtő céllal hozta létre 2005-ben a Kisebbségek Napjához kötődő ünnepi rendezvényét, az elismerést pedig olyan Magyarországon élő nemzeti kisebbséghez tartozó személyek, szervezetek kapják, akik/amik kiemelkedő tevékenységet végeztek a Magyarországon élő etnikai kisebbségek körében az anyanyelvű kulturális örökség megtartásáért, fejlesztéséért. /Kánya Gyöngyvér: Díj a kultúrák közötti párbeszéd ápolásáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

2009. augusztus 10.

Augusztus 8-9-én tartották a Kisjenői Városnapokat. A néptánc gálán a kétegyházi együttes képviselte a magyar folklórt. /Balta János: Kisjenői városnapok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 10./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998